AZTLAN MEXIK TRIANONJA !

- Molnr Lajos
Mexiko tgia titokzatos orsz AG, a Magas fejletsg sklturk blcsje S EGY jra bred Np hazja. Viharos trtnelme Sok hasonlatossgot mutat Magyarorszghoz. seik 20.000 vvel ezeltt menta Nomd indin trzsek jttek egy Bearing szoroson S benpesitettk Kzpamerikt.5000-1500 Kr.e leletek a fldmvels S cserpedny maradvnyok tgia civilizci kezdett mutatjk. Ezek a kzpamerikai civilizciok Olmec, Maya, toltk S aztk Neven kzismertek, de Minden JEL Arra mutat, hogy mindezek tgia nagyobb civilizci rszei voltak, egyszeren MAS terleten vagy tgia nagyobb egysgen bell menta kln birodalmak. AZ Olmec volt AZ Els anyacivilizci AZ amerikai kontinensen 1200 kr.e - 400, melybl a tbbi fejldtt ki. AZ Olmec Np fejlesztette ki naptrt, irst Amit Tovbb adtak a Mayknak S bizonyos Olmec istenek megtallhatok a ksbbi fejlettebb kulturknl. Quetzalcoatl a Tollas Kgy AZ Olmectl szrmazik de Jelen van a Maya, toltk S aztk birodalmakban van, Csk a Mayak Kukulcan-nak neveztk. AZ Olmec Indinok voltak AZ elsk, akik Kobol piramist pitettek, Magas keskeny lpcss formban, melyet a ksbbi kulturk is tvettek. AZ Olmec uralkodk egyben papok is voltak, vallsi S politikai hatalommal brtak. A Mayak talan a legjobban ismert klasszikus kzpamerikai civilizci, Mely Yucatanbl indult el 2600 kr.e S 300-900 Ert el fnykort. Komplex Trsadalmi RENDSZER, Kzponti hatalom kirllyal AZ Elen jellemezte ezt a kort. A Mayak jelents felfedezseket tettek a tudomnyokban, menta csillagszat, matematika S talltk meg az OK gombot Fel a nulla szmjegyet. AZ archeologiai adatok vizsglata alapjn, vannak akik a Maya civilizci eredett kapcsolatba hozz AZ elveszett Atlantisz kontinens mitoszval, amely Platn szerint, termszeti katasztrofk ldozata Lett. 900-1200 a toltk Np volt a f hatalom Nyugat S Kzp Mexico terletn. Mint ksbb AZ Aztkok, rendben van egy Nahuatl agglitunl nyelvet beszltk. Ezt a nyelvet, Amit Aztknak is neveznek Arizona amerikai indin nyelvek Uto-Azteca csaldjba soroljk. Klturjukban sokat rkltek a Mayktl. AZ Aztk Birodalom 1195 - 1519 kztt volt az AZ Utols kiemelked teljesitmny, a kzpamerikai kulturk trtnetben. EGY jformn ismeretlen Csoport megrkezik A Mexico-i vlgybe S hromszz Passport number alatt Arizona amerikai kontinens legnagyobb hatalmv fejldik. A fvros Amit pitettek Tenochtitln volt, a mai Mexik vros helyn where tgia fejld Gazdag mezgazdasggal rendelkez Allam keletkezett. 1376-ra. AZ Aztkok tudtk ahhoz, hogy a szomszdok tisztelett elnyerjk tgia olyan uralkodt Kell vlasztani, akinek Kirlyi szrmazsa van. Politikai zsenialitssal EGY olyan embert vlasztottak uralkodnak, akinek a Neve Acamapichtli. O Culhuacn Utols uralkodinak a leszrmazottja volt S vrsgileg idben visszament a Nagy Toltk uralkod Quetzalcatlhoz. IgY AZ Els igazi aztk uralkod megvlasztsval a Nagy Toltec uralkodktl Valo szrmazst ES folytonossgot tudtk biztositani. Ezt kveten az AZ Aztkok a szomszdos trzsekkel szvetsgre lptek S Ers Katonai egysget hoztak ltre. 1502-re az AZ Aztk Birodalom tetpontjn Moctezuma II kerlt hatalomra. AZ Aztek civilizci Sok tekintetben sokkal magasabb volt menta AZ eurpai. Modoruk, ltzetk S pitszetk vetekedett AZ Eurpaival, templomaik olyan csodlatosak voltak menta AZ egyiptomi piramisok es a kertjeik olyan szpek menta a Babylon-i fgg kertek. Magukat a Nap fiainak neveztk. Mexik a gyarmatositk ldozata. 1520-ra 38 Tenochtitlan Fggetlen, de adfizet tartomnybl Allt. EZ Katonai szempontbl megknnyitette a Spanyol gyarmatosit Cortez Kapitny hdtst.

