JozefoHorv6th

30ncrpcrlatt eszpercrnt5ul

hzrcmnl0 nyelvlrinyt liirulmdhn enhertlntl ss maUdnlanu

30 ucrp okrtt eszpercml6ul

Iozefo Horvdth

30 nclp clcrtt eszper<rnt5ul

Eszperant6 nyelvkon:nr

Mcgycn Eszpercmt6 Szovetsdg Buderpest,lg79

I

k6sziilt Ez a mij az 1975-benmeghirdetettMESZ tankcinyvp6ly{zatdra

f6iskolaiadjunktus ellen6rizteDr. Wacha Baldzs Szakmailag

Fed6lterv 6stipogr6fiaSebesty6n L5sz16 RajzoltaEndr6di lstviin

? o
El6sz6tehiit nincs.

ATURELMETLE]YSEG

aa

j6 emberi tulajdonsiig. Ezzel indokolom azt is, A ti.irelmetlens6g hogy az el6sz6t egyszerfien elhagytam. Az el6sz6nak csak olyan szerepevan, mint a levesnek az eb6dn6l:ha nem fogyasztunkbel6le, nem tort6nik semmi, legfeljebb tobbet k6rtink a miisodik fogiisb6l, de j6llakottan keltinkfel az asztaltdl.

Egyb6l a l6nyegn6lkezdjtik.

Harminc nap alatt megtanulunkeszperant6ul, 6s k6sz! Ez a konyv a siker titka, mely f6leg olyan emberek szAmdra k6szrilt,akik egyedtil tanulnak, 6s szeretn6nek nagyon gyorsan eszperant6ul tudni. Nagyonl6nyeges, hogy trirelmetlenek legyrink. A konyv a ttirelmetlenekszdmiirair6dott. !-{a valaki m6g drihos is, akkor az pluszponrot jelent. Ne feledjrikazt sem, hogy ez a konyv csak a 14 6s 120 6v kozotti korosztSly szfmiira k6sztllt, 6s felt6telez bizonyos nyelvi mfivelts6get {ugyan0gy,mint bdrmely,mds hagyomiinyos nyelvkonyv). Killonosenel6nyos, ha valaki miir v6gigszenvedett ndhdny klaszszikus nyelvkonyvet,6s tudja, hogy milyen az dltaldnosalany, a tdrgyeset 6s ehhez hasonldclidkt6bolyit6,,k6szitn'rdnyek". Min6l tr:bbet i:ajlccitunk& megyar nyelvtannal,rrlost anndi jobban fog i z l e n ! ,t t e . . .

csak akkor fogunk sikert el6rni. he elfogadjuk,is gondosanbetarrjuk a kovetkezd recept pontjait" Ezen pontok ismei"etdben biirki gyorsan megsi.ithetia pecsenydldtnemc:ak eszperantcul, es iisszehanem-mdsnyelven is, ha helyesenalkalmazza. k.e'.tersi dllit6sitandcsokat.

elttt{tnalds arsny siabdly zat a, A ft-v* ne lJl s{?fiez{r effibeYkudarcil drdn {rotlott
'l t !-la valaki nyelvet tanu!, akkor rninden nap kell vele fog' f6l 6riit. Aki enndl kevesebbicl6t fordit iriLoinia tegal6bb e!fc16, az .rr( az ide.i6t pazarolja' Tudcrndnyosan

gadottt6ny,hogyhap6ld6ul500driitf.ordftunkn-'*eivtanulisraf6! neh6znyelveteisajdtithatunl<, it<kcr egy kozepesen dven keresztul, ekkor a elosztva {egy6ra hetente}, van i0?vre dra 500 cie ha ez az isrner6az az el. Ez6rt nem tud nernetui kiv6nt c6lt sohasem6rji.ik egy heti sunk sem, aki m6r iarmadik 6ve iar tanfolyamra' alkalommal. Nyelvtehets6g?Minden embernek van, hiszen valameny, tL m5r egy nyelvet,az anyanyelvunket nyiun r.nugaanultunk Sokat adott' tehdt k6pess6g a tehets6gvagy helyesebben min6l jobban ismerjuk' uny'n'r'elvunket ii tanulasban, a segit er6 a Nem szabadelfeleinunk, hogy az akarat a leghatalmasabb m6rt6kben hetetlen hi vi l6gon,6s akarattalrugi6u,i ii6pess6geinket k' ti I eszthetj tovdbbfej Anye|vtanuliisbancsakazer6semberek6rneke|eredm6nyeket. 2 F e q v e l e m !E z e n 6 l l v a g y b u k i k a d o i o g ' A i a n u l d s t J h6if6n kezdjrjk,6s szombatonnem hagyjukabba.A vasiirn6lkul kell nap sem kivbtel.Harminc naponiit megszakit6s fogunk nem Sldozatra, kis tanulni. Ha k6peseklesztinkerre a ez, olyan nyeivet. az eszperantd csal6dni,6st6nyleg elsaj6tftjuk homokviharon' dril6 mint amikor a teveket hajtjdk 5t a sivatagban i h o m o k .E r r e k e I i g o n d o | . a,z t b e t e m e t a M e g 6 | | ntii I o s ! A k i m e g 6 | 1 nuik ukkot, amikor olyan zsffclt volt a naounk, hogy csak este meg v a g y u n k ,r n o s s u K i d c j n k .H a d l m o s a k 1 1 o r au t d n i e t t s z a b a d feladatot. kir6tt el az aznapra v6gezzuk szemunkethidegvfzzel,6s ilyen k6sdre Miiskor pedig lgyetlunt utia, hogy ne halasszr'rk a tanul6st. n

V6mb6ri Armin szint6n fegyelm6nek6s er6s akaratdnak kiiszonhette" hogy fantasztikusgyorsasiiggal sajiititotta el a nyelveket. VdmosMagdaigy ir err6l ResidEfendicimfi konyv6ben: ,,Tesemmirekell6-szdnokolt magdnak felemeltmutatdujjar- ezentril biintet6sb6l annyit tanulsz, hogy belegebedsz! Ami pedig Emiliiit illeti, minden nap csak akkor n6zhetsz16 lopva, ha miir legaldbbnyolcvan rlj sz6t bemagoltdl.De inkiibb szitzat. Nyolcvan a legeslegkevesebb. Addig egy pillant6s-sem eshet Emiliiira.M6g ha tanftod is, akkor is a leveg6be n6zel!Erted? !" A sz6 elreptil, az ft6s megmarad.Nem 6rte be az onfegvelmez6s magiinpr6dikiici6ival, har-iem a konyveire,a szobdjatalaira, iroasztalSra kartonpapiron tussal kih(zott torok szovegeket ragasztott. TorokLil irt, hogy senki a hilzban meg ne 6rtse az intelmeket: ,,Lusta 5llat, dclgozzSl!", ,,L6gy f6rtal,", ,,Sz6gyelld rnagad!,, De mivel nem mrilt el nap, hogy a magamagiirakir6tt g0_ 100 idegenszdt meg ne tanulta 6s meg ne jegyeztevolna".. Technikai eszlccizeik. J6 ha van, de ha nincs, az sem baj, mert tali5l6konysiiggal sok mindent lehet p6tolni. Egy rddi6 is nagyon hasznossegits6glehet, a magnetofonnat pedig csoddkat iehet mfivelni.Alkalmazdsukr6l k6s6bb lesz sz6. 4 Kiizdelem az idegen nyelv hangjaival. RaEadjunk meg minden all<almat a besz6lget6sre. Tanuljunk hangosan. Ha nincs kihez besz6lntink, akkor tdrsalogjunk onmagunkkal vagy a kabalababdnkkal. K6pzeljrikel, hogy egy csecsem6vel van dolgunk, akit meg kell tanitanunk besz6lni. Tanuliisunkc6lja a pedig csak akkor fogunk eszperantd-nyelven, beszdd.Besz6lni ha gyakoroljuk. ,,Gyakorlat teszi a mestert', de aki nem gyakorol, abb6l nem lesz mester. 5 Ha!lgassunk rddi6t, m6g akkor !s, ha nem 6rtjtik! Miel6tt bdrmelyik nyelv tanuldsiibakomolyan belekezCendnk, lceressr.ink a r;idi6nkon eqy iillomdst, mely a rani";land6 nveivensugdrozm(sort, 6s halir;ai:suk. A fulrinket igy hozzasz*ktatiuiraz idegen nyelv hangjarn,:::^ 6s megtanulunk i.'6iia;:v:i a ir1;r;,ralcrabban ei6fordulo szavar. i..i-reirl. tzekre k6scibb 6 -

i.;.'rd baiia tt i-i ri:::::i: hatu n k.

A nyelvtanuldsfontossdgi sorrendie: lrallgatds- besz6d- olvasds- fr6s Ez azt jelenti, hogy ebben a sorrendbenkell birtokba az, hogy hallgassuk vennLinkaz idegennyelv vdriit. A legfontosabb az idegen nyelvet,6s meg6rtsrik,amit rajta mondanak. MSsodsoridegennyelven' ban nektink is ki kell tudni fejeznigondolatainkat feladat. Az, hogy irni is tudjunk, csaknegyedrangri Mindent szitudci6hozkell kapcsolni! Amikor egy Uj sz6t tanulunk, legjobb,ha mindjdrt rnondatba foglaljuk. Ha p6ld6ul a sz6k sz6t tanuljuk, ne ragunkal, 6s irjuk rd kis c6duliikra, hogy ,,sz6k"' sz6gyelljtik lly m6don sz6kre. osszes ta16lhat6 rd ezeketa lakiisban RagasszuK soha sem fogjuk elfelejtenia sz6k szdt, 6s ha idegennyelvenezt halljuk, egyb6l felvillan el6tttlnk a se$o k6pe an6lktil, hogy nkbe jutna. n kon eszti anyanyelvri Ki.izdenikell a k6ros natiisok ellen. llyenek az unalom, O t n\/elvtancentrikus 6s elemz6s, az iskoldsrnondatszerkeszt6s tanulnak nyelstb' Rengetegen a hagyom6nyok szeml6let, veket,de csak n6hiinyanbesz6lik6ket. A tobbs6g rlgy tanul, hogy nyelvkonyvet,bez6rk6zika szob6egy hagyomdnyos megvSsdrol illl, de ldn- Os megt-nulja, hogy a Szekrdnyt1l balra virdgdllvdny 'birto., Erre egy6ltanincs is vi1596llv5ny. hogy abban a szobdban a sordntobbet fogjuk haszn6lni Besz6lget6seink liin semmiizuks6g. a virdgdllvdnyt, a fene egye meg, elfeteitettem kifejez6st, mint mi hogy tehiit, feladat szekr6iyr6l nem is beiz6lve.Nagyonfontos m6sk6ni tanuljunk, mint a tol;bs6g. Legyunk most kiv6telesen tehdt nektink mert sikert csak 5k 6rnekel igazftn, ,,nrenysevikek';, hozz{juk kelI tartoznu nk. kivtili olvasm6nyok. I t ll v Tankonyv<in fontosak, de Ezek miSr a tanulSs kezdeti szakaszdban amikor mdr bent jdrunk akkor kapnak, nagyszerepet igaz(tn az idegen nyelv erdej6ben.Olvassunk min6l tobbet! Teljesen tljsiigb6lpolitikai cikket, szo mindegy, hogy mit. Mes6skonyvet, tdrt, lexikont, verseket, detektfvreg6nyt, novelldt, szindarabot, anekdotdkat 6s szakdcskonyvet.Az idegenforgalmi prospektus fogadjukel, hogy egy oldalon kb' szint6nj6. AltaliinosszabSlynak 10 ismeretlensz6 lehet. Ezeket ne keresstikki a sz6tdrb6l, mert a sz6tdrozds unalmas 6s eltompit benni.inket. Lomb Kat6, a frja: Sokkal nagyobb tolmdcserr6l a kovetkez6ket tizenhatnyelvfi R v 8

', '

a konyv, keztinkben a sok megszakitdst6l baj, ha elizetlenedik mint ha nem tudjuk meg, hogy kok6ny-vagy galagonyabokor a gyilkost. figyeli-e a detektfvfelugyel6 mogril elsaj6titani, akkoralkaimazhatjuk a Ha nyelvicsemeg6ket akarunk m6dszert. Ennekaz a l6nyege, hogymegviisdrolunk balk6z-jobbkdz egy modernreg6nyt,amit leforditottaka tanuanyanyelvrinkon eszperant6ra. Bal keztinkbe fogjuk az land6 nyelvre,esetiinkben jobb kezrinkbe pediga forditdst,6s mondatr6l mondatra eredetit, osszehasonlitjuk a kett6t. Az r5rdekesnek talSlt dolgokat haladva egy firzetbe.Figyelem! Kezd6kvigyiizki is irhatjuk magunknak eglazerre nemszabad sokatfogyasztani, zanak!Ebb6la csemeg6b6l az embergyomrSt' mert konnyenmegfekszi ha el6segiti tanuldsunkat, 1rl Nyelvi mikroklima.Nagyban megfelel6 nyelvikornyezetet alakitunkki magunkkorril. jelmondatokat, felfaldraakasszunk ktilonboz6 Szobdnk egy-egynehezenelsaj6tithat6 sz6t vagy iratokat, tdblSzatokat, rijsiigokat, kifejez6st, hagyjunk konyveket, kapcsoljuk az asztalon be a r6di6tvagylemezjdtsz6t, 6shallgassunk a megtanuland6 nyelj6, havannak venvalamit. Nagyon eszperantd hanglemezeink vagy magn6szalagiain k. Ezekkel aldfesthetjti k tanuliSsunkhoz a hdtteret. Es olvassunk min6l tobbet (egyel6re anyanyelvrinkon) az eszperant6 irodalmd16l illetvea nemzetkozi nyelwel kapcsolatos valamennyit6mii16l. a nyelvet! 12 Megh6ditani A nyelv nagy vdr, 6s ezt csak ravaszs6ggal 6s fort6llyal lehetbevenni. N6zztikmeg p6lddul, hogy mik6nth6ditja mega szerelmes ifj0 a 16nyt. Hdt 0gy,hogymindenoldal16l ostromolja.Mozib,a viszi,hangversenyre hivja,b6lbamegyvele,s6ti6lnak a parkban... lgy kell bdnnia nyelvvel is.Mindenlehetseges oldal16l befekell csipni.Olvasni, rddi6nhallgatni, szinkroni,,t6v6n"n6zni, zdlatlan filmet jdtsz6mozibamennistb. A forditiis Figyelem!A fordit6s nem j6 m6dszera tanul6sban. leheta tanul6snak de nemeszkoze. c6lja, legy6zniinkels61? I w Az id6. Az id6 zsarnok. 6t kell kozlok n6hiinyfogdst,amelyeknek k6nt. Az aldbbiakban vele. konnyen elbdnhatunk segits6g6vel llyen van a busza holt id6ket kell kihaszn6lnunk. Els6sorban vagy az izem, megdff6ban, villamoson, vonaton 6s 6tteremben

egy pillanat, Ami egy pincdrszAm{ra illewevdllalat6tkezd6jdben' A mrjvelhetunk. pedig csod6kat ezalatt ., nlltinr. orokk6val6idg, pedig konyaz 6tkezd6ben tanulni. lehetszivakat luszmegdltOban Az is holt id6, amikor a cip6nket tisztitolvasni. uui e, iijs6got vagvunk'Ezt az id6t rigvlehet a ftirddszobSban i;k,;r;;;ikor 't vagy forditani,hogya szavakat inr*#tni, illetvea tanuldsiavdra duruzsoljon' hadd hogy hagyjuk, 6s olvasiuk magn6ra az olvasm6nyt 6s f6z6s kozben'Amig kif6zztik a Ugyaneztlehet tenni vasalds a szabad t6sztdt,addiga magn6elmondjanekiink mindazt'amit tiinczenei a m6g m6lt6 Figyelemre elol"vasnunk. iJooun kelle'ne munka kozben to[tg m6dszer is. Err6l 6s m6sr6l b6vebben hallhatunk. 1 3+1 iinmagunkhozlegyiink szigorriak! Els6sorban

(itt nem arra Az igazitnintenziv nyelvtanulds Megjegyz6s: megtanul alatt 6v hdrom valaki hogy gond6lok, neh6z kozott h6za bolondok a 6s foy nyelvet) term6$zetesen Hatiir hatdrvonalat. a meghrizni van.J6, haezt is tudjuk.

10

ButasdgotcsindlsT,, ha ezt az oldalt kihugyodt

Miutdn i{ttanulmdnyoztuk a nyelwanuliis szabiilyzatiit, tudnunk 'Eloszor kell nr6g n6hdny dolgot a tankonyv szerkezet6r6l. is ebbena tankonyvben nincsenek leck6k.Az anyag30 napravan koncentrdlva. Minden napcsak az aznapitdpkii6liot{7-g oldalt) kell megem6szteni. M6sodikfurcsas6ga a konyvnekabbanrejlik, hogy ,,nyelwan"cimsz6alatt semmi iincs.Ez iz6rt l6nyeg.r, ,"rt az emberektobbs6ge f6l a nyelvtant6t, 6s nem szfvesen kezd olyan dologba, amiref6lelemmel 6s ellenszenvvel gondol . Ez az it tehdt sziimunkra nem jdrhat6.Mi egyszerfien a f,rrnor.oldalii16l fogjuk megkozeliteni 6s megragadni a nyelv l6nyeg6t" V6gezettil azt is tudnunk kell. hogy mire van m6g sztiks6giiiL ezen-atankonyvon kivril az eszperant6 nyelv szupergyorielsajiititdsiihoz. 1. PechanAlfonz: Eszperant6-magyar sz6t6r,dra 3b,_ Ft 2. PechanAtfonz: Magyar-eszperant6 sz6ter, 6ra 35,- Ft 3.Pechan Alfonz: Eszperant6-magyar, magyar-eszperant6 ftiu6tflr, 6ra 33,- Ft 4. Plena vortaro de Esperanto(Eszperant6-eszperant6 sz6tdr), Kgqhat6a MagyarEszperant6 sxivetsfug T6j6koztat6is Kurtur6lis lrodiSjtiban, Bp. Kenyirmezf u.2. 5. Eszperant6 foly6iratok: Hungara Vivo, k6thavonta megjeren6 kufturiilis foly6irat, 6raB,- Ft; Vil6g6snyelv,havilap, dtlra 4, _ Ft; kaphat6kaz 0jsdgdrusokndr. Eienkivtirj6, ha min6r tobb kr'ilfoldi foly6irat_ot vdsdrolunk, melyek niiiunk is kaphat6k, illetveel6fizethet6k. Ezek6s hason16 term6kek(k<inyvek) be_ szerezhet6k 6s el6fizethetSk a MEsz tiij6koztat6 irooiildban. 6. Nagyon fontosaz is,hogylegyen ragaszt6nk, papirunk, konyha_ k6srink,szfnes ceruzdnk,rajzszogtihk, piszkafiink 6s miisapr6sigunk. Ezekrea dolgokrakiv6teln6lktil szriks6g lesza tanuldssordn.
11

ffi:,..ooo

ff'f<(

LUIVDO

U]Y(TA TAGO

Nihdny perc alatt elbdnunk a fonetikdval!

Az eszperant6 nyelv fonetikus nyelv, ami annyit jelent, hogy mindent tigy kel-lkiejteni, ahogy irva van. Minden betfinek egy hangfelel meg.Osszesen 28 betfi (hang) van.Ebb6l5 magdnhang26,.1 f6lhangz6, 6s 22 miissalhangz6. Az aldbbi,,keresztrejtv6nyb6l" ez ldthat6is.

A G

B G L
A

c
H M T

e
]l
a

D I

E
J

J
R

o u

P V

Mag6nhangz6k: A. E, l, O, U Ezekkoztil az4 kiejt6se t6r el l6nyegesen a magyart6l. ugy ejtjtik, mint a magyarA-t, de nem olyan hosszan. Az eszperant6'E a magyar F 6s E kozott ,,f6lfton" l6v6 hang,nem annyirasz6thrizott pr6b6ljuk ajakkalkell ejteni,mint a magyarban. meg a magyar bele sz6tegy kiss6 nyfjtottan ejtenilrilos az eszperant6 F helyett jellegzetes magyar E-r ejteni.Tudnunk kell m6g,hogyaz eszperant6ban a magyarral ellent6tben nincsenek rovid 6s hossz(magdnhangz6k.
13

ft f6lhangz6 Se ez, se az, vagYis: fordulel6' sohasem hogyegyedtil Err6lcsakannyit kell tudnunk, (ez6rt is hivmagdnhangzdvalszerepelegy0tt mds valamilyen Mindig semirdsban. el sembesz6dben, juk f6ihangz6nak). NemvSlaszthat6 A kovetkez6 sz6ban. Eur1pa magyar a mint r-nif. kell ejteni, [OuiO - ffid' hodia{t Eur6pa, Eilropo vele: talSlkoihatunk szavakban hierat -. tegnap,morgail - holnap,antail el6tt, ankafr is, azA 6sE magSnhangz6kankorail- m6g.Leggyakrabban szint6n, - tat (haj66)' pofipo is, O-val szerepelhet kal fordul el6,de Mdssalhangz6k 0t ,,kalapos" Majdnemmindent 0gy ejttink, mint a magyarban. kovetkez6: a kieit6se a van, aminek betfi C - t.gy. r cs,1okolado- csokoldd6 sz6ban, fangalo - dzsungel G - ari, mint a lSndzsa a magyarh-nakaz ihlet sz6vagy n6met ch-nak a A megtelel tenni a H 6s H kozott. ktilon-bs6get ban. Fiqvelem! Fontos 6gy is ejthetjtik, --6ra, mdssalhangz6t E A horo k6rus. Horo H el6tt' a ejttink hangot gyenge,,k" hogyegy egrSszen napilap fjs6g, hfrlap, zs,iurnalo J- masyar $ - m.gy.t s, alo- sdl,fako- sakk,fi 6 (n6nemben)' betfi az S, de meg kell r6la emliteni. hogy tigy Nem ,,kalapos" - eszperant6. Ezzelaz igy ejtjtik, mint a magyar szet.Esperanto le is van z6wa. Ezeket nem is a magyarral. A tobbi betf kieit6semegegyezik elsaiiitiHa mindezt kiejt6sr6l. a tudnunk kell Ennyit t6rgyaljuk. mert otost, egy magunknak adhatunk nyugodtan akkor totiuk, japdnra vagy az angolra, csak Gondoljunk v6gezt0nk. nagymunkdt megtanul' hogy elegend6, lenne peri csak arra esetleg l5 a liinaira! nyelvnek Az eszperant6 hangtant. junk 3-4 sz6t,de nem az eg6sz nemkell, mlg az'rt Pihenni el6nye. nagy egyik kozott ez az iOUUet p6lddul a: mertitt van ly Hangsf Az Minden nyelvbenvan, teh6t nekiink is kell vele foglalkozninincs Ez al6l esik. sz6tagra el6tti ezperant6banmindig az utols6 hangs6lytalanok' szavak fivbtet.Az egysz6tagri
14

N6h6nyp6ldaa helyeshangsrilyoz6sra. 1. Ekonomiode Hungario(Magyarorsziig gazdasiiga) Az i hangotmindk6tsz6ban kissr6 megnyrijtva ejtjtik,mert utdna magdnhangz6 kovetkezi k. 2. Amo - szerelem, mano- k6z Itt pedigaza-t kell mindk6tsz6ban kiss6 ny0jtottanejteni,mert utiinacsakegy miissalhangz6 kovetkezik. 3. Esperantg-eszperan6, - vildg,6ambrolando- orszdg,mondo terem.Ha k6t vagytobb mdssalhangz6 6ll a hangstilyos magiinhangz6 utdn, akkor nem nyrijtjuk meg, hanJm roviden 6s erdsenejtjrik.

Etzptrantd a yddihban
SziSmos riidi6iillomiis sugdroz eszperant6 nyelvenmfisort.Ezt kit(n6en fel tudjuk haszniilni tanuliisunk soriin. Tandrhiainydban a kiejt6st is ezenkeresztril tudjuk a leggyorsabban 6s legjobban elsa. jdtitani. A riidi6 a legjobb professzor, dm ezt nem sokantudjrik. Tanulmdnyozzuk dt az aldbbiosszedllitdsq 6s tudni fogjuk, hogy melyikriidi6Sllomiis mikor,milyenhulldmon ad eszperant6 nyelvfi m0sort.Az eszperant6 kiejt6siszab6lyait mdr ezena szovegen is tudjuk 6rvr5nyesfteni. olvassuk el hangosan is! pr6bdrjuk kitardrni jelent6s6t! egyes szavak Nyomozzuk ki, hogy milyenv6gz6d6sekkel taldlkozunk! Esperanto en radio diutaget (Pollando) 06,00-06,30- Warszawa 41 m,49 m, 200 m (1@ kc/s); 16,30-17,O0Warszawa,3 l ,41 m, m 22,00-23,00 - Warszawa, 49 m, 200 m. diul trorol lail MET Lunde: (Brazilio), 00,45-01,00- Rio de Janeiro 441m (680 kHz),92,S m,60,30m;
15

(ripetoen pli lonEkspreso" 06,00-06,30-Warszawa:,,Esperanto gaversio); m,48'66 m'75'28 m; pa13,2A-13,30 Bern(Sviilando),31,46 rolasD-roA' Bauer; a[ notode la tago; Komentario 16,30-17,00 Warszawa: - Warszawa: kun boneziroj; koncerto Zz',io-zSi,o0 m; (Hispanuiol,278 Valencia ig,qs-Zq,Oo -', Marde: kun bondezirof' Komentario;,,Koncerto Warszawa: 6i;.oo-oO,go (ripeto); anguletoen la m, 200 m, Esperanto Warszawa,4g 16,00svedlingva Programo; : komentario; ,,, 16,30- 17,O0-Warszawa en Po||ando? ,,EI ,,Prikio oni parolas 22,30_23,o0_warszawa: la vivo de PolaEsperanto-Asocio"' IMerkrede: - Warszawa: de PEA"; ,,Prikio oni paro,,El la.vivo OO,OO-OO,S0 . " (ripeto)i pollan6sJ lasen 13,20-13,30-Bern,parolasClaude-Gacond:ondojkiellunde; m, (1475kHz): nur 6iun i+,oo-r 4,1s - wien (Austruiol,2Q3,4 merkredon; kvaran - Warszawa: komentario; 7,OO 16,30-1 arr - Warszawa, 31 m, 41 m, 49 m, 200 m, Espe-ranto 16;3030; la 20' Ripeto ie guleto en la danaprogramo' - sabadell (Hispanujo) 203 m, (1475kc/s);informo.i 21,45-22,00 kaj kurso; - Wa kni kaj temoj' enco-te : sci rszawa 22,30-23,O0 iafide: m ' (Hispanujo),21 2 00,05-00,30 Bilbao de la merkredavesripeto komentario; Warszawa: OO,OO-OO,S0 peraprogramo; - Warszawa: komentario; 7,OO 16,30-1 - Warszawa :,, Leterkesto"; 22,30-23,O0 m.48,66m,75,28m, ripetode la lunii,qs-Zz,s5 - gern,31,46 da elsendo. Vendrede: (riPeto) ; Leterkesto" komentario;,, 06,00-06,30- Warszawa: komentario; 16,30-17,00- Warszawa:
16

-- Peking(Cinuio), 21,Oo-21,30 30,4 m, 3g,4 m, 42,4m,45,3 m: informojkaj muziko; 22,30-23,00 - Warszawa: pri si mem", esperantistoj ,,Nevidantaj kulturajprogrameroj; 290 m, 49,3 m (ciun antaulastan 22,35-23,00- Tallin (Estonio), vendredon de monato). Sabate: (ijugoslavio) 00,05-00,30- Zagreb ,264,7 m; programo: 06,00-06,30 - Warszawa: Ripetode la vespera - Warszawa: 16,30-17.00 de internaciaj eventoj"; ,,Panoramo - Wien,49 m; 17,45-17,55 - Rio de Janeiro, 19,30-20,00 375 m (800kHz), 25,1O m; 21,00-21,30- Peking, kiel vendrede; 22,30-23,00 - Warszawa: en Pollando"; ,,La semajno 22,45-22,55- Bern:ripetode la merkreda elsendo; ondoj kiel iaUde; 23,00-23,40- Rio de Janeiro, 214 m; DimanGei (ripetoen pli 06,00-06,30- Warszawa: en Pollando" ,,Lasemajno longa versio); prog06,45-06,55- Wien,25 m, 42 m,49 m, ripetode la sabata ramo; - Natal(Brazilio), 11,5O-12,O0 236 m; 16,30-1 7,OO Warszawa:,,Panoramo eventoj"; de internaciaj (ripeto); - Roma(ltalujo)30,90m,41,24 m, 50,08m. La 21,OO-21,20 unuapartode la elsendo estas dedicata al ,,Novaioj el ltaluio" (kaide tempoaltempoal ,,Leterkesto"), la dua partoal ,,Kuriero de Esperanto". 21,0O41 m,49 m, Esperanto-anguleto Warszawa: en la programo; danlingva Warszawa: 31 m, 41 m,49 m, Esperanto-anguleto 22,00programo; en la germanlingva ". - Wa rszawa :,, Espera nto-e ksp reso 22,30-23,O0

je la 1030 kaj 22,30(escepte Noto:Warszawa elsendas eiutage de diman6oj) sciigojn el,lamondokaj el la lando.
17

$zavak- Vortoi hogyhelyesen segits$gdvel, szavak az al6bbrnegadott Ellendrizzuk valamennyit! rneg Tanuljuk mega szoveget. drtettiik-e eiutuge lunde marde merkrede lafrde vendrede sabate dirnande noto paralas * tago semaina manato bondeziro kun pri kio? pri kio?
en naponta Pollando en h6tf6n vtvo kedden andoj szerddn nur cstitortokon ripeto Pdnteken kurso szombaton vespera vasdrnaP leterkesta jegYzet, nnegjegYzs elsendct besz6l eventa nap kai h6t lando h6naP j6kivdnsiig mondo -val,-vel novafoj -rdl -161, el ltalujo ini? nnicsoda? danlingva mir6l? -ban. -ben Lengyelorsziigban 6let hulliSmok csak ism6tl6s tanfolyam esti levelesliida ad6s esenn6ny 6s orsz6g vildg fjdonsdgok, itjsSgok, friss hirek Qlaszorsz6gbdt diSnnyelvfi

Tdbbet iitletessiggel, mint megoldssal!

nem teszi annyira val6 megismerked6s A nyelvtan szabdlyaival Ez a szabdly elsajiititiisa. pr6bira a feln6tt agyat,mint a sz6kincs koveenergiiit fantasztikus A sz6tanul6s nyelvre. minden brvdnyes ismerete, nem szavak bizonyos bennlinket kinoz is tel. M6gakkor f,u u iyelv magvdt (nyelvtani rendszer6t)mdr egyetemi szinfontos, hogy ten ismerjilk.Mit lehet hdt tenni? Mindenekel6tt Nem kell 6rdemes' amivel terheljtik, olyannal csak agyunkat az mdsznak magukt6l melyek tanul6s6raal, vavak olyan ueszooni el gordit[ink kovet Mekkora nevei. t6rgyak a llyenek fei6b'e. ember sz{raz magunkat fdrasztanunk kell nem ha 0tjdb6l, feif6d6sunk ! f6nevek bemagoldsdval
18

A. befektetett rnunkatobbszorosen tdrr.rl rneg, ha eik6szftjuk a kovetkez6 segddeszkozoket. Kis papirszalagra, c6duliiralrjuk,16 a valamennyi kornyezettinkben talSlhat6 dolog,tdrgy nev6t.lrhatjuk ir6g6ppel, klzzel, s6t ,,milliomosok" m6g ROTEX-szalagbSl is elk6szithetik. Mindenki sajdt eszt6tikai6rz6ke szerint v1gezze ezt a fefadatot.A mindenkorihelyi viszonyok hatdrozz{k meg,hogy milyen szavakat irunk 6s milyen nagy papirra. Az igy elk6szitett c6dufiikat riiragasztjuk a megfelel6 btltorokra,ajt6ra,stb. Vegytik figyelembe, hogy olyan helyre ragasszunk, ahovdsokat szoktunk n6zni.Biztos,hogy tizszeriajt6csukds utiin mdr tudni fogjuk mit jelent az ajt6 (pordol 6s ha a kalapiics nyel6rerdirjuk, hogy martelo,akkor egy csapiisra k6t legyetiitottrink, mert a kalapdcs(martelado), t6l logikaifton eljuthatunka kalap6liisig s6t m6ga kalap6csvet6sig is (martelietado). 6sszdmhiitriinla(egykicsitmunkaig6nyes) egyetlen A m6dszernek talanel6nyevan.Kiel6giti a szitudci6hoz kapcsoliis kovetelm6ny6t, mdsokszdmdra is hasznosithat6, biztositva vanaz 6lland6ism6tl6s, egyik elem6tk6pezia nyelvimikroklimiinak, l6lektanilag nagyon n6lkiil el6nyos, mert az anyanyelv haszndlata tudatosftja benn0nk az illetf tiirgy fogalmdt. ime n6h6ny l6tfontossiigritiirgy neve, 6s mdris kezdhetji.ika ragasztest: pordo - ait6, muro - tal, planko - padl6,plafono - mennyezet, - konyvszekr6ny, ranko - szekr6ny, libro - konyv, libroSranko lito - 6gy,tablo - asztal, skiibotablo- ir6asztal, lampo - ldmpa, -sz6k, fatet. - fotel, breto starantalampo - 6ll6ldmpa, seQo polc, librobreto- konyvespolc, vazo-v{za,televidilo - televfzi6, radio - rfldi6, tapiSo- sz6nyeg, murtapifo - falisz6nye4,, kurteno - f0ggony,forno - kdlyha,bildo * k6p, kuseno- pdrna,kovrilo- ablak,fenestrovitro - ablaktiveg,solo-Kiszob, takar6, fenestro klinko - kilincs.

Vigytizzunk rd, hogy barkdcsolds kiizben ne tegyiik tiinkre a hfitorokat!

19

E S P E R A N TB AI L D V O R T A R O 1 2 3 4 5 5 7 8 I 10 11 12 13 14 15 16 '17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 rubando kapo okulo buSo kolo nazo kolteno medalo ventro mano kubuto genuo seOo kruro Suo kusenosur la sdo piedode la seOo brako brusto, fingroi kalkano jlnro orelpendaio zono talio pantalono

MARDO

DTTA TAO

Ki hitte volna,hogyez ilyen egyszerfi? valamennyien Bizonydra tanultakmdr legalilbb nyelegy idegen probl6mdt vet,6s taliinm6geml6keznek arrais,hogymennyi okoztak a f6nevek. J6n6hdny nyelvben ezekhdromnemre oszlanak, 6s annaka szeg6ny nyelvtanul6nak tudniakell, hogymelyikmilyen nem(. Ezt gyakrana v6gz6d6s alapjdnlehet megdllapitani, de vannak olyanf6nevek is,melyek 0gytudjitkdlcdzni magukat, hogy szintek6ptelens6g felismerni 6ket. Term6szetesen ragozniis kell ezeket fdneveket,6s a hdldtlan riiaddsul m6gazt is ig6nylik, hogyaz ember egyeztesse 6ket a mell6knevekkel nemben,szdmban 6s esetben. A mell6kneveket semszabad megdics6rni, mert majdnem annyibaj vanvehik,mint azokkal az {tkozott f6nevekkel. Megkell m6g emlitenia mindenrittel6fordu16 n6vmdsokat. Ezek teljesen olyanok,mint a gaz, elszfujfk a figyelmeta f6n6vt6l6s az ig6t6l. Sajnos ez a helyzetszintemindenterm6szetes nyelvre dltalSnosfthat6, mert ahol esetleg nincsprobl6ma a f6nevekkel, ott biztos gyfilik mega bajunk,amit sajnos hogy az ig6vel nemcsak hirdetni, hanem ragozni is kell,6s ez ut6bbinehezebb. Ezt ismerte fel egyfiatal lengyel diiik, LudovikoLazaro Zamenhof is, 6s hosszu kfs6rletez6s utiin tapasztalatait 6s elk6pzel6seit tan- Nemzetkozi konyvbenfoglaltaossze. Lingvo Internacia Nyelv. Ez volt m(v6nek a cime, melyet 1887-ben adott ki Doktoro Esperanto iiln6ven. Zamenhof ekkor 28 6ves volt, 6s orvos. Szere a vildgonfgy tartj6k szdnDn, hogy az eszperant6 egyvars6i szemorvostaldlmdnya. Azt azonban mdr kevesebben tudjdk r6la, hogy
21

a jnlelkil m6g didkkor6ban 6pitette fel a nyelv vitzdt,6snemcsak "rol".rrort kell benne iiitnunk, hanema mindig tettrek6sz6s fjra haner viigy6ifj0s6gotis.o magaazt vallotta,hogy nem feitalSl6ja, fe! emberek az igazolta, 5t Az 6let a nyelvnek. kezdem6nyez6je 'a pi haszndlni elkezdt6k 6s nyetv nagyszerfis6g6t, ismert6k nyelv Doktor Eszperant6nyelv6t. Az 6vek sordn eszperant6 gazdagabb 6s egyre fejl6dik bel6le,egy olyan nyelv, mely 61, leglogiku: Az eszperant6a vi169legkonnyebb,legegyszeriibb, nyelve. elsai6tithat6 6s emiatt leggyorsabban Ezek ut6n nlzzik meg, hogy mi az, ami olyan egyszerfi? Minden f5n6v O-ra vegz6dik! (pl' Kapitano, krokadilo, elefanto, domo - h6z, hungaro magyar (Pl. ember) f6rfi), germano n6met A! Minden mell6kn6v vtfuz6d6se germana n6met,pola- lengyel,araba- arab, Hungara- magyar, bela - sz6p,bona j6, kara - kedves. A hatSroz6sz6 pedig egyszerfien E-re v6gz6llik! 6s mdris Nem kell miist csindlni, csak felcserflni a v6gzSd6seket els6rendfi hatdroz6sz6katkapunk. magyarul,germane - n6met0l, pole - lengyelul, Hungare kedvesen' ur"i, - arabul, bele - sz6pen, bone - i6l, kare egyszerfien' lassan, simple gyorsan, malrapide rapide egy orok 6letre, hogy ikfor ennyiben! Megjegyezzirk M'aradjunk vegz6d6s. hatSroz6sz6i E az o l6n6vi, az A mell6kn6vi 6s az elbdde el6bb betfihoz, h6rom K6s6bb m6g visszat6r0nkehhez a nunk az ig6kkel! gy6zelmet Egy kiizepesen edzett tanul6 egy menet alatt kiilt6ses felett. arat az igeragozds a.leger6N6zztik meg el6szoraz ellenfelet,vagyisaz ig6t. 6 az, am.i sebbegynye|vben.Azeszperant6f6nrsviigen6v|.rev6gz6dik. - k6rni, perme' Paroti- beszelni,esti - lenni, Soii-or0lni, peti mondani, povi - tudni, ism6telni,diri si - engedni,ripeti -hatni,- hetni, k6pesnek lenni. 22

Ragazni nagyon konnyen lehet 6ket. Ehhez csak a kovetkez6ket kell tudni:

1. rni - 6n n i- m i vi {ci} - te, <in vi - ti" onok ri - 6 {fdrfi} ili - dk - 6 {n6} - qz {dllat,rdrgy, fogaiorni .Z sZpraflt6ban nincs ktilon tegez6s vagymaEdziis. Mindlga ri alakot haszndljuk, amineka jelent6se egyariint-lehet fe vagyon az egyesszdmban, 6s ri vagy cincika tobbes sz6mban" ei = te. Ez az alakcsaknagyon elv6tve fordurer6irodalmirnfivekben. csak olyankorhaszndljr.ik, amikora szovegb6l egydltaliSn nernderuiiki, 'uagy hogy tegez6srdl magdz6sr6l van-e sz6.A mindennapi tdrsalgds nyelvriben szinte soser:"! haszndli6k. A d6nt6 csapastcsak ezek utdn mdrjrik az eszperantd nyerv osszes igdire.Eldszorjelen id6ben. mi parolas beszdlek ni parolas besz6lilnk vi paralas besz6lsz, vi parolas beszdltek,cin<ikbeon beszdl sz6lnek fi parolas beszdl # ili parolas besz6lnek Hdt nemegyszerfi? Lekapjuka f6n6vi igen6v v6g6r6r az t-t, hery6re rakunk egy AS-t,ds k6sz. igy ragozzut az est] {tenni) tltigei is. Kivdtel nincs! Ezenaz elven mfu ndhdnyegyenest kell belevinniink a tdmaddsba. Mrilt id6: a leszerelt / hely6belS v6gz6d6st, J6v6 id6: a leszerelt / hely6be OS v6gz6d6st teszfink. Tehetiink m6g az igst6h6z (az iget6 az, amit akkor kapunk, ha leszereljtik azt a nagyonjellegzetes f6n6vi igen6vi I vegz3oesti US-t is,6s akkor m6r felttelesm6d jelen id6t kapunk. pl.: mi parolus = besz6ln6k, fi venus= 6 (pl. Brigitte Bardot) jrinne, vi man0us= enn6l,(in enne,ni kantus= 6nekeln6nk,vi trinkus = inndtok, iliQoius= 6rtiln6nek.

0i

adni, hanemkapni is lehet' Figyelem!A ringbennemcsak Ez?rt fethivniima figyelmet arra, hogy az eszperant6ban ha a mondatban n6vmdst, riniig ki kell tenn0nka szem6lyes beszdlek' Magyarul parolas hungare. Mi Pt.: nin.t ltuny. tudn" f-lacsak annyi lenne, hogy parolashungare,akkor-nem ugyar' is' de 6n Besz.lhetek magyarul' *"gdiilpfttni, frogyt<iUeslOt is' bardtn6ie olyln es6llyela s6gorn6m knabino. hungara estas Katarina l6nY. Katalinmagyar

akdrmilyen' nem.is mert vanalgny'6s Itt nincssemmiprobl6ma, csoddlcsak,azon akkor Ha ezt a npndatot,.0 tt.iint leforditjuk' Katalin Katihoz. van koze mi kozhatunk,hogy a iiiriO"t.anak ';;;; a seg.ed.ig6t estas. az hanszik: igy n iomor vdlasz taii.l .elt6r6en ;;si; tenni. kell ki is szem6lyben a harmadik ,.gy.i;,t.tvt6t ez tanult;.annak nyelvet n6met,angolvagyspanyol Aki valamikor n6mettil'6s tanult ri hogy arra, ""* JiJg, de mi nut Cp?tft"tti-nk irrol u.n sz6,hogyfel keil hivnia figyelmeta r.i n"r. Ebyszerfien alatt okolviv6 m6rk6z6s ;;.il;; n#lv n6hdnvsajdtos#gdra' .Egv harmaa hogy tudiuk' ha f6leg.akko.r, kell mindigtiini, p"o"i6-""tti llyen esetbenel6g, ha ii[ p.r.u.n fgyis litiiliir.'az e-ltenfetet. egyet'de csapu.nk n6ha percet, dttdncoliuka h6rom liitvdnyosan is' v6g6re a vala.mi maradion hogy nem feledkeziinkmeg arr6l, kev6s.lenne onmagdban Ez miradt' eg; U OeiU Nektinkminddssze kieg6szitve "gt-[iiit6..s gyozeL;hez, de egy lis kommentdrral sz6' van m6dr6l n felsz6lit6 #i, tttoguOnato. a 15-20bdnnakvele.Altaldban mostohSn sajnosnyelvkonyveink d i k l e c k e k o r n y 6 k 6 n k e r i i l r S s o r . A k a d a z o n b a n o |6rtheyantanu| bv mdr,ian t"t jut el a 20' leck6hez' tanulSs tobb6ves egypohdrvizet mieri nemtudnakhelyesen i3 u. ir, hogydidkjainf< prograhelytelen tananyag a hogy Ldthatiuk, Lernii.i"g.n'nyelven. meg! vezet.Ezt mi nemengedhetjiik hovS :nozdsa a sz6t6rb6ln6hdnyf6n6vi igenevet! Vegyi.ink Az ismert veni- lonni,lii - mtnni' diri mondani' adni, doni m6done|t6vo|itjukaveg6r6|az|.t,annegi'iresedetthe|yreU 24

tesziink, 6s ily m6don hozz6jutunkn6hdny nagyonvimpatikus felsz6lit6 m6drl igmlakhoz. donu - adj, adjon, adlatok,adjanak venu - jojj, gyere,jojjon, jojjetek,gyertek,jojjenek 'ru - menj, menjen,menjetek,menjenek tiru - mondd, mondja,mondjiitok,mondjiik fefsz6lit6 m6d jele teh6t az U. A mdsodikszem6lyn6l a vi n6lyesn6vmdst nem tesszr,ik ki (mert felesleges). Ha m6gis kizrik, akkor csaknyomat6kosit6 szerepe van.Vi donu - te adj! (Kati),akkor ki kell teniobbi szem6lyben, ha nincsalanyunk .rdnk, Si donu - 6 adjon,ni donu - mi adjunkstb. Hasznllatiu6l annyit kell tudni, hogyugyantigy alkalmazzuk, mint a magyarban. Ezzelegy6bk6nt be is fejezttika m6rk6z6st, mert az igeragoziisr6l sem kell tobbet tudni, mint ami itt le van irva.Mostmiir nyugodtan sziimolhatunk tizig, mert ellenfeltink tobb meglepetest nem tartogatszdmunkra.

ff nu... du... tri... kvar... kvin...

sgs... sF... Ok... nafl... dgk!
Szi.iks6ge van-ea nyelvtanul6nak csavarokra? Els6 halldsra taldn furc#n hangzik, 6s bizonydra tobben nemmel vdlaszolnak. Ez nem helyes. Mindjdrtbebizonyitjuk, hogy milyen sok m0lik a csavarokon. g6petk6szittlnk, Ha valamilyen iiltaldban ceavarokkal er6sftjrikossze az egyes elemeket. Ehhezhason16 folyamataz is,amikoregymondatotszerkesztrink. Kell hozzd alany, dllitmdny6s b6vitm6nyek. Ezeket valahogy ossze is kell kapcsolni. El6szor megn6zztik, hogy a szereltis sordn milyen anyagokkal fogunkdolgozni. Vannak O v6gfi f6neveink6s A vegfi mell6kneveink, valamintE v6g( hatdroz6szavaink. Ez ut6bbival semmitsemtudunk csindlni. A f6- 6s mell6knevekn6l van bizonyoskombin6ci6s lehet6s6g0nk. hungara knabino- magyarl6ny Vizsgdljukmost meg,hogy mit csin6lhatunk egy magyarliinnyal! 1. tdrgyesetbe tudjuk tenni hurgaranknabinon- magyarl6nyt

a melikn*vN. Ezt kell hoezSraEaszt-anunk vfua6d6se A targyeset hez6sa fdn6vhez" !5tehetitlk l6riyttsbbesszdrnba ?. a magyar - magynr idnYok kna{:!no! hungara! t-,lgyemiiyenegyszerf!?CsakegyJ-tkeilhozadtsidani'6srneg u iobUut izdni. Nagyonolcs66s gycrs m6dszen' tehet akker is tdrgyesetbe 3. A magyarldnyakatterrn6szetesen dllnak" szdmban tobbes ha 6ppen - rnagyar lSnyokat icnabinoln hungara!n = +F\!. ne lehetneigazez e kp tVti6rt hogytdrgyeset Azt m6rtudjr.,!k; 6s fdnevek melleknevek !lletve let akkon iq ha a magyarldnyok" azt a hozziiadjuk is tobbes szdmbanSllnak? Tobbesszdmban sem f6lre6rt6sre 6s logikug N-t,6sk6sz.Mindenegyszerfi, bizonyos ad alkalrnat. {a telies f6 6s rnell6kndvragoz6st} Kombin6ci6slehet6s6geinket egy magyar ezze!ki is meritettiik.M6stm5r nem tudunk csindlni vele leh-et H6t elfelejtettern! Majdnem lSnnyallJaj! Dehogynem! loron ) virdgot (lionversacii), m6g {f s6t beiz6lgetni tetalniipromeni), ldnYnak. egymagYar is adhatunk ba 'a n m d r Kv oa r Mostleszterm6szetesensziiks6gacsa rd ob kr a k a p c s o l n im o n d a t b a n szd volt r6la, valahogyosszeis ell politechnikdt,6s tanult az egyeselemeket.Bizony6ramindenki az ilyen elem.Nyelviviszonylatban tudja, hogy a csvar osszekotd prepozici6nak lpre' sz6val idegen osirkoto elemetelolj6r6sz6nak, neki, k jelent6seget tu lajdonttana t6 I nagy k. So'kan pii it i oI nevezzg ,m5sok ha mindenkor az a he|yes, Term6szetesen pediglebecstilik. szokds' vele,ahogyEly csavarral 6gy b6nunk cimsz6alatt m6gfoglalkozunkezekkelazeltili6r6kCsarmrelm6let mutatunkbe: kal. fzelit6tilitt n6gyet kun - -val,-vel -nek,-hoz,-hez,'hoz,fel6 al - -nak, en --ban, -ben drs--ig knabino. kun hungara Mi promenas s6tdlok' ldnnYal Egy magYar Donual miakvon! vizet! Adj nekem 26

Ni donasfloron al la hungarajknabinoj. !6nyoknak. Vir6gotadunk a magya'" En Hungarioestasbelaj knabinoj. Magyarorszdgon szdpldnyok vannak. lli povasakompani vin gis la strato Fetdfi. 'kis6rhetlek a Petdfi utcdig.

:si {xbors, de erds!

bizonydra mindenkifenntart6s n6lkrilelfogadja. Aki nern,az rdoljonarra, hogy mennyitbajl6dotta n6metder, die, das,az il, lo, l', la,gli,le,a spanyolel, la, lo, vagyesetleg .rlasz a norvtig en, a, et, ene n6vel6kkel. Akinek nemvolt szerencs6je egyiket sem kipr6bdlni,az gondolja6t, hogy a magyara, az alakokatmire is haszndljuk. A legtobbnyelvben vannakilyen kis szavacskdk, melyeket hatdro(egy) n6vel6nek zott (a, az) 6s hatdrozatlan neveznek, 6s ha nem ismerjiik6ket, akkor sok bossz0#gotokozhatnak. Az eszperant6ban is van ilyen,de csakegy.Vizsg6ljuk megkozelebbr6l! Hat6rozottn6vel6(difina artikolo) la-a,az tadomo-ahAz la homo - az ember la internacialingvo - a nemzetkozinyelv Segfts6g6vel valamit hatdrozottabbd tehetrink, ugyanfgy,mint a magyar a, az haszn6lat6val. Az eszperant6ban a hatiirozottn6vel6nek csakez az qgyalakjavan. n6vel6(nedifina artikolo) Hat6rozatlan A hat6rozatlann6vel6az es:zperant6ban az, hogy nincs, vagyisha nem dff a f6n6vel6tt semmi, akkor azhatdrozatlan. Olyanez, mint jelenvan. Nem ldtjuk,de m6gis a leveg6. domo - h6z,egy h6z en domo - egy hdzban (tudjuk,hogymelyikhiizban) en la domo - a hdzban Ugyefjiinkarra, hogy helyesen fordftsuk az ,,en domo" tipusri kifejez6seket. Ha hangsflyozni akarjuk, hogy pl. egy hiSzban 6l h6rom csalSd, akkor term6szetesen az unu szdmnevet haszndljuk. En unu domo vivastri familioj.
27

'Su vi parolas esperante? Besz6l iin eszperant6ul? ezt a mondatot ejtjtik ki izzel a mondaital indul a tdrsalgds, mindenrittjelenvan, mondat Ez a szorulunk. ei6szor,ha segits6gre szov6dnek' 6s szerelmek bardtsdgok ahol ismerets6gek, Ndzzrik *.g, hogyan ismerkedikmeg egy magyardiSk egy hazdnkkisliSnnYal! ba l6togat6lengYel

eu vi parolas esqerante?
- Bonan tagon! Pardonu sinjoro! 0u vi parolas esperante? - Kompreneblefrairlino. Mi parolasesperantekaj mi tre $ojas,ke okazonparoli kun tiel belafrafilino. mi havas - Pardonu sinjoro! Mi ne komprenas! Kion vi diras? - eu vi ne komprenas?6u tio povasesti? - sinjoro, vi parolastre rapide! Mi petas vin parolu malrapide. Mi estaskomencantino' sed antaile permesu, - Bone,frarilino. Mi parolas al vi malrapide, Mi estasRikardo Havasi.Kaj vi fra[lino, kiu ke ni interkonati$u. vi estas? - Mi estasDanuta KowalczYk' - eu vi ne estasel Hungario? - Ne, mi estaspolino. - Tre bone! Ni hungarojtre $atasla polojn, precipela blondajn p o l i n o j nk i u j . . . - Sinjorol Mi denove ne komprenas.Vi parolas ege rapide' Bonvolu ripeti! - Mi ripetas volonte, Sed ne diru al mi ,,sinjoro". Diru al mi simple Rikardo! Cu bone? aUDa - B o n e .K a j a n k a r v i i n e d i r u a l m i , , f r a U l i n o " ! Diru Danuta na!

helpi vin? - flio estas en ordo,karaDanuta! En kio mi povas - Mi ne scias, kie estasla strato Pet6fi. vin akompani - Mi volontehelpas Mi povas al vi se vi permesas. direkto. tiu en mi iras AnkaU la stratoPet6fi. Qis - Bone!Ni iru!

28

Vortoj is sinjoro - (r, megsz6litdsban kompreneble - term6szetesen fradlino - kisasszony, holgy tiel bela - ilyen szdp kompreni- 6rteni kioT - mi? kion? - mit? fre - nagyon rapide - gyor.san peti - k6rni malrapide - lassan komencantino - kezd6 sed - de antaile - el6bb permesi- megengedni interkonatiQi - megismerkedni el Hungario - Magyarorsziigr6l polino - lengyeln6 precipe - ktilonosen blonda - szdke denove - megint ege - nagyon riperi - ism6telni volante - szivesen scl - tudni kie? - hol? kara - kedves akompani- elkis6rni vin - t6ged, ont en tiu direkto - abban az iriinyban

Esprimoj- kifejez6sek Bonantagon! - J6 napot! Pardonu sinjoro!- Bocs6nat uraml Mi havas okazon alkalmamvan Mi ne komprenas- nem 6rtem Kion vi diras? - Mit mond? eu tio povasesti? - Ez lehet? Van ilyen? Mi petasvin parolu malrapide!- K6rem besz6ljen lassan! Kiu vi estas?- 0n kicsoda? Tre bone. - Nagyonj6. Bonvolu ripeti! - Legyen szivesmegism6telni! Cio estas en ordo. - Minden rendben van! En kio mi povashelpi vin? - Miben segithetek onnek?

29

wiw tec4ereotdgf ,4 wyesvtauesutds

i klasznrelldznek tellesen olyandolog,amit fgysz6trv6n Ez megint technonyelvtanulSs a a-tankonyvben olr.*u *v*lvkonyvek."Ebben rdsz'mint a hagyoszerves ugyanolyan rn6dszertana 6i6j;, litetve feladatok..Bizovagy a*gyakorlatok nyelvkonyvekben #;y;, tart6zkodik' di6k minden nVir6rt uenV, hogy a fetada-tokt6l hSzifeladanincsenek egy6ltalSn Epprn ez6rrebbena konyvben 6s tandcsokat apro-tis otleteket, dt c, gyakorlatok.-Helyetttik kipr66rdemes talSlunk.Ezeket moosrereLet hatdsos egvr.e.fi",'ae hczi mint egy hagyomdny-os adnak, toou"t sokkal 6Zi"i "i." Minden6ket. teh6t tanulmiinyozzuk il;;;a ;-g"ld6sa. Gondosan bizo6shatdsosnak ami megtetszik otyrt, magJnrr tal6l ki biztosan Akinek pr6b6ltuk' is tal6n mdr ki nyul. A ragasztdsos'*OOtt"tt 100 szd egy 6ra alatt yagYaz foga or0lni bizony6ra ner tetszi[, 6s a tdnczeneikoktal 5O sz6 minden ,"pr", iirew" a iittanykrirte m6dszernek. Amainaponat6b|6zatosm6dszerr6|ejtiinkn6h6nysz6t.L.6nyege iteni. Az elolid16ka-tkelI k6sz ;,''h;gy fi i rll "iuif ftntt,' lZUiazato Fontos,hogy az el6szobafalon. pl. el lehethelyezni sz6kt6bl6zatSt lenni mYtat-6:.tud nagyol is A konyh6ban feltiin6 helyentegyen. illetve fal6ra, fiird6szoba a .gyl6lfii. t ", "iA- 6s ut6k6pz6kr6l,6s egy kis eml6keztet6ta ma nyugodtankiftiggeszthg1ulk iiiiii 6s f6n6vragoz6sr6l' "ir.iatrtoti ige-, mell6kn6v-

Ne felediiik, lngY a lelkiismeretes munka zza gYiimdlcsit ! mindig megho

30

SZOVETSEG A MAGYARESZPERANTO SZAKOSZTALYAIES MEGYEIBIZOTTSAGAI

(MESZ) Vasutas MagyarEszperant6 Sziivets6g SzakosztSlya Pt.7., 1378 Budapest, MESZ Post6sSzakoszt5lya Budapest, Pt. 446., 1371 MESZ Baranya megyei Bizottsiga P 6 c sP , f.2.,7601 is ide fordulianak eszperantistdk Megjegyzds: Somogy6s Tolna megyei MESZ Borsod - Abatj - Zempl6n megyei BizottsSga M i s k o l cP , e t 6 f iu . 1 1 . ,3 5 3 0 MESZ B6cs- Kiskun megyeiBizotts6g Mrijus1 t6r 1., 6000 Kecskem6t, MESZ Kom6rom megyei BizottsSga ZsdanovKultrirotthon, 2800 Tatabdnya, MESZ Gy6r - Sopron megyei Bizotts6ga Gy6r, Pf.228.,9OO2 MESZ Haidri- Bihar megyeiBizotts6ga P,f . 6 1 . , 4 0 0 3 Debrecen MESZ Szabolcs- Szatm6r megyei BizottsSga Honv6du. 41., 4400 Nyiregyhiiza,

MESZ Csongr6dmegyei Bizotts6ga MESZ Budapesti Bizotts6g Pf. 153.,1443 P Budapest, Szeged ,f.510.,6701 MESZ Vas megyei Bizotc5ga Pf. 45., 9701 Szombathely, MESZ Hevesmegyei Bizottsdg E g e rP , t. 105.,3301

sz

MESZ B6k6smegyei Bizots5g G y u l a ,P f . 7 3 . , 5 7 0 1 MESZ Szolnok megyei Bizotts6g S z o l n o kP , f.2.,5002

Bizotts6ga MESZ N6gr6d meryei Bizotts6ga ll MESZ Veszpr6mmegryei Pt" 144., 3101 VSrpal6ta, Pf. 67., 8100 Safg6tarjiin, MESZ Zala megyeiBizotts6ga Pi. 163.,8901 Zalaegerszeg, MESZ Fej6rmegyeiBizotts6g Pf. 139., 2401 Duna01v6ros,

r(t(

,,!A
i1

!,)t ,/t

iiJ.,
- Kion li dir|!? SILDVORTARO I - intarpralitto 2 - sllllndano (.k$rrlandrnol 3 - trnttaro

)'.

