Inkluzv nevels

Ajnlsok rtelmileg akadlyozott gyermekek

kompetencia alap fejlesztshez
vodai nevels
lrta es szerkesztette
Szabo 8orbala
sullNova kzoktatas-rejlesztesl es edagogus-tovabbkepzesl kbt.
8udapest, z006
keszlt a Nemzetl |ejlesztesl 1erv lumanerrorras-rejlesztesl Operatlv rogram z.! lntezkedes
latranyos belyzet tanulok eselyegyenlsegenek blztosltasa az oktatasl rendszerben kzpontl
programjanak 8 komponense (Sajatos nevelesl lgeny gyerekek egyttnevelese) kereteben.
Szakmal vezet
ktrcs/nr Nrtr+i utit
rojektvezet
Locst/noi Att,os
1emavezet
Cirto l. r+ra
Lektoralta
krt+tkinr Mrsz/aos M/ait
Azonoslto. 6}z!!}8}4}ovl}4
C Szabo 8orbala, z006
C sullNova kzoktatas-rejlesztesl es edagogus-tovabbkepzesl kbt., z006
8orltoterv. Ulo Studlo
8orltoroto. lnter Marta
A rotok a Mozgasjavlto Altalanos lskola es Ulakottbon, Modszertanl lntezmeny centenarlumanak al-
kalmabol keszltek.
A kladvany lngyenes, klzarolag zart krben, oktatasl cellal basznalbato, kereskedelml rorgalomba nem
bozbato. A relbasznalas a jvedelemszerzes vagy jvedelemrokozas celjat nem szolgalbatja.
kladja a sullNova kzoktatas-rejlesztesl es edagogus-tovabbkepzesl kbt.
Szakmal lgazgato. ala karoly
|ejlesztesl lgazgatobelyettes. uskas Aurel
|elels klado. a sullNova kbt. gyvezet lgazgatoja
!!!4 8udapest, vacl ut !7.
1eleron. (06-!) 886-!900
|ax. (06-!) 886-!9!0
L-mall. sullnova@sullnova.bu
lnternet. www.sullnova.bu
Tartalom
!. Az ertelml akadalyozottsag rogalmanak elmeletl es gyakorlatl megkzelltese
z. Az ertelmlleg akadalyozott gyermekek lntegraclojanak reltetelel
z.! 1rvenyl szabalyozas
z.z Az ertelmlleg akadalyozott gyermekek ovodal nevelesenek lranyelvel 6
z.!. Az egyttneveles szerepll, reladatuk az lntegracloban 6
z.4 |ejlesztesl rormak 8
!. Az ertelmlleg akadalyozott gyermekek rejldesl sajatossagal 9
!.! A koral pszlcbomotoros rejldes sajatossagal 9
!.z kognltlv runkclok 9
4. |oglalkozasl rormak !z
4.! Mozgasrejlesztes !z
4.z. Anyanyelv (8eszedrejlesztes es krnyezetlsmeret) z6
4.! atek !0
4.4 Matematlka !4
4. Lnek-zene !
4.6 Az egeszseges eletmodra neveles !6
. Az lntegraclo eredmenyes megvalosulasa !8
.! kvetelmenyek !8
.z Az ovodabol lskolaba trten atmenet !8
6. lrodalom !9
Ovooti nrvrtrs
1. Az rtelmi akadlyozottsg fogalmnak elmleti s gyakor-
lati megkzeltse
A kzel masrel evszazada rolyo tudomanyos probalkozasok az adott kor tudomanyos szlntjen lgye-
keztek releletet adnl arra a kerdesre, bogy mlt neveznk ertelml rogyatekossagnak. Magyarorszagon ls
sokan sokrelekeppen probaltak megbataroznl az ertelml rogyatekossagot.
Ml Lanylne Lngelmayer Agnes 8udapest vlzsgalatban megrogalmazott denlclojabol lndulunk
kl. Az ertelml rogyatekossag a kzpontl ldegrendszer rejldeset berolyasolo rkletes es}vagy kr-
nyezetl batasok eredjekent alakul kl, amelynek kvetkezteben az altalanos ertelml kepesseg az adott
nepesseg atlagatol az els eletevektl kezdve szamotteven elmarad, es amely mlatt az nallo
eletvezetes jelentsen akadalyozott. (CzelzelLanylnekatal, !978.)
Az ertelmlleg akadalyozott egyen az atlagosnal lenyegesen alacsonyabb mentalls kepessegekkel blr,
jelentsen akadalyozott tarsadalml cselekvkepessege, adaptlv (alkalmazkodasl) nebezseggel kzd
az nklszolgalas,
a kommunlkaclo,
az nlranyltas (reladatmegoldas, segltsegkeres, kezdemenyezes),
a mlndennapl tevekenysegek a lakasban,
a kzssegl eletbez szkseges keszsegek (a maslk erzeselnek rellsmerese, egyttmkdes, a vlsel-
kedes szabalyozasanak keszsege, a neml normak lsmerete),
a kzsseg}tarsadalom nyujtotta lebetsegek klbasznalasa (kzlekedesben, vasarlasnal, mas
szolgaltatasoknal),
az egeszseg es blztonsag megrzese,
a tanulasl kepesseg (elssorban olyan alapkeszsegek teklnteteben, amelyek megalapozzak az
lskolal tanulast),
a szabadlds tevekenysegek,
a munkavegzes terleten.
Lzek kzl legalabb ket kepessegterlet elmaradasa szkseges az ertelml akadalyozottsag meg-
allapltasaboz.
A kepessegek es a krnyezet klcsnsen batnak egymasra. A nevelesl segltseg rormaja, tartalma,
lntenzltasa attol rgg, mllyen konkret teljesltmenyre kepes a gyermek a rent relsorolt adaptaclos ter-
leteken, bol kell beavatkoznl, mert elter az atlagos teljesltmenyszlnttl.
A gondolkodas elterebe a speclalls nevelesl lgenyekbez lgazodo segltsegrormak kerlnek, az ed-
dlg basznalt lQ-kategorlak (enybe, kzepsulyos, sulyos, lgen sulyos) lgy ertelmket vesztlk.
A rejlesztes tervezesebez elengedbetetlen a gyermek erssegelnek, gyengesegelnek relterkepezese.
Szkseges a teendk konkret megbatarozasa (pl. a gyermek szeles kr segltsegre szorul a kommunl-
kaclo, az nklszolgalas, a kzssegl eletben valo alkalmazkodas terleten). (latos, !996.)
2. Az rtelmileg akadlyozott gyermekek integrcijnak fel-
ttelei
2.1 Trvnyi szablyozs
Az lntegralt gyermekek megjelenese a tbbsegl ovodakban lassu, de egyre erteljesebben ervenye-
sl rolyamat. Az !99!. evl, tbbszr modosltott Lxxlx. kzoktatasrol szolo trveny ktelezettseg-
kent lrja el az lntegralt oktatas lebetsegenek blztosltasat. A szabalyozas a rogyatekossag tlpusanak
6 A,/nt/sok ra+rttitrc tkto/tvozo++ cvratrkrk kotrr+rncit tttru rr,trsz+rsrnrz
megrelel speclalls lntezmenyek szervezesenek lebetseget egyenrangu megoldaskent lsmerl el. Az
eselyegyenlsegrl szolo!998. evl xxvl. trveny klmondja, bogy az ovodal nevelesben es az lskolal
oktatasban a tbbl gyermekkel egytt vesz reszt a rogyatekos szemely, ba ez rejldese, kepessege kl-
bontakozasa szempontjabol elnys. Merlegelnl kell, bogy egy-egy gyermek szamara melylk nevelesl
lntezmeny, melylk rejlesztesl ut a legeredmenyesebb.
A nevelesl-oktatasl lntezmenyt a szl valasztja kl, de ba a gyermek sajatos nevelesl lgeny, a dn-
tesbez a tanulasl kepesseget vlzsgalo szakertl es rebabllltaclos blzottsag velemenye ls szkseges.
Az az lntezmeny lntegralbat serlt gyermeket, amelynek alaplto oklrataban ez szerepel. Az lnteg-
racloban resztvev ovodak az alabbl tamogatasokat vebetlk lgenybe.
Lmelt normatlv kltsegvetesl bozzajarulas
Utazo gyogypedagogus alkalmazasanak lebetsege (aklk blztosltjak a babllltaclos es rebablllta-
clos roglalkozasokat)
2.2 Az rtelmileg akadlyozott gyermekek vodai nevelsnek irnyelvei
Az ertelmlleg akadalyozott gyermekek ovodal nevelese az ldben elkezdett koral rejlesztesre epl.
A kls lepesek elvet alkalmazva, a gyermekekre jellemz cselekvesbe agyazott gondolkodast gyelem-
be veve olyan kepessegrejlesztest kell megvalosltanl, amely kell ldt, alkalmat blztoslt.
az alapmozgasok klalakltasara, rejlesztesere,
a mlnlmalls kontaktus, kooperaclos keszseg, a nonverballs es verballs kommunlkaclo rejlesztese-
re, a beszedlndltasra, a beszedmegertes rejlesztesere, az aktlv szoklncs bvltesere, a grammatlkal
rendszer klepltesere,
az alapvet nklszolgalasl szokasok klalakltasara,
az adekvat jatekbasznalat elsajatltasara,
a kognltlv runkclok rejlesztesere.
(A sajatos nevelesl lgeny gyermekek ovodal nevelesenek lranyelve z}z00. (lll. !.) MkM-rendelet)
2.3. Az egyttnevels szerepli, feladatuk az integrciban
2.3.1 A szlk szerepe s feladatai az integrciban
|lgyelembe kell vennnk, bogy az ovodaba kerl ertelmlleg akadalyozott gyermekek szlel sok-
szor nagyon blzonytalanok. vannak, aklk nem tudjak, bogy belyesen dntettek-e akkor, amlkor a spe-
clalls lntezmeny belyett a tbbsegl ovodal rejlesztest valasztottak gyermekk szamara. Szksegk van
kzvetlen kapcsolattartasra az ovonkkel, seglt szakemberekkel. (lgyekezznk trelmesen kezelnl
aggodalmukat, es valaszoljunk mlnden kerdeskre!)
Mlvel a serlt gyermekek nem tudjak elmeselnl, bogy ml trtent velk egesznap az ovodaban,
ezert a szlk mlnden nap szeretnenek tajekoztatast kapnl gyermekkrl. A mlndennapos kapcsolat
azert ls rontos, mert a gyermek rejldesl teme nagyon lassu, es a kls apro lepesek ls nagy jelentse-
gek.
A szlknek tudnluk kell, bogy az lntegraclo valasztasaval gyermekk nevelesevel kapcsolatos rele-
lssegk megn. Az eredmenyes rejldes erdekeben elengedbetetlen, bogy amlt mar tud a gyermek,
azt ottbon ls megkveteljek tle, nevelese ottbon es az ovodaban azonos nevelesl elvek alapjan tr-
tenjen. Sok esetben a gyermeknek rejldesl sajatossagal mlatt szksege van kln speclalls rejlesztesre
(aml a tbbsegl ovodaban nem valosltbato meg).
A szl es az ovon szlnte kapcsolata egy klcslt knnyebbe tebetl annak a traumanak a reldolgo-
zasat ls, amlkor klderl, bogy a gyermek rejldese erdekeben speclalls lntezmenyl rejlesztes javasolt.
Lbben termeszetesen segltseget nyujtbat a gyogypedagogus es a szakertl blzottsag ls.
Ovooti nrvrtrs 7
2.3.2 Az vn s az vodai kzssg szerepe az integrciban
Az ertelmlleg akadalyozott gyermekek rejleszteseben reszt vev ovonk es szakemberek egytt-
mkdese elengedbetetlen a slkeres lntegraclo megvalosulasaboz. Az eredmenyes rejlesztes reltetele,
bogy az lntegracloban reszt vev ovonknek legyenek lsmeretel a csoportba kerl sajatos nevelesl
lgeny gyermekek rejldesl sajatossagalrol. Lbben segltbetnek a szakemberekkel trten konzultacl-
ok es szakmal tovabbkepzesek.
Az ovonknek meg kell lsmernlk az ertelmlleg akadalyozott gyermek csaladl krlmenyelt, tud-
nluk kell, bogy a csalad reszerl mllyen egyttmkdesre szamltbatnak. A szlkkel trten meg-
beszelesek alkalmaval meglsmerbetlk a gyermek rejlettsegl szlntjet egy-egy terleten, magatartasat,
szokasalt. A tovabblakban ls elengedbetetlenek a rendszeres megbeszelesek abboz, bogy egyseges
kvetelmenyeket tamasztbassanak ottbon es az ovodaban, llletve a gyermek az ovodaban tanultakat
ottbon ls gyakorolbassa.
Abboz, bogy az ertelmlleg akadalyozott gyermekek blztonsagba erezzek magukat az adott ovodal
kzssegben, a csoport mlndket pedagogusanak es dajkajanak a velk szemben tamasztott elvara-
soknak azonosaknak kell lennlk.
Az ovonknek rendszeresen tajekoztatnluk kell az lntezmenyvezetseget es a kollegakat a sajatos
nevelesl szkseglet gyermekek rejldeserl, a problemakrol, az elert eredmenyekrl.
2.3.3 A gyermekkzssg szerepe az integrciban
A sajatos nevelesl lgeny gyermekek lntegracloja az akadalyozott es az ep gyermekek szamara egy-
arant komoly elnykkel jarbat. 1apasztalatbol tudjuk, bogy a klsgyermekek sokkal toleransabbak,
sokkal pozltlvabban vlszonyulnak a serltekbez, mlnt a relnttek. Mar koran megtanuljak elrogadnl a
klnbsegeket, sokkal erzekenyebbe valnak masok nebezsegel lrant. Az lntegraclo lebetseget nyujt
arra ls, bogy megtanuljak az nzetlen segltsegadast, megalapozodlk bennk a masok lrantl relelsseg-
erzet, empatla.
