AZ IGE HELYESRSA

I. Az - ul, -l vg igknl a magnhangz mindig rvid. Pldul: tanul, javul, indul, alakul, gyorsul, repl,
merl, kerl, lendl, kszl stb.
II. Az -t vg iglnl az -- mindig hossz. Pldul: tant, szpt, pt, lasst, feszt, rept, fordt, simt, bort,
szort stb.
III. Az igekts ige I.
Ha az igekt az ige eltt ll, egyberjuk az igvel. Pldul: bemegy, kijn, lel, felll, megmutat, elmesl,
tnz, rrajzol, idehoz, sztszed stb.
IV. Az igekts ige II.
Ha az igekt az ige utn ll, klnrjuk. Pldul: tanuld meg, rajzold le, utazz el, vidd vissza, mrd ki,
szmold ssze, mondd fel, ksd be, hajolj ki, rd r stb.
V. Az igekts ige III.
Ha az igekt s az ige kztt egy harmadik sz ll, a kifejezst szavait kln rjuk le. Az igekt s az ige
kztt leggyakrabban a kvetkez szavak llhatnak: akar, fog, kell, lehet, nem, ne, sem, szabad, van, tud,
szeretne, is stb.
VI. Az ige mlt ideje I.
A mlt id krdszava: mit csinlt? Jele: -t vagy -tt.
Magnhangz utn a mlt id jele: - tt. Pldul: fogalmazott, olvasott, krdezett, hitt, szeretett, dolgozott,
hallgatott, reggelizett, ptett, ltott.
VII. Az ige mlt ideje II.
Mssalhangz utn a mlt id jele: -t. Pldul: indult, felbredt, krt, jrt, akadt, szaladt, ment, unt, sikerlt,
eltrt.
VIII. Az ige jv ideje
A jv id krdszava: mit fog csinlni?
A jv idt a fog szcska segtsgvel s a -ni kpzvel fejezzk ki. A fog szcskt mindig kln szban
rjuk. Pldul: aludni fog, vrni fog, stlni fog, nekelni fog, menni fog, enni fog, rni fog, javtani fogsz,
sznkzni fogunk, szni fogtok stb.
IX. A feltteles md I.
A feltteles md krdszava jelen idben: mit csinlna?
Jele: -na, -ne, -n, -n. Pldul: varrna, vsrolna, lobogna, nekelne, rdekelne, hzn, ragasztan, sodorn,
venn, vinn.
X. A feltteles md II.
Mlt idben a feltteles md krdszava: mit csinlt volna?
A feltteles mdot mlt idben az ige mlt idejvel s a volna szcskval fejezzk ki. A volna szcskt
mindig klnrjuk. Pldul: gyztt volna, rendezett volna, szervezett volna, szdlt volna, jtszott volna,
dobolt volna, haladt volna, maradt volna stb.
XI. A felszlt md I.
Alanyi ragozsban a felszlt md jele: -j.
Pldul: tanulj, akarj, menj, fogj, hagyj.
Nhny esetben a -j olyan lesz, mint az eltte ll mssalhangz, ekkor kt egyforma mssalhangzt
runk.Pldul: keres + j keress, hoz + j - hozz
A -t vg igknl a kvetkez vltozsok trtnhetnek: szeret + j szeress, sznt + j sznts, halaszt +
j - halassz
XII. A felszlt md II.
Trgyas ragozsban az ige felszlt md alakja a kvetkez lehet: olvasd, nzd, javtsd, halaszd, hidd,
vidd, vedd, add, mondd, kldd stb.