1519 november 8-an Don Hernando Cortez hatszz Spanyol katonval S nhny szvetsges slakos trzsel, megrkezett Mexiko fvrosba. AZ Aztek fpapok a vgzet jeleit jsoltk, de Montezuma AZ Aztek uralkod mikor meghallotta a Hirt, hogy Szakllas fehr emberek kereszttel a nyakukban partraszlltak a Mexiki blben, EZ Csk egyet tudott jelenteni, hogy Quetzalcoatl ahogy igrte, visszatrt. De ki volt EZ egy ISTEN, AKI fehr volt, ITT volt, elment S megigrte, hogy visszatr? Nyilvn tgia Nagy tuds S J indulat tantmester, hogy ilyen Nagy tisztelet hagyomnyt hagyott AZ utkorra. Ennl a Trtnelmi fehr foltnl Fel Kell tenni a logikus krdst, hogy az AZ amerikai skulturk esetben tartzkods mellett e Arizona Atlantiszrl elmeneklt tantmesterekrl van Sz? A Vlasz a Jv kutatira var. A Spanyol hditok fehrek voltak es a tengeren tlrl jttek, de a hagyomnyok hasonlata ezzel lehet a zrul.Hiba fogadtk OKT tisztelettel S elhalmoztk arany ajndkokkal a Spanyol hditok AZ aranylz mmorban raboltak pusztitottak S tmegmszrlst vgeztek Atzln npn. Ennek a megrz TRTNETE lethen van leirva "AZ Aztek szmads Mexik Spanyol hditsrl." CIMU knyvben. Mire AZ Aztkok lttk, hogy NEM fehr istenekkel, hanem rdgkkel llnak Szemben felvettk a harcot, de a modern fegyverekkel felszerelt ellensget tartzkods mellett tudtk kizni. A spanyolok legyztk az AZ Aztkokat es a katolikusok UGY reztk ktelessgk Minden maradvnyukat kiirtani. A gyarmatositk kimletlen rombolst vgeztek. Beolvasztottk a mvszi aranytrgyakat, AMI NEM aranybl volt szttrtk, vagy elgettk S tzzel vazallus megkezdtk a Keresztny hittritst. A pusztitst betetztk a spanyolok ltal behozott betegsgek, menta a hml, amely hromszz Passport number alatt AZ slakossg kilencven szzalkt kipusztitotta. AZ IgY keletkezett Munkaer hiny miatt, a gyarmatostk fekete rabszolgkat is importltak. 1522-re Tenochtitln Mexik City-re Lett elnevezve S AZ j Spanyolorszgnak kikiltott Spanyol Gyarmat fvrosa Lett. V. Kroly Spanyol kirly Cortezt nevezte ki AZ UJ Orszag kormnyzjnak, AKI Ngy Passport number leforgsa alatt "Mexico City-t" jra felpitette S csodlatossabb Lett menta brmelyik eurpai Varos. Ezzel elkezddtt Mexico hromszz eves gyarmatbirodalmi szolgasga. I. Kroly Spanyol kirly, hogy elkerlje AZ indin lzadsokat megengedte a sajt nyelvk hasznlatt S vezetik vlasztst. AZ indiai vrosok ugyan Spanyol vrosok lettek, where a fehrek uralkodtak. A trvnyhozs Spanyolorszgban maradt. A Kirly beleeggyezett, hogy a Spanyol trvny vezetett Arizona indinoknak jogot adjon a hdits eltti fldtulajdonok megtartsra. Ezen fell AZ indinoknak adt KELLETT fizetni S munkt szolgltatni a spanyoloknak, amikor szksg volt RA S ktelez volt a Rmai Katolikus Vallas felvtele. AZ indinok azonban megtalltk a mdjt S sajt hitket S kultrjukat beleszttk AZ j vallsba. A Mexiki arany S ezst bnyk tartottk Fenn Spanyolorszg gyarmatositsi trekvseit. A feudalista RENDSZER, pedig J hatalmi eszkz volt AZ slakok teljes kizskmnyolsra. TIZ generci alatt Mexik Npe teljesen elszegnyedett S Varta AZ alkalmat, hogy felszabaduljon. 