Az ertelmlleg akadalyozott gyermekek bellleszkedeset segltbetl, ba az adott gyermekcsoportot rel-
keszltjk a serlt gyermekek rogadasara. 1udatosan megszervezve a rogadast bevonbatjuk ket a se-
rlt gyermekek mlndennapjalnak segltesebe. Szembekerlnek azzal, bogy egyes gyerekeknek mllyen
erreszlteskbe tellk egy egyszer reladat vegrebajtasa, megtanulnak rlnl a kls dolgoknak.
2.3.4 Segt szakemberek
Az lntegraclo megvalosulasanak elengedbetetlen reltetele a szakemberek relkeszltese, az ovon es
a gyogypedagogus egyttmkdese.
A gyogypedagogus jelenlete altal vallk a spontan lntegraclobol tudatos egyttneveles. A gyogy-
pedagogus reladatal kze tartozlk.
Meglsmerkedlk a berogado pedagogusokkal (dajkaval) es lebetseg szerlnt a gyermekcsoporttal ls.
1ajekoztat a gyermek erssegelrl es gyengesegelrl, a szll segltkeszsegrl.
|elblvja a pedagogusok gyelmet a szaklrodalmakra.
1ajekoztatot tart az lntezmeny tbbl pedagogusanak.
Mesel az adott csoportnak a serlt gyermekekrl.
kendszeres ldkznkent bospltal az adott gyermekcsoportnal.
kendszeresen konzultal a pedagogussal.
Nyomon kvetl a gyermek rejldeset.
kapcsolatot tart a szlkkel, nyomon kvetl az seglt munkajukat ls.
8 A,/nt/sok ra+rttitrc tkto/tvozo++ cvratrkrk kotrr+rncit tttru rr,trsz+rsrnrz
kzvetlenl roglalkozlk a gyermekkel elssorban olyan terleteken, amely csak az szaktudasa-
val oldbato meg.
koordlnalja a rejlesztesben reszt vev mas szakemberek munkajat (logopedus, gyogytornasz).
2.4. Fejlesztsi formk
2.4.1 Egyni fejleszts
Az egyenl rejlesztes soran azoknak a runkcloknak, kepessegeknek a rejlesztese trtenlk, amelyek
elmaradast es}vagy zavart mutatnak.
|eltetelel.
Megrelel szakember (gyogypedagogus, logopedus)
|ejlesztszoba
Speclalls rejleszt eszkzk
2.4.2 Mikrocsoportos fejleszts
A roglalkozason maxlmum barom gyermek vesz reszt. klnbz reladatokkal azoknak a kepesse-
geknek a rejlesztese trtenlk, amelyben elmaradnak az adott eletkornak elvarbato szlnttl.
|eltetelel.
Megrelel szakember (gyogypedagogus, logopedus, szomatopedagogus)
|ejlesztszoba, tornaszoba, udvar
Speclalls rejleszt eszkzk
Az lgy egytt dolgozo gyerekek mar kepesek legyenek egytt dolgoznl, egymasra gyelnl.
2.4.3 Makrocsoportos fejleszts
A roglalkozasokon !0!z gyermek vesz reszt (pl. lntenzlv mozgasrejlesztes).
|eltetelel.
Megrelel szakember
Udvar, tornaterem
Fejleszts a csoportban
Az ovodal csoportban trten rejlesztesnel gyelembe kell vennl az ertelmlleg akadalyozott gyer-
mekek egyenl rejlettsegl szlntjet, es ennek megrelelen lebet bevonnl a kzs tevekenyseg vegzesebe.
A rejldest elseglt jatekos tevekenysegekre, a dlerenclalt roglalkoztatasra a gyogypedagogus, logo-
pedus, rejlesztpedagogus tesz javaslatot.
|eltetelel.
Ovodapedagogus, rejleszt pedagogus
Csoportszoba
Fejleszts otthon
A gyermekek legoptlmallsabb rejlesztese erdekeben rontos a szlkkel valo kapcsolattartas, egytt-
mkdes, tanacsadas.
Kiegszt terpik
Az lntegracloban lev gyermekek gyakran reszt vesznek teraplakon, llletve a szl szabadon ls va-
lasztbat meg egyeb rejlesztesl lebetseget. (l. lkC, gyogyuszas, gyogylovaglas.)
Ovooti nrvrtrs 9
3. Az rtelmileg akadlyozott gyermekek fejldsi sajtossgai
3.1 A korai pszichomotoros fejlds sajtossgai
Nebezen lndulo, lassu rejldesmenet, a rejldesl tempo nagyroku lelassubbodasa, a rejldes sza-
balytalansaga, egyenetlensege.
Meglassubbodott rejldesl tem, aml megmutatkozlk pl. a mozgasrejldesben (kesbb rordulnak
meg, kesbb kezdenek el masznl, jarnl), a beszedrejldesbell elmaradasban (a beszedmegertes keslk,
az aktlv beszed kesbb, szegenyesebb rormaban jelenlk meg, szotredekeket basznalnak), de tetten
erbet a jatekban ls.
A mozgasrejldes soran blzonyos razlsok klmaradnak (nem kusznak), kevesbe gyakorlodnak be,
llletve blbasan rgzlnek (szabalytalanul masznak, egylk lab talpon, maslk lab terden). Lz megmutat-
kozlk a mozgaskoordlnaclo es egyensulyerzek zavaraban, mozgasrolyamatalk klvltelezesenek pontat-
lansagaban, a testsema, a terl, ldorlentaclo rejldesenek elmaradasaban, gyetlen, lassu mozgasban
vagy blpermotllltasban.
klnbz mertek beszedrejldesbell elmaradas gyelbet meg a beszedrejldes egyes roko-
zatal kesnek, a nyelvl dlerenclaltsag tkeletlen, gyakran eveklg megrekednek a preverballs kommu-
nlkaclo szlntjen, nyelvk tartalmllag szegenyes (rneveket basznalnak, az lgek csak kesve jelennek
meg). Mondatertek szavakkal kommunlkalnak A grammatlkal rendszer kesve alakul kl. ellemz az
artlkulaclos blbak nagy szama.
Alacsony pszlcbes aktlvaclos szlnt mlatt nebezen motlvalbatok, gyelmk gyorsan eltereldlk, r-
vld ldelg kepesek koncentralnl, ezert valtozatos reladatadassal, szemelyes motlvacloval segltbetjk a
szandekos gyelem rejldeset.
Megnebezltl az lsmeretszerzest a kognltlv runkclok serlese, a pontatlan meggyeles, a cellranyos
mozgasok klvltelezesenek nebezsegel, a blbas vlzualls emlekezet, klalakulatlan domlnancla, a tartos
gyelem, a reladattartas gyengesege es esetleges nyugtalan magatartasuk.
A basonlo koru gyermekekbez kepest a jatekuk monotonabb, kevesbe rantazladus. Szlvesen lsme-
telgetlk a mar megtanult jatekot (pl. autot tologatnak), de nem rejlesztlk tovabb nalloan (nem epl-
tenek garazst, nem szallltanak az autoval). Cyakran valtogatjak a jatekalkat, nem eleg kltartoak.
Szemelylsegrejldeskben ellentmondo akaratl sajatossagok jelennek meg. 1apasztalbatjuk a kez-
demenyezes blanyat, de ugyanakkor a makacssagot es berolyasolbatosagot ls. 8ar lsmerlk a magatar-
tasukkal szembenl kvetelmenyeket, de ezek a normak csak lassan valnak cselekvesl motlvumokka.
Llssorban erzelemvezereltek. |eltetlenl blznak az ket szeret krnyezetben. kevesbe tudnak dlsz-
tlngvalnl, ezert knnyebben csatlakoznak a bangado gyermekekbez.
3.2 Kognitv funkcik
A kognltlv runkclok rejlesztese az ertelml neveles kzpontl reladata. Nem kln rejlesztesre kell
trekednnk, banem a meglsmeresl rolyamat egeszenek rejlesztesere. Az ertelml kepessegeket csak a
cselekvessel szoros sszerggesben lebet rejlesztenl.
3.2.1 szlels, meggyelkpessg
Az ertelmlleg akadalyozott gyermekekre az erzekeles es eszleles dlerenclalatlansaga jellemz. A
targyak meggyelesenel kevesebb jegyet, klnbseget tudnak eszrevennl, nem tudjak megklnbz-
tetnl a lenyegest a lenyegtelentl, lnkabb a lenyegtelen jegyek ragadjak meg jobban. Nem trekszenek
a targyak jellemzesere, a targyak neven tul annak tulajdonsagalt, jellemzlt nem tudjak relsorolnl (pl.
labda gmbly, pttys, dobnl, gurltanl lebet).
!0 A,/nt/sok ra+rttitrc tkto/tvozo++ cvratrkrk kotrr+rncit tttru rr,trsz+rsrnrz
A latasl eszleles rolyamata meglassubbodott es beszklt. A targyak rellsmeresebez bosszabb ldre
van szksegk. Az eszleles beszklese okozza, bogy, uj szokatlan szltuaclokban blzonytalanul taje-
kozodnak.
A ballasl eszleles teren lassan alakulnak kl a dlerenclalt relteteles kapcsolatok, aml megmutatko-
zlk abban, bogy a beszedbangok megklnbztetesl kepessege blbas, kesve alakul kl, mlndez szerepet
jatszlk a beszedrejldes kesleltetettsegeben.
3.2.2 Figyelem
kortarsalkboz vlszonyltva az ertelmlleg akadalyozott gyermekek gyelme szk terjedelm, nem
tartos, bullamzo, blanyzlk a gyelem megosztasara valo kepesseg. Serlesk sulyossagaval parbuza-
mosan romllk gyelml teljesltmenyk.
A targyakkal trten manlpulaclo, az erzekszervek bevonasa a meglsmeres rolyamataba, az erdek-
ldes relkeltese es renntartasa, a gesztus, a bangsuly segltl a gyelem tartossaganak nveleset.
3.2.3 Emlkezet
Az ertelmlleg akadalyozott gyermekek rendelkeznek a rvld es bosszu tavu emlekezes alapvet
runkclolval, a beveses, a megrzes es a relldezes lebetsegelvel. Azonban ezek a runkclok kortarsalk-
boz vlszonyltva lenyegesen gyengebbek, a beveses jelentsen meglassubbodott, a megrzes gyakran
blzonytalan, a relldezes pontatlan (blanyosan eszlellk krnyezetk jelensegelt, nem kepesek kellen a
celra lranyltanl gyelmket).
Az ertelmlleg akadalyozott ovodas klsgyermekek a szenzomotoros tapasztalatszerzes szlntjen all-
nak, ezert elengedbetetlen, bogy a krnyezetkben lev targyak emlekezetbe veseset, klvalasztasat
egyszer, keves es reltn jegyeket tartalmazo targyakon gyakoroljak be. A beveses, relldezes a gyer-
mekek rejldesevel aranyosan tartalmazzon runkclonalls sszerggeseket, sszebasonlltasokat. A be-
vesesbez lenyegesen tbb azonos nebezsegl szlnt, valtozatos lsmetlesre van szksegk, mlnt kor-
tarsalknak.
3.2.4 Gondolkods
Az ertelmlleg akadalyozott gyermekek a gondolkodas terleten ternek el leglnkabb nem akadalyo-
zott tarsalktol, pedlg a szoclalls kapcsolatokban es a problemamegoldasboz elengedbetetlen az eleml
gondolkodasl kepesseg. Lrzekelesl es eszlelesl rolyamatalk dlerenclalatlansaga, a korlatozott es sz-
ks tapasztalatszerzes a jatekban, a manlpulacloban, valamlnt a beszedrejldesbell elmaradas egyt-
tesen okozzak a gondolkodasl tevekenyseg rejldesenek zavaralt. Az akadalyozott gyermek gondol-
kodasanak jellemzl.
Nagyroku konkretsag, pl. a labda pttys, mert csak azzal talalkozott eddlg. Megallapltasa ror-
ma szerlntl sszebasonlltas anelkl, bogy a lenyeges jegyeket tartalmazna. Lzert rontos, bogy a
pedagogus ne csak konkret tapasztalatokboz vezesse el a gyermekeket, banem segltsen kesbb
elszakadnl azok konkretsagatol. vegezzenek altalanosltast, sszebasonlltast! kavezet kerdesek-
kel segltse a verballs megrogalmazast!
kvetkezetlenseg. A gyelem vlbralo jellege mlatt nem tudnak a gyermekek buzamosabb ldelg
sszpontosltanl, megtapadnak egy szamukra erdekes aprosagnal, reszletnel.
Condolkodasukbol blanyzlk az elzetes tajekozodasl szakasz. Nem lsmerkednek az adott rel-
adattal, nem kepzellk el a megoldas menetet, nem kerdeznek, banem azonnal bozzalatnak a
megoldasboz (pl.. a keptrtenet klrakasanal nem keresl a kezd kepet, banem a bozza legkze-
lebblt teszl a sor elejere).
Ovooti nrvrtrs !!
Az ertelml kepessegek rejlesztese konkret tevekenysegek utjan valosulbat meg. laget szerlnt a rej-
ldes tlpusal.
Lrzekszervl mozgasos (szenzomotoros mveletek). ez jellemz az ovodaba kerl serlt gyer-
mekekre, sokan ezen a szlnten sokalg megrekednek.
A csoportosltott konkret mveletek
|ormalls mveletek szakasza (Salamon, !98!.)
A gyermekek elszr csak konkret cselekvesben bajtanak vegre gondolkodasl mveleteket, kesbb
ezt mar elkepzelt cselekvesekben ls kepesek megvalosltanl. A legrejlettebb szlnten mar nem kell el-
kepzelnlk a cselekvest, azok a rormalls gondolkodasl mveletek alakjaban jatszodnak le.