M ERKREDO

3
121314151617-

TRIA TAGO

Mi6rt j6 tudni a sz6mokat mindjdrt az elej6n? El6szoris az6rt, mert mdr harmadiknapjatanulunk eszperant6ul, hogy m6g nem sikerrilt mindenkinek eszperant6 6s lehets6ges, nyelvfi rddi6adiist fogni. (Taldn az6rt, mert nem ismerte fel a nyelvet.) J6 m6cjszer,ha megtanuljuk a szdmokat, mert ezeket r6s err6l nagyonkonnyfi felismerni mindig6s mindenholhaszniiljSk, bdrmeiyik nyelvet. Fontos tovdbbd az6rt is, mert ha v6sdrolni megyiink, akkor a sz6mokkaldolgozunk legtobbet.Az eszperant6' hogy percek alatt megtanulhatjuk5ket. ban-annyira egyszerfiek, 1--tlnU 11-dekunu 21-dudek unu 100- cent

2-du 3-tfi 4-{<Vaf 5-{<Vin 6+gS 7+ep

dekdu dektri dekkvar dekkvin dekses deksep

22 30 33 40 50 60 -

du dudek tridek tridektri kvardek kvindek sesdek

2oo3004005006007oo-

dueent tricent kvarcent kvincent sescent sepcent

8-{k
9-na[

18- dekok
19- dekna[

70 - sepdek

800 - okcent

80 - okdek
90 - naildek

- na'cent 9OO
1000- mil

lOJek

zo- dudek

dekdu ok mil kvincent 368 512 = tricentsesdek = kvin sePdek 1975 mil na0cent
33

fli4ir;t idtjuk,asz;inlgki"?e$y*n egyszenriek 6s lr:gikusat<. Misldrlssze i:izer:k6"i szdt kell megtanulnunk,6s mdr tr.iqJirnk is szdn"noini. Szenetn6m azdrt megemliteni, hoEy aki oroszr,.ll vaqy magyarui tanui,aunem6ssza megilyen konnyen, de az eszperantii nyeivtele van iiyen kellemes megiepretdsekkei. Fldrcsaka kovetkez6ket kell rneglegyezntink, 6s akdr csillagdszati szdrnokat is ki tudunk rnondani. Az ezernl nagyobb szdmokat f6n6vialakhan haszndljuN<, miliono* = m i l l i i i r db =billid milli6, miliardo .ilions A nullasziimndv neve nulo vagyzero. Ezek voltak a t6szdmok,Ragozdsukr6l nem kel! tudni semmit, mert nern ragozzuk6ket. Az qfy - unu ut6n egyessziim 6lt" Pl.: unu forinto, unu domo ktp. (ktp. = kai tiel ptu 6s igy tovdbb.) Ha kett6 vagyenn6ltirbb dologr6l van sz6,akkor mdr t<ibbes sz6mot haszn6lunk.Pl.: du dolaroi, 35 rubloj, Ali Baba kaj kvardek rabistoj. Jegyezziikmeg, hogy mindig ket sz6mjegyet irunk egybe.Tfzeseket, szdzasokat, ezreseket. Gyakorldsk6ppen frjuk le most a szdmokat emh6kezetb6l egyt6l szdzig. A sz6mokkalkapcsolatos munka oroszl6nrdszEt ezzelel is v6geztiik. A sorsz6mokkalmost mdr semmidolgunk,hiszen rigy k6pezzr.ik6ket, hogy egyA v6gz6d6st csatolunk az ismertt6szdmokhoz. unu - unua egy- els6 du dua kett6 - mdsodik dek - deka tiz - tizedik - szdzadik cent - centa sz6z stb. A kioma- hdnyadik?k6rd6sz6val k6rdezrink rdjuk. Ragozds szempontjdb6l teljesen 0gyviselkednek, mint a mell6knevek. A t<irtszdmokhozszintdn nagyon egyszer0en hozz6juthatunk az ono k6pz6 segitsdgdvel. du - duono = ketted, f6l tri - triono -- harmad kwr - kvarono-- negyedstb. Most m6r ki tudunk fejezni ilyen risvet6teleketis: 3E =tri dt* noj, l/3 = unu triono,4/6 = kvar sesonoj, 20fi7 = dudekdekseponoj. 34
' :1..::... t'o$;.
'.;."1:l;1

,d\gy{ljtflsa*mndu ;it;'riF' r:sszesse*" iti*iiy eqysegtrllaii i.'aifiifiei';i i{.:jsrl;.-l-}14E11r ,.r,,ili. '3ag1v pe!' "e -;: 'i6!:dcjdssei :;tere es i*itgVakrai-rnan kepenuti.x. ,,:,i,vrr;*'t*l
' :

iT - gig -: ;-,:. .,:rrr ,6!r:sl+r\l .:llnT i :.:i"i3Z3irr(ii(. .JS hfnei< :.;11p;1';;: :.'1.ri.r:i1 . . , " r . , . .< i r,i!. ;:;1j+s,] :: a.:rr:reiqg;iii ,115;,1qr;l"gicrCefl 'i*i:-tjrlrtlid:
,{.'
l i " ' .

.i.lii iggri;:dl
: . . - , ' " . '

;,.-:i:iiltr s"b l rTrilrl

Ii. i- { !:'i-ill '

{:Seiii t-:: ;'i {i!i ..{1ir".i: ';. ;::1'ji'lfilliir'$t*ii'if J!. r'.i:iii-i'ii::'{.ir:.1{i'i-i :!;i !Ati:aiiu-K' ;jr]g! * i < . ' , , $ i t ; : i : , i ; : i j i J : : ' ; r : -i.: a n i a a a l l - l : i ,rifirl :;

',;ili 1<*paiiveIkripezir::!i* 1t).

-,]hia

-$eeres

Ketszeres k6tszeresen

-'$$oia

I -foie

-szer

dufoie= k6tszer

= kettSssiker duobla sukceso = hdromszoros olimpiai bajnok -triobla olimpiadampiono = n6gy kett6 k6'tszer duoble ciu estaskvar van sz6. A magyarha szdmtanirn[iveietr6l a<kor". Ezt haszndljuk -szor -szer, is alkalmazzuk. k6pz6t a szor. +.anllyenkor azofifian vagy tobb,jgVeijij;',k n6gyszer ndromszor. ,iogv vaiahoi ha erra, alkalorna'iole riaiar:rii akkor csindltunk, soKSzor izbr rrr:itunk,
'nal l;,:i lras:nf.li! i.r t<"

voitam snanvoir:rsz'gban. iMrcuf*qe estis*n r{ispanic"i(,tszer 'rotrArrikiibatt" ':.1! 'J scrsaor *n ;\frlt<o. inulttcr* *s.{;s rFinniar:dc' i;iazesFinnorszdgba' Igyszeri *i ;nuf*ia vc6a$c

Kioma horo estas?-

Hdny 6ra van?

Az eszperant6ban az 6ra kifejez6s6re sorsz6mot haszndlunk. 01. estas la unua 08.10 estasla oka kaj dek minutoj 12.15 estasla dekdua kaj dekkvin minutoj 14.30 estasla dekkvara kaj tridek minutoj 20.45 estasla dudeka kaj kvardek kvin minutoj Leggyakrabban a fenti kifejez6si forma haszn6latos.Ezen kivrll haszniilhatjukm6g a kovetkezd megoldtlsokatis. 05.15 kvaronopost la kvina (negvedhat) 05.30 duono post la kvina (fbl hat) duono de la sesa(f6l hat) duono antad la sesa(f6l hat) 05.45 tri kvaronoj post la kvina (hilromnegyedhat) tri kvaronoj de la sesa(hdromnegyedhat)

Je kioma horo? - Hiiny 6rakor? A ,,Hdny 6rakor? haszniiljuk. " tipusti szerkezetekkifejez6s6re a je sz6csk:it

je la unua horo - egy 6rakor je la tria kai duono - f6l n6gykor je la dekoka kaj dudek - 18 6ra 20 perckor je la deka antaitagmeze - d6lel6tt tizkor je la tria posttagmeze- d6lutdn hiiromkor je la naila horo vespere - este kilenc 6rakor je la dua horo nokte - 6jjel k6t 6rakor je la sesa matene - reggelhatkor Ezzelel is 6rkeztrinka kett6s gy6zelemhez(duoblavenko),mert nemcsaka szdmokattanultuk meg, hanem az idd kifejez6s6t is. Ha ezutdn az 6r6nkra pillantunk, gondoljuk iit, hogy hogyan viilaszolniinkkapiisb6l eszperant6nyelven. ha valaki vdratlanul nekrlnk szegezn6 a k6rd6st:Pardonusinjoro, kioma horo estas? 36

A kirdezds tudomdnya
m6dszer,ha megHa valamit nem tudunk, akkor a legegyszerfibb kell a legfontosabb Tudni kell. tudni azonban K6rdezni k6rdezztlk. lehet. (k6rd6n6vmdsokat), k6rdezni melyekkel szavakat K I O ? Kio estasEsperanto? Esperanto estaslingvo.

Kl U? e U f

Nagy. Jozefo Miestas Kiu viestas? esperantisto' mi estas Jes, esperantisto? Cuvi estas

konnyen ki lehet olvasni,hogy a kio? = mi, a kiu? A szovegb6l azonban meg kell emliteni valamit. pedig ki? A du sz6cskdr6l ha a mondatban nincs igazi kdrd6sz6. Olyankor haszndljuk, jelenti, vagy"' hla hogy ,,Eszperantista Vi estasesperantisto. azt tudniink hanglejt6ssel csak akkor 6u, nem lenneaz eszperant6ban f6lre6rt6s ebb6l s az 5llit6t6l, a k6rd6nondatot megkrilonboztetni mely megEzt hivatott kikuszobolnia iu szdcska, sz:irmazhatna. -e, illetve vaion szavaknak. felef a magyar vagy? esperantisto? Eszperantista Cu vi estas on eszperant6ul? tu vi parolasesperanteTBesz6l vagyunk-evagy sem, akkor Ha mdr tisztiiztuk, hogy eszperantisti4k tisztiizzuk azt is, hogy hogyan tudunk nagyon egyszerfitk6rdezni. Pl. ilyet, hogy miez? El6tte azonban jegyezztik meg, hogy a k6rd6szavak az eszperant6ban mindig K betfivel kezd6dnek. Mi6rt? Az6rt, hogy konnyfi legyen 6ket megtanulni. Ha pedig valamire 16 akarunk mutatni, akkor olyan szavakathaszniilunk, mefyek T betfivel kezd6dnek. Ez azflrt van, hogy ne fiiradjunk el, ha tanuljuk 6ket. alak;fdnevet helyettesit) dltaliSnos KIO - mi? TIO - az (semleges van). alak,jelz6i szerepe KIU - ki? TIU - az (egy6nit6 az. A 0i kozelre mutat6 sz6cskdthozz6t6w Mindk6t sz6 jelent6se hogy mit mdris tudjuk, lelent ez. Ci tio, 6i tiu = ez. A 6i sz6cska mogott is, ahogyan a j6hangzdskivdnia. vagy a sz6 el6tt dllhat Most n6zztik meg, hogy mik6nt kell 6ket haszndlni. Kio estas tio? Mi az? Tio estaslibro."Az konyv.

i.,r-::r,'

:''{if: l"lincien

t'j{ iX i*;lf.

"".--5i*

nnindentdle f f i i n d * n n o l

N E N I A NEflIE
semrnif6le sehei sern semmilyen

;
I

A
i

'
,

E
,

i::

i
I

':

':1r;16i

raiarni i ':alanliiverr i

valahcr :

TABE"T-\/SffiTO"i
rt --Lt-

_AMI

-oem
Ktc[vr? KIES?
mennyi? hiiny? mennyit? amennyi amennvit ki6? aki6

--Ai*
okhatd;"ozoi

mennrytsegm6dbirtokos id6hatdi"oz6i hati{roz6i hatiiroz6i

KIE!-? KIAM?
hogyan? ahogyan mint

KtA{_i
rni6rt? ami6rt

mikor? amikor

TIEL
ogv

TIAM
akkor

TIOM
annyi annyit

TIES
az

TIAL
az6rt

I ete

ernvt etovt Ctrs Ctnl

valamennyi mindenki6 minden6rt valahdny

mindenf6le- mindig k6ppen

NENIAMNENIOMNENIESNENIAL NENIEL
semmif6le- semmikor, semennyi k6ppen, soha sehogyan sem senki6 semmi6rt

IEL

IAM

roM
egy kev6s

IES

IAL
valami6rt

valahogyan valamikor valamennyi, valaki6

' j

oglai:i

meg nem Ha valamir6lnem tudjuk, hogy mi, vagy kozelebbr6l (A tio van sz6,akkor a tio alakothaszndlluk. dologr6l hat6rozott gyakorlatban nem szoktiik de a helyes, szint6n tio illetve di 6i, mindig igy a vSlasz tio? k6rd6sre A kio estas sfirfin hasznSlni). hogy csaka Fontostudni m6g a tio-r61, Tio estas... kezd6dik: veszifel 6s ugyanezvonatkozik a kio-ra t6rgyesetN vegz6dds6t szdmuknincs! is. Tcibbes Kion vi lernas?mit tanulsz? vildgosan megnem kiilonDonual mi tion! Add ide azt! (valami boztetettdologr6lvan sz6) Tio estissomere.Az nyiiron volt. pri tio, ke... Arr6l van sz6, hogy Temas dologr6lvansz6,kiizelrevagyt6volramutatunk, Ha meghatiirozott megjeloltink, akkora tiu alakothaszniiljuk. valamit
Tiu libro estasbela. Az a konyv sz6p. bela. Ez a konyv nem sz6p. ei ti, libro ne estas Donu al mi tiun libron. Add nekem azt a konyvet! ei tiun libron mi ankoiail ne legis. Ezt a konyvet m6g nem olvastam. Tiui homoj estasbonai. Azok az emberek j6k. ti tiri knaboi estasmalbonai. Ezek r tifr[r.r.t.

KVAROPO

kapcsolatokat! megm6ga kovetkez6 Jegyezztik Kiun libron vi elektas? Melyik konyvetviilasztod? Tiun ai 6itiun? Azt vagyezt? neked? at vi? Melyik krinyvek tetszenek Kiui libroi plaCas multe. Azok, amelyeknem driigdk. Tiui kiui ne kostas meg? Kiujn libroin vi aeetos?Melyik konyveketveszed ei tiu1n.Ezeket. nincsen tobbes sziimuk, hellettuka tiu, Mivela tio 6s kio alakoknak Figyeljuk megj6l az olvasmdnyokban, kiu alakokathasznSljuk. p6lddkat! haszndlj6k, 6sgyfijtstini< hogy mikor melyiket ktilonbs6get a tio 6s a hogy m6r |rezzik is a l6nyeges Val6szinfi, ez6rtel6ggyakran tiu kozott. A tio mindig f6nevethelyettesit, 40

afanyk6ntszerepel, mig a tiu leggyakrabban a ielz6 szereprit t<ilti be, ez6rtf6n6v koveti. A mutogatdssal mostmdrbizonydra nincsprobl6nra, teh6t konnyen tov6bbl6phettink illetve ugorhatunk,mert most rndr val6ban ugriisr6llesz sz6, ugyanismegismerkedijnk a tiblilzati szavakkal (tabelvortoj), melyeknek kozpontielemeaz I hang.Annyit mdr tudunk, hogy K-val k6rdeztink, T-vel mutatunk. Ezenkivril dryet dltaliinositunk, (magyar:minden),NEN-nel csoportositunk taga_ (magyar:se, sem), a semmivelpedig hatdrozatlans6got lunk fejeziink ki (magyar:valaJ. Az I utdnrill6 hangok k<iziil mindegyik jellegre valamilyen utal. A mell6kelt tiibliizatb6l gyorsan dttekinthetjtika tabella'szavakat. Konnyen 6szrevehet6 ai is, hogymagyarul mdr nemannyira egys6gesek 6s logikusak ezeka szavak. mint eszperant6ul. Emiattnemis lehets6ges mindigegysz6val forditani. Megjegyzend6: 1 . A t i e - o t t s z 6 b a a e i h o z z d t a d i i s6 i i iv l vagytie6ta ie i itt lesz. A tobbihez a 6i sz6cskiit nemkapcsoljuk. 2' Az -u 6s -a v6gfin6vmi6sok ferveszik I tobbesszdmJ,6s a tdrgyesetN v6gz5d6s6t. 3' Az -o v6gz6d6sfi n6vmiisok 6s az -e v6g( helyhat6roz6k csak a tiirgyeset N v6gzdd6s6t veszik fel. En la librovendejo lernasEsperanton kaj tre plaeas al li la lingvo.Li nun .Roberto komencis lernisedjammultekornprenas kaj eeparolaien la rnternacia lingvo. Li scias, ke Esperanto estas tre iacira kaj iogika ringvo. Roberto 6iutage lernas la lingvon ear li scias, ke oni nui ti"l pours gin. Li auskultas rapide alproprigi ankau radion kaj legas diversajn gazetojn. Hodiauli volas adetiian esperantlingvan libion kaj nun li estas en la librovendejo. Li $uste salutas la vendiston - Bonan tagonsinjoro! - Saluton samideano ! onvolu B d i r i k i o nv i d e z i r a s l - Mi volas adeti ian libronsedmi ankorari ne scias kian. - 0u mi povas al vi proponi ion? - Kompreneble! Bonvolu !
41

Esperanton? - Dlrual m'1, kie vi ellernis komencanto' Mi estas Esperanton' - Mi ankorafi ne eilernis - du vi estas komencanto? _Jes.Miestaskomencanto'AntaUhierafrmikomencis|erniE peranton. esperante' parolas libere - Nekredeble! Vi sufiee Esperanunuajofe uzas Mi hodiaU - Mi ne scias kiel mi parolas. ton. -unuedirkaurib9n9l Bonvolu - rui gratulas!Vi uzas $insufi6e gardi!lrrihavasmu|tajnlibroj.n.VerSajneke!kajp|a6osaI Robertokomencasrigaroila|ibrojn.En|a|ibrovendejoest markoi' kovertoi' lernolibroj,vJrtaroj,gazetoi,.insignoj, Oiuersai la libron rigardas Roberto kaj itiii vertoj. poemkolektoj io,.,.,rnoi, Liberokai Amo de Pet6fi. la vendisto' - eu plaOas al vi tiu libro? - demandas - Gi ei tiu liuro estas belega!Kiom $i kostas? - Gi kostas 42 forintoln. - Mi Petas ei tiun libron. Giirdonyi: de G6za romanon historian _ tti iuu., anka[ belegan t:?:iiTlinsva s*taiii d; D;. Gi rott.i 60 forintojn' Jenestas I Gi kostasnur traduko la romanode FerencS6ntha:Dudekhoroi' 26 forintoin. Vortaron? Plenan 0u vi ne havas ni semaino en la sekvonta sedver5ajne - Ne, nun mi ne havas ricevos. - 0u vi deziras ankorailion? - Ne. Mi petasnur la poemojnde Pet6fi kaj la romanonDudek horoj. Kiom 0i kostas? - Libero iai Amo kostas42 kai Dudek horoi kostas26 forint68. ojn. Entuteestas 70. Jenestas - Mi tre dankas. - AnkaU mi dankas' prenas la librojnkal adiailas' Roberto - Gisrevido samideano! - Gisrevidol

42

Vortoj - konyvesbolt uzi - haszndlni librovendejo - el6szor, lerni - tanulni unuafoje els6alkalommaf plaCi -tetszeni dirkairigardi- kcirtiln6zni - val6szinf tre - nagyon versajne leg lingvo- nyelv lernolibro- tankonvv komenci- kezdeni vortaro - sz6tdr jam - mdr - jelv6ny insigno ed *s6t marko- b6lyeg facila- k<inny( koverto - borft6k 6ar mert romano- reg6ny nur csak poemkolekto- verseskcitet - elsajdtltani alproprigi alia - m6s verko - m6 $in -azt a[skulti hallgatni rigardi- n6zni diverca ktikinbriz6 libero - szabads6g afieti - vd#rolni amo - szerelem - k6rdezni demandi luste - 6ppen vendisto elad6 kosti ker0lnivmibe - eszmetdrs samideano Dio - isten deziri- kfvdnni ien - fme, itt proponi- javasolni traduko - fordftds kompreneble term6szetesen havi- birni, birtokolni vmit ellerni megtanulni vmit ricevi- kapni - kezd6 komencanto entute - osszesen - hihetetlen nekredeble adiaEi- bfcsrizni * sufi0e el6g,el6gg6 sklavo- rabszolga Esprimoj Bonanmatenon! J6 reggelt! Bonantagon! J6 napot! Bonan vesperon! J6 est6tl Bonannokton! J6 6jszak6t! Gisrevido! Viszontldt6sra! Saluton! Udv<izlet! Salut'! Szervusz! Mi tre dankasl Koszonom sz6pen. Mi havas libron. Van k6nyvem. Kiom gi kostas?Mennyibe kertjl?

43

koktil modszeY Tdnczenei

Csak m6dszert' ezt a nagyonhat6sos -iozzi',6s Tov6bbnem lehethalogatni mfisora' kokt6l a radi6 tdnczenei kell *gu';gt;tofon egy6bk6nt Fel lehet haszndlni [oriititit. felv6tetek.t ami16l a zene' egyes az a kiivetkez6: f'ru"gi.*tttket is' A m6dszerl6nyege a ahogy 6gy, koz6 bedotgoiiuk a sziilscgesinform6ci6t ;ilk besz6ltink, arr6l nem persze tdnczeneikokt.l ,,.,iroraU.nvan. Ml dalt' hanern kovetkezd halljuk,a nugyl"*tterdl melyik egytrttes vagyesetleg egy'kA rovid pldamondatot' n6h6nysz6t, kifelezLst, ittriuJ'.oula monol6gotrogzitunka szalagra. szab6lyt, "vrirtl"i '0gvuflilnt Semmiesetre t[l hosszri' ne legyen arrr, hogy a szoveg minaz' meg'ri "gy pJrcet'Ntgyon l6nyeges hogy semhaladhatja legyen ne hogya magn6t a szoveget, meretJzztit< Oigofv.n hosiz0ra dtPorgetni' 6rdemes

Tudnikellm6gaztis,hogyanndlhatiisosabbamfis or'min6ljo t.lifr"l-" ki, 6s minltobb otletet visztinkbele' osszekot6szoveget kozott egyforma k..uririr. a szirnretriltt ttem kell mindensz6m lozbeiktatni. Lehet az egyik ak6r tizmdsodid6tartam0szovegel 6sa rendszermeglepet6s pedig f6lperces,.s6t,a prr"tt, . [Ovetke;6 sz6,tf6ramakacs n!iji., tud lenni. Ha egy-k6t itt nagyon telensdg akkor megtehetltk ,.* trotunk megjegyezni, ellen6re doz5sunk a rddi6r6l,6s felv6telkor frangeiOi a fuuurrrtii azt is, hogy kiss6 mikrofonbamondjukaztabizonyosmakacsszirt6sje|ent6s6 6stovdbbmegya felv6tel'. az eredetire, Utdnahanger6 anyagot ftigg, hogy-mily.en ig6nyekt6l az 6s egy6"i faitdzidt6l ossze' hogY nagyel6ny9, A m6dszer a m6dszerrei. tanulunk ezzel kimonzene A haszndlhat6. 6sb6rhol a hasznossal loti u kellemest 6szrs/6tle szinte ekozben 6s emberekre, ;t j6 ;;; dottan hatdssal ki! pr6bSljuk ooigottanulunkmeg.Felt6tlenril nil sok hasznos

ak tdbldzatdt A tabella'szav ki fiissessziik e! ttiinf helYr yn n i'oiomil J'e

44

A Vikig 6s Nyelv a vildg soknyelvfis6g6vel,a nemzetkozi kapcsolatok fokoz6d6 nyelviprobl6mdivat foglaF kozik. Erdekes, vdltozatos lrdsokban rendszeresen beszdmolaz eszperant6 vildgmozgalomfejl6d6s6r6l, kezdem6nyez6sei16l, eredmdnyei16l.Az eszperant6 bar6tainak n6lkiil<izhetetlen informdci6kat nyrijt a nemzetkozi nyelv iigy6r6l, gyakorlati hasznositS#naknovekv6 lehet6s6gei16l.

VILAGNYELVET TANUL VAGY TANIT? FIZESSE EL6 ES OLVASSA A

vlltlgpnTelY
GIMU LAPOT!

ENCfrK&@DednoU

\N\
- l < l

\lill
illl

ffi
i \
\

la libron"LA VIRO - Pardonu,6u vi havas LA VIRINOJ"? SUPER KIU REGAS - Pri fabeloi kai aliai fantastaivetkoi bonvolu interesi(i8e la alia flanko!

KVARA "tarJooTAGO
Sziiksdg van+ hosszrimeneteldsre az e$zperant6ban? Vdlem6nyem szerint nincs. Hosszanmenetelni a term6szetes nyelvek tanulds6ndl kell. ltt nem.Van olyan,aki m6rtobb h6n4ia menetela nyelvtanerdej6ben, 6s m6gseholsemtart. Hasonlitsuk rissze ezt a mi eset0nkkel, de el6tte v6gezz0nk egy kis szdrnvet6st. Mit tudunk m6r6smit nem? Kiejts- teljesen rendben - -as,-is, -os,-us,-u, - eizminden. lgeragozds Az igeragoz6shoz n6lkrilozhetetlen a szemdlyes n6vm6sok ismerere 6s biztos vagyokbenne,hogy ezt mindnydjan ersajdtitottuk. Az -as mindig-jelen id6t jelor,az -is mrirt id6t, az -os pedig jov6 id6t. Az -usfelt6teles jelen id6,az-u pediga felsz6ift6iroJ tite;ezem6d. s6reszolg6l. A kordbbi anyagokban sz6nd6kosan nemadtamp6lddkat a m0lt 6s jovd id6 haszndratdra. ugy v6rem,nogy ei ierjesen -rrogv felesleges. Pr6bak6ppen most csakaz6rt-kcizlok iit nc-nanvai, m6gv6letlenril se legyenhidny6rzete senkinek. - Mi estisen Parizo- pdrizsban voltam. - Cu vi komprenis?- Ertetted? - Cu vi venos en teatron? - Jrissz szfnhdzba? - Kiam komencifus la filmo? - Mikor kezd6dika fifm? Vannakkev6sb6 p6rddkis. llyenekpl. a viccek.fzelft6ril sz6razabb bemutatokkett6t. Jelenlegi nyervtani ismereteink birtokdban ezeket m6r megis 6rtji.ik. J6 sz6rakozdst! amuzon!} {Bonan
47

Amikinoi via novakostumo' - Belega estas - tvtiti'ceuit Qinpor mia trideka naski$tago' lalmoda! ! ! $i estas - niiti"Jtg"l'Kaj ankorafi Somero en Romo'Cu vi vidisla papon? - Mi afidis, ke vi estis - Ne. tia sama' papon estas - Malfeli0ulo! Esti en Romo kaj n9 vidi la tiei "iOi Napolonkai postene morti'
laU- szerint Vortoj modo - divat - szulet6snaP naski$tago a U d i- h a l l a n i - csod6latos mirindege morti - meghalni - divatos lailmoda a szdmvet6st! E kit6r6utdnfolytassuk 6ket' kimeritettirk - tegnap teljesen Sz6mnevek ugye? megtanulni neh6z volt nttn F6n6v-6s mell6kn6;*g;t miir hogy.a f6n6vr6l6s a mell6kn6vr6l Majdnemelmondhatjuk, mell6kn6v A csupSn' mindenttudunk' fgyetien dolog van vjssza pl': bela - sz6p mell6knevet, egi uiflt..un1 fokozdsa.Ehhez n6 alapfok: belavirino - sz6P n6 szebb t pli belavirino f.Oieptot nd legszebb a virino i*ltOi.tt la plej bela mindent 6smiiris a pli 6splejsz6cskdt Mint lStjukel6gmegtanulni kiilonboz6 a kereszttil tudunk. N6zzuk ,Zgig-"61.,i"Vp6lddn fokok haszniilatdt. van sz6') Li azonos.tulajdonsdgr6l Atapfok (Azt ielzi, hogy k6t tiel.hatdroz6j6, a tint 6n)' flvenkor tiel bonakiel tli;ivu; estas bluakiel la cielo(ugyansame fi.t r.tietneuit. u mutatunk sz6val olyank6k,mint az 69). jelol' a hasonlit6sz6cska Kiiz6pfok(Kisebbvagy nagyobbfokot Maria nagyobb' pedig ol.) riu aomoistut iii granda Az a hdz Marta Eva. mint oi-eu. -'Uaiia szorgalmasabb, pli diligenta estas - M6rta kev6sb6 sz6p' mint Anna' estasrnalpli bela ol-Anna t0l gyakran') iokot ielol, nem haszndljdk (A matpliatacsonyabb
48

A koz6pfoknakktilonf6ledrnyalatokatadhatunka kovetkezdha- m6g,eC- m69...is, iom - kiss6, multetdroz6sz6kkal:ankoraU pli belaol Maria- O m6gM6riSniilis szebb. ankoraU sokkal.Si estas is szebb. E0 pli bela ol tiu aktorino - M6g annSla szin6szncjn6l La infano estas iom pli blonda ol la patrino - A gyermek egy kicsit sz6k6bb, mint az anya. Rikardo estas multe pli forta ol , int P6l. s o k k a le r 6 s e b bm P a U l o-. R i c h d r d - sz6cska Fels6fok (A plej 6s malplej - leginkdbb 6s legkev6sb6 jelzi,6s az el sz6cska dll mellette.)Si estasla plej bela O a lega szebb. Li estasla plej forta el la sportistoj.- O a leger6sebb el la knabinoj. la malpled estas j iligenta s p o r t o l 6 kk o z t i l ,P a U l o P5la legkev6sb6 szorgalmas a f i0k kozott.

a la hatdrozott a fels6fok elStt mindig kitesszrik Megjegyz6s: n6velSt'

la plejeplej bona kankapjuk. Si estas Trilz6fok: pleje segits6g6vel 6nekesn6. tistino. - O a legeslegjobb A j6b6l is meg6rt a sok alapon tobb p6lddt emliteni felesleges. tudomiinya. a mell6knevek I lyen bonyolult,illetveennyireegyszer( megj6l, a p6lddkat,akkor jegyezzuk Ha trirelemmelv6gigolvastuk -e is. az v6g0 hatdrozosz6kra hogy az itt leirt szab6lyok6rv6nyesek Ez az aj6nd6kazlrt, mert tudtunk menetelni. olyan j6l, mint 6n. tiel bone kiel mi. Eva nem besz6l Evane parolas pli bone ol vi. Jobbanfszok, mint te. Mi nagas Kiu parolasplej bone en Esperanto? Ki besz6llegjobbaneszperant 6 ul ? Eny6m, tied, ov6 - a birtokos n6vmiisok mert Gondoljunk csak bele,hogy hdny ldny s(rtavorosrea szemtit, egy kicsit a dolgozazavartaossze pontosan a birtokos n6vmdsokat tdban. lgaz, hogy a firik emelt fdvel jiirtak,de a vizsgadolgozatban Az eszperant6 niiluk is baj volt az orosz birtokos n6vmiisokkal. van.Csupalogikaaz eg6szt. El sem lehet nyelvbenminden mdsk6pp csak! t 6 v e s z t e nF i .i g y e l j u n k

mi- 6n vi-te li - 6 (f6rfi) Si-6 (nd) gi - az (semleges) nt-ml vi-ti iti- 6k

mia - eny6m via - tied, tiv6 lia - ov6 (f6rfi6) Sia- ov6 (n66) l6ny6,ddlog6) Oia- az6(semleges nia - mi6nk via ti6tek,onok6 ilia -ov6k

n6vmCs: sia- sajdt(onmagd6) Visszahat6 Ragoz6sukr6l csakannyit kell tudni, hogy teljesen megegyezik a mel16kn6v ragozdsdval. P6ld6k- ekzemploj mia libro, via amiko, lia patro, fia amiko, $ia formo, nia lando, via domo, ilia lernejo,mian libron, viaj amikoj,siajnamikojn, tiu libro estasla mia (az a krinyv az eny6m- ilyen esetben a mia gyakranla n6vel6vel pli interesa 6ll.) Via libro estas ol mia. Kataria konyv6t- a sajdtkonyv6t.) na legas sianlibron (Katalinolvassa Katarinalegas$ian libron. (Katalinolvassa az 6 konyv6t- egy mdsikl6ny konyv6r6lvan sz6.) Az ut6bbi k6t p6ld6b6l ldthat6, hogy milyen neh6zmagyarul visszaadni A magyarnyelv ilyen a sia 6s Sia kozotti k0lonbs6get. Ne feledjtik,hogy a sia esetbeninkdbb a korrllfrdst alkalmazza. Mi legasmian libron - olvasom mindig harmadikszem6lyfi. a konyvemet.Nem mondhatjuk,hogy mi legas sian libron, mert ez hibds.

Az elffiregydrtottelemek is a beszdd
Most egy nagyon komoly dologhoz 6rtilnk. lsmeretes,hogy konyv0nk c6lja a besz6d. A besz6drigy szdp, ha folyamatos, de a negyediknapon m6g nem tudunk annyit, hogy fgy besz6ljtink. jutni. El6fordulhat Mindigvan valami,ami nem akar esziinkbe az partnertinkm6r nem bfrja c6rnCval is, hogy besz6lget6 a sok sztinetet. A kovetkez6m6dszerrel elejt vehetjtik ennek. A l6nyege az, hogy triltel6kszavakatkell gy0jteni. Nagyon fontos, hogy vagyis legyena fegyvertdrunkban b6ven ilyen anyag, el6regySrtott 50

sz6 amig a rnegfeleld elemek.Ezeket nyugodtanhaszndlhatiuk, is meg. p6lddt,6s tanuljuk jut. ezeket n6hdny eszunkbe ltt kozlok ke...- Nemtudtam,hogy... Mi ne sciis, - hallottad, hogy... eu vi aildis,ke... ke... Nagyonj6l6rtem, hogy... Mi tre bonekomprenas, Povas esti,ke... Lehet,hogY... - Elfelejtettem... Mi forgesis... pontosan"' precize...- Nememl6kszem Mi ne memoras hogy'.. pri tio, ke... arr6l vansz6, Temas mondjam? Kielmidiru? - HogYan hogy... konvinkita, ke...- Megvagyokgy6z6dve, Mi estas hogy.'. vin, ke,.. Biztositom, Mi certigas hogy... konfesi,ke... - Be kell vallanom, Mi devas hogy... ke... Felt6telezem, Mi supozas, hogy... ke...- Rem6lem, Mi esperas, - Az ordog vigye el, nem 6rtem' Diabioprenu, mi ne komprenas. gondolom, hogy.'. ke... En 0gy Mi pensas, Megdll az emberesze' pensoi kapo. haltasen la La gyfii' a toltel6kszavak ennyit, k6s6bbm6gvisszat6rrink Egyenl6re t6s6re.Annyit mdr most el6rulhatok,hogy ilyen el6regy6rtott elemeket gy0jteni m6g hflzi feladatk6nt is nagyon hasznos.

Egybdl a milyvizbe ugrunk

nem sok kozevan a illetvea f0rd6z6snek lgaz,hogy az 0sz6snak, elid6znia vizn6l. 6rdemes erei6ig hasonlat de egy nyelvtanulSshoz beleuglegy6zve f6lelm6t hogy meg 0gy 6szni, tanult Tobb ember interm6szetesen (vagy vhhe, ahol a m6ly belelokt6k) esetleg rott lett a v6ge.Egy kicsit kezdett,aminek6szds tenzivkipdl6zdsba alkalmazza, de ha valakia nyelvtanul6sra ez a m6dszer, drasztikus veszrilye. akkor nem kell f6lnie, mert nem dll fenn a megfulladds kell egyb6la m6lyvizbe a kovetkez6k6ppen Nyelviviszonylatban de teljesen az eszperant6t, ismeriuk nem m6g ugrani.lgaz,hogy kapaszkodni. meg tudunk amikbe dolgok, olyan mdr vannak Vegyiink teh6t egy konyvet 6s fogjunk hozzitl 6rttink meg bel6le, No, csak semmi ijedelem! Min6l kevesebbet n6hdnyolyan jobban Taldlunk 6rdekelni. fog benntinket anndl olyan 6s rengeteg meg, tanulhatunk amit 6szrev6tlentil kifejez6st,
9 l

megfejthetiink, 6s m6g osszefugg6seib6l sz6 lesz,amit a szoveg a fejiinkbenmotobb olyan,amit nem 6rtrink meg,de dlland6an mint elolvasni igy egy konyvet.Ha toszkdl.Nemkell miistcsindlni, tillom6s a a j6g.Jelent6s sikerul,akkor ez aztjelenti,hogymegtort nyelvenel6lettinkels6idegen amikor letesszrik nyelvtanulSsban, olvasott konyv6t. Ett6l a pillanatt6l kezdve m6sk6ppfogjuk is. 6rt6kelnionmagunkat rd, Ha valakim6gsem lennek6pes A m6dszert tobbenkipr6bdltdk. (bdr ez nehezen vSlasztott, vagY k6pzelhet6 el)akkor vagyrosszul pediga j6g volt t0l vastag. Ebbenaz esetben nyugodtan szldjuka vdkonyv ir6jiit vagy a fordit6t, ami6rt olyan neh6znyelvezetet kivdnok J6 olvasdst lasztott,de semmi esetrese onmagunkat. mindenbdtor tanul6nak!

Nem kell mindjdrt nagy dologbakezdeni.El6g, ha Megjegyz6s: kivdlasztunk egyreg6nyb6l eloszor csakegylapot6sezenpr6b5ljuk P6ldak6nt ki a m6dszert. itt vanegy kis csemege.

Sinjoro! Mi venispro mia trantilo

- Sinjoro! Mi venis pro miatran0ilo. - Kievi lasis $in? - En ia maristo. - Kiaestas tiu tranOilo? - Stala. Cu vi ne kurbigitan. iomete klingon, mallarQan Gi havas vidis Qin? - Atenduiomete... Kiantenilonhavas mi petas... nur malrapide, via trandilo? - El konkofaritan. - El kiom da pecoj? - El unu. - Tiuokaze problemo.La tran0iloestas 6i tie. ne estas - Kie? - En mia dorso. - Mi dankas... 52

- Nedankinde... La spilisto rakontis al mi kiel belatranCilo esras en mi. Dudekcentimetra raraekzemplero el konko. - Turnuvin mi petas, mi volas Qineltiri. - Atendu! La drinkejmastro dirisal mi, ke mi lasula trandilon ene,6ar alimaniere mi mortos pro sangoperdo. La drinkejmastro komprenas tiajn aferojn, 0artie 0i oni jam mortigis ankai kuraciston. Tio estas malnova restoracio. - Sed mi rapidas,mi petasvin! Kaj kiu scias,kiam venos la kuracisto? Sentraneilonokte mi ne povas hejmeniri...
(F-ragmentoel la verko de Rejt6 Jen6: Malpura Fred, la kapitano. Tradukis: la ailtoro)

A nT,elvet nem rtgy kell tanulni, mint a ti;bbi tantdrgyat!

53

- Mi ns komprenisprecize,tu li havas tri fitiojn ad tti filinoin? hejnre

BILDVORTARO 1 2 3 4 5 6 7 8 kusem gramototro disko nokta hmpo totelo ghso ltrumpo frtelo

v t/'L <-,
,
, I

VEI{DREDO

KVI]VA TAGO

A komoly dolgok mindigmeghozzSk az eredm6nyt Ogy v6lem,hogy ezt az 6llitiist senki semvonja k6ts6gbe. Ez6rta mai naponmindjdrtk6t anekdotdval kezdjtik.Ez lesza bemelegt t6s. Alta, ekscitita vo6o telefonas al policejo: - Banvolu tuj sendi policanon, mi estas en terura danflero. - Kio okazis? - En la eambron venis kato. - Kiel vi kuraQasfari tian malbonan fercon? - Sed, sinjoro, komprenu, mi ne estasvirino, mi estaspapagol Kial forgesas la edzoj diam la datrevenon de sia edzigo? - Cu la fi$hokisto memoras, grandan ke li kaptis esceptmaniere fiSon? - Nu jes, kompreneble. - Kaj 6u la fi$o memoras tion?

llyen anekdotiikeset6ben lehets6ges, hogy a tankonyv ir6jdnak rokonsigdt tobbenemlegetik. Ez term6szetesen csakakkor fordulhat el6, ha a szerzfmegfeledkezett a sz6szedetrdl 6sigy nem6rtik a viccet. Mivel komoly dologr6l van sz6, tess6kparancsolni.

Vortoj (itt v6kony) Alta - magas ekcitita izgatott vo6o - hang tuj - azonnal sendi- ktildeni terura - szornYfi dan$ero- vesz6lY Kio okazis?- Mi tort6nt? fumbro - terem kato - macska

- Hogyan Kielvi kura$as? mer6szel? $erco- tr6fa - paPagdj papago edzo- f6rj - 6vfordul6 datreveno edzi$o n6s0l6s fishokisto- horgdsz kapti - fogni - kiv6teles esceptmaniere m6don,kiv6telesen fifo - hal

estassono, plenumoestasbono Promeso Az ig6retsz6psz6,ha megtartjdkrigy j6. Ugyemilyen szlp ez igy? adnieszperanlehet is vissza hungarizmusokat M6gaz ilyencsinos Most.inkdbb m6gfoglalkozunk. k6s6bb tOrl. R hungarizmusokkal jeleztem, kell tor6dniink. Egy kordbbi leck6ben az ig6retekliel az eloljdr6kra' cimsz6alatt m6gvisszat6rirnk hogy csavarelm6let Es most itt vagyunk,de van egy baj' La Sz[val visszat6rtiink! lett - vagyis siintft.sokkal kifejez6bb a hasonlat komparo lamas fontostudomdnyiit: az eloljd16k cimentdrgyalni a kovetkez6 volna A LEGY? M I T O LD O G L I K 6s dolgoz6kat a csavargyiiri osszeugrasztani Nemdll szdnd6komban teljesiteadott.Az ig6retet A l6nyeg hallgat6kat. szakos a biol69ia kell. pedig elsajdtitani ni, az eloljd16kat ov6t!Hogynincsen? be a biztonsdgi kapcsolja Mindenki Figyeleml el amigaz eloljd16kat az asztalt6l, NJm Uai,de addigfel ne keljen mostszakitunk 6skezdjtik: megjegyz6s, nem int6zte.M6gegyetlen elap(mely prepozici6kat a p.OigOgiai m6dszerrel klasszikrr egy osszes nyelv az eszperant6 6s igyb6l elint6zzuk rdii,a tdrgyalja[ az elolagyban tuOlat, hogy ez mi6rtj6? Az emberi eloljdr6jdt" vannak' jdrdsz6k egy,,fi6kban" n6vsz6ranincsenek az eszperant6ban elt6r6en nyelvtSl A magyar haszndlunk, olyan kis szavakat gok 6i'n6vui6k,hanemhelyettuk bfivos Segits6gtikkel Sllnak. illetve el6tt ,,j6rnak", irelyeka n6vsz6
56

dolgokat fejezhettinkki. Miel6tt felsoroliisukba belekezden6nle, a tomegb6l szeretn6kbemutatni egy eloljdr6t a jelenl6v6 rijsiigiroknak. A de eloljiir6rdl, illetve a birtokos esetr6! van sz6. Az emt_,-:rek tobbsdgefolytatott valamilyenviszonyt az orosznyeiwef 6s tudja. hogy a birtokviszony mennyire fontos krird6s.Az eszperantr.iharr ennek elint6z6s6re is el,6g egy szavacska. Pl.:a tandrnd f6rje - la edzo de la instruistino. Ne csoddlkozzunkazon, hogy pontr-rsan forditva van, mint a magyarban. Az eszperant6ban 6s nr6gsok miis nyelvben elol dll a birtok (edzo - f6ril, ezt koveti a de sz6cska 6s utdna iill a birtokos (instruistino- tandrn6). Felhivndm a figyelmet arra, ami nincs, vagyisa hatdrozatlann6vel6re.N6zztik meg a kovetkezdp6ldi6t. la edzo de fa instruistino- a tandrnl t6rje - egy tandrn6f6rje la edzo de instruistino

Az els6esetben tudjuk,hogymelyiktandrn6f6rjbrdl vansz6,mig a m6sodikp6lddn6l egy meg nem hatdrozott(tetsz6leges) tandrn6 ffri6r6l besz6hink. A f6rj (edzo)mindkdtesetben hatdrozott. Ro(genitivo),6s videnennyit a birtokosesetr6l mostn6zztlkazeloljitr6kat kommentdr p6lddval. n6lkiil,de n6hiiny

Elilljdrdk ( Prepozicioj)
Elolj616 - ekzemploj P6lddk

al -nak,-nek
-hoz,-hez, -hoz fel6,vmivel szemben, vmire vonatkoz6an

Doni pomonal la knabo- Alm6t adni a fifnak. lri al la urbo - A vdrosba menni.La infano etendisla manojnal la patrino. - A gyermekaz anya fel6 tdrta karjait.La devojal la konstitucio . A? alkotmdny irdnti,koteless6gek. Jen la vojo al Parizo - ime a Pdrizsba vezetf Ot. Sopiri al siaheimo - vdgyakozniaz otthon utdn.

57

Elolj616

- ekzemploj P6ld6k

anstatafr
helyett Anstatailparolo Si adskultis ' Besz6d anstatail helyett hallgatott. Vi dormas dolgozhogy ahelyett, Alszol laborin6l. arbo - A h6z elfitt Antail la domo estas fa van. La kunveno finigis antail la tlz 6ra el6tt deka - Az osszejovetel 6rt v6get.Antad unu horo -EgY !16val ezil6tt. Li plantis arbon antai la domon - Fdt iiltetett a hdzel6.Antail 6io silentu - Mindenekel6tthallgass!

antau

el6tt, ezel6tt (T+drgyesettel) el6

apud
mellett (T) mell6

La ranko estas apud la Pordo- A az ajt6 mellett van.Limetis szekr6ny la tablon apud la muron - Az asztalta tette. fal mel16 ee b doktoro - A doktorn6l Mi estis al' voltam. Ce la batoto - A szavazds kalmdval.Ce la sunsubiro- Naplementekor. Cir*ai Balatono estasripozdomoi kai 6s tendaroi- A Balatonkortil tidii16k laboratorio kosma La vannak. tdborok rondiras 1irkal la Tero - Az firlaborat6rium a Fold kortil kering'Si metis seQojn\irkail la tablon - Sz6keket rakott az asztalkor6.

Ge -ndl, -n6l
alkalm6val

Girkait

kortil {T) kor6

58

EloljC16

- ekzemploj P6lddk

de

-t61,-t61, 6ta,dltal Birtokos eset

Mi venasde la fabriko * Jovok a gy6rt6l. Si laboras de mateno - RJggel 6ta dolgozik. La tero estas kovrita de nelo - A f6ld h6 dltal (h6val) van borftva. La piedo de la knabeto -A kisfi6 ldba. Glaso dabiero - EV pohdrxir. Mi petas glason da akvo - K6rek egy pohdr vizet. Li mendis bukedon da floroj egycsokorvirdgotrendelt. Dum la prelegolidormis - Az el6ad6s afatt aludt. Dum unu monato ni ellernasEsperanton Egy h6nap alatt megtanulunk eszperant6ul.

da

-b61,-b61, (csak mennyis6get, s0lyt, mdrt6ket kifejezf sz6 utdn)

dum
-alatt(id6tartamra)

ekster
-kfvtil (T) kivtilre Ekster la urbo - A vdroson kivtil. Ekster la atmosfero de la Tero - A F<ildl6gkor6n kivfil.lri ekster la urbon - A vdroson kivtilremenni.

el
-b61, -b6l Mi venis el Moskvo - Moszkvdb6l jottem. Tradukita el la hungara- Magyarb6l forditott.

59

Eloljd16

- ekzemPloi P6lddk

en

-ban,-ben -on, -en,-6n (T) -ba,-be -la, -re

En ta parko - A Parkban.Mi iras en En la la parkon - A Parkba megYek. vil6A virinoi multai estas mondo gon sok n6 van. Multai infanoi uenis en la mondon - Sok gyermekj6tt a vilSgra. ka)' Gisla revido - A viszontldtdsig utazom' P6rizsig Parizo Mi voiaQas flis lnter la monto kai rivero - A hegY6s a foly6 kozott. lnter la arboi - a tdk kozott. lnter la sepakai oka horoi Het 6s nyolc 6ra kozott' lri inter la homojn - Az emberekkoz6 menni.

0is -ig
inter
kozott (T) koz6

je
Je la deka horo - Tiz 6rakor' 1. -kor (6ra ielz6sr6re) jelenJe via sano! - Eg6szs6gedre! 2. hatlrozatlan (ldsd a megj.) Je via dispono - Rendelkezfls1re' t6s(

kontraI
ellen, szemben ellen6ben Kontrad morto ne ekzistasmedika' mento - Haldl ellen nincs orvoss6g. Kontrail la parlamenteio- Az orszdghflzzal szemben.Kontrai forinto mi dotpetas dolaron- Forint ellen6ben l6rt k6rek.

60

Eloljii16

- ekzemploj P6lddk

krom
kivrilvagyfel0l valamin Krom Petro tie estisankad miaj amikoi - P6terenkivril a bariStaim is ott voltak.

kun

-val, -vel Kun Katarina- Katalinnal. Li konatiegyritt (t6rshatdroz6, Qiskun la teorio - Megismerkedett az dtvitt r6rtelemben is) efmdfettel.Akcepti kun grandafloio Nagyor<immel fogadni.

laU
ment6n szerint,

Lail mia opinio - V6lem6nyem szerint. Lad Danubio- A Dunament6n.

malgrafi
ellenCre

Ni promenis malgradla pluvo - Az es6 #tdltunk. ellen6re

malantaU
m<ig6tt (Tl mog6 Malantail la domo estas parko - A h6z mogott park van. La infanoj iristudi malantad la domon - A gyerekek a hdz mog6mentekjdtszani.

per
-val, -vel 6ltal (eszkozhatdroz6) lri per biciklo - Ker6kpiirralmenni. - Gdppel Laboriper maino dolgozni. Sendiper poto - Posta(dltal) 0tjdn krildeni.

61

AL - r,o"'
- h6z; fel6

PRETER-mou

ANTAO
- d6tt

CE -',rr,-ne
\ l r' \\|,r
rr'l' r \ 1 ,.

KOIUTRAII- '""'o''

i\thi
llt

TRANS -t6l (ftl

EKSTER - s,at

SUR -"n.*
-6n

EN -o"n
- btl

SUB-.stt

IilTER

-k6rdtt

EL-ur
- b6l

suR -16l

I'j;

l:lr'4
o ).t ao'

tll

lr
Ttrr','.il

rtlt

. ry\li'iii'''l

DE- mta

CIRKAO-*o.u'

\
I

,lli

Eloljd16

P6lddk- ekzemPloj

por

-6rt, vgett sz6miira

Ni taboras Por la Paco - A b6k66rt dolgozunk.Mi ne havastemPonPor por Donaco tudi- Nincsid6mjdtszani' szdm6' a testv6red via frato Ajdnd6k ra. Postla filmo estisPailzo - A film volt. Posrnafr monatoi utdn szi.inet Kilenc h6nap mtilva. Postla kulisoi la A szfnfalakmogott' Mi iris Post - A szlnfalak mog6mentem' kulisoin Promenante Preter la arbaro - Az La voio kondukis erd6 mellett s6tdlva. preter Ia rivero - Az 0t a folY6 ment6n vezetett. Ni parolispri ta tingvoi- A nyelvekr6l Vi povas esti trankvila beiz6lgetttink. nyugodt lehetsz'Pri Afet6l pri tio 'elspezoi ne havutorgon - A kiad6sokgondia. ne legYen ra vonatkoz6an Mi venispro mia trantilo - A k6sem6rt iottem. Miri iun pro tieskun$o miatt' CsodSlnivalakit a bdtorsdga vdrunk? Pro kio ni atendas? Mi6rt Okulon pro okulo, denton Pro dento - Szemet fogat fog6rt. szem6rt,

post
utdn,mflva, miigott (T) mog6

preter
mellett el (menve) ment6n(haladva)

pri
-161, -16|', tel6l,'ra,-re (vonatkoz6an)

pro

miatt, -6rt (okhat6roz6)

64

Eloljd16

- ekzemploj P6lddk

sen

hiSny6ban n6lktil,

Senlibereco ne indas vivi - Szabadsdg n6lkril nem 6rdemes 6lni. Voiafli sen bileto - iegyn6lkrilutazni. Sub la tegmento - A tet6 alatt. Sub la egido de iu - Valakinek az flgisze (pdrtfogdsa) alatt. La krajono falissub la tablon - A ceruza az asztal al6 esett. Super la nuboj - A felh6k felett. La suno leviflis super la horizonton - A nap a ldt6hatdr fol6 emelkedett. magnetofono- Az Sur la tablo estas van. La knabino asztafonmagnetofon sidiflk sur la egon- A l6ny letilt a sz6kre. La suno brilas tra la fenestro - A nap s0t az abfakon 6t. La karavano penetris tra la praarbaro - A karavdn keresztri Ihatolt az 6serd6n. Trans la rivero atendasmin knabino A fofy6n t(l egy l6ny vAr re6m.Trans - Az Operencids la Fabeloceano tengerentrif . Li flugis transla maron - A tengeren tf lra reptilt.

sub
alatt (T) ahi

super
felett (T) fiil6

sur

-on, -en, -<in (helyhat6roz6) (T) -ra,-re

tra
6t, keresztiil

trans
t0l (valamin)

65

Kettds eliili6r6k Elolj616 P6ld6k- ekzemploj

de anta$
ef6l

mr'l - Meniel6lem! lru for derantatl

de sur

-161,-16l

La ebriulo falis de sur la se$o - A 16' szegfeesetta sz6kr6l. Telegrafide sur la ferdeko - Silrg6nyozni a feddlzet16l. De post la milito - A hdborri (v6ge) 6ta. ViszontzEkde la milito - A h66ta. bor( (kezdete) Et sub la iugo de ekspluatado -- A kial6l' igdja zsdkrniinyol6s E! transh oceano- Az 6cednont6l16l. Tra inter la arbfolio! radiis la sunbrila - A falevelekkozott a naPf6nY dtsu96rzott.

de post
6ta

el sub
al6l

efltrams
valamint0lr6l

tra fimter
kozott, 6t

figyelem!A ie eloli6r6tnem az6rt OTP-do.!goz6( Megiegyzds: hanemaz6rt, taldftdkki, hogy ily m6dontakar6koskodjunk, Olyanez,mint ezthaszn6liuk. szakad, hogy ha mindenk<it6l egysfue. mindentbefogad6 egysz6mft6g6p

66

Ugyemilyenj6 hasznSlunk. eliiljdr6utdn alanyesetet Valamennyi semmitsemkell tenntin( 6smtir k6szis a sz6kapez?Az 69vildgon a megfehaszndlunk viszont tdrgyesetet csofat.,,Hov6" k6rd6sre jelzett)eloljd16k (T-bet0vel utdn. le16 Milyen hib6t krivetnekel a magyaranyanyelvfiek? sor6n A legjellegzetesebbek a kun 6s a per elolj6r6k haszndlata p6ld6kb6l meg6rthetjtik: ezt konnyen Az al6bbi ad6dnak. Ker6kpdrralmegyek. Mi iras kun biciklo Mi iras per biciklo - Ker6kp6rralmegyek. jeliil, a mdsodikban a per a kun t6rshat6roz6t Az els6 mondatban pedig eszk6zhat6roz6t. Gondoljunk arra, hogy elszakadta lSnc tolnunk kell, vagyistdrs lett bel6le. azon a vacakker6kpdron,6s nyugodtanm+ A m6sodikmondatbanfj ldncvana ker6kp5ror16s hetrinkvele.Ez az eszkozhatAroz6. Az elolsz6ntam. Hdzi feladat: Nincs! A cimet csakelrettent6snek j6r6k adottak. Az emberektobbf6l6k. Gyakorlatteszi a mestert. ism6telgesse addig,amfgnem Minderlkital6ljon ki sajdtp6lddkaq6s sokkal tudia. lrni nem musz6j,mert azt mindenkitud. A besz6d jobb m6dszer.

Itdik6 a szobdja faldra ragasztotta az elfiljdrdk tdbldzatdt !

67

KUN BENDO SUR LA OKULOJ - Nun vi ne povos perfidaei al mia edzo!

BILDVORTARO papago beko bendo librobreto lito bildo de la edzo edzino amanto (iunavizitanto) I - botelo 10 - vazo 12345678-

SABATO

SESA TAGO

a hidegt6lat? Szeretik On<jk Lehet,hogy igen,lehet,hogy nem,de ma be kell 6rnitik egy kis hidegtdllal. El6szoris hfivosen bejelentem, hogy ma szombat{sabato) van,6s ilyenkoris foglalkozni kell a nyelwel. Rem6lem, hogy a tegnapi anyag tetszettds megdrtettdk, hogynema szdkincs a legfontosabb, hanem az, hogytudjuk varidlni, illetve osszekotni a szavakat. ($radboj), Ezt a c6lt szolgSljdk a csavarok illetveaz eloljdrok. A szdkincsnovel6s6re k6sdbbegy seregmddszert fogok ismertetni. Most az a legfdbb,hogy beinduljon a g6pezet, r6s erre m6gvan egyteljesnapunk(a mait nernszdmitva). A bibliais azt tanitja,hogy az 0r hat nap alattteremtettmegmindentr6s a hetepihent(merregykiss6 diken mdrcsak elfilradt). Err6ljut eszembe. Kiel vi fartas? (Hogy 6rzik magukat? ) Cu vi ne estaslacaj? (Nem fdradtak? ) A fdradtabb embereknek eliirulokegy nagy titkot. Egy h6t alatt akkora utat teszLink megaz eszperant6 tanuldsiiban, mint miisutt egy..., sz6val eg6szen nagyot.Ezutdnm6r csakcsiszolni kell tuddsunkat, b6vitenia sz6kincset, gyakorolni a besz6det, 6smegjegyezni, hogy hdny m6dszerrel lehetmegfogni egy nyelvet. Szeretn6m, ha mindenki taliilnamagiinak vatamit, ami16lfgy 6rzi,hogy illik az egy6nis6grShez. Mostpedigmunkiira fell Fogyasszunk el egy rovid kis trdfilskoltem6nyt, melyetaz eszperant6 irodalom egyik kiemelked6 rnagyar mfivel6je,Baghy Gyula irt. Mddunkban gyakorolni, lesz illetveismdtelni a tegnap dttanulrndnyozott eloljd16 kat.
69

VOJAGOA L P A R I Z O Kun vizo kaivalizo Voiaflk al Parizo Knabin'el Varsovi'.* Voiaflismi kun i. Obstinode l' knabino Jam 6e la pola limo decein. Forlasis Ni ridis 1is Berlin. * Dumvoie, ho tre Qoie, mi Plurfoie Svitadis de I'valiz' Subarfio Helpante!is Pariz'. Kai tie tradicie Si dankismin gracie: Carmulo estisvi, ear - mulo estk vi.

a n6vel6 a (la) hatdrozott elhagyhatiuk A, "..p"rant6 nyelvben ezt hidnyjellel llyen esetben 6s a f6n6vi o v6gz6d6st. v6gzdd6s6t nemvdltozik. term6szetesen A hangs0ly (aiostrofo) helyettesftiuk. Varsovio (Vars6) n4btt ir ez tiirt$ng 6i ez6rt van a szovegben f6leg versekben lehet6s6g6vel helyett Varsovi'.A hangz6elhagy6s 6lnek. 0armulo- bdjos,kedves, elbfivol6f6rfi Gar- mert mulo - oszv6r

VORTOJ tobbplurfoie - sokszor, szor helpante- segftve

Helyettefelvillan' nem tartom sziiks6gesnek. Tobb sz6 megad6s6t tan6m inkdbb a stilt galamb (rostita kolombo) esetet. Rostita dolog pedigaz,hogya kolombetone flugasal bugeto.A mdsodik megkell dolgozni. tud6sert

6s fel6pit6senem tiltia, Megiegyz6s: -ezt A konyv szelleme meg kiviilr6l. ne tanuliuk a kis versik6t hogy

70

Azo$ akik nem kedvelik a lirdt, n6zzenekdt ndhiiny tr6f6t. Gondoljunkcsak bele! Az els6 h6t v6g6nviccet mes6hinkidegen nyelven! Vidpunkto sur pla$o. Du amikinojkonversacias - Cuvi jam banis vin? - Jes. - Kiaestas la akvo? - Admirinda. plenade viroj. Gi estas Amikinoj en kafejo. sidas Du amikinoj - Kaj diru, Vilma, 6u vi kredas, ke tiu skandalo certe al Erika? okazis - Kompreneble, Pri kia skandalotemasT ke mi kredas. VORTOJ banivin - ftirodnl - csodiilatos admirinda viro - f6rfl kredi- hinni - elhiszed? 6u vi kredas?