1810-ben tgia Mexiki szlets pap Miguel Hildago y Costilla elinditotta a fggetlensgi mozgalmat. Ekkor mar Spanyolorszg teljesen Francia befolys alatt volt. Jose Maria Morelos EGY Masik Mexik-i pap kvette Hildago fggetlensgi mozgalmt S kiterjesztette Dl Mexikora. 1813-ban ltrehozta Morelos AZ Els kongresszust, where megszavaztk a Fggetlensgi Trvnyt. Ezrt a tettrt bebtnztk S 1815-ben kivgeztk. Mexiko fggetlensgi harca 11 vig tart lzadsok sorozbl Allt. Vgl a meggyenglt Gyarmati vezet Augustin de Iturbine es a fggetlensgi HARC vezetje Vincente Guerrero kidolgoztak tgia javaslatot, Mely garantlta a Katolikus Egyhz llapott, Mexik fggetlensgt menta alkotmnyos Monarchia Es a Spanyol S slakok egyenlsgt. A Gyarmati vezetsg megproblt szembehelyezkedni ezzel a javaslattal, de a Polgri Krk S Katonai tbbsge

mellette volt. 1821 AUGUSZTUS 24-n a Spanyol kikldtt Juan O'Donoju Latta, hogy: nincs kit S alirta Mexico Fggetlensgt garantl llamkzi szerzdst. A fggetlensgi hbor flmilli hsihalottba S slyos Gazdasgi vesztesgbe kerlt. A kvetkez harminc Passport number alatt a politikailag megosztott Mexiknak tven kormnya volt. AZ egyik gyarmatosit berendezsek, Jott egy Masik! A Mexik Cityben szkel Mexiki Kormny Nagy tvolsgra volt Texastl S NEM tudta hatalmt kellen gyakorolni AZ Allam tvl ESO rszein. 1835-ben Texas lakossga fellzadt S nhny Veres csata utan a Mexiki elnk Santa Anna 1836-ban knytelen volt alirni a Velasco-i szerzdst, amely fggetlensget adott Texasnak, Amit Sok Mexiki tartzkods mellett fogadott el. Ezzel el volt vetve Mexiko S AZ USA konfliktusok magva. Mexiko ismerte Amerika szndkt, Mert mar 1835-ben AZ Egyeslt llamok 5 milli dollrrt megakarta venni Kalifornit, Amit a Mexiki Kormny visszautastott. 1836-1845-ig Texas Fggetlen Kztrsasg volt. AZ USA kongresszus Hossz vita utan 1845 februr 28-an elfogadta Texas USA-Hoz Valo csatolst. Mr 1843-ban Santa Anna kormnya figyelmeztette Washingtont, hogy Texas USA-Hoz Valo csatolst hadzenetnek veszik. 1846 Aprilis 25-n Texas Dli hatrn Mexiko megtmadta Arizona amerikai csapatokat S ezzel kezdett Vette a Mexik-Amerikai hbor. A hatrmenti S Sivatagi csatk megyztk AZ USA-t, hogy AZ ellensg tvoli fvrost szrazfldi hadmveletekkel veszlyes S nehz lenne elfoglalni. 1847-ben Winfield Scott tizenkt ezer katonval partraszllt Veracruz-ban S tbb csata utan szeptemberben bevonult Mexiko City-lenni. Ezzel Mexik elvesztette a hbort. Ebben a hborban 13.780 amerikai S 25.000 Mexiki vesztette lett. A hborban Mexiki oldalon harcolt aA San Patricos amerikai ir zszlalj, akiket a protestns amerikai tisztek rossz bnsmdban rszesitettek, mivel Katolikus vallsuak voltak. A hbor utan AZ amerikai hadsereg AZ ir zszlalj tizenhat letbenmaradt katonjt menta rulkat felakasztotta. Mexikban a mai napig ezeket AZ reket hskknt tisztelik. 