Az ertelmlleg akadalyozott gyermekek gondolkodasanak rejldese a cselekvestl, a targyakkal valo
manlpulaclotol vezet a szlmbolumokon at az elvont gondolat rele, de nem mlnden esetben jut el az
elvont gondolkodas szlntjere.
A cselekvesben alakulo meglsmeresl rolyamatokat barom szlnten szervezbetjk meg.
1argyl-cselekveses szlnten (pl.. a targyak csoportosltasa)
Szlmbollkus kepl-rajzos szlnten (ltt mar az emlekkepeknek ls szerep jut, relbasznalja korabbl ta-
pasztalatalt, pl. emberrajz)
verballs szlnten. |ontos, bogy a reladat tartalma es a benne lev problema mlndlg eletkzell le-
gyen.
A gondolkodas rejlesztese mlnt barmely mas terletre lranyult tevekenyseg nem lebet runkclo-
trenlng. Meg kell keresnl mlnden gyermeknel a rejlettsegenek megrelel szlntet, azon bell akadalyok
ele s a megoldasboz egyenl segltseget adunk. A motlvaclo (a jutalom kllatasba belyezese, dlcseret) es
a legyzbet nebezseg reladatok segltlk a slkert.
A cselekvesek jatekos jellege, a szenzoros rejldes alapozasa elengedbetetlen. Az ertelmlleg aka-
dalyozott gyermekeknel a cselekvesek basonloak a atalabb, nem akadalyozott gyermekekebez, de a
tapasztalatok megszerzesebez speclalls szempontokat kell ervenyesltenl. A kzvetlen krnyezet meg-
lsmeresere klnbz targyl, kepl mveleteket vegezbetnk.
Azonosltasok (1edd melle! kakd ra! ksd ssze!)
Osszerggesek relldezese kepekkel (kl cslnalja: lova tartozlk: Mlkor vesszk rel:) Lz trten-
bet.
Motoros manlpulacloval (pl. jatekos utanzo gyakorlatok)
|unkclo szerlnt (pl. Melylkkel vagjuk a krmd:)
Mellerendeles szerlnt (pl.. A lo az lstalloban laklk, a kutya az olban.)
1ulajdonsag szerlnt (pl.. klnek van plros rubaja: Lz kver, ez a)
Csoportosltas, osztalyozas (pl.. jatekok, ennlvalok, butorok)
Soralkotas, sorrendlseg.
kltmlkus sorok klrakasa rokozatos nebezseggel (pl. auto, baba, vagy plros, sarga)
ldrendlseg (pl.. reggellznk, jatszunk, ebedelnk)
Loglkal kvetkezmenyek, ok-okozat rellsmerese, egyszer knnyen rellsmerbet szltuacloban
(pl.. Lslk az es, megazlk a klslany)
Az ovoda nyujtotta termeszetes belyzetekben a gyermekek belatasa ls rejldlk. Lgyre lnkabb meg-
ertlk a szltuaclok kzttl sszerggeseket. Lzt segltbetjk, ba egyszer verballs magyarazatokkal klser-
jk a cselekveseket (pl.. Lassabban tedd ra a kockat, akkor nem dl rel a torony.) Az nklszolgalas, a
munkatevekenysegek alkalmat adnak a belatasos tanulasra.
Anallzls, szlntezls. atek kzben sok tapasztalatot szerezbetnek a gyermekek arrol, bogy mlbl all
egy epltmeny, bogy rakjuk ssze stb.
Osszebasonlltas. pl. nagysag, ellentetparok, basonlosagok (pl.. Arra gondoltam, amelylk na-
gyobb egy labdanal.)
!z A,/nt/sok ra+rttitrc tkto/tvozo++ cvratrkrk kotrr+rncit tttru rr,trsz+rsrnrz
A krltlkal gondolkodas rejlesztese
A gyermekeknek meg kell tanulnluk rellsmernl a blbakat, az egymasboz nem lll dolgokat. A se-
rlt gyermeknek ls meg kell ertenle, bogy tle ls elvarjak, bogy kepessegelnek megrelelen a legjobbat
nyujtsa.
A segltsegnyujtas lebet.
A konkret tapasztalatszerzes segltese, pl. az adott eszkz szetszedese, sszerakasa mlndlg a gyer-
mek eltt trtenjen, apro lepesekre bontva! Az egyttes tevekenysegnel a blbakat javltsa a pe-
dagogus!
verballs segltseg, pl.. a reladatok megmagyarazasa, egyszersltese, kerdesekkel tovabblendltese.
korabbl tapasztalatok relldezesenek segltese.
A reladatmegoldas rolyamatanak segltese (kzs tevekenyseg vegzese, a reladat megoldasanak
elkezdese rolytasd, a megoldas tempojanak lassltasa ne sless, motlvalas, dlcseret) (latos,
!996)
4. Foglalkozsi formk
4.1 Mozgsfejleszts
A mozgas mlnden gyermek szamara rm, lgy az ertelmlleg akadalyozott gyermekeknek ls. nagy
rmmel rutkaroznak, kusznak, masznak. Szamukra ez az egyetlen terlet, abol a legblztosabbak le-
betnek, abol a legtbb slkerelmeny erl ket.
Az ertelmlleg akadalyozott gyermekeknel a kzpontl ldegrendszer serlesebl rakadoan jelents
a szomatlkus terleteken, lgy a mozgasrejldes terleten valo elmaradas ls. A mozgasszervezdes k-
lnbz zavaralboz gyakran tarsulnak az erzekeles klnbz tartomanyalnak zavaral.
A kognltlv runkclok serlese, a pontatlan meggyeles, a cellranyos mozgasok klvltelezesenek ne-
bezsegel, a blbas mozgasrormak rgzlese, a klalakulatlan domlnancla, a tartos gyelem, a reladat-
tartas gyengesege, sokszor nyugtalan magatartasuk nebezltl az lsmeretszerzest.
Lzert elengedbetetlen, bogy a rejlesztes barom terleten. a mozgaskoordlnaclo (nagy- es nom-
motorlka), a testsema es a percepclo (erzekeles, eszleles) rejlesztesenek terleten egymassal parbuza-
mosan, egymast klegeszltve trtenjen.
4.1.1 A nagymozgsok fejlesztse
4.1.1.1 Az rtelmileg akadlyozott gyermekek mozgsnak jellemzi
Az ertelmlleg akadalyozott gyermekek pszlcboszomatlkus rejldeset berolyasolja a rejldesl tem-
po nagyroku lelassubbodasa, a rejldes szabalytalansaga, egyenetlensege. kesbb kezdenek el kusznl,
masznl, jarnl, es a klnbz mozgasrormak begyakorlasa ls bosszabb ldelg tart. Mozgasrejldesk
soran egyes razlsok klmaradbatnak (pl. a kuszas vagy a maszas), llletve blbasan rgzlnek.
Mozgasrolyamatalk klvltelezese pontatlan, ez megmutatkozlk a mozgaskoordlnaclo es az egyen-
sulyerzek zavaraban, a testsema, a terl, ldbell tajekozodas rejldesenek elmaradasaban, gyetlen,
lassu, mozgasban, vagy ennek ellentetekent tulmozgasokban. 1ulmozgasokon gyakorl ertelmetlen
mozdulatok lsmetleset ertjk, pl. a kezrazas, rejrazas, blntazas. Lzek a mozdulatok klnsen nreledt
tevekenyseg vegzese vagy jatek kzben jelentkeznek naluk, llletve ba megunjak a vegzett reladatot.
|ejlesztesknel sok esetben epltbetnk jo utanzo kepessegkre pl. a Uown-szlndromas gyerekek-
nel, mas tlpusu akadalyozottsag eseten a gyelemzavar es blzonytalan mozgasklvltelezes mlatt egy-
szer reladatokat ls pontatlanul utanoznak.
Ovooti nrvrtrs !!
A rejlesztesbez lsmernnk kell a gyermekek szomatlkus allapotat, az esetleges tarsulo mozgasser-
leseket. eldakent a Uown-szlndromas gyermekek mozgasrejldesl rendellenessegelt reltetlenl meg
kell emlltennk, blszen k az lntegralt ovodal nevelesben mlndenbol nagy szamban vesznek reszt.
lypotonla. Laza lzletek, cskkent lzomtonus, amelynek kvetkezteben rokozott a gerlncrer-
dles veszelye. |okozottan gyelnnk kell a belyes testtartasra, arra, bogy ne ljenek a szeken
trklesben, jatek kzben javasolt a terpeszles belyett lnkabb a z les vagy a terdeles. kar-
krzeseknel a gyakorlatokat mlndlg batrakrzessel gyakoroltassuk. A tornaszeren vegzett gya-
korlatoknal gyeljnk arra, bogy lejtn lebetleg csak lerele jarassuk.
Cslgolya lnstabllltas. Nem jol zarodnak a cslgolyak, egymason elmozdulbatnak, es ldegserlest
okozbatnak (rltkan rordul el), baromeves kor utan oldall nyakcslgolyarntgennel klmutatbato.
Ne bukrencezzenek!
Ludtalp. kltkan lebet veleszletett rendellenesseg, leggyakrabban az lzomert megbalado ter-
beles batasara jn letre. ol alkalmazbatok az ovonk altal ls lsmert gyakorlatok.
Szlvrendellenessegek. A gyermekek terbelbetsegenel gyelembevetele elengedbetetlen.
1lcsermell, tyukmell. a mellkas rejldesl rendellenessegel. laslzom-ersltes, mellkasl legzes ta-
nltasa javltbat a derormltason.
Szlesl serlt gyermekeknel a rokozott lzomtonus (spazmus) lebet jellemz, benulasok, ame-
lyek klterjedbetnek also vegtagra, rels vegtagra, lebet reloldall, llletve erlntbetl mlnd a negy
vegtagot. A spazmus oldasat lazlto gyakorlatokkal lebet elernl, de ltt reltetlenl szkseges, bogy
a rejleszt szakember (szomatopedagogus, gyogytornasz) egyenl rejlesztesl tervet dolgozzon kl,
megbatarozza azokat a gyakorlatokat, amelyek az ovodal csoporttal vegezbetk, es amelyket
egyenl rejlesztesen lebet megvalosltanl. Lazlto gyakorlatok pl. a 8obatb-labdan, rggagyban
valo blntaztatas, rlngatas.
Sok gyermekre jellemz, bogy rel a reladatok vegrebajtasa kzben, ennek oka lebet egyreszt
blzonytalan egyensulyuk, masreszt a szlk tulrelt, ovo magatartasa. 1ermeszetesen talalkoz-
batunk ennek az ellenkezjevel ls, amlkor a gyermekek semmllyen relelemerzettel nem rendel-
keznek.
4.1.1.2 Az vodba kerl rtelmileg akadlyozott gyermekek mozgsnak jellemzi
Mozgasuk blzonytalan, gyetlen, kevesbe barmonlkus.
Szeles alapu, blzonytalan egyensulyl allapotot reltetelez jaras. A kezek egyttmozgasa blanyzlk.
|utas kzben a karok, labak mozgasa sszerendezetlen.
1artasblbak, az lzomtonus zavara.
Mozgasuk rltmusa dlszbarmonlkus.
Mozgasklvltelezesk ertlen.
Lepcsn jarasuk szelsseges, tbbnylre kapaszkodva, bozzalepessel jarnak a lepcsn.
aros labon merev, terpesztett labbal ugralnak.
Akadalyokrol tbbnylre relelemerzetk mlatt csak lelepnek, nem ugranak le.
knnyen klraradnak.
1estsemajuk rejletlen.
A mozgasok megtervezese es klvltelezese nebezseget okoz.
|lnommotorlkajuk rejletlen.
A kezesseg domlnanclaja megkesve alakul kl, llletve elmarad.
!4 A,/nt/sok ra+rttitrc tkto/tvozo++ cvratrkrk kotrr+rncit tttru rr,trsz+rsrnrz
4.1.1.3 A mozgsfejleszts feladatai rtelmileg akadlyozott gyermekeknl
Az ovodaskoru gyermekekre a cselekvesbe agyazott gondolkodas jellemz, lgy a mozgasos tanulas-
nak orlasl jelentsege van szamukra. Mlvel rogekonyak a szenzoros-motoros kzlesre, tanulasuk alapja
a szemleletes, cselekveses tanulas, ebbez mlnden esetben vezetesre, megersltesre van szksegk. A
szerzett lsmeretek begyakorlasaboz elengedbetetlen az apro lepesekre bontas es a sok lsmetles.
Jtkos utnz gyakorlatok
Az ertelmlleg akadalyozott gyermek rejleszteseben nagy szerepe van az utanzasnak. Az utanzo-
keszseget a nagymozgasok utanzasaval lebet a legjobban rejlesztenl. A kzs tevekenyseg vegzese
slkerelmenyt blztoslt, segltl a kapcsolatteremtest. Lzek a gyakorlatok a test egesz atmozgatasat szol-
galjak, segltlk a testsema klalakulasat, elsegltlk a beszedertest, ersltlk a beszedkesztetest, rejlesztlk a
meggyelest, gyelmet es az emlekezetet.
Az enekekkel, mondokakkal klsert jatekos utanzo gyakorlatoknak nagy szerepk van a beszed-
rejlesztesben, a mondokak szvege megbatarozbatja az utanzo mozdulatokat, rltmusa segltl a beszed
lndulasat, valamlnt a belyes mozgasrltmus begyakorlasat. kezdetben segltseggel, majd egyre nallob-
ban vegzlk.