Me$tik a legfinomabbnyefvifa{at7
A vSlasz egyszerfi. Az ige! Ez a legkifejez6bb. Ebbenvan a legtobb mondanivald6s egyedril (miis sz6fajok n6lkul) is k6pes bonyolult dolgok kifejez6s6re. Az ige mindenk6ppen meg6rdemli, (Beleegyeznek? hogyegykicsitelriig6djunk rajta. Cuvi konsentas? ) A ragozdsSt ismerjri( 6s azt is tudjuk, hogy a szem6lytcsaka (mi, vi, li, Si, gi stb.) jelzl 6s 6ppen ez6rt azt szem6lyes n6vm6s mindigki kell tenni.Ha tobb azonos alany{ mell6rendelt mondat kovetkezik egymtis utiin, el6g,ha az alanytaz els6mondattartalmazza.Li aUdismian vokon, tamen ne revenis, sed forrapidis. (Hallotta,hogy hfvom, m6gsem jott vissza, hanemelsietett.) Aldrendelt mell6kmondatban azonosalany esetdnis ki kell tenni a vem6lyes n6vmdst. Mi legus, sevidus.(Olvasn6k, ha l6tn6k.)
71

kis,,drva"is' Ezek n6hdny van azonban csalddjdban Az ig6k n6pes nincsmellet6s semmi senki vildgon 69 Az dllna-k. riniig egyedtil A nyelvtan' ki. jelens6geket feleznek term6szeti tUf, JtO-UUnyire 6ket' nevezik ig6knek szem6lytelen banegy6bk6nt p6lda: fme n6h6ny - esik vesperi$as esteledik pluvas - havazik tagiFs - nappalodik neQas - ugy ldtszik Sajnas tondras- mennYdorog esik hajlas i6ges6 fulmas villdmlik egy kiss6elt6r a olyan ige is, amelyekhaszndlata Van n6hdny 'Ezei< leghasonl(tanak gytimolcsokhoz talin a d6li mag'artOt. illik is ig6ket ilyen az joULln. Mds a zamatuk.Term6szetesen bemutatni irrnrini, s6t haszndlnikell 6ket biitran. Szeretn6m kozril0k a legfontosabbakat. multajnlibrojnvan vmije,birni vmit ($i havas havi- valakinek idiotanamikon- vanegyhtilye sok konyveutn' Mi.havas bar6tom). al - valamivkiheztartozik, vki6 (0i tiu libro apartenas aparteni mla amiko - ez a konYva bardtom6)' esetetvonz, mint a magyarban' devi - kell (nem r6szeshatdroz6 mi devaslabori - dolgoznomkell' hanem alanyesetet) foriri el kellmennem' Mi devas tiun libronMi bezonas de ez m6s. a ,devi"-re, bezoni- hasonlit van arraa konYvre' sztiks6gem (Kielvifartas?Hogy6rzedmagad?Mi fartas farti - 6reznimag6t. magamat). bone.J6l 6rzem magdt6s nem6i mag6t,$i hontas- sz6gyelli honti - sz6gyellni van' hontassin, mint ahogyaz a magyarban povi--hatni,-hetni,k6pesneklenni'.(Vipovasforiri.-Elmehetsz' k0ls6 amikor a lehet6s6g Akkor is a povi ig6t haszn6lluk, irni tudok nem skribi t[gg. Mi ne povas kori.ilm6nyektOl esze' az i6r ikinet mindiga hiilyes6gen (,merta haverom, a tollamb6la bet6tet)' kiszedte skribi - nem tudok frni scii - 6szb6ltudni vmit (Mi ne scias aki ember vagy egy kisgyerek' mondja egy irdstudatlan m6g csak hdrom 6ves). 72

kosti - kertiIni vmibe.Ami valamibe kertirt,azt tiirgyesetbe tessziik. Tiu libro kostas dudekforintojn - az a konyv htlsz forintbakerril. bonvoli- udvarias#gi kifejez6s, szfveskedni. Bonvolu diri al mi szfveskedj6k megmondani, legyen szives megmondani. Ezeka legfontosabb ig6k,melyeket nagyon kell ismerni. Engedj6k meg, hogy meghfvjam onoket egy kis tedra,6s felszolgiiljak a tea (eszperant6ul teo - ugye milyen neh6z)mell6 - ainii maguk - egy egyszer6 kdszftenek kls olvasmdnyt. Az esem6ny lggT-gg kortil jdtsz6dik.Ekkor tortent az eszperant6 nyelvenaz els6tdrsalg6s. Tehdt r6szletk<ivetkezik Maria zifitkowskil Doktor Esperan(Zamenhof ezen az dln6ven adtaki tankonyv6t !o_ _rFf konyv6b6l 1 8 8 7 j.f l i u s 1 4 - 6 n ) . L A U N U AK O N V E R S A C I O ,,lun fojon renkontis lin granda prezuro. Hejme vizitis lin arta, elegantasinjoro Eirkail tridekaQa kaj demandis: - Cu mi trovis sinioron doktoron Zamenhof? - Miestas - respondis maltrankvile Ludoviko. La alveninto nekredemeekrigardisra nedistingeblan, malriee vesti tan mastron kaj rapide orientiQinta, diris kun galantplena sinklino: - Mi salutas vin, kara majstro! - Mi salutasvin, reciproke, estimatasinjoro rediris konfuzita _ Zamenhof kaj balbutis plue - Mi ne scrbs...de kie mi havas la plezuron... - La tuta agrablafo estasmiafranke. Kai honoro, ra nekutima honoro. Mi estas via adoranto, respektinda sinjoro doktoro. - De kie vi konas min? - De kie? Mi ne rekte respondos.Hodiad konas vin nur mi kaj grupeto da aliajhomol. La vortoj eldiritaj kun energio konformis al la ardaj okuloi, akraj viza$trajtoj kaj vigleco de la nekanato. Tio estisAntoni Grabowski,konanto de tridek lingvoj, adeptode lg ideo de lingvo internacia,lad profesio ingenieri kaj lad'atoliteraturisto." A sremelv6nyhez sz6szedet nem jdr. Dorgozzunk egy kicsit sajiit er6nkb6l is.A kem6ny munkaitrdtn szerzetf tuddsminoigtartosabb.
73

hfvenm6g mindig nincsh6zifeladat.Helyettefelszolig6retemhez el raita' 6sdontGondolkodiunk gSlok egy otletet a siStanufaJra' vagy egyb6l k6rd6sre stik et, mi a iobb? var.ri"r^i 35 lehetetlen 27 kifelez6st? megiegYezni Vi Ilanykiirte'm6dszer furcsa tort6netdrdl kapta' A konyhdbana Nev6t felfedez6s6nek kozbenarra gondoltam' be,.6s hely6rerijat csavartam Lf6gt" 1696 Sok6igtortem a villanykorte' a frodr, tnii is jelent eszperant6ul sz6r6l egyszer0 nagyon valami tig ubgreet"tiem, hogy i.iit, A el6zmc.nyekr6l. az Ennyit az! leszsz6.Tat6n.|npotoi lien!Ez vagy_villanykorte jon. villany6g6 A pJig ,6rr l6nyege m6dszer Egy val6ban van becsomagolva' -van "gy- nugyon' iitcies iobozbi Egyb6la szoveg' semmi 6s a dobozon' "iri."vcib alak0 Sbra 6s magam, k6pzeltem ,iii."vr.-tinegy6rt6 c6g vez6rigazgat6i6nak meg m6r Ezzel volna! tudtam ;;ir1,' n14Fbf-O.O,ia ezt el6U-b ami abb6l6ll' hogycimk6ket'fela tegfjabbm6dszer, is sztitetett sokat lehet iiutoLrt, OoUozo[ai stb. ke]l gyfiiteni, mert ezekr6l bdrmihiszen eset6ben, mis-nyelvek tanulni.'Ezmegis val6sithat6 n6met.haiszffi6-dobozt' kor szerezhet0;kcsehsorostivegcimk6t, Es eszperanprospektust' varr6g6p lengyel 6s gyutaskatuly6t oiosz de sdigydrakm6g nincsenek' a helyzet t6ul? Sainoseszperant6 is. mert gvfiiilm6nyiinket eszperant6sfthatjuk nem rem6nyteten, forditsunk le n6h6nycimk6t' Gyakorldsk6ppen - lav-Pulvoro mos6por - tarhono tarhonya sor- biero - taiPoPaPero ir6g6ppaPir sor blondabiero vildgos - brunabiero barnasor - biciklo0eno ker6kp6116nc - bebnutrapreparaio gyermektdpszer lamPoSirmilo lsnnpaernYd - Pulvorigita sukero porcukor

74

rxroroo

BI'DADE3hA
Tiu di movadarevuo aperas monate,kaj raportasne nur pri la esperantista vivo en Hungarig, sed dedi6asgravanatenton ankafi al la internaciaj movadaj eventoj. Specialeinteresaj estasen fi aistutol ta.| resumaj artikoloj pri gravajfenomenoj de nia movado kaj kulturo.

Aperas 12 numeroj jare, sur entute e. 300 pagoi. farabono: 3 6,-forintoj

Irma, Te tfdes, mondd, betqxtod a nyelvtanulds aranyszabdlyzatdt?

75

- Kiam vi ligos vian kravaton? Mi lam estas tute Preta. BILDVORTARO 1 2 3 4 5 6 kombilo spegillo beligiloi kravato edzo braceletol

DIMA}/-

Co

SEPA TAGO

Az eszperant6 nyelvtanaelt6r egy postai levelez6lap k6t oldaliin Ezt gyakran szoktdk mondogatni,6s hivatkoznak bizonyos 16 arapszabdlyra. Az eszperant6 nyelv els6 tankonyv6ben val6banaz emlftett 16 szabiily. tartalmazta az eg6sz nyelvtant" N6zzrikmeg mi is, hogy rnik ezeka szabiilyokl Ez az6rt ii fontos,hogyegy kicsit iitismdteljtika tanultakat, 6s meggy6z6djrink a teiii iiilitds helyess6g616l. Rovid tort6nelmivisszapillaniiis kovetkezik a ,,La unua libro" nyelvtaniira. A tort6nelmihfis6g kedv66rt a szabi{iyokat a Zamenhof iiltal rregfogalmazott formdban 6sp6ldiikkis6iet6ben kozlom. LA FUNDAMENTO DEESPERANTO Alfabeto: A, B,

c,
H, M, T,

G, K,

s,

s,

G, L,

H,
N, U,

D, l,

o, U,

E, J, P, V,

F,

J,
R,

z.

Megjegyzds: a szabvdny ir6g6pennincs rehet6s6g a fertirjerz6ses (kalapos)betfik {rits6ra, ez6rt ezeket egy n6ma h hozz6ir6s6val helyettesithetjtik, ch, gh, hh, jh, sh, (A i'ai gyakorlatban kevesen 6lnekezzel a lehet6s6ggel.)
77

REGULOJ
i

n6vel6nincs, csak lratiirozottnevel6 la Hat5rozatlan I azonos' 6ssziimban esetben u.n, mely nemben, -j v6gz6d6s szdmot A tobbes rr A f6n6v mindigo-rav6gz6dik' (nominatiZ ['")laljara"rf lep.rrtifL K6t esetvan:atanyeset Ez ut6bbit az alanyesetb6l vus)6s targyesei-(iccusativus)' A tobbi esetetelolidr6ksegittep"tttik. -n vegzOJ6i n"..al3ZtZuti (genitivus)de,-a,r6szes,egl"".l-f.j.zziik ki. A birtokos esetet per vagymdseloliSr6eseGt zhatSroz6 esetet(dativus) al, az eszko - ap6t'al patro '- apdnak --apa, patron patro ;;l Gp;;;iik. P6ldit<: patroin - ap6kat' por patroi - az ap6k r6sz6re, 6sa tobbes a-ravlgzldik' Az eseteket mindig -k6pezzirk, A mell6kndv ? J eset6ben. fdnevek a mint ,gv.n6gy ;;i;;t hozz6ad6#plei sz6cska a iets6foiot a A koz6pfokoi . ilri, Pli blan(mint) ol. P6lda: kot6sz6 Az osszehasonlit6 val k6pezziik. mint a h6' ka ol ne$o feh6rebb, - unu {1), du (2)' tri (3}' nem ragozzuk A A t6sz6mneveket -r dek (10)' (7), (6),-sep ok (8),nail.(9|' (S), ses kvar(4), rvin sz6mnea sz6zasokat 6s (iOOO). A tfzeseket cent (1d0),mii (dudek=2o) tricent=3oo).sorszdnr kapiuk vek osszekapcsolds6val kapunk, szorhozz6ad6#val v6gz6d6s6nek neveketa mell6kn6v-a -op, illetvepo se-on, gyfijt6sz6mn6v _obl, tortszSmn6v .Jria1nncu f6n6vi illet' gftt6g6urfk6peihet6.Ezenk(vtil aiz6mneveklehetnek kvara=ne' tri=533, tridek kvincent P6lddk: i. rliiefnevi iellegfiek. kvaroromszoros' a=hd Cue=mdsodszor, gyed i k,, nuo=egyt6g, .triobl po kvin=otos6vel' duope=kettesben, ib=negyed,

E s z e m 6 l y e s n d v m d s o k : m i ( 6 n ) , v i ( t e , t i ) , l i(mi)' ( 6 h iili m (6ld nemben) o si-lg n'gntmuen), $i (az,dolog vagydllat),ni n6vmds. nevmai (mig6t) oni - szem6lytelen si=VisszahatJ k6pe' hoz6ad6#val a mell6kn6viv6gz6d6s Birtokos n6vm6sokat P6lda: f6neveket. a mint ugyanfgyragozzuk, iunr. n n6vm6sokat enY6m. mia min engem, Pl': sem sz6mban' Az igB nem vSltoziksem szem6lyben, f,, mifaras-csin6lok,lapatrofaras-azapacsin6l'ilifaras - 6k csin6lnak. Az igealakiai: -as(pl.: mifaras- csin6lok); a) a jelenid6 v6gz6d6se 7a

b) m0lt id6 - is ( li faris- csindlt); c) j<iv6id6 - os (ili faros- csindtni fognak); dlfelsz6lft6 m6d - u (faru- csindlj, csin6ljatok); - i (fari - csin6lni) e) f6n6viigen6v cselekv6 6sszenvedd igenevek f)jelen idejfi folyamatosigen6v- ant (faranta- csin6l6, farantecsin6lva); g) m0!t idej6 foly. igen6v- int (farinta - tanult, aki tanult); g) jovd idej6 foly. igen6v- ont (faronta- aki csindtnifogii - at (farata- amit mostcsindlna[); igen6v f) ielen idejriszenved6 - it (farita- csindlt,amit megcsih)m6lt idej0szenved6 igen6v ndlta0. - ot {farota- amit megcsindlnak}. i) jov6 idejf, szenved6 igen6v A szenved6 alakokaz esti- lenniig6vel fordulnakel6,6s a de eloljdr6 ishaszndlatos (pl.:si estas amata de eiuj - mindenki szereti 6t). A.hatcroz6sz6 v6gz6d6se e. Fokozdsa 7 azonos a meil6kn6v fokozdsdvar (pr.: mia frato pri bone kantasor mi a testjobban6nekel v6rem mint 6n). Az ekilj6r6sz6k alanyesenel dllnak. I Alta16nos szabiilyok I 10 11 Minden sz6trigykell olvasni, mint ahogyfrjuk. A hangs0ly mindigaz utols6el6tti sz6tagra esik.

Az.osszetettszavakat a szavakegyszer( osszekapcsordsa Ut1an kapjuk..p6lda: _ g6zhaj6, vaporSipo vapor,_ pdra, 96z, Sip' - haj6,o - f6n6viv6gz6d6s. Mds jerenr6te eset6na ne tagad6sz6cskdt er. 12 .tagad6sz6 (pl.:mi neniam hagyjuk vidis_ soha nemldttam.) ,,Hou1" k6rd6sre a szavak tdrgyesetben dllnak (pl.: tic _ 13 ott, taen- oda.) Minden eloljiir6nakmeghatdrozott diland6jerent6se van. 14 Ulyan esetekben, amikor egyik eloljdr6semmegfelel6, az je erorj6r6t univerzdlis pi.: goji je tio-- o^irni haszn6rjuk. . ennek,malsana ie la okuloj - betega szem6re.

,l tr I o

azok' amelyeka legtobb vagyis Az 0n' '.gv ,,idegen"szavak, nyelvben nyelvbe i;rraJ6l keriiltek 6t, az eszperant6 alakot irdsos nem vdltozn.l ttg, hanemcsaknemzetkozi a haszndljuk,6stobbit kifejez6st ai etsOtttges iiltenek. Lehetdleg (pl' teatro - szhhdz'teatra u irrLafvor szerint-[6pezzu[<-ebb6l - szinhdzi).

T?Ji,' L'": 16 f, Hi;iX' I5i: ::Ifi:Hl ::: ?, Jj"t' "1 ffi:il,ii

(!) indult el'Doktoro sz6b6l 6s92-0 szab6lyb6l Ebb6la n6h6ny emIitett 920 nvrtu.'?itirZob; tiila"r. Zamenhofaz Esperanto nyelvfi s6t eredetieszperant6 sz6valklasszikusoluf?otOitott' a'z cimfi'verse (A.rem6ny) .esz' fOfitt6"v.ket irt' La espero i ntegy m n liigo jel vi a es enleg tett, om'himnusza pri."iO_"i"zgal enekti a r' De M6nil dltal hrisz mitli6 t,";;;";;;;'i-os f ormdban' megzen6sitett

Lazaro Ludoviko Zamenhof LA ESPERO

En la mondon venis nova sento' Tra la mondo iras forta voko; Per flugiloi de facila vento Nui ai bko flugu Ei al loko' Ne al glavo sangonsoifanta Gi la homan tiras familion: Al la mond' eternemilitanta Gi promesassanktan harmonion' Suh la sankta signo de l' esPero Kolekti$as Pacai batalantoi, Kai raPide kreskas la afero Per laboro de la esPerantai' 80 Forte staras muroi de miliaroi Inter la PoPoloi dividitai; Sed dissaltosla obstinai baroi Per la sankta amo disbatitai' Sur neiltrala lingva fundamento Komprenante unu la alian, La popoloi faros en konsento Unu grandan rondon familian' Nia diligenta kolegaro En laboro Paca ne laciSos' Gista bela sonfo de I' horwrc Por eterna ben' efektivi$as.

a ttirelmett0lsigosan elfiirasztani l6v6nnem szeretn6m Vasdrnap ha megUgy v6lem,hogyel6g, 6smagdntanul6kat. len embereket egy kicsit elid6ztink cimfi koltem6nnyel,6s a Remdny ismerkedtink gondolatokon. Az elv6gzett munkautdn a bennemegfogalmazott j6l,6sk6sztiljenek pihenienek fel a tovdbbimunkiira. Osztonz6snek eset.Figyeljenek csak! is a kovetkez6 de egyben m6dszer szdntam, tollal a k6zben? riidi6hallgatiis Mit jelentnapi 15-20perces fantasztikus eredm6nyehogy Erre megintcsakazt lehetmondani, lehet hatdrt nem szabni. A rddi6hulldmoknak ket lehetigy el6rni. j6l faluban is ugyanolyan legeldugottabb a Ezzel a m6dszerrel nem kozep6n. 6rv f6vilros kell6s Semmilyen mint a lehethaladni, f6vdrosdban, sz6l amellett,hogy egy nyelvetcsakaz illet6 orsziig lehetelsajtititani. illetvekultrirkozpontjdban a magyar igy: mindennap meghallgatta Egyvid6kididk csindlta (R6gebben a MagyarRddi6rendnyelv( adiisiit. riidi6 eszperant6 nyelvfimfisort.Taldnma is lehetne, eszperant6 sugdrzott szeresen ha kapndnakn6hiiny zsdk levelet,amibena mfisorfel0jitdsdra akkor taliin hiveenneka m6dszernek, 6ket.Ha valakilelkes k6rn6k hogyvalakimeghallgat m6gnem minden, megis teszi.)Az persze ja a mfisort.Ez a didk eleintecsakazokata szavakat 6s l<ifeiez6seK6s6bb, mert szorgalmas amit meg6rtett. ket irta le egy fuzetbe, szavak 6s ezutdnmindigcsak volt, t0ls0lybakerriltekaz ismer6s utiin,amikorm6gfrissen azokatlrta ki, amiketnem6rtett.Az adds a mindjdrt ki is kereste szavak, csengtek agydban az ismeretlen jelent6sriket. kellett N6h6nyh6nap (3-4) m{lva mdr vdrakoznia ne riidi6zds,6s sz6ra... Ennyit ielent napi 15 perces egy ismeretlen se p6nzq feledjrikel, hogy enneka didknaknem volt se magn6ja, 6sszorgalma. egyr6girddi6ja csupdn Pr6b6ljuk ki ezt is! m6g leszsz6. a k6s6bbiekben A rddi6 6s magn6alkalmazdsdr6l megvan a riidi6ju(iithidal6 a GELKA-n5l Azok szdmdra,akiknek viddm dolgokat. Az ilyenek ajdnlom,hogy olvassanak oldrisk6nt az emberagydba. nyelven is konnyen bemdsznak m6gidegen

-81

Lingvo*io Du viroj promenas sur budapeStastrato. Apud ili haltas ekster landa ailto. - Sprechen Sie Deutr;ch?- demandas la ailtulo. kaPon. la demanditoiskuas La - Do you sPeek English? ' Silento. - Parlezvous Francais? plue. gestas kai veturas Silento.La eksterlandano - Oni devuslerni lingvon -'suspirasunu el la viroi' - Por kio? - respondas ta alia - vidu, ei tiu parolas tri lingvoin kaj tamen ne prosperis.

En restoracio - Sinjoro 0efkelnero! En la gula$omi trovis peceton da pneUmatiko. - Ja vi mem vidas, ke ankad tio pruvas:ia aftoj anstatatlas la devalojnen iuj terenoj de la vivo. paroladikun kaj komencas eniras en Striptizbaron Eksterlandano pri siabelega vo6o. unu el la dancistinoj. Si rakontas - Sevi havas kialvi ne elektis tian bonegan vo6on, la teatron? - eu teatron?! - diras la virino kun ektimo -, tion miaj gepatrojneniam permesus al mi.

LAMPIRO [,a patro de la lampiro dirasal sia filo: - Cu vi frenezi$is, filo mia? - Kial, pajot - Mi aUdis, ke vi amindumas al centvatiaampolo. 82

EDZINODIRASAL SIA EDZO: - Antonio,iru kaj rigardu kion farasla infanojkaj diru, ke ili fari tion. desigu Ce ta Eiffel-turo starasturistoi el Usono. tJnu el ili diras kaphncele: - Jam la sesan ke ili ankoradne fojon mi estas 6itie, sed Sainas, tovis petolon.

AMO La junedzino plendasal siapatrino inter larmoj: - Ve, panjo, mia edzone amasmin plu. - Kial vi pensas tion? - Antarie li metis sur mian teleron 0iam la pli grandanporcion kaj prenis por si la pli malgrandan. Nun li prenaspli multe ol li donasal mi. - Trankvili$u, filineto. Tio montras nur, ke dume vi ellernis kuiri.

^
'I I a U

J
t

I Ismitlds a tuddsotyja. estas I Ripetado I la plej bonalernado.

83

EKZAMENAPERIODO - Zorg pri h infano dum mi fstos la ekzamonon!

-/ -/
BILDVORTARO komitato 1 - ekzamena - profcoro (prezirlanto de la komitato) - s{o
4 5 6 7 tablo studentino infarc iunulo

-T-t -+
KE

liln rl--l- t +
--]]-

N \ \ 1 1 lllhv Tl --tr+ lW
: I\CI
,)R1

L,.

LUIVDO

OKA TAGO

Bonan tagon! Hodia[ estas lundo. A mai napot bemelegit6ssel kezdjrik. Tehiit,,,Bonvolulegi ii tiujn " anekdotojn! AQavirino sidiQas en taksion kaj diras al la oforo: - Malrapide vetunt, ne devancu,voju en flankstratoj, kie la trafiko estas malgranda,singardebremsu! - Jes! Kaj se tamen okazus io, 6u vi dezirasenterigon ad kremacion? Filmstelo en Los Angelesflris sian kvaran edzinifion: Siaftaneo estisfranca pentristo. Post la mielmonatofin atakisiurnalisto per la demando: - eu vi estasfeli6a? - Tre, tre fehea mi estas! De nun mi edziniposnur al franca pentristo. Az igeragoz6s 6s a ,,csin6ldmagad- mozgalom" Van-eosszeftigg6s a kett6 kozott? Hdt persze, hogyvan! Ezermestereknek 6s barkiicsolSsra hajlamos egy6neknek nagyontudom aj6nlani az eszperant5 igeragozdst. Kev6s kell hozz6,6s nem is anyag balesetvesz6lyes. El6szor szeretnrSk onoknekbemutatni egy nagyon kedves alkatr6szt, mely k6tfr5le vdltozatban kaphat6. Az egyik azi$i,a mdsikpedig az igi k6pz6.Ezzel a k6t kis sz6cskiip6ldtit: val csoddkat m(velhettink. N6zziink is rii mindjdrtndhdny
85

fermi - zdrni,fermi$i-bezdr6dni - kezd6dni komenci$i komenci- kezdeni, levi$i emelkedni levi- emelni, vdlnivmiv6 keletkezni, farioi- csindl6dni, fari - csin6lni, (esti0is +end tdmadt) silento l6trejonni, esti lenni,esti$i valamilyennd vagy vdlnivalamiv6 ili aldi - hallani afidi$i- hallatszani ig6ketbark6csolhasz6lvaaz-iQik6pz6velvisszahat6 Szaknyelven ezekgyakran-6dik, -6dik, -edik,illetve-odik, tunk. A magyarban onmagCban jonnek l6tre.Az igi egy6bk6nt -odik k6pz6Jegits6g6vel fel' olyansokoldafiian legalSbb S6tlzen t6lmen6en is hasznjlatos. csak! mint egy k6zivillanyf0r6.Figyeljtink haszndlhat6, edzo- f6rj, edzi$i- n6s0lni edzini$i- f6rjhezmenni (sz6szerintfeles6gg6 edzino- feles6g, v6lni) - megnyugodni - nyugodt, trankvili$i trankvila - kizoldiilni,megztild0lni - zold,verdi$i verda - kipirulni,elpirulni, elvorosodni ru$i$i ru$a piros,voros. + * (en igi) lit' enliti$i lefek0dni - megnagyobbodni - nagy,grandigi granda amikorf6radtakvagyunk, Az -igi k6pz6t akkor kell haszn6lnunk, lustdk vagy egyszerfien gyrnien ielszerelt a bark6csmfihelygnlt ilyenkor Tudom6nyosan csin6ttatunk. iigyinf 6s mindentm6ssal haszndlunk. ig6t miiveltet6 farigi- csin6ltatni fari - csin6lni, sidi 0lni, sidigi- leiiltetni skribi - frni, skribigi- fratni veni- jtinni, venigi- hfvatni - etetni manli - enni, man$igi trinki- inni,trinkigi itatni drinkigi- leitatni drinki - inni (m6rt6ktelen0l), dormi - aludni,dorrnigi- elaltatni - nagYftani glanda- nagy,gnandigi blanka feh6r,blankigi- fehdrfteni siettetni rapida- gyors,rapidigi- gyorsftani, 86

Egy kis anyagismeretn6Mny sz6ban Hozz6tartozik a bark6csol6s intelIigencidjdhoz, hogy megismerjti k azokataz anyagokat(ig6ketl, amelyekkeldolgozunk. A legfontosabb az, hogy vannaktdrgyas6s t6rgyatlanig6k.A magyarban is vannak6s az eszperant6ban is. Mdsnyelveksem kiv6telek.A sz6tdrban a t6rgyasig6k utdn tr betfiielz*s 6ll, ami azt jelenti, hogy transitivaverbo,vagyistdrgyasige.Az eszperant6ban sokkaltobb tdrgyasige van, mint a magyarban, s6t lehetsfues, hogy valamia magyarban tdrgyas, de az eszperant6ban nem. Eml6kezz0nk csak! Kief vi fartas? A sz6t6rban egy6bk6nt a farti ut6nntr jelz6s dll, vagyis netransitiva verbo,tdrgyatlan ige. Tdrgyatlanig6b6legy6bk6nt az -ig ut6k6pzlvel t6rgyasigdketk6pezhetrink. esti- lenni,l6tezni morti - meghalni fali - esni(leesnil veni- jdnni - l6tesiteni (vmit) estigi (vkitl mortigi megolni faligi leejteni {vmit) - hivatni(vkit) venigi

El6g-e egy fdsfi ahhoz,hogy eszperant6ul f6siilkridjtink? Nem el6g!N6zzrikmegmindjdrt,hogy mi6rt? mi kombas min - f6s0lkodom vi kombas vin - f6s0lkodol ti Si kombas sin- f6stilkodik ni kombas nin - fdstilkodtink vi kombas vin - f6srilkodtok ili kombas sin - f6srilkodnek Mint l6tjulg sziiks6g van m6g a si visszahat6 ndvmcsra is, mivel e n6lktil nem tud mindenki f6srilkodni. Az egyes 6s tobbesszdm harmadikszem6lyben van rd nagy szrikseg. szeretn6m felhivni a figyelmetegy l6nyeges apr6#gra.A lin, $in, itin nem haszndlhat6 visszahat6 n6vmdsk6nt, mert eg6szen mdstjelent.

0i

csak! Figyeljtink vestisin - oltozkodni lavisin - mosakodni banisin - ftirodni sz6' olyanok,mint a ,,f6stilkodni" az ig6kteljesen Ezek sin - mosakodik li lavas 6t (egym6sikf6rfit) lin - 6 (egyf6rfi) mossa li lavas dolgok is el6s6t m6genn6lmelegebb a t6ved6sek. lde vezetnek m6. hanyag kiss6 formdt sin ha mondjuk a Ii lavas forduIhatnak, (egV Nemakan6t)' (6 6t mossa f6rfi) don igy irjuk: li lavasSin felehogy mi van akkor, ha a Sinemaz illet6 egy6n |.omJ"s.tetni, 'infoimAcioia A si dologr6l... a (Si informojn) havas ,Jg., O. van egy iirt nem v6lem tigy de koriibban, nlurarruf mdr foglalkoziunk figyeljunk hogy annyi, ebb6l A tanulsdg kis balesetv6delmioktatds. haszndlattira' odaaz ilyen huncutn6vrnisok

iinket Felszereli iik bark dcsm{ihely

" hogy Val6sz-infi' v6ge? lesz nem soha Ennek mindigl m6g ,,H6t k6rem! idegesked6s, semmi Csak ioUU.r5rr gondol miir erre is. az oka' megvan mindennek eljonaz ideje,6s Mindennek Csigav6r! jegy6mozgalom magad csin6ld is i "gyOnkent fUaiteuetenys6giink amiben az' barkdcsmfihely milyen hogy Ueniaifif<.K6pzeljtlk-el, nincsegyetlen'csavar,egyetlenszog,szegecs,facsavar,pdnts a hozz6kapcsolhabigek<it6!<et? Mit 6r u. ig", ha nem ismerii,ik Az eszperant6ban N6zztjkmegakkor ezeketa fontos kellekeket! (dis-, re-)t a m6sik for-, el6k6pz6kb6l .r lg"fOt6k egy r6szeigei haszn6lelolji6r6 minden Majdnem etdtiaropnol-t6szirl. iJsz! peOig jobban p6td6b6l meg6rthettink persze sokkal nato igek5t6k6nt. mindent. dis- (sz6t) dis5iri sz6tosztani, disdoni sz6tktildeni dissendi sz6tt6pni,

88

for- (el) re- (vissza, tijra) al- (oda)

- elhagyni foriri - elmenni, forlasi reveni visszajonni, redoni visszaadni. alveni- meg6rkezni, alparoli- megw6litani - hozzdadni, valakit, aldoni rdadni, alkutimigi - hozziszoktatni. antaUdiri- j6solni, antafvidi - el6relStni - jelen l6v6) ieesti - jelen lenni, (deestanto -koriiln6zni, dirkaUbraki * dtiirkaUrigardi olelni deveni- szdrmazni, de$iri- let6pni,depreni - levenni, desalti- leugrani, delogi- elcsiibitani,deteni- visszatartani. eliri - kimenni, eldoni - kiadni,(eldonilibron), eltiri kihrizni, eltrovi - kitaldlni, elpensi- kigondolni, ellerni- megtanulni, ellegi- kiolvasni. eniri - bemenni, enfali- beesni. $isvivi- meg6lni6lve, $isatendi- bevdrni, - v6gigolvasni $islegi interveni- kozbenjdrni, kozbejonni, beavatkozni,interrompi- kozbevi5gni, f6lbeszakita- megegyezni (egymiiskoni, interkonsenti -osszecser6lni, zott), inter$an$i interpu$i$i - koz6keverni. osszeritkozni, intermiksi valakinek, ieiurial iu - feleskridni por io - valamire. kontraldiri - ellentmondani, kontralstariellendllni, szembeszdl Ini

antaU-(el6l, el6) -n61, 6e- (-n61, jelen) 0irka[(kortil) de-(le,el)

e l -( k i )

en- (be) 0is-(v6gig) inter-(kozbe, egymdssal, ossze, koz6, kozott) je- (hatdrojezatlan lent6sfi) kontrail(szemben, ellen)

89

for- (el) re- (vissza, tijra) al- (oda)

- elhagyni foriri - elmenni, forlasi reveni visszajonni, redoni visszaadni. alveni- meg6rkezni, alparoli- megw6litani - hozzdadni, valakit, aldoni rdadni, alkutimigi - hozziszoktatni. antaUdiri- j6solni, antafvidi - el6relStni - jelen l6v6) ieesti - jelen lenni, (deestanto -koriiln6zni, dirkaUbraki * dtiirkaUrigardi olelni deveni- szdrmazni, de$iri- let6pni,depreni - levenni, desalti- leugrani, delogi- elcsiibitani,deteni- visszatartani. eliri - kimenni, eldoni - kiadni,(eldonilibron), eltiri kihrizni, eltrovi - kitaldlni, elpensi- kigondolni, ellerni- megtanulni, ellegi- kiolvasni. eniri - bemenni, enfali- beesni. $isvivi- meg6lni6lve, $isatendi- bevdrni, - v6gigolvasni $islegi interveni- kozbenjdrni, kozbejonni, beavatkozni,interrompi- kozbevi5gni, f6lbeszakita- megegyezni (egymiiskoni, interkonsenti -osszecser6lni, zott), inter$an$i interpu$i$i - koz6keverni. osszeritkozni, intermiksi valakinek, ieiurial iu - feleskridni por io - valamire. kontraldiri - ellentmondani, kontralstariellendllni, szembeszdl Ini

antaU-(el6l, el6) -n61, 6e- (-n61, jelen) 0irka[(kortil) de-(le,el)

e l -( k i )

en- (be) 0is-(v6gig) inter-(kozbe, egymdssal, ossze, koz6, kozott) je- (hatdrojezatlan lent6sfi) kontrail(szemben, ellen)

89

kun-(iissze, egy0tt)

Post- (ut6n, h6tra) preter(mdletteel) pri(vmire vonatkoz6an) sub-(al5)

kunesti- egytitt lenni' kunveni- osszejonni, vinni, kunskli - lil6sezni, kunporti mag6val kunagodi egyiittm0k6dni,.kunuoki - iissze lon&anbi hfvni, kunnaiti - ilsszeszdgezni, osszecsavarozni. utdna' postrigrdi poetlasi - h6trahagyni, n6zni - elhaladni valamimellett, preterpaSi preterlasi okazon-elmulasztaniaz alkalmat' priparoli iql - megpripensi- meggondolni, beiz6lni,prirabi kirabolni,pri$teli meglopni,pridiskuti megvitatni. - megvesztegetni subskribi- al6irni,subaGeti - elnyomsubpremi eladni, subvendi feket6n maga ald rendelni,al6tenni, ni, submeti subfosi- al66sni, sin megh6dolni, su"bmeti ' ez koz' {akvo sifenta subfosasla bordon megfelel6i6t') talSljuk ki a magyar mondds, - ttilsupertaksi- fol66rt6kelni,super$ar$i terhelni suriri monton - hegyrefelmenni,surpafi iun - r6l6ni valakire,surmetiveston- ruhStfeloleon- olajial le<inteni. venni,surver3i traveturi trabori - Stffrni, tralegi- 6tolvasni, (egyik v6g6t6l landon Stutazniegyorsz6got tralabori 6tdolgozni. a mSsikig), transkuri la straton - dtfutni az oton, trans- dtonteni,trans' salti - 6tugorni, transver$i skribi - dtflni, transdoni 6tadni,transformi - dtalakttani.

super(fel0l, fol6) sur-(-ra,-re)

tra- (kereszttil, 6t) trans-(6t, t0lra)

m6r 6rnyalatokatis Ezek lettek volna az igekot6k.segfts6gtikkel ezeket helyen.tanani a ,,mfihelyben"egy Javaslom kifejezhetrink. embereknek 6sdtihos trirelmetlen Az eg6szen a fontos eszkdzoket. javaslom,hogy gondoljanik ki n6h6nymondatot az itt p6ldak6nt 90

lefrt szavakkal. Nemkellmindeneglassz6ra hilon p6ldamondatot alkotni,mert az hossz0 ideigtart. Olvassunk el ink6bbegykistortdnetet Ergoto de BonaeroBONHUMORAINJEKTILO cfmfi k<inW6b6l.

UNUA NOKTO Tomasokaj Helenaantarl du horoj geedzigsen Usono,ilia patrio. Li edzifis la sesanfojon. Si, siaflanke, estis sepfoje eksedzino. Alveninte la hotelon,Tomasodiris: - Ke oni ne $enunin, mi petas... Helenaridetis kun emocio, kaj ambafi per lifto atingisla trian eta33. Son,kie ili enirisen la Oambron - Finfine solaj,mia kara Susana! - Kiel vi nomis min. Viktoro? - Karapupeto,mia nomo estas Tomaso. - Ho, pardonu, Tomaso...,sed okazas,ke vi misdiras mian nomon. Mi estasHelena. - Ho, certe, Helena! Mi ankorail memorasla larmojn de via panjo dum la nupto! - Mi ne havaspanjon, Oskaro! - Mia nomo estasTomaso. - Pardonu, Tomaso... sedmi kredas, ke ni estas iom konfuzitaj. - Konfuzita estasvi, kara... Supozeble pro la nuptaj emocioj; via blankatrenvesto,laprefejo - homplena.., - Ni ne geedzigis en prepejo,Roberto,seden CivilaRegistrejo. - Estasvere,mi pardonpetas. Mia nomo ne estasRoberto.sed Tomaso. - Vi pravas... Mi konfuzigs ear kun Roberto ankafine okazis geedzi$o en pregejo. - Mi kredas,ke ni devosalSustigila penson- proponis Tomaso...- Ni vidu...,ni interkonatigis en Cikago... - Mi neniamestisen eikago! - Ho, jes! EstisGretakiun mi konis en Cikago... - Ni estisprezentitajde majoro Filipo. - Kiu majoro? - MajoroFilipo...enla RotariaKlubo. Ho, ne!... EstisEdmundo kiun mi konis tie.
91

tiajn detaAtendu, atendu...Mi povuspropoli' ke-ni flankenlasu vin nomu mi "pupeto" kaj,.ke lojn kaj, ke vi nomu min ,,karulo" ti.tniestusfelidajdumlonge...,sedmipreferasklar|sidionenla nurlr-ornrnto-limulteproksimi$isalSikunsuspektemamieno kaj demandis: - eu mi rajtasscii kiu vi estas? Vortoi a ki kell.keresni akkor mindenk6ppen Ha valamitnem 6rtenek, ebbena konyvben ,r6t. T"ll.ren mindegy,i'ogy egyet lapoznak mdstis elolvashatkivul ezen iz6tdrban A uril L'ailut a sz6tdrb-an. fognakv6lekedjegyzik. Hogyan is m9g pillantiisra -6s nu"ter taldnels6 ha m6dszerr6l, Attila" a,,l6zsef sz6" ni ., ,,"gy 6ra alatt sz6z megegYkicsit? nemszenvednek

s2

szat{rels6negyven ,,A magyar-francia oldaldttudom kivti116l, pedigcsakn6gynapjatanulom.Kozbenpr6biilokolvasgatni szrirrealista verseket 6s klasszikusokat egyardnt, hogya sz6tiirb6l tanult szavak vafamilyen kapcsolatban 6lljanak<issze el6ttem.Valamely olvasmCny ut6n a sz6tdrb6l szavakatkikeresni frikisleges er66s id6pocs6kol6s, mert 0gyiscsak meg kell tanulni.igy azonban napi tiz oldallalegy h6napmriltdnkiviil16ltudom a sz6trirt, 6sha kozbena fel6t elfelejtem, akkor is tudok 0gy kb. 1B000 sz6t.Ez napi 600, illetve 12OO sz6,mig a mriltkor f6l napn6ltoviibb,j6val toviibb tartott, mig 360-atkikerestem,6s azt m6gazut6nmegis bll - kozben tanulni. Ha a sz6tiirral v6geztem, fjra kezdem a nyelvtant is bong6szem 0gy,hogyk6t h6napmf lva mdrt6nyleg tudok annyit francidul, amennyit dltalCban tudnakaz idegenek." (J6zsef Attila pdrizsi levelei, 1926.X. 1b.)

Megjegyz6s: az itt emlitett dolgokkalegyetkell 6rteni,de azt az6rt ne feledjiik, hogy egy-kdtsz6 kikeres6s6t ez a m6dszer nem tiltja. Arr6l van sz6 csupdn, hogy nem kell a sz6tdrazds rabjdvd v6lni.

A tuddsirt niha meg kell izzadni.

93

! PIFfari$asdekiara

Kio nova en la etroPa komunumaro?

Centro oor Eiropa Edukado en Bruselo en la internacia lingvo: Krome. la centro Esperanto en s|al la enkonalilingvai
JE

la fino de 1975 la

800,sedQifalis $is 423en ois ee pli malalta.

Per biciklo 6irka0 la terglobo

e ?roldo" 11/76 mi legis pri ruso, espernkratov, kiu sola biciklis tra Etropo

t11;.54$'!i*i"d"""t:};i;,ls: lLl*'::::":"'o,,i^;..3"no'' -t *;u;!:::;""",,i"ni' "t latr

jam decidi' a l i ; '

"J:i""iBtrll .j.u, ,T,'rl,.,lji rinw"'o,or.'. ;l;:{;Ji,iru ;:l'jffi. f^"i':;^".*g: -..bO

Post daira informado, nun kelkai instancoi

i,,oil,lii:i:"-i'i'tonbl,"ln3gS.i.'"""-"*.,*l}ii;.:f :f iX*:1"::; l*::::1.*L- lo$

de li .a\dtl::de-Y" -..i1a(a- rl'ogenia aparato inventita li Ceestis plurain Esperanto' .cnau^l "" pal)"i""\

t t

3'ist{s*;;$iitr,1fl *&li*:i:::
ii". ^f"i.1Xii';;i1 jex.l
e-1" *13"1"{!1)li i-'f l" i"'16un"t't
1e\r., Rue de .ao. Ptezo Por 4 nume(ai egalvaloro) ,do

.antono li ee gvidis EsperantoLa sekvanta etaPo estls kolonio. PeI

t; ell"r^i*"""..1-:kaJ ko revenis vagonare al r0reska0 malsatmonanta ikleTie bonaj amikoj aeetis Por ll ton kai Perairebiciklis al la Atlantika marbol guste
pfl sral

, La Fsnerento-takn

F a m i l i a n o jd e Z a m e n h o f
de Ra.lio Roma ricevls--el La auto-

gr:lrr ffi :ij,;;f ,J:*ilf rvlli4yrn

A Magyar Eszperent6 Szdvetceg Megjelenlk foly6ireta k6!hevonla

Felel6s gerkeszt6: Vask6 Tlbor Kiadta a Magyar Es2gcaant6 Szdvetsrs A kiadds6rt tetel: vasko Tlbor

l9??. 3. sz6m, XVII. 6vfolyam

V;certe nepo de estas la Zamen--_:

sed gis nun kripton mi,

en la franca, legis la manus-

Lau interesokaPta. ne devas malaperi: eu eldoni Qin?Krom tio. konset [51totol el diversaj lsndoi, iurnal-ef kaj dokumentoj. J. Lezan \Atur, F'24000 Prigueux)

]VAU,A
MARDO

TAGO

Ha sz,dzformdj6t ismered a meglepet6sszerfi tdmaddsnak,te a sz6zegyediket alkalmazd ! Rovid feldllSssal ad6zzunkenneka monddsnak,6s pr6bdliukkitaldlni, hogy mit jelent ez a nyelvtanuldsban. Olvassuk el m6gegyszer a nyelvtanul6s aranyszabfllyzatdt,Es ezutdnk6sztilji.ink fel egy 6rdekes dologra.Ma megndzzrik, hogy ki mit saj6tftott el eddig. Nagyonkomoly anyagk<ivetkezik. Ez6rtk6rek mindenkit, csaka mai tananyagot olvassael! K6pzelj0kel, hogy mozibantil0nk, ahol egy eszperant6 nyelvfi magyarfif met jdtszanak. A vetft6vdszon magaa tantilzia, a szoveg pedigitt van,6s mi fogjukszinkronizdlni. lgen,rijravisszaforditjuli magyarra.{A filmgydr mindensegitseget megad,m6g sz6szedetet is biztosit.)El6sziir n6zztikmega filmet!
tr
E E E E 11 E

, Gy6rgy Schwajda:

Knabo, Knabino kaj barilo

(Originalatitolo: Egy firi, egy l6ny, meg egy keritds) l. Cu vi tamen alvenis? Jes,kompreneble. 0r vi ne limis? Mi timis. Kaj vi?

E E E

tr tr
E
E

tr
E E

]VAU,A
MARDO

TAGO

Ha sz,dzformdj6t ismered a meglepet6sszerfi tdmaddsnak,te a sz6zegyediket alkalmazd ! Rovid feldllSssal ad6zzunkenneka monddsnak,6s pr6bdliukkitaldlni, hogy mit jelent ez a nyelvtanuldsban. Olvassuk el m6gegyszer a nyelvtanul6s aranyszabfllyzatdt,Es ezutdnk6sztilji.ink fel egy 6rdekes dologra.Ma megndzzrik, hogy ki mit saj6tftott el eddig. Nagyonkomoly anyagk<ivetkezik. Ez6rtk6rek mindenkit, csaka mai tananyagot olvassael! K6pzelj0kel, hogy mozibantil0nk, ahol egy eszperant6 nyelvfi magyarfif met jdtszanak. A vetft6vdszon magaa tantilzia, a szoveg pedigitt van,6s mi fogjukszinkronizdlni. lgen,rijravisszaforditjuli magyarra.{A filmgydr mindensegitseget megad,m6g sz6szedetet is biztosit.)El6sziir n6zztikmega filmet!
tr
E E E E 11 E

, Gy6rgy Schwajda:

Knabo, Knabino kaj barilo

(Originalatitolo: Egy firi, egy l6ny, meg egy keritds) l. Cu vi tamen alvenis? Jes,kompreneble. 0r vi ne limis? Mi timis. Kaj vi?

E E E

tr tr
E
E

tr
E E

- Estasbone,ke vi venis' - Cu oni ne rimarkis vin? - Ne. Mi estistre singarda' - Ankail mi. 0itie' - Dum la tuta tagomi timis tion, ke vi ne estos 6i tie' - Vi povasvidi, mi estas - Mi'pensis, ke vi ne aildis kiam mi ekparolis' Vi ed ne respondis. - Mi ne havistemPonPor tio 0i' - Vi estas bela. - Cu A vi ne estas malvarme? - Ne. Kaj al vi? - Ne. Ankafi al mi ne. Estasbela vetero' - Cu vi afidasmin bone? - Jes. - Ne venu pli proksimen' Se vi alproksimigasje kvardek centimetroj, $ altiros vin al si' - C, gi'J.t". kondukilo de alta tensio? - Jes. - Mi malamas di tiun barilon' I1 n - Ciuj malamas $in.
E

tr

EI

n
tr

tr
q

certe,ke 0i tie oni ne reflektoras? o - Cu estas - Jes,estas. - Kiel povasesti 0i tio? Cie renkonti$asdu reflek- Mi ni scias. Sednokte mi priobservis. pentoroj nur ne 6i tie. Povasesti, ke oni ne rimarkis tion, ari la barilo mem' ke sufi0as sas, - Kaj seoni rimarkosnin 0i tie? - Tiam pli raPidefini$os. - Ne parolutiel. - Mi malamas vivi. _Rapidefini$os.Viekvidos,rapide.Kajtiamvipovosamila. vivoru - Mi neniam povos forlasi 0i tiun lokon' - Vi ne rajtas diri tion. 96

- Mi estishodiarien la gaskamero. Estashazardo,ke mi vivas. Ne alvenisla gaso.Oni fluigis sur nin akvon,sedni elvenistra la alia pordo. Oni diris, ke tio estishazardajo. - Mia patrino ne poviselveni. - Oni sendosnin ankafi morgafi tien. Kaj morgafi ne estos hazardo. - Oni ne sendosvin.Vi transvivos. Vi ekvidos, ni transvivos. - Kiam alvenis la vagonaro estis vespero.Belega vespero. Prola digoni nevidisla koncentrejon. Nur enla lontanola fajrorugan firmamenton. Terura vidaio 8i estis.Nur la flugantafetoro komprenigisal ni kia fajro !i estas. - Ce ni estasslovakaj knabinoj. Ili malamasnin, Oarni alvenis jam al pli bonaj cirkonstancoj ol ili. Kiam oni alvenigis ilin ankoraf ne estisinstalajo. Tiu kiu volis vivi devismortigi propramanesianpatrinonail fraton.Ili rakontisal ni 6ion,pro la malamo.
E E

3.

tr

povasvivi plu. * tr ' - Mi ne nia barilo Ci tion ne diru. Ni ne parolu pri tio ei. Ci tie estas kaj vi elvokis min por paroladi. Kaj nun mi estas0i tie. Kiel oni nomasvin, Knabo? - Mia nomo estasRoberto.Kaj la via? - Mia estasMaria. - Vi havasbelannomon. - Kiom da jaroj vi havas? - Mi havas jam dekkvin. - Mi havasdekkvar. - Cu vi estasel Par:ro? - Jes.dr ankaf vi? - Mi ne. Mi ankora{ neniam estis en Parizo. - Mi preferaslo$i tie. - Rakontupri g! - Foje, vi alvenosal ni kaj tiam mi montros al vi 6ion. Ni iros al loko. la bordo de Sejno, al mia Satata - eu vi Satas iradi tien? - Ni Oiam tie. estas - Cu vif Kun kiu? - Kun miaj amikinoj.
97

tr tr tr

- Kaj kion vi farastie? - Gustadire ni iradaslerni, sed ni 6iam foramuzas la futan tempon. Ni ludas, paroladas.Ni decidisankari pri tio, ke ni Oion rakontosunu al la alia. - Kian 6ion? - Sekretojn. - Kiajn sekretojn? - Ekzemple,se iu fari$asamanta. Kaj similajn aferojn. - Kaj, du... eu vi jam estisamanta? - Ankorafi ne. Nur foje, sed tio ne gravas.Ni havis maljunan instruiston kaj mi amis lin. Car eiuj priridis kaj mokis lin. Mi bedafirislin kaj enami$is.Sed tio ne estisvera.Unu el miaj amikinoj jam ankarlkisadis.Kun Soforo.
H

4.

o _. tr Ti"l boneestas afiskultivin. - Ni devas iri. - Ne. Ankorarlne. - Oni rimarkosnin. .- Nun mi estas tiel felida. - Ankarimi. Sedni devas atenti,ke oni ne ekvidunin. -- Neniarn ni povosrevidiunu la alian. - Ne. Mi doncs al vi mian panzanadreson kaj post la milito vi min. Tiam ni renkonti$os. serOos -- Ne foriru, Maria" - Ni ne povas resti ei tie.Crocstisfrenezajo: - Cu vi jam pentispro tio ci? - Ne.nur mi tinas. - Ekde semajnojmi preparis min pri tio di. Ciutagemi kaSobla bariion kaj son$ispri tio, ke mi estasparolanta kun iu serv'is intelekte. Ce ru jam neniu estasintelekta. eiuj nur timas. Ne lasu min 6i tie, Maria.Soiami timas. - Mi dezirus vin karesi. - Mi amasvin, Maria. - Vi ne povasdiri di tion. - Mi tre amasr"in. Hodiati mi estasunuafojefeli0a kaj rni ne volas,ke ei tio forpasu. - Ni devas irirRoberto.
98

- Mi ne volas,ke vi sciu, kie mi estas.Forgesudi tion. Forgesu dion. Ekzistasneniu kaj nenio,nur ni. Nia duopo. - Kaj la barilo, Roberto? 0i tiun barilon. u - Ho, kiel mi malamas tr 5. E - Vi estas Ir bela, Maria. - Mi amasvin, Roberto. - Vi estastre bela. Mi dezirusvin ekkisi. - Ankafl mi vin. Sedne eblas. - Eblas. - Inter ni estas la barilo. - Gi ne interesas gxave, ke ni ekkimin. Ne gravrts. Nur tio estas su unu la alian. - Ne eblas,Roberto. - Ne. Eblas,Maria. Nur sola momento estos dio. Ni ekstaros, pa$os al la barilo kaj tiam intertusi$osniaj bu6oj. samtempe - Sedtiam ni mortos, Roberto! - Ciamaniere ni mortos. Cu vi ne komprenas? - Ne eblas rifu$i. Sed tiel ni mortos kune. Duope kaj feli6aj. - Mi amasvin Maria! Tre, mi tre amasvin. Mi ankoraii neniun kisis.Nur vin mi dezirus,dar kisi mi povosjam neniam. - Silentu Roberto! - Vi estasbela, Maria. Admirinde bela! Mi malamasla vivon kaj el S mi bezonasnenion, nur vin. Estu la mia kaj mi farilos feli0a. - Ne, Roberto! Ni inr for! - Iru! Mi sekvos vin. Tra la barilo! - Ne,Roberto!Ne! - Starigu Maria! Stariu,mi petas,kaj fanr tion, kion mi diros Vi ne povasalimaniereagi. Ni mortos sed almenaf ne lati animala maniero. - StariuMaria! - Ni estasfrenezuloj! - PaSu iom pli proksimen! Tiel estas bone. Se mi diros: nun! vi kunr al la barilo. Pensupri nenio, nur pri mi. - Ho, mi estusdezirintavivi! - Mi amasvin, Maria! - Mi amasvin, Roberto. - Nun!
99

tien. La knabo malesperiLa knabino momentonpli frue alvenis pinte etendisla manon sed li nur Sianbrakon sentis.La lipojn li 1'amne perceptis.Du korpoj kunfandi$is,precizetiel, kiel ili iniagis,nur ilia blindige blanka harito fari$isnigra.Oni diras,ke pro la kurentobato... Vortoj kaj esprimoj tamen - m6gis timi - f6lni rimarki - dszrevenni - 6vatos singarda vetero id6CI6r6s) kondukilo - vezetdk alta tensio - magasfesziilts6g barilo - keritds malami- gyflldlni renkonti$i- taldlkozni - eldg sufiOas ekvidi - meglltni morgail- holnap - gyiinydni, szdP belega drgo t6ltds,giit - t6bor koncentrejo fajroru$a tiizpiros firmamento- gbolt - l|tviny,, vidaj,o terura - szornyfi la fetoro flugantaal ni - a feldnk sziil6 biiz - kori.ilmdnY cirkonstanco instalajo berendez6s - sajdtkeztileg propramane paroladi beszdlgetni vin? - HogY Kiel oni nomas hivnak? 100 Szavak6s kifejezdsek preferi- el6nybenrdszesiteni vmit, jobban szeretni vmit montri - mutatni bordo - part - kedvelt,kedvenc Satata kedvelni Sati szeretni, - tulajdonkdppen $ustadire foramuzila tempon- elsz6rakozniazid6t decidi- elhati4rozni sekreto- titok simila- hasonl6 6u vi jam estisamanta? Volt6l miir szerelmes? - nem fontos ne gravas maljuna 6reg instruisto - taniir bedailri- sajn6lni - beleszeretni enamiPi vera igazi kisadi- cs6kol6zni feli0a- boldog unu la alia - egym6s unu la alian- egym6st unu al la alia - egymiisnak milito - hdboru frenezajo- 6riilts6g - lesni,loPvafigYelni ka$observi

son$i- 6lmodni parolanta mi estas kun iu beszdlek vkivel karesi- sfmogatni mi amas vin - szeretlek Forgesu eion! - Felejtsel mindent! ekzisti - l|tezni Gi ne interesas min. - Az engem nem drdekel. ekkisiunu la alian- megcs6kolniegym6st - nemlehet ne eblas - 6sszedrni intertuSi$i - mindenkdppen eiamaniere rifu$i - menektilni Stariu!- Allj fel! Ot perc sziinet

lail animala maniero - r{llati m6don frenezulo - 6ri.ilt, bolond PaSu iom pli proksimen! Ldpj kozelebb! kuri - futni nun - most malesperi$inte- elkeseredetten lipo - ajak kunfandi$i - egybeolvadni, 6sszeolvadni imagi - elkdpzelni blindige blanka - vakit6an feh6r hailto - b6r kurentobato - dramtitds

Az6rt, mert amikor az emberkijon a mozib6l egy ideigm6gkavarognak benne a film 6ltal keltett gondolatok,illetve 6z6sek. " furcsa vdlaszokat adnaka,,Nos, milyenvolt? llyenkorazemberek Van,aki sfr. En megis megk6rdezem. Ki mit 6rtett meg k6rd6sre. hogy k6ptelens6g bel6le? Ha 6lvezttika sz<iveget6s 0gy 6reztrik, lenne most f6lbehagyni az olvasdsdt, akkor nagyon j6 szintet nem 6rdemes visszaszinkronizdlni a 6rttink mdr el. llyen esetben Nem s6t az egyenesen hiba. szabad elrontani az eszpe,,filmet", rant6 szoveg Cltalkeltett ilhizi6t.Azok,akik csaknehezen birkdzvagy esetleg nem 6rtett6k, biztosaklehetnek tak meg a szoveggel tanultak,6s nem v6gezt6k a abban,hogy feliiletesen el becsrilettel napi munkdt.Eml6kezztink csakvissza!

j0 napon dt sziinet nilkiil, is mindig tzt, ami el6 van irva!

101

- Mi ne scias kiu lorgesis 0i tiun Selkon en mia lito'

MERKREDO

DEKA TAGO

Emberek!Csaknagysz6tdrt vegyenek! Ha eddigezt nem tudtdk volna,akkor most 6n megmagyardzom. Kis sz6t6rtaz6rtnem 6rdemes venni,mert viszonylag sokba keriil, nincsbenneremmi. Egy kis sz6tdrtegy magiintanul6 6s rdaddsul rovid id6 alatt elint6z.A ttirelmetlenekr6l most nem is besz6lek. Ezekegy-kett6re kitanuljdk a szavakat az ilyen kis sz6tdrakb6l,6s a p6nzkdrbav6sz. Egy sz6t6r anndljobb, min6lnagyobb. Term6szetes idegennyelvek tanulds6niil ez a t6tel fokozottabban 6rvdnyes. Az eszperant6 eset6ben is 6rv6nyes a fenti megiillapitds, azzala meEkot6ssel, hogy itt egynagyszdtdrlegal6bb olyan kicsi,mint mdsutt egy koz6psz6tdr. Aprop6! Megvett6k mdr a szdtdrt? Hogy mit? l16tazt,amit mdga tanulds megkezd6se el6tt ajiinlottam. Egy igazi eszperantista felhajtja magdnak rn6g az eszperant6-e$zpera;iic sz6tdrt {PLENA VORTARO} is. (forgistolkalapdcs En6lkrilolyan az eszperantista. mint a kovdcs (marteloi,a fest6 (pentristolecset(pentrilol,6s a vadilsz (Casistcl puska(pafilol n6lkiil. Az6rt hivom most fel ilyen er6lyesen a figyelmetezekrea sz6tdr-dolgokra, mert a k6s6bbiek folyamiin komoly kfs6rleteket fogunk v6gezni a sz6tdrakkal. Lajos!Van sz6t6rfiizeted? Persze, hogy van. Ejnye Lajosk6m! H6t te nerntudod, hogya sz6tdrfi.izetminden rosszm6cjszer kozott a iegrosszabb? !-ajoskdm, gyorsanazt a vacakftizetet,6staposdmeg. Egesd t6pd ossze ef 6s m6g a hamuj6tis sz6rdsz6t.Sokkal jobban teszed,ha veszelma103

jegyzetftizetet 6s ebbeirsz mindent,amit gadnakegy 200 oldalas Lajos!A hagyom6eszperant6-vil6gr6!. az iii<erutoiszegyfijtened haszndlj6k(mert nem emberek komoly nyossz6tiirfri-iet-m6dszert tobbetiirt, ezzel 6s kornyezet6b6l azokeredeti kiragadja a szavakat jdrsz, csak helyette ha Jobban dolog' egy Az elavult mint haszn6l.) amit anekdotiit, n6gy t6lem Kapsz viccet olvasol.Tudod miti a mindenesfuzetedbe'Figyelj csak! nyugodtan bemdsolhatsz irhatodakSra sorok koz6,ak6ra szavakat ismeretlen A szSmodra igY: utdn.P6ldtiul szoveg NeGiutagaio - rakontis viro' geedzi$on - HieraU ne6iutagan mi Ceestis jeson,policano SinforPost kiam la fiancinoeldirisla felieigan kondukis. - Kial do, kion $i faris,ke oni Sinarestis? Sianovaedzo' - Nenion.La policano estis - menyasszony fianeino feliGiga ieso- boldogit6igen - rend6r policano forkonduki- elvezetni aresti- letart6ztatni

fiizetedegyikr6sz6mindentud6 Lajcsikdm,akkor vagy, Ha ig6nyes verseket, kozmondSsokat, csaka m6sikrr4sz6be be clak'a viccLket, hungarizmusokat,politikaiszakkifejez6seketstb'frod'lgyminden ha m6g helyen,6s egy - a nyelvtantis ebbenrendszerezed, megtal6lsz -olyan *sokosod lesz, amit mindenki megirigyel! .t tior egy

Konoi -, imagu, ke la infano mi scii$is, - dirisla sesjara - Patrino, Ste0io post naUmonatoj. naski$as -Nubone,respondaslapatrino,-sevitionscias,estukontenta pri tio.
104

- T a m e n ,p a n j o ,m i v o l u ss c i i ,d e k i a m o n i d e v a s k a l k u l i t i u j nn a f r monatojn.

- Pistike Ste0jo - el6gedett kontenta

En la frenezulejo estas kuracista vizito. La kuracisto iras al la unua frenezulokaj diras. - Bonanmatenon! senvorte. La kuraLa frenezulosidasde tablo kaj skribas cisto denove diras: - Bonan matenon! Kion vi faras? - Kion mi faras,kion mi faras? - Mi skribasleteron! - Kaj al kiu vi sendas la leteron? - Al mi mem! - Kaj kio estas en la letero? - Kio estasen la letero?... AnkoraU ne povas ne ricevis mi ja ankoraU Qin!

0jsiigot! Olvassunk Amikor (jsdgotolvasunk, a nyelvet haszndljuk,6s rengeteg hasznos dolgottanulhatunk megbel6le. En is rengeteg 0jsiigot olvasok. Eppen most kaptammega HEROLDODE ESPERANTO legfrissebb sziimdt. N6zzrik csak.Mrlra cimekis televannak 6lettel. - Junularo kongresas en Poitiers - hlaratonai sesioi
A -

San0oj TESPA ne nur teatras TESPA = Teatro Esperanta de Parizo 2-a Interlingvistika Laborkonferenco en Paderborn Medicinista konferenco en Krakovo = UMEA {lttit'ersalaMedicina Esperanta-Asocio I { E R O L D OD E ! - A J U N U L A R O 105

- Nederlanda semajnfino - Semainfi na konferenco - Post kongresajimPresoj - Feriai renkantiQoi - Trilanda en Nederlando rendevuo - Novembra rendevuo - Naturamika postkongreso - Disvastilode Esperanto en Venezuelo - Postvizitasukceso _ MALLONGE - ,,Estas grave, ke la naciajlingvojekzistukaj prosperu" - Lingvistika en Perpignan seminario - Stonego la arbaro en _ NIA FILMO - En kelkaivortoi - Temo por abiturientaekzameno - Libro-merkataj problemol - LINGVA HAOSO - Pri vetero,en multai lingvoi - De landoal lando... - Pseild i me onima arti ko Io, nepsetldon - $rucvort-enigmo - Mato en du movoi - InfanaAnguleto _ ANONCETOJ - Korespondo-i nteran$o - Diversai '. 4 - Jus apens - Modernalernolibro -,,Jen nia mondo" en la ltala linryo - ,,La Faraono"en kasetoj - La suahila lingvo - l-a tuta komisiono konsentis,ke Esperantonecesas en la ho diaila mondo.

