A farkas s a rzsa Hogy kerlt oda, senki sem tudta, de egyszercsak ott volt a tisztson. Egy gynyr virg.

Egy fehr rzsa. A farkas vette szre elszr. " Milyen szp! " - gondolta - " Milyen kecses! " Aztn lassan a tbbi llat is felfedezte. - Milyen egyszer! - mondta a pva - Semmi szn, semmi klnlegessg! - Kznsges! - rikcsolta az reg, csf s kopasz kesely - Ht hogy nz ez ki? "Mind ilyenek vagytok." - gondolta a farkas a fk kzl - " Nem veszitek szre magatok krl a szpet s a jt." A trsasghoz hamarosan csatlakozott a vaddiszn, a rka s a medve is. - Ez meg micsoda? - fanyalgott a rka - Semmi keresnivalja nincs itt. - Csnya! - rfgte a vaddiszn - s radsul tban van. A rzsa bnatosan lehajtotta fejt. Szirmai kzl, mintha csak egy knnycsepp lenne, egy vzcseppecske hullott a fldre. " Ht nem ltjtok, hogy fj neki ? " - gondolta a farkas - " Mirt kell bntani? " - Nem szeretem a virgot! - drmgte a medve - Tpjk ki! Azzal lehajolt, hogy leszaktsa a rzst, de egy tvis megszrta az ujjt. - Nzztek! - bmblte, s magasba tartotta a mancst - Megszrt! - Szval mg veszlyes is! - jegyezte meg a rka - Ki kell irtani! A vaddiszn felhorkant, rvetette magt a virgra, s kmletlenl a fldbetaposta. A tbbiek megtapsoltk. A farkas vlteni tudott volna tehetetlen dhben. "Elpuszttottk, csak azrt, mert ms volt mint k!" Megvrta amg az utols llat is tvozik a tisztsrl, aztn eljtt a fk kzl. Odament az sszetrt, meggyalzott virghoz, gyengden felemelte a fldrl. vatosan a szjba vette, s elgetett vele. Otthon, az odja eltt egy kis gdrt kapart a rzsnak, s belefektette. - Isten veled, kis virg! Nem rdemeltk meg, hogy nekik nyljl... Mikzben betemette a srt, gy rezte, lelknek egy darabja is ottmaradt a fldben, a rzsa mellett. Msnap reggel, amikor kilpett szerny hajlkbl, nem akart hinni a szemnek. A fehr rzsa ott pompzott az odja eltt, szirmain apr gymntokknt csillogtak a harmatcseppek. A farkas csak llt nmn, a virgot nzve. Hirtelen furcsa melegsget rzett a szemben: letben elszr, srni kezdett.