Az alapmozgsok kialaktsa, korriglsa, gyakorlsa, az egyenslyrzk fejlesztse
Alapmozgasoknak teklntbetk a gurulas, kuszas, maszas, jaras, rutas, ugras, kapas, dobas. Lzeknek
a mozgasoknak a nagy reszet az ovodaba kerl ertelmlleg akadalyozott gyermekek mar basznaljak,
azonban az elzekben emlltett jellegzetessegek mlatt vegrebajtasuk pontatlan, koordlnaclos prob-
lemalk mlatt nem alakul kl ezen egyszer mozgasok barmonlaja. A rejlesztesbez jo alapot nyujtanak a
meglev mozgasmlntak, es aml a legrontosabb, a gyermekek szamara rmet es slkerelmenyt nyujta-
nak. Lzaltal magasabb teljesltmenyek eleresere trekednek.
|ontos gyelnnk arra, bogy a blbas mozgasok rgzlbetnek, es ezeket kesbb mar nagyon ne-
bez korrlgalnl. Mlndenkeppen javasoljuk, bogy a mozgasroglalkozasokon legyen egy seglt (ovon,
rejlesztpedagogus, dajka).
Az alapmozgasok rejlesztesenek reladatal.
A pontos mozgasklvltelezes segltese
A blbas sszerendezetlen mozgasok korrlgalasa
A mozgasos gatlas oldasa
A mozgaslgeny klelesenek blztosltasa
Az er, gyesseg, allokepesseg, gyorsasag nvelese
Az erzekeles, gyelem, emlekezet, gondolkodas, beszed rejlesztese
Az alapmozgasok gyakorlasaboz es a segltsegadasboz nebany tletet klvanunk adnl a teljesseg lge-
nye nelkl, amelybl az ovon az adott gyermekek rejlettsegl szlntjenek megrelelen valasztbat.
Guruls
Feladat Segtsgads
laton rekves, rej jobbra, balra rorgatasa Motlvaclo targyak elbelyezese a bal, llletve
jobb oldalon
A rejrorgatas segltese
Az egesz test rorgatasa balra es jobbra kezek megrogasaval, enybe buzo ervel a
gyermek rorgatasa bal, llletve jobb oldalra
Mondoka. (kaszalj lsta)
laton vagy bason rekvesbl az egesz test lde-
oda rorgatasa sodras
okroccal valo rorgatas
Motlvaclo. mondoka (llnta, pallnta)
Ovooti nrvrtrs !
|olyamatos gurulas oldalra Segltseg adasa a lab rell a gurulas lranyaval
ellenkez lab cslpbl basboz nyomasa, es a
gyermek ellenkez oldalra rordltasa
Segltseg adasa a rej rell az egylk kezzel a
tarko alatt, a maslk kezzel az all alatt a rejet
klsse megemelve rordltas
Segltseg adasa a kar rell a rordulas lranyaval
ellentetes kar relemelese
A gurulas segltese a kar es lab egyszerre trten
mozgatasaval
Lgy adott pontrol a maslkra gurulas Segltseg adasa a lab rell a gurulas lranyaval
ellenkez lab cslpbl basboz nyomasa es a
gyermek ellenkez oldalra rordltasa
Segltseg adasa a rej rell az egylk kezzel a
tarko alatt, a maslk kezzel az all alatt a rejet
klsse megemelve rordltas
Segltseg adasa a kar rell a rordulas lranyaval
ellentetes kar relemelese
A gurulas segltese a kar es lab egyszerre trten
mozgatasaval
aros gurulas A labmozgas segltese ket oldalrol
Curulas lejtn A labmozgas segltese ket oldalrol
Curulas labdaval a kezben A labda megrogasanak, megtartasanak es a
nyujtott kar tartasanak blztosltasa
Curulas pokrocban ketes keszltese
Motlvaclo. mondoka (Sssnk, sssnk)
Kszs
Feladat Segtsgads
lason rekvesben a rej emelgetese A test enyben lenyomva tartasa, a rejemeles
segltese, ezzel a nyak es a batlzom ersltese
lason rekvesben a nyujtott karra tamaszkodva
a rej es a mellkas relemelese
8lztonsagos keztamasz segltese
lason rekve a rej rorgatasa jobbra-balra A rej rorgatasanak segltese, a test nyugalomban
tartasa
kuszas olyan alacsony targyak alatt, abol
a gyermek nem tudja relemelnl a basat
(tornaszerekkel a megrelel magassagu alagut
epltese)
A kar-lab valtott mozgasanak segltese (ket
ember segltsege, az egylk a kar mozgasat, a
maslk a lab mozgasat segltl)
A talp megtamasztasa
Motlvaclo. klgyo mozgasanak utanzasa
kuszas tornaszereken A mozgas blztonsag megteremtese, az
egyensuly megtartasa
!6 A,/nt/sok ra+rttitrc tkto/tvozo++ cvratrkrk kotrr+rncit tttru rr,trsz+rsrnrz
Mszs
Feladat Segtsgads
llntazas 8obatb-labdan, 8ody-roll bengeren A blztonsagos keztamasz klalakltasa
Negykezlab allas sarokles tbbszr A nyujtott kartamasz segltese
A labak sszezarasa
Negykezlaballas las alatt benger megtartanl a belyzetet,
elre, batra blntaztatnl
Mondoka
Negykezlaballas sulyatbelyezesek elre, batra,
oldalra
A testbelyzet megtartasanak segltese a cslp
megtamasztasa oldalrol. A laza cslp mlatt
a lab szetcsuszasanak megelzese. A belyes
testtartas klalakltasa erdekeben segltsk a
belyes rejtartast (ne logjon a rej)
Negykezlaballas karemelesek Az egyensuly megtartasanak segltese, a cslp
megtamasztasa oldalrol
Motlvaclo. lntegetes, targy utan nyulas, targy
relemelese, eldobasa
laladas grdeszkaval, keztamasz segltsegevel A keztamasz a paros es a valtott kezzel baladas,
szembl a kez megrogasa
Maszas rejemelessel es rordltassal A rej megrogasaval az emeles, rordltas segltese
Maszas lranykvetessel Motlvaclo. elgurltott labda utan
Motlvaclo. Utanozzuk a klskutyat! Mlnden
kutya masszon a bazba!
Maszas targyak alatt A rent relsorolt segltsegnyujtasokon klvl, a
bujasnal a rej lenyomasa
Maszas egyensulygyakorlattal sszekapcsolva Motlvaclo. a klskutya zsakot vlsz a batan
Maszas klnbz magassagu tornaszereken A mozgasblztonsag megteremtese, oldalrol a
cslp megtamasztasa
Ovooti nrvrtrs !7
Jrs, futs
Az ertelmlleg akadalyozott gyermekek mozgasrejldese megkesett, a vlszonylag blztonsagos jaras z
eves koruk krl alakul kl.
arasuk, szeles alapu, blzonytalan egyensulyl allapotu. A kezek-labak sszerendezett mozgasa zavart.
Feladat Segtsgads
A jaras belyes lranyanak elsajatltasa, jaras
egyenes vonalon
Setalas kezrogassal
A szeles alapon trten jaras zartabba tetele
rldre belyezett deszkalapon a szelesseg
cskkentesevel,
teglasor kztt, utcaban,
rldre rajzolt ket vonal kztt, a szelesseg
cskkentesevel
A karok oldaltartasaval vagy babzsakkal a rejen
az egyensuly megtartasa, a rej oldalrol trten
megrogasa
aras eszkzzel a kezben
|ldre belyezett rormakon, labnyomokon a
csoszogo, rltmustalan jaras megszntetesere
belyes lepestavolsag tanltasa
A jaras belyes rltmusanak gyakorlasa kltmlkus jaras mondokara, enekre. a dob es a
dobbantas a lepes bangsulyat ersltl meg
kezrogassal, egytt jaras a gyermekkel a belyes
mozgasrltmus erzekeltetese
langszerek bangjaval a belyes mozgasrltmus
klalakltasa
A rltmlkus, sszerendezett mozgas
klalakltasanak segltese klnbz testreszekkel
keltett bangokkal (taps, dobbantas)
Lgyensulyrejleszt gyakorlatok vegzese
Uown-szlndromas gyerekeket laza
bokalzletelk mlatt a lejtn lebetleg csak
lerele jarassuk!
1arggyal a kezben a blztos egyensuly
megtartasanak segltese
A mozgasblztonsag klalakulasanak segltese
klnbz magassagu tornaszereken (pad,
rerde letra)
klnbz mlnseg, kemenyseg talajon
(ra, sznyeg, szlvacs) jarasnal a blztonsagos
egyensuly megtartasa
aras, jelre megallas Slpszora, dobszora a mozgas (rutas, jaras)
megallltasanak es ellndltasanak segltese
|el- es lelepes targyakra A rel- es lelepes segltese ket kez, majd egy kez
rogasaval, a terd bajlltasanak segltese kezzel es
verballs utasltasokkal
aras kzben targyak atlepese |ldre belyezett (rokozatosan emelked,
magassagu) targyak atlepesenek segltese ket
kez, majd egy kez rogasaval
Lepcsn jaras kezrogassal, kapaszkodva az utanlepessel
trten jaras, majd kapaszkodva a valtott
labbal trten lepcsn jaras kzbenl
mozgasblztonsag megszerzesenek a segltese
!8 A,/nt/sok ra+rttitrc tkto/tvozo++ cvratrkrk kotrr+rncit tttru rr,trsz+rsrnrz
Feladat Segtsgads
Akadalyok megkerlese, jaras bullamvonalon Az lranykvetes segltese kezrogassal, rldre
belyezett ktel kvetesevel
Lassu es gyors tem jaras, rutas A ballasl dlerenclalokepesseg segltese, a
lassu-gyors, lassabb-gyorsabb erzekeltetese
mozgassal, enekkel, zenevel
|utkarozas kezrogassal segltve a rutas rltmusanak
erzekeltetese
Motlvalas. bangszerekkel, bangjalkkal a
dlnamlka ersltese
|utas egyenes vonalon Az lranyok jol ertbet kljellese
|utas targyak megkerlesevel Segltsegadas kezrogassal
lrany kljellese, rldre belyezett ugroktellel
vagy rajzolt vonallal
aras, rutas valtakozasa jelre kezrogassal a mozgas ellndltasanak es
megallltasanak segltese
lls
Feladat Segtsgads
Allas zart labbal nebany mp-lg |ldre belyezett karlkaban
Allas kzben jatekos utanzo gyakorlatok
vegzese
Mondokak, enekek segltsegevel a kar, a trzs es
a labak atmozgatasa
A pontos mozgas klvltelezes segltese
1erpeszallas Motlvaclo. Nylssuk kl a kaput!
A lab megrogasa es a megrelel nagysagu
terpesz beallltasa
Alapallas es terpeszallas valtogatasa Segltsegadas mozgasmlnta es egyszer verballs
utasltasok adasaval
Ugrs
Feladat Segtsgads
Akadalyokrol valo lelepes kezrogassal a blztos egyensuly megtartasat
segltjk
Allo belyzetben valo szkdecseles, ugrandozas A gyermekkel szemben allva, kezrogassal az
ugras lendletenek segltese
Az ugralas rltmusanak elsajatltasa
terdbajlltassal sszekapcsolva
8obatb-labdan rugozas
1rambullnon valo ugrandozas
|les labdan ugralas
Leugras alacsony padrol, zsamolyrol Szembl a ket kez megrogasaval, a lendletvetel
elsajatltasanak segltese
A puba talajeresbez celszer tornasznyeget
basznalnl
Ovooti nrvrtrs !9
Allatmozgasok utanzasa, nyuszl, beka, madar A mozgasmlnta bemutatasa, keztamasz
segltese
Atugrasok, beugras karlkaba, alacsony jatekok
atugrasa
Segltes szembl kezrogassal
Motlvaclo. mondoka (Macko, macko
ugorjal)
Fogs, dobs
Feladat Segtsgads
A babzsak, labda megrogasa elengedese, atadas,
kapas begyakorlasa
A rogas, elengedes mozdulatanak
gyakoroltatasa a gyermek bata mgl a kez
megrogasaval
Motlvaclo. mondoka (Megy a labda vandor
utra)
8abzsak, labda reldobasa elkapas nelkl Motlvaclo. Uobjuk rel a lampalg!
Uobas rldre rakott karlkaba A mozgasmlnta bemutatasa
Atdobas pad rltt A mozgasmlnta bemutatasa
Celba dobas Nagymeret karlkan atdobas
8ady-roll bengeren atdobas
7samolyba dobas
Labda elkapasa Az elkapas mozdulatanak begyakorlasa a
gyermek bata mgl a kez megrogasaval
Egyensly-rzkelst fejleszt gyakorlatok
Az ertelmlleg akadalyozott gyermekeknel a mozgasrolyamatok klvltelezese pontatlan, ez megmu-
tatkozlk a mozgaskoordlnaclo es az egyensulyerzek zavaraban (statlkus egyensuly. rekves, terdeles,
les, jaras, dlnamlkus egyensuly. gurulas, maszas, jaras, rutas, ugras).
A szem, kez, lab, llletve a ket testrel mozgasa sszerendezetlen, ez lassltja a nagy- es nommozga-
sok, valamlnt a testsema rejldeset.