- Snr-RUBRtKo

106

Biztosvagyokbenne,hogy ezekena cimszavakon mindenkikonynyfiszerrel 6trfigjamagdt.Ezekb6lis ldthat6,hogy milyen egyszerfi m6dontehetiinkszertnagyonhasznos ismeretekre.

Milyen tijsCgpt olvassu nk? Kivdtel ndlkiil mindent, ami eszperant6 nyelvii vagyt6rgyf. A Magyar Eszperant6 (Bpest,Keny6rmez6 Szrivets6g konyvesboltjdban (jsdgokat6sfoly6iratokat.Az u. 2.) mindig kaphatunkkrikinb<iz6 rijsdgolvas6son kfvtil term6szetesen hallgassunk rddi6t is. Az al6bbiakbanbemutatokn6h6nykifejez6st, amit csak0js6gokb6l 6s r6di6b6l gyfijthetrink ki magunknak. - KREH = Konsilantaro de ReciprokaEkonomiaHelpo = KGST - kunlaborode la socialismaj landoj - membro-tatoj - plua fortigo de la kunlaboro - pacaekonomiakonkuro - internacia socialisma labordivido - la levo de la produktadoal tutmondanivelo - krudmaterial-i mporto - el ekonomia vidpunkto - objektivaekonomialeQo - frataj $tatoi - mobilizi la internajnrezervojn - socialisma traorganizo de la agrikulturo - kvinjarplano - reciprokavarinter$an$o - longlimitajkontraktoj - faciligode la pasagertrafiko * internacia kunlaboro Ezeketa p6lddkatis bejegyezhetj0k mindentud6ftlzet0nk megfelel6 fejezet6hez. Sok kicsisokramegyalaponigy dll ossze lassan az politikai nyelv. A gygjtoget6m6dszer eszperant6 segfts6g6vel nagyon sz6peredm6nyeket 6rhettinkel ezenatertileten.
107

rijs5got? Hogyanolvassunk ald mindent' H0zzunk Ugy,mint Marx 6s Lenin'Tollala k6zben' jellegfi tev6Slland6 tartunk.vdljdk ez a m6dszer amit fontosnak egy aktivan abbasoha!Addig6l bennunk Ne hagyjuk kenys6gg6. akkor rajta' Ha ez megszfinik' 6s olvasunk nyelv,amig Ues.eliink gyorsan 6s melyek csatorn6i, f6ra6k 0gy jl6runk,mint a hatalmas alatt' homok vdndorl6 eltfintekaz Slland6an 6szrev6tleniil n ki nek ! k(vii nok mi nde t 6s r itdiozitst Ivasiis KelIemesrijsiigo bolcsess6ggel! Ziujuk a napotegy kis nr5pi - kozmonddsok Proverboj forta' En siakorto eiu koko estas piedoj' de l' kapoQis en klopodoj Li estas malproksime' ne estas Bagdad Porenami$into ecojde l' homaro. estas kaj eraro Peko tiun Oiuinstruas. Kiu 0e1' vojo konstruas,

gffi
I
I 7

I t

,'!rlr /ic, Fxt' ti'lt.i':i:

kiu wt:nion !'urr:,;,

i08

A MAGYAR Esz.qEEANrO SzOvErsEcNEK?

nocyfficler

A sztivetseg rendes 6swirtord tagokbril rilr. Minden tag valamelyik heryi csoporthoz, vagv az azonosfoglalkozrisuakbdlalakurt szakcipoiitiiit*tirii.lu^ a tag,lak6hely6n semhelyi,^sem szakcsoport ^pr. n.rn -iit.iait, " iorp."ti cr.irJ ba k6rheti felv6tel6t - r368 Buda?est, rss.j aGtol"iv"n ""bil;k'k"; nv:tll _1"y0csoportokr6l az _itls1!1srft4.Sy"i-i3i"oiirdg UO*6U i.r.r-l"iO""f volgdl. Felsorolisuk a ll?. oldalon. A szcivets6g tagjalehet minden 16. dlet6v6tbetdttdtr magyardllampolCfu, aki az alapszabilvtismeri,azt magfiran6zve kcttelez6nek iartr" ei'" *-a".t.?il ildllapitott bel6p6si6stagsigi dijat befzeti. A jelenleg6rv6nybenlev6 tagsdgi d.ijak: - dolgozdknak * nyugdijasoknak - didkoknak eg6sz 6vre:96,-Ft eg6sz 6vre:60.- Ft eg6sz 6we: 24,-Ft

A pfttol6 tagdij eg6sz 6we 10,- Ft, vagyennek eg6sz szamritcibbszcir6se a tag felajdnldsdt6l ftigg6en. Az adminisztrdci6 egvverfrsit6se6rdek6benk6rjiik, hory a tagdijat lehet6reg egy dsszegben fzess6k be. A bel6p6si djj (tagk<inyv rira):5..Ft. A tagfelv6ter a ..Taenvilvdntart6 karton 6s ber6p6si nyilatkozat 3 p6lddnyban vald kitcilt6searapii'nitrrt6nit. n i"g-" i.i"e,.rr?r-u ,"g*eg kiinyv dtaddsa rit_ jrin 6rtesiil. minden rendestagidnakjoga van r6szt venniaz egyestileti - A. szrivets6g munkdban 6s hozzdj{rulni a sz<ivetseg-feUaaiainar tetiesiidser,ez ;d;;;. i;;il'il;grfil6sekenr6sz1 vesz,fersz6lalis,ivat,|tiraalivJdri""l,r"tui"ul segiti a vezet6s6s munkrijrit. Minden rendes tagaak,rurur.iii"g" "",i. Lii"A"r ;;;il;;g';d#;: "' joggal bir 6sa sztivets6g tiszts6geire -.guaf"irfiiuiO." A pdrtol6,tagokat ugyanaz-ok a jogok illetik meg, mint a rendestagokat, de joggal nem birnak, vdlaszt6iJogut szavazati nincs 3iiiwts6gre n.- uaiuirtt,"i'ol.

MAGYAR ESZPERANT6 SZoVETSEE pf. 193 1368 Budapest,

A MagyarEszperant6 Szcivets6g c6lja (kivonat az alapszabdlyb6l )

,A szd.vetscg-clia az eszpeynldnemzetkizi nyervterjesztise, gyakortatiarkattnazdsdnak eldsegrtcse, a ncp{ bikcs egruis meilettitcse,rriiiiii* i2sr:ii6s{ttisriban val6felhavndliv csa nyelvigitsigivet a szocializmusi ipit6 Minirorszdgtdrsadalmi, pz daggi, kult ilnilis iredminy einek ^"gir;r;fii1;';ii;s mindeneszperantistdidval.

SUR LA VOJOJ KONTROLO - Vetetu Pli raPide! Mi volus havi bonan fotografalon'

-:)=:-

tt{-..-

I
BILDVORTARO 1 2 3 4 5 6 7 I Soforo brulgs-ellasilo numertabulo rado bu{ro Policisto fotoaparato antenode la radaro

.l

11
"{A(IDO
Besz6lgessi,ink egy kicsit

DEK. U]Y{IA TAGO

A kedv m6g nem el6g. Valamit m6g kell tudni ehhez. Ha j6l megvizsgdljuk a cimet, kidertil az, amit mi m6g nem ismerrink. Itt van a beszclniige. Egy kis toldal6kot kap, 6smdrisbeszitgetni lesz bel6le. Ugye milyen egyszerfi? Tud-e ilyet az eszperant6? Term6szetesen, tud. - besz6lgetni) paroli - paroladi (besz6lni - promenadi - s6tdlgatni) prorneni (s6tdlni - kalapiilgatni) (kalapSlni marteli- marteladi - ugrdlni) (ugrani salti- saltadi Az -ad ut6k6pz6velgyakorit6 ig6ket ktipezhettink, 6s ezzelm6r elisjutottunk a besz6lget6shez. Mostmdrcsakmegkellene sz6lalni, de hogyan? Erre va16 egy egyszerfi kis szavacska, ami egycsapdsra megoldmindent.lsmerkedjtink meg az ek- igekot6vel, ami nem v6letleniil maradtki a sorb6l.A mozzanatos 6s kezd6@6kn6r van rii nagysztiks6g. - megsz6lalni) paroli- ekparoli(besz6lni vidi - ekvidi(ldtni- megl6tni) - meghallani) afidi- ekaldi (hallani kanti- ekkanti(dalolni- dalolnikezdeni) sidi- eksidi(0lni - letilni) scii- ekscii(tudni- megtudnil
111

Aliaj ekzemPloj: La akvo ekplafidis- a vh megcsobbant La eeno ektintis - a lSncmegcsorrent - Gytijtsd meg a Ekbruligu la kanclelon,ear estasjam mallume gyertydt, mert mdr sot6t van' - Hirtelen megldtta a tengert. Su6ite ll ekvidis la maron a feladatot l6tja el' A tdrgyatlanig6kn6laz ek'igekotd ugyanazt kozott egy6bk6nt rinl tt -igi ui6k6pz6. Az eksidi 6s a sidi$i szesz6lye nincs. Az 6let 6s a nyelvhasznSlat semmi t<uionbs6g aspekkezd6 ig6k nyifuanutmeg abban,hogy bizonyost6rgyatlan -i$i-vel' hogy: Nem mondjuk' k6pezztit< tusiit sohasem iri$i, pluvi$i,soni$i,hanemhelyette viszonta eksoni'A mdsikoldal16l ekiri,'ekpluvi, az mint gyakoribb, sokkal estigi stariii, siUlgi, ekesti. eksidi, ekstari, a kollektiv Ezek az elt6r6sek Srnyalati probl6mSk csup6n, 6s alapj6n fejl6dnek r6salakulnak' bolcsess6g a besz6lget6st' Ott tartottunk, hogy mdr el tudjuk kezdeni bemeleg(t6ssel' kis r.roiiir. is ell'szo"kasunkhoz hiven egy vorton' kaj Ste0jo ofte hejmenportas el la lernejo maldeca-npor provi foie pro plezureQin diradas.L. putto malesperas tio,kaj i o n , l i d i r a sa l l a k n a b o : _ Fi|eto, se vi ne uzos p|u tiun ma|decanVorton, post unu semajnovi ricevosunu forinton' forinton' La knabo obeas kaj post unu semajno ricevas lavizaQo: li diras kun radianta hejmenveninte, Sekvatage, - Padlo, mi scias vorton, por kies nediro mi ricevos de vi minimumekvin forintojn'

Vortoi

vorto - cs0nYa, maldeca illetlensz6 obei- engedelmeskedni

- mdsnaP sekvatage - sug6rz6 viza$o kun radianta arccal

Cu vi porus diri ion karakteizan pi tiu viro, kiu vin atakis hierafi en la Parko? - Inunndis el li la alkohol-odoro.
112

- Tamen, ion Pli Precizan? - Gi estispruno-brando.

Subluo - Virinanvizitanton vi ne rajtosakcepti. Kaj viran? Tian jes. por mia fiandino. Tiam mi luos la 0ambron borzalmaiellen? az iisszetettigeragozds Van-e orvossdg 15-20 igeid6t 6s ez az eg.yikolyan Tobb nyelvbenhaszniilnak birk6znlk mega diSkok.tlgy tfinik, probl6ma, amellyelnehezen a kedv6t elveszi 6sez sok embernek bennet6lsok logika, hogynincs mdr, hogy az eszperant6ban bizonygattam Tobbszdr a tanulSst6l. de sokkal nyelvekben, ami a term6szetes mindenmegtaliilhat6, tdblflzatmindentmegmagyardz. A kovetkez6 tisztiibban. Folyamatos Cselekv6 Szenved6 Befejezett Be6ll6

-ant-Ot-

-int-it-

-ont-ot-

Ahhoz, hogy lenyeljtik,elegaz igy nOz ki az orvos#g receptje. (irni) mint informiici6hordoz6' 6spl. a skribi esti l6tige Biztosvagyokbenne, vdltozatokat. Figyeljtik meg a ki.ilonboz6 csakneh6z' magyarra hogy m6gazokatis 6rtenifogjuk, melyeket a mell6kn6vi fordithatunkle. lnt6zzrikel el6szor kes kori,ilirdssal igeneveket. homo - ir6 ember(aki most ir) skribanta skribinta homo - ir6 ember(aki mdr irt) skribontahomo - irni fog6 ember(aki majd ir)
113

vagy igen6vcselekvd vdltozatai. A szenvedd Ezek a mell6kn6vi passzfv ugyanilyenek: alakokegybetfi kiv6tel6vel lev6l, amelyet mostfrnak letero olyan skribata (mdr) lev6l megfrt skribitaletero lev6l letero- (m6g)megfrand6 skribota Az a betrit e-re vdltoztatva hat6ro:6i igenevet kapunk, amit -va,'ve, -vdn,-v6nk6pz6vel (eza gyakovagyk6rriltrdssal magyarra ribb) fordithatunk. - sdtdlva promonante tanultam (sdtdltam 6s kdzben mi lErnis tanultam) promenintemi lernis - (s6t6lvdn) miutdns6t6ltam, tanultam promononte mi lernis s6tael6tt tanultam li tirnis, ekzamenate li $vitis, ekermonitali estis Ekzamenote fdlt, rnikor vizsgdztattdk izzadt, feli0a. (Miel6tt vizsgdztatt6k, vizsgdztatdsa utdn boldog volt,) Most mdr mindent tudunk. Az risszatettigeragozdst erutdn egyhajtdsra be tudjuk venni. Ha szeretjilk a statisztikdt, sz6rnoljuk meg, rnennyivdltozatvan. Kielelent6rn6d {indikativo} jelen (prezenco) mi ogtas skribanu

mi estis skribanta rni estos skribanta

rni ectasskribinta mi e$is rkribinta mi ostosckribinta mi srtas rkribonta mi ertir rkribonta mi ertor rkribonu

mrjtt(preterito) jovd{futuro}

folvannatos

i;*.ll_ll.rf
Detelezett (DerreKtal haltA ipr.a'iirt.t

jelen (prezenco) m0lt (preterito) jov6 (futuro) jelen (prezenco) mllt (preterito) jov6 (futuro)

Felt6talerm6d {kondicionalo} folyamatos(imparfekta) mi ertur rkribantr befejezett(perfekta) mi estur rkribinta be6ll6 (prodikta) mi ertu, rkribonu 114

Felsz6llt6m6d (volitivo) folyamatos(imperfekta) mi etu skribanta befejezett(perfektal mi estu skribinta be6ll6(predikta) ml estu skribonta m6d (imperativol Parancsol6 a felszdlft6m6ddal. mogegyezik Teljesen is.Mindent formdval a passzfv a i6t6kotv6gigcsindlhatjuk Ugyanezt de ett6l nem kell 35-40 vdltozat (igeidd)jon ossze, egybevetve nem fordul el6 mindig mindegyik. f6lni, mert a gyakorlatban Ezenkfvtilismeritik,hogy minden nyelvbenmegvana tdrekv6s, m6don leiezzeki onmagdt. 6s legegyszerflbb hogy a legr6videbb a mentemvala,mondottam Tal6n az6rt is tfintek el a magyarb6l pl. m6gma is haszn6li6kaz volt stb. alakok.A romdnnyelvekben az embernek, az6rtokoznak sokbosszdsdgot ilyenszerkezeteket,6s tigy beragozdsri seg6dig6k mert a kiv6telekmeg a szabdlytalan fdit' a dzsungel mint a kriszdnovdnyek rendszert, azeg6sz h616zz6k Megigy.e:Most mdr eliutottunk od6ig,hogy tudjuk a szavakat Pongyol6n fogalmazvs mondkapcsolni. 6s egymdshoz vdltoztatni (Ez persze A jdv6nem igaz). a nyelvtant. hogy ismeri0k hatndm, egy sz6b6ltobbet l6tre' ben azt tanuljuk meg,mik6nt lehets6ges kis sz6kin' viszonylag tudjuk felduzzasztani hozni, vagyishogyan 6s j6 hangulatot cstinket. Ehhez mindenkineker6t, eg6szs6get fogadjdk brlcs0z6ul kMnok. Fel a fejjell Ezzelm6raelk6szdnolg6s k6ltd egyikvid6mvers6t. BaghyGyula eszperantista el ajdnd6kba ESTASIVIIESPERANTISTO Verdastelo surla brusto iom palu pro la rusto. Mi ne estaspurlglsto; ml esperantisto. estas I(rdar ie sub tegmento ". Fundamento ,,NetuSebla Tuiu filn nur la Meftsto; estas mt espemntlsto. Polvkovrite surbretaro putras mla SAT-vortaro, mln Ia vorto-listo; Tedas estas mi esperantisto. Granutlkon ml ne konas .. lwi gazetonne abonas. la verlclsto; Hbrojn legu ml esperantisto, estas r16

Mi parolaskun rapido: tagon! Gisrevido!" ,,,Bonan Gi sufttaspor ekzisto; mi esqerantisto. estas Pioniroin mi kritikas, la gvidantojndorne Pikns kni konspiraskun Persisto; mi esperantisto. estas Por la venko mi esPeras, sedneniom mi oferas. Mi ne estas ia bankisto; mi esperantisto. estas

Se baraktas en la krizo la movado, organizo, helpas mi nur per rezisto; estasmi esperantisto. Flugas per facila vento el la buSoNova Sento. Gi sufiias por softsto estosmi esperantisto. Post la mort' te tombo mia staros,,rondo familia", nekrologos iurnalis to : estis li esperantisto.

11
r16

,,Cramatikan mi ne konas ka.i gazeton ne ubones... ,, Mindkit dolgon siirgiisen vdltoztatni keIl!

En 1978 eldonisla Hungara Esperanto-Asociola bildrakonton,,LA FILOJDEI'STONT<ORA HOMO''. adeti Sovi rapidosvi povosankorari de la asocio. $n en la librovendejo

ncxilo

JHTI ff1.S,il'f.Y'0i L/l lXl,|FAl?A itvllol

tAiaDraY, tatl?lt

ilN\ Nt\r
I

l*1, N\N
r rl\
\

VEIVDREDO
Kern6nydi6c a sz6kinm?

DEKDUA TAGO

vannak. mert keserfitapasztalataik Sokan igennelviilaszolnak, vagy egy6b kudarcokhajlamossii N6h6ny sikertelennyelvvizsga n6zetekelfogaddsdra. Ha ilyen pesszinnista teszik az embereket mds nyelvekr6lvan sz6, akkor be kell vallani,hogy a szdkincs Az eszperant6 val6ban kem6ny, de termdszetesen megtorhetd. taldn m6r inkdbb azt mondandm, hogy itt a sz6kincs eseteben valami.Tudom, nenris di6, hanemmdgEIy enndlis t6r6kenyebb hogy ezt nem hiszik el, de sebaj.Besz6ljenek inkdbb a tenyek. 6t perc alatt megtanulunk350 sz6tt Ez lesz a bemelegftds. vansz6. A legismertebb nemzetkozi szavakr6l administracio, agronomo, agresiva, Absoluta, abstrakta, akademio, akrobato,aktiva,aktuala, akumulatoro, akustiko. akvarelo, albumo,alkoholo, alkoholisto, alternativa, amnestio, analfabeto, analogio, anarkio,anarkisto, anatomio, anekdoto,anteno. arabo, aristokrato,asfalto, aspirino, astrologio,atleto, atomo, aUto, aUtarkio, autobuso, aUtomato, aUtonoma; banko,barikado, lakelito, bakterio,baleto,balkono,banano, bazara,baziliko, benzino,betono, biciklo, blokado, bluzo, bri. gado, bro$uro; uloido,cemento, centi metro, central izi,ceremon Celofano,esl io,

citadelo, civila, civilizacio, 0okolado;

fi9

dekoracio,deleDecentralizi, decilitro, decimetro,dekagramo, diktatoro, diapozitivo, detektivo, demokrata, gacio, demagogio, doktoro, dogmatismo, diplomo, diplomato, dinamito, dinamo, dokumento;

elektrono, ele' elefanto,eleganta, Ekrkruutoro, ekspedicio, eskimo; ePizodo, vatoro,energio, Fanatika, fantasta, fantazio,festivalo,fiktiva, filharmonio, foto, fotofosforeski, fonetika, filmo, filozofio,fiziko, fluoreski, futbalo; frakcio, kopio,fotelo,fotografi, gitaro,grafologio, gimnazio, geometrio, Garnituro, generacio, groteska; gratuli, Hektaro, hektolitro, helikoptero, hipnotismo, horizontala, horoskopo,hotelo, humoro; indiano,inflacio,iniluzio, imperialismo, ldeala,ideologio, intervjuo; internacia, inteligenta, formi,inkognito,

Jubileo;
kapitaliskanibalo, Kajaki, kakao,kalkuli,kalorio,kandidato, karikaturo, ffio, [apitalisto, karambolo, karavano,karieristo, katalogo, katastrofo, katedralo, kategorio, kaUeuko,kaviaro, kliniko, klorokilometro,kilovato,klerikala, kemio, kilogramo. komedio, kolhozo,kombajno, kolektiva, formo, klubo, koalicio, komforto, kompozicio,komunismo,komunisto,koncerto,konkonjunkturo,konkreta,konservakongreso, fekcio, konferenco, tiva, kosmetiko,kozako, kritiko, krokodilo, kulako, kulturo, kupolo; linoleumo, l'ifto,limonado, leopardo, Laboratorio,lampiono, logiko; martiro,masimarksisto, marksismo, Magnetofooo, margarino, matraco, materialisto, v?, maSino, matematiko,materialismo, mikrofono, meteorologio, meteoro, melodio, mehaniko, megafono, 120

mikroskopo, milimetro, modelo, moderna, molekulo, motoro, mozaiko; Nacionaiismo, naftalino, naiva, negativa,nikotino, normala; Qbl"ktiua, oceano, omnibuso, operacio,oportunismo, opor-

tunisto, optimisto, organizi; panoramo, papriko, parafino, paralela, parko, Rcifisto, paniko, parlamento, parodio, partizano, pedagogio, perfekta, perspektivo, pesi pesi polipo,politiko, porcelano, mismo, misto,pion i ro, plafono, pozitiva, praktika, preciza, primitiva, privata, privilegio, problemo, produktiva,profesoro, profeto, profilo, profito, programo, progproletaro, propagando, prototipo,provoki,pulovero; resiva, Radiatoro,radio,radikbla, radioaktiva, raketo, rapsodio, reakcio, reaktoro, realismo,recepto, reflekso, reflektoro, reformi, rehabiliti,reklamo,rekordo,relativa,restaUri, revizio,revolvero, riporto,romantika; salono,semaforo, seminario, sensacio, Sabotaio, saksofono, serenado, simbolo, simfonio, simpatio, simpla, simultana, sistematika, socialismo, specialisto, socialista, speciala, spekulacio, sporto, sputniko,stabila,stadiono,stafeto,statistiko,sterila,strukturo, subjektiva, subvencio, sultano,$ablono, $ovi nisto; Trktiko, tango, tapeto, tekniko, teknologio,telefono,televizio, tenoro,tradicio,tragedio, traktoro,transformatoro, trono, turbano, turbino,turisto;

lJtopio;
vazelino, vertikala, veterano, viadukto, Vugono, valuto,vanilio, vitamino, vulkano, vulkanizi. megk6rdezni, hogymelyiknyelven Szeretn6m tudjdk m6gugyanezt megcsindlni? Lehet, hogy meg6rteni taldn meg6rtik ugyanezeket a szavakat, de biztos, hogy ha ragoznikell, akkor mdr az elej6n elv6reznek.
121

nagyszerfis6ge? sz6kincr Mibenrejlik az osperant6 hogyez nagy.el6ny' lgaz, amit mostelolvastak. abban, Nemcsak adia.Emlftettem rendszere a sz6k6pz6s magyardzatot de a legfdbb Ez csak g20 ford(tott. Shakespeare't sz6val Zame-nhof rar, fr6gy szavakat 0j fton-m6don haazalapsz6b6lvalamilyen rig'ietreideges, m6don hdromf6le egy6bk6nt kdpz6se szavak 0j Az lEirin.ttirif.. emberi)' (iromo ember,homa li,tlt"egit. V6gz6d6scser6vel amiko-bardt, naturamiko (naturo term{szet, sz6osszit{tellel aldbbiakAz seg(tsg6vel. illetve ut6k6pz6k irrrliirtuirdt) dsel6-, egyetlen k6pezni lehet mit hogy p6ld6t arra, egy ban mutatok - eg6szs6ges sz6b6l' ki a sana tdb6l. Induljunk
san:eg6szs6ges eg6szs6g san-o: agEsz#gesen san-e: lenni eg6szs6gesnek san-i: egdszsdges kiss6 tan-st-a: makk-eg6szs6ges : san-sg-a itdft6 gY6gY(t6, san-ig-a: eg6szs6g san-sc-o: gY6gYlo: gYdgYszer, san-i eszk6z ite' san-ilaro: gY6gYszergYfi m6ny gy6gYftani san-ig-i: san-i$'i:gY6gYulni ember eg6szs6ges san-ul-o: n6 eg6szs6ges san-ul'in'o: : gY6gYithat6 san-ig-eblo : meggY6gYitani re-san.ig'i Ini : meggY6gYu ra-san-i[.i beteg mal-san'a: betegs6g mal-san.o: betegen rnal-san'e: lenni betegnek mal-san'i: k6ros beteges, snal-$an-ec-a: 6rtalmas,bernal-san-ige: okoz6 tegs6get s6g : beteg l -sa n-ec-o nna : betegeskedds rna!-san-ad-o tenni : beteggd rnal-san-ig-i ni : megbeteged rnal-san-i0'i ember beteg mal-san-ul-o: an lthatatl : gy6gy ne-san-ig'ebl'a n6 beteg mal-san.ul'in'o: : 0ira betegg6 re-mal-san'ig'i tenni : 0jra megbere-mal-san-i$'i gedni : beteges nnal-san-em"a beteges rnal-san'em'ul-o: ember gYengdl ked6 mal-san'et'a: lYosbeteg : sri nnal-san'eg'a utddia beteg mal-san.ul'id'o: osz' betegek mal-san-ul'ar-o: szess6ge kirhflz - stb. rnai-san-ul-ei'o:

A|istaegy6bk6ntnemte|jes,l.ehetnern6gnovelni.ak6pz szimdt, de gondolom,hogy mfir 6rzik,mirdl is van sz6' szavak 122

A holnapinapt6l kezdvemegkezdjrik a sz6alkot6s fort6lyainak elsajdtftdsdt. Mindossze 40.50,,vardzs-s26" megtanu lC#16l vansz6. A foldrajzi nevek tovdbb krinnyftik helyzetrinket, mert ezek eszperant6 nyelvfialakjaialig tdrnekel az eredetit6l. (A foldrajri nevekkel k6s6bbr6szletesen foglalkozunk.l J6, mondhatjdk erre nyugodtan.Hdt ez is valami? lgen, ez isl Tudok egy p6ld6t, amikor ezt a term6szetesnek t0n6 dolgot nem is vett6k olyan term6szetesnek. A volapiik nyelvr6l van sz6, melynek szerzlje (egy 41 nyelvet ismer6szerzetes) a foldrajzi nevek helyett is 0j szavakat alkotott. R6addsul egysz6tagriakat. llyeneketmint bap, bip, bdp, stb, Ezek utdn nincs mit csoddlkozni azon, hogy az ilyen mesters6ges nyelv nem terjedt el. Az eszperant6 el6tt is volt n6h6ny szaznemzetkozinyelvtervezet, 6s utdna is sz0letettm6g tobb tucat, de egyikbdlsem lett semmi.Az id6 pr6bdj6tegyil semdllta ki. El6g a mes6b6l.N6zztink inkdbb vatami viddmabbat. Megint j6nnek.Tudom, hogy ezt senkisemhagyja anekdotdk ki, 6s6sirevdtleniilmindigmegjegyez valamitbel6h.ik, En spicvendeio Du adetantoj pri la kosmoveturb. interparolas Unu diras: - Sur la luno, ekzemple,unu kilogramoestasnur deksep dekagramoj. La vendistino kunfrapas la manojn: - Kaj 0u neniu reklamacias? la unua grandakverelointer la junal geedzo!. Okazas La edzino paki siajnvesto.in. komencas - Mi reiros al rniapatrino. - lru,iru do! * Sed mi revenos kune kun fi! Vortoj * h6zasok geedzoj kverelo veszeked6s okazi- tort6nni
123

LA UNUAKONGRESO
Boulogne-sur-Merfrancia kisviirosban, egy tengerparti 1go5-ben ltt hangzott els6vil6gkongresszusa. ben zajlott ie az eszperantistdk egy r6szlet most amelyb6l az a hires besz6de, el Zamenhofnak kiivetkezik. nia kunveno; estas sankta estaspor ni la hodiariatago.Modesta kiuj estas pri vortoj, la kaj scias 8i, la mondo eksterane multe urboj kaj eiuj al telegrafe fltlgos ne parolataj en nia kunveno, por ministroj, nek regnestroj urbetoj de la mondo; ne kunvenis kaj vestoj luksaj brilas ne mondo, $an$ila politikan karton de la pafilegoj bruas ne salono, nia en .ul-t"go da imponantajordenoj sed tra la aerodenia modeita domo, en kiu ni trovigas; eirkafi*ta ne aideblaj por mallaritaj, tre salonoflugasmisterajsonoj, sonoj la sonoj de estas sentemal por 6iu animo Ai la orelo, sJd sentebluj fantomoj; misteraj flugas aero la io grania, kio nun nurtigur. Tra imagoj estas ili sentas; ilin ta 6tuto3 ilin ne vidas,Jed la animo en la flugos fantomoj La de tempo estonta,de tempo tute nova' vidos, ilin nepoj kaj filoj niaj kaj mondon,korpiposkaj potenciBos, kaj 8uos. ilin sentbs Profetoj kaj poetoj revadis pri ia tre malproksima nebula tempo, tn ti, la homoj denove komencoskomprenadiunu la atianraj denovekuniposen unu familion;sedtio 0i estisnur revo. Oni parbfispri tio, kiel pri ia dol6a fantazio,sed neniu prenis$in neniu kredisPri gi. serioze, reali$i'En Kaj nun la unuaniojon la revo de miljaroj komencas el la homoj kunvenis marbordo urbon de la franca la malgrandan ne reciproke sin renkontas ili plej diiersaj landoj kaj nacioj, kaj kun parolas unu ili la alian, unu muie kaj surde,sedili-komprenas la aliakiel fratoj, kiel membrojde unu nacio' Vortoi sankta- szent - szer6nY modesta urbo - v6ros (vdroska) urbeto- kisviiros
124

- iillamf6 regnestro multego rengeteg - halk mallailta a[debla hallhat6

- 6rezhet6 sentebla - 6rz6keny, sentema 6rz6 - sztiletni naski$i imago- k6pzelet korpigi- megtestesiilni nepo- unoka $ui - 6lvezni revadi- iibrdndozni

- kodos nebula kuni$i egyesrilni dol6a- 6des - megval6sulni reali$i - tengerpart marbordo mute n6miin - sriketen surde

Forditsuk le frdsban az eg6sz szclveget, 6solvassuk el tobbszorhangosan. Az utols6 k6t bekezd6st pedig tanuljuk meg kivrilr6l.

fllem magoldsra, hanem tanuldsra gondolok.

125

eil gaN0auaRo
-

k. 0l tlu fira!.rhlokun strlol.rtrr mh robokri tiu kr.dlt rtr| lr vl&uko...

Klomfoir rnl dwrs rnko?.6 kLrigi.

2 - lllo \' 3 - lpcgulo'\

,-{;l*h'

.,ifu

6
.{

l l

o\
$

\ 7 * brnkuvo (brnulol I - brlto

ds kormctikrloi I - kombineo

DEKTRIA SABATG TAGO

Elsdpr6 erejilt6maddst indltunk a sz6kincs megszerz6s6re Roviden ismertetn6m is a haditervet. Mindnydjan tudjuk, hogy a sz6kincs nagyon osszetett, 6snemlehetkomolytalanul hadakozni megszerz6s66rt. Eppenez6rt tdmad6sunkat egy kis triz6rs6gi el6kdszft6ssel kezdjrik. 4116lvan sz6,hogy kilovrinkn6hdnynagyon fontospozfcidt.Figyeljrink csak! granda nagy - kicsi malgranda alta - magas malalta- alacsony bona - j6 - rossz malbona Ldthat6,hogy a mal-ellenttk6pz6vel mindiga sz6t6drtslmdnk az ellenkez6jdt fejezhetjtikki. arni - szeretni * gyillolni malami apori- megjelenni - eltfinni rnalaperi - remdlni esperi - k6ts6gbeesni malesperi fermi - bezdrni - kinyitni,megnyitni malfermi helpi - seglteni * rneggdtolni, rnalhelpi akaddlyozni A szdtdrban szdpszdmrnal vannakilyen szavak, de ezekmdr nem veszdlyesek szdrnunkra. Mielfitt belelapozndnk a sz6t6rba, hogy pontosfelderltdst v6gezzrink az ellent6tk6pzds javaslom, szavakr6l, hogyfejtstikmegn6hdny ilyensz6jelent6s6t" malsana, malvarma, maisupra, rnal$alti, malplena, malpura,maltrankvila, malrapida, malpacienca, malpermesi, mallonga, malofta, malhavi,malbeninda, malfrue,malantad.nralamiko, maiagrabla.
127

H}

Jegyezzrik meg j6l, hogy a rnal- el6k6pz6t mell6kn6vi 6s igei A MALAMIKO szjiovetfrez kapisotjuk.Egy kiv6telvan csupdn. amit az ariko - bardt sz6b6l hozunk l6tre.AZ ESZPEellens6g, R A N T 6 N Y E L V B E N E Z A Z E G Y E T L E NK I V E T E L . J 6 , h o s v er6sitia szabdlyt. van,mert legalSbb term6szetesen Az igy l6trehozott szavak mds k6pz6k segits6g6vel - oregember, (pl. maljunulo oreg, maljuna tovd5b k6pezhet6k maljunulino- oregasszonY). j6rt ez a n6h6ny N6zzilk meg ezutdn, hogy milyen eredm6nnyel p.r".t kis iriz6rs6gi el6k6szit6s.Biitran nyissuk ki a sz6tdrt, 6s izaladjunk 6t a mal- kezdetfi szavakon. Megsziimolninem kell! Pihen6sk6ppenvezessijk le a feszults6get egy kis olvasSssal. Ser$ento diras al la soldatoj: - Knaboj, mi havaspor vi du surprizojn, unu agrablan kaj unu malagrablan. La malagrabla estas tio, ke $is vespero ni devas ptenigi per sablo tri mil sakojn. Kaj la agrabla estas tio, ke da sablo ni havas abunde.

Estimatai gesinioroi!
a megsz6litdst' Engedj6kmeg, hogy mindjdrt megmagyarAzzam hagyomiinyos ha a ,,Estimatai orilln6nek, Jnnak vatOszinileg On6t nyelvAz eszperant6 haszndln6m. formiit sinjoiinoj" sinioroj kaj megkell k6pvisel6it nem mrndk6t amikor eset;kben; Uenolyan alSbbi meg az Tekints6k hasznriljuk. geel6k6pz6t a sz6litanunk p6lddkat: - urak 6s holgYek - ifjak (fi0k-15gesinjoroi gejunuloj nyok) geedzoi hiizasP6r - szerelmesp6r gefratoi- testv6rek geamantoi - jegyesek - sztilSk gefian0oj gepatroi - eszmetdrsak gesamideanoi geavoi nagYszti16k 6s gekamaradoi elvtdrsak elvt6rsn6k is kedvesen mdra holgyekhez El6ga sinjorosz6ttudnunk,6sezzel fejezni a tudjuk ki (edzo) ismeret6ben iud-unt t.Otni. A fdri a ge' el6hogy ahhoz, el6g egyedtil rrai.tpat fogalmiit,6si nagyapa
128

mAr nagysziil6kr6l besz6ljtinkstb. A mindenk6pz6 segits6g6vel napi 6letben nagyon gyakori ez a gesinjoroj forma, de term6szetesen haszn6lhat6a klasszikusmegsz6litiisiforma is. Cu vi iam komprenas, Estimatai gesamideanoi? A samideano tipikus eszpejelent. Az eszperantistiik hivjdk igy rant6 sz6, mely eszmetdrsat egymiist.

Ut6k6pz6 a n6knek, el6k6pz6 az any6soknak 6s az elvdlt feles6geknek Kezdjrik a n6kn6l. tJgy az 6letben,mint a nyelvtanbankiilonos szerep hiirul a n6kre. Eppen ez6rt meg6rdemlik,hogy ktilon fejezetbenfoglalkozzunkvelilk. Vegyuk el6szora f iatal ldnyokat I v ezet az tt. i ju naj knabi noj ). H ozzdjuk a f i I kon keresztti

knabo- firi viro - f6rfi fianeo- v6leg6ny patro - apa edzo- f6rj filo-vkinekafia

knabino- ldny virino - n5 fian6ino - menyasszony patrino - anya edzino - feles6g filino-vkineka liinya

A kor ezzel be is ziirul. A filino megn6,6sknabino, k6s6bbpedig virino leszbel6le. Kolt6ien sz6pfolyamat ez ez eg6sz.Konnyebben a meg fogjuk jegyezni a n6nemfi dolgok k6pz6i6t, ha elolvassuk vers Pr6bdljuk kitaliilni a szerz6i6t. kovetkez6versid6zetet. ,,Tra I' tuta voi' al mia heim' Meditis mi konstante: Kion mi diros al patrin' Sin fine revidante." Fejtstik meg m6g a kovetkez6 roppant neh6z szavakjelent6sdt: kamaaktorino, kokino, instruistino,bovino, hundino,devalino, kolegino, amikino. vidvino,samideanino, radino,kantistino, Vigyiizat! Jon az any6s,6s magiivalhozza az osszesrokonokat. Jegyezz6kmeg j6l, hogy a bo- k6pz6 nemcsakaz any6s, hanema is elint6zi. El6g egy bo- 6s mdr itt is tobbi rokon megteremtr4s6t vannak. 129

boPatrino - anY6s patrino - anya boPatro - ap6s patro apa bofrato - s6g6r tesw6r frato bofratino - s6g6rnd le6nytesw6r fratino bofilo - v6 fia valakinek filo bofilino - meny filino lSnyavalakinek Az any6s jelenldt6bena helyzet tovdbb bonyolfthat6, mert a r6v6nl6trejott rokon#g (ami a bo- el6k6pz6 hdzas#gikapcsolatok mfive) szereti a ge- el6k6pz6t haszn6lni.llyenkor a ktivetkez6 kaPju k: kifeiez6seket 6rdekes bogepatroi- ap6sdk(ap6s,any6ssgyiitt) bogefratoi- s6gor6k Nincsen r6tsa tovis n6lki.il lNeniu rozo sen darno). El6fordul kremo flisla sem fen6kig tejfel (0i ne estas n6ha,hogy a h6zassdg fundo),6s bekovetkezik a v5l6s(eksedziilo).A felesegb6la v6lds utSn eksedzino lesz. egy6bk6ntmegbuktatott Az eks- el6k6pz6t gyakran haszndlidk (vagy lemondoft) miniszterek6s tr6njukr6l el0z<ittkir6lyok ielop6lda: is. lme n6hdny l6s6re - elv6lt f6ri eksedzo eksedzino- elv6lt feles6g eksrefio- exkir6ly - volt miniszter eksministro - volt t6bornok eksgeneralo ekskapitano- volt sz6zados - v5l6per eksedzi$'proceso

A bemutatott p6ld6k alapj6n korl6tlan mennyis6gfikifeiez6st Probl6m6t talSnaz okozhat csak,hogy ezeketn6ha k6pezhetiink. fordftani. magyarra neh6zkes

s a huszmegdllhban Szdkincsbffvitd
ez m6g nagyonsokat segft,de onmag6ban rendszere A sz6k6pz6s legktilonEzeket a is. van kiindul6 szavakra nem el6g.Sz0ks6g pl. at6mak<ir el. llyen m6dszer saiCtfthatiuk f6l6bbm6dszerekkel 6t a tdrsadalommal fussdk Az aldbbiakban szerinti csoportosit6s. Nem kell mindet egyb6l megtanulni. kapcsolatoskifejez6seket. r30

El6g,ha a kiemeltszavakat tanuljukmegma,a tobbit pedigelteszsziik bef6ttnek, 6s k6s6bbfogyasztgatunk bel6le. Kis c6dulSkra gyorsan viszonylag a [rvaaz ilyenszavakat 6solcs6n elsajdtithatjuk kiizbenvagy a villamoson.Nem hiszem, buszratort6n6 v6rakoz6s nagy neh6zs6get okozna, hogy a kovetkez6szavakmegtanuldsa hiszen tobb mint a fele ismerta rddi66sa sajt6nyelv6b6l.

Alkotrndny - konstitucio Sllam-Stato - al$tatigo iillamosit6s - civitano dllampolg6r - materialismaterializmus mo - kombajno arat6g6p iiremel6s prezaltigo - prezaltiQo dremelked6s Srfolyam kurzo - prezmalaltigo iirlesz6llit6s Srucikk artiklo - varkumu lado druhalmozSs Bajtdrs - kamarado bajtdrsias#g-kamaradeco - bankbileto bankjegy - pacligo b6kekot6s - packontb6keszerz6d6s rakto - enlando belfold - ministro beltigyminiszter de la internajaferoj * pa$tmarko b6lyeg

b6r - salajro - dunglaboro bdrmunka b6rmu nkds- dunglaboristo - enmigrado bevi6ndorlds - imperio birodalom - juQistaro, birdsdg tribunalo - punmono birsdg bizalmi tfrtr - konfidato - komitato bizotts6g - bolsevismo bolsevizmus G.nro, - cenzoro cenz{ra- cenzuro cim - titolo - titolmanio cimk6rsdg cimer blazono - trupo csapat Dit tdtor-diktatoro - diktaturo diktat0ra - diplomatio diplomi6cia diplomata diplomato
131

- demonstradfszfelvonulds ) efilado c i o , ( k a t o n a id - dekori disziteni - egalrajteco Egyenjogrisiig egyenruha uniformo - unuigi egyesfteni egys6ges unueca - vivkomuno 6letkozoss6g 6letelv vivPrinciPo - biografio 6letrajz - kontrafiellenforradalom revolucio ellendr- kontrolisto - malamiko ellens6g elm6let- teorio elntik - prezidanto elvtiirs - kamarado emberbardt- fi lantroPo - valorPluso 6rt6ktobblet - intelektularo 6rtelmis6g 6rv argumento - argumentado 6rvel6s eszme ideo - armado Fegyverkez6s fegyversziinet armistico - evolu(ci)o fejl6d6s forradalom- revolucio f o r r a d a l m d-r r e v o l u c i u l o - altlernejo fdiskola ivido foldoszt6s-- terci
F ?

- armeestro hadvez6r - progreso haladiis - tradicio hagyomdny hazafi Patrioto - nostalgio honv6gy - feUdalismo hfib6ris6g - j usto I gazsdgszolgiiltatds faro - justico igazsdgtigy n iszter- j ustic igazsdgrigymi ministro int6zm6ny- institucio int6zet - instituto irfnyzat - tendenco
I

slogano Jelsz6 - devizo,

jelv6ny - insigno - servuto jobb6gysdg jobbdgy- servutulo jog - juro, rajto j6l6t - bonfarto K a t o n a i u r a l o m- m i l i t a d i ktaturo - parlamento kdpvisel6htiz keriilet distrikto * asigni k i u t a l( p 6 n z t ) k o m m u n i z m us komunismc - rninistrokormdnyelnok preziianto,6efPrezidanto Kornianypart-' registara D a ri,c
I -.lllAl.'o,l,irr.1a, -. : g"15-'3i519,nCr, :;'t,rii*r-mC'

Gvdripar- industr"io
E d

- rr: F;5rFFadugYminisriet rn de la m!litaj afer*j

132

- spirito de la korszellem epoko - stata admikozigazgatds n istro - respubliko kriztiirsasiig - arnasopinio, kci;v6lem6ny opinio $enerala

proletdr- proleto proletilrdi ktat0ra - proletard i ktatu ro Rabszolga - sktavo gatdrsada rabszol lom - sklavtsmo - polico rend6rs6g rendszer re$imo Statisztika - statistiko - liber(eclo szabadsiig sz&adsdghare- | iberecbatalo - sindikato szakszervezet - voddonado szavaz6s sziiz6ves 6vfordulS- centjara datreveno - idenszem6lyazonossdg teco szem6lyazonossdg i igazolvdny * legitimilo,legitimilo por identeco - kontrakto szerz6d6s szocial izmus- social ismo Szovletuni6- Sovetunio sztrdjk- striko - bazo I Smaszpont - konsilantarc tanaics - soveta tandcskozt6rsasdg respubliko,konsilantara respubliko tan:ics(vdrosi)- r.lrbakonsiiantaro - i*rnodetankotelezettsdg vlgo t;irsadalom* socic
rF

- aerdefendo L6gv6delem
lobog6- flago,standardo

- departaMegyei tandcs
menta konsilantaro - ministra minisztertandcs konsilantaro - laborista munkdsosztiily klaso

Nagykovet- ambasadoro
- Stataekonemzetgazdasdg nomio - popolresn6pkoztdrsasdg publiko n6prajz-- etnografio - popola voen6pszavazds dono, plebiscito - popoidemokn6puralom ratio

l6s-- parlamento Orszdggvii

- klasbatalo osztiilyharc "- arttonorito yzat cnkormiin Frr*orrurg * kcimparanaro pilnt, piirttaq - ,*artiei,partian* * bur$o potgar,nongr*lgar
Clv!tdi''!fl

- so' tdrsadalomtudomdny scienco socia ciologio,

t6ke - kapitalo t6k6s tiirsadalom- kapita-

- rekonstruo 0ijd6pit6s - reorganizo ujjitszervezbs

0tlev6l - Pasporto r.

lismo ttimeg- amaso - historio t<irt6nelem torv6ny- lego,le$aro tudomiiny- scienco 0;nr, - novecigo 0jit6 - noveciganto

Uouter- feriado
iizem- uzino Mr - dogano - elektrigo villamositiis - despotismo, Zsarnokstig absolutismo

csakannyit k6rek,hogytanuljiikmegkiv0lrSla kovetBefejez6stil milyeni6l fog ez jonni' MajdmeglSti6k kez6k6t anekdot6t.

En Texasla kliento diras al la advokato: - Mi deziraseksedzi$i. Kiom tio kostos? - Okdek dolarojn. - eu vi frenezigis.Por cent oni jam mortpafas Sin'

eu sekreto afi ne? - Kial vi diris hierad en la bufedo antad pluraj homoj, ke tni estas idioto? - Pardonual mi, sed mi ne sciis,ke tio estassekreto'

13
iJ4

i N6hdnykii lfctld szcjvetseg cime eszperant6

_ LIGO ESPERANTO ARGENTINA Aires 53, Buenos 17, Sucursal de Correo Casilla

- ASOCIO nrisrnelrA ESPERANTo

N.S.W. 2095 P.O. Box415,Manly, DE ESPERANTISTqI KOOPERATIVO KULTURA BR-20031 Rio deJaniero de Maio 47, Sobrejola2OS, Av. Treze
_ ASOCIO BRITA ESPERANTO 140HollandParkAvenue,London,Wl l 4UF ASOCIO BULGARA ESPERANTISTA BG-I000 Sofia 66, Po3tkesto

- Asocto eefia ESPERANTo

Jilsk610,CS-l l0 00 PrahaI ASOCIODE FINNLANDO ESPERANTO pf. 48, SF{0131, Helsinkil3 UNUIGOFRANCAPOR ESPERANTO F-75004Paris 4bis,rue de la Cerisaie, FEDERACIO HISPANAESPERANTO Dos de Mayo 4, Valladolid _ INSTITUTO JAPANAESPERANTO l2-3, Sinzyuku-ku,Tokio 162 Waseda-mati - ASOCIO KUBA ESPERANTO Poitkesto314, HabanaI - ASOCIO POLA ESPERANTO 6, PL-00-013 ul. Jasna AS@IO DE SOVETAJESPERANTIST(U Moskva Prosp.Kalinina 14, SSOD,SU-103009 CENTRA LABORRONDODE ESPERANTO DDR-108 Berlin, Charlotten str. 60.

ZG

2&
r*\

- Mi diris al vi, sinioro generalo, ke dum la danco ne altiru min tiel forte!...

DIMAIVCO
Sokat egy csapdsra

DEKKIARA TAGO

Hogy pontosan mennyit, azt neh6z megmondani. 0gy v6lem, hogy n6hdny sz{zat biztosan.Az -ist ut6k6pz6vellegaldbb ennyi sz6 k6pezhet6. A hivatdsok 6s mesters6gekk6pz6s6reszolgiil. Megjegyz6se nem okoz probl6milt,mert a magyarban is megtaliilhat6, csak 6ppen nem olyan tisztdn. N6hdny p6ldaaz -is?szerep6nek meg6rt6s6re: Suo- cipd $uisto- cip6sz baki stitni bakisto - p6k fg;, + vgj, + i51,+ o = fervojisto = vasutas S U b+ a k v , + i Q , + i 9 1 , + 6 = = btiv6r subakviQisto

aliajekzemploj: filatel isto marksisto leninisto aUtisto telegrafisto esperantisto

Az ilyen 6s ehhez hasonl6szavakszinte onmaguk6rt kiabiilnak. dt a kovetkez6 listdt,6s irjuk ki azokata szavakat, Tanulmdnyozzuk elsajiititani. melyeket nem sikerrilt els6 rdn6z6sre
137

6smesters6gek Hivat5sok

- matrianyakonYvvezet6 kulisto iics- earPentisto - impostenkaad6beszed6 sigisto - monahino apdca aranymfives- oraiisto - lignaiisto asztalos i - Statviro, Poli6llamf6rf tikisto - Prokuroro 6llamugY6sz dllatorvos veterinaro iillomiisf6nok- staciestro 5pol6 - flegisto 6pol6n6- flegistino iirver6sihivatalnok- aUkcia of icisto bankdr- bankiero bdnydsz- ministo - taksisto becsus betfiszed6- komPostisto birdl6- kritikisto,recenzisto bir6 - juQisto bogn6r- barelisto boltos- butikisto borb6ly - barbiro - filozofo bolcs6sz b6rondos- kofristo 't38

bfviir - subakviQisto - kriminalisbtintet6iogdsz to - ionglisto, magiisto biiv6sz - Suisto cip6sz - sukerafisto cukriisz csapos sPilisto - servist(in)o csel6d - tanisto cserz6 - botisto csizmadia csdsz kampgardisto dajka- nutristino - diPlomato diplomata doktor doktoro - kontrolisto ellen6r elnok prezidanto - referanto el6ad6 - 6eflaboristo el6munkds suPerulo eloljdr6 - arbaristo erd6sz - tornlsto esztergdlyos - juvelisto 6kszert4sz - kantist(in)o 6nekes(n6) 6pit6sz arkitekto - insPektoro fehigyel6 - revizoro feltilvizsg616

DEK_ KIARA DIMAtVcO TAGO

14

Sokat egy csapdsra Hogy pontosan mennyit, azt nehlz megmondani. tJgy v6lem, hogy n6hdny szdzatbiztosan. Az -ist-ut6k6pzdvel legaldbbennyi sz6 k6pezhet6. A hivatdsok 6s mesters6gekk6pz6s6reszolgiil. Megjegyz6se nem okoz probl6mdt,mert a magyarban is megtaliilhat6, csak 6ppen nem olyan tisztdn. N6hiiny p6lda az -is?szerep6-

nek meg6rt6s6re: Suo- cip6 baki - sritni

Suisto- cip6sz bakisto - p6k + o = fervojisto = fer, * voj' + i51r vasutas S u b+ a k v , + i $ , + i 9 1 , + g = = brlvdr subakvi$isto a l i a je k z e m p l o j : f ilatel isto marksisto leninisto

aUtisto isto telegraf esperantisto

Az ilyen 6s ehhez hasonl6szavakszinte onmaguk6rt kiabiilnak. Tanufmdnyozzukdt a kovetkez6listdt,6sfrjuk ki azokat a szavakat, melyeketnem sikenilt els6 rdn6z6sre elsajiititani.
137

- eapelisto kalapos kalauz konduktoro - 6ambelano kamards - kanceliero kancel16r - mastro gazda katona- soldato - maSinisto, g6p6sz mehani- oficiro katonatiszt kisto kdlyh6s fornisto - kuratoro gondnok kdntor- kantoro - praktikanto gyakornok k6rpitos- tapetisto gyiiros- fabrikposedanto kefekrit6- brosisto - apotekisto gy6gyszer6sz - komercisto keresked6 - komizo keresked6seg6d hajdf - hajduko - kadrumisto keretez6 - $ipano haj6s - $ardenisto kertdsz - Sipestro haj6skapitSny - gantisto kesztyfis - fi$kaptisto haldsz kezel6 administranto - sonorig harangoz6 isto - parlamentano, k6pvisel6 - brodistino himz6n6 reprezentanto, deputito - furnalisto - traneilisto hfrlapir6 k6ses hitt6rit6- misiisto - manlaboristo, k6zmfives (n6) - oficist(inlo hivatalnok metiisto - oficestro hivatalfdnrik kiad6- eldonisto - veturigisto kocsis hdh6r ekzekutisto - porkgardisto hordiir- portisto kondds konzul konsulo - direktoro - d rinkejmastro igazgat6 korcsmiiros - gubernatoro parillatszer6sz drogisto, kormdnyz6 fumvendisto - forQisto kovdcs frnok- skribisto * masonisto k6mfives
139

- frizisto fodrdsz fogdsz dentisto - dentkuracisto fogorvos fogad6s gastejestro, hotelestro - terkulturisto foldmUves - terlaboristo frildmunkds f6nok 0efo,estro fuvaros- transportisto - spicisto ffiszeres tfit6 - hejtisto

ir6 - verkisto - kontoristo irodatiszt iqVz6 - notario,protokolisto - juristo jogdsz j6s - aUguristo - Safisto juhdsz

kolt6 - poeto konYvek) konyv6rus 1 (169i - antikvaiisto - librovenkonyvkeresked6 disto - librotenisto konywezet6 - bibliotekisto k6nyvtdrnok koszorfis akrigisto - Snurfaristo koteles ktivet- ambasadoro - ekonomiisto kozgazd6sz maklekozvetit6 Peranto, risto lakdi- lakeo - optikisto ldtszer6sz - Pastro lelk6sz - koresPondanto levelez6 - leterPortisto lev6lhord6 lev6ltdros arhivisto - masa$istmassziroz6(n6) (in)o maristo matr6z- SiPano, - maistro mester - agronomo mez6gazddsz m6h6sz abelbredisto - in$eniero m6rnok - ministro miniszter moln6r muelisto - lokomomozdonYvezetf tivestro - laboristo munkSs - muzikisto muzsikus - mehanikisto mfiszer6sz mfivezet6 metiejestro - artist(in)o m(v6sz(n6) v6sz- Pentristo fest6mfi - fratulino n6v6r(6Pol6n6)
140

- f ilologo nyelv6sz - Presisto nyomdSsz {nem oktat6 - instruanto diplomds) 6r5s- horloQisto orvos- kuracisto - brokantisto 6szeres - PaStisto pSsztor pap pastro pek - bakisto - enkasigisto p6nzbeszed6 kasisto p6nztiiros - kelnero pincrSr - bapint6r{hord6k6szit6) relisto - urbestro polgdrmester portds- Pordisto - Po$tisto post6s rabbi- rabeno raizol6- desegnisto raktdrnok- magazenestro r6g1sz- ardeologo rend6r- Policano - gravuristo r6zmetsz6 -kirurgisto seb6sz (bolti)- komizo seg6d - tajloro szab6 - fakulo szakember szerel6 muntisto I - redaktoro szerkeszt6 - aktor(in)o szin6sz(n6) sz6rfok oratoro

takiics- teksisto tandr - profesoro - asistanto taniirseg6d tanit6 instruisto - fartanyds(gazd6lkod6l misto tdw ir6sz - telegraf isto titkiir - sekretario tolmdcs :- interpretisto

t u d 6 s- s c i e n c u l o -- gazetvendisto, rijsdgdrus kolportisto tigyv6d- advokato vadiisz- easisto vdmos- doganisto - fervojisto vasutas - kemiisto vegy6sz

Gyarapitsuktudiisunkat 0j dolgokkal. Minden anekdotdban van n6hiiny ismert 6s m6g ismeretlen k6pz6. Sinjoro ekvidas en galerio la pentritan nudon de sia edzino, Furioze li kuras hejmen. - Kio do, Matilda, vi pozis modele al pentristo tute senveste, naski$-nude? - Ej, kamlo, kial vi estastiel ekster vi? La pentristo pentris min nur el memoro. Nagyitds6s kicsinyitds Mindk6t dolog titka egy-egyut6k6pz6.

- nagy granda bona j6 krii - kidltani plori - sirni peti - k6rni

- 6ridsi grandega - igenj6, kivllo bonega kriegi- orditani - zokogni ploregi - konyorogni petegi

Az -eg-ut6k6pz6nek ondll6 jelent6se is van. Ega - igen nagy, ege - igen nagyon. Teljesen ellent6tes 6rtelmfiaz -et-k6pz6, amelykicsinyit6 szerepet tolt be.
homo - ember domo - hdz Stono - k6 hometo - emberke, dometo - hiizacska,h6zik6 stoneto - kavics 141

- zoldes, kicsit zold verdeta verda- zold szunY6kSlni dormeti dormi- aludni rideti - mosolYogni ridi - nevetni urbeto - vSroska urbo - vSros eta - pici, 'kell kicsike.A p6ldrikb6lkitiinik, hogy On6ll6 jelent6se: ellSforditaniaz -eg-6s -et'k6pz6vel r.gv.ro n6harij sz6val ialdn tobbekbenfelvet6dik a k6rd6s,hogy az toti szavakat. fejez ki' Ez 6s sablonosan mindentolyan szogletesen eszperant6 kialakulnyelvben igy van, m.it ' irodalmieszperant6 koi6ntsem P6lddul: is. megfelel6i on6l16 -et-,--egkifeiez6sek k6pz5s tar az = friska - hfivos malvarmeta venteto = zefiro - szell6 - szikla = roko ventego= uragano sz6lvihar Stonego - l6tra = eskalo grandigulo= giganto 6ri6s Stupetaro varmeta= tepida langYos

A bec6z6sk6Pz6i: -0io, -njo nema n6v idrul' Ak6g.z6 A -eF, afhrti,a -nio pediga n6i nevekhez kapcsol.betiij6hez n6h5ny annak iefie, .f.tiahoz, hinem cisupdn dik. = J6zsef, J6ska Jozefo- JoGjo = Petro- Pijo P6ter,Peti Stefano- Steejo= lstvdn Pista,Pisti az alakokviszonylag stb..Ezek Anjo (Annuska) Elinjo (Erzsike), paejo panio-mama, a Sotttt gyakoribbak ritk6n haszndtatosu[. -amidio az ritkSbban --ftf., ocio - b6csi6s onjo n6ni,illetve - uracskiim' sinio6jo aminjo,amatinjo- kedvesem, bar6tocskdm, oGiola felpa6io' onio' megnegysz6t (panio, Egvrfor"iegyezz0nk szoveget. ,o'-f,uf. [Ortit, 6s n6zztinkis 16mindjdrtegy kis kun okiara knabineto: Onio gercadas granda vi volos edziniQi' - Au ne, se vi estos - Mi ne volas'edziniQi nur havi infanoin' pri respondo' la La onio ridas laite _ vi ne aevasiiet ridegi, - dirasla knabineto serioze tiafo, nome, ekzistas. 142

Geedzaparo eniraslifton, en kiu trovifas ankaf belajunulino. Ia edzino rimarkas,ke sia edzo faras amajnokulegojnal la knabino, kaj klopodas proksimig al Si. Abrupte la edzo ricevasde la knabino klakantanvangofrapon kaj $i diras indigne: - Kiel vi kurags min pindi? Poste,la lifto haltas,lageedzoj eliraskaj la edzodirasembarasite al la edzino. - Mi juras, ke mi $in ne pindis. - Mi scias- respondas la edzino - estismi, kiu Sinpindis. N6h6nysz6t a klubtagokr6l 6sm6skrapekokr6l egy-egyk6pz6felel meg. Jaf6n m6r sejtik is, hogy mindegyiknek Eldszrirvizsg6ljukmeg a klubtagokat.lnduijunk ki a klubb6l (kfubol 6s rakjunk hozz| egyn- kdpz6t. = klub, klubtag klubo - klubano Nyugodtanelnevezhetjtik klubtagk6pz6nek, hiszenon6ll6anaz ano tagot jelent (ennek egyik tovdbbk6pzettvdltozata az ani$i sz6, melynekjelent6se: tagkdntbelipni, taggiivdlnil. Osszet6telekben tag,hozziitartoz6,kdvet6, /akosjelent6ssel rendelkezik. klubano- klubtag samidano - eszmetdrs partiano - pdrttag - mohame. Mahometano familiano- csal6dtag d6n urbano- v6rosi(vdroshoz kristano- kereszt6ny tartoz6) - paraszt kamparano - budapesti - mez6kl (kamparo budapeftano lakos kubano kubai(Kubo) - gimnazista gimnaziano - braziliai braziliano infarfardenano- 6vod6s -venezuela Venezuelano i - 6voda) {infangardeno A tagokatezzel el is int6ztrik. Legaldbb ennyiredrdekes az -ul- vagy m6sn6ven vem6lyk6pz6 (didkok nevezhetikkrapek-vagy pacdkkdpz6nek is.) A l6nyege az, hogy a sz6t6 jellemezte egy6nt jekili. ri& - gazdag juna - fiatal ri0ulo - gazdag ember junulo - ifjf
143

- tudomdnY scienco almozo- alamizsna drinki- inni ei tie - itt sankta- szent gibo- pOP virga- szfiz

- tud6s scienculo - koldus almozulo alak drinkulo- r6szeges ideval6si Gitieulo sanktulo- szent1sgY6n) fribulo - pripos - szfiz(n6) virgulino

is. Jelenthet valamelYcsoPortbatartoz6 Sllatokat amebuloi - am6baf6l6k rampuloi <s0sz6-mdsz6k mamuloi - eml6sok araneulol- p6kf6l6k egyed'ttq|'4 kovetkez6 szem6ly, ulo - egy6n, Ondl16 ielent6se: - mez6).Tal6ljuk ki a (kampo pdililfi a kamputo sz6-verepel megfelel6i6t! iz6 legiobbmagyar Li demandas Sinjoro rapidassur vilapa strato al la fervoj*tacio' '-_'i:u kampulon renkontevenantan: mi irc *i atingosankorailla trajnon je la 14-akaj 33 se tra la kamPo? rekte certe' - J"r, mi opinias.E0 la trajnon je la l4-a kaj 10 vi atingos sela virbovo vin rimarkos. traino - vonat virbovo- bika kicsit'. hiszen Ezzel mAra be is fejezttik. Ma pihenjenek -egy m6g a kixetkezd tort6neteket' Ha o-.-Jin"p urn. Elolvasiratjdk hogy olvasson a tervat,akkor iavaslom, teliesiteni ".i.fi irjf akarnd k6pz6ket6sszavakai. a ma.elsaidtftott a szSvegben Keresse uisiigot. tia nem 6rt megmindent,nem bai' plendasal kuracisto: Junulo -- fit malfacile esfas -gis al mi endormi1i, sinioro doktoro' - Provu kalkuti "ii dek kai poste 6iam denove flis dek' kiam mi atingas f,is ok' - Tio ne helpas. eit^ saitleviftas, - Sed kial do? - Mi estas boksisto atingi - el6rni,eliutni saltlevi$i felugorni 144

En Ia ffamo junulino siblas al iunulo. - Ne kverelu/ Oni pensos, ke geedzoj. ni estas .