1848 februr 2-AN Mexik alrta a Treaty of Guadalupe Hidalgo bkedikttumot, amelynek tdik cikkelye meghatrozsa szerint Mexiko fle orszgt AZ USA-Hoz csatoltk. A SZERZDS tizenkettedik cikkelye szerint AZ USA kormnya 15 milli Dollr rtk ezst vagy arany illetkben fizetett AZ elcsatolt terletek ellenben. EZ volt Mexiko Trianonja. Amerika RENDELTETSE "AZ amerikai terjeszkedsi fogalom akkor Jott ltre, amikor AZ Els telepesek betettk a lbukat ERRE a kontinensre, ES AZ Els indinnak elnevezett slakt kiztk otthonbl, de EGY angolszsz Ers Kzponti hatalom KELLETT ahhoz, hogy ennek ideologiai alapot adjon. EZ trtnt 1845-ben, amikor EGY amerikai Diplomata S ujsgr John Louis O'Sullivan AZ amerikai magazin "Egyeslt llamok Magazine s Demokratic Review"-ben Texas USA-Hoz Valo csatolsnak a "Manifest Destiny" a RENDELTETS KINYILVNTSA filozfiai kifejezssel adott jogi alapot. Ezt a kifejezst hasznltk a terjeszked politikusok, Minden prtban S alkalmazzk ma is. A tizenkilencedik Szzad vgre ugyanez a kifejezs volt hasznlva a klnbz Karib Tengeri S Csendes ceni szigetek

USA-Hoz Valo csatolsra. Ugyanezt Latta AZ USA-ban, mikor zsia S a tvol Kelet fle tekintett. " "A Manifest Destiny vgnlkli. EZ lland S rkkval. A Manifest Destiny Nlkl egy kinyithat lapos lenne es a naprendszer kzepe Volna. Hogy isteni rendeltets vagy tartzkods mellett, a terjeszkeds elkerlhetetlen S hatrtalan. Ajgen a Terlet veges Aru ezen a fldn. " "A" Manifest Destiny tgia olyan jelensg Amit tartzkods mellett lehet EGY dtumhoz, esemnyhez vagy Specilis idszakhoz ktni. Manifest Destiny ltezett Es leginkbb ltezik menta EGY filizfia, amely magba leli Arizona amerikai trtnelmet egszben. A Manifest Destiny tgia megfoghatatlan ideologia amely ltrehozta Arizona amerikai trtnelmet S definilni lehet menta EGY mozgalmat ". "A Manifest Destiny tgia sszefog kiltvnny vlt Amerika szerte S AZ USA jogos rendeltetst zente, belertve az AZ imperialista terjeszkedst. A Manifest Destiny alapjn Sok parzs javasolta, hogy Amerika vllalja Fel tgia Vilghatalom szerept. James Monroe ezt hangoztatta a Hres Monroe Tan-ban amikor Eurpt es Vilg tbbi rszt figyelmeztette Maradj a Nyugati flgmbn kivl! " "A Manifest Destiny AZ isteni gondvisels ltal adott terjeszkedsi jog, KT rszbl Minden, EGY Nemzeti S EGY Nemzetkzi. A Nemzeti Amerika terletre vonatkozik, a Masik azon TUL lvkre. "Ezt a terjeszkedst pedig pnzel vagy fegyverrel vagy mindkettvel gyakoroltk. 1626ban az AZ indinoktl 24 Dollr rtkben megvettk Manhattan szigett. 1803-ban a Lousiana Vsrlsi Neven ismert szerzdssel 15 milli dollrrt Napoleontl megvettk a Mississippitl a Rocky Mountainsig terjed rszt.1848-ban bkedikttummal kisajtitottk Atzln terlett. 1867-ben Arizona USA Oroszorszgtl megvette a mai Alaskt 7,2 milli dollrrt. Amerikai "Nemzetkzi Manifest Destiny 1898-ban vlt nyilvnvalv, amikor Bement S elfoglalta Hawait, Mely 1959-ben Arizona USA tvenedik Allama Lett. 1800 S 1900 kztt Arizona amerikai zletember ADTA AZ zemanyagot, a Nemzetkzi rendeltetshez. EZ a Csoport erssen Hitt Arizona amerikai fennhatsg karcsony fldrszek feletti kiterjesztsben. Ezt a fennhatsgot el lehet Erni politikailag, katonailag S gazdasgilag. De mindegy, hogy milyen mdszerrel, imperializmus volt AZ ok kiterjeszteni Amerika rdekt a Csendescenon tlra. AZ imperializmus eredmnyeknt AZ USA hatalmba