Javasolt gyakorlatok a statikus s dinamikus egyensly fejlesztsre
Ules trklesben vagy nyujtott lesben, az egyensulyl belyzetbl valo klblllentes jobbra, balra
(llnta, pallnta)
laton es bason rekvesben ellentetes kar- es labemeles
Az egyensulyl belyzetbl valo klblllentes terdeltamaszban, saroklesben, terdelesben, allasban
Allas kzben az egyensuly megtartasa blllendeszkan, racsblntan, kapaszkodva, kapaszkodas
nelkl
Labujjbegyen jaras (nyltott es csukott szemmel)
Labujjbegyen es guggolasban jaras (orlas, trpe)
Lgyensulyozo jarasok eszkz nelkl es eszkzzel (babzsak, knyv)
Lepesrltmus es egyensuly rejlesztese a sztepp-pedallal, rollerrel
Lgyensulyozo jaras vonalon, egyre magasabbra emelt akadalyon, pl. padon
Lgy labon megallas
Allatmozgasok utanzasa
Lgyensulyozas 8obatb-labdan, 8ody-roll bengereken, Ayres-eszkzkn
z0 A,/nt/sok ra+rttitrc tkto/tvozo++ cvratrkrk kotrr+rncit tttru rr,trsz+rsrnrz
Javasolt gyakorlatok a kt testfl sszerendezett mozgsnak fejlesztsre
A paros testreszek egyldej, egyrorma mozgatasa. evezes, labdagurltas, ugralas
Mlnd a negy vegtag egyldej mozgatasa. dobolas kezzel es labbal
kln-kln a ket vegtag szlnkron mozgatasa. bokszolas, blclkllzes
Mlnd a negy vegtag terben es ldben sszebangolt mozgatasa (Az alapmozgasok rejlesztesenel
erre mar peldakkal kltertnk.)
A testbossz tengelyenek (kzepvonalanak) atlepese. jatekos utanzo gyakorlatok, kaszalas, vala-
mllyen bemutatott testbelyzet utanzasa (szoborjatek)
Mozgsos jtkok
A mozgasos jatekok lebetseget teremtenek a gyermekek szamara, bogy a tanult mozgasrormakat
jatekos keretek kztt gyakoroljak be, es ekzben egyszer szabalyokat lsmerjenek meg, es alkalmaz-
zanak. Az ertelmlleg akadalyozott gyermekek egyszer, eleml szlnt szabalyokat nebezen lsmernek rel
es tanulnak meg, ezert ezek betartasaboz segltseget, tamogatast lgenyelnek.
A mozgasos jatekok alkalmat adnak a versenyzesre, paros gyakorlatokra, egyttes jatekra.
Javasolt tevkenysgek
Nepl gyermekjatekok, krjatekok
klnbz eszkzkkel vegzett jatektevekenysegek, pl. labdazas Az eszkzk basznalata el-
segltl a mozgaskoordlnaclo, a gyelem rejldeset, a reakclokepesseg gyorsulasat, az lranyok k-
veteset es tartasat.
A szerlalltas es a rltmuserzek rejlesztese trtenbet egyszer ovodas enekkel megbatarozott moz-
gassor klseretevel (l. Nyuszl l a rben, terdet t, tapsol.) Llszr egy, majd ket, majd barom
mozdulatsor utanzasa.
Lgzgyakorlatok
Az ertelmlleg akadalyozott gyermekek legzese belytelen rltmusu, es tulnyomoan szajon at trtenlk
a kl- es belegzes. |ontos reladat a basl legzes klalakltasa, es az orron at trten legzes megtanltasa.
Lzt segltbetl a baton rekvesben vegzett kl- es belegzes taplntas utjan trten megtapasztalasa. egylk
kez a mellkason, maslk a bason nyugszlk. Mlnden esetben klserjk szobell utasltassal. A megrelel
legzestecbnlka elsajatltasat segltbetl, ba erzekeltetjk a be- es kllegzes bosszusagat, pl. szamolassal. A
bosszu kllegzes segltl az lzmok ellazulasat es a relaxaclot ls.
Rendgyakorlatok
Az eredmenyes mozgasroglalkozasok vezetesenel elengedbetetlen a blzonyos roku rend es regye-
lem blztosltasa.
klemelt jelentsege az ertelmlleg akadalyozott gyermekek rejlesztesenel abban all, bogy az al-
landosag blztonsagot, kapaszkodot nyujt szamukra. 8lztonsagot jelent szamukra, ba a roglakozasok
mlndlg ugyanabban a rormaban kezddnek, a terben valo elbelyezkedeseket, rordulasokat segltbetlk
klnbz tampontok. l.. |ordulj az ablak rele!. A kralakltast segltbetl, ba krbe rakott targyak, sze-
kek mgtt jarunk, lranyt mutatbatnak a rldre belyezett bullabopp-karlkak ls.
|ontos, bogy az alacsony beszedmegertesl szlnt mlatt az egyszer utasltasokat mlndlg ugyanab-
ban a rormaban adjuk. Segltbetjk a megertest gesztusokkal, ramutatassal ls.
4.1.2 A testsma fejlesztse
Az ertelmlleg akadalyozott gyermekek nem vagy blanyosan kepesek nmagukat a terben erze-
kelnl. Nem vagy tkeletlenl tudjak relmernl nmaguk es a targyak vlszonyat, tavolsagat, terben valo
elbelyezkedeset.
Ovooti nrvrtrs z!
4.1.2.1 A sajt test rzkelsnek biztonsga
|ejldesk elengedbetetlen reltetele, bogy a gyermekek lsmerjek meg sajat testk bataralt es vlszo-
nyat az adott terbez, a terben lev targyakboz, szemelyekbez. 1anuljak meg az egyes testreszek nevet,
elbelyezkedeset, runkclojat. Altalaban a rbb testreszeket gyorsan megtanuljak, mutatjak magukon,
a maman, a baban.
Az uj testresz tanulasakor celszer azt mlnel tbbrele modon erzekeltetnl. l. a terd tanltasakor
kssnk szalagot a terdre, masszlrozzuk, drzsljk, mlndezt klserjk verballs megersltessel.
A testreszek tanltasanak sorrendje nem nkenyes, mlndlg rentrl lerele baladjunk! Mondokakkal,
jatekos utanzo gyakorlatok vegzesevel segltbetjk a begyakorlast. Aktlv mozgasokkal tudatosltbat-
juk, bogy az adott testresznek ml a runkcloja, mlre valo.
Javasolt tevkenysgek
1kr eltt vegezbet gyakorlatok. A gyerekek benyomasokat szerezbetnek, rogalmat alkot-
batnak magukrol, utanozbatnak mozdulatokat, arcklrejezeseket, mlmlkat. Megtapasztalbatjak
testreszelk elbelyezkedeset, egymasboz valo vlszonyat. A tkr eltt a mutatott mlntat utanoz-
zak, klserbetjk mondokakkal ls.
A sajat testen valo tajekozodast kvetl a baban valo rellsmeres, a baba testreszelnek megmuta-
tasa (baba tornaztatasa).
lanyattrekvesben labdaval krbegurltbatjuk, kzben megersltbetjk verballsan ls azt a test-
reszt, abol eppen a labda gurul.
|ldre belyezett csomagolopaplron krberajzolbatjuk egymast, utana kl ls szlnezbetjk.
Adott testresz mozgatasa. Nyugalml belyzetben, relszolltasra csak a megnevezett testresz moz-
dltasa. Nebezsegelk lebetnek az adott testresz klvalasztasaban, vagy a megnevezest nem ertlk,
vagy nem tudjak klnvalasztanl az adott testresz mozgatasat a tbbltl. Lzt a gyakorlatot el-
szr csak egy testresz mozgatasaval kezdjk, majd rokozatosan terbetnk ra mozgassorok veg-
rebajtasara.
klnbz szerepek jatszasa. boboc, robot, sulyemel
A kepen trten megnevezes, reszekre szedes es sszerakas juttatja el az nallo emberalak raj-
zolasboz. aplrbaba sablonjanak sszerakasa, arc klrakasa (Llszr termeszetesen csak a rbb
testreszek jelennek meg, kesbb vallk egyre reszletesebbe.)
Szoborjatek. Lgy gyermek mozdulatalnak utanzasa
klre gondoltam: (A lelras alapjan kl kell talalnl, bogy klre gondoltunk.)
4.1.2.2 Tjkozds a trben s a skban
Az ertelmlleg akadalyozott gyermekek terben blzonytalanul tajekozodnak, es a terl relaclokat ls
blzonytalanul lsmerlk rel, batarozzak meg. Az egyszerbb terl belyzeteket (rl, le, elre, batra, alatt,
rltt, kl, be) gesztusokkal klsert utasltasokkal vlszonylag gyorsan megertlk, megtanuljak es vegre-
bajtjak, de nalloan reprodukalnl csak sokkal kesbb tudjak. A terl lranyok megtanltasaban, tuda-
tosltasaban rendklvl nagy szerepe van a mozgasnak. Lnnek alapja, bogy a gyermekek tudjanak sajat
testkn tajekozodnl, eszleljek testk bataralt es terbell belyzetet. Mlndlg a sajat test a vlszonyltasl
pont, amelynek segltsegevel a klnbz terl relaclok ertelmet nyernek.
Javasolt tevkenysgek
Nagymozgasos gyakorlatok. jaras, rutas, ugras, kuszas, maszas (eszkzkkel ls) Lmeld rel a labdat!
Massz az asztal ala! A kl-be gyakorlasara basznalbatunk mondokat ls. Macko, macko ugorjal
A nagymozgasos gyakorlatok utan kerl sor a targyakkal trten manlpulaclora.
Slkban trten begyakorlas. |ontos, bogy a begyakorlasnal analoglas reladatokat basznaljunk.
atekok. kepes lotto, puzzle
zz A,/nt/sok ra+rttitrc tkto/tvozo++ cvratrkrk kotrr+rncit tttru rr,trsz+rsrnrz
A nagymozgasokat, a targyakkal trten manlpulaclot es a slkban trten raladatmegoldasokat
mlndlg klserjek szobell megersltesek. A kerdesrelteves utan a pedagogus maga adjon belyes valaszt
(mlntat), amlt a gyermekek kezdetben utanmondassal lsmetelnek. A gyermekek a reltett kerdesekre
bosszu ldelg szavakban valaszolnak, majd elkezdlk basznalnl a tanult mondatsemakat, amelyek be-
eplnek aktlv szoklncskbe.
4.1.2.3 Oldalisg (lateralizci)
A terbell elbelyezkedes es a terl vlszonylatok megrelel eszlelesebez szkseges a bal es jobb lranyu
tajekozodas megalapozasa.
A terl tajekozodas klalakltasanal a gyermekek sajat teste a kllndulopont, meglsmerlk sajat terbell
belyzetket, ennek tudatosulasa teszl lebetve az lranyok megklnbzteteset. Segltbetjk az lra-
nyok megklnbzteteset es begyakorlasat jelzesekkel (pl. plros masnl vagy plllango a kezre buzva).
A begyakorlast segltbetl a szlmbolumok basznalata, pl. bal oldalon szlv, jobb oldalon a gyermek jele.
A targyak sorba rendezesenel mlndlg gyeljnk, bogy balrol jobbra pakoltassunk, es kapcsoljuk bozza
az lrany megnevezeset ls.
Javasolt tevkenysgek
atekos utanzo gyakorlatok vegzesenel a gyermekeknek kezdetben csak utanoznluk kell a pe-
dagogus mozdulatalt. A mozdulatokat mlnden esetben klserje megnevezes ls (pl.. Lmeld rel a
jobb kezedet!). Utanoztatbatunk kepen latott mozdulatokat ls. |ontos, bogy a begyakorlas ld-
szakaban mlndlg egy lranyba nezznk a gyerekekkel, es a kepen ls velk egy lranyba nez abra
szerepeljen.
kez- es labnyomokat keszltbetnk restessel, amlt azutan kvetbetnk maszassal, jarassal. kr-
berajzolbatjuk a keznket, labunkat, azutan a megrelel szlnre (plros, kek) kl ls szlnezbetjk.
klvagott kez- es labrormakat valogatbatunk.
A targyak sorba rendezesekor mlndlg nevezzk meg az lranyokat. Segltbet a szlmbolumok alkal-
mazasa (bal oldalt szlv, jobb oldalt a gyermek jele). l.. kakjuk sorba a polcon a gymlcsket!
Soroljuk rel egytt, bogy mllyen gymlcsk vannak a polcon. A klrakott targyak balrol jobbra
trten elolvasasa a baladasl lrany rgzleset segltl, llletve rejlesztl a szem-kez koordlnaclot es a
szemmozgast.
keressnk egyszer trtenetet, amelynek trteneselt rvld mondatokkal lebet megrogalmaznl,
es a mondatokboz rendeljk a kepeket. A kepek sorba rendezese rejlesztl szerlalltasukat.
4.1.3 Vizulis nevels, percepci (rzkels, szlels) fejlesztse
Az ertelmlleg akadalyozott gyermekek erzekelesl, eszlelesl sajatossagalt mar a kognltlv runkclok
rejldesenel emlltettk, ltt a rejlesztes reladatalt es terletelt emeljk kl.
Az ertelmlleg akadalyozottak szenzoros tevekenysegenek rejlesztesere lranyulo speclalls munka-
nak az a celja, bogy a gyermekek a zavart, a nem celtudatos tevekenysegrl atterjenek a reladatok
tervszer, ertelmes teljesltesere. (Clkoto, !978.)
A meggyeles rejlesztesenek reladatal
Lletkzell, a gyermekek szamara lsmert targyakkal vegzett manlpulaclo, valogatas utjan segltsk
el az sszebasonlltast, csoportosltast.
Mlndlg adjunk segltseget, mlntat a megklnbztet jegyek eszrevetelebez, rontos, bogy mln-
dlg valamlt valamlbez basonlltsunk.
A tapasztalatokat mlnden alkalommal rogalmazzuk meg verballsan ls. Adjunk a gyermek be-
szedrejlettsegl szlntjenek megrelel beszedmlntat.
Ovooti nrvrtrs z!
4.1.3.1 Szem-kz koordinci
Az ertelmlleg akadalyozott gyermekek gyelme szetszort, kapkodo, tbbnylre rvld ldelg kepesek
egy dologra koncentralnl. |lnommotorlkajuk pontatlan, szem-kez koordlnaclojuk gyenge. Cselekve-
selk pontosabb klvltelezesebez (gondolnunk kell az nmaguk ellatasaval kapcsolatos reladatok vegre-
bajtasara ls), a targyakkal trten manlpulacloboz, az lro-rajzolo reladatokboz es az olvasas megtanu-
lasaboz elengedbetetlenl rontos a szem-kez koordlnaclo, az alakallandosag es az alak-batter relrogas
rejlesztese. A legrontosabb reladat a szem xalo mozgasanak klalakltasa, pl. mozgo targy szemmel
kvetese, egy magbatarozott pont xalasa.