Du infan$ardenanoj paroladas: - Kiom da iaroj vi havas? * demandas la unua. - Kvin. Kajvi? - Mi ne scias. - eu vi iam interesipaspri Ia virinoj. - Ankorail ne. - Do, tiam vi havas eble kvar jarojn.

a l
If

a / |

| e, vi jam interesipas I pri ta virinoj (viroj)?

145

\/l
la HoMl
vizeqo{.
KOLO MAMOPIN]i)

O KORP

uHglU(o

)5
\.:

:/

rrhko$ PLANDo

t5
LUIVDO

DEKKVI]VA TAGO

Tudjiik,.hogy milyenfontos lehetegyfogpiszkiil6? uu vt scras ktel grava povas esti dentopikilo? Vizsgdlj.uk meg a fogpiszkdl6t, 6s csak azutdn nyilatkozzunk! Dentopikilo!Els6 r6n6i6sre.tatni tett, frogya sz6els6fele (dento) jelentia fogat,6s ami-ma.ra.d, azresza piszkri16. Mi ezzera marad6k valamivel szeretn6nk.fograrkozni. Nyissuk prKr sz6ki a sz6tdrt a nf.t' olvassuk er, mit finak r6ra.Eti6r term.,szetesen { nem reszink trit okosak,mert a t6nyeget akkor onitit,rg,;;ik;ii.iilu peloa, hasonlitunk rissze. Mostlersze . pi(f szrtrni,dcifni ig6b6r indulunk ki' Az utors. betfit, vagyisa tonevi igeneu r.ueg".tJ6ret rrszererjrik 6s f6rretesszrik. Marid a prK, amihez"rrr. .iiL ,t6k6p_ z6t kell hozziitenni, 6s m6ris k6szen' v.ana piszkdr6 (pikiro). szdnd6'kosan nem besz6rtem a f6n6v -o v6gz6d6i6roi, ,irrrirr,neszetes, hogy ezt mindig hozz6kell tenni, ei trltOnUen is a-tepzO 'nem-ifo, hanem csak _it_. j6 tei1, h, .; ilt;;-A-oigotrt .Sz6vat figyelembe vessztik. Ezen hogy a sz6'r.J#t,',,,,int .kfvtiri.dv"" rontostudni, k6pz6s sordn a v6oz6d6sekrt riniij ertdvoritjuk u fest6s el6tt a rozsd?t az anyag ferrirelt6r.r. De hagyjuk,s.buegrq 6s engedjtikdt a heryet a'p6-rdriknat, ** p6rddb6r 6rtenekaz emberek. haki - hasit,aprft, levdg fosi - dsni kudri - varrni sonori- csengetni fajfi - frityritni hakilo- balta fosilo- ds6 kudrilo- trj (varr6trj) sonorilo- cseng6 fajfilo - sip
147

flugi- sz6llni tt rOtni #idormigi- elaltatni

flugilo- szdrnY viSilo- tiirl6rongY dormigilo- altat6szer

borilo - ftir6 bori- ffrni -il-ut6k6pz6'On6l16ielent6se f lyen dolgokat tud produk6lni az i.'u.n, ifo - eszkiiz,szersz{m' ha elmarasztaln6nak 6s 6csokfigyeleml N.tt :i:ftn6m' Fav696k ai6nd6koztam balt6val a vagyis az6rt, hogy csak a-lrakilo'val'

Ifii-iureszelni

- for6sz sesilo

oma hakilego't, iavasl ^rar elvc-gzesenez rvagvod|n" ;;'ffit:;t. szekerc6t. vagyis h"ritet-o-t, i e, ("g-"il6;eu.rl a fejsz6t vagyis tetdszerkeh6z h6w6gi a aki hogv az ;";'i;;tp*iisto)' Val6szfnrl, sz6tis' ami 9i'd9i ielent n.sznii"';a; ;t .adzo k6szfti, zet6t sokkal a k6ddrok(barelistoi)
6s az-6csok ugyan,de haszn6tatirio, iobban6rtenek.

Tobbiek! Kedves illetve eszkoznev6t: feits0k meg n6h6nyszersz6m' Gyakorl6sk6nt kovrilo' "tlil?' fenestropurigilo' ventumilo,laUtparolilo: Slosilo, prenilo'pafilo' ludilo' pentrilo,skibilo, r.^itlWtttiio' Sra0bilo' proiekciilo'lumietilo'6izilo' kombilo, plugilo,r.tiio, ronOukilo'. aviadilo'veturilo'vargravurilo,invitilo, ililiil;-stltiio, fitirito' migilo. Akovetkez6tcsakkritikusok6ssz6rsz6|hasoga t6 k o |p6l v a-s s 6 k e | ! van ltt k tobben' Vilami az6rt-m6ssel:till"]:. Hm! Gondoli6 Nem! tii it["tl .El lennea ceruzal d6ul a skribilo. ;;;; peolo kraiono' Ennek kapcsdn z' a ceruza fr6eszko A skribilo

pedig a m6siknak ;;il'*t'l 'ili'il;'tklil;i-'::l: kelltudni, annyit .'.n:tr.sigteuu' k6pz6s a ) Azut6bbiakb6l a ielent6se. t6sabb tiibbf6le'pl':

lehet utdn is olyaneszxozlesz,ami skribilo - kraiono - globkraiono - fontoPlumo - plumo - kreto Befejez6siilszeretn6mmegk6rdezniah6|gyekt6|.Kiajnbe|igi|oj vi konas kai kiain vi uzas? 148

menjiink el egy 6jszakai sz6rakoz6Ha befejeztiika sz6pitkezst, helyre {nokta amuzejo)! Megkdrekmindenkit, hogy nyissa ki j6l a szem6t, 6s figyeljen nagyon. En drink-baro dekkelkjaraknabo sidiQas sur la plej multekostan lokon de la nokta amuzejo. - De kie vi havis tiom da mono, ke vi povis a6eti tiel multekostan bileton? - demandasviro sidanta apud li. - Mi ne havis tiom da mono, la bileton adetis mia patro. - Kai kie nun estas via patro? - Hejme. Li serCadas la bileton. H6t igen. llyen is van. Szeretn'm azonban, ha megfigyeln6k az Els6 pillantdsra nem liitni amuzejo kifejez6st. semmi ktilonoset rajta,pedigez is gydrtottsz6.Az amuzi- sz6rakoztatni, mulattatni ig6b6l keletkezett. Az ej- helys6gn6vk6pz6 hogy teszilehet6v6, ne kelljenmegtanulnunk mindent.El6g,ha tudjuk a legfontosabb ig6ket,6s akkor megoldunkegy sor probl6mdt a fogpiszkdl6t6l (noktaamuzejo). kezdve(dentopikilol az iiszakaisz6rakoz6helyig Addig, amfg a pinc6r felszolgdlja a megrendelt italt, ne csaka tdncosn6kl6bdt n6zzik, hanemtekintstink meg n6h6nyrijonnan l6trehozott helyis6get.Eml6keznekm6g? Ami a pinc6rnekegy pillanat, az nektinkorokk6val6s6g. ldi- lakni kuiri - f6zni lerni- tanulni presi- nyomni atrto - aut6 lo$ejo- lak6s kuirejo- konyha,ondll6an ejo - helyi#g lernejo- iskola - nyomda presejo ailtejo gardzs

Van egy6bk6ntolyan sz6 is, ami nemk6pzett, Megiegyz6s! jelent. Ez a gara$o.Ugye milyen neh6z? 6s szintdngardzst Ezt csakaz tanuljameg,aki nagyonrd6r!

149

prefi - imddkozni labori- dolgozni - rab (nemszarnallibera bad) kafo - k6v6

pre0eio- templom laborejo- mOhely - bdrton mallibereio kafeio - k6v6h6z

Tovdbb nem folytatjuk, mert i6n a pinc6r. Venas la kelnero. Tre rapide li revenis.Cu ne? Et mi ne pensis,ke la kelneroipovasesti tiel rapidai.Ne gravas. Estu la alveno de nia kelnero, minesciaskionwmiraklo de la li alportis. Cu vi Satas 1ampanon mondo. Kai rigardu, kiel bonegan la tampanon? Mi preferas h hungarainvinoin, h doftain kai la drcndoltain. Komprenebleankail b aerizbrandoleai viskio estas tre bona. Mia amika, kiu laborasen bierfabriko eiam diras, ke la bona biero estas fluida pano. Au vi fatas Ia bieron? Kiun bieron h mathelanail la helan? Estasuloi kiui trinkas eu vi nreferas? tiui diras, ke Ia boteta biero ne povaskonkuri Ci birelbieron. nur kun la barelbiero.Pardonu,ke mi tiel multe parolas.Ni transirual la temo. Je via sano! Ni rigardu ln programon! eu vi vidaskiel bone dancastiu blondulino? Kiu? Au tiu? Ne, Ia alia. Anknil ei bona.au? tiu blankiupulinoestas ugye meg nem ismerik az emberitest r6szeit Err6l jut eszernbe. el t6lem a dolgot.Fogadjdk Tov6bbnem halogatjuk eszperint6ul? El6g, ha most ezt a kis listdt. Nem kell mindjdrt megtanulni" saidtfti6kel. Tess6k.Bonvolu! azonnalcsak a kijelott szavakat Az emberi test -

Agv - cerbo - meningo agyh6rtYa ajak liPo,suPra.kaj llpoj malsupra alkat staturo 150

- kruro alsz6r - tibio alsz6rcsont - gambo fels6l6bszdr abdo' altest zubventro, meno

arc - vizalo arc6l- profilo arcfintor- grimaco - mieno arckifeiez6s arcvon6s trajto - lumbo 6gy6k 6ll mentono - makzelo 6llkapocs Baiusz - lipharoi bark6- vangharoi b6l - intesto boka- maleolo borda- ripo b6r - halto, epidermo Comu - femuro csont - osto csontvdz- skeleto der6k- talio Eml6 - mamo epe- galo 6r (tit6-)- arterio - vejno 6r (vissz-) (ni havas kvin senso 6rz6ksensojn)

Garat - faringo gerinc--spino - vertebro gerincoszlop gege laringo gyomor - stomako

Haj - haro

hajzat- hararo - tempio haldnt6k has ventro - periloneo hashdrtya h6t - dorso - spino hdtgerinc homlok frunto h6nalj- akselo

ldrg - n.-o
in - tendeno gingivo fny - dentkarno, izom - muskolo iz0let- artiko K"t - brako kebel- brusto - sakro keresztcsont k6z - mano k6lditk- umbiliko - kubuto k<inyok korom ungo Lapocka- skaPolo - traheo l6gcs6 l6p- lieno Mei - hepato mell- brusto mirigy- glando
151
I

Fei - kapo
fejtet6 - verto fog - dento fogazat- dentaro fiil - ordlo fiilcimpa- orellobo

Nyat - kolo

- nuko nyakszirt - ezofago nyel6cs6 lango nyelv

Or". - vango orr - nazo - nazlobo orrcimpa Por. - kartilago - pulso pulzus - pupilo pupilla - retino receh6rtya

- palato szdjpadlSs szemh6j palpebro - veruko szemolcs - brovo szemoldok szervezst organismo Talp - plando tenydr- manplato test - korpo toka - submentono tompor (csip6)- kokso torok - gor0o trirzs - trunko tiid6 - pulmo Uii - fingro - medolo vel6 (a csontban) vese reno

Ran.- sulko

Saror - kalkano sz6j- bu3o - okulo s:zem szak6ll = barbo

fel! Elmulattukaz id6t, munk5ra

Mlr - Sultro

6s a fi' ,,gazemberk6pfnt6zztik el gyorsanaz -a6-,,gebek6pz6t" 26t". Nem l6gb6l kapott dolgok ezek,hanemolyan nyelvijelenjellemz6k. N6zztik el6sztir nyelvre s6gek, melyektobb indoeur6pai Gevalo. Mint tudjuk, a 16eszperant6ul illetvea lovakat. a geb6ket, csaka csontja6s b6revan,azt mondjuk,hogy Arra a l6ra,amelynek - gebe. Ennekmegfelelden: Gevala6o domo - h{z poeto- kolt6 skribi- irni kanti - 6nekelni rigardi- n6zni peti - k6rni 152 - kalyiba, visk6 doma6o - ffizfapo6ta poetaeo - firkdlni skriba6i kanudi kornyikdlni bambdn rigardaii- bdmulni, n6zni - kunyerdlni petaei

- hitvdny ada Ondll6an -vacak,lim-lom a6ajo Ezzelellent6tes vonatkozik. Az -ae-ut5k6pz6mindig a krilsSre j6 megje nagyon Mondjukvan egy takara fi- el6k6pz6. fogalmat csirkefog6, len6sfi,j6 fel6pit6s( ember, aki viszont sz6lhiimos, fihomo. gazember. Eszperant6ul piszokalak,sz6val szem6t, fejezki. megvet6st A fi- mindigerkolcsi - szennyes sziij0 fibu$a fidomo - bUntanya besz6d trflg{r aljas, fiprclo zugkeresked6 fikomerco Ondll6anfi * Pfui fia - alias N6zztinkinkdbbegy kis tr6fiit. A i6 Miira el6g is ennyi rosszb6l. a viccet,s6t megis jegyzi. elolvassa eszperantista Du amikinoj renkonti$as sur la strato. Kien vi portas tiun grandan torton? Al la sekretariino de min edzo. eu 3i havas eble naskifrtagon? Ne, sed 3i estas tro svelta.

IKl
Ia, I e, vi oftedonacas torton?
153

I)/
\-P+J

a \ \ \

,l',ii
1\' l ,tr,1

l "

,,, I'li
1 l

er nnGe.lo
-

Kial vi kria6as? Cu vi ne vidas, ke nun okazas la Sanfo?

m
MARDO

DEK* SESA TAGO

A vonat, a morzsadsa s6tart6 Egy vonat osszedllftd#hoz tribb dologra van 52iilsfg. Az egyik legfontosabba kocsi vagy vagon. Csindljunk most kiv6telesen vonatot. Ez a legegyszerfibb. eszperant6 - vagon,kocsi - vonat \ragono vagonaro Az ar- ut6k6pz6, (mi nevezziikvonatk6pzdnek,hogy jobbm megmaradjon benn0nk) a gy0jt6nevekk6pzds6re szolg6l. Ondll6 aro csoport, are - seregesen, ari$i - csoportosulni. lelent6se Egy ilyen csod6latos sz6cska segfts6g6vel m6g az erddtelepit6s is konnyenelv6gezhet6 feladat. arbo - fa arbaro- erd6 vorto - sz6 vortaro - sz6tdr honraro- emberis6g homo ember -6llat - Sllatvil6g besto bestaro - sajt6 gpzeto- 0js6g gazetaro haro - haj hararo- hajzat nr6o - felh6 nubaro- felh6zet amiko bardt amikaro- bardtikor p6lddkat Tomegdvel lehetne m6ghasonl6 irni, ami nemis marad el, de ez0ttalonok fogjdk kitaldlnia magyarjelent6st. Ne feledj6k, hogy a siilt galambm6g mindig nem tud repi,ilni. kamparo, plumaro, esperantistaro, 6afaro,libraro, infanaro,proverbaro,man$ilaro, kanaro,kolegaro.
155

nem az, amire most a morzsasz6r6l? Biztosan Mi jut eszukbe egy kenyeret (pano),6s 6n gondolok. Vegytink mindenesetre vagyunk, is tigyesek Biirmennyire vdgjunkbel6len6hiinyszeletet. (panero) Az -er-ut6k6pz6 mindigkeletkezik. szemmorzs2 n6fr6ny kifejezia keny6r 6s a morjelentds6t nagyonszdpen s hasznSlat6t a kovetkez6 nemokoz probl6miit Ennekismeret6ben isa viszonya. sem. illetvemegfejt6se meg6rt6se, k6pzettszavak - homok sablo tairo t$z - gondolat penso ero - pardny,r6szecske, porcika, elemirdsz - homokszem sablero fajrero szikra - gondolatszildnk pensero ereto morzsal6k

ki! Taldljuk ligno- lignero, polvo- polvero, mono monero,ne$o- neQero, - progprogramo grandaj riveroj, akverojfariQas El malgrandaj ramero. s6tart6hoz? egy eszperant6 Mi a v6lem6nyiik? Mi sz0ks6ges plasto? Egyik sem! Uveg,f6m vagy mfianyag?Vitro, metaloaU El6gmagaa s6. sahrjo- s6tart6 salo- s6 - cukortart6 sukerujo sukero cukor nevezhetn6nk. Az -uj k6pz6t legtaldl6bban,,tart6ly-k6pz6nek" p6lddk: jelent. Tov6bbi ujo tartdlyt egy6bk6nt On6ll6an monujo- p6nzt6rca plumujo-tolltart6 - m6hkas abelujo inkuio tintatart6 banujo ftird6kdd Megiegyzs: is, de ezek egyre van m6g k6t mdsikjelent6se Az -uj- k6pz6nek meg, hogy emlitem az6rt Csupdn jobban kimenneka divatb6l. meg!) (Egy felelien k6pz6 egy fogalomnak iatrat a fejl6d6sirdnydt. gytimolcs -ujvagy fdkat a a ki r6gebben fejezt6k k6pz6vel Nos, az (kortefa), (almafa), piruio piro pomuio pomo a viiag neverOt' 156

a moderneszperanEzeketa fogalmakat rozo - rozujo (r6zsafa). - almafa, jelolik. Pomarbo pirarbosz6val t6ban mdr osszetett - cseresznyeta. m6g Az'ui- k6pz6t haszndltdk kortefa, Cerizarbo - Bulgiiria, jelz6s6re Francuio- Franciais (Bulgarujo orszdgok de ezt kiszorftottaaz -io k6porszdg, Hungarujo- Magyarorsz6g,l 6saz-ui'alakcsak r6gebma mdr az orszdgokat 26. Ezzelk6pezziik p6lda: fordulel6. Tess6kn6hdny bi kiadvdnyokban Hungario Germanio Mongolio Francio Hispanio Meksikio Indonezio Svedio Norvegio Italio Jygoslavio Cehoslovakio Egiptio Etiopio

egy kicsit a n6met nyelvre, Ugye milyen neh6z? Gondoljanak minden,hogyaz embermegegyh6t utdnsem ahol olyan egyszerfi most Onti' Nagyonmegsaindltam tudja hovd tenni az orsziigokat. j6l fog esnin6hdny izletesebb ket. Egy ilyen s6st6mautiin nagyon falat. En la sciencalaboratoriounu eksperimmtamuso dirasal la alia: - Kiel mi vidas, bone... vi dikiEis.Sainevi vivas - Nu jes. Mi sukcesis kiu pri mi okupiSas. dresi la'scienculon, sur la ftupetaro, li donasal mi pecon da Kiomfoie mi suprenkuras froma4o. !! k ki a ftupetaro sz6jelent6s6t! Taldlju La fianeo skribas leteron al sia fianeino somerunanta 6e Balatono: preta por 6io. Mi tranalus ,,...pro Vi, mia dol6a, kara, mi estus la oceanon, riskus la eafodon, ensaltusla akvofalon Niagaro. P.S. Dimanee, se ne pluvos,mi nepre vizitos.Vin." antail siaedzo starifias La junedzinoprovassian bankostumon, kai demandas:
157

- Kion vi opinias pri mia bankostumo? Cu ti ne estaskiel poemo? - Cu poemo? Tio estas kelka troigo. Gi estasmaksimume afbrismo. - Kiaf vi ploregas? - demandas patrino sian filon. - Ve" ve, ve, patro volis enbati najlon kaj surbatis sian fingron per la martelo. - Kai 6u pro tio vi ploras tiel amare? * Komencemi ridegis. hogy tartunk, mert ez kittin6 alkalom, Nagyon i6, hogy a slrdsndl k kal. tink a Iegf ontosabbi nduIatszava ismerkedj meg Ah! Ha! Stop! Halt! Ei! ei! For! Viw! Ek! Halo! He! Hop! Bis! Ho ruk! Hun! Jen! AdiaU! Ve! Nu... ah! dilj! ejnye! el! 6ljen! fel! hal16! h6! hopp! hogyvolt! h6rukk! hurrd! ime! lstenveled! lstenOnnell jaj! n4... Nu! Ho! Dis! Fi! uf! Do... Oho! Brave! Hu$! ehe! ek do! antafren! Hei! eitl hit! Help! nos oh! oszolj! pfuj! phu! teh6t oh6! brav6! hess! ehe, meg6rtettem rajta! el6re! hej! csitt! pszt! segits6g!

158

6s tanulaz indulatainkat, Hagyiuk m6g egy kicsit szabadldbon sz6szedetet. a kovetkezd k szenved6lyesen mdnyozzu

A szervezetmfikrid6se, 6llapotok, cselekvsek Funkcioj de la organismo,statoj, agadoi

Atuoni - dormi dlmodni - sonQi 6julni - sveni 6sitani - oscedi Beszdlni - paroli botlani - stumbli Gsettinteni(nyelwel)klaki - singulti csuklani Dadogni- balbuti - frostotremi dideregni Em6szteni- digesti - memori emldkezni man0i enni - malsati 6hezni 6lni vivi - kanti 6nekelni - $tna 6p, eg6szs6ges drezni senti 6rteni- kompreni Faini - dotori fdzni- malvarmi

megf6zni- malvarmumi felejteni - forgesi fel6bredni- vekili felgyogyulni - resan(ii f6lni - timi fogyni- malgrasfii fulladni- sufokfri vizbeff lni - droni Gondolni- pensi - piediri,mardi gyalogolni gyotr6dni- turmenti$i Habozni - heziti,SanceliQi hallani- aidi hfzni - grasi$i hdnyni- vomi hogyl6t- farto lzzadni- Sviti - nentoza ideges Jajgatni - vei,veadi - elartikigi Kif icamftani kopaszodni katuili
159

- tusi kohogni - larmi konnyezni kopni- sputi,kradi Latni - vidi - spiri l6legzeni k{pni- pa3i - rejuni$i Megf iatalodni meghalni morti - surdifi i megsuketrilni b l i n d i $ i megvakulni Nern. - muta - ridi nevetni n6zni rigardi nyrigni- Qemi

sziilni- naski szagofni, szagot |rezni- flari Tapintani- palpi terhes- graveda - gravedeco terhess6g (pro) Llndorodni- naUzi0i Mj,ioni - akusi vak- blinda - agaci vdsni - sangcirku lo vrSrkeri ng6s - juki viszketni

6n.ror, - konscio

- konsciiQi 6bredni tudatdra - rekonsciiQi feleszm6lni oriilni loji - me6sz - griza Agyhdrtyagyulladtis - grizi$i ningito 6sztilni - instinkta - astmo osztonos asztma Pistogni- palpebrumi - $iba prjpos - kripla nyomordk ptiffedni SveliQi - kartavi Raccsolni tremi remegni - suferr szenvedni lentuga szepl6s - soif i szomjazni - variolo Baranyhiml6 beteg ember(n6) - malsan u l ( i n ) op , aciento - paralizita b6na * apatio,splebtiskbmorsiig no - tumoro daganat -- d!abeto Cukorbetegs6g
- degenerinta csenevtisz csfrz reUrnattsmo

$ut"t - surda

16CI

(n6)- frenezulElmeueteg (in)o - dispepsio zavar em6szt6si epek6- galStono (n6)- maniul(in)o eszel6s Fejfdjiis- kapdoloro fek6ly- ulcero - deliri f6lrebesz6lni Garatlob- faringito genny* puso - pusa gennyes gorcs konvulsio, spasmo - skrofolo gorv6ly - tuberkulozo gtim6k6r gyermekpara lizis- poliomielito,polio (infanparalizo) - pirozo gyomor6g6s gyulladiis inflamo gyfilni- pusi6i Haldokolni- agonii - katarakto hSlyog - koliko has(b6l)fdjdalom hasmen6s lakso - akuta heveny hurut kataro htilye- idioto - neUralgio ldegf6jdalom idrilt kronika
Jilrv6ny - epidemio
?

- ekzantemo kirit6s - frolero kolera L,it - t"bto - febra ldzas - traheito l6gcs6hurut - plefiMellhdrtyagyulladiis rito Natnru. - influenco Orbiinc - erizipelo

- akno,pustulo Pattands Rar. - kancero rtih- skabio

sipoly- fistulo - ftizo, atrofio sorvadiis - kapturno, sz6dril6s sveno, vertigo Tatyog - furunko, karbunkulo - asfiksio tetszhaliil tifusz - tifo - pneUmonio ti.id6gyul tadds Ur.og - gangreno - malario Viittotaz
v6rhas-- disenterio vorheny- skarlatino

Serv - hernio

Kanyar6 - morbilo - absceso kel6s

Zuz6dds- kontuzo
'!61

Az 6semberis ember,6s ne 6rtsiik f6lre a dolgokat! . Arr6l van sz6, hogy a homo a pra- el6k6pz6 hozz6ad6#val ezt a prahomolesz.En el is nevezn6m vagyis 6talakul6semberr6, mik6nt meg, N6zztik k6pz6nek. 6s d&nagyapa k6pz6t 6semberkell alkalmaznunk: prahomo- 6sember homo - ember praarbaro- 6serd6 arbaro- erdd praavo- d6dnagyapa avo nagyapa - d6dunoka pranepo nepo- unoka - iikunoka prapranepo praonklo- dddnagYb6csi onklo - nagyb6csi pratempo- 6sid6 tempo - id6 praa - 6si On6ll6an: praulo- 6s sz6t6rn6lk0l! lehet6leg rij szavakat Fejtstikmega kovetkez6 la prahejmode la hungaroj,prahistorio,pradelo,pratipo, fabelo prapatprabesto, praelemento, prafiSoj, praepoko, pri la praknabo, pralingvo, prahungara, prabirdo, prakomunismo, rino, prage'rmana, pramondo. prapopolo, Tudjuk, hogy a kompreni ige T6rjiink rd most a f6lre6rt6sekre! Van viszontegy csodi{latos arra val6, hogy valamitmeg6rtstink. amikorvalakirosszul, (mis),amit akkor kell hasznSlni, el6k6pz6 hogy valamit.lgy mdrvil5gos, csin6l hib6san - drteni kompreni konkludi kovetkeztetni klarigi- magYardzni citi - id6zni gvidi - vezetni pa$i- lepni uzi - hasznSlni - f6lredrteni miskompreni komiskonkludi t6vesen vetkeztetni - f6lremagYardzmisklarigi ni id6zni misciti- t6vesen - f6lrevezetni misgvidi - rosszul f6ll6Pni, mispa$i rel6pni vmi' ion - vissza6lni rnisuzi vel

162

misa- t6ves On6ll6an: mise- t6vesen, rosszul helYtelentil, Most pedig nagyon kdrem Onoket, ne miskomprenula sekvontain az arra 6rdemes m6g egy kicsit megdorgiilni vortojn! Szeretn6m ilyenkor szeret6s sokan vagyunk, f6ltiton mert 6ppen egy6neket, pedig akik a dorvannak emberek, Mdsr6szt n6nekvisszafordulni. Feri, Lajos 6s Sz6val, tanulnak. g6l6s hatds6raintenzfvebben jellemfiMilyen nyelvet tanulni! lehet nem m6don karcsi!Trehdny Vigydzzais becsapidtok? magatokat Ti, ha meg sajdt ek vagytok arra sem, tokl lgy nem lesz eredm6ny!Ha nernvagytok k6pesek el az osszes akkor adi6tok elb6niatok, nyelwel hogy az eszprant6 jdrtok Tij6l raita sort. vegyetek 6s sz6tdrakat, nyelvkonyveiteket, Gaprofit6lnak pedig kiinyveitekb6l. a a s6rrel,az er6semberek lesz sem nyelvekkel m6s hogy rantSlnitudom nektek srdcok, Vegyetek p6ld6t a Gizir6l. Nem 6rt mindenben szerencsGtek. egyeta m6dszerekkel, m6giskipr6bdlia.6s nagyonv6pen feitSnagyonneh6z!Ahhoz kiilonleges dik. Aki mer az nyer! Vesziteni kell. rdtermettsdg

16

Erted Jen6?
163

! JF^/ MIUAVAS sE Vt ELt.fcis,

AL KAKOMTU

raGt $rA8!

MERI? REDO

fr

DEKSEPA TAGO

100 sz6 egy ora alatt! A cim nem ut6pisztikus, hanemnagyonis reiilis.Szeretn6k viilasztadni arraa k6rd6sre, hogy mik6nt lehetmegtanulni sz6z sz6t, mondjukegy6ra alatt.Az els6 6slegfontosabb, hogyne magoljunk. Enneknincs6rtelme. Az els6l6p6s az,hogykiviilasszuk a megfele16mennyis6gfi sz6t.Ez t<irt6nhet egyszerfien a sz6tiirb6l,vagyvalamilyen gy0jtem6nybdl. Most kiv6telesen az iillatvildggal kapcsola(mivel ez kcivetkezik). tos t6mdt viilasztottam Ja, igenl Elfelejtettem mondani, hogy egy kicsit moh6 term6szetfi vagyok,6s 100 sz6 helyettv6letleniilkett6szdzat viilasztottam. Ez nem baj, mert legal.ibbmegldtjuk a m6dszertmfikod6skozben, olyankor,amikor padl6ignyomtuk a giizpeddlt. Fr6di.vedd vissza az ir6nyielz6t,mert m6r r6genelindultunk! Els6 l6p6skt6nt m6rjtik fel a megtanuland6 anyagot. Osszuk mindjiirt k6t r6szre rigy, hogy valamilyen m6don megjeloljrik az egyik rdszt.Aldhrizhatjuk pl. azokata szavakat, amiketa legfontosabbnak 6rzrink.

165

Allatvil6g k, cs0sz6m6sz6 halak, Eml6siik, rovarok madarak, Bestaro Mamuloj,fi$oj, insektoi birdoi, reptilioj,

4,., - '.to

6llat - besto

&cilus - bacilo - strigo bagoly - gufo ftilesbagoly bakterio bakt6rar.inn barorn- bruto barsrnfi- kortbirdo b6b (6llapot)'- krizalido * $afido b6n6ny b6ka- rano - bufo varangyosb6ka vanelo bibic bika- virbovo,tafiro birka - 3afo * bubalo bivaly * bogdr skarabo bolha- pulo borj$ - bovido borz - rnelo bogoly- tabano * bizono, uro boldny Gapu *- $arko ceth,rl- baleno - paruo cinege - zibelo caholry - najtingalo csaicgdnY 166

csibe- kokido - lirnako,heliko csiga csik6 - 0evalido cslz- frigelo cs6ka- monedo cs6tdny- blato csuka- ezoko - rePtilioj csfsz6m6sz6k Dargzs - vespo daru- gruo - vesperto denevdr diszn6 porko * apro vaddiszn6 d0vad rabbesto

Eb, kut}a - hundo

eg6r- rnuso elef6nt- elefanto - parazito 6l6sdi Farkes- lupo - fazano fdcaar fecska- hirundo fdreg- vermo - didelto fiahordd fogoly perdriko f6ka - foko - naitingalo frilenniile furj - koturno

GahmU - kolombo
- tenio galandfdreg - viranaso g6cs6r gerlice- turto - ardeo g6m(k6csag) - vermo giliszta g6lya- cikonio - pelikano god6ny - kaprido godolye gor6ny putoro gfndr - viransero gyfk - lacerto - numido gyongyty0k Hal- fifo halikra- frajo - formiko hangya - siluro harcsa - pego harkdly hattyri cigno - haringo hering - ermeno hermelin herny6 ra[po h6jatolyv) - akcipitro - hieno hi6na hiriz linko hdd - kastoro holl6 - korvo - harnstro horcsog hrll16 arnfibio ..!6uorurr*as- alko juh * Safo

- hameleono kam6leon - 0evalino kanca kandfr - virkato - kapono kappan karvaly nizo kdnya- milvo k6rdsz- karaso - sturgo kecsege kecske- kapro - virkapro kecskebak - kaprino kecskeanya kesely0 vulturo klgy6 - sorpento - boao 6ridskfgy6 kop6 - Sashundo - kantarido kdrisbogdr krokodil- krokodilo - akaro kukac(sajtban) kutya hundo - gardhundo, kuvasz Safisthundo kuvik - noktuo Leopdrd - leopardo lepke- papilio l6gy- mu3o liba - ansero 16- Eevalo
I

- kato [VEacska

K.*

kakas- koko kakukk - kukolo

- anaso

- birdo rnaddr maiom- sirnio - porkido malac - rnarmoto mo!'rnota nnedve urso - errsido medvebocs - mustelo meny6t r67

m6h- abelo m6kus- sciuro moly- tineo - moskito moszkit6 Nytil - leporo - kuniklo h6ziny0l OroszlSn- leono - ostro osztriga Ok6tt.tt - regolo iiszv6r- mulo 6z - kapreolo Pacsirta- alafido papagei- papago patk6ny- rato p6rduc- pantero pSva- pavo pinty - fringo pi6ca- hirudo p6k - araneo - cimo poloska ponty karPo - silvio poszdta - burdo poszm6h pulyka meleagro - omaro tengerirSk rig6 turdo - merlo feketerig6 - oriolo s6rgarig6 r6ka vulPo rovar - insekto rozmdr- rosmaro Sakdl- Sakalo sas- aglo 168

sirmiiny- emberizo - hortulano kerti sirm6nY siiska akrido - sturno sereg6ly - mevo sirSly s6lyom- falko - Perko s0g6r - erinaco s0ndiszn6 szaik6- garolo - skoloPo szalonka szamdr azeno - Pigo szarka - cervo szarvas szf anobio - kulo sz0nyog Teh6n - bovino tekn6sMka- testudo - kardelo tengelice tetfi Pediko teve - kamelo tigris - tigro t6kehal- gado tticsok- grilo

Urn" - zizelo
Vad5llat - sovaSesto vadkan- apro varjf - korniko, frugilego ver6b - Pasero vidra- lutro vipera- viPuro viza(hal)- huzg - ruQgorQulo vorosbegY zebro Z*r^- fumo zerge

Rar - kankro

Az els6 olvasds sordnmindjdrtkihullanak a nemzetkozi szavak, mefyek minden nyelvben egyformlk: larvo, bakterio, baleno, elefanto, parazito, fazano, foko, pelikano, hieno, koko, hameleono, karaso, bodo, krokodilo, leopardo, moskito. leono, papago. pantero, pavo. omaro, insekto, rosmaro, Sakalo, tigro, vipuro, zebro. Els6 r6n6z6sre tehit 27 sz6 miir ki is esett! Nincs benna sz6szedetben a kovetkez6 n6hdnysz6,de ezt is biztosmeg6rtjrik: orangutango, rinocero, h ipopotamo. !irafo, Ezt kovet6enn6zztikmeg,hogyvannak-e k6pzett,illetveosszetett szavak. Vannak bizony!Hiszen mdra cim isaz: - dllatvildg. besto- dllat,bestaro kortbirdo (korto - udvar,birdo - maddr) - birka,Safido - bdrdny) ($afo Safido Figyelem!Az -id- ut6k6pz6velleszdrmazottakat, ut6dokat k6pe- kirdlyfi,ievalo- 16, z0nk:re$o- kirdly,regido ievalido- csik6. jelent6se: Ondl16 ido - szrilott,leszdrmazott, ut6d. bovo - okor bovido - borjd koko kakas kokido - csibe urso - medve ursido - medvebocs A hfmnemrjdllatokat a vir- sz6cska(viro - f6rfi) hozzdadd#val fejezzrik ki: virbovo- bika virkato- kandrjr - gdcs6r viranaso virkapro- kecskebak - grindr viransero Mds (mdr ismert) k6pz6kkel is egy seregdllatot k6pezttink: kaprino - kecskeanya, n6st6nykecske bovino - teh6n Gevalino- kanca kokino - tyrik (nemszerepel a listdn) stb.

169

Egyre nehezebbszdmon tartani, hogy hdny sz6t ejtetti.ink ki mert Az 6sszetettszavakaz6rt esnekki nagyonhamar,. m-egint. kor6bbr6l: 6s valanelyik rdsz6tbiztosanismerjflk m6r hos-szriak, kortbirdo rabbesto gardhundo Safisthundo ru$gor$rlo tru$' + 9or0' + ul + o) sova$besto virbovo sordn azokat a szavakat A szovegkiivetkezd Sttanulmdnyoz6sa (m6sidegen nyelvb6l okb6l m6s valamilyen piplliuf.-f.i,amelyeket ismergnk. tanulm6nyainkb6l kor6bbi irb'' nyrfuekb6li, illetve hogy mi maradt' akkor megn6zz0k, Aiitor'ezzel is megvagyunk, kiesik. A fele6ltal6ban valaAz igazitanul6stezutdnkezdj0klMindentosszekapcsolunk sz6' mCsik a s0ltgalambr6l,. a megiegyeztiik galambof riurl. A tr6f6t, egy esetleg harmadikkal a tOzm6nOast, egy val ismeriiink iib., az elefdntot az egdrrelegyutt tanuljuk meg. ti6l6rt, verset, - magyarul Besto egy ilyen dtf6stil6st. bemutatok Az al6bbiakban Te v6n bestia!bacilo - ez nagyonneh6zsz6, mert magya' bestia, ,ui niritrtnak hlvi6k, strigo - bagoly, Bagoly mondia verdbnek' Azt a mindenit! malsaQon. iagi-iiiyfeiA. Aieni at aieno riproGas Nembail Pontaz6rt semmikozea strigo'nak. Ehheza monddshoz lehet,hogyj6 lesz' ez is, mondds m6sik egy Van m6g -bagolynak-sdlyomfia. l"gyitt megl 'Wi* porko leonidon, nek Ne naskas lrtu a eszembe a brutdlisr6l iut. Ranobarom, bruto [orniko aglido-n. A baka mindig a spanyolu!:hombre.rana. iitr, u Edkaember pri.mar6o.Kie ain palaco sopiras en ed Rano piirhyeOt vdgyik. nyelvoktatds kciz4piskolai A sopiras. rano iras, 0i Ciam mar6on estas lingvoinstruado mezlerneja !-a 6iiin vai i Oef, fenekdnCt. anta[iranton, la sekvi birka,safe subla pugode rano.fafo kiiuasl 'Birka'm6doi XAyeti a kost, Rigardi stulte kiet $afo Birka ember. Li havasrnu$ uemekkel bdmu!, skarabo* bog6r, Bogaras jegyez meg. rndst mindig ember Az Azt a mindenit! ojn en la cerbo. Lirnako elint6z! mindent csiga a Majd rini urit akar.csigavdrl _ per helika irado. csigavcr!* Trankvi, _ riigr, csigatassddggat. tre manlavidakaj dan$arko estasgranda, t16ntuii cd;a - Sarko-" 170

kiajn den $ra marfi$oatingantagis 7 metroj da longo.Cu vi scias tojn havasla Sarko? Mia edzino havaskoldenonel Sarkodentoj, por Si en Sudameriko. kiujn mi a0etis Ezzel a m6dszerrelhaladjunk tovdbb. Eml6kezziinkl,,Ha szAz formdjCtismered a meglepet6sszer0 tSmaddsnak, te mindiga sz6zegyediketalkalmazd!"N6zz0kakkor meg a pacsirtdt. AnUOot Aladdon afrdas mi denove".. Denovemi forgesispri I' birdeto kara. Ho printemheroldo, sonoru plu per gaja trill
(pet6fi:Liberokai amo Tradukis: Kolomano Kalocsay)

A tanuldsnak egyik rn6dja,hogy ktllonfdleszempontok szerlnt csoportosftjuk az dllatokat: vaddllatok,hdzi6llatok,k6tldbfak, n6gyldb0ak, ragadoz6k, mindenev6k. Afrik6ban 6lnek,csakAuszt. r6lidbantal5lhatdkstb, Tegytnk fel k6rddseketl P6ld6ula hav* runknak. Cu vi estasazeno? Alljunk ki b6trana v6lem6nyiink rnellett. Ludoviko, vi estas la plej granda inter Ciuj azenoj! Azeno - szamdr. ttl6zz0kmeg, hogyanvdlaszol a kovetkezdk6rd6sre Elvira Lippe! Kion Satas la birdoj? Ci.konio kaotasranojn, glanojn. sedgarolo6atas Musojnvigle6asas strigo, krudain ovojntrinkaspigo. Jen,hirundoflugas sage, kulojn glutas6iutage" Grajno!nserdas emberizo, - hds6rrn6ny ennberizo sturno- sereg6ly kardo- bogdncs kardelo- tengeiic je 6erizo. Sturn' sopiras Kardel'sensemigas kardon Kaj paruofrandaslardcn. Viglealcion,kaj laro fi$ojntirase! la maro. Se ne estas la sekretopasereto? klon $atas iardo- szalonna aleiono- j6gmaddr - sirdly $aro

171

Ne feledjiik el nagy betfikkel rdlrni valami kem6ny kartonra semtudunk megjegyezannaka d 6llatnaka nev6t,amit sehogyan egyet is akaszthatunk A kilincsre helyre. feltijn6 ezeket ni. fegyr.lk Fr6di! (regolo)sz6t nem kell megtanulni!,K6pze-ld Az Ot-orszem is la birdoj? cimriverset bezs6m6ga Kion Satas Azaz rigybuzg6 fuOoO mit, Glzik6m? En ink6bbaz osszefrigg6seket megtanu-lia. kutatom.

Emberek,dohidk el a kalaPdcsot, sziinetettartunk!

de m6g a v6lem6nyiiket, nyugodtanelmondhatj6k A sztinetben pillanatig. f6l ide egy figyelienek

Homoj, forfetu la martelon, ni faros patlzon!

anekdotojn! la sekvontain aUskulti Bonvolu Akcidento - Sinioro doktoro, lignosplitopikipis en mian langon' - Kiel tio povisokazi? - Botelo da viskioelfluissur h plankon'
K\(tr(ss{(\ssqss{s(ss

- Mia edzo min forlasis antai dek iaroi - rakontas siniori' no Muskat - al sianaibarino. - Sed vi havas ia kvar etain infanoin! - au ies.sciu,-detempo al tempo li venasheimen sin ekskuzadi.
rssss(ss\{((\ssss{

kiel fartas lia ftleto. Li diras Fabrikdirektorononi demandas, fiere. - M povas konstati, ke li evoluas dinamike.Lail la nunaprimezuro Ii eitas12 procentoin pli pezakai 2 procentoin pli longa,ol li periodo de Ia pasintaplaniaro. en la respektiva estis 172

Van-em6gk6pz6az eszperant6 nyelvben? Vanbizony! Ndzzunkmegndhiinyat! retrospegulo-visszapillant6ttikor retroiri- visszafel6 menni - visszan6zni retrorigardi retropaii- visszal6pni - hdtrahajlitani retrofleksi retrokuplo-visszakapcsol6s (g6pretroiro- hdtramenet kocsindl) - hiitramenet retroveturo (g6pkocsindl) - kontrafr6k retrobremso

-ec-,,sz6ps6g -k6pz6"mi n6s6g, kif ejez6s6 re tu Iajdons6g bela- sz6p bona- j6 homo - ember besto- 6llat amiko - bariit beleco- sz6ps6g boneco- j6srig homeco- embers6g - embers6ges homeca - dllatias besteco besteca amikeco- bardtsiig - bardtstigos (amiamikeca ka - bardti)

-ing-,,kardhiively-k6pz6" glavo- kard kandelo- gyertya - csavar SraUbo cigaro szivar - kardhtively glavingo - gyertyatart6 kandelingo - anyacsavar Srafibingo - szivarszipka cigaringo

Tudjdk,hogy a cigaretta mit jelent? CIGAREDO ClGAREDINGO - cigarettaszipka Ne feledjrik,hogy az ingo - hiivelyolyan tart6t jelent,amibena sz6banforg6 tdrgy nincsteljesen benne.
173

-ism-izmus-k6pz6 mint a tobbi nyelv' haszndliuk, Ugyanrigy isbennevan. A nev6ben ben. socialismo oportunismo marksismo-leninismo furnalismo kubigsnO militismo carismo Gperantismo anglismo germanismo

stro parancsnok6s vezet6-k6pz6 urbo - vdros laboro - munka polico - rend6rs6g - rnfihely lab,oreio regnc dllam,orszdg $ipo- haj6 urbestro- polgdrrnester * munkavezetd laborestro policestro rend6rfdnok - nnrihelyfdnok laboreiestro - dllamf6 regnestro - haj6skapitdnv Sipestro

f6nok, parancsnok vez6r, f6an:estro* vezet6, Sndf estraro- vezet6seg tag strarano - vezetdsegi lkfeg;egyz6s: j6 bar6t#gbanvan az Ki sejtette,hogy a magyarvdrossz6 el6gg6 interurbdn telefonaz csak Gondoliunk urbo-val. eszperanto kell venni. 6szre csak itt minden, egyszerfi Na ugye; beszdlget6sre!

174

fr

iiUNGARA vIVo estas clumonata kulturarevllode liungaraEsperunto- Asor:ic. ii aperas surentute240 grandformatai. kclorejiustritaj pa$ojclurn ne nur irrt*ormojn pri FIunga.rio. iaro, publikigante gf,avan seddonante ateriton ankair ai la csperanto kultr;rc.
,faraborto: 65 lorintoj por lrungurlandanojkttj 7g forintoj :;t:r,i sbonus'ginpor viai eksterlantiajgearnikaj" Nepre faru tion! di estas belegadonaco por esperlntisto.

iiUNGARA vIVo estas clumonata kulturarevllode liungaraEsperunto- Asor:ic. ii aperas surentute240 grandformatai. kclorejiustritaj pa$ojclurn ne nur irrt*ormojn pri FIunga.rio. iaro, publikigante gf,avan seddonante ateriton ankair ai la csperanto kultr;rc.
,faraborto: 65 lorintoj por lrungurlandanojkttj 7g forintoj :;t:r,i sbonus'ginpor viai eksterlantiajgearnikaj" Nepre faru tion! di estas belegadonaco por esperlntisto.

INSTITUTO EN METEOROLOGIA - Elinlo, ni Povu: fari mor96

...'S"ali,l.,:9!*r-lti" ekskuFon

//\ b
D*-

}I
-n-)

zffi

1\
R$ \
X,'

*X
\ .\'

5,r

r:t rr{l

r*

DEKOKA "f,aAno TAGO

A 16nyerit, az elef6nttrombitdl, a kacsa pedighdpog N6zztikmeg,hogy igaz-e mindezl Ezzelaz egycsapdssal egyb6lk6t legyetiittink agyon,mert iitism6teltink valamita tegnap elsajdtftott szavakb6l, 6s ragadrdnk valami rlj is.

Vo6o de bestoj -

La abelo, burdo, vespo, muSo zumas. - A mdh, poszmdh, dardzs, ldgy ztig. La azeno, kapro, $afo, kapreolo blekas.- A szarndr,kecske,juh, az b6g. Ia cikonio klakas. - A g6lya kelepel. La eevalo henas. - A 16 nyerit. L^aelefanto trumpetas. - Az elefrint trombit6l. La kato miafias. - A macska ny6vog. - A kakas kukorekol. La kako l<okerikas. La kokino klukas. A tyf k kotkoddcsol. La kokido pepas. - A csibe csipog. La koruo, korniko grakas. - A holl6, varid kdrog.
177

- A galamb bfg. La kolomborukulas. l-a kukolokukuas. A kakukkkakukkol. La hundo, hieno, iakalct boias. * A kutya, hidna, saMl ugat' La lupo, leono hurlas.- A farkas,oroszldnordft, tivolt' La meleagrogrululuas.- A pulyka karattyol. La mevo krias. - A sirdlY kidlt. La muso cincas. - Az egdr cincog. - A pacsirta, ftilemiile 6nekel. kantas. najtingalo La alaUdo, rdfdg. vddiszn6 La porko, apro gruntas. A disznd, csorog. La pigobabilas. A szarka - A tiicsOkciripel. La grilo Sirpas. La pasero,vanelo kvikas.- A verdb,bibic csiripel. La kanario,turdo (merlo kaj oriolo) fajfas. - A kaniri, rig6, (fekete- 6s s6rgarig6) fiityi.il. gerle A turb6kol. La turto kveras. hdPog. A kacsa La anaso kvakas, gagas. liba A La ansero 96909. n-a strigo, gufo ululas. - A kuvik, bagoly huhog. La urso grumblas. - A medve dcirmdg. La rano kvakas. - A bka kuruttyol. l-a serpentosiblas. - A kigy6 sziszeg. La akcipitro, vulturo kritas. - A hCia, keselyil viiiog. A mai feladat k<innyenteliesithet6 facileplenumebla. hodia[ataskoestas L-a fela' hogy konnyen.Az cbl'ut6k6pz6 a titka az eg6sz Hdt persze, k6pz6s ki a Olvassuk ezt ,,lehet6s6g'k6pz6nek"l datnak.Nevezztjk a kovetkez6 receptj6t P6lddkb6l: .- teljes(thet6 plenumebla plenumi teljes(teni ehetd man$bla manli enni ihat6 trinkebla trinki inni - olvashat6 legebla legi- olvasni minden, hogy meg' Az eszperant6nyelvben annyira szabdlyos a kiv6t6lekokoztakellemstlen k6rem Oniiket, feleits6kel teliesen inkdbb arra, hogy mi ninden fejez' Koncentr6ljanak eml6keiket. Ezt tanuljukmegl het6 ki egyilyensz6segftsdg6vel. 178

manleblafungo - ehetdgomba facileplenumebla te*o - krinnyenteljesfthet6 feladat eble tal6n,lehet6leg - tal6nelmegyek eblemi iror en la Erperanto-klubon azeszperant6 klubba eblo - lehet6sdg ebligi- lehetdvd tenni kiel ebleplej rapide- a lehet6leggyorsabban ebla - lehetsfues - lehetetlen malebla Mi proyas ed la maleblon a lehetetlent is megpr6b6lom Transla limo! de eblo - a lehetetlens6ggel hatdros Havas eblecon, ke - megvan a lehetds6ge, hogy... I-andode senlirnaj ebloj * a korldtlanlehetds6gek hazdja Gyakorlds c6ljdb6l taldliukkl, vagysz6tdr segftsdgdvel fejtstlkrneg a kovetkezd ndhdnycbl- k6pz6vel alkotott kifejez6st. Froblemo nur internacie sofvebta" nevenkeblaarmeo. travidebfa vitro, neiegcblaskribo, nekredeblaafero, netacigeble labari" ebieao, videbleca,brul igebtamaterialo, kamparebla. A feladatteliesfthstdsdsdt dolgosemberek blztosftidk [-aplenumeblecon de la taskocertiga$ laboremaj homoj. A dolgos ernberekigazdnrneg6rdemlik, hogy ondl16k6pz6jlik legyen.Mindjdrt be is mutatom: iabori - dolgozni labororna* dolgos dorm! aludni dormema- 6lmos senti drezni sentema- 6rz6keny danki koszonni dankema- h5l6s A p6ld6kb6l l6that6, hogy a hajlamos#gkifejez6s6re szoigdl, 6n6lldjelentdse:oma- hajland6 emi - kedv6nek lennivalamihez. Fordftsukle a kovetkez6 kifejezdseketl Eksplodema virino, produktema tero, sentemaanimo, inventema iunulo, kaleremaedzo, babilemaamikino, batalemahomo,li estas drin kamuIo, maIatentema.
179

Megjegyz6s: van sz6, akkor nem az +ma hanem a kedvel6s6r6l Ha valaminek haszndliuk'Hasonlitsukosszea -ama sz6t (ami szeretni) az azt jelenti, hogy A muzikema szavakat. 6s muzikama muzikema de lehet, hajlamos,mig a muzikama zenekedvel6, zen6l6sre a GASTAMA sz6 fontos Nagyon zen-6s2. nem hogy 6 maga Tanuljuk meg! venddgszeret6. m6lt6 a krivetkez6kt ut6k6pz6('ind- 6scnd-) Figyelemre atenti- figYelni admiri- csod6lni - sain6lni bedafiri plori - sirni la[di - dics6rni ridi - nevetni - figYelemre atentinda m6lt6 - csod6latra admirinda m6lt6,bdmulatos niilatos bedailrinda- saj =sajnos) (bedairinde - siralmas plorinda - dics6retre m6lt6' tafidinda dics6retes ridinda - nevets6ges

por mi 6iammernorinda. tagorestos Tiu 6i grava 0ianimagon. superas Lia ridindeco -and6,-end6(elv6gzend6) csakcnd- vagyis eszperant6ul Magyarul k6pz6t! ezt a k6t hasonl6 ossze farenda.Ne t6vessztik farenda elv6gzend6 fari - csindlni -megirand6 skribenda skribi- irni la pagenda ekzemplo, farendalaboro,sekvenda Aliai ekzemploi: la frazo tiu letero estastuj respondenda, surb est.r maigranda, jene,alproprigendai vortoj' kompletigenda estas Kor6bbanm5r beJ6b6l is meg6rt a sok,6s f6 a vdltozatossiig. probnem.ok-o-znevekrdl.Ezek elsaidtitdsa nk J tOtOralzi sz6lgettri Miisr6szt l6mit, mivel teljesen nemzetkozi szavakr6lvan sz6. nyelven viszont nagyonj6, ha az embertSjekozottaz adott idegen besz6lgea abb6l Ezdertilki egy6bk6nt dolgdban. a foldrajzineveli (aki 6ridsihentes szemii t6sb6lii, amelyegylleOt arc0,bazedovos 180

iildozata volt) 6s Gorcsevlvdn kozott zajlik le sz6rakozottsiigiSnak er6dben. Afrikiiban, egy sivatagiidegenl69i6s - Mi estas Boisson -- respondis la buiisto ul Goreev. - Kiei oni nomas vin? Gor|ev ne fatis la tiaspecain demandoin. - Mia nomo estas Tintoretto - respondis li, lailkutime tui kai stulte. - Hm... povas esti, ke mi iam aildis pri vi. - Mi estas pentristo. - Jes, mi memoras! De kie vi estas? - El Cinquecento. - Cu tiu estas ie, en Savoi.a? - Jes, Eta vila$o inter Avignon kaj Toulon. * Mi scias... mi scias... unu el miaj parencoj tie logis... en la proksimo... Tie estassimila vilapo, tu ne? - Ha jes, Quattrocento. - Jes, ttu. Ct havasaran$an stacion. Tie vivis unu el miai paret coi, maldika homo, li estis skribisto. - Ahal Mi konas lin! ! Cu Petrarca? - Lia nomo komenci$as kun 8... - Botticelli. - Jes, povas esti... - Kompreneble! Sandro Botticelli! Kion faras nun la oldulo? - Marfailmpipain.". - Tiu estasli! Mia bona amiko!
(Fragmento el la libro de Rejtd Jen6: je dekkvar karatoj") afito ,,La

Vortoj - hentes, buGisto m6szilros - ilyenf6le tiaspeca lafikutime- szoktis szerint tuj - azonnal stulte- ostobdn - rokon parenco skribisto* ir6 olda- iireg - tajt6kpipa rnar$aUmpipo - hasonl6 simila aran$a stacio- rendez6 Pi{lYaudvar
181

Fosstlasode la mondo
Az Elb6nunka foldraizi nevekkel! Ez k6t m6don lehets6ges. de la Pontlaso a konyvesboltban a megvdsiiroliuk hogy az, egyik A konyvecsk6t dttanulmdnyozzuk. 6s zsebatlaszt, cimfi mondo Int6zet. Kartogrdfiai adta ki a csehszlovdk egy6bk6nt1971-ben kez6ben' eszperantista egy lehet seg6deszkoz hasznos Nagyon ezt a konlvecsk6t Azo'k szdmdra,akik nem tudtdk beszerezni nevekr6l6s kifoldrajzi legfontosabb a adok r6vid osszefoglal6t a tartalomiegyz6ket: meg nlzzik El6szor fejez6sekr6l. EN}.IAVO 2 Anta[parolo 3 Klarigojde la sirnboloj,Horzonoi 4 Nordakai sudastelfirmamentoi - fizika mapode la hemisferoj 5 Terglobo - politikamaPo 6 Terglobo 7 Efiropo- fizika maPo 7a Gibraltaro - politikamapo I E&ropo insuloj 8a Normandai I Britio, lrlando Mona10 Andoro, Belgio, Francio, Hispanio, Luksemburgio, Svisio Portugalio, ko, Nederlando, 10aAcoroi Dem. Germana Germanio, Fed.Resp. 11 Alstrio, Cehoslovakio, Berlino, Pollando Okcidenta Resp.,Lihten$teino, Vatikana Malto,Sanmarino, 12 Albanio, ltalio, Jugoslavio, Fiegno, 12aPoaebenaio Rumanio 13 Bulgrio, Grekio,Hungario, Svedio Finnlando,lslando,Norvegio, 14 Danlando, 14alslando 15 Sovetunio 15aKrimeo lago 15b Baikala - eUropa nordo 16 Sovetunio 16aUralo 182

- eUropa sudo 17 Sovetunio 17aTranskaUkazio 18 Azio - fizikamapo 18aHongkongo kaj Makao 18b Malaka markolo 18cCipro 19 Azio - politikamapo 19aSudaHindiokaj Cejlono 19b Levantenaj Statoj 20 Cipro, lrako; lrano,lzraelio, Jordanio,Kuvajtio, Jemeno, Turkio Libanio,Omano,Saudarabio, Sirio, Sudjemeno, 20aTurkio Maldivoj,Pakis21 Afganisano,Birmo, Cejlono,Hindio, Laoso, tano, Tajlando,VjetnamaDem. Resp. ebenaio 21a Bengala Vjetna22 Filipinoj, Indonezio, lGmbofo,Malajziq Singapurio, ma Resp. 22a Javo 22bFilipinoj 23 0inio, Mongolio,Nepalo 24 Japanio, KoreaPopoldem. Resp., KoreaRespubliko 24aTaivano 25 Afriko - fizika mapo 25a Niladelto kaj Sueza kanalo 25b Kanariaj insuloj 26 Afriko - politikamapo 26aTuniziokaj orientaAlQerio 27 Al$erio,CentafrikaResp., Cadio,Riopiq Gabono,Jemeno, Kamerunio, Kenjo,Kongioor. (Braz,l,Libio, Maroko,Ma&ritanio,Somalio, Sudano, Sudjemeno, Tunizio,Ugando, UnuiAraba Resp. Qinta 27a Yerdakabaj insuloj 28 Dahomeo, Eburbordo,Ekvatora Gvineo,Gambio,Gano, Gvineo,Liberio,Malio,Ni$erio,Ni$erlando, Senegalio, Sleraleono,Togo,Voltio 29 Bocvano, Burundo,Gabono,Kenjo, Kongiook. (KinS)., l-esoto, Malaga$a Resp,Malavio, MaUricio, Rodezio,Rvando, SudafrikaResp., Svazio, Tanzanio, Ugando, Zambio 29a Maskarena insularo
183

30 31 32

33 34 35

36 37 38 39 40

41

- fizika mapo Nord- kaj Mezameriko pacifika bordo 30a Usono, kaj Mezameriko politika mapo Nord. Kanado,Gronlando regiono 32a Vankuvera rivero 321,SanlaUrenca parto Usono,okcidenta kanalo 33a Fanama Usono, orienta parto insularo 34a -lavaja Resp.,Gvatemalo,Haitio, Honduro, Ja' Dominika Barbado, Meksikio, Nikaragvo,Panamio, Kubo, majkc. Kostariko, Salvadcro,Trinidado 35a Kubo Antiloj 35b iilalgrandaj kaj politika mapoj fizika Sudameriko Gvajano,Kolombio, Peruo,TriniEkvadoro, Botivl*. Brazilo, '''enezuelo dado, Urugvajo Cilio, Paragvajo, Arger','.:rro, i-aplataj Statoj 3E;, Ailstnciic- fizika mapo olovzelando 3.Qi' - politika mapo Aist*:f i'r kaj Oceanio 40i' i'lovkaledonio 40i,.i'isioj 40c iiamoo 40rr Tahito regionoj Cirkai,polusaj Flegistro

jelek megdrt6s6hez az *gy*zmeinry*s fr.li:'rsabbkifejez6s Fi6hdny de iirto - dliam f6' fref{,lrbo viirosa :,:eto-- iuggetsenrdependa ien dliarrr a!iajteritori*i - mdsterrlletek fervojo - vc::'-rtak 184 konrti'Lreiafervojo - 6pitds alalt illd vastit tunel* - alagtit per$ipa cle transportado -'rotrajncj (trairropramoj) haj6val{komP natszdllitds Pal)

(distanco per km)Sipvojoj lak (ttivolhaj6zrisi titvona sig km-ben) - dllamhatdr Statlimo federaciaj Statoikai limoj de - szorespublikoj de sovetaj 6s szovjet dllamok vets6gi hatdrai koztdrsasiigok disputatajlimoj vitatott hatdrok limoj de naciajparkoj parkokhatdrai nemzeti - fegyarmistico limoj de verszrineti hatdr montaroi- hegys6gek - hegyldnc montar8eno montverto hegycsrics - m6lyfold basregiono plataio* fennsik - medence baseno dezerto- sivatag - vizl6pcsd kaskado - vizes6s akvofalo

rivero- idSszakos sezona foly6 - csatorna kanalo lago- t6 t6 lago- id6szakos sezona mar6o mocs6r - jdgmez6 glaciego - korallzdtonY rifoj koralai alto superla marnivelo feletti magastengerszint sag profundo- m6lys6g de la mondo- a horzonoj viliigid6z6n6i - naPrendszer sun-sistemo planedo bolyg6 oceanojkaj maroi - 6cednok 6stengerek - egyenl(t6 ekvatoro dramfluoj - 6ceiin! oceanaj latok insulo- sziget - f6lsziget duoninsulo

es n$zztlk meg, hogy mi'i irnak Vdgjunk a dolgok kczep6bep Prdbdljuk meg6rteniaz egyes;rairakat pciclSulMagyarcrsziigr6il I a szcvegosszefr.rgg6sekb$i

i)SC kr:':2,itJ 336 000 kti'. i il';'i,:':. Magyar f,.idpkrlz:d:sasag,Jj c popo Ideni a &: r;rti a resP ub I t!,. ".i' ::j e g y e ), ' " a j rn , ' i i i f f i i i r i . ; t r " a d i v i C a ; i ! ' - i e p a ; " t e i - * e n t{o r;r: de ;;rcefr.rrbo. * i : i i , " i ; * : B u c l a p e d tio Buclapesti ) , 9 5 1 5 2 1 ! o 0 .{ 1 9 6 5 } - ; , ? J M i s k c l c , 1 7 0 , D t b r e c e n1 4 8 , t : i l r l , - t j , u r b c j { 1 S 6 5 ,p e r m i i l o 0 . } 1 59,'1.,,'ti1::':iflfa 115, Gycir 71, Kecskendtfi7, Szombathely Szegeil

r-lunicAnlc

6sdr' r 56, H6dmez6v eh6rv6 nok 56,5z6kesf 57,Szol hAza 59, Nyiregy -d6k6scsaba 42, Cq' Eger 54, Kapowfir 48, Sopron 44, neiy S+, r6d 38. M o n o: forinto = 100 fileroi. lando.I n d u s t r i o: kaj agrikultura E k o n o m i o: industria cefe nutraioj,masinoi kai de la naciaenspezaro, 64o/o reprezentas M i n a d o (1965.per mil t): brunarbo27.075 (Tatateicsaioi. 1107 mln. da m3,.bauksito1478 tergaso 30%);nafto 1802 (Lispe), 45. mangano (Bakony kai montaroV6rtes), 2520 (Duna Stalo P r o d u k ta d o: (1965,per mil t): fero 1588, mil hl, 2425 (Ajka, vino, Inota,AlmSsf0zit6) afuminio58 fijvdros) agrikulturaj mil t, 465 de fruktoj. kaj legomoi,sukero konservaioj kotonteksaioj maSinoi, ma$inoj,traktoroi, vagonoj, metaltrandaj 324 mln.da m2. k o v r ap s l i o l 6 0 % d e l as u ar u n d o A g r i k u l t u r o : l a k u l t i v a tg pli havas altan procenton. nur Danlando en EUropo ma land-areo: helianto j R i k o I t o (1965.per mil t): maizo3578,tritiko 24y'.3, arbofruktoj, U52, 75, vinberoi, tabako, terpomoi, sukerbeto legomoj, B r e d I O o [pet mil kapoj]:porkoj 6963, $afoi4300, bovoi 1964' 29246 km, navigeblairiverci T r a f i k o: fervoioi8805km, Sosepj floto 120 mil KRT; 1229km, danuba nutraioj kaj brutoj kaj instalaioi3S,So/o, E k s p o r t o: maSinoj 13,5%' konsumvaroi 21,8o/o, brulaioikai krudmaterialoj 26,2%, 19,2%' nutraioi 70,7o/o, kaj brulaioi f m p il r t o: tcruOmaterialoj 6,4o/o. konsumvaroj

Oceanoikai maroi Atlantika oceano Pacifika oceano Hinda oceano Arkta oceano Nigra maro Balta maro Nlorda maro Adriatika maro 186 Jona maro Mediteranea mara Blankamaro Barentsa maro Karibamaro Beringamaro Rufa maro Japanarnaro

Riveroj Volgo, Danubio, Uralo, Dnepro, Dono, Rejno, Elbo, Vistulo, Odro, Nevo,Sejno,EUfrato,Gango,Amudarjo,Misisipo-Misuro, ktp. Urboj Londono,Madrido,Romo,Parizo, Berlino, Budape$to, Bukare$to, Ateno, Barcelono, Milano, Vieno, Varsovio,Napolo, Munheno, Torino, Prago,Berlino,Bruselo, Beogrado, Marsejlo, Kopenhago, Amsterdamo, Kolonjo,Genovo, Lisbono, Roterdamo, Stokholmo, Dublino,Helsinko, Krakovo,Dresdeno, Moskvo,Havano, Novjorko, VaSingtono, ktp. Montoj, montaroi, vulkanoj Karpatoj, Alpoj, Balkana rDntaro, Pireneoj,Uralo, KaUkazo, Atlaso, SaharaAtlaso, Altajo, Himalajo,Roka montaro,Andoj, ktp. Kordilero,Vezuvio,Fuiisano

Sufiee! El6g!
Rem6lem,siker0lt el6rniezzela foldrajzileck6vel, hogyfelkeltsem az 6rdekl6d6st egy szaknyelvir6nt. B6rmilyenfurcsdnis hangzik mindez,ilyenekis ldteznek az eszperant6ban. Megemlften6m, hogy legkonnyebben a foldrajzi t6m6r6l tudunk beszdlget6st folytatni. Ha kedvrik van,gyakoroljunk egy kicsit,6s mondjunkHANGOSAN (Nefriunk!) n6h6ny mondatot. P6ld6ul lgy: Mi vivasen Hungario. Cu vi iam estisen Krakovo? Mia amikino veturosal Havano. Cu vivolus rigprdiVezuvion? Kiel platis aI vi h Japanamaro? Kiamvi vidisunuela Nigran maron? Kiaj urbojn vi konas apud Danubo? La aviadilo flugis super la Pireneoj. Pasintjare ni estisen la Balkanamontaro.