keritette a Flpszigeteket, Guamot S Puerto Ricot. " Amerika KT vilghborban vett rszt S tven vvel a msodik vilghbor utan ma is megszllva tartja a KT legersebb Gazdasgi hatalmat Nmetorszgot S Japnt. AZ j Vilgrend egy Globalizmus elme a Destiny Manifest ideologira felpitett vilghatalmi RENDSZER. A MAR NEM tudni ki Lesz a haszonlvez, Mert Amerikban ma mar, a Cionista vezets diktlja a programot. AZTLAN FELTMAD Mint Minden nagyhatalmat, Amerikt is bellrl fenyegeti tgia Nagy talakuls. AZ elmult tven Passport number alatt ennek az AZ orszgnak a faji sszettele annyira megvltozott, hogy alig lehet rismerni. Ma AZ Angolszszok kissebbsgben vannnak. Afrikaiak zsiaiak, de fleg AZ slakokhoz legkzelebb Allok a Mexikoiak bontogatjk zszlajukat. Ma mar 35 milli Mexiki van AZ USA-ban ennek S AZ vszzadnak a vgre tartzkods mellett Lesz olyan politikai krds, amiben lehet hatrozni AZ O hozzjrulsuk Nlkl. Ma AZ amerikai mezgazdasg megbnulna a Mexiki munksok Nlkl. Es szaporulat szempontjbl legalbb tszrsen tltesznek

mindenki mson.Mr 1969-ben a Chicano-nak nevezett USA-ban l mexikoiak tgia Ifjsgi S Felszabadt konferencit tartottak Denver Coloradban, where EGY Trtnelmi programot fogalmaztak: "El Plan Espiritual de Aztlan" Aztlan szellemi tervezete. "Aztln Els programpontja NACIONALIZMUS, Nacionalizmus, menta a szervezkeds kulcsa, fellml Minden vallsi, politikai, tsadalmi osztlyi S Gazdasgi tnyez hatrokat. Nacionalizmus a kzs Nevez amiben a Faj Minden tagja egyetrthet. " Aztln szellemi tervezete adja a tmt, hogy a Chicanoknak a nacionalizmusukat Kell hasznlni tmegmozgalomra S szervezkedsre. Ha egyszer mi mar el vagyunk ktelezve AZ Aztlan szellemi programot eszmlyre S filozofijra, akkor Csk Arra a kvetkeztetsre juthatunk, hogy a szocilis, Gazdasgi, Kulturlis S politikai fggetlensg AZ eggyetlen t Z elnyoms, kizskmnyols S fajgyllet all Valo teljes felszabadulshoz. EGY autonomiailag Szabad Nemzet, kulturlisan, szocilisan, gazdasgilag S politikailag nknt hatroz a fldjeink hasznlatrl, javaink adztatsrl testnk hborban Valo rszvtelrl, AZ igazsgszolgltatsrl es a verejtknk profitjrl. Aztln szellemi tervezete a Felszabaduls tervezete. " Tavaj Nagy visszhangot keltett Pat Buchanan "jobboldali" amerikai politikus kiadott knyve, a Nyugat Halla ("The Death of the West"). Knyvnek egyik fejezetben a Visszahdts ("La Reconquista") CIM alatt, AZT llitja tgia invzi van folyamatban AZ USA Ellen. Nyilvn Aztlnra Gondol, de legalbb a vissza SZOT hasznlta. Buchanan AZT Irja AZ USA 2050-re tgia harmadik vilgba tartoz Orszag Lesz a Mexiki emigrci S szletsarny miatt. AZ Aztlan Hangja emlkeztette Buchanant, hogy a Nagy Olmec, Maya S aztk civilizcik lteztek Mexikoban sokkal elbb, menta ahogy AZ O rongyos Osei hezve Ellis Islandba rkeztek. Buchanan jslata szerint a fehr Amerika, a fehr Eurpa S MEG a fehr Izrael is le kd tnni, Mert a szinesbrek ffiassabbak S szaporbbak. Aztlan Hangja emlkeztette Buchanant, hogy mshol keresse a Nyugat hallnak AZ okt. Nzze MEG A Rmai Birodalom S karcsony civilizcik buksnak okait. Talan