A rejlesztest mlndlg a gyermekek szamara lsmert targyakkal trten manlpulacloval kell kezdenl,
ebbez kapcsolodlk mlnden esetben a szobell megrogalmazas. Szerepe azert elengedbetetlen, mert a
percepclo es a bozza kapcsolodo nyelv egytt alakltjak a rogalml gondolkodast.
Javasolt tevkenysgek
klnbz sulyu es alaku targyak megrogasa es elengedese (Lzeknek a targyaknak a megrogasa,
basznalata mas-mas mozdulatot lgenyel, pl. maskent kell rognl a ceruzat, a rest, maskent kell
csengetnl, ajtot nyltnl.)
Ujjgyakorlatok (mondokakkal)
Cslpeszeles. klvagott paplrrorman rubaszarlto cslpeszekkel nap, sndlszno, bacsl (baj, szakall)
keszltese
Apro targyak relszedese, dobozba rakasa
Osszerako jatekok. rormaklrakok, tyl-eplt
vagas olloval
Cyurmazas, ujjrestes
Celba dobasok
4.1.3.2 Alakllandsg
avasolt tevekenysegek
klnbz rormak karakterjegyelnek meglsmertetese (kr, negyzet, baromszg, teglalap rells-
merese, megnevezese, csoportosltasa (la a gyermekek az alaprormak megnevezeset tevesztlk
tul elvont neklk , segltbetjk ket, bogy a megnevezes melle bozzatesszk. l. olyan, mlnt a
labda, zsebkend, baztet stb., segltbetjk a megertest gesztusokkal ls.)
8egyakorlas. a rormak letapogatasa, lejarasa nagymozgasokkal, krberajzolasa, szlnezese, restese
kajzolt kepen trten rellsmertetese. az ugyanolyan rormak azonos szlnre szlnezese, az ssze-
tartozok sszektese
A krnyezet targyalnak meglsmerese. az adott rormakboz basonlo rormaju targyak keresese
(negyzet ablak, kr labda, baromszg sator stb.), a rajzolt kepben a tanult rormak rellsmer-
tetese, atlrasa
4.1.3.3 Alak-httr felfogs
Az alak-batter dlerenclalas rejlesztese soran a gyermekek gyelmet az adott lngerre kell lranyl-
tanl, meg kell tanltanl arra, bogy megklnbztessek a lenyeges jegyeket a lenyegtelenektl. Lzaltal
rejldlk vlzualls meggyel- es elemz kepessegk, rejldlk resz-egesz relrogasuk.
Javasolt tevkenysgek
1argyak valogatasa. a tanult alaprormak rellsmerese a krnyezet targyalban
1argyak csoportosltasa. a targyak valogatasa alak, nagysag, szln, rorma, anyag stb. szerlnt
z4 A,/nt/sok ra+rttitrc tkto/tvozo++ cvratrkrk kotrr+rncit tttru rr,trsz+rsrnrz
1argyak valogatasa taplntas utjan. bekttt szemmel vagy zsakban taplntas utjan azonos tar-
gyak megkeresese. kezdetben nagyon elter targyakkal kezdjk (segltseget jelentbet, bogy a
keresend targyat meggyeltetjk, letapogatjuk, a jellegzetes jegyelre relblvjuk a gyelmet a
kereses eltt). kesbb a reszletek nomodbatnak.
valogatbatunk vastag kartonbol klvagott kepeket ls, abol jol rellsmerbetk az abrazolt targyak
jellegzetes jegyel (tarsasjatek Ugyes 8ocl).
Szetvagott kepek sszelllesztese (resz-egesz)
A rejlesztes menete.
Az egesz kep bemutatasa, a jellegzetes jegyek megbeszelese, megrogalmazasa
A kep szetvagasa (jo, ba kezdetben latjak)
A szetvagott kep sszelllesztese. Segltseget jelentbet, ba az eredetl kepen probaljak ssze-
lllesztenl, majd ezt elbagybatjuk.
A rejlesztes menetenek lsmerete nem jelent ujdonsagot az ovonk szamara, azonban bangsulyoznl
akarjuk, bogy az ertelmlleg akadalyozott gyermekeknel a dldaktlkal lepesek elvenek betartasa, a roko-
zatossag, az apro lepesekre bontas (megrelel ld a begyakorlasra) elengedbetetlen.
4.1.3.4 Auditv s vizulis szlels
Az audltlv es vlzualls eszleles soran szerzett lsmeretek elsegltlk, bogy a gyermekek megrelel ls-
mereteket szerezzenek krnyezetnk targyalrol, trteneselrl. A bangok elsegltlk tajekozodasukat
terben, ldben. Mlnel tbb targy karakterjegyelt rellsmerlk, annal jobb a vlzualls emlekezetk, meg-
gyelkepessegk, amelyek elengedbetetlenl rontosak az eleml szlnt olvasas-lras-szamolas elsaja-
tltasaboz.
Javasolt tevkenysgek az auditv szlels fejlesztsre
atek a bangszerekkel. klnbz bangszerek bangjanak rellsmerese, megnevezese, megrelel
rltmus vlsszaadasa
Mlndennapl zajok. lsmerkedjenek meg a krnyezetnkben elrordulo zajokkal, zrejekkel, pl..
kzlekedesl eszkzk, ldjaras, cselekvesek bangjal. lsmerjek rel a magnon ballottakat (vllagunk
bangjal c. kazetta), es maguk ls probaljanak llyen zajokat, zrejeket letreboznl. Az altaluk kel-
tett zajokat rel ls vebetjk magnora, es vlsszaballgatbatjuk. l.. pobarba tlttt vlz, edenybe es
veggolyo, paplr gyrese stb.
Allatok bangjanak utanzasa. magno, kepek segltsegevel
Utanzasos jatekok. A gyerekek bata mgtt a pedagogus vegezzen klnbz zajkelt teve-
kenysegeket, amelyeket a gyerekeknek utanoznluk kell. l.. pobar kocogtatasa kanallal, labda
pattogtatasa, kbges stb.
Javasolt tevkenysgek a vizuli szlels fejlesztsre
1argyakkal trten manlpulaclo
1argyak sszebasonlltasa, basonlosag, klnbseg eszrevetele, kezdetben nagy, kesbb klsebb
elteresek rellsmerese. A tapasztaltak szoban trten megrogalmazasa.
lranyklnbsegek. tbb azonos targy kzl, melylk all maslk lranyba.
Ceometrlal rormak. pl. barom rakocka es egy benger (Melylk mas mlnt a tbbl:)
Szlnegyeztetesek. targyak valogatasa szlnek szerlnt. vannak olyan ertelmlleg akadalyozott gyer-
mekek, aklk blztosan dlerenclaljak a szlneket, de a megnevezest nagyon sokalg tevesztlk.
|eladatlapon
A krnyezet targyaln blztosan megnevezlk a szlneket, de a relldezes mar blzonytalan. kajzolt
kepek szlnezese, pl. sarga a nap, a kll, a cslrke, a krte. A reladatot mlnden alkalommal mon-
datokban ls megrogalmazzuk.
Ovooti nrvrtrs z
kezdetben azonos alaku es rormaju rormak szlnezese, sszekapcsolasa, kesbb klnbz
alaku, de azonos mlntaju rormak sszekapcsolasa.
4.1.3.5 brzol tevkenysg
A nagymozgasok es a nommotorlka rejldese egymassal szoros kapcsolatban van. A mozgasos
tanulas kzben a vlzualls, akusztlkus, klnesztetlkus, taktllls lngerek rejlesztlk a percepclot, batnak a
kognltlv runkclokra es a beszedre, segltlk a manlpulaclo rejleszteset. A vlzualls percepclo altal alakul a
latas, taplntas es a mozgaserzet egyttes szabalyozasa, mlvel az ertelmlleg akadalyozott gyermekek-
nel a mozgasszervezdes klnbz zavaral gyakran tarsulnak az eszleles klnbz tartomanyalnak
zavaraval, ezert pl. ba a gyermekek kezet alkalmassa akarjuk tennl egyszer reladatok elvegzesere, ab-
razolasra, elssorban az erzekeles, eszleles rejleszteset kell megvalosltanunk (a rejlesztesl terletekrl
es a javasolt gyakorlatokrol mar volt szo a vlzualls percepclo targyalasanal).
Az abrazolo tevekenyseg vegzese reltetelezl a klnbz eszkzk basznalatanak elsajatltasat. Az
ertelmlleg akadalyozott gyermekeknel az eszkzbasznalat klalakulasat nebezltl, bogy kezrejldesk
teme lassabb, a baromujjas es a ketujjas (cslp-) rogas csak bosszu gyakorlas utan alakul kl.
1rekednnk kell arra, bogy a kzsen vegzett tevekenysegekkel relkeltsk alkoto kedvket, az n-
allo alkotasok, a klnbz anyagokkal trten lsmerkedesek, a szlnek a rormak meglsmerese vlzualls
elmenyt blztosltson a gyermekek szamara.
Az brzols technikjnak fejlesztsi menete
|estes
lsmerkedes a vlzzel, bomokkal, vlz kl-be tltgetese, bomok rormalasa
vlzes szlvaccsal nyomok bagyasa padlon, vegen, tablan
|estekes tenyer es labnyomok keszltese csomagolopaplron
|estes borotvababbal tkrre (a testsema- es az emberalak-rajzolas rejleszteset segltl el, kls
tkrben az asztalon az arc reszletelnek, nagy allo tkrben a testreszek elbelyezkedesenek az
erzekeltetese)
A mutatoujj klnvalasztasaval restes ujjrestekkel (ujjnyomok bagyasa vagy rggleges es vlz-
szlntes egyenesek buzasa tkrre, dobozra, kartonra, rajzlapra, rollara, belebujbatunk nejlon-
zacskoba vagy paplrzacskoba, es azon ls nyomokat bagybatunk)
Lenyomatok keszltese szlvaccsal, klnbz meret dugokkal, krumpllval, sargarepaval, relbe
vagott gymlcskkel, nyomdaval)
Lgesz rellet lerestese (Motlvalnl lebet, ba a gyertyaval elrajzolt rorma elbujlk.)
A rent relsorolt eszkzkkel elrajzolt rormak kltltese
|estes vastag ecsettel
Cyurmazas
vlzes bomok rormazasa
So-llszt gyurma nyomkodasa, targyak belenyomasa (termesek, palclka)
Cyurma lapltasa
Sodras (elkeszlt gyakorlatkent bengerek sodrasa)
Cmblyltes (elkeszlt gyakorlatkent labda gmblyltese)
aplrmunkak
aplr gyrese
aplr tepese
kagasztas (ragasztas tecbnlkajanak megtanltasa, jol basznalbatok a stlrtek)
vagas (az ollo basznalatanak begyakorlasa nyltas, zaras, jol basznalbatok a ketkezes ollok)
z6 A,/nt/sok ra+rttitrc tkto/tvozo++ cvratrkrk kotrr+rncit tttru rr,trsz+rsrnrz
kajzolas
vastag zslrkretaval
vastag szlnessel
kretaval
Crat ceruzaval
Az abrazolasl tecbnlkak gyakorlasanal elengedbetetlen, bogy a pedagogus maga ls rajzoljon, res-
sen, ragasszon a gyerekkel, lgy az ovodasok meggyelbetlk az abrazolas rolyamatat, tecbnlkakat saja-
tltbatnak el, latbatjak a belyes ceruzatartast, testtartast. A tevekenysegeket mlndlg klserjk verballs
megersltesekkel ls.
Az ertelmlleg akadalyozott gyermekek szlvesen gyurmaznak, restenek, rajzolnak, de vezetnnk,
lranyltanunk kell tevekenysegket. Adjunk tleteket, mlntakat, kezdbetjk ezt a rellg kesz rajzok kl-
egeszltesevel, pl. rajzolj a napnak sugarakat, rajzolj a vlragnak szarat, rajzol az autonak kereket. Ll kell
ernnk naluk, bogy mlndlg valamllyen cellal rajzoljanak, ressenek.
Meg kell tanltanunk ket a szlnezes tecbnlkajara, a rormatartasra. Lzt segltbetjk azzal peldaul, ba
a batter mas szln, lgy jobban klugrlk a klszlnezend rorma.
Lgyszer kepek szlnezesenel altalaban csak egy szlnnel dolgoznak. ka kell vezetnnk ket arra,
bogy a krlttk lev targyak ls klnbz szlnek, es ezt rajzban ls meg lebet jelenltenl.
4.2 Anyanyelv (Beszdfejleszts s krnyezetismeret)
4.2.1 Az rtelmileg akadlyozott gyermekek beszdnek jellemzi
Az akadalyozott gyermekeknel az ertelml rejldesl zavar egylk r tarsulo tnete a klnbz mer-
tek beszedrejldesbell elmaradas, akadalyozott, megkesett beszedrejldes, beszedeszleles es beszed-
megertesl zavarok. A tnetek rormal es jellemz jegyel sszerggnek az ertelml serles sulyossagaval.
kommunlkaclojuk mlnseglleg es mennylseglleg ls elter ep tarsalketol, kesbb lndul, lassabban
rejldlk, a szoklncs, a mondatalkotas es az artlkulaclo terleten sajatos vonasokat mutat. Az ovodaba
kerl ertelmlleg akadalyozott gyermekek gesztusokkal vagy ramutatassal klsert rvld utasltasokat,
kereseket, kerdeseket tbbnylre megertenek.