18

Ha nem lmsauiljuk izmainkat, akkor azok viss zafejl6dnek. Igy vaa ez a nyelvtadissol is
187

- 6 i t i e o k a z i si a m i s k o m p r e n o , ' mi venis estingi falron...

VET{DREDO
Megstitiiika pecseny6t

ru

DEKIYAU,A TAGO

Az -aj- ut6k6pz6 segfts6g6vel f6rk6zhetiink hozz6ahhoz a bizonyos pecsenyfhez. A k6pz6valamilyen cselekv6s vagytulajdonsdg jelzi.M6gdlmunkban konkr6tmegnyilvdnul5sdt sefeledj0kel, hogy az -aj-mindig konkr6t. N6zztinkrd p6lddt! rosti - stitni pentri - festeni - kellemetlen malagrabla cirkaU- konil glacio- j6g rostaio- s0lt pentrajo- festm6ny - kellemetlen_ malagrablajo seg cirkafiajo- k<irny6k - fagylalt glaciaio

Ehet66llat vagy anyagoknev6vel a bel6hik k6szftett 6telt jeloli. ovo - tojds ovajo - tojCs6tel porko - diszn6 porkaio - hentesdru, diszn6s6g bovo - marha bovaio- marhdb6lk6sztilt 6tel

Taldljukki a kovetkez6szavakjelent6s6t! man$aio,trinkaio, dol6aio, nutraio, araneaio,infanaio, gluaio, jungaio, aio, sensencajo.

Mi lehet a k6pz6k utols6 mohik6nia? az el<iljdr6khoz az iz6, vagy hogyhfvjdk.Hasonl6an Term6szetesen hatdrozatlan van egy is kozott a k6pz6k ielent6sfi. umi - izdlni umo - iz6,hogyhfvidk p6lddkb6l 6rthetitik meg term6szetesen l6nyeg6t lgazijelent6s6nek legjobban. akvumi- ont<izni akvo - viz foliumi - laPozni folio lap popolumi- ben6pesiteni popolo nep szell6zaerumi- leveg6ztetni, aero- leveg6 tetni plena- teli Plenumi- teliesiteni bufumo - szdjko#r buio - szdi Aliaj ekzemploi: - gazd6lkodni mastrurni - turb6kolni kolombumi - koriilbeltil proksimume gyullad6s brulumo amindumi- udvarolni kion signifas! Divenu penkvaronunii, faldumi,ombrumi,kolumo,manumo, cerbumi, dumi. figyeljiik megaz osszes anekdotSt,6s Ndzziinkmeg ism6t n6frdny el6fordul6k6pz6ket. Direktoro dins al rekcixtro: - sinjoro lGrek, mi avertasvin: se vi ne volasskandalon"ne flankumu 1irka| frafrlino Lakatos" - Ho, sin.iaro doktoro, mi certigasvin, ke mia edzino tute ne estas faluzema. - Sedm! estas! ! i ankarien la ,,tago grandalibro-amiko. Kompreneble, I-a edzoestas de la libroj" li uzasla okazonpliFandigi sianbibliotekon kvankam
190

flankumi- oldalog fesziteni krucumi- keresztre torni radumi- ker6kbe - megkovezni Stonumi - kar6ba palisumi hfizni

la libroj jam apenail havaspor si lokon en la logejo. Lia edzino akceptas lin dramavode: - Ci tio ne daiirosplu. Elektu: ThomasMannail mi! Kuracisto gvidas sian aiton malregule. Policano lin haltigas, petas lin pri lia veturlegitimilo. Cio Ci dailras longe, la kuncisto senpacienciQas: - Se vi min ne haltigus, mi jam delonge estus en ta hospitato. - Nu, vidu, mivin petas. Vi povasdo esti al mi et ttanka. .liiijiin vel0nk a piacr4ds nbzen kiiriil! Annyi biztos, hogy rengeteg virdgot6s gyi.im<ilcs<it l6t. A sz6kincs egyik legfontosabbr6sze, hogy ismerjrik a t6mak6r<ikszavait. Ndzztjk dt a mell6kelt csaka kijeloltszavakat listdq,6s tanuljukmeg.

Nriv6nyekFdk, viriigok, gytim<ilcs<ik, ftivek Vegeaioj Arboj, floroj, fruktoj, herboj Ah. - pomo ftonya - mirtelo - anizo dnizs 6rpa hordeo BaU - fazeolo,fabo bab6r- ladlro - bambuo bambusz barack abrikoto (kajszil - persiko 6szibarack - hiskiamo bel6ndek - cidonio birsalma bodza sambuko - kardo bogdncs bogy6 bero bojtorjSn- lapo bon - pipro burgonla - terpomo bfza - tritiko bfzavir6g- cejano btikk - fago bi.ikkony- vicio brirok- cikulo

Cett. - beto

citrom - citrono
191

- urtiko csal6n - Gerizo cseresznye Datolya - daktilo dinnye- melono(gdrogl - sukermelono sirgadinnye juglando di6 * nukso, doh6ny- tabako dudva- sarkaio Egttt - groso - frago eper,szam6ca 6benfa- ebono - alno 6gerfa Fa - arbo fagyongy- visko fah6j- cinamo falevdl- folio feny6 - abio - pino erdeifeny6 lucfeny6 piceo - lariko vdr6sfeny6 - junipero bor6kafeny6 - ajlo fokhagyma folyondSr konvolvulo ffi - herbo f0ge- figo t$z - saliko Gabona - greno - frangulo galagonya (vadl - kaStano gesztenye - marono gesztenye gomba- fungo - gajlo gubacs - rezino(term6k) gyanta gyom - sarkindaio 192

gytik6r- radiko - konvalo gyongyvirdg gytmcilcs- frukto H.gyr. - bulbo,cePo tatdrka- Poligono hajdina, - akvilegio harangvirSg - tilio h6rsfa hindr fuko

looly. - violo
Ja.int - hiacinto jdvor-,juharfa- acero j6zmin- iasmeno jegenye, nyfirta - PoPlo Karal6b6 - napo - sPiko kal6sz - kamelio kam6lia - Primolo kankalin kaPoro kapor karfiol- florbrasiko kat6ng- cikorio k6ka- iunko kdposzta- brasiko - ka6o kdsa k6v6- kafo - kanabo kender k6kusz- kokoso koml6- luPolo korpa- brano kok6ny- prunelo konkoly- lolo, agrostemo - milio koles kom6ny- kumino kdrisfa- frakseno kiirte - Piro

kukorica- maizo Len - lino - lento lencse - lavendo levendula - liano lidn (fut6nov6ny) l i l i o m- l i l i o kardos liliom - irido l6here trifolio M"g (vet6) - semo ma9{kem6nyh6jf)- kerno - grajno mag(term6s) makk glano maldta- malto - migdalo mandula maszlag daturo - sekvinbero rnazsola m6k - paparc m6lna- frambo mdlyva- malvo feh6r mdlyva- alico meggy- grioto - mimozo mim6za mirtusz mirto mogyor6 - avelo moha- musko - algo moszat must6r mustardo - beladono Nadragulya -oranfu narane - narciso ndrcisz - miozoto,nefornefelejcs gesufloro - vegehio, kreskaio n<iv6ny ny{rta poplo rezg6nyfirfa - tremolo

nyfrfa - betulo Oleander- oleandro - siringo orgona Putant. - plantajo paprika- kapsiko - tomato paradicsom pffrdny filiko p6lnn - palmo - petroselo petrezselyem pitypang- leontodo platdn- platano - bukso puszpdng Rebarbara- rebarbo repce- kolzo repk6ny- hedero retek - rafano - rezedo rezeda r6pa- rapo - karoto s6rgar6pa vihiisrdpa - beto ribizke- ribo - ricino ricinus rizs- rizo - rosmareno rozmaring rozs sekalo r6zsa- rozo - krizantemo 6szir6zsa #fr6ny - safrano - kariko sds - akonito sisakvi169 s6ska okzalo - asparago spdrga
193

Saftita - salato

spen6t- spinaco - rubuso szeder - moruso (eper)fa szederszegffi dianto - kariofilo szegfrlszeg - foino sz6na szilfa ulmo szitty6 - iunko sz6l6- vinbero - vito sz6l6vessz6 Tapl6 - tindro tatdrka- Poligono tea - teo Mit csiniliunk ezut6n?

teafa - tearbo torma - kreno tiik - kukurbo tiilgy - kwrko tulip6n - tuliPo

Uuotr. - kukumo Vota - levkoio vir6g- floro Zab -aveno - legPmo ztilds6g zuzm6 likeno - salvio zsdlya

is olvasni! ujsdgotl Olvasni,olvasni6s harmadszor Olvassanak sz6l6sokat, a a.kozmonddsokat, Gygitsdk CVUitt.""f ti niinOent! a stb. Gyfiits6k i iolitikai fordulatokat , hrlnoro, kifelez6seket, ktivetkez6k: a rovidft6sek iOuiOit6r"f"tis! A legfontosabb N.B.- notu bone- megjegYzend6 n-ro-numero-szdm p. - palo - laP,oldal - cimdn,cimdvel p.a.- per adreso p.k. post Kristo- Krisztusutdn pt. - po3lkarto - levelezdlaP pm. - poitmarko - Postab6lyeg Prof- profesoro - tandr - megktizelit6leg, kb' proks.- proksimume P.S. postskribo ut6irat Ptm. - Posttagmeze dAlutdn teljesszdtdra P.V. - PlenaVortaro - az eszperantd Red. redaktoro szerkeszt6 resp.- respektive- illetve, illetdleg rim. - rimarko - 6szrev6tel - eszmetilrs S-ano- samideano
194

S-ino- sinjorino - asszony S-ro-siqioro-rir - azaz t.e. - tio estas t,n. tiel nomata- ilgynevezett trad. - tradukinto - fordit6 vd. - vidu - ldsd vol. - volumo - kcitet z- - Tamenhof- Zamenhof a.K. - antaUKristo - Krisztus ef6tt

Ak. - Akademio - akaddmin anst. - anstatail- helyett i.-cirkaile-kb. det. _ delqito _ delegiitus ekz.- ekzemple_ p6ld:iul - tiiztelt est.- estimata in&. - inpeniero _ mdrnok kdo - kamarado - ervtiirs _ ktp. kaj tiel plu _ stb. bb. _ taboristi _ munkds

Gy0jthetjrik a fontosabb nemzetkoziszervezeteket is. Mindenes f0zet0nkbenkulon fejezetetis kijel<ilhetrink ezek r6sz6re. Ha van hely,akkor mCrbe is irhatunkn6hdnyat. thuifintaj Nacioj ([JN ai ttNO) Asembleo de UN sekretcrto Konsiliode Sekureco Komisbno por Homajrajtoj I nternaciaAgentejode Ato m-Energio VarsoviaFakto NATO-*Organizaio de Nordatlantika Traktato EilropaEkonomiaKomunumo Eilratom- EilropaKomununrs de Atom-Enersio EfiropaAsocio de l-ibera Komerco Araba Liga Organizaiode Afrika {Jnui$o Interparlamenta Unio Tovdbbij6 gyfijtdget6st kfvdnoki

H}

Mdrta, ez neked is sz6l!

195

,rlilll,
,,

\1.

D o o b a

20
SABATO

DUDEKA TAGO

M6giselb6nunka sz6kinccsel! Ha valaki esetlegagg6dott emiatt, akkor most nyugodtan fizze el az aggdlyait,6s kapja tollv6greaz utols6 t6makor szavait.Nem kell egyszerre megtanulni mindet, hanem csak a legfontosabbakat.

Asviinyok Kovek, 6rcek, dsviinyterm6kek, elemek Mineraloj Stonoj,ercoj,mineralaioj Al.b,irtror - alabastro - agato achiitk6 agyag argilo - arseno arz6n aszfalt- asfalto arany- oro Bi.rrt - bismuto - sukceno borostydn b6rax borakso bronz - bronzo br6m- bromo b r i l i 6 ns brilianto Cint - zinko cinn,6n - stano - glimo csilldm Driigak6 - gemo Eztist - ar$ento 6rc- erco, minaio
197

foncsor- amalgamo foszfor - fosforo

Fer - metab

l\lldrvany - trnrmoro - kalko m6sz Ndtriur - natrio - nikelo nikkel - azoto nitrog6n

Gali.ro - vitriolo

gipsz- gipso gr6nit- granito gy6m6nt- diamanto gyongy- perlo

On; - ot"o

Habk6 - SaUm6tono homok - sablo horgany- zinko - hidrogeno hidrog6n

6lom- plumbo onyx - onikso op6l- opalo 6pium- opio 6zon- ozono Prr. - ardezo piit - spato platina- plateno

Joo- iooo
Kavics,kovak6- siliko kdmfor- kamforo - gudro kdtr6ny k6n- sulfuro kinin- kinino korall- koralo koksz- koakso Stontavolo k6zet- Stonaio, petrolo k6olaj k6sz6n(Ston)- karbo kr6ta - kreto kvarc- kvarco Lazurk6 - lazur$tono l6va- lafo l0g - lesivo

Re. - kupro
Sdrgar6z- latuno - smeraldo smaragd s6 - salo sz6n- karbo - sodo sz6da - sublimato szublimdt peOo szurok Timso - aluno top6z- topazo t6zeg- torfo zat{r - zaliro

Mell6kelekegy viccet is, mert vtiks6g lesz a viddm hangulatra az olvas6shoz, hozzflkezden6nek mindjdrt. Miel6tt azonban iqyez' sz6t tal6lhatnaka h6rom ismeretlen z6k meg j6l, hogy legfeljebb vovegben. Otiist adhat magdnak az, aki minden sz6t ismert, 198

n6gyest az, akinekegy sz6t kellett megn6znie, hdrrhast az akinek kett6t,6smegfelel6t az, aki h6romismeretlen sz6ttal6l. Cstiggedni viszont nem 6rdemes.Fogadjuk meg, hogy az6r,tis v6gztlnkaz eszperant6val. Sanig rimedo Du amikoi renkontiSas. - Kio al vi, kara? Kial vi faras tiel acidan mienon? - Lasu min tankvila. Mi havas teruran dentodoloron. - Cu dentodoloron? Hireail mi mem havis dentodoloron, mi iris hejmen al mia edzino, kisis fin dufoie kai tui 6esis mia dentodoloro, - Mivin petas, dir4eu via edzino nun estas heime?

30 sz6 naponta!
Ez is egy m6dszera sok koztil. L6nyegeaz, hogy minden nap megbirkdzunk 30 sz6val. Probl6m6t maximum az okozhatcsupdn, hogy mib6l vdlasszuk ki ezt a 30 sz6t. Ne torj6k feleslegesen a fejiiket! ltt a megoldds. Az al6bbiakban megadom a mindennapi 6letben haszn6lt leggyakoribb 600 sz6t.Az6rt csakhatsz6zat, mert ez 6ppenel6g.N6gyszdzat mdr 0gyis ismernek, 6s a hdtral6v6 tiz nap alatt a hatszdz sz6 k6nyelmesen megtanulhat6. Csaksemmiizgalom! A felsoroland6 fele mdr ismer6s,6s szavak ez6rt nem napi hatvanatkell megtanulni, hanemcsak harmincat. Semmis6g az eg6sz! Egy kis akarater6 kell hozzd. Ez minden.

Aeeti - vdsdrolni .:i - cfm adreso aero- leveg6 afabla- kedves, nydjas afero 0gy,tdrgy agi- cselekedni aQo- kor - elfogadni-, akcepti - elkfs6rni akompani

akvo- viz alia- mdsik alta- magas ami - szeretni - mindkett6 ambaU amiko- bardt amuzi- mulattatni animo- l6lek - is,szintdn ankaU
199

ankorail- meg aperi- megjelenni I apetito- 6w6gy arbo- fa armeo- hadsereg arto - mfiv6szet atendi- v6r:ni atenti* figyelni i atingi- el6rni aU- vagy a U di hallani - hallgatni;aUskulti - 6sz : aUtuno avo- nagyapa Babili - csevegni baldail- nemsok6ra bani- ftiroszteni banko- bank bati - 0tni batali- harcolni ' bazo- alap bela- sz6p benko- pad besto- dllat lenni bezoni- sz0ksSge valamire bildo- k6p bileto- jegy birdo - maddr - feh6r blanka blonda- szdke blovi- f0jni blua- k6k bona- i6 bovo - szarvasmarha 200

brako- kar I stitni (nap) brili - f6nyleni, csindlni r brui zajt bruli- 6gni bruna- barna bu$o- szdj butero- vaj

Celo - c6l

centro- kozPont certa- biztos cifero - sz6m(iegy) - cigaretta cigaredo

A, l,.'ambro- szoba - kalap Capelo Oar mert,mivel 6efo- f6nok &mizo - ing desi- megszfinni - 16 devalo 6ielo 6gbolt : 6u - vaion? Danci - t6ncolni danki- koszonni dato - kelet,d6tum dauri- tartani(id6) decidi- elhat6rozni dekstra- iobb - k6rdezni demandi densa sfir6 dento - fog devi- kelleni deziri- kiv6nni dika - rastag,ktlv6r

diligenta- szorgalmas diman6o- vasdrnaP direkti - irdnYitani - ktilonboz6 diversa diri mondani do - hdt, tehdt dol6a - 6des doloro - fSjdalom domo - h6z donaci- ajdnd6kozni doni- adni d o r m i- a l u d n i dubi - k6telkedni

is Ee- s6t,m6g, f6ri edzo

egala- egYen16 - vizsgdlni ekzameni ekzemplo- P6lda ekzerco- gYakorlat ekzisti - l6tezni elekti - v6lasztani erari - t6vedni esperi- rem6lni esti - lenni estimi- tisztelni eta$o - emeiet Facila - k6nnYii fairo - t$z fakto - t6nY fali - esni fama - hires familio - csaliSd fari - csindlni farti - 6rezni mag5t

fero - vas felida- boldog - ablak fenestro 1 fermi becsukni,zilrni festo - tinneP fidela - hfi filo - fia vkinek befejezni fini - bev6gezni, fingro ujj fi$o - hal f l a n k o- o l d a l flava - sdrga floro - virdg flui - folyni flugi - rePtilni fonto - forrds folio - falev6l,laP forko - villa (ev6eszkoz) forgesi- elfelejteni formo - forma, alak forta * er6s frapi - utni, verni frato - fi(testv6r trazo - mondat fremda- idegen freda- friss frua - korai frukto - gYtimolcs Gaja - vid6m gajni- nYerni gasto- vend6g gazeto- 0jsag genuo- t6rd glaso- Poh6r granda- nagy 201

gratuli- szerencs6t kivdnni - fontos d-l grava griza- sztirke f grupo- csoport ia gvidi- vezetni
^ A Gardeno - kert : 4

- dltaliinos $enerala -ortilni L " Qoii t4' helyes $usta

tiii6informi- 6rtesiteni, koztatni - tanitani :instrui insulo sziget intenci- szdrld6kozni .;* - 6rdekelni j: interesi - bels6 ^,. interna inviti meghivni : iri - menni

Hatti - mesdllni; haro- haj ,. - kikot6 haveno havi birni;lennivmije ; hejmo- hzl otthon '.; hela- vildgos -* helpi- segiteni 3*. herbo- ffi heroo- h6s - tegnap I hieraU himno- himnusz - tort6nelem'* historio hodiail ma (tort6net) '? - becstiletes, tisztes honesta #ges horo- 6ra (id6) .. horlolo - 6ra (tdrgy) :; hotelo- szdlloda humoro- kedv,hangulat hundo- kutYa ':.1' horo- k6rus louo - eszme i't infano- gyermek 202

jam - mdr jaro - 6v ien - lme,im - igen jes. - it6lni juQi juna- fiatal,ifj0 justa- igazsdgos

persze 4 Ja - hiszen,

jaUoo - cstitortok ieti - eldobni iurnalo- 6js.ig ius - 6ppenmost 4 Kafo - k6v6 f'? kaj - 6s kajero ftizet sz6-:..7, i - sz6mitani, kalkuf molni - pajtds, elvtdrs kamarado kanpo- mez6 kanti- 6nekelni )! .* kapo- fej vmire ,' kapabla k6pes kapti- megfogni -t drdga kara- kedves, *

kato - macska kallzi- okozni kazo- eset .{{ ke - hogy "L*. kelkai- nEhdny kino - moziel6ad6s kisi- cs6kolni klara- tiszta,viliigos .-,;*' - oszt6ly kfaso knabo fiti ..5 koko - kakas .-1* kolekti - gyfijteni gy' koleri - haragudni ::4* koloro- szin kombi- f6stilni - kezdeni : komenci - kereskedni -,r komerci komitato bizotts6g, - meg6rteni i- " kompreni komuna kozos ;i - kozolni komuniki konduki vezetni "',r koni- ismerni - beleegyezni,., konsenti " r. egyet6rteni - meg6rizni 1' konservi konsili tan6csolni: - rillnivalamib6l konsisti - 6piteni :. konstrui kontenta- megel6gedett + kontroli- ellen6rizni ikoro-sziv kijavftani korekti - levelezni korespondi korpo test 1-/ korto - udvar kosti- kertilni(penzbe)"i

kotizo - tagdij kovri - betakarni krajono - ceruza kredi- hinni ._. kreski- n6ni :'. '' krii- kidltani kudri - varrni kuiri - t6zni .",t kulero- kanSl "i.' futni -'" kuri - szaladni, -gy6gyitani jkuraci kurala - b6tor kurba- gorbe kurso- tanfolyam kuSi- feki.idni -...r.. - 6mbdr, iroha 'l kvankam - mintha,szinte "/ kvazaU Labori - dolgozni {laca- fdradt :* j lakto - tej lando- orsziig - ldmpa lampo " lango nyelv (testr6sz) larfa - szdles t lasi- hagyni f a s t a - u t o l s 6; . lafidi - dics6rni lavi- mosni {+ - lecke leciono legi- olvasni :* lerni- tanulni I letero- lev6l -i levi- felemelnielibera- szabadL.libro; konyv * ligi - kotni {-+
203
I

l i g n o- f a ( h o l t ) I lito - 6gy lingvo- nyelv litro - liter l o $ i- l a k n i loko - hely longa- hosszti ludi - jdtszani lumi - vildgitani luno - hold lundo - h6tf6

Mrgur.no - |truhitz
mano - k6z rnangi- enni manki - hidnyozni maro - tenger mardo - kedd maniero- m6d, viselked6s marko - b6lyeg mastro - gazda mateno - reggel matura - 6rett meblo - btitor mem - maga membro - tag memori- eml6kezni merkredo- szerda meti - tenni, helYezni metro - m6ter mezo - koz6P + mezuri- m6rni militi - harcolni,hiibor(skodni minuto - perc .y m t n - c s o o a l K o z n l-r, mola - liigy,puha " 204

momento- pillanat mono - p6nz monato- h6nap i mondo - vi169 monto - hegy - holnap .'i morgaU morti meghalni movi - mozgatni i. multa - sok muro - fal muzeo- m0zeum montri - mutatni muziko - zene Nacio - nemzet naQi- 0szni najbara- szomsz6d(os) n a s k i- s z u l n i . , . naturo - term6szet ''l .i nazo- orr ne - nem - sztiks6ges necesa negO nO 'i r . em...''i n e k . . . n e k .-. . s e m . .s nepra- okvetlen,felt6tlen nesto- f6szek nigra - fekete nokto - 6jszaka 4 nomo - n6v nombro - szdm,i'irennyis6g ,'} nordo - 6szak nova - rij nubo - felhS ,;. numero- szilm(telefon,(js.tg) i nun - most nur csak

ofico - hivatal, ;illiis ? ofte - gyakran ""- tort6nni :okazo - nyugat okcidento okulo szem okupi- elfoglalni (dltaldnos oni - az ,,ember" alany) *1 onklo - nagybdcsi , i opinii v6lni orelo- ftil ordo - rend - szervezni organizi oriento kelet oro - arany ovo - tojds Pt.o - b6ke pafi- l6ni pagi- fizetni - oldal(konyv) pa0o pala- halvdny, sdpadt pano- keny6r ; - papir !' papero - megbocsdtani i pardoni parenco rokon .paroli- besz6lni parto - r6sz - dtmenni, pasi elmflni (id6) pa$i- l6pni ,, patro - apa patrio - haza peco- darab peni- fdradozni i - gondolni pensi

Ouj.t ,o - tdrgy

perdi-elvesziteni ,, - szem6ly t persono - megengedni permesi peti - k6rni ,r.pezo- srily :: piedo- l6b pla6i- tetszeni plafono- mennyezet - padl6 'i planko plena tele,teli - orom,6lvezet, plezuro plori- sirni 't plu - toviibb .'r p l u m o- t o l l ' , ; pluvo- es6 *. pomo- alma ponto - hid popolo- n6p ', pordo - ajt6 .> porti * vinni postuli- kovetelni po6o- zseb oo$to- posta povi- birni,tudni pravi- igaza lenni ,.{ premi- nyomni - ktilonosen -' precipe preni fogni,venni prepari- k6szfteni - csaknem, preskaU majd-..1 nem preta- k6sz 4 - bemutatni prezenti prezo 6r - elnokolni prezidi - tavasz/rprintempo produkti termelni i205

- foglalkoz6s, prgf.esig. nvatas profunda - mely ;-+ - k<izeli L proksima promeni sdtdlni lpromei - ig6rni proponi- javasolni propra - sai6t lr*. provi - pr6b6lni proverbo- kozmondds punkto - pont 1; pura- tiszta ' pu$i- ltikni Radiko - gyok6r rajdi - lovagolni rajti - jogalenni ', rakonti- elbesz6lni rapida- gyors :...raporti* ielenteni regi- uralkodni regulo- szab6ly - aj6nlani rekomendi rekta - egyenes .; : renkonti- tal6lkozni"l-respondi v6laszolni resti- maradni i."revuo- foly6irat 'i-' ricevi- megkaPni ri6a - gazdag ridi - nevetni - n6zni rigardi -' rimarki- 6szrevenni ' rimedo eszkdz ' ripeti* ism6telni ripozi- Pihenni I rivero- folY6 t; zffi

rompi - trirni Y ronda - kerek r{" rozo - r6zn i'; "r.* ru$a- piros,vor<is ' Dabato - szombat r*saQa okos salo- s6 sako- zsdk salti- ugrani ; tidvozolni saluti- ktiszonni, sama ugyanaz , 'F sana- eg6szseges '',i' - v6r sango sapo szappan sata- j6llakott - jelenet sceno scii- tudni - tudomdny scienco ! se-ha sed de, hanem''i se$o- szdk ; seka - szflraz sekvi- k6vetni - h6t (id6) semajno senco ertelem - ktlldeni :" sendi serdi keresni - szolgdlni vmire .t; servi senti- 6rezni - 6vszak sezono sidi tilni (sz6) signifi- ielenteni i silenti hallgatni ' - hasonl6 simila - egyszer0 simpla
ra

- dszinte sincera sinjoro- 0r Lskribi- Irni flenni soifi - szomjasnak -:' sola egyed0li somero- ny6r .V - dlom son$o 5 soni- hangzani sorto - sors - vad sova$a speco fajta t"1' stacio- 6llom6s iP' .r-stari- Sllni stelo- csillag :" strato- utca .! stato- 6llapot i; - hirtelen subita sudo d6l suferi- szenvedni'-* 'f sufiea- el6g,elegend6 sukero- cukor .-/: s u m o - o s s z e g ,' suno- nap supo- leves - fels6 4 supera A Dajni - l6tszani - v6ltani,cser6lni-' San$i kedvelni Sati- szeretni, t';' $Po haj6 - bezdrni(kulcs) Slosi $ranko- szekr6ny -6llam Stato Stofo - sz<ivet ftono - k6 :/ Suo- cipd

I ablo- asztal J tabulo- t6bla tago- nap L tamen - m6gis -1 taso - csdsze tasko- feladat teo - tea teatro- szfnhdz telero- tdny6r Ltempo- id6 teni - tartani,fogni ."tero - fold n4 timi - f6lni '* tiri - h0zni 3 traduki - fordftani (szove. get) trafi - elta16lnir.../ tranei- v6gni r.i trankvila- nyugodt _-: tre - nagyon .? trinki - inni ":, '/ tro - t0lsdgosan trovi - taldlni tuj - azonnal 'l tuko - kend6 tu$i - 6rteni + turni- (meg)fordftani tuta - eg6sz i*.

.t

i;utila - hasznos uzi - hasznSlni*1. Mgono - vasfti kocsi 1valo - viilgy varma- meleg -a_, 207

j Uruo - v6ros urS sfirgds

if veki- fel6breszteni veni- ionni i.vendi- eladni i.t - p6ntek f vendredo venki- gy6zni vento- sz6l :. vera- igaz : verda- zold j. verki- alkotni,irni (mfivet) - este : vespero vesto ruha vetero- id6jiirds i veturi- utazni(j6rmfivel) viando- hfs vidi - l6tni vila$o- falu -r

vino - bor vintro - t6l viro - f6rfi vivi - 6lni viza$b- arc .. viziti - megldtogatni vo6o - hang vojo - 0t . 4 . - utaznl vojagr h voki ivni ', voli - akarni volonte- szivesen vorto - sz6
Zorgi - gondoskodni 'j zumi - ztimmogni
-t

J6zsefAttila? Hogyantanultaa szavakat

I\agyko|t6nknagyonegyszerfi6sha-t6sosm6dszertv6|aszto Pedag6' sz6kincsre. szerta szi.iks6ges igy-tett ifojratt" a sz6t6rt,6s -ez eljut_addig, aki de a legjobbm6dszer, ti.i ,r"rpontb6l nem Fontos' az nemcsal6dik' 6sv6gigcsindlja, fiogvtgvit"r megpr6bdlja rendszelegyen 6s k6zbe, vegye sz6tdrt n"gy Jiehet6 tegnagyo-bu Beidr6diSkok 6s vonatonutaz6kel6nyos resensok szabadideie. tud lenni, olvasm6ny izgalmas nagyon A szOiar vannak. helyzetben sz6t6r' nagy Egy benne' 6rdekes "i.I ta kell jonni arra,hogymiiz n6zegetnl, komolyan 6rdemes ban pl. csak azokati cimszavakat iill' ltt van eltemetvea l6nyeg! utdn sok megjegyz6s amefyef< kozmond6sokkal' sz6lSsokkal' 6lettel, tele vannak A megjegyz6sek 6s m6gsok haszelemekkel el6regydrtott o.rr"iiri fordulatokkal, ki innen. gyfijthettink Ki tudlu,hogymi mindent no, troniuul6val. egytanulva sz6t6rt izenkivirlazt se feledjuk,hogy az eszperant6 megtanult minden 6s ben az idegen,rru.k t Otaraiis tanuljuk, eszperanto"szotviszont|dthatunkk6t-hdromidegennye|vbe el olvassuk 6s befejez6stil Maradjunkma v6gigJ6zsefAttili{ndl, fordittinagyszerfi Kdlmdn Kalocsay vers6t tobbsz<irMama cirn( sdban! 208

PANJO Jam de semainojpri patrino mi pensaseiant kisnkapklino. Si iris,nura diligento, kun knara korb'al subtegmento. Kaj mi, ankoradhom'sincera, kriegis kun stampfad' kolera: i lasu la velajnvestojn, venu, al subtegmento min kunprenu! Si iras,multe la vestojnmetis, ne skoldis, nek rigardon ietis. La vestoj, brile sur la finuro, al alto flirtis kun susuro. Nun mi ne blekus- pento vanta. Mi vidas,kiel 9i, - giganta, per nub'la grizajn harojn volvas, bluigilon dielakvesolvas.

A n l p.e,.! 4V l r:'r: ;::,'#r;::#:.ra

209
.a'--:--+'-

EN KAFEJO - lmagu Eva mia edzo trioblePli da premioricsvi! ol Paointfre... - Cu li laborc eir novt lok6? - Ho, ne! tUlihevacnwan odzon.

:t.i:/.

.l|'||||''l|||||||||||||-

:#-'*a4sr-

'+---

DUDEI( UNUA DIMAy'Yeo TAGO

Bej6r6didkok nagyonfigyetjenek! Nem akarom ecsetelnia bejdr6 didkok szomorf sorsdt, mert mindenkitudja, mit jelent nagyobb tdvols6gr6l napontavonatozni az iskoldba 6s vissza.Nagyon l6nyeges, hogy vonattal jdrjunk. A tdvolsdgi aut6busszal utaz6kmost hdtrdnyoi-helyzetben vannak. Mindj6rt kidertil, mi6rt. Vizsg6ljunkrneg azonban eldtte egy mondcst:_,,Anyelvtanulcs mai 0tja: iskoia 6s nyervtantolyaritl Ezt m6g elfogadjuk, de meg kell jegyezni, hogy csak l{.., .i9t iskoldban ds nyelvtanfolyamonnyelvet megnanulnineni' lehet. (olyan ez, mintha valaki mfiteremben akai megtanulni sfelni.l Az igazi tuddst az 6letb6l lehet megverezni.Nem tell tri! sokat vdrni.egy 6llft6lag nagyonprfma nyetvk6nyvtdlvagy egy erdsen halad6intenzfvnyelvtanfolyamt6r. Ne ess0nk hasri'a n-yelvlabor el6tt sem! Ezek mind nagyonkomoly eszk<izrik, de az eredm6ny nem tdhik fiigg. Jegyezz0k megj6l! ltt csak magunkra sz6mithatunk. Helyettrinknem v6gziel a munkdt mcs.Egygy6renkivildgftott d<icdg6vonat n6ha jobb, mint a legf6nyeieb6nyelvlabor. Ullrint<fel tehdt a vonatr46sdricogjunkvalahovd. Tegy0nk most kiv6teft,6p.nq a tdiat nflzzik, hiszenm6r annyira ismirlrit, nogy konnyen idegbajt kaphatunkt6re. Vegyrik el8 nyelvrco'nwtintei 6s olvassunk egy kicsit.Tyfi a mindenitl Ha napi4b percaz 6t oda 6s vissza, akkor ez m6gakkor is biztosftjaegy nyelv elsajdtftdsdt, ha csakaz utaz{s idej6t fordftom 16.Erde-kes, nem? olvassukel a kovetkez6elbesz6l6st! sz6tdr n6lkril! Ne vegyfik el6 mdg akkor sem,ha k6zn6l van. Ellen6rizzilk magunkat, hogy
211

olvasdsra vagyharmadik meg bel6lel Mdsodik mennyit 6rtetti.lnk sz6tiirban' a n?h6ny nagyon fontos sz6t rar megn6zhettink Legyensziveshtzzate|azablakot,mertbesziillakoroml

Mia unut romano

(Novelode Ermite Originaleverkita en EsPeranto) travivis strangan Kiam mi verkis mian unuan romanon' mi Mi volasrakonti Sinal vi' aventuron. el VarsoTio okazis ,n U,rtap,oii"o urbeto' Mi forveturi.s En la lo$eion' serti iris mi kai alvenismatene' Tui ,ii'irrprr" eambron agrablan sed simplan' strato Langa n'ro I3 mi fine trovis tarma kun filino"' vidvino beleta te tiel interesa' Mia manuskripto! Mia eipero! Kriminalaromano tar iam labori' komencis mi krit iento alia in la tuta mondo' Tui diligente do skribadis Mi fini h romanon. pliit irmu tagoimi volis temqon' longan kaj fenore aI mi papero'-Kia malfelito! Sedsubite*i ri*int{ii, ie ekmankis se mi nun ke 8i eksplodus' Uto- t iio estistiel plena de perysoi-' ekscitita, tiom estis Mi ftnskrtbtta. skribi. La lasti tinio estis eesus mastino' mia de kai kurisen la tambron ii ii eksaltis " mi kriis kai eirkailkuris en la ,,Paperon! st riiiopi'i"! eambrokun sovafaigestoi' LavidvinokniS;iaftlinorigardisminkieldumalsalajfiaftnoi.. Ilinekomprenismianmalesperankrion.Finelafilinodonisalmi la paperaton el Siatremantama' leterfolion. Mi elSiris malgrandan no kaj rekuris ,n iion 6ambron.6oiV al Dio la folio sufitts, por fint la tapitron kai trankviligi miain ekscititain nerttoin' por mia romano' Carmi por ateti paperon la lo$eion Mi forlasis trtiiii ankorail taio'n di kafo en la kafeio, pasislonga tempo, $is heimen. mi revenis sonorigi. Mi forgesisantaile kunpreni ta. Slosiloin kni devis_, inter' mallailtan aildis mi Subite Neniu'miffermX. Cu ili foriris? eksi' voeoi La sonorigis. pordo. Denove-mi la paroladon-malantail 'lentis. malgranda la tra min observis kiu okulon Nun mi, ekvidii 'fenestrode Ia " Pordo. la pordon"' ,,lVIalfermu ,,Diable! mi kriegis malpacienece' mi... Vi ia vidas'-." Jen estas 212

Nunmisukcesis.onimalflosislapordon.Mieniris,sedneniu miris estisvidebla. Mi nur aildis la rapidan fermadon de pordo. Mi pri tia konduto. Subiiemikomprenis:certemitimigisilinpermiaelscitita kriado' ,,paperpostttlado" kai nun per mia malpacienca "' petas Ui io frapis al la pordo kai diris kun doka rideto: "Mi malSentila. antaile tiel parclonon",,rtt*oto1 iiniorinoi, ke mi e-stis Mi ne ftnis la frazon' vi..." al diros mi se min, komprenos vi certe Du krioj el du virinai busoi estisaildebtai. Ambail siniorinoi kuris en la apudan 1ambreton kai riglis pin rapide. La situacio estis tiel komika, ke mi lailte ekridis. Mi volis senkulpigi min denove, sed ili kriis responde: ,'Forlasu krios nian tambron! Eltru tuil Alie ni malfermos Ia fenestroin kai je ' helpo! pensis Tio min kolerigis. La virinoi Sainasesti frenezulinoi, mi iris en mian eambron por dailrigi la verkadon de mia romano. kaj 'Mia koro estisplena de esperoi kai pensoi. Mia detektiva romano faris bonain Progresoin... Kiam mi revenis de la vespermanio kai volis eniri la domon, iu fultron kai diris: ,,sekvu min sinioro metis sian tnanon sur mian " rin! policeio! Mi arestas tuj al la Mi forgesis pro miro fermi la buion, sed"Ia sinioro diris: "Mi kriminala policano- Jen mia legitimaio! estas Mi protestis energie,sed mi devis sekvi lin. bn k policejo oni demandis min pri mia persono kai post tio kai demandis: ,,Cu vi levigis dika sinjoro kun grandai okuivitroi ""' ! leteron? tiun ti konfesas,ke vi skribis Al sinjorino grafino Orel de Pord ei loke mila tria kaj lastamia admono!! Mi ripetas Tiu di letero estas je deponu nokte dua la an postulon:la dekkvinande tiu ei monato 30 b00 zlotojn sub la granda$tono de la monumento de libereco apud la urba teatro. se vi ne plenumosmian postulon, sciu: la bombo, kiu eksplodossub viaj piedoj dum via plei proksima promeno, ku$asan.ail mi sur la tablo. Je la fino mi ankorailfoje por l.iptttt, se vi pagosla monon, vi estossavita. Alie preparuvin

via certamorto!

La nigramano
213

" la dika sinioro. ,,Cu vi konfesas? ripetis severe ridegi. komencis l<ai tion mi komprenis Nun Poste mi ktarigismian situacion.Dum mia foresto la vidvino kai Siafilino spionis en mia eambro. IIi trovis la leterfolion, kiun iii ke mi donintai al mi, sur mia skribtablo.Car ili ne sciis, mem estis kiu ei krcron, tiun ili legis kiam terure, estasverkisto, ili ektimis La romano.' kriminala el mia eapitro iu estisla sensacia fino de granda pensis, krimulo ke policon, ili ear virinoj tui alarmis la lopasen ilia lo$eio. Tiel eio klari$is. " ,,Mi gratulas! ridetis la dika sinioro. ,,Via unua sukcesokiel verkisto- kai bonareklamopor via romano..." Tiel ftni$is mia aventuro. Kai eble interesosvin, se mi rakontasal vi ie la ftno, ke tiu sama mia edzineto"' earma filineto de tiu vidvinohodiail estas

Hivatalos menetrend
Eru6nyes1979.mdius27't6l /980- miius 3f is. Nern kell meglep6dni,mert nem fogunk dtszdllniegy. mdsik hogy m6t6l kezdveminden nap vonatra.Arr6l van sz6 csup6n, valamilyenkiize van az aminek konywel, egy rnegismerkedtink menetolvassunk Vonaton stilusosak! Legytink Eszperant6hoz. is. olvashatjuk m6r 6s oldalon, 25. rendet! lgen! Nyisiuk ki a 6s n6met Az orosz, kiilonos. Nincs ebben semmi Eszperant-6ul! a 6rdekl6d6k az is elolvashatjdk francianyelv melletteszperant6ul persze tudnival6kat. {Mindez kapcsoiatos haszn6latdval menetrend knak koszonhet6. ) eszperantistd a vasutas izelit6ulbemenetrenddel, rendelkeznek nem akik Azok sz6m5ra, sz6t. mutatokn6h6ny

OrientastacidomoOkcidentastacidomoSudastacidosno haltejo- meg6ll6helY 214

kai limstaciokun dogana - hatdrgtsporta kontrolo ' v5m6s ritlev6l 6llom6s, ellen6rz6s

bufedo en la stacidomo- aut6buszali$oal buslinio csatlakoz6s Huryaraj Satfervojoj - MagyarAllamvasutak tempo de ekveturo- indul6siid6 tempo de alveno- 6rkez6si id6 pasalertrajno- szem6lyvonat rapidqa traino - gyorsvonat

motortraino - motorvonat vagono de 1r klasovagonode 2-a klaso lituagono kuSvagono restoraciragono bufedmgono la trajno trafikas...- a vonat k'5zlekedik... horarlibro- menetrend la validecode la veturbiletomenetjegy 6rv6nyess6ge

Tal6ljuk ki a kiivetkez6 kifejezdseket! datostampilo dum la eldonatago de la veturbileto kaiobileto pakajportistointerrompo de la vojalo 6e biletgieetui de la Hungarai Statferuojoj antailmendode taksio pakatgardeio pakalgardadovalizgarda aUtomato Ne feledkezzink meg arr6l sem, hogy akkor tanulunk meg besz6lni, ha gyakoroljuk.Alkossunka megadott6s kital6lt kifejez6sekkelegyszerfimondatokat! P6ld6ul ilyeneket: Kie estasla pakaigardejo?Cu vi havashorarlibron? Mia tralno (vagonarol ekveturos ie la 21-a horo. Cu vi havasmonatanbileton? ktp.

a t

r \ { l

dtl

jeta" I Ifg;;;,'#;:,';##
215

I ercnton,atenton!

';(,/ "/",4
/,t ,/ ,,/t'" ,/

E N L A F I N OD E M O N A T O - eu mi povusricevi50 forintojn? Tiom da monomi bone. al miafilo seli lernos oromesis

LUI{DO

I f ^flr.'r-

Vigyiizat, kdrddsekkiivetkeznek! a kdrd6seket, F{aeddig kevesellt6k a rnag56t. Mindenkimegkapja fel teVegyk fognak. jo jel, orrilni most mert legaldbb az nagyon (szokny6jukat!, k6nadrdgjukat k6szrllt anyagb6l h6t aleger6sebb K6idegcsillapitdt. 4-5 6s vizet hideg szitseneIel6 mdsf6lkancs6 haboz6s 6svdlaszoljanak vannak?0rizz6kmegnyugalmukat, szen az divat pszichol6gusokndl A k6rd6sre. n6lkril a kovetkez6szdtz Ezekbot ki. derulnek dolgok 6rdekes Az 6 k6rd6seikb6l ilyesrni. jelencsakf6ny. A fejl6d6s dertllhet apr6 mulasztiisokra rriaximclm vildgosan k6rd6st minden nShiinysz6 kiv6tel6vel legi szakasziiLrar, adni az itt viilaszt tobbf6le 6Jegyb6imeg kell 6rteni.Pr6bdljunk segitek' Az eis6n6l leirt k6rd6sekre. la bananon? 1. 0u vi $atas - Jes,miatas la bananon. - Ne,mi absolutene gatas la bananon' - Kompreneble, mi ege fatasla bananon' be' ir6i mindigismerjtik le, de a t6nyeket Amit lehet,tagadjunk le is irhatj6k a vdlaszokat, rendelkez6k v6niival6s Parker-tollal illik monamit mindighangosan de sokkaljobb a sz6beliv6lasz, 99 k6rd6snek! nekia kovetkez6 dani.Ugorjunk 2. - Kiamvi naski$is? via nomtago? 3. - Kiamestas nun? 4. - Kielvi fartas
217

r5. 16.17. 18. 19.20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 18. 19. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41.218

-,-. Kuntamaaktorino(aktoro)? la matematikon? ,. ,lc satas 80 mil forintojn? sevi gajnus Kion vi aCetus plej bona? la vi opinias aUton Kiun aUto? via bezonas benzinon Kian kunpkun vi? vivas Cu via bopatrino kosmonaUto? estus Cu vi volonte pri la politikode la Unui$intaj Kion vi pensas Statolde Ameriko? kinejonmonate? vi vizitas Kiomfoje lastfoje? vi vidis Kianfilmon fumas? vi Ekdekiam la primilitainfilmojn? Cu vi $atas vi fumas? Kiaincigaredojn kronikon? la televidan eiutage Cu vi rigardas muziko? Cu vi interesiQas Pri fiskaPtisto? Cu vi estas la Sercoin? Cu vi ofte miskomprenas lavi la telerojn? edzino via al Cu vi helpas vi uzas? Kiandentopaston labori? Perkio vi veturas en Cehoslovakio? Cu vi iamestis Kianbiletonvi havas? Kiel vi dormishieraU? nun dormema? Cu vi ne estas Je kiomahoro vi enlitifas? via iupo? estas El kia materialo en cent via trabanto Kiom da benzino ,,man!as" kilometroj? por la benzino?Cu vi aUedzino? Kiu pagas en via lo$ejo? Kianfornonvi havas

4V. -

x.-,',

50. 51. SZ.Si. 54. 55. 56. 57. iil. 59. 60. -

de aviadilo? devojiganto Kiu estas vi ab.onas? gazetoin Kiuin hungarain amikino? via laboras apoteko en [<iu de aviadiloj? punus la devoiigantoin fi"f vi edzon? estontan vian Kiel vi imagas havi? vi dezirus Kianedzinon al vi? Pladas eu la blondulinoi ABC-magazeno? Kio estas aboco-magazeno? estas C, .n via lo$kvartaio en la aboco-magzeno? povas adeti Kiain varojnoni (skribmaSino)? tajpilo elektra Kiom kostas fotografilon? 61. - Cu vi havas via avino? 62. Kiainokulvitrojnhavas 63. - ir, vi &tas la Piedpilkon? 64. - Kiel altavi estas? de Bolivio? la Cefurbo 65. - Kio estas mezeuzitaiigulio? duiara, 66. Kiom kostas al vi? apartenas Oi. e, tiu 0i vartburgo bastiono? fi$kaptista la al ir-i OA. fitf vi ne volas Novembro? en 69. Kia veteroestas la vorto ZIZELO? 70. - Kion signifas radiodissendon? esperantan 71. - 0u vi iam aUskultas EsPeranton? 72. Kial vi lernas 73.- 0u vi adetis iam gazetoin? forta? ke vi estas 74. 0u vi Pensas, vi? ol forta 75. Kiu estas Pli maldiligenta? 76. - 0u vi estas 77. Kiom da iaroivi havas? 78. - Kial vi mensogas? salairon? 79. - Kiamvi ricevos
219

vi rgr5 PL

Nlt.

vi naski$is? En kiu monato Kion vi kolektas? klubo? anode ia junulara eu vi estas 0e Balatono? di-jare Kun kiu vi estis blankan Kie mi aeetu Panon? tiu blankjuPulino? Kiu estas iri al dentisto? eu vi Satas ne la malbonan forigus Kionvi dirussela dentisto denton? plombita0i tiu dento? 96. - Kiamestis dormigilon? 97. - eu vi uzas ankorai kapdoloron? 98. - 0u via edzinohavas kinejo? en la najbara hodiaU 99. - Kiononi ludas - eu vi laciQis? 1OO. Mirej6 egy magnetofon? dolgokat lehet mfivelni. lsmert t6nyleg csoddlatos Segfts6g6vel csak az elsaj6tft6sa besz6dfordulatainak nyelv 616 hogy az dolog, folyamdn val6tart6zkodds nyelvikornyezetben idegen huzamosabb kozik olyankifeiez6sekkel, tankonyvsemfoglal Egyeilen lehets6ges. meg stb. Pediga beszelt egye a fene hogyhiviSk, sz6val, mint iz6, A m6sikerdekes fordulatok. ilyen ielens6g az nyiizsrignek nyelvben Magn6s sokkalegyszerfibb. p"dig .t, hogya blsz6lt nyelvnyelvtana anyagra, ilyen teheti.ink szert konnyen m6dszerrel vagylehallgat6s ki lehet kifejez6seket A h6zagp6tl6 6s-izt otthon elemezhetjtik. Nagyon16szerintbdrmikormeg lehetismetelni. gyfijteni,tetsz6s vegyiinkfel' besz6lget6seket hogy term6szetes nyeges, kerulni,ahol ilyen ugyan k6rem!Hol tudok 6n olyan kornyezetbe erre' tobbenkivdncsiak tudok felvenni?Bizonydra beiz$lgetdseket 22A

88. 89. 90. 91. 92.93. 94. 95. -

klubok osszejovetelei, ny6ri eszpeEldrulom,hogy az eszperant6 eszperant6 konyvesbolt stb. mind rant6 taldlkoz6k, tanfolyamok, a nyelvet. kivdl6helyekarra,hogy egy 6jabboldalr6lostromoljuk ehhez c6lja a besz6lt nyelv elsaj6tit6sa, A modern nyelvtanulds pedig felt6tlen sztiks6g van az emlftett m6dszersegits6g6re. J6 k6sztilt kfvdnok! Egyik ismer6somezzela mddszerrel magn6zdst is. Kiutazott ndhdnynapraaz illet6 orfel az {llami nyelwizsgdra interjfkat k6szitett a megkfv6nt t6makorok alapjdn mintvdgba,6s qy sz6zemberrel. A cip6bolti elad6t6l a mozi jegykezel6j6ig, leveg6ztet6 mindenki sz6t kapott.Kell illetvea kisbabdt anyukdig magn66s otletek.Az utca m6genn6ltobb? El6gegy hordozhat6 egy nagynyelvlabor.

Petfffi eszperanthul
Korit6s helyett besz6ljenek a r6szletek! N6hdnystr6fa a Jdnos Vit6zb6l 6s Pat6 Pdl 0r. Vele (Pat6 Pdllal)vigydznikell, meri KalocsayK6lmdn nagyszerfi fordft6sdban t6veseszm6ket terjeszt. " ne la afer'l Szerintem a dolog srirg6s,6s n6zziik ,,Eh, urQas a verseket. JOHANO LA B1AVA t. Ard-radie brilas la viza$osuna De l'6iela supro al fafisto juna. Estas superflue, ke Qi tiel ardas, La afist'sen tio tro varmegefartas. Ama fajro brulas en la juna sino, Dum li paftasgregon6e la vila!-fino, Dum la greg'paStiQas tie, freSherbare, Li sur siapelto kufasnenifare. X. Tiel ili marfiisal la pola lando, Kai de tie al la hinda limorando, Jam najbarasfranca lando al la hinda, Sedla interuojo - ne tre dezirinda.
221

Mezede Hinduio nur monEtoi estas, pti kaiplieiam ta montetoi kreskas, Sed Kiam niatingaslimon de l'du landoi, Tie iam eielon boras montgigantoi' ATENTON! Lapozzuk fel gyorsan a sz6t5rt,6s n6zztik meg, a n6vnek? hogy van-evalamilyenjelent6se PEUIO PROKRASW Kiel princo malbenita trans la Ocead Fahela, sola viws Pafrf Prakrasty grumble sur bied nobela. -Ho, se estusedzineto, tanQussin la vivmanief... lntZrrompis Paill' Prokrasty: la afer'!" ,,Eh, ne urfuas Det kaduka dom' faladas la mortero, kai la venta dio scias kie kuras kun la peca de tegmento" Riparigu, Car rigardos ta f plafono la Ciel'-.. lnterrompis Fadf FrokrastY: ,"Eh, ne ur/as la afer'!" La (iardeno dezerti(fis, sedia floras agrogrundo: 6ia speC de sova|floroi tie pompas en abundo' Kial dormas laboristoj, pigras la plugila fe/? lnterrompis.Pafif Prokrasty: ,,Eh, ne urrtash afey'!'" Kai la vestoi! L' olda iako kai trivita Pantalona por araneafo ta'frgus en necesbezona' nur lam Sendu voki la tailaran drap' atendasen kamer""" !' ProkrastY: InterromPis Pa[t afef !"' la urfias ne ,,Eh,

Tiel li tra f vit' vqetas. Kvankam al li de f Praavo restis heredSo ri6a, 6iam estisli sen havo. Sed ne estaslia kulPo: naskislin hungara te/, kie estas Pradevizo: ,"Eh, ne urfrasla afe/!" 222

A bemutatott r6szletek egy6bk6nt a LIBERO KAJ AMo cfmfi (A k<inyv kritetb6l sz6rmaznak. beszerezhet6 a MagyarEszperant6 Sz<ivets6g konyvesbo ltj6ba n). Apr6 andcsok z6r6rael6tt Ebddf6m6dszer- addig nem nyflok hozz6az uborkasal6t$hoz, amfgmeg nem n6zem(vagyk6rdezemlazeszperant6 (idegennyel_ v0) nev6t.Ezt teszem mds6telekkelis. Kdvetend6p6ldaa gyermek- egy nyelvtanul6 pletyk6lbesz6ljen, jon sokat,kdrdezzen rengetege!6s 6rdekelje minden. - arabul is tanul6 embereknek Az arab nyelv 6s az eszperant6 hogy hasonlftsdk 6sszea k6t nyelv sz6k6pz6 rendszer6t. ilva{om, Meglep6hasonl6sdgokra fognak r6jonni. Zamenhof nem tudott arabul,de a logik6nak van nemzetktizi magva. Nyelvtanfolyam wc-papiron! - valamelyik nyugati orszdgban kf#rleteztek ezzela m6dszerrer. Kicsit k<inilm6nyeiaz alkalmazilsa $ csakkieg6szft6 jellegfi.Annyi haszna azonban van,hogy meg_ emfftstik.Mi lenne, ha kifriggeszten6nk n6h6ny (2_3[ Ufiazatot abbaa bizonyosmel16khelyis6gbe? - olyan mint egy lyukasfaz6k,melybe Hagyom6nyos nyelntanul6s hetenk6ntegy-k6talkalommal vizet t<iltiink 6s nem akarjuk meg6rteni,hogy mi6rt nemtelik megsoha. Figlyeljcsak thsil - miel6tt idegen nyelv tanuldsdba kezden6l, tanulj megeszperant6ul!