AZ alapvet problema szellemi. NEM mi vagyunk a hanyatls okai, de lehet, hogy mi lesznk a megmenti azoknak a fehreknek, akik ltjk S megrtik, igazn mi is trtnik. FOX Mexiki ELNK KORMNYT KITERJESZTETTE AZTLNRA. Klnleges politikai lpssel Vincente Fox Mexiki elnk 2002 AUGUSZTUS 7-n kihrdette tgia Kormny bizottsg ltrehozst, amely kormnyozza, vdelmezi S szolgltatsokat nyjt tbb nagyon j 20 milli Mexiki szmra, akik ma Aztln terletn lnek, amely magba foglalja Terlet AZ USA dlnyugati rsznek Nagy rszt. Fox elnk deklarlta, hogy O szemlyesen fogja vezetni a bizottsgot, Amit ("Consejo Nacional para las Comunidades Mexicanas en el kvlrl") a klfldn l Mexiki Nemzeti kzssgek tancsnak neveznek. A tancs AZ elnk, a Kabinet titkrokbl S EGY jelenleg MEG NEM nevezett Aztlan-i kpviselbl kd llni. EZ EGY Btor lps volt, amely lnyegben kiterjeszti a Mexik-i Kormny hatskrt azokra a terletekre, Amit elveszitett a Mexik-Amerikai hbor utan a bkedikttumban.

Trtnelmi TANULSG Mexik S Magyarorszg Nagy sklturk rkse. Mindkt orszgban AZ idegenek a Nyugati keresztnysg felvtelvel knyrtelenl pusztitottk AZ si ereklyket S raboltak rendletlenl. Nlunk cselszvssel kiirtottk AZ rpd hzat S Mtys kirly halla utan, a nemzetidegen Habsburg Dinasztia gyarmata lettnk hromszz vig. A Spanyol gyarmatostk leromboltk AZ Aztek klturt S ugyancsak hromszz vig szipolyoztk Mexik npt. A SORS minket MEG KT vilghborval S 44 Passport number kommunizmussal van slyott. Ma Mexik Lassan maghoz tr. Aztln Npe AZ amerikai szuperhatalom ltal elrabolt si fldet Kzdi benpesiteni S autonomira trekszik.Kormnyuk tmogatja AZ Orszag hatrain kvl l polgrait. A Trtnelem AZ let tant mestere. Itt AZ Ido, hogy mi van tanljunk belle. A Magyar npnek ki Kell rekeszteni AZ idegeneket S kiszolglit a hatalombl. Meg Kell tagadni AZ 1989 eltt felvett klcsnk fizetst S el Kell utastani AZ EU-nak nevezett gyarmatbirodalomba Valo belpst, ahonnan: nincs visszatrs. Ne legynk Eurpa jobbgyai. Trianonban fegyverrel vettk el tlnk orszgunk ktharmadt. A legtbb AZ EU-ba Valo belpssel pnzzel fogjk elvenni a megmaradt fldet a gyrat, gyakorlatilag a Fggetlen nll let alapjait S Csk cseldek vagy brmunksok lesznk a Nyugat szmra. Vigyzzatok! Kossuth Lajos Szvai fognak valra vlni "a magyar Csk Lakos Lesz hazjban, tartzkods mellett Nemzetnek". Csk magunkra szmthatunk. Aztlan Npe is ezt teszi. EZ a Trianonok ellenszere. Molnr Lajos Forrsmunkk: (angol version) 1. Az aztk veszi a spanyol hdts Mexik. http://www.ambergriscaye.com/pages/mayan/aztec.html 2. Manifest Destiny. A filozfia, hogy ltrehozott egy Nemzet http://odur.let.rug.nl/ ~ usa/Emanifest/manif1.htm 3. A mexiki-amerikai hbor. http://www.historyguy.com/Mexican/American_War.html 4. A mexiki hbor. http://www.1nstar.com/mall/texasinfo/mexicow.htm 5. Treaty of Guadalupe Hidalgo. http://history.acusd.edu/gen/text/diplo/guadalupehidalgo.html 6. The Death of the West. Pat Buchanan 7. A program a EL PLAN DE AZTLAN http://www.insearchofaztlan.com/plan.html 8. Fox kiterjed mexiki kormny a Aztlan. http://aztaln.net/aztlanmexico.htm