Nemcsak a beszedrejldes egyes rokozatal kesnek, banem a nyelvl dlerenclaltsag ls pontatlan
marad, ez eredmenyezl a nyelv mondattanl szabalyalnak teves alkalmazasat (pl. nem vagy tevesen
basznalnak ragokat).
verballs kommunlkaclojukat nebezltbetlk a perlrerlas artlkulaclos apparatus rendellenessegel
(rogak blbas nvese, vlszonylag nagy nyelv, allando nyalkepzdes, a nyelvmozgas renybesege, a
lagy es kemeny szajpad anomallal), a relszlnes, szaggatott legzes, a tul gyors vagy tul lassu beszed-
tempo, amelyek blbas bangkepzest eredmenyeznek. Az artlkulaclos blbak mlatt beszedk nem vagy
blbasan tkrzl kommunlkaclos szandekukat, ezert gyakran rordul el, bogy krnyezetk nem ertl
meg ket. Lz a meg nem ertes klnbz vlselkedesl problemat, relelmet, nyugtalansagot, agresszlot
ldezbet el.
Az ertelmlleg akadalyozott gyermekek a beszedallapot teren rendklvl beterogen kepet mutatnak.
eldakent teklntsk at a Uown-szlndromas es az agyserlt gyermekek beszedrejldesl sajatossagalt.
4.2.1.1 Down-szindrms gyermekek beszdfejldsi sajtossgai
ellemz rajuk a beszedmegertes alacsony szlntje, a beszed es gesztusok basznalatanak beszk-
lese, aml sok esetben kzvetlen krnyezetk konkret krere vonatkozlk.
1bbnylre szotredekeket vagy egy-egy szot basznalnak.
Ovooti nrvrtrs z7
A beszedbangok, bangcsoportok nallo klejtesenek es utanmondasanak kepessege zavart, en-
nek oka, bogy blzonytalan az audltlv gyelem. A nommozgasok serlese mlatt serlt a beszed-
szervek mozgasa ls.
langjuk mely, erdes, rekedtes.
vlszonylag jo a beszedkesztetesk es a verballs gyelmk.
Utanzokepessegk nagyon jo, de ez nem jelentl azt, bogy adekvatan basznalnak ezeket a kom-
munlkaclos eszkzket.
4.2.1.2 Az agysrlt gyermekek beszdfejldsi sajtossgai
lndltekszegenyek, gyakran a beszedre valo odagyeles kepessege ls blanyzlk.
kzmbsek az akusztlkus lngerekre.
Az aktlv beszed terleten jelents lemaradas mutatkozlk.
A rlgyelem es a koncentraclo zavara
A nagymozgasok gyetlensege mlatt serlt a beszedszervek mkdese ls. Nebezen utanozzak
az artlkulaclos mozgasokat.
4.2.2 A kommunikcira s beszdre nevels feladatai
A beszedneveles soran arra kell trekednnk, bogy a gyermekekben klalakuljanak az alapvet
szenzomotoros es motoros reltetelek a beszed basznalataban. A gyelem ralranyltasa a klnrele ln-
gerekre, azok dlerenclalasa, a targyak tulajdonsagalnak klnbz erzekszervek segltsegevel trten
meglsmerese, elklnltese, altalanosltasa, a mozgasos tapasztalatszerzes, a pozltlv erzelml kapcsola-
tok klalakulasa, a szemkontaktus relvetele es tartasa, a beszelbz valo odarordulas mlnd a beszed-
rejldest segltlk.
Az ertelmlleg akadalyozott gyermekkel valo kommunlkaclo beszedrejldesl sajatossagalk mlatt
nebezltett. Nebezen ertenek meg bennnket, es ml ls nebezen ertjk meg ket, ezert reltetlenl szk-
segk van kommunlkatlv tamaszra, segltsegre. A gyermekek krnyezete (csalad, ovoda) segltbet
olyan beszedsztnz legkr megteremteseben, amely megrelel teret blztoslt a gyermekek nklre-
jezesenek, kzlesl vagyanak, kapcsolatteremtesl keszsegenek, erzelml eletenek rejldeseben. A kom-
munlkaclora, beszedre nevelesnek tanulasra sztnz krnyezetben kell rolynla, elenk, serkent ror-
makat kell klalakltanunk a relnttekkel es a gyermekek kortarsalval. Llengedbetetlen egy olyan seglt,
motlvalo krnyezet megteremtese, amely megrelel rejlettsegl szlntjknek, segltl ket a krnyezetben
trten ellgazodasban es tevekenykedesben. ka kell nevelnnk ket a krnyezetbl jv jelzesek lran-
tl erzekenysegre, azok rellsmeresere es a valaszadasra. Lbbez nagymertekben tamaszkodnunk kell az
ottbonrol bozott kzlesl rormakra. A gyermekkel roglalkozo mlnden szemelynek lsmernle kell az ovo-
das gyermek sajatos kzlesl rormalt (segltseg egy szotar lebet, amelyet a szl az ovodaba kerleskor
elkeszlt). Az esetleges rgzlt es mas emberek szamara ertbetetlen klrejezesl modokat rokozatosan le
kell epltennk, trekednnk kell a tarsadalml bellleszkedest seglt kommunlkaclo klalakltasara.
A kommunlkaclo rejlesztesenel gyelembe kell vennl a nonverballs lsmeretbordozokat, amelyek
az emberl kapcsolatrendszerben rontos szerepet jatszanak (mlmlka, gesztus, teklntetvaltas, erlntes,
slmogatas, a bang lntenzltasa).
4.2.3 A beszdfunkcik fejlesztse s korrekcija
4.2.3.1 A hallsgyelem fejlesztse
Az ertelmlleg akadalyozott gyermekekre az erzekeles es eszleles dlerenclalatlansaga jellemz. A
meglsmeresl runkclok rejlesztesenel elengedbetetlen, bogy a gyermekek a krlttk lev targyakrol,
jelensegekrl, trtenesekrl az erzekszervek, lgy a ballas bevonasaval ls mlnel tbb lsmeretet szerez-
z8 A,/nt/sok ra+rttitrc tkto/tvozo++ cvratrkrk kotrr+rncit tttru rr,trsz+rsrnrz
zenek. A ballasrejlesztesnel rontos szerepet jatszlk a ballasgyelem relkeltese, amely szorosan kap-
csolodlk a latas es mozgaserzekeles rolyamataboz, pl. a gyermekek sajat maguk keltenek bangokat
klnbz targyakkal, bangszerekkel. la rvld ldelg mar kepesek gyelnl bangokra, akkor az lsmert
bangokat dlerenclalbatjuk csak ballas utan ls. l..
langszerek, targyak bangjanak rellsmerese, megszolaltatasa (klalakulbat relelget jatek. az
szolaltatja meg a bangszert, aklnel a ballott bangu bangszer van.)
langok csoportosltasa (jarmvek, bangszerek)
kockak, zsakok parosltasa azonos bangjuk alapjan
Cyerekek, relnttek bangjanak rellsmerese
langrorrasok lokallzalasa. bangrorras keresese, bol ballod, klnek a bangjat ballod. Lebet test-
reszekkel ls bangot keltenl. lanyat dobbantottam: o lebetseget jelent a mennylsegek akusz-
tlkus uton trten rellsmeresere.
A ballasrejlesztes segltl a beszedbangok megklnbztetesl kepessegenek klalakulasat, a bosszu-
rvld, gyors-lassu, magas-mely bangok megklnbzteteset ls. l..
Allatbangok utanzasa. |ontos az akusztlkus, optlkus es vlzualls lngerek sszekapcsolasa (babok,
kepek sorrendbe rendezese a ballottak szerlnt).
lalk, bangos, rvld, bosszu, mely, magas bangok dlerenclalasa nagymozgasokkal klserve (pl..
la magas bangot ballasz, nyujtozz magasra, ba melyet, guggolj le!)
langemlekezet gyakorlasa. bangsorrend kvetese, megszolaltatasuk a ballottak sorrendjeben
4.2.3.2 A beszdmegrts, kifejezkszsg fejlesztse
A beszed klalakltasanak egylk alapvet reltetele, bogy a gyermekek reszt tudjanak vennl az ovodal
kzs tevekenysegek vegzeseben, kapcsolatot tudjunk velk teremtenl, klalakuljon a beszed meger-
tese. A rejlesztes mar klsgyermekkorban a koral rejlesztes es a csaladl neveles batasara megkezddlk.
Az ovodas ertelmlleg akadalyozott gyermekeknel jelents klnbseg mutatkozlk a beszedmegertes
es a beszedkeszseg rejlettsegl szlntje kztt. Mar emlltettk, bogy az akadalyozott gyermekek gesztu-
sokkal klsert, egyszer rormaban megrogalmazott kzleseket megertenek. kezdetben gyelnnk kell
arra, bogy adott szltuacloboz mlndlg ugyanaz a megrogalmazas ktdjn, lgy alakulbat kl a szltuaclo-
boz kttt beszedmegertes. A targyak, cselekvesek tanltasanal ls rontos, bogy allando targy-szo vagy
szltuaclo-szo kapcsolataban alakuljon a beszedmegertes, es kesbb a beszed reprodukalasa targy-
targy, targy-kep, kep-targy, kep-kep egyeztetese reven.
8eszednkben kvetkezetesen egyszer szoklncset basznaljunk, lgy a gyermeknek lebetsege nyl-
llk arra, bogy tbbszr azonosan ballja es kapcsolja a cselekvesbez a szavakat. Ugyelnnk kell arra,
bogy szamukra ertbet es teljesltbet cselekveseket nevezznk meg. A cselekvesek teljesltese kzben
lsmerkednek a gyermekek a krnyezetkben lev targyak nevevel, basznalataval, majd rokozatosan a
megnevezeseket klnrele rormaban lsmeteljk. la a targyak mar lsmertek szamukra, atterbetnk a
kepek basznalatara.
A beszedmegertes kezdetben nagyon egyenl, rokozatosan el kell ernnk, bogy a csoportnak szolo
utasltasokat az ertelmlleg akadalyozott gyermekek ls megertsek, es teljesltsek.
Az ovodaba kerl ertelmlleg akadalyozott gyermekek a beszedtanulas kezdetl rokan allnak,
nyelvbasznalatuk pontatlan. A beszedlndltas a nagymozgasok rejldesevel parbuzamosan trtenlk, a
testtudat, enkep klalakulasaval, nmagunk lsmeretevel, blszen a sajat test erzete, tudasa teszl lebetve
a klvllag rele teklntest. A beszedlndltasban jelents szerepe van a jatekos utanzogyakorlatoknak, az
egyszer mondokak es enekek mozgassal trten klserese segltl a beszedkedv relkelteset, a rltmlkus
beszed elsegltl az utanzast. Segltennk kell a kzvetlen krnyezetkben lev targyak meglsmereset,
megnevezeset. A szoklncset kls lepesekben, rolyamatosan bvltsk, nagy bangsulyt rektessnk a meg-
Ovooti nrvrtrs z9
ertesre es a szavak adekvat basznalatara ls. A megertest segltl a targyakkal trten manlpulalas, az
erzekszervek bevonasaval trten meglsmeres, a cselekvesek dramatlzalasa.
la a gyermekeknek mar tbb szavuk van, probaljuk sszekapcsolnl azokat, lgy rokozatosan klala-
kulnak a szomondatok. Lzzel elsegltbetjk a mondatokban trten beszed rejldeset.
Lgyszer kerdeseket mar ertenek, de meg kell tanltanunk ket a valaszadasra ls. Mlnden valaszt
(ramutatas, szotredekek basznalata) pozltlvan ertekeljnk, es mlnden esetben ml magunk ls rogal-
mazzuk meg, adjunk ezzel belyes beszedmlntat.
A szoklncsbvltes es a nyelvtanl szerkezetek klalakltasa es gyakorlasa elvalasztbatatlanul ssze-
tartoznak, a begyakorlasra mlnden roglalkozason lebetseget kell teremtennk. A gyakorlasnal r
alapelv a cselekves, a nyelvl szerkezetek altal tkrztt targyl vlszonyok letrebozasa, a nyelvl meg-
rogalmazasok pedlg ezzel egytt bangozzanak el. Lzzel elsegltbetjk a beszedmegertes es a nyelv-
basznalat rejldeset.
4.2.3.3 A beszdmozgsok fejlesztse
Az ovon reladata nem a beszed javltasa (ez a logopedusok reladata, aklk egyenl rejlesztesen rog-
lalkoznak a gyermekkel), banem a beszedkedv relkeltese. legyen a gyermekeknek kesztetese a beszed-
re, akarjanak kommunlkalnl. Azonban vannak olyan jatekos gyakorlatok, amelyek jol beepltbetk a
roglalkozasok anyagaba, es csoportosan ls vegezbetk.
Javasolt tevkenysgek
Legz es rujo gyakorlatok
Az ertelmlleg akadalyozott gyermekek legzese belytelen rltmusu, es tulnyomoan szajon at tr-
tenlk a kl- es belegzes. A relszlnes, szaggatott, gyenge kllegzes meg jobban eltorzltbatja a beszed-
bangokat, amlnek kvetkezteben ertbetetlenebbe vallk a beszed. |ontos reladat a basl legzes
klalakltasa, es az orron at trten legzes megtanltasa. Lzt szolgaljak a legz-rujo gyakorlatok,
amelyek nemcsak egyenl, de csoportos rormaban ls gyakorolbatok. Lzek a gyakorlatok nem k-
lnbznek az ep gyermek logopedlal rejlesztesen alkalmazottaktol, de sokkal tbb motlvaclora,
jatekos gyakorlasra van szksege az akadalyozott gyermekeknek. l..