Laci, egyetdrtesz?
223

K0 tPrP16i6ul5 |,trAAMf ARTLABoREJoN, er- puSreru

ESTI KUN MI, FINE V' POVOS HtA ,<ARA | --z

Dlo MIAI MrAF'ANCo' , Ln crOa MEBLoFARTSToI

p,erb nIr-i re mtrsorui r a 60 r r l e l -4

D(IDEItr
MARDO
Balkez- jobbkdz m6dszer A mai csemeg6t szeretn6m teljesenkommentdrn6lkril t6lalni. SdnthaFerenc Hrisz6ra cimfi reg6ny6b6l kovetkezik r6szlet. RdgEgysorfulfedezni val6dologvdr benntinket. iuk dt rajtamagunkat.

TRIA TAGO

J E L A I O . AH O R O - Su vi trinkusankorafi glason da vino? - Jes. - 0u vi ne preferus bieron? - Mi ne volas miksi. - Sedtiam vi devos malsupreniri kun mi en la kelon,kies vico sentio devus venipli afi malpri frue. Mi ne montras Qinal tiu, sedvi apartenas al la aprecikapablaj. Li ekstaris, estingis siancigaredon: - Donual mi miantekon!- li montris al la planko apud - lszikm6gegypohdrbort? lgen. Nemakarsort inkdbb? Nemszeretn6m osszekeverni. Akkor viszont le kell ionnie velem a pinc6be,amire rigyis sor ker0ltvolnael6bbut6bb. Nem mindenkinek mutatommeg,de maga azok ktiz6 tartozik, akik m6ltdnyolni kdpesek! Feliillt, elnyomtaa cigarettdi'dt: - Adja ide a tdskdmat!- intett a f<ildre, a fotelom
225

mia fotelo. Gi estiskutima kuracistateko, sed novega, kiel tio en la lo$eio. - Kiamvi ricevis la lo$ejon? - hsintiare. . . Nur la kelovalorasen $i iom! Kie vi kutimasamuzi$ien Pesto?

-Oie...

- Tamen. ,,ACtoria",,,Danubo", ,,Grand Hotel", ,,Palace? - En la ,,BlankaBovo" kai sed Post ,,KamenPurigisto", noktomezoankaMla ,,Klu''' bo" ne estasmalagrabla aU - Tie oni estassurvomata, en pli bona okazo batata okaSedalmenaii diskretena. ke Rekonu, las io. 0u ne? agtamenPli ,,Gell6rt"estas rabla?! - Jes,pli agrabla! -Su3u'$Su, tarridu . .. kiai onietoit Dio mia! Tiui haroi laktokremai,tiuj longaiungoil . . . Venu Post min kaj kunportuviain cigaredoin!

orvositdsmell6.A szokdsos mint ka volt, de vadonat0j, a lak6sban. minden - Mikor kaptaa lak6st? - Tavaly . . . Csaka Pince6r bennevalamit!Hov6szokott j6rni Pesten? -Mindenfel6... - Mfuis?Astoria,Duna,NagYPalace? sz6l16, - Feh6r Ok6r 6s K6m6nYsePa Klub sem6j16, nem rossz f6l ut6n.

- Ott leh6nYj6k az embert, h0lY6re vagyjobbik esetben valatort6nik verik. Viszont gondolia? mi legal6bb.igY Vallia be, hogYaz6rt iobb a ! Gell6rt? - Jobbl - Sssu-ssu, t6rridu . . . MicsoAzok a da n6nik,uramisten! hosz0 a azok telfiilhaiak, kormok! . . . Jojjiin csak ut6nam,6s hozza a cigaret' tdiSt! a kisebbik la malPligrandan Keresaulment0nk Ni transiris el6szobdn, &mbron, Postela anta0Oarhb- szoMn, aztAn az a bei6ratig. maidnem ron, preskaE $is la enirejo. ak za kulcs''' E l 6 v e ssz0 - Ni elprenila Slosilo - . ' li mondta,6s felh0rtaa szemdiris kai sertanteen la teko oldok6t, mikozbena t6sk6suprentirisla brovoin.Poste ba6 tgresgdlt.Aztdn dudozumkante: li rekomencis r6szni kezdte: Megtaldltuk Je via Jen,ni trovi la Slosilo! 226

dispono, mia kara amiko, tiun tekon pendigu al la hoko apudviadekstra orellobo. 0u vi ne deziras vin Kombi? - Ne . . . Salnasal mi, tute bonemi faftastiel! - Bonvolu! Li malfermisla pordon kaj ni ekiris malsupren sur la betona Stuparo. Agrablafrisko min tuSiskaj ankorafiia konataodoro, kiun momenterni ne sciis nomi. - Kiel pla8as la lampojT - Tre bone. - 0u vi sentas? - !i ekflaris la aeron. - Jes! - Dedtrcnjaro rni neventumis, fenestrojkovritaj per lignot^abuloj oksigeno neniom" " . eu fakte vi kutlmasi;.ien la ,,K!ubon""? - Ankafitien. - 8u al ia ,,Blanka Bovo'"? * Anka&tien. - Sed ,,Gell6rt" estaspli agrabla? - Jes, pliagrabla! La kelo ne estis pli grandaol kvaroblekvar metroj. RuQa lumo kaskedis de la plafono, la fenestroj fakte estis kovritaj per lignotabuloj.antali ili kurteno.

az a kulcs!hrancsoljon,kedvesbar6tom,azt a t6skdtp* dig akassza fel arra a fogasra a jobb fiile mellett.Nemakar megf6stilk6dni? - Nem . . . Azt hiszem,eg6szenj6l 6rzemfgy magam! - Parancsoljon! Megnyitottaaz ait6t,6s megindultunk lefel6 a betonl6pcs6krin. lGllemeshfiv6sstig csapott meg, s valami ismer6s szag vagy illat, amit nem tudtam hirtelenj6ben megnevezni. - Mit sz6la ldmp6khoz? - Nagyon j6! - Erzi? - szippantott bele a leveg6be. - lgen! - F6l6ve nem szelldztettem, ablakok bedeszkdzva, oxig 6 nn u k u . " " T 6 n y l e g a Klubbajdr? Odais. Feh6r Okorf {itrrlml Dejsbb a Gell6rt?

- Jobb! A pince nem volt nagyohb nfuyszern6gy m6tern6l.piros f6ny hullt a mennyezetrfil, az ablakok val6ban be voltak deszkdzva, eldttii k fri gg<iny.

227

- Mondia meg,hogYezt nem - Konfesu,ke ti tion vi ne ! vdrta? ! atendis? - Nem! lgaziin nem vdrtam. - Ne. Vere mi ne atendis' kertilt? Mennyibe Kiom Qikostis? van Ocskasdgokb6l Bagatell! - Bagatelo! eio estasel brosiint6sKimustrdlt az eg6sz. kantaioj. Foruzita drinkoalatpult exvend6gl6st6l, az tablo de la eksdrinkejmastlemagasabb hogY l5ddk, ta ro, sub Qi kestoj,ke Qiestu h0sz darabja gyen. A sz6kek altigipli alta. La se$ojestis hogY forint6rt megemelve, forintoj, dudek taj Por Po asza P u l t o t .. ' N 6 g Y el6rje la tablon.' ' por ke ili atingu t0kiir, froncsi, k6tszdz a tal Kvartabloi Po ducentforinholmi konYvesbdrszekr6nY toi, sPegulo,bar6rankoel polc, P6lmadics6n6nik6mla Palmo de librobretaCo, t 6 l. . . K i a z a j s e r ? mia onklino. Kiu do estas matadoro? - Maga! - vi. - EgyPillanat .' . - Momenton... gYfjtott fel' 6g6t hiirom M6g Unu ankoraillamPoin. Li Saltis folott 6s Egyeta biirszekr6nY kajdu sur la superla bartranko kett6t a falakment6n' muroj. - Bort? - 0u vinon? - lgen. -- Jes. - Gin? 0u linon? -Bort'.. -Vinon... OtorUe ;drZ - T6nYleg a Feh6r - eu fakte vi kutimasiri al la Bovo"? ,,Blanka -Odais... - Ankal tien . . ' Tomi! Most - Az aj6 Breitner Nun - Tiu bonaToni Breitner! . .. figyeljen atentu. . . a magn6t' Piaf Bekapcsolta Piaf la magnetofonon' Li Saltis a Lordot. r5nekelte la Lordon. kantis Mit sz6lhozz6? - Kiel al vi Pla6as? rdkomell6rna sz6kre, Fetiilt la sur min aPud Li suprensidis kitbltotte ny6kolt a Pultra,6s kubutissur la tablonkaj sefion, a boromat' por mi vinon. verSis 228

- 0u bone? - De kiamvi estas 0i tie? - Detri jaroj. Li kovrissian vlza$onper la manoj: - De tri plenaj kaj longaj, lonjaroj!Mi ne povas gaj,longaj a l k u t i m i QM i ! i v o l i st i o n v e re, dar mi konsciig ke mi ne povas fari alion,se mine volas plene ruini$i.Vane!Mi tie plenkreskis, tie mi vizitis lernejon, Universitaton, tie patro,iu, estas mia patrino, kiun miamaskaj kun kiu mi havas ion komunan. . . Vane! - Jevia sano! - Kiom homo kapablas provi, mi provis Cion. Alvoki$o, lloroj kaj denovelibroj . . . Vane! Rendezziinkismerked6si estet!

- Klassz? - Mi6tavanitt? - Hiirom6ve! Beletette az arcdta tenyer6be: - Hiirom kerek 6s hosszti, hosszri 6ve! lrlem tudom megszoknr ! lgazdnakartam, mert bel;iitam, hogynemtehetek mdst, hacsak nem akarok eg6szen tonkremenni. Nem megy! Ott ndttem fel, ott jdrtam iskoldba, ott jiirtam egyetemre,ott van anydm, apdm, mindenki. akit szeretek,6s akihez valami k o z o m v a n . . .N e m m e g y ! - Eg6szs6g6re! - Amit ember megpr6bdihat, azt minrt megpr6biiltam. Hivatds, konyvek6s megint konyvek...HiSbal

Eszperant6ul INTERKONA VESPERO. Minden eszperant6 kongresszusnak egyikfontosr6sze, amelynek sordnmegismerkedhettink a rendezv6nyen r6sztvev6 holgyekkel, illetvef6rfiakkal.Az egyrittmfikod6s6s a tovdbbi munka szempontjdb6l nagyon lt6nyeges momentum e g y i l y e nI N T E R K O N A VESPERO A. m a i e s t d n n e m samideanino 6s samideano dll az ismerked6s koz6ppontjiiban, hanem a

PLENA VORTARO DE ESPERANTO KUNSUPLEMENTO

229

Nemkiv6nome|h0zniazismerked6st,mertid6tke||hagynunk m6srais.Bemutatomasz6tdrb6|aztahSromsz6t,aho|az6ppen kinyilik. por eniro,partopreno' kiu rajtigas paperfolieto, Bileto.surskribita ti.ruott mono: fervoia, teatra,loteria,bileto; bankbileto' Kisi (tr). 1. TuSi per la lipoi por esprimiamon aU respekton: la vangoi; kisi krucifik.son;batu liii li irron at itF; kisi iun surr (f) Mildedelikate iitoonrtor, li vin ilrtos, kisu,li vin bato{' 2 la klaran spellu' ki57,s braneoi ta ta kotonoin; lrlrtir ta oiaol alkisas ta supron de kisis sitente ta suno h bstairadioi de tr-ri?; t;;; gust-on (iri, maldolhavas kiso t . ordonita i mtontoi. Kiso. Ago i* ki*f ; seidi perfingran kisonal iG; ie'pertiion to\;Zl.la ariaron iam tufisla flava kisode la ailtuna." ekstremo Vosto. 1. liberependanta {e la spino,6e kelkajvertebsubpremi,suQtiri la voston lailda{; voston bruloj: 6iu vulpo sian partode NAZO)' 2' Posta Vd. pp. trompito' f. ipp fiapita hundo; propran voston vundita korniko la.korpo de birdoj ail serpentoi: vosto la vagonaro; de parto: vosto la tina{. 3. Fino; lasta de impereson faras deklaro tiu senutila (trenaio) de virina robo; Senvostuloi' (f) atendantoj' da vico Longa atkudiita vosto. 4. Nomo de amfibiafamilio, nomataankaI batrakoj,kies precipaj genrojestasrano k bufo. MegiegYz6s: gyakranel6fordul6 Z bet$ azt jelenti, hogy az A szovegben adott kifejezls Zamenhofndlfordult el6 el6sztir. llyen az kezdeti sz6tdr. M5r a nyelvtanulds Eszperant6-eszperant6 ha forgatjuk. is hasznos, id6szakdban

sur-ta1?ns?n iufl iiitrstngikisiin;premikison !"ji;kyy!!Y kisode Judast' tamtraJo

Egystgcsomag villamosonutzdknak
Az tartoz6 fontosabb kifejez6seket? fsmerik az id6 fogalmdhoz b6r ez inkdbbism6tl6s ezt is megtudhatjfk, aldbbi kis csomagbdl lesz. - mdsodperc horo - 6ra sekundo perc tago - nap minuto 230

- h6t semaino illonato - h6naP iaro - 6v - sz6k66v superiaro - id6n Gi-jare - tavaly pasintiare

- jov6re venontjare hodiaii ma morgg - holnap postmorga[- holnaputdn hiera[ - tegnap - tegnapel6tt antafihierau

tudia.Megs0gom, mindenkinagyon A napoknev6tm6r bizonyiira spanyol6solaszmegfelel6ia francia, alapj6n hogy az eszperant6 kedv66rtfussunkdt rajtuk, hifei is meg6rtjtik.A rendszeress6g m6gfgy semkell lesz6llni. meg6ll6n6l szena ktivetkez6 lundo - h6tf6 mardo - kedd nrerkredo- szerda ia0do - csritrirtok vendredo- #ntek sabato- szombat diman6o- vasdrnap

a h6napok nev6t is, amir6l annyit kell Erdemesmegemliteni frjuk. vigy{zzanak! Ne tanulkezddbetfivel nagy tudnunk, hogy j6k megegyszerre, megdrt! mert esetleg Januaro Februaro Marto Aprilo Maio Junio Julio AUgusto Septembro Oktobro Novembro Decembro

figyelm6beajSnlomm6g a kovetkez6nyolc sz6t. Tovdbbutaz6k Sezonoj printempo- tavasz somero- nYdr a$tuno- 6sz vintro - t6l Gieldirektoi oriento - kelet okcidento- nyugat nordo - 6szak sudo- d6l

Nem. Akkor cser6litink a kovetkez6n6l? Eln6z6st k6rek. Leszdll a tdskdm' Emil! Segits egy kicsit! Beakadt helyet.J6, koszonom.
231

akkor ne aludjon!Nekemsz6ltdl Kosz.Uram,ha le akar sz6llni, ' ocsi? . ' Kati, de t6nylegfeliiisv? a r5di6gyiijtottemossze hogy milyen kifeiezeseket Megmutatom, 6ket. meg6rtettem halldsra els6 K6pzeld, szavamra. b6l. Becsulet a jelent6stit!) (Hate is 6rted,ird mel16 i narakongreso eksterord teorioj kosmologiai gravita radio de la eielo mekaniko de la atmosfero kemiakonsisto Unio Astronomia de la rilatoi La normaligo sendube en la duafazode la konferenco meritasla fakto... substrekon tetszik.Ertedmit ielent,ugye? Ez nekemnagyon de la socialismo konstruado socialismo evoluinta de sekureco konferenco de en la sfero la ekonomio Komuno Ekonomia EUropa eblojde kunlaboro |a... atakonkontraU raketan ...faris de... la Politikon daurigas ekonomio monda integri$o ekonomia varoj industriaj ma6inoj industriaj rilatoi internaciaj la hodiaiiaj pacakunekzistado - Ez megjobb, ugYe? - Tibor, te mindigilyen stiketvagy'vagycsakmostiStszod megmagad? 232

- Te ezt nem6rted!Ez politika!F6rfiak dolga. tuteIropakonferenco ni menciu 6i tie kelkainfragmentojn firma paco. pri la milito rezigno traktatoi internaciaj blokoj militaraj konstatis la parolanto senarmi$o kaj kompleta Qenerala senato senatano numero de ,,Pravda" en la hodiaUa palestinaj rifu$intoj diurno dum la pasinta plue stre6a estas la situacio problemaro 6ianokazon ...,ke oni elprofitu praktiko montras... la $isnuna asembleo $enerala de UNO sekretario Qenerala de FizikaEdukado Akademio rekono kun granda akceptita ...estis publika opinio junto militista de la mondagazetaro komentarioj - vil6gsait6 gazetaro monda (eg6szen kifeiez6s! csinos ) panoramo eventoj de internaciaj turniro pri monda6amPioneco landoj de la eefojde la arabaj renkonti$o armiQoi limigode la strategiaj bombo nefitrona Partio Laborista PolaUnui$inta starpunkto Oriento en la Proksima tensioj netu6ebleco de la limoi
233

de la pacakunekzistado surbaze filmo televida filma raportaio anta0la kamerao - Mondd,mi6rtgyrijtesz te ilyendolgokat? - Az6rt, meft nem veqzekf6lpunk6t. Az eszperant6 sokkal gondolod, vetted volna 6s ha eddignem 6l6bb nyelv, mint azt te 6szre,m6E fejl6dik is. Es tudod mit? Ha j6 kedvem lesz,mfu is bel6le. vizsgdzom - Mi? ! Allami nyelwizsg6t akarsztenni? - Ahal

Na, is te?

Juna Amiko estasride ilustrita lerneja revuo, kiu Suldas sian fre3econ kaj internaciecon al redakcio varbita el deko da landoj. Gi eminente tafigasne nur por infanoj, sed ankafi por eiua$aj komencantoj.

Aperas tri numeroj iare, entute 72 paioi. Jarabono : I 5,- forintoi.

ABC

ABCnts(

rbcabC

A'ryfiHH? A*l ^a..,^Afffi88ffiff b,a

oo

MERI? REDO

DUDEIC KVARA TAGO

Befordultam a konyhdra sajnos mdrk6s6volt! Elsa[mis la lakto! Kifutott a tej! E169 szomor[ eset,de mdr nincsmit tenni. Az eg6sz dologb6lazt akaromkihozni,hogya nyelvet szituiici6hoz keil kapcsolni. Egyszer Lengyerorszdgban is kifutott a tej, 6s amikor megk6rdezt._r, hogymi tort6nt, csak annyit mondtak: El$ailmis la takto! lgy ,i eml6ke_ zetembe v6s6dottez a mondat,hogy eohatobb6 nem tudom elfelejteni. A tanulsdg ebb6lannyi,hogykordbban kellbefordulni a konyhdra, 6s a nyelvetszituiici6hoz kapcsolva kelltanulni.Havan j6l besz6l6ismer6stink, egy eszperant6ul akkor tehetr-ink vele n6hdnyrovid s6tdt,6s kozbenkdrdezztink rd mindenre. fgy sokkal konnyebben megtanuljuk a szdkdk(tnev6t 6sa villamos drimszed6j6t, mint a legkitfin6bb k6pes sz6tdrb6l. Abban az esetben pedig, ha otthon maradunk 6s a konyhdban toltjrik el az id6t j6l besz6l6 ismer6srinkkel, taliin azt is meghallhatjuk t6le, Diablo prenu, elSaUmis la taktot Bdnt ez a kifutott tej (elsafiminta lakto). ez6rtjavaslom, hogy kergessrik el a bdnatotegypet6fiversser. A cimenem is lehetmis, mint Befordultama konyhdra. KUIREJON MI ENtRIS... Kuirejon mi eniris, pipon fairi mi deziris, ies, mi fairus Pin per itipo, se ne brulusmia pipo. Tiu pipo brulis bone, mi ne tial iris,ho ne. Belulino tie sidis, iris mi, tar iin mi vidis.

Ia amindafairon metis, irip,ii n"t L iam kraketis, -rlra iti sro"dai flasmi brutoi' esti;e;fi en I'okuloi.

St min alrigardisarde' min rigarde' certe soreis pipo endormiPis' B-rula dormn koro enflami$is'

hogy nemzetkiizi nyelvet Hogyan iutott eszdbe Zamenhofnak' hozzon ltre? E z t a k 6 r d 6 s t t o b b e n f e | t e h e t t 6 k m 6 r a t i iv6laszt' r e l m e t Ugyanezt |enekkozutis' a halasztgassuk Semmi 6rtelme. hogy tovdbb t^oroszorszSgi k6rdezte egy6bk6nt'., "iptttnt6-mozgalol gsyi Doktor EspeZahenhoft6l' n,iitol.i B;;;d;asdt6l il;t6it, melyb6l most egy v6lasiolt a k6rd6sre' tr'ossz,,i'l"ueiutn ;.;;Eiy kis r6szletk6vetkezik. DOKTORO LUDOVIKO LAZARO ZAMENHOF rn TA ESTIGO DE ESPERANTO Tiu ei bko de mia naskigo kai de ,,Mi ruskipis en Bialistoko'r at eiui miai estontai celadoi. mini infanai i*"i iiiii'i'drrrkto, kvar diversai elementoi: En Bialistoko to tifuinta'o k9nsis.ta1.e.l paroel mi neureoi;.,tiui tiui ei elementoi rusoi, poloi, sr*i\i, la aliain elementoin' Oni lasapartan ltnsvon"koi'-i'oittt' 4**: iitot fratoi' Iwi dume sur Ia strato kai min instruis, f, e*iTLiA ke homoi ne ekzistas; sur la korto, eioei iii poln Eis milt senti' -iizistas ktp' rusoi, poloi-,germanoi'hebreoi sole sufieefrue' ee mi formi*is Mi ne memotustctam' iei en eia olcnzo al nur ia nova' apartenanta Ia konscio, ke ta soln'fir,r; povas esti neniu el la nun vivantairwcio| en infaneco;*tante Germnran kai fmncan tingvoin mi ellernadis lingvon anglan; ellerrudi ko^tn,is ^i en la 5t klasode'iiitio, precipe

okuloin' a, b iisi;7i"-'i*i,feyey enmiain ta simpleco ta i,Zii'o a fi ai sra'*ti!o! latitu.lui'srelu' dank'al ta letuta nur es'tas gramatilui
formoi Mi rimarkis tam, ke i ri1eco de la lingvo' Tiam vor' por la nec-esa estas btinda historia otuzo, sed ne -i*i min tanlaila' eA* ankorad ne tasadis klaso de gimnazio' mi Unu foion, kiam mi estisen la 6t qil fu kiun mi i surckribo,,Sveicarslwia'.4, oluze turnis t" otiitii-il 4"t' sktti or ko-ndit ;nd;fo " t " al Ia ;Ip i am multain foi oi n'iiii t l i o 28

Tiu ti ,"skaja" ekinteresismin traj rnontris ar mi, ke ta sufiksoj donasIa eblon el unu vorto fari aliajn vortojn, kiuin oni ne devas aparte ellernadi. sur Ia terurain gandegain vortaroin falis radio de -miai lumo, kai ili komencis rapide matsraiai$ antoil okuloi. ,,La problemo estassolvita!" diris mi tiam. Baldafr posttio mi iam havis skribitan la tutan gramatikon lcai malgrandan vortoron. En la jaro 1878 Ia lingvo estis iam pli-matptipreta, kvanknminter la tiama ,,lingwe uniwersala"kai la nura-Esperanio estisankorail granda diftrenco. Dum sesjaroi mi laboris perfektigante lcai provante la lingvon - kai mi havissufite da labiro, kvankamen k jam tute preta. iaro 1878 aI mi Sajnis, ke la lingto estas Mi finis Ia universitatonkaj komencismian medicinanpraktikon. jam pensipri ta publika eliro kun mia iaboro.Mi Nun mi konencis pretigis Ia manuskriptonde mia brofuro (D-ro Esperanto.Lingvo internacia. Antailparolo pi olena lernolibro). Dum du jaroj mi vane sereiseldonanton. lir9, pest longaj klopodoi, mi prosperis mem eldoni mian unuan brofuron en Julio de Ia jaro Iggi',... Megjegyzds: 1. Dr. L.L. Zamenhof,l8s9.december 15-6n szriletett Blalystokban, mely akkor a e,6rioroszorszcghoz tartozott, 6s 1917 ipriris 14-6n.haltmegVars6ban.(Elecember lS. tett az Eszperant6 Krinyv Napjal. 2.9veparckap-- portdsfrilke(svejcar - porr6s) 3. konditorckaja- cukrdszda(konditer - cukr6szl Olvasta mdr a bibli6t? vallja b.r,hogy m6gcsaknem is rdtta! Ezekut6n mdr biztosvagyok abban,hogy a biblia-m6dszert, mint a nyelvtanulds egyik nagyon egyszerfi 6s bdrmikor alkalmazhat6 eljdr6s6t m6g hir6'61 sernhallottdk. szeretn6mbemutatni n6hdnyiz6ban ezi a forradalmieljdrdst. A l6nyege abban yan, hogy a bibli6t a lehet6 legtobb nyelvre leforditottdlq6s a biblia nagyonoluasmdnyos. Nyelvezete viszonylag tiszta,6s a koznapi6let iz6kincs6re 6ptil. Nyeivtanu16nak kit0n6 olvasmdny. Alkalmazhat6 a balk6z-jobbk6z *Jdou, segitsdgevel is, de az on6ll6 0lvasmdnyszerep6tis betriltheti. R6gi iddkben a nyervtanurds arapvet6eszkrizevoit.- egyhazi

s z em6 | y e k m a j d n e mcsa ka B i b |i 6 b 6 |tanu|tSkazidegennyelv Donts6k elavult. aznemmindig amir&7i, vott,-de L; ia;yi;g rcgen megfelel6'.-. mennyire jO-", 6skinek nogy .t OnOl, forZamenhof els6konyv6b6J f.durif..iit M6zes frfena"V'reiif'ei
dft6sdban. UNUA LIBRO DE MOSEO -< En la komencoDio kreis la 0ielonkaj la teron' 2Kajlatero kaj mallumoestissuperla abismo; kaj dezerta., I "riit1""i.t*a super la ?Iu.o'.3 Kaj Dio Svebis I tui ru spirito d; Dio la lumon-'ke Bi diris: Estu lumo; kaj iari$islumo' 4 Ku Dio vidis 5 Kaj Dio .rt* Uonu;kaj Dio ,puitigit la lumon de la mallumo' Kajestis nomis la lumon Tago,kaj ia mallumonLi nomis Nokto. firmaio u.rp.to, kaj estistti"1lno, unu tago' 6 Kaj Dio giris:.Es.tu la firDio kreis inir. fu'uf.no,kaj Bilpartigu akvon de akvo' 7 Kaj de la akvo' firmajo' la sub la akvon,kiu estas majon, kaj apartigis 'a firmanomisDio Kaj 8 *p.t r. nt-aio; kaj farigil tiel' i#;; -eil".-'G tago. dua la mateno, estis veipeio, kaj estis ;;; KAJ estis finitaj la cielo kaj la tero kaj ciuj iliaj apartenajoj' * l. "p"-tago sian laboron,kiun Li faris, | ;'K"i";i.--fi;i, la sepa taeo de la tuta laboro, kiun Li Aii'it ;;.;ir;, faris.3Ka j D i o u e n i s l a . . p u n t a g o n k a j s a n k t i g i s E i nla ,Oaren$I-i -sia 4 Tia estas nastuta laUoro,i.iun ii rariskreante. ripozis oe -f.i?" la EterJr f" eielo kaj ia iero, kiam ili estiskreitaj, kiam Dio kampa..arbetaio nenia nulo faris ta teron kuj tu eitton' 5 Kaj "ri.tt"r: estissur fu-t.tJ, kaj nenia kampahgrb.oankorad.kreskis' homo' ekzistis euinio la Eternulone pluvigissur la teron' kaj ne porprilaborirateron.oseo-neu,lolevi$adisde.laterokojdonadis de la tero' 7 Kaj Dio la Eternulokreis al ta tuia supraj'o malsekecon nazonspiron i" t ornon el polvo J" tu t.ro, kaj Li enblovis en lian la- Eternulo Dio Kaj 8 O, niuo, kaj la tromo fari$is viva animo' la homon, tien metis Li plantislaroinon en Edenen la oriento, kaj kiun Li kreis. KAJ la serpentoestis pli tttzz, olOiuj kampaj P"tloj' \tuin Dio diris' f.trir bio ta Bternuto' Kaj gi diris al la virino: Cu la virino Kai 2 [, ui nt man$u de Oiuj utUJ3Ot la $ardeno? pardeno ni povas la de diris "r r"-rttp.nioi m f*tiojn de la arboj
240

man$i;3 sedpri la fruktoj dela arbo,kiu estas en la mezode la !ardeno, Dio diris:Ne manpuion de ili kaj ne tusu ilin, por ke'i-na mortu. 4 -Kajla serpento diris al la virino: Ne, vi ne mbrtos;5 sed Dio scias. ke enla tag9,3nkiu vi mangos icn ce ili, marfermilos viaj okuloj kaj vi estos kiel Dio, vi sciosbononkaj malbonon.6 rul tu virino vidis, ke la arbo,estbs bonapor man$ikai $i estas por earma la okuloi, kaj la arb^o estasdezirindapor sigigi;tuj $iprenisde liaj fruktoi, kaj 6i mangis,kaj si donis kune ankary ai sia edzo,kaj li man$is.7 Kaj malferyigis la okuroj de ili ambaf, kaj ili sciigis, ke ili estasnudaj, kaj ili konkudris foliojn de figar'boiaj laris at si zonajojn. 8 Kaj ili aridisla voeon de Dio la Elernulo,-kiumarsis en la fardeno dum la malvarmetode ra tago; kaj Adam kaj ria edzino kasigisde Dio la Eternulo inter lalrboj de la gardeno. Milyen antenn6javan, szobaivagy tet6antenna? Kian antenonvi havaseambran au surtegmentan? ilyen 6s m6g enn6l hasznosabb dolgokat tudhatunk meg, ha tiirsalgiisi zsebkonyvet uiiztint rnagunknak. Ezt a tipus0 konyvecsk6t nagyon tudom-javasolni. Eszperant6 nyervenis kiadtiik. cfme: EszpERAN-Tdt6rylgdsizsebkrinyv. A tir. Miit6ffy - Dr. Nagyszerz6p6ros k6szitette. Az ilyen konyvecsk6kben sz6plnossreto.drlriJr.'rgu-"n, t6ma kor kifejez6seiq 6srovidp6ldamondatokat taldlhitu nk, metyei< alapjdn mi is szerkeszthettink hason16kat. Pszt!S(gokvalamit. Erdemes venniilyentdrsalg6si zsebkonyvet, mertel6golcs66shasznosismeretek vannak benne. Koszonom figyelmriket, 6s k6rem, pihenjeneklpr6b6ljiik meg helyrikre rakni a ma olvasottfurcsasdgokat. virinoj son$upri kaj la pri viroj Eva. Gyfijts6tek az er6t is, mert hllnap 49.* felm6r6dolgozatot irunk.

Az iskola csak \il,;ist ad az idegen nyelvek tanuldsa teydn.

241

ffi'@
Ktenmm

D(IDEIF KVINA "t,aAnoTAGO

Felmdr6dolgozatotirunk ! 1) Forditsukte a k<ivetkez6 mondatokat! Pli novajn manovrojn prenumishodiau ra usona kosmosipo Apollo-7.Per la 66 sekunda funkciigode la movilolatrimembra sipanaro sangis la orbiton de ra kosmosipo, kiesprej malproksima punktode la tero tiel atingas 450 kilometrojn. 2) K6pzeljtikel, hogy f6szerkeszt6k vagyunkvalahol,6s hirtelen eszperantdsitani kell hdrom magyarrijsdgot. Mik6nt fbrditandk le a cim6t a k<ivetkez6 hdromlapnak? - N6k Lapja - Magyarorsz6g - Ezermester Ugyeljenek arra,hogy a cim kifejez6legyen! 3l lgy.anak egy poh6r friss vizeg6s fordit#k eszperant6ra a krivetkez6kdt mondatotr sz6tcrak, nyelrrank6nyvek,iaorar"lor., k6nyvtdrak selektronikussz6mit6g6pek haszndlata megengedett.' ,,Gorcsevlv6n, a Rangoontetrerhaj6matr6za m6ghuszonegy 6ves semvolt, mid6n elnyertea fizikai Nobeldijat. llfen nagylirento#gii.tudom6nyos jutarmat e po6tikusanitiri toiuan ,i,'gsJerezni p6ld6tlannagyszer0.terjesftm6ny, m6g akkbr is, ha egveGkerctt I?l{n _v6ps6ghib6naktfinik majd, hogy Gorcsevtva-na- iizirar Nobeldfjat a makaonevri kdrtyjjdt6ko-n nyerte el, Noah Bertinus professzort6l, akinekezt a kitfintet6ststocicholmbannttany n.ppal el6bb a $rfu kir6ry nyrijtotta dt, de v6greis a uun cs'ornot 243

lv6n igenis f6:.hogy.Gorcsev a l6nyeg-a nem szdmitanak; keres6k "tnvtttt t Nobtl-dilut"' ;;;;;;;il6ves t crauan kedvezm6nyt hdrom nap r6szretfizet6si A feradatmeqord6s6hoz nem i6 m6dszer. .0"t.-Egya;tent . toroJta,a nyelvelsajStit6sdra probl6m6t' okoz nem K6s6bbiid6szakban,-utilotm6r a besz6d minEl6szor tovSbbiszildrditSsSra. "k;ii;;gittulnunk' a nyelJiffi.i.t felhaszndlhat6 ha irni' fogunk M6sk6ppen besz6lni denk6ppen 6l bennlink' szinti6n besz6d a nyelv'a

Kdrek nihdnY deka mondettant!

Nem leszaz egYkicsit kev6s? dolgokat' a zs(ros nemszeretem el6g, Nekem 6hajtja.? n tonOtttin melyikr6sz6t . p6ldaval' n6h6ny Egykis leir6jellegfit, Becsomagoliam? lgen,0gYgusztusosabb' nagyonegyn6lkti.l mint csomagol6s A sz6rend0gy csomagolva, rttivtzkednek'el' Ugy' szeri, mert . tonJti'+5szekszabuoon" Nincs olvan fortelmesen r'-to"ori d;;;-;tgkivdnia'. ;;;t azzal "oittt nyelvben'Ez egy6bk6nt kotott sz6rend,t"'il;i:-t 6stdrgyalanyaholaz hogy'tt-"fvt" "yelvekben' magyardzhat6, eszpe{magyar' egym6stdl megkillonboztethet6 esetegy6rtelmfien Az ilyen nyelvekben a kotott sz6rendre' rant6) semmi szuks6g P6tert' meg eszi nat el6,froiy a vaiaskeny6r nemlorOuf Ennyita sz6rend16l. sz6ban' kev6s N6h5nY i6tandcs akkor is ki kell tenniink'amikor a mag-yarban seg6dig6t Az estas Err6l is volt mlr sz6' nincs, vagyis a narmaJit szem6lyben' lSny' knabino'Katalinvanmagyar hungara fri"iinu Jstas az nemf6n6vvagyn6vm6s' ha a mondatalanya Abbanaz esetben, ha! Tvfi L keru kba ala oz6i l6rn6vi [i.ge1ri,6i.,.hatdt.r dlIitm6ny met inteleforditom'Lerni estas nvrt*"t .'iz tvtinolart U;;;ily;n mondatoktipus( ilyen az nogy "r, erae*ei.i l6nyeg Tanulni rese. szbnak' Ugyanigyjdrunk el' interesa az lesz v6gz6ddse e ban van' hidegvan Meieg amikorolyan monJutlut mondunk'mint: ktp' malvarme varme,estas stb. estas
244

Tagadtis A ne sz6cskiival, illetvevalamelyik tagad6nr5vmdssal. Mi ne komprenas. Nem6rtem. Ne mi komprenas. Nem6n 6rtem. A p6ldiib6ll6that6,hogy a ne mindigazel6tta sz6 el6tt iill, amit tagadunk. Neniukomprenas. Senkinemr4rti. Az ilyen mondatokra viszontvigydznikell. Ha van neniu,akkor nem kell a ne, mert a kett6stagad6s tillitiistjelent. K6rdez6s K6rdd n6vmdsokkal. Ha nincsa mondatban, akkor haszn6ljuk a du sz6cskdt. Mindeznagyonismer6s miir. Felesleges id6znivele. N6zzrikmeg inkdbbazokata szavakat, melyekkel a mondatokat egymiishoz kapcsoljuk. Ezekolyan szerepet toltenekbe, mint egy vontat6horog. Miiszakibeiillitottsdgri emberek nyugodtan hfvhatjdk vontat6horognak, az 4-rzlkeny lelkfiek pedig nevezz6k 6ket k<it6szavaknak. ke - hogy se-ha kaj - 6s sed- de afi vagy tamen- m6gis 6ar - mert por ke -az6rt, hogy ed - s6t postkiam - miutiin do - tehdt nome- tudniillik, ugyanis - ellenbnn, ankaU is male ellenkez6ja - hiszen leg - vagy... ad... aU... kiel- mint vagy... - akdr... 6u... 6u... k i a m- m i k o r , amikor akiir... - mdg... eG... ne... dum- mialatt sem... - majd... jen... jen... gis mig majd - sem... - blr,6mb6r, nek.." nek... sem... kvankarn ju pli... - m i n 6 li n noha d e sp l i . . . k'tbb... anndl ink6bb - mintha kvazaU kt 6 n ) o l - m i n t ( k o z 6 p f ou A vontatShorgokra most szilndt6kosan nem akasztokp6ldiikat, mert jobb, ha ezeketsajdter6b6lvessztik 6szrekrilonboz6 besz6lget6sek, riidi6hallgatds vagyolvasiis kozben.
245

ezt a pdr deka kis meg, hogy miel6tt becsornagolniinn Engedjek Kiilm6n Kalocsay konyvre: egy figyelmet a tetfriviim *dnOitt.nt az konyvet Ezt a muv6re. - Reg.rdszeres cim( nyelvtan eszperant6 illet6en, eszperant6t az vannak ig6nyei magas akinek meg, v6sdrolja Egyeg6sz a nyelvet. elsaj6titani akarja szinten egyetemi 6slegaidub benne' is van mondattan val6csodSlatos h0sdrOhdzra egYkicsit Lazitsunk Taldljukki sorokat. Taldljukki, hogy vajon ki irhattaa kovetkez6 egvildgon az kozott A megfeit6k is. cim6t tovduu6a koltemeny ki. semsorsolunk semmit Mi somerc,Cesubiro suna' haltis ce Tibisko serpentuma, kie kurx Tur al Qiasino, lnfanet'sur bruston de Patrino.

viszontmindenkikap. Kett6t is' Vigaszdfjat Anekdotoi kni post sokrato promeniseksterh urbo. Li vidiskuregantan_viron lasisla Sokrato la alian viron kriantan: ,,Kaptu lin, kaptu lin!" kapti linviron preterkuri kni et ne provis i' riprotis Sokraton la viro' "Li estas lin! kaptis ne vi ,,fari " krimulo, murdisto! "Murdisto? Kion signifos,,murdisto?" , homo, kiu mortigas'" Murdisto estas Sercu! ,,Ne "Do, Bueisto! " " kiu mortigasaliain homoin! ,,Malspritulo! Tia homo, " ,,Ho, jes - soldato! atiainhomoin,sedne en milito!" ",Azeno! Tia homo kiu mortigas " ,,Mi komprenas ekzekutisto! ',,Idtoto! " Tia homo, kiu mortigasaliain homoin heime! - kuracisto! " ,,Mi iam scias Sokrato. Tia estis 246

la plej lerta. ""Mi pent{is sur Tri pentristoj disputis, kiu ef ili estas lignan tabulon grandan tonon tiel nature, ke CIitui subakvf$is" diris la unua. kiam mi Qinmetis sur akvon'o, ,,Mi estasmulte pli lerta", diris la dua. ,,Mi pentris peizaflon el Centra Afriko tiel fidele, ke termometro almetita al mia pentralo gradoinsupernulo! " tui indikis sesdek la plei lerta", ekkriis la tria. ,,Mi pentris portreton de mia ,,Mi estas amiko Harulo tiel realisme,ke oni lin devasalmenai tri foje dum semainorazi! " n6lktil olyan a nyelv,mint az 6tel fiiszern6lkiil Sz6l6sok Az eszperant6t nem ismer6k,de ann6l jobban birdl6k gyakran nyelvbennem lehetnek arra hivatkoznak,hogy egy mesters6ges sz6l6sok6s mond6sok,mert azok hosszritort6nelmi folyamat Az ilyen dolgokat6llit6 emberek felel6tlentil nyilateredm6nyei. koznak,6s biztos vagyokbenne,hogy nem is ismerik,mi adjameg egy nyelvneka zamatdt. A kovetkez6p6lda segfts6g6vel szeretn6m elriasztani a kordbban emlftett antieszperantistdkat, 6s megmutatnia tobbieknek, hogy kifejez6s-k6szlettel rendelkezi k az eszperant6 nyelv. milyen gazdag Vegyfinkegy 6tlagos sz6t, 6s n6zz0kmeg mennyiminden kapcsol6dik hozz6!A kiindulds mosta magyar nyelvlesz. FeJ vagy ir6s? Cu fronto a[ dorso? Fei van a nyakdn.Sur lia pli ol peruko.A fej vt, fizet a l6b. Kapopekas piedoj nuko sidas suferas. Ah6ny fei, annyi gondolat.En 6iu kranioestas sia opinio. En 6iu kapo regas apartaopinio. Kiom da kapoj, tiom da 6apoi. Kiom da kranioj,tiom da opinioj. H6traszegett fei. Kapo ietita posten.Retrofleksita kapo. Nem k6r a fej tanScsot a l6bt6l. Ne bezonasla kapo konsilonde kruroj. Olyan,minthafejbevert6k(k6lintott6k) volna. Kvazailli estuskapobatita. Fejben tart vmit. Teni ion en la kapo. Feje,mint egy hord6,esze, mint egy di6. Granda kranio, sed interne nenio. Kresko mamuta,sed saQoliliputa. (biblioteko, Nem kdptalan a feie. Lia kapo ne estas akademio enciklopedio). Li ne havas kaponde ministro. mint egy Olyanate1e, sz6nakazal/szalmakazal. Lia kapo estas hirta kiel fojnostako.Uresa feje. Lia kapo taUgas/servas nur por porti eapelon. feje Szeg6ny
247

diablo. Minden a feie tetej6n Kompatindapovrulo. Povralmizera n6tt be a feie liigya. Li havas nem M6g la kapo. till. cio starassur a magafeie utdn. lri laU sia Megy printempon kapo. en ankoraU propra lia kompaso.Belef6jdula estas nazo Lia propra kapo/nazo. Lia cerbobolasde io. vmit6l. F6 a feje lian kapon. feje, lo doloras sem tudia, hol iill Azt en la kapo. vaporo iom da Glziis a feje. Havi feje. hogy embernek az van Az6rt kapo. lia a feje. Ne scii, kie sidas pri feje btibA 0io. por zorgu ke tio, estas gondolkozz6k"Kapo $i van piedfingroj. Hely6n la verto la De Qis fdt6l a l6ba ujjahegy6ig' bonan Havi van. feie J6 loko. sur a feje. Li havasla kapon Qusta al lia kapo. Kuris szaladtav6r. Ondo de sango ietiQis kapon.Fej6be en lia kapo. vaporo Esti$is a bor. sziillt la sangoen la kapon. Fej6be vmit' Env6s Fejdbe la kapon... en A fejdbe vette... Enprenial si a fej6vrni kapo. Dereng en la ion noti skribi ion en la kapo. Bone Teksi fei6ben. vmit a Forgat ben. lo tagigas en lia kapo/cerbo' (plekti, turni) ion en la kapo. Ami t6ged nem illet, ne tord azona Ne zorgu pri tio, kio estas ku$u kiel ku$as. fejed. Kio min ne tusas, a liibadban.Pro kapo legyen el<stervia scio. Ha nincs a fejedben, la kruroj. Verd kiafeiedb6l. Elietution el la kapo. suferas malsaga A T E N T O N ,S I N J O R I N O KLARA! TUJ EKSATMOS LA LAKTO!

fraposur fremda iitik. Ne doloras Nemaz 6n fejemf5j, ha a m6s6t per veriem a fejem kapo. mia Mi vetas rd. kapo.A feiemetteszem a fej6na Atvillant pu$u/batu muro? la al la kapon a ialba? CL mi fej6n. Li havas a van kapo. Vai la li tra al traflugis gondolat. Penso la sunon. iru sur ne la kapo sur buteron havas Kiu ion kasindan. por kapo la premion/prezon Anonci fej6re. a Jutalmattfiznek ki adja Brinak la kapon. sur tegolon Ricevis fej6re. a esett de iu. T6gta la kapon Meti hajtia. 6lomra Fei6t pro kapon. la tristo a fej6t. Klini por dormi. Kineka fej6t vett6k,nernkell annakkalap.Kiu perdis vki fei6t.Turni la kaElcsavaria ia kapon,ne bezonas iam eapelon. akariamegvaleni, fej6t a Aki virino. de koron la pon de iu. Allogi sin malbenas. mem tenas, ne langon Kiu nyelv6t. meg a tilkezze r1zzaa fei6t. Hitetlenkedve la kapon/saQon. Perdi tJigt. a Efveszti Fari al iu bonan fei6t. vki megmossa J6l la kapon. Skui senkrede la kaApogi t6masztia. kez6re Fej6t al iu. la okulojn lavon.sapumi Perdinta hajiitnemsiratia. pon per la manoj.Kineka fei6t veszik, Ne havikie Nincshol fei6t lehaitania. ia kaponpri haroj ne ploras.
248

ku$igi la kapon. Rosszban/gonoszsdgon triri a fej6t. Rompi al si la kapon pri ruzaiolmavaio. Cerbumipri diablajplanoj.Okdllel titheti a fejdt" Li povos pente pugni sian kapon. Tagad6lagrdzza a fej6t. Li nee skuas la kapon. Telebesz6li vkinek a fejdt. Plen$topi/farei per parolola kapon de iu. Tori a fei6t. Rompi al si la cerbon/kapon. Vakarja a fejdt (dtv is) Grati al si la kapon. Fejet hajt vki el6tt {ritv. is). Klini kapon antail iu. Nem hajt krinnyen fejet (makacs). Li havasla kapon fortike sur la loko. Fej6velfizet/lakol. Tio kostas al li la kapon. Fej6veligent int. Balanci la kapon por jesi. Kapjesi. Fej6veljdtszik. Riski la kapon. Fej6vel kezeskedik. Garantiiion per la propra kapo. Besz6l vki fej6vel.Ordigi al iu la kapon. Felemelt fejjel. Emelt f6vel. Kun ievita kapo. Fel afejjel! La kapcn supren! Fejjel el6re. Kun la kapon antaUen. Lehorgasztott fejjel. Kun klinita (pendanta,mallevita) kapo. Fejjel megy a falnak. PuSigi irer la kapo al la muro. Frapi per la kapo kontraU la muro. LJgyanaz, defejjel lefel6.La samaafero,sed kun la kapo al tero. Begyepesedett fejfl. Kapo kun herbo, sen guto da cerbo. Li havas en la cerbo tro multe da herbo. Uresfejii. Malplenkapulo.T<ikfejii. Melonkapulo, napokapulo. Fafejfi.Stipkapulo.Nagyfejii.Korifec. Altranga persono.Sok fejt<irdsbe keriil vmi. Kostasio multe da cerbumo/ kaprompo. Fejveszt6s terhe mellett. Je puno de morto. F6hajtiissalfidvoz<il vkit. Saluti iun per klino de kapo. A felsorolt szdliisok egy6bk6nt egy nagyon hasznos konyvb6l szdrmaznak, melynek cime:6000 SZOLAS ES KIFEJEZES MAGYAR ES ESZPERANTO NYELVEN. Szerkesztette CsisziirAda 6s Kalocsay K6lmdn. Az6rt adom meg ilyen precizena konyv cim6t, mert a magiintanu16knakaz a legnagyobb lehetcis6gri( hogy megv6logathatjdk az olvac nival6t. Ezzela csodSlatos lehet6s6ggel tudni kell 6lni. Ha valakinek nagyon megtetszett a sz6ltisokkordbbanbenutatott orgiiija,akkor nyugodtan vegye meg a konyvet. Egy dologra azonban 6rdemes vigydzni.Egyszerre csak keveset fogyasszunk ebb6l a csemeg6b6l is. (A megmarad6r6szj6 leszbef6ttnek).

,,Et guto malgranda, konstante,frapante, traboras la monton granitan."

249

..

v..'...i'..

LA FORTODE LA KUTIMO

"

/'

- Sciu fraillino. antaie mi laboris en infana kliniko'

VEIVDREDO
H6tsz6lben krinnyfi haladni

DUDEIF SESA TAGO

A h6tsz6l m6g nem minden. Van egy lejt6 is. A nagy er6pr6ba v6ge fel6 krizeledtink.Most 6ppen a lejt6n haladunk lefel6,6s ilyenkor az embernekolyan viddm hangulata tdmad, hogy mfu a legbonyolultabb tudomdnyokkalis nevetve elb6nik.Nem kiv6tei a matematika sem. MATEMATIKO Matematiko estasekzakta scienco. Ne nur pura matematiko, sed ..nt{ divenaj specoj de matematiko aplikita havas grandegan signifonporla homaro.Kiel scienco$ estas pramalnova. Jam ankarl la antikvaj asiroi, egiptoj kaj grekoj estis bbnegajmatematikistoj. Ili scipovisprecizeelkatkuli eklipsojn de la sunoiri luno, orbitojn de planedoj ari aliaj astroi, mezuri la teron kaj alimaniereeluzadi siajn profundajn matematikajnkonojn. Nuntempela homaro sen matematiko ed ne po\rusekzisti. oni bezonas$n Oiutage en la praktika vivo. per ga helpo oni malkowas novajn le$ojn de la naturo, elkalkuladasrapidecojn de raketoi, orbitoln de kosmaj sipoj k.Lp. sen matematiko ne estus eblaj mlrildaj cibernetikaj masinoj, kiuj dum ono da sekundokapablas solvi tre komplikajn taskojn. Matematikonlernasmalgrandajinfanoj, studas$n pli afaj studentoj kaj okupifas pri g famaj sciencistoj.Ddidu ankarJ ni iom da tempo al i, por ke ni sciu, kiel oni kalkulas en Esperanto:

ADICIO: 32+lap46 kvardekses. Tridek du plus dekkvar estas oni po,,estas" Anstatafi ,,plui'oni povasditi,,kai";anstatfi vasdiri ,,faras". 58-23=35 SUBTRAHO: tridek kvin. Kvindekok minusdudektri estas diti,,sen". Anstatfi,,minus"oni Povas 13x5=65 MULTIPLIKO: kvin. sesdek Dek trioble kvin estas DIVIDO:56:8=7 sep. divite per ok estas Kvindekses POTENCIGO:43=64 kvar, ail: sesdek La tria potencode kvar estas jela kvar. sesdek tria (potenco)estas Kvar altigita ELRADIKA|IS'V@F12 dek du. La dua radiko de cent kvardekkvar estas de adicionomi$as ,,sumo , cle subtraho ,,resto", Rezultato de potencigo de multipltko ,,produto", de divido..,,kvociento", ,,radiko". ,,potencd kaj de elradikado

LA VOJO Tra densamallumo briletas la celo, ni iras. Al kiu kuraQe Simile al stelo en noka eielo, Al ni6 la direkton li diras. Kaj nin ne timigasla noktaifantomoi, Nekbatoj de l'sorto, nek mokoide I'homoi, Car klara kai rekta kai tre difinita la voi'elektita. Gi estas, Nur rekte, kuraflekai ne flankiQante Ni int la voion celitan! konstantefrapante, Eeguto malgranda, la monton granitan. Traboras
252

L'espero, I'obstino, kaj la paciencoJen estas la signoj,per kiespotenco Ni pa$opost pa$o,post longa laboro, Atingos la celon en gloro. Nisemaskaj semas, neniamlacilas, Pri I'tempoj estontaipensante. Cent semoiperdi$as,mil semojperdigas,Ni semaskaj semaskonstante. <Ho, eesu! >> mokante la homoj admonas, <<Ne eesu,ne 6esu! >> en kor' al ni sonas: <<Obstine antairen! La nepoj vin benos, Se vi pacienceeltenos>>. Se longa sekecoait ven.tojsubitaj Velkantajn fol iojn deiras, Ni dankasla venton, kaj, repurigitaj, Ni forton pli freanakiras. Ne mortos jam nia bravegaanaro. Gi, i", ne timigos la vento, nek staro, provita, hardita, ObstineQi paas, Al cel' unu fojon signita! Nur rekte, kuraQe kai ne flankiQante Ni iru la vojon celitan! ECguto malgranda, konstantefrapante, Traborasla monton granitan. L'espero, l'obstino kaj la paciencoJen estas la signoj,per kiespotenco Ni pafo post paflo,postlongalaboro, Atingos la celon en gloro.

'

Gondoftak-emflr arra, hogy a versekb6lis lehet profitdlni? Hogyan?A dolog pszichol6gidja nagyon egyszer6. Mindenkifej6(vagy benvannak olyan koltem6nyek versr6szletek), melyeket m6g kor6bban elsajdtitott, 6s el69 egyszer-k6tszer elotvasni idegen nyelven,mdris megmarad. llyen c6lzattal6rdemes n6ha magyar

aa Aki sokat pr6bdlkoall"., irodalmat !s olvasnifcrdftdsokbr:rr. k8reri'x, voifte, gyakranfog is vaiarnit.[-!eonnen ez nem sikeruilt ko{tern*:"ly6"l' hires cimij vojo zan'renhot oiu*rru el rn6gegvszer /rl'esif Mi ndenb6I egpr eilyan gordoiatot! Ldteahet-e nzzunkmeEegy erdekes Etsdnek tiinik rnindez, dolognak sz6, melyneknincstbve? Kissdabszurd r?lyasemrnlL:ff!' a szavak tgen! lehets6ges. de az eszperant6ban Frdhdfjelentenek valannit. n"[-u*rfVek t6 n6lktildllnik 6sm6gis etkezdeni. sesitek furcsasdsot.-gyfiiteni. ityen tobb ;;;ii ;i;.i 'A7o, ulo' ffii' ino' ida, estrano, kuniQi, disiQi, ero, eco, un"" ani$i, a1a,ega,eta, egulo, etulo, etulino, ktp' VIROKUN DUAMATINOJ el kiuj unu hararohavisdu amatinojn, viro kun griziQanta Meza$a juna etirajuna amatino ol li. La malpli kailJaliJestis .iiir if i juna 'Utantain ke volis, Si haroinciufoie,kiam li vizitissin, dar Oisai ti virino kiei eblepli iuna. Kaj la alia malpliiuna sia amatoaspektu kiam li estis6e $i,6ar6i hontisestiamata harojn, nigrajn eltiradis de I'viro pli junaol Si. perdis la tutan hararon' Tiel, la viro baldair 6sgesztenyrlvel s rizzsel B6r6nyhf rizo kaj kaStanoj Safidaio, Meglepddni6s csod5lkozninem kell, mert komoly dologr6l van L6m mire i6 oOl A kovetkez66tel receptjeKuvaitb6lsz6rmazik. (lnternacia kuir' az eszperant6!Nbg nemzetkoziszak6csk6nyv librol is van ezen a nYelven. m6gakkor is, ha nincs meg a recept6ttanulm6nyozdsdt Javaslom minden hozzfval6. 250 g da rizo sen ostoj 500 g da Safidaio, flD g da ka$tanoi salo kaj pipro cepo 1 rnalgranda butero akvo zil

l-a'.,t.r ili

'.,i

t:,i': {i.}i

iiempadU

:f:

r ..: iiifrja

dKVO

i.iL/fn ;f:U

ilO;-tr"

i;r,"u ;ln{i'ril'lct;nen !a rastanai, inetii rir: kas*r*!on. kovru oer *oiiJrr;i ;:kvr,t ,.,fii !c.:.rlrU !,iat iiuiretu fis r:lriii:,i-i';as $end'eiiei iiin. dUbiUri i.; Jidil[icii r]3iil i{.;r1 i!trrLi. i"4er{**il :,.;is(:r{iiLl'n i{un ri:co. ({iv:r; , ,1. i
,-. . K ! . i r - : )i 1 . i : i . . : i . ' i _ i t i . ii : _ r : . t i ; _ : i i : t i - i i ; I i : t i i l , ; , , ; - - r ; ; i ! $ i l f i * i g . *lf iniEU lii.;i:trtr, ' : - : i a r ' a i " 'r , l r i . . : ' : i 1 i . i , , i r : i r ' : , : . , ' , : r;r il::. .-t t.a:i:lq : ir. i r ! . . : i - l r i _ .. a i . ; : . , ; : : r - : r - l --,.r.t1:: ..i.r .:ri .",'lii:!l', t:.r:"{:-r, :..--,,,..' ,.lr:itj i':-tr:i::.i.,!il{a ..,i,11i,.,.l "':., r. iri r,,.::;.li: i-i-!iii!.,,r;: i',i-r ::i' . , : i r : l * : r : a : i - : i - l -t:: ; : : g l : j . ' ,l . f l i i , l i , l ; . . , : . . ; . i , : ; : r j . r . r : r , r - i i , l : : : . : : i l . t t. - : l l t : . , : : , : : j i i i . r . : : , i ' . . : . r t i ; : - i : . , : i ! : . : - : l . ] _ i j : .; :i 1 i :.:;t , . ..:..:l :. .,.: - ; ; . :r - - : , . . . , . , - ; . ,'1, -,-, :i: : l-...,,.. . .i ' : . ' . ; : '

;iirF-'ri.r

t.i;iill-.],:i;. 'a:ii:: ..'.o . t:i::' i!

.i,.r,

t::<,i)li'

.:::: ,iii;

-' , iilit

l':r''ri

: 3 f . : ! - . - . . , , , , . ; ' j .: e { l ! ' r T - : e _ ' : U . t l- - , - r i : : i : : t " i i . ; e u ; i i * 1 "

'i tnsa'ir:il'i i jrlti *. ,;rirni

*#$

izje l"rst i:e,qu rtiiskselti yadisan tsi ;'*'r: \!;tigyal,i!r!

MODERNAJ INFANOJ

SABATO
Szezonv6gi,,k6pz6-vds6r"

DUDEIF SEPA TAGO

K6pzelj6k, leszdllitottiikegy sor term6k drdt mintegy 40-60%-kal. A viisiirontobb term6k van, mint az ember k6pzeln6. A baj csupiin az, hogy mindig annakviszik le az dtrft, amit egy6bk6ntmiir nem vesznek meg. Megragadtam az alkalmat, 6s 6n is vettem n6hiiny olcs6 dolgot. A nem hivatalos ut6k6pz6k kozott (,amiket az Eszperant6Akad6mia m6g nem ismert el) egy 6rdemleges volt.

- magyar hungara pola- lengyel franca- francia viro - f6rfi virino- n6

- magyaros hungareska - lengyeles poleska - francids franceska vireska f6rfias - n6ies virineska

Valamiveltobb szerencs6m volt viszontanniil a nagy dobozndl, amelykortillegaldbb kilencfiatalliiny 6smlntegy nyolChdziasszony tolongott. Kidertilt, hogy a dobozban l6v6 k6pz6szerfi sz6elemek koztil mindenkiszabadon vdlogathat. Az ers6, amit sikerilltmegmarkolnom a -povavolt,6sa haszndlati utasitdson m6gp6ld6kat is feltr.intettek. - fizet6k6pes pagipova vivipova 6letk6pes A mdsikk6t sz6tis 6rdemes volt megszer.zni, mei, t6nyleghasznos kifejez6seket lehetsegits6gtikkel l6trehoz:.ri.
257

- konnYel - larmoplena tele $krna okuloil tlarmoplenaj - oronnteli $oiPlena vivei (OoiPtena - igazgatd k{iisejii - direktoraspekta *:;g:ekta * kfilsei# dllati aninnalasPekta

turkdltarnvo!na tov;ibbrais' ;lsnae egyik hclgy,a.ktrlek i-jr,.r'inrel r6l6pett volt, vdletienul cip#je6snagybevdsdrldt;iskdja l-*:rga*ark& szes'szdegy a{,tdbtiszen au kedcjen ;:r13lt i i l-il*-igUimia,'amire G6zszerelti 6s vizvezetk * ndejtettek is *oi.nur teli uorlrot voltak.] ittasdilapotban {Mind a hdrmanl<issd irii ;rl*t dolgoz6i" enrber az de volt" csirlos nagv*n egydbkdnt A:,- *rr-llitetil*otgV rdiotEn k6pes. feifedezdsekre nagy il,g*oo*r*e* *rf nzi,.hanem ternarra,hogynem6rdemestfirkdinitoviibbho]m"ikdpzdszeri ldbdt.EgV6bkdnt egvmds a h6ziasszonyok *u,;uf**"k utdii.Taposs6k m6don bdrrnit TetszSleges tfrrk6lSsnak. az eg6sz drtelrne is sr:rnmi sernl6pnekr5' ldbdra ember az mdg 6s osszekapcsolf,atok, barnrivel csak! Figyeljenek - gyorskezfi rapida,lnano- rapidmana aglo,okulo aglookula sasszemfi - hossz0haj0 haro - longhara Xeinga, ki! EzttaldliSk Kunveno de lipharuloi kai barbuloi. malpermesitel Senfipharoi kai barbo eniri estas m6r csakaz hiflnyzott,hogy kapcsoszornorf esethez A ferivdzolt visszat6rtern Ett6l aztdnteliesen latba l6pjek egy primadonniival. hogy az illet6 kik6rte a reElitii tal#ra. Az tort6nt egy6bk6nt, 6 n-emprimadonino'hanemprimadono 6s ezt..vegyem nnagdnak: tildlrndsul. Kiss6emelkedetihangontdj6koztatott a ,,sztiks6geshivataamelyetaz Hszp.eranlO..AlT9tia elv6r6l, seg;s eteg" logikai nyelv sz6alkot6siinak rnint sz eszperant6 elfoigadott, loia,"r aiap'1iit" biztositani kell rnindent.arni sziikseges, Hgv sz6 letrehozdsdhoz az ilyen kifejeszerinthib6sak semriibber.H szab6ly c,i .*qmmivel
z::.irl
-J-: :--

z*sek, rnlni primadonino, ni::rfir:o, malronino, i:rosilo sth. ;:t;gs6, ges"ha heiyettiik nsaka primadana"nitn{a,dnarrono, bras* sr.ftr'akat haszni6l.iuk" i-r*rt ezekb6! ii; viliigosan kiderii!"hogy prim,:rl*i-"n*rdi, nii-nf;*rdf *s kefdrd! vansz6. , rnatrdnii16l gt4pm{lseerdszt? Isrneri k 0 ncikFatak i Htenn6r n retda lVris,k6t gyernreke van. A feles6ge 5pol6n6.Fataki Elen:6r az egyeduli eszperantista a csalddban. Mair olyanj6l tud eszperantsiul, hogyintenzfv levelez6st folytat a KGST6sa KozosPiacvalamennyl tagorsziigi6val. Eppenma tort ki a baihr6, mert Patakielvtiirs f6nyk6pes levelet kapott BARCELONAb6Iegyik holgyismer6s6t6t. Feles6ge azzal fenyeget6zik,hogy holnap beviszi a levelet az Fordit6 lroddhoz, Orszdgos mert neki ez mdrgyanfs.A f6rj nem hajland6forditani, 6sazt magyardzza Mdrtdnak(igy hlvj6k patakinet) hogy a bizalmattovdbb kell er6siteni a Helsinkiben atfiirt zdr6okm6ny szel lem6ben. Aprop6, kiv6ncsiak mi van a lev6lben?

Kara samideano! vian adresonmi trovis en nia esperanta gazeto.Mi tui skribasal vi aar mi tre volas korespondikun vi. Mi scias, ke nun vi ricevosmurtain leteroin kai povas esti, ke vi ee ne respondos ie mia letero. En nia gazeto via adreso estis la sola el Hungario. Ne koleru, sedmi dezirusesti via unua hispannkorespondantino. Permesu,ke mi prezentumin. Mio nomo estas Isabelkaj mia famiIia nomo Gonzales. Mi havas20 iarojn kai studasen (Iniversitato (francan knj germananlingvoin). Mi interesi$as preskailpri eio. Pri h filmoi, teatro, muziko, sporto. Mi tre amasIa naturon. ofte mi partoprerus submaraneasadonkun miaigekolegoi. Min tre interesasankail la ekzotikai aferoi kai mi decidis lerni la hungaran lingvon. Hispane mi iam multe legis pri via hndo kai pri la hungaraliteraturo. Mi esperas, ke foje ni s:ukcesos renkonti$i. cu vin interesas nia landoi Kiet toisi vi lerrus Esperanton? Kiam vi esperantistiQis? hi kio vi interesifas? cu ankaii vi estas universitatastudento?
259

fte bona'sedalian nun mi fotografaion'Gi ne estas Mi ei fie sendas 'ii la sur fotog*fo!9 Tiu.aliaknanoror.Aha! Miisni la dekstra el la universitato. kolegino mia estas iini ,:i blanka bankostumo vin Nun mi iam finas kai elkoresalutas amikino via hisPana Isabel Skribu tui al mi kai senduvianfotografaion! Ps.

Mitmondottazeszperant6r6|LevTo|sztoj,xx|||.J6nosp6pa, Lenin 6s m6gsokanm6sok? _LevTo|sztoj:azeszperant6e|saj6tit6saolyancsek6lyd|dozato kfv6[6so|ynagyeredm6nnye|biztat,hogyapr6b6|koz5st6|senk visszariadnia' neksemszabad sokkal konnyebb' mint a - Xxlll. JSnos piqa: az eszperant6 feletti ril6, nemzetek egyetlen az eszperani6 nu*..ii nyelvek.'Ai nyelve' k egyetemes : korun vil69nyelv latinja' - Lenin:az eszpetant6 a proletari6tus -Z.KovilcsHtimdrszappangyririmfivezet6,akinekTrabantjavan: nemnYelv. Az eszperant6 hogyaz ember ahhoz, szriks6ges - UmptonSinclair: sok esztend6 oroszul'de vagy franciSul,-.n6met0l angolulvagy megta;ution (iiltalSnos az eszvelts6gel, mfi tanultsSga az {tlagoi atiief megvan meg6rtheti' utiin h6t ferantOtm6t hetot vagyn6gy alatt, az abszolut,'bka- En: K6theteseszperant6 szemin6rium beszdlni, eszperant6ul megtanulnak ,rintlOttt indul6k ii annyira t6mavalamennyi 6let mindennapi a t6rsalognak ttogy sruUadon k6rdr6l. arr6ltan0sel6jelfie(6s azonos nagyi6b6l Mint l6tj6(a v6lem6nyek nyelv. eszperant6 az elsajdtithat6 [oJn.t, hogy val6banframii (akimfivezet6re szappangy6ri Htim6r frf.-f,rffbr.r,iif Z. Kovdcs 6s az "Anydm k6pvisel6je nlt ir."ut"tia van),mert 6 az ellenz6k irja' tyf kjdt" is lY-nal szeretndm a sziinetben! m6gegy kicsitvelemmaradni Pr6bdljanak Nagyon konyvre. kapcsolatos nyelvekkel felhivni a figyeimel k6t 260

6rdekes hdtt6r-anyag van bennrjk.Nemdrt, ha n6ha-n6ha (k6s6bbi pdlyafutdsuk sordn) tobbszor is beleolvasnak a kovetkez6 kdt munkdba: T6tfalusi lstvdn:Bdbelorok6ben (M6ra Konyvkiad6, 1976, 184 old.,26 Ft.) Dr. Szerdahelyi lstviin: Bdbelt6la viliignyelvig (GondolatKiad6 1977, 415 old.,45 Ft.)

En Esperanto kongreso
Az 6let term6szetesen toviibbrohan, 6s egyre rijabb esemenyek zajlanak le. K6pzeljiik el, hogy ndhiiny6riivalezel6tt6rkezlrlnk megaz eszperant6 kongresszus szfnhely6re, ahola legktilcinbciz6bb nyelvfi 6s v6rm6rs6kletfi emberekkozott zajlanakle 6rdekes besz6lget6sek, term6szetesen eszperant6ul : - Cu vi alvenishodiad? - Jes. Hodiail matene. - Kai eu vi jam sukcesisaranQiCiain oficialajn aferojn en la akceptejo? - Pardonu,mi ne komprenasla vorton akceptejo. - Cu vi partoprenasunuafoje en Esperanto-,kongreso? - Jes. Nun mi estasunuafoje en Esperanto-kongreso. Mi estas ankorai komencantino. - Mi volonte povas al vi helpi kaj mi kun lojo klarigosal vi kioatasakceptejo. - Mi akceptasvian helpon. - Do, akceptejo estastia loko kie oni akceptasla alvenantajn sa mideanojn. Gi estas6e la enirejo, tiu gran"da6ambro. Cu vi ne estistie? - Ne. Mi estisnur sur la tria etaQokun miaj amikinoj. Tie knabo montris al ni la fiambron en kiu ni (unu hungarino, unu polino kaj mi) loflas. - Cu vi venisel ttalio. Ne,mi estas francino. - Pardonu, mi ankorail ee ne prezentis min. Mi estasAndreo Zielinski. Mi estas polo kaj mia numero estas258.
261

parolts' -- llli estas Maria, sedmi ne kamprenispr! kie nurnera vi frlli havasnenian numeror;" ankora#en t'aakceptejokai vi ne -- x*ugrnoneble,tar vi ne estis havasadresaran.rtllik!arig*salvifia;;sednunbonvolttveni*unrni par vi adresaran. kai tie mi psiaa en la akre;-"ttejan ,ftli ;rrer.i "- "Scre. .*t"lu,bonvolu?igardilEneitiulibretaoniskl.ibas!anomon Ae erui patrtaprenantyide la kongresc.Ci tiui "lfterai *ii)kii* a8' Sustenun Yi.riparrlas ul kiu iando venii la samideana ii6*iiu,t -niii vi lam vidas? Vi .havas Cu samideanina""' "ti io*nn, do vi estas ssz. Tiamaniere vi ne devas skribi vfan adreson. niiuroi la adresa se vi diras,ekzernpleal mi, vian numeron kai .cur,,ras havasadresaron' ii* ittut en arda, far eiui kongresanoi kiet direktoro de fabrikc' paroias boie _ Mi tre dankas! ii tlrt mi povb esti direktoro' ke da'iarai, tiom * Dankon! Mi ne havas - Kiom da iarai vi havas? - DekseP. Mi havas - Au vi"ne mensogas? iam !1' aniorafr gimnaziano,kai hrt viai vor' - lnteresa situaciol- Mi esfas intruistino' rci povasesti,ke vi estas - Nun vi ne divenis. Mi estas nur studentino en pedagogia eeflerneio. ilyen gyorsana nern talSlldk meg minden esetben Terrnfszetesen kerul krokodilkoddsra hogy Olyan'isel6f6rdul, kozosfrekvencidt. krokodil' hog.y mondidk' arra longr"*trtokon ,or.-Rt eszperant6 besz6l.Vanviszont kodik, aki evperantist.val nem eszperant6ul 'feladatul egy olyan csoport,melYattor 1e-Lfglodilkodik' ha ezt Erdekes r6sztvev6i. [bnj.'-Ezek'.r f fVfAflA KONGRESETO eszperant6ul' v6gezztik azonban emberek. A bemutatdsukat

Kio do estas infana kongresato? aU kunvenopor infanoj kiuj estaskongreso Infana kongreseto esPerantistoi. denaskaj estas - 0u denaskai esPerantistoj? de geedziooj el esperantistai naskigis _ G.-ci iiuj'grandparte gePatroi' diversnaciai - 0u vi konas tiain infanojn? _Kornpreneble.AntailduohoromikonversaciisJ<unti eu viscias tri lingvoin. tri jaroinkaj konas li havas lrnagu, knabeto. 262

kion li diris al mi? ,,Mia patlo estashungalo kaj patlino estas polino" * Kaj vi, kio vi estas? ,,Mi? " ,,ly'li estasespelanto,. Li ankoraU ne prononcas la literon ,,R" kaj tiel li ,,palolas,,. - Cu ne havas problernojn 6i tiuj denaskajesperantistojen la lernejo? - Ne' Mi scias pri kio vi pensas. Gis ra rerneja a$o iri diuj erlernas la nacian iingvon de la gepatroj kaj flue parolasen 6iuj lingvoi. - Kaj kion farasdi tie 6i tiuj infanaj poliglotojl - lli ludas unu kun la alia" Oni organizas por ili pupteatran prezentadon, ekskursojnktp. 0i tiuj infanetoj realigasla plej aUdacajnrevojn. Cu vi jam vidis tian porinfanan konferencon kiel la partoprenantojde minimume 30 landoj parolissen interpretistoj?...

Patlino, donu aI mi sukeleton!

263

) ) (

)'i);

rureal-Mn uTBAL-MATCO IF Hrt

il

;;

tiunfasononN(.e ) r, la alian!.ci

.tr /

.\ \

\ r

'

\ 1 \ l \
BILDVORTARO l

l \ 1 r i l

2 - iudisto
3 - fajfilo 4 - 6ibo

), , .) ' r |l i )

l )

"{'l:l ,'-*l',,j;ji ] 4ffi

( p i e d p i l k i s tto t 1)\ \ 1 1 ' ',\\\\ r \r , it ' i,. \ ', . ,I r , ' 6 - zelotoi t' f\ ,\ ,r l,l'r\'. t l,' ( 11 7 - botelode biero \'.1t,,1 , 8-3uo

DIMATT_ CO

DITDEK_ OKA TAGO

El popolacerbovenas la proverbo A cim leforditdsa nagy feladat.TaliSn nem is 6rdemes a helyes jelent6sen magyar torni a fejrinket. E169, ha tudjuk a cerbo(agy) jelent6s6t. 6s a proverbo(kozmondiis) A cfm zamatiit 6sjelent6s6t frezni kell. Biztos vagyok abban, hogyaki v6gigkrizdotte az elrnfit 27 leck6t, az 6rzi is a kozmonddst. Mi6rtfoglalkozunk mi kozmonddsokkal? A vdlasz nagyon egyszerii. Merta kozmonddsok a nyelvalapjdt k6pezik. Mi a nyelvalapja? VizsgSljuk most a k6rd6stkizd16lag a sz6kincs oldald16l! Milyenszavakat kell megtanulni? Honnanlehettudni, hogyegy sz6 beletartozik-e a legfontosabb szavak csoportjiiba vagy nem? Egy eg6sz sor k6rd6svet6dik fel, amire a viilaszegyetlensz6. - kozmonddsl PROVERBO Azt a sz6t kell megtanulni, amelyen valamilyen kozmondiis is alapul. Ha ezt tesvrik,akkor biztosan a l6nyeg korril tapogat6zunk, 6s az eredm6ny sem marad el. Tekintstikmost iit a legfontosabb kozmonddsokat. Kozrikik sok mdr esetleg ismer6s, a r6giekpedigfelfoghat6k0gy is, mint egy kis sz6gyakorlds. plej bonalernado. Ripetado estas Setiu balaos antail siapordo, tiam en la tuta urbo estos ordo. Unuaatestoestas la vesto. Virina ploro senvaloro. Tieleiu dormaskiel liton formas. Kiu sukcesas ofte forgesas. Dum la man$ado venas apetito.
265

Kiu esperas, Pli boneProsqeres. ol postepnipenti. silenti Fti bcne nenio Fli bonaio, ol malgranda ,,ien prenu" ol granda",morgaffvenu"" Ffi bona esitas oi agloen aero' Pli boneen manopasefo' kalkulo. helPas ne luPo Kontra! vivu kiel vi povas! Ne vivu kiet vi volas, faristo' paro!isto, sedrnalgranda Granda kranio, sedinternenenio. Grancla parolo, sedmalgrandavolo' Granda Grandanubo, eta Pluvo. kulero. malPlena telero, Granda Ia kato' Kiu farassin rato, tiun manPas Griza barbo sa{on ne atestas. al forinto ne venas' Kiu fileron ne tenas, tia vi estas. Kun kiu vi festas, Ne gutasmielo el la 0ielo' koro ne avidas' Seokulo ne vidas, en Ne iovu nazon fremdanvazon! maliunaiiaroi por iunai eraroi' Fagas Ne dolorasfraPosur fremdakaPo' la mano dekstra, kion farasla maldekstra' Ne scias kun truo. Oiam ee botisto la Suoestas Beta vizaflo senmulta n$o. domo' homoen la ProPra Estusa$a alportas' ne printempon Unu hirundu Simio al simio PlatasPli ol eio. la enesto' ne la vesto,valoras Valoras ebrio' en montrilas Vera opinio Virina rideto Pli ka7tas ol reto. Virino scias- tuta mondo scias' Vortoi sakonne Plenigas. karesosenintereso' Ne ekzistas malfacile' estas Steli6eStelisto

266

Tcvdbbis sor"r:lhatndnk, de j6bdl is nregiirt a sok. Nernkoerny(kin'lcndani" hogy ",venisfino al rnda !fitinG"' vagyis v6get rt a tudomi5riy,orn, mert nagyonsok seripeszpe:"antti liozrnondds van 'rrdg. A teNf'retetleneknek, a k{vdncsiaknak, a trireirnetier.reknek *s az igrryeseknek turJor ajdnlanizasrnenhcf PRGVHffisARs FspfiRAhlrA c,f,m{i koemcnddsgyiijtem6ny6t ?630boles {rnely gondoiatot tar-talmaz). Balesetvddel rni rendszahi{ ly I A felsorolt kozmcnddsokat nem szabad magolni!Azt jegyezztik csak rneg, ami n6hdnyszori ero!vasiis utiin magiit6lnn{rnarcd. Erteni viszontmindegyiket keli" sz6kinesbeti prouterngk-itt mdr nernlehetnek. A meEig6rthdrom nap kedvezrndny rejdrt. A kovetkezd kuics segits6g6vel ellen6rizztik a feladatokmegolcrdsdt! El6tte azonban szeretndm rnegk6rddzn!, hog.yg-ondolkodott_e valaki igy: ,,Lefor_ .$ito.m""ha belegebedekis." (Erdernes egyszermeg[r6bdlkozni rgazi sziiveg forditdsdvar is.) Most pedigjojj6n az oneile.,,harci" n6rz6s. 1. Ma 0jabb man6verthajtott v6gre az Apofi6-7amerikaifirhaj6. A hajt6mfi 66 mdsodperces mfikodtet6s6ver a hdromtajriszemeryzet megvdltoztatta az..firhaj6p6ly6j6t,melyneka toloidt legtiivolabbl6v6pontjaigy el6ria450 km-{. 2 . N U RP O RV I R I N O J HUNGARIO CIONFARULO 3. lvan_Gordev, la Sipanode la kargoSipo ne havis ,,Rangoon,, ankorau eddudekunu jarojnkiamgajnis rafizlkani\ober-premion. Akiri tiel grandsignifan sciencan premionen ei tiu poezie'juna a$o estas eksterordinare granda faro, e6 ankautiam se'iuj opiniosmakulo de beleco, ke lvan Gordev rafizikanNober-premion grjni, "n kartludo, nomata makao,de profesoroNoah dartinusr"t'r.iu ei tium premion enstockhormo antaukerkaj tagojrasveoa ieoo'trans-e donis, sedf infinetiui, kiuj haron serdas .n iuiupo n, grru.i- gruu., la esenco: tio, ke lvan Gordev en dudekunujara a$o-vere gajnisra Nobel-Premion.
267

N6h6nysz6t az alvatanul5sr6l' Atudomiinyakovetkez6ketmondjar6|a:,,Aza|vatanu|ilst.6|ta|6"roporto[ uegzik." Ez val6banhetyt6ll6meg6llapitSs ;;;;CIk jegveini, hogy.n6haezek a csoportokannyira ni.g k"ir azonban 6ltalSban "t , hogy csak [.tt.n-vannak benne'de ilyenkor ,rU"t nemalszanak.Alvatanu|Ssr6ligytehStnembesz6lhet0nk'Aje| r6szilnkre hogyalkalmas-e. iizsgSl.om, csakolyanszempontb6l s6get megjegyzem de vdlaszolni' kell nemmel eiyertetmtien ;;il,,;. hamSrt6mak6ntsz6bajottaziryy-lefekv6se|6ttmindenk6ppen mondatalSn6h6nyp"r"rit'S-f O) oliisni, 6s egy osszetett hasznos zuhanhatunk' 6lomba mell6kmondatdb6l r""O"fa mondiist: el a kovetkez6 fogadj6k 26169ondolatk6nt 6ll"! 6jszak6b6l esv 6s \r:anot huszonnesv ;A;t Pri la sportoen esperanto de sportnyelvr6|, Neh6zfeladat redlis k6pet adni az eszperant6 nemzetkozi egy hogy el, K6pzeljilk megpr6biilom. most mrSgis v6lasztott6kkozvet(t6 az eszperant6t kis6iletk6ppen Uajnof.sag-on erre a.feladatra. nyelvileg k6sziilntink fel kell 6s most nyutufeni, az adott k6zbevesszuk hogy lenne, az megoldds X Lgket"nfekv6bb utols6 az elolvassuk 6s k6zikonyv6t, nyetuii rpoiag eszperant6 is egyszerfibb dttanulmiinyoziisdniil sportsz6tdr Ez m6gegy Uetfiig] sem,minincs.Nincsm6gsportsz6tdr et l"fiU. f f'enleiias azonban terminol6egys6ges eglszvil6gra az annak nyelven vel'nemzeikozi van.Az, amire Ez a munkafolyamatban gi6t tettenetartalmaznia. 6s a rddi6 sajt6 a mint mds, nem fonkretan tdmaszkodhatunk olyan egy legalSbb sait6 a hogy al6hfzni, Erdemes [ozlem6nyei. nyelvktinyv' a 6s a sz6tiir mint nyefvtanui6szdmdra, mit ta|iilunk. 6sn6zziik, be|etehdt egy kicsita sajt6ba, Lapozzunk rezultoj, heroaj luktoj .- plej mallongeebleni tiel po,,Fantastaj vus tarait erizi la eventojn de la granda olimpia konkurstago. 13 6ampionajmedaloj ,rii, uljrgitai. La hungarajluktsportistoj ricevis krom du ortn.iuloj po du argentajnkaj bronzajnmedalojn. Kromeiliatingispo,nukvarankajkvinanlokonenlajaiida konkurso" okazispostla fino de la pentatlono. rezulto-anonco La unua solena 268

Tiu 6i pentatlon-konkuro estiseble la plej ekscitiga inter Oiujgisnunaj pentatlonoj.Sur la plej supragrado de la podio nun staiigis lahungara teamoenjenakunmeto... Duai$isla soveta, tria la sveda ensemblo. Poste lailviceFrancio,Usono,Finnlado. En la kompleksa individuakonkursookazissurprizo.La Sancon de unua loko la tuta sportmondo opiniispor la kvarobla mondOampiono... Tamenper minimumajpoentoj antariislin la senelube tre juna svedo..." kapabla kaj talenta llyen 6s ehhezhasonl6szovegeket (kiszekell olvasni 6s kiszedni (alkatr6szeket). relni) bel6ltik a hasznSlhat6 kifejez6seket Ert a m6dszertlegjobb6sember-m6dszernek nevezni,mert a lnldszaton, vaddszaton 6s gyfijtogetdsen alapul.A munkdnak term6szetesen megvan az eredm6nye. N6zztik csak! Sportbran6oj- sport6gak skermo- vfvds - torna gimnastiko na$o- 0szds lukto - birk6zds bokso- okolvivds - atl6tika atletismo - vlzilabda akvopilko - sportlov6szet sportpafado pentatlono <ittusa - kajak-kenu kajako-kenuo futbalo,piedpilko- futball, labdarrigiis - asztalitenisz tabloteniso artglitumo- mfikorcsolydzds - srilyemel6s pezlevado - gyorskorcsorapidglitumo lydzds - k6zilabda manpilko remo evez6s korbopilko- kosdrlabda artsalto- mfiugrds

A gygjtoget6st csakegyszer kell elkezdeni, 6s az emberOgybelejon, mint kiskutyaaz ugatiisba. A k6pz6kismeret6ben nem neh6z megdrteni a kovetkez6 kifejezdseket sem. Marteljetisto, olimpiadampioneco, novaolimpiarekordo,S0 kilometrapiediro, akiri la dampionan titolon,neatendita arQentmedalo, la fino de la individuaglavoskermado, hungaraj glavo-skermistoj, pezlevisto, pezlan6isto, mezpezuloj, akiri venkojnkaj valorajnlokojn,internaciaj sportkontaktoj, olimpiaj,mond-kaj eUropo-6ampionecoj,modelistoj,sportaviadiloj, fishokistoj,ni perdis nian gvidrolonen kelkaj tradiciajsportbrandoj, ni volasmeti la sport269

viv6l sur ankoraf pli lar$ajnbazc'jn,lenrcjakorpkulturo,doni olimpia Komitato, trnternacia 31...,sportlernejo" sporteblecojn junularo, tearno,speirta sportamanta ollmpiaj sportrenkonti$oj, vira papilimetra 100 mondo"ollmpia vila$o,trejnisto,treinado. bli ko, spCIrtpu nagistino, uio, hungara grand$a ncamcndrekord na$o. ndivi i surSosea biciklado, resu mo, oli mpiai nfornn ,,oii*[iu t-ebro", nagofinaloj, nagejo, internaciajbiciklaj konkursoj, lua [r-onkurso, en ia llbernaQosporto, dorsona$o, 200 metra virina bnustona$o, '!00 metravira stafeta jetisto-atleto, stilalukto, valorakvaraloko, piedpilkamatd-o,futbalkurc, vi:raaitsaito,kuro de rnaratonG, atletiko afi ma'tpeza le$era boks-mat6o, matdo, tenis-konkurso, flugrnanpilko, skisalto, skiktlro, atletiko,vintraj sportoj,skiado, hokeo, kuro, longdistanca na$baseno, tegmentita pilko, na$baseno, lanco,halterboato,pafarko'rnatdo, team-kapitano, beva!-rajo'ado, go, long-saltq gon ndo, rafi o, barieraj kontrariul " boksgantoj, levado" starto, stadiono, sprintisto, salto per stango,sprinto, a.lt-saXto, giisaviaCilo, glisiio, stafeto, vestejo, startigisio,sabro, sabristc, glisad-o, trampolino, tl'isaltq tumiro, velo, velboafo, motoriit lu kolrkurso,teknikaj sportoj, drakflugo, drakfiugistoj' igy n6z ki egy kos6r, Kommentiir,gondolom,nern szuks6ges. Ezeketterrn6szeraktuk. kifejez6seket gyfiites a sorSn arnelybea iE6nyestudomdnyos 6s szerint sportdgak kell tesenrendsierezni #ggel.Agyfijt6snekvanm6gmssm6djais.Eztszeretn6mv6gezeki nemszakitiuk az,hogya kifeiez6seket ttii-bemufiini. n l6nyege vdlasztorn. labdar0gdst a P6ld6nak eredetikornyezettikb6l. dafirisla mat6o,sedankoraf ne okazisgolo;la . Jam kvaronhoron avanuloj,precipeen la unuaj minutoj, sturmiskun grandaelano; antarJenhazarde por helpi al la defendistoj; interuloj retrotiriois la angul-Soto; koste de povas la situacion savi puSitapilko; ili hdplaco; kiel la soto I 1-metra; anguldotoestispreskadtia dan$ero flanko; la dekstra al elita ludisto; la mat6odaurisen viglahumoro; Iudisto; Aela mez' rapida lo; eksterordinare ; dan$era dekstra-avanu pilkon la dekstra flanko; al la linio per potenca soto li direktis farisla ludonunuatakoj seriai transla flanklinion,la la pilkoflugis de la golo; la pilko savis fortuno flanka;laensemblon $isnun nurla je dek metroj proksimume estis antaUla golejo;la mezdefendisto 270

dedcrse malbeie stumbligis tra avanulon kiu jam preparis sin por $oto; la avanulofaris egantranskapi$onkaj komorenebleperdis la pilkon; ia ludgvidanto montris ar la punkto de puna $oto; nun kiarn ,,rompi$isla giacio" komenciQas ra goropruvo; el la liberiga soto de la maldekstra avanulola pilko falis precize al antari pusztai, li transprenis la pilkon, pridriblis ankari la golulon kaj facile rulis ia pilkon en la mezon de la golejo: fine de beraatako, ra pilkm duonalte pasigitande iiia dekstra avanulo, la maldekstraavanulo kapsotis sub la laton; la ludgvidanto avertis lin, ke li kondutu kiel decasal sportulo; la angloj venkis la portulaganelektitan teamon; Golo!, ni jam avantapas je 3:,|, en la dua duontempo la rezurto restis 3:1; la ludgvidanto signalisper sia fajtrilo la finon de la mateo. Lajos, most kitaldltam a gondolatodat. Nem gondoltam 6n sem komolyan. Ennyi anyagot nem lehet egyszerre bevenni.A m6dszer ismertet6se volt a f6 c6l. Tudod mit? Rettent6 neh6zmegh0znia vonalata koznyelv 6s a szaknyelvek kozott.

Kivitelek azonban vannak. Van aki eglszerre beveszi

211

DUDEITLUIVDO
Nur sidi kaj legi lgen,de mit? Olvasni olyandolgot6rdemes, ami lekotiaz ember figyelm6t.Nagyonsok j6 olvasmdny van,de neh6zmeghatiirozni hogymelyika legjobb a figyelem lekot6s6re. Hm? Megvan! A kirakatl A kirakata nyelvtanuldsnak j6 egy rendkivrit m6dszere. A kirakatokbanminden megtaldlhat6, 6s m6g egy fdradtemberiagy is pillanatok alatt rogzitiaz ott ldtott dolgokat. Term6szetesen sok frigg a kirakatrendez6st6l is.Azt hiszemi-srert a mondds, jdl szervezett melyszerint rekldmmal eladhatjuk a havat azeszkim6knak is. T6rjrinkvissza azonban a kirakathoz,6s n6zziikmeg,milyen ereje van a rekldmnak! A kirakatban egyolvanembermfiveittltrratjui<, aki az irodalom perem6n 6lt,6s igyekezett semmitsem koznapi m6doncsindlni. Rejt6Jen6(P. Howard)kovetkezik: Malpura fred, la kapitano Malpura Fredintervenas lri aUmorti La blanka makulo Brigado el ostoj La nevidebla legio Karanteno en la hoteloGranda La perdi$inta krozo3ipo La retrovitakrozo3ipo Malbenita bordo
273

IVAUI TAGO

garnizono La antailen$ovita [-ablondaciklono en Afriko Tri korpogardistoj kasisto La defrafrdita l-a for3telitakuriero La a[to ie dekkvarkaratoi frnen6hdnycim a sok koztil. Vegyiink k6zbeegyet6s"' fiEJT6 JEN6 IP.HOWARD}

garnizono La antafrensovita
( Az elfiretolt helYdrsig)

K o l o m b o a | f | u g i s a | | a m u r o , s e d e n l a s e k v i n t a mkvaronomento|ija ke dj tiu pro la surprizoenglutis tiel ekbatisla velestron, pcte dum longai funton da tabako,-kio'estisen lia bu6o kai singultis' minutoj L a d i r e k t i | i s t o a t e n d i s n u r 6 i t i o n . P e r s i a g rposte andegam anoekka ietu lin en ["f.tU"",-tu ftU sia kutimo iometeturnadukaj en la de.ladrinkeio.Lg direktiliston i. pirj *.rbrorciman anguton oni konispro tiu 0i spektaklo' de la mo-ndo gi;O'ti havenoj kiam de ie' el La enormabrakol.t .ttit-f"vanta la itontrauulon' Jalissur la obiekt_o la direkto oe ra e[lapiiiu totno ia sta]eca antauli por kelkai obskuri$is pr. 6io kio uirroono. ra oiretiliisio, la pezaobiekto momentoi. Uiai amifcoi-pott" per iuro atestis'ke de Kolombo. la Pugno estis kai malfermis F*i r.iu-i serunooi-tiitrrigir kun turni$antakapo la okuloin. sur la plankon' Kiam lin, ke li residis renkontis Tuj tia vangofrapo por stariii Kolombo ankoraudu vangofrali faris eksperimen,on falis' pojn donisal li, pro kiui li denove 'Nfun ekparolis: afable kaj fi iam restissidanta 0i tion - Mi estasff"t fitono. S" ti povusvin peti, ni 6esigu por kelkatemPo. 274

- Konrprenekrle. Mia norno estasJulio ManfredN-{arrlncourt. ^ Cifono gtani$is. - Ailskuftu, Juiie Manfred F{arrineourt... vi povasesti f;era. Kornprenu. ke mi ankora& ne estistrabatita.i-fsdiail okazlsar mi ei tio^unuafoje. * ciu kornenco estasmarfacira. Nun jarn gio okazos -- pfi r" facire. Seddlru el rnisinjoro, kialvi volismortiginnin! - Sidiiu al rni kaj rni rakontos... La suprakonp-al-korpa bataloka1' Na sekvinta afabla dialogo okazis en unu el la pcpularaj an'luzejoj de la haveno de Marseille, kion ia publikode ra krimuiarnondckonissub tr no*o srnjora ",rertujs kaj restoracio al la rabiahuncjo... Al ia antafiaioj de la suprakazoapartenas^$ipa6o nomat* Brigitta, jaroinriaQis kiu-du sur la pacifika oceano. Cifono, !a direktilisto de la sipo kaj Peffifo, Na verestro keinnp'enebre ne povisscii, ke rnteren Marseille. Ekzemple iii ne konis lernpe io ka.iafio sangigis Kolonnbon. Li nur antafi unu 1'aro venise! parizo kaj tiarr La Brigittanagis ie, CIe le bordojde Gkcidegrta Hindio" Kofombohavisicmetealtan staturon,iar$anbuson,secili estis sufidebelaiunulo. [-i diam ridetiskai liaj grandaj btuajokulol tcun senfina fidernorigardis la homrojn. Tion, de kle ll venis kaj kion li far.isantaile neniu dernandis. ci tie, en la haveno interisl0L pri ta pisinto de la gekonatuloj estas malgentileco. gqanda ciu; venas de tie, de kie voias au de k;eestas liberigitaj. Kolombo alveniskun pajloCapelo sur ra kapo, la sufiGe Cifonan jake.ton kun strioj ii metissur ra antalbrakon,inter rafingioi turnadisbastonon el bambuo_, mallaute fajfadiskaj fumis. Lii eieganta ekstero tuj vekissensacion inter la simplapopotode la haveno, konsistanta el elsipigistoj kaj rabistoj.Unuavice oni admirisliajn belegajn 6uojn.Precipe unu estistre ereganta, raksuo kun butono kaj blankaornamaio. Jes,oni rimarkas tiun, kiu zorgas pri sia ekstero.ci tion pruvis ankau la tumultaGo, kiu sur ra itraio pacience sekvis ra erefrntan fremdulon. El_la restoracio ,,Tigro" a[digismuziko.La alveninto eniris0i tien. ...Poste, kiam la alarmaservokaj la savistojrestarigis la ordon kaj
275

koIektisIavunditojnlamaIesperi$intaposedantodeIarestoracio nur la jenon povisdiri al la policestro' en la mano' diris' - Envenis frenezahomo kun promenbastono la drinkejon"' ke li volas ludi per harmoniko kaj poste ruinigis Ladrinkejestronemensogis'Harrinco.urtverestariQisenlamezo rideto diris: Qentila J. --_fu Otitt[tjo kaj kun la plej larQa

al mi puntepreni r.il ,iil-oj! Permesu iriir.iaj sinjorinoi kai ludi kelkajnpastoralojn. ia busirarmonilon de la kapetesiro sed helpon por malriOa' Fort. .Uiigu al mi peti vian materialan talentamuzikanto' kun gentilavoOopetislin' ke li iru de la restoracio La posedanto opinion,ke oni lasu havis SarQoportisto J-fJ Jiunfo.Grandanima ludi la cerbmalsanulon. kiu tiun tagonforlasis gangstero, Poto, la cent dudek kilograma kriis: laUtege sianimatinon kal tial estiskolera, - Tujeliru! ldioto! lin per la fingro: minacis Serceme Harrincourt -estimalQentila"' Nu, nu, karaeguleto!Oni ne povas la novulokaj"' antaU ekestis La egulopei d, pa6oj al siatablo arko reflugis en belega maniero k.i i.U nekompreneLla da rumo' litrojn kelkajn kaj surierigantela tutan kompanion kaj kuregis saltlevi$is. Kelkajel la gastoj rapide. Poste iam6io okazis per la lampon' disrompis kaj Qi seQon Ci tiu ekkaptis at-tiiiemOuto. plenisla bruo batala kaj kriado Farigisplena kaoso.Tintado, pudis la tutan Kolombo oiinfteion, kaj en konvenamomento la.drinkeiestron post ka.i 0in sur la batalantoin ietis drinkbartablon kunekun|atranei|o,|aspilistonkun|aardantapikilokaj|a kun siafilo . . . kelneron

...En|aa|iatagoonireordigislarestoracion,vespereestismu la kutien hospitalo kiuj estis gastojn, lui nr-f.rff.ulaite la 6iamajri mavespera Publikoestiskune. fremdulo. la gajg la pordokaj envenis Je la nauahoro malfermigis kun kaj movo grandsinjora $entila kun li eklevisLa pajroeapelon meze. stariQis rideta0o pro la kaj siafilorigidiQis la 0efkelnero la sPilisto, La drinkeiestro, timo. komencisKolombo' - Estimataisiniorinoj kaj sinioroi! vespera pro la hieraila prokrasti - La koncerton, kiun mi devis 276

gimnastikokun via permesomi aran$os hodiaU. Sinjoro kapelestro transdonos al mi sianharmonikonkaj la spektakloestoskomencata. Poste li prenis la harmonikon de la muzikisto,stari$issur seQon, movo al la apogilon, eksidissur Qian ietis sianjaketon kun eleganta kaj kun profundajsentojludis,ke ,,Ludoviko,la hejtiseefkelnero to Sipveturis al la Novaj Hebridoj". La duan strofon li kantis. La estismalkanto sendubepladisal la publiko. La humoro ankoraU kaj varmased kelkaj uloj jam ne tenis la manonsur la poStran0ilo Sed tiam, ei tio en tiu 6i regiono estasformo de la interpaciQo. per la vortoj kiam Kolombo ekkantis la marSonkomenciQantan hej forta tempesto",kiun li finis per maristo maristo, estu en ,,Hej piedfrapadopostulis mallongadanco,diuj aplaidis kaj kun sovaQa ke la artisto daUrigusian koncerton. Harrincourt $is la fermohoro fundamentispor si popularecon, en ia teleron abunde falis la moneroj, kaj kiam per kombilo kovrita per papero li elzumis la kanzonon,,Ridu frenezul' kvanlavaslarmoj, ridu frenezul'..."fariQis tiel kam ia farbitan vizaQon kiun oni konis pro lia bona humoro, ke Pupeto la bicikloStelisto, grandanimecomendis brandon kun moruso, kaj $is mateni$o ankoraUmultaj boteloj da rumo estiseltrinkitaj.

(dairigota)

| *n,,porhodian!
277

MARDO
(dailrigo)

TRTilEKA TAGO

La antaiienSovit& garnizono

Harrincourt estis la favorato de la haveno. PreskaUne estis tia homo kiu kapabluskun li interbatali,sed li tamen evitis laUeble Oiajnmiskomprenojnkaj toleris ankaUla plej malbonajnSercojn. Pro la modesteco oni nomis lin Kolombo. Dumvespere li gastrolis en la amuzejoj.Kaj li ludis ne nur per buSharmoniko.Se oni bezonisli violonis, ludisper citro kaj prezentis ankaUdiversajnspektaklojnper kartoj. AnkoraU neniu aUdislin blasfemi. Kun la dekkvarjara pardiskvazaU cigaristoli tiel Qentile la knabetoestussamranga kanajlo kun la plej malnovajkutimuloj de la drinkejo. Li diam estisfreSe razitakaj al Mimi, kiu la likvoron gardis en restoracio nomata,,Trandilietejo", li sendis florojn porSia naski$tago. jaluzaj noktaj kavaliroj plurfoje volis lin mortpiki, malofte sen kaUzo. Ci tiu;n kun patraafablecoli mem liveris al la plej proksima banda$ejo. Tia estis Kolonibo. Nek la direktilisto, kiun oni nomis Elek Oifono, nek la velestro koi"ris la suprajn antaUaiojn, kio ankoraUne estusproblemo,sed 0i tiuj maristoj invitis en la restoracionla dikan Yvette-n, por6i 279

sed havistute infanespananvirinon, kiu pezisokdek kilogramojn al Kolombo, kiu estismuziaplaildis Yvette konstante kan vizaQon. plaeis al la direktilisto.Sed poste Yvette la kanta.Jam ei tio ne dikulino kun senparaimpertinentecoelprenisel la mano de la velestromoneron de kvin frankoj kaj ietisQinal la cifona komediisto. - Hej! Aktora0o! Redonu al mi la moneron! - diris la velestroiranteal la mezode la drinkejo. Je lia plej granda surprizo la aktoro transdonis la monon' - Bonvolu preni, oldulo mia. Sed ne maltrankviliQu ear mia la urbo En pro la troa maltrankviliQo. kuzo ekzempletiel mortis, malfeliOulo. Metz li estiskomercisto, - N u , c i i m p e r t i n e n t u l o !N u j e n , p r e n u ! ' . . La sekvaiojjam estaskonataj. La velestroricevistian vangofrapon de Kolombo, ke englutis kvaronfunton da tabako kaj la direktiliston li batis Qis tiam, ke 0i tiu seriozepetis Kolombon por fini jam. Okazede tiu ei interbatadoli ee prezentissin kaj diris, ke li estasElek Cifono. jam N u n i l i t r i n k i s k u n e e e l a t a b l o e n l a a n g u l ok a j l a d i r e k t i l i s t o n (kiu havistute infaneskan ke Yvette la dikulino e0 tio ne Qenis, tenis la rigardonnure sur Kolombo. vizaQon) - Mi miras - diris la direktilistoSovante la diki$intanterpom-, ke cl nazon de tempo al tempo en glasonplenitan de akvo Antail tiu, kiu povasdoni tiel grandan elektistian adan profesion. vangofraponla mondo estasmalfermita. kun konvinkiQo.Li estis eefa atestanto. La velestro kapjesadis - Mia profesio estastre bela - defendissin Kolombo -, la profesioj. seriozaj filharmoniokaj la baletohodiaUestas - Tia homo devas vivi sur maro! Sur maro! Cu vi ankoraune SiPano? pri tio, ke vi fariQos pensis Kolombo malsereni!is. - Mi estisankailSiPano. - Bonege! Se vi konvenas al la kondieoj,vi povasfariQiSipano paperojn? havas vi eu la Brigitta. sur - Ne. Mi ne havas. - Tiam vi konvenas Cu vi volas veni kun ni? al la konrJieoj. Yvette abrupte interparolis: Gi - Ne iru, sinjoro Kolombo! La Brigitta baldaUsubakviQos' 6ipanoj la sinjoroj se sincere, diras Mi velsipo. aea elmodiginta estas 280

ne opinios tion ofendo,ke nur la plej6ioriskaj kanajloj entreprenassur $i servon. - Ne aUskultu je Si. La Brigitta estas tre bona$ipo- dirisla dipala pro fari$is la indigno. rektilisto malcerte. Yvette - eu vi diras rakontipri Sipoj al mi di tion? Cu vi volas al mi, al kun la maristaro mi, kiu jam dudekjarojnamikadas de la mondo? putrantakaj Mi diris, ke la BrigittasubakviQos, Qiariparoestas pli profunden mergiQas duoncolono ol la flosliniodifinita de la instancoj: - ei tio estas *, sedfinfine oni envero- konfesis la velestro pro ne maljuneco. SipiQas certatrankvila Kolombo,6u vi venos,aU ne? - eu Qivereestas tiel danQera veturilo?- demandis meditante l(olombo. La direktilisto kaj eklevis la Sultrojn. $emis - Tial, ear deestas la patrinode la Sipojmi konfesas sincere: homo Brigittane povuskonkuripor la blua rubando. Se vi estus [<un familio m i e en e i n v i t u s vin. - Dankon!Havante familionmi akceptas la invitonkaj mi Sipani$os surla Brigitta. eu estas,certe, ke vi ne havas paperojn? - 994, Nekunu mi havas. - ei tion vi devospruvi. La kapitanoestashomo de antikvaj iri. formalaioin. Ni povas certajn kutimojkaj postulas - zumis - Ne iru,sinjoroKolombo? kvazaU YvettekolombvoeA viza$o formiQis sianparon kaj sur $ia tute infaneska Si priplorus kelkfoje se vi bezonas tristajsulkoj.- Ne iru, sinjoroKolombo, pruntedonos... kvinaUdekfrankojnmi volonte - Mi dankas krediton, akcepti la proponitan sedmi ne povas Qin. da rumo kaj bukedon Hej! Jeanette!Portuje mia konto glason Mi kisas viajn manojn,nobla mo$to... da floroj por la sinjorina virino. la zumanta audi$is ankorail lli foriris.Sur la stratodum sekundoj vo6ode Yvette: - N e i r u ,s i n j o r o Kolombo... (tradukis
JozefoHorvdth)

Megtettdl minden tdled telhetdt?

281

ne opinios tion ofendo,ke nur la plej6ioriskaj kanajloj entreprenassur $i servon. - Ne aUskultu je Si. La Brigitta estas tre bona$ipo- dirisla dipala pro fari$is la indigno. rektilisto malcerte. Yvette - eu vi diras rakontipri Sipoj al mi di tion? Cu vi volas al mi, al kun la maristaro mi, kiu jam dudekjarojnamikadas de la mondo? putrantakaj Mi diris, ke la BrigittasubakviQos, Qiariparoestas pli profunden mergiQas duoncolono ol la flosliniodifinita de la instancoj: - ei tio estas *, sedfinfine oni envero- konfesis la velestro pro ne maljuneco. SipiQas certatrankvila Kolombo,6u vi venos,aU ne? - eu Qivereestas tiel danQera veturilo?- demandis meditante l(olombo. La direktilisto kaj eklevis la Sultrojn. $emis - Tial, ear deestas la patrinode la Sipojmi konfesas sincere: homo Brigittane povuskonkuripor la blua rubando. Se vi estus [<un familio m i e en e i n v i t u s vin. - Dankon!Havante familionmi akceptas la invitonkaj mi Sipani$os surla Brigitta. eu estas,certe, ke vi ne havas paperojn? - 994, Nekunu mi havas. - ei tion vi devospruvi. La kapitanoestashomo de antikvaj iri. formalaioin. Ni povas certajn kutimojkaj postulas - zumis - Ne iru,sinjoroKolombo? kvazaU YvettekolombvoeA viza$o formiQis sianparon kaj sur $ia tute infaneska Si priplorus kelkfoje se vi bezonas tristajsulkoj.- Ne iru, sinjoroKolombo, pruntedonos... kvinaUdekfrankojnmi volonte - Mi dankas krediton, akcepti la proponitan sedmi ne povas Qin. da rumo kaj bukedon Hej! Jeanette!Portuje mia konto glason Mi kisas viajn manojn,nobla mo$to... da floroj por la sinjorina virino. la zumanta audi$is ankorail lli foriris.Sur la stratodum sekundoj vo6ode Yvette: - N e i r u ,s i n j o r o Kolombo... (tradukis
JozefoHorvdth)

Megtettdl minden tdled telhetdt?

281

Utdszd

Ez a kcinyv v6lem6ny. Arrol, hogy fgy is lehet nyelvet tanulni, 6s a nyelv megtanulhat6.

283

Tartalomjegyzdk - Enhavo
6 1'1 1. UNUA TAGO, LUNDO 13 N6hdnypercalatt elbdnunka fonetikdval 13 - Esperanto Eszperant6 a riidi6ban en radio 15 Tobbet otletess6ggel, mint magoliissal 18 2 . D U A T A G O ,M A R D O 21 Ki hitte volna, hogy ez ilyen egyszerfi? 21 Kicsi a bors, de er6s (A hatdrozott 6s hatiSrozatlan n6vel6) 27 A - Besz6l Cu vi parolas esperante? on eszperantdul? 28 A nyelvtanulds technol6gidja . 30 3 . T R I AT A G O , MERKREDO 33 Mi6rtj6 tudni a szdmokat mindj6rt az elej6n? 33 Kiomahoroestas ? - Hiiny6ra van? 36 A k6rdezds tudomdnya 37 En la librovendejo 41 Tiinczenei kokt6l-m6dszer 44 - Tabelvortoj f dbllzati szavak 47 4. KVARA TAGO,IAIJOO 47
Sztiks6g van-ehosszri (melmenetel6sre az eszperant6ban 16kn6v 6sa hatdroz6sz6 fokozdsa) 47 Eny6m, tied, ov6- a birtokosn6vmdsok 49 (A toltel6kszavak) Az elfregy'rtott elemek 6sa besz6d . . 50
A nyelvtanul6s aranyszabflyzata,mely sokezer ember kudarcaSriin ir6dott . . . Butasiigot csin6lsz, ha ezt az oldalt kihagyod

Egybdla m6ly v[zbeugrunk Sinjoro! Mi venispro mia tran6ilo! 5. KVINA TAGO,VENDREDO az eredm6nyt A komoly dolgok mindig meghozziik estas bono (Az eloli6r6k Promeso estas sono, plenumo rendszere)

51 52 55 55 56 69 69 7A 71 73 74

6. SESATAGO,SABATO onoka hidegtdlat? Szeretik

Voja$oal Parizo nyelvifalat? (Az ige) Melyik a legfinomabb La unua konversacio Vilfanykorte-m6dszer

t-7 TAGO,DIMANCO 7. SEPA k6t postai levelez6tap elf6r egy nyelvtana Az eszperant6 1,6 DE ESPERANTO o l d a l 6 n( L A F U N D A M F N T O 77 reguio.il. 80 LA ESPERO L. L. Zarnenhof: a tollal M i t j e l e n t n a p i 15-20 perces r6diShallgatds 81 k6zben?

85 8 . O K A T A G O ,L U N D O 85 lundo estas tagon!Hodiail Bonan (-ig-, i$-i 85 magad mozgalom" 6sa ,,csin5ld Az igeragozds f6srilkodjtink? 87 hogyeszperant6ul egyf6siiahhoz, El6g-e (Az 88 igekot6k) barkdcsmfihelyunket Felszereljtik 91 U N U AN O K T O 95 9. NAUA TAGO, MARDO
tdmaddsnak, Ha sz6z formdjdt ismereda meglepet6sszerfi g5 alkalmazci te a szdzegyediket 95 Knabo.knabinokaj barilo 100 V o r t o j k a j e s p r i r n o j. . . .

" E R K R E S E.}' . 1 0 .D E K A T A G OM vegyeneki Csaknagysz6td;'t Emberek!

l-aiosi Van szotdi'fi.lzeted? tljsagr.,t? Oivassunk nk? r:lvassr: ft4 i i i'en Uisdgot

103 103 103

105
I '\'' !r_Ja

Utdszd

Ez a kcinyv v6lem6ny. Arrol, hogy fgy is lehet nyelvet tanulni, 6s a nyelv megtanulhat6.

283

Tartalomjegyzdk - Enhavo
6 1'1 1. UNUA TAGO, LUNDO 13 N6hdnypercalatt elbdnunka fonetikdval 13 - Esperanto Eszperant6 a riidi6ban en radio 15 Tobbet otletess6ggel, mint magoliissal 18 2 . D U A T A G O ,M A R D O 21 Ki hitte volna, hogy ez ilyen egyszerfi? 21 Kicsi a bors, de er6s (A hatdrozott 6s hatiSrozatlan n6vel6) 27 A - Besz6l Cu vi parolas esperante? on eszperantdul? 28 A nyelvtanulds technol6gidja . 30 3 . T R I AT A G O , MERKREDO 33 Mi6rtj6 tudni a szdmokat mindj6rt az elej6n? 33 Kiomahoroestas ? - Hiiny6ra van? 36 A k6rdezds tudomdnya 37 En la librovendejo 41 Tiinczenei kokt6l-m6dszer 44 - Tabelvortoj f dbllzati szavak 47 4. KVARA TAGO,IAIJOO 47
Sztiks6g van-ehosszri (melmenetel6sre az eszperant6ban 16kn6v 6sa hatdroz6sz6 fokozdsa) 47 Eny6m, tied, ov6- a birtokosn6vmdsok 49 (A toltel6kszavak) Az elfregy'rtott elemek 6sa besz6d . . 50
A nyelvtanul6s aranyszabflyzata,mely sokezer ember kudarcaSriin ir6dott . . . Butasiigot csin6lsz, ha ezt az oldalt kihagyod

Egybdla m6ly v[zbeugrunk Sinjoro! Mi venispro mia tran6ilo! 5. KVINA TAGO,VENDREDO az eredm6nyt A komoly dolgok mindig meghozziik estas bono (Az eloli6r6k Promeso estas sono, plenumo rendszere)

51 52 55 55 56 69 69 7A 71 73 74

6. SESATAGO,SABATO onoka hidegtdlat? Szeretik

Voja$oal Parizo nyelvifalat? (Az ige) Melyik a legfinomabb La unua konversacio Vilfanykorte-m6dszer

t-7 TAGO,DIMANCO 7. SEPA k6t postai levelez6tap elf6r egy nyelvtana Az eszperant6 1,6 DE ESPERANTO o l d a l 6 n( L A F U N D A M F N T O 77 reguio.il. 80 LA ESPERO L. L. Zarnenhof: a tollal M i t j e l e n t n a p i 15-20 perces r6diShallgatds 81 k6zben?

85 8 . O K A T A G O ,L U N D O 85 lundo estas tagon!Hodiail Bonan (-ig-, i$-i 85 magad mozgalom" 6sa ,,csin5ld Az igeragozds f6srilkodjtink? 87 hogyeszperant6ul egyf6siiahhoz, El6g-e (Az 88 igekot6k) barkdcsmfihelyunket Felszereljtik 91 U N U AN O K T O 95 9. NAUA TAGO, MARDO
tdmaddsnak, Ha sz6z formdjdt ismereda meglepet6sszerfi g5 alkalmazci te a szdzegyediket 95 Knabo.knabinokaj barilo 100 V o r t o j k a j e s p r i r n o j. . . .

" E R K R E S E.}' . 1 0 .D E K A T A G OM vegyeneki Csaknagysz6td;'t Emberek!

l-aiosi Van szotdi'fi.lzeted? tljsagr.,t? Oivassunk nk? r:lvassr: ft4 i i i'en Uisdgot

103 103 103

105
I '\'' !r_Ja

HogyanolvassunkiljsdgotT PROVflnBO.-!-Kozmond*s*k

....,.lL..rg .... j{ld

1 1 "D E K L T N UT AA G O , JAf OO Feszdlgesslink egy kicsit! (-ad6sek-] . . Van-e arvossiig az osszetett iger.agozds borzalmai ellen? . . Estas mi esperantisto 1 2 .D E K D U AT A G C "V E f U N f i E D O Kemeny di6-e a szdkincs? et pa;"c alattmegtanulunk 3b0sz6t!
Miben rejlik az eszperant6-szdkincs nagyszerfis6ge?

1i'! 1'!1 113

r t 5

1't9 119 119

i-4 tZz

LA UilJUA KONGRESO i24 1 3 "D E K T R I A T A G O ,S A B A T O 127 Iisopr"d erej{itdmadiist inditunka szdkincs megszerz6s6re lmal-) 127 ilstir"nataj gesinjoroj ! 128 ut6kdpzda n6knek,er6k6pz6 az any6soknak 6saz erviirt felesegeknek {-in-,bo-,eks-} . . . 1Zg szdkincsb6vit6s (socio- tdrsadalom) 130 a buszmegiill6ban K6t anekdotdt kivtjlr6l megtanulni . . ,134 1 4 .D E K K V A R A TAGO, DIMANCO ,.. 137 Sokategycsapiisra (-ist-), hivatdsok 6smesters6gek . . . . . 131 -et-) . Nagyitiis (-eg-, 6s kicsinyit6s . . . 141 A bec6z6s k6pz6i-djo,-njo .. . 142 N6hdnysz6t a klubtagokr6l6s miis krapekokr6l(an_, -ul-) ... 143 lS.DEKKVINATAGO,LUNDO .....147 Tudjrik.hogymilyenfontoslehetegyfogpiszkdl6? (-il_l 141 Noktaamuzejo(+j-) ...149 Az emberi test - la homakorpo 150 Elmulattukaziddt, munkdra fel {-a6-, fi-} 152 1 6 .D E K S E S A T A G O ,M A R D O 155 A vonat,a morzsa 6s a sdtart6(r-, r-, -uj_, megjegyz6s, -io) 155

(Pra', is ember,6s ne 6rts0kf6lre a dolgokat Az 6sember

misJ
.. ' T A G O ,M E R K R E D O 1 7 .D E K S E P A -id' (bestaro, k6pz6) 100 sz6egy6ra alatt! tartunk sztinetet dobiSkel a kalap6csot, Emberek, nyelvben? retro-' e-' Van-e m6g k6pz6 az eszperant6 -ing',-ismo','estro

162 164 164 172 173

TAGO,.fNUOO 18.DEKOKA

177 177 hdpog kacsa a trombit6l, A 16nyer(t,az elefdnt 178 (+bla) teljesithet6 A maifeladatkonnyen dolgos emberekbiztositi6k A feladat teliesithet6s6g6t 179 rrtt -end-) (-ind" 180 ut6k6pz6 k6t m6lt6 a kovetkez6 Figyelemre 181 besz6lget lvdn6segy hentes Gorcsev 182 kifeiez6sek) PoSATLAso DELA MoNDo (foldraizi 189 TACO,VENDREDO 19.DEKNAIJR 189 (-al-) Megsiltiilka pecsenY6t 190 Mi teheta klPzlk utols6mohik6nja? 190 3 anekdotoi" .' . 191 koriil! 6sn6zzen Jtiijonveltinka piacra, Mitcsin6ljunkezut6n?(Rovidit6sek,nemzetkiiziszerve194 zeteknevei).... 197 SABATO TAGO, 20.DUDEKA 197 ' l'! M 6 g i s e l b d n u n k a s z 6 k i n c c's'e 199 30 sz6naponta 199 sz6 600 leggyakoribb haszndlt 6letben A mindennapi 2A8 Attila a szavakat? tanultaJ6zsef Hogyan 209 (Trad'K. Kalocsay) Panjo 211 T A G O ,D I M A N E O 2 1 .D U D E K U N U A 211 di6kok figYelem Bejd16 212 verkita) Mia unua rornano(Novelooriginale 214 menetrend Hivatalos 217 TAGG,LUSJDO 2E.NUDEKDI..IA ,17 kovetkezneki k6rddsek Vigydzat, ,. 224 1*lire i6 eg\trnasnetof*n?

Pet6fieszperant6ul? 221 Apr6 tandcsok zdr6ra el6tt 223 23. DUDEKTRIA TAGO.MARDO 225 Balk6z-jobbk6z (DUDEK HOROJ_HIJSZ m6dszer Onnl 225 Rendezztink ismerked6si estet!(pLENA VORTARO DE ESPERANTO ) .. 229 Egys6gcsomag villamoson utaz6knak. . . 230 Kati,de t6nyleg feljossz? 232 2 4 .D U D E K K V A R A TAGOM , ERKREDO ... 237 Befordultam a konyhdra 237 Hogyan jutott esz6be Zamenhofnak, hogy nemzetkozi n y e l v eh t ozzon o.) l 6 t r e ?( L e t e r f r a g m e n t . .. .... 23g Olvasta mdra g;51;rit?. .. Milyenantenndja van,szobai vagytet6antenna? . . 241 25. DUDEKKVINA TAGO,JETJOO 243 Felm6r6 dolgozatot irunk! 243 K6rekn6hiiny dekamondattant 244 Laz(tsunk egy kicsit 246 5z6liisok n6lktil olvan a nyelv, mint az 6tel ffiszer n6lktil ... 24V 2 6 .D U D E K S E S A T A G O , V E N D R E D O ..... 251 Hdtsz6lben konnyfihaladni (Maternatiko) . . 251 Zamenhof L:a v o j o ... 252 Mindenb6l egykicsit(szavaka semmib6l).. . . . . . 254 V I R O K U N D U A M A T I N O J. . . .. . 254 Bdrdnyh0s rizzsel 6sgeszteny6vel . . . 2Ss 2T.DUDEKSEPATAGO,SABATO ..,.257 Szezonv6gi (ska,-pova,-plena, -aspekta) ZS7 ,,k6pz6-v6s6r" l s m e r i k o n oP k a t a kE i l e m 6irr o d a g 6 p m f i s z e r 6 s . z.t.? . . 2Sg Mit mondottaz eszperant6rdl LeoTolsztoj, XXlll. Jiinos piipa6snr6g sokanmdsok . . . . 260 E N E S F E R A N T O - K O & I G R( E SfO ln ana i c o n g r e s e t. o .) . . 261 28. DUDEKOKA TAGO,DIMANCO 265 El popolacerbovenas la proverbc 265
Nrl6hdny szft az alvatanr.llasr6l

268

Fri ia sporto en esperanto

268 2'73

29. ALJDEKNAIIATAGO, LUI{DO 273 Nur sidi kaj legi 2V4 garnizono FlejtdJen6 iP. Holvard):La anta[en$ovita ??9 30.TNIDEKA TAGO ?-ta ' ' ' ' garriizono HejtdJen6 {P" Howardi La antafien$cvita

uroszo
TARTALO{l*JEGYZ6K

2S3 ?84

B u d a P e s t .1 9 ? 9 @;ozefo Horv6th,

rsBN 9635710321
, u d a p e s t '1 9 ? 9 K i a d j a a M a g y a r E s z p e r a n t oS z o v e t s 6 gB ! ' e l e l o sh i a d o : V a s k 5 T i b o r Feleltis szelkeszto: Sir:k6 Ilona Mtiszakr szerkeszt6: Sebesty6n Laszlo Nyiregyhaza Kesziilt a Nyirsegi Nyon-rdaban, Felelcisvezetcj:Jdger Zoltdn igazgat6 1 9 ? 9. 122

&r; Sdu*Ft