A belyes orr es szajlegzes klalakltasa szlvoszallal, bugyborekolas
klnbz anyagok rujasa. vatta, lepke, plngpong labda, leggmb, paplrzacsko
Arcrelrujas-klengedes. tojas klpukkasztasa
Cyertya rujasa. ol gyakorolbato es szemleltetbet a legzes bosszusaganak es rvldsegenek,
erssegenek a szabalyozasa (a gyertya elrujasa, a lang lebegtetese)
Ajak-, nyelv- es szajpadgyakorlatok
Az ertelmlleg akadalyozott gyermekek beszedenek jellegzetessegel kze tartoznak a bangok
kepzesenek, nallo ejtesenek torzltasa es a beszedszervek nommozgasanak serlesel, ennek
kvetkezteben az utanmondas kepessege ls nebezltett. Mlvel gyelmk nem tartos, rvld ldelg
kepesek egy dologra koncentralnl, ezert a bangutanzo gyakorlatok vegeztetesenel tamaszkod-
junk a kzvetlen utanoztatasra. A legzgyakorlatokboz basonloan ezek sem klnbznek az ep
gyerekek logopedlal rejlesztesenel alkalmazottaktol, de bangsulyoznunk kell ltt ls a motlvaclo,
jatekossag rontossagat. Lenyeges az ls, bogy olyan artlkulaclos gyakorlatokat vegeztessnk, ame-
lyek jol latbatok, esetleg taplntas utjan ls jol erzekelbetk. l..
Ajkak sszezarasa, nyltasa, csukasa
Ajkak szoros zarasa, pl. egy szlvoszal vagy paplr megtartasa
uszl dobasa
!0 A,/nt/sok ra+rttitrc tkto/tvozo++ cvratrkrk kotrr+rncit tttru rr,trsz+rsrnrz
Maganbangzok bangoztatasa, klserbet nagy mozgasokkal ls (a jo szemleltetbetseg, vala-
mlnt az utanzas megknnyltese mlatt a mely maganbangzoktol lndulunk a magaslg lzolalt
belyzetekben -a-o-u-e--i)
Massalbangzok clkllzalasa (pa-pa-pa, pa-pa-pa, ba-ba-ba)
Nyelv mozgatasa kl-be, rel-le, jobbra-balra. A clca nyalakodlk
7lzl relszedese tenyerbl
Csukott szajjal trten ragas
Asltas
lndlanvltes
4.2.4 A termszeti s trsadalmi krnyezet megismerse
|eladatkent jelenlk meg, bogy az ertelmlleg akadalyozott gyermekek kepessegelkbez merten ml-
nel tbb lsmeretet, tapasztalatot szerezzenek kzvetlen termeszetl es tarsadalml krnyezetkrl. A
rejlesztesnel a gyermekek mar meglev tapasztalatalra, lsmeretelre, elmenyelre kell tamaszkodnl. Lb-
bez szkseges egy megert, mlnden rezdleselkre gyel es kzlnl akarasukra azonnal reagalo es azt
megrogalmazo krnyezet.
Az ertelmlleg akadalyozott gyermekek az ovodaba kerleskor blzonytalanul tajekozodnak kzvet-
len krnyezetkben. Lzt a blzonytalansagot meg rokozza a szamukra lsmeretlen kzeg es a beszed-
megertes gyengesege. | reladatunk egy blztonsagot jelent krnyezet megteremtese, abol blzalom-
mal rordulbatnak mlndenkl rele.
Segltennk kell, bogy kzvetlen krnyezetk targyalt meglsmerjek, megnevezzek. A rejlesztesnel
mlndlg a konkret targybol kell kllndulnunk, mlndent a lebetseg szerlnt valosagben bemutatnunk.
A krnyezet meglsmeresenek temakrel jol csoportosltbatok a negy evszak kre. Mlvel az ertel-
mlleg akadalyozott gyermekek terl, ldbell tajekozodasa klalakulatlan, ezert rontos a kzvetlen kr-
nyezet meggyeltetese. Lz ok-okozatl kvetkeztetesek rellsmereset ls segltbetl, pl. a tell ldjaras meg-
gyeltetese, erzekeltetese es ebbez kapcsolodva a tell ltzkdes, tell jatekok, betegseg.
lasznalbatunk szlmbolumokat ls, pl. a mlndennap meggyelt ldjarast szlmbolumokkal (kepek-
kel) ls klrakbatjuk. Lgyszer szlmbolumokat gyorsan megtanulnak, llletve tamaszt jelentbet azoknal
a gyerekeknel, aklknel a verballtas akadalyozott.
|ontos, bogy meglsmerkedjenek tagabb krnyezetkkel ls. Nagyon sok serlt gyermek blzonyta-
lan, es rel az utcan, jarmvn, blszen nlncsenek rola megrelel tapasztalatal. vannak, aklket a szlk
baztol bazlg autoval szallltanak, lgy nlncs lebetsegk a megrelel blztonsag megszerzesere. la le-
betseg nylllk ra, segltsk a tagabb krnyezetben valo tajekozodas blztonsaganak megszerzeset, ne
reljnk elvlnnl a serlt gyermeket szlnbazba, klrandulasra, jarmvn trten utazasra!
Lgyszer verseket, rvld meseket nem mlnden esetben ertenek meg. Segltseget jelentbet, ba a
meset a gyermekek egyenl rejlettsegl szlntjenek megrelelen reldolgozzuk, azokkal a szavakkal pro-
baljuk elmondanl, amelyek a szoklncseben megtalalbatok. Segltbetjk a megertest kepekkel es dra-
matlzalassal ls. atekldben, egyenl rejlesztesen, gyogypedagogus segltsegevel mar elkeszltbetjk a
meseballgatast.
4.3 Jtk
A szemelylsegrejldesben megbatarozo szerepe van a jateknak, amely a gyermekl rejldes velejaro-
ja. atek kzben a gyermekek meglsmerlk a krnyez vllagot, tapasztalatokat szereznek a targyakrol,
dolgokrol, emberl vlszonyokrol. A jatek soran a tanultakat lsmetllk, begyakoroljak. A jatek alkalmas
arra, bogy eggye szervezze az ertelml, erzelml es tarsas rolyamatokat. lgy tag teret nyujt a tarsakkal,
relnttekkel valo vlselkedesmodok, vlselkedesl szabalyok begyakorlasara.
Ovooti nrvrtrs !!
Az ertelmlleg akadalyozott gyermekek rejleszteseben nemcsak az ovodaban, de meg az lskolaskor
also szakaszaban ls a jatekos elemek domlnalnak a roglalkozasok szervezesekor.
Az akadalyozott gyermekek jatektevekenysegeben kezdetben klzarolag a mozgasos jatekok rordul-
nak el. Mozgassorozatokat probalnak kl, lsmetelnek, ez segltl ket sajat testk meglsmereseben, az
alapmozgasok begyakorlasaban es sszerendezeseben. |okozatosan lsmerkednek meg a klnbz
eszkzk basznalataval, az ket krlvev vllaggal es annak targyalval. 1apasztalatokat szereznek ta-
volsagrol-kzelsegrl, magassagrol-melysegrl, meglsmerlk, bogy a targyaknak van klterjedesk, ror-
majuk, nagysaguk, szlnk, sulyuk, pubasaguk-kemenysegk, bangjuk.
Az ovodaskoru ertelmlleg akadalyozott gyermekek mar tuljutnak az eleml runkclogyakorlo jate-
kon, amely a targyak mozgatasabol, rakosgatasabol all. Megjelennek naluk a szerepjatekok, amelyek
kezdetben utanzasos cselekvesek, abol meg a gyermek es a relntt egyttjatszasa domlnal.
4.3.1 Az rtelmileg akadlyozott gyermek jtktevkenysge
Az ertelmlleg akadalyozott gyermekek jatekat nem az eletkoruk, banem a rejlettsegl szlntjk bata-
rozza meg. A jatektanulas egyes razlsalt lenyegesen kesbb erlk el (bosszabb ldelg ls megakadbatnak
egy-egy rejldesl rokon), mlnt kortarsalk.
Cyakran megrekednek az adott tevekenysegnel, sokszor mlnden cel es elkepzeles nelkl valasztjak
ugyanazokat a jatektargyakat, a jatekot nmaguktol nem rejlesztlk tovabb.
ellemz lebet rajuk a monoton jatek, llyenkor a begyakorolt mozdulatokat kltartoan lsmetelgetlk,
ebbl a tevekenysegbl sokszor nebez klmozdltanl ket.
atekot rltkan kezdemenyeznek. 1bbnylre egyedl tevekenykednek, uralkodo jatekrorma naluk
a maganyos jatek. |ejlesztes batasara megjelenlk a parbuzamos jatek, majd az egymas mellett teve-
kenyked gyermekek rvld ldre egytt ls megprobalnak jatszanl.
kzsen szervezett, lranyltott jatekba bevonbatok, kzremkdk.
4.3.2 Specilis feladatok
4.3.2.1 Gyakorl jtk
Az ertelmlleg akadalyozott gyermekek jatekrejldese gyakran bosszu ldelg stagnal ezen a szaka-
szon, de meg ls rekedbet ltt. lgyekezznk ertelmes cselekvesekre sztnznl a gyermekeket, ne bagy-
juk, bogy a sztereotlp mozgasrormak, tevekenysegek rgzljenek!
kedvelt tevekenysegk (rleg a klsebb csoportokban) a kl-be pakolas, rakosgatas, ezert ezt mln-
den esetben probaljuk ertelmes cselekvesse alakltanl, pl. pakoljunk kockakat az autoba, amlt el lebet
szallltanl. valogatbatjuk ls a targyakat, pl. a kockakat tegyk a dobozba, a labdakat a kosarba ebben
az esetben mar lsmerkednek a rormakkal, szlnekkel, rejldlk beszedertesk ls.
A verballs gyakorlojatek soran egy-egy szotagot, mondokatredeket lsmetelgetnek, ba ezt meg-
ersltjk, megdlcserjk, sarkalljuk a tovabbl verballs megnyllatkozasokra. Az ertelmlleg akadalyozott
gyermekek beszedgatlasuk, lelassult beszedrejldesl temk mlatt tbbnylre nem klserlk jatekos cse-
lekvesket beszeddel.
4.3.2.2 pt-konstrul jtk
Az epltes soran meglsmerkednek a resz-egesz vlszonyokkal. 1rekedjnk arra, bogy elszr mlndlg
az egeszet lassa a gyermek, es csak ezutan szedjk alkotoelemelre, kezdetben kzsen, majd nallo
probalkozassal. A begyakorlas alatt meg lgenyllk a relntt segltseget, ba megakadnak.
Az alak-batter, rormaerzekeles rejleszteset segltlk a klnbz rormatablak, amelyek kezdetben
nagy alaku elemekbl alljanak, es jol megrogbatok legyenek. kesbb, abogy kezk gyesedlk, klalakul
!z A,/nt/sok ra+rttitrc tkto/tvozo++ cvratrkrk kotrr+rncit tttru rr,trsz+rsrnrz
a cslprogas, lebetnek a rormatablak klsebbek. A puzzle klrakasat ls nagy rormatumu es keves elem-
bl allo jatekkal kezdjk, majd rokozatosan nebezltbetjk.
A szem-kez koordlnaclot es az ujjak nom mozgasalnak rejleszteset szolgaljak a rzesek. kezdbet-
jk nagymeret, jol megrogbato reszekbl allo tornyokkal (Montessorl-torony), gyngykkel. Amlg a
rzes tecbnlkajat tanuljak, lebet gyngyt rznl burkapalcara, merev drotra, llletve segltseget jelent-
bet a bosszabb manyag t ls.
4.3.2.3 Szerepjtk
Az ertelmlleg akadalyozott gyermekek jatekaban ls megtalalbato a szerepjatek, mllyensege nagy-
mertekben rgg a gyermekek rejlettsegl szlntjetl es az ket seglt, tamogato krnyezettl. Az ott-
bon, a csaladdal vegzett kzs tevekenysegek (rzes, terltes, takarltas, pakolas), a testverekkel, szlk-
kel egytt atelt elmenyek (vasarlas, utazas, klrandulas, szlnbaz) segltlk a szerepjatek rejldeset.
A jatek kezdetben az ovon es a gyermek kzs jateka. A relntt mlnta nyujtasaval es verballs uta-
sltasokkal lranyltbatja a jatektevekenyseget, jo lebetseget teremtve a beszedmegertes es szoklncs
rejlesztesere.
A serlt gyermekek rltkan kezdemenyeznek jatekot, de a kzs jatekban rmmel vesznek reszt.
|lgyelnnk kell azonban arra, bogy a szerepjatek soran k ls kapjanak reladatot, szerepet, ne csak
egyszer vegrebajtok legyenek. A kzs jatek kltn lebetseget jelent a magatartasl szabalyok be-
gyakorlasara.
A szerepjatekboz relbasznalbato eszkzk az akadalyozott gyermekek szamara jol rellsmerbetk
legyenek, mlntazzak a valos elet targyalt, blszen k serlesk mlatt elvonatkoztatnl nem tudnak.
4.3.2.4 Szablyjtk
Az ertelmlleg akadalyozott gyermekek eleml szlnt szabalyokat sok gyakorlas utan tanulnak meg
es lsmernek rel, de nem mlndlg tartjak be azokat. A szabalyok betartasara rolyamatosan gyelmez-
tetnl kell ket.
Mozgasos szabalyjatekoknal egyszerbb szabalyokat betartanak (sorverseny, nepl dalos jatekok,
labdazas).
Lrtelemrejleszt jatekokat, pl. tarsasjatekot, memoryt, domlnot jatsszanak lnkabb relnttel, akl ro-
lyamatosan tudja lranyltanl, segltenl ket!
4.3.2.5 Barkcsols
Altalaban rltkan van spontan lndlttatasuk a barkacsolasra. A relntt kezdemenyezesere rvld ldelg
bevonbatok a ragasztas, tepes, restes tevekenysegebe. A nommotorlka rejletlen, a szem-kez koordl-
naclo zavartsaga mlatt a klnbz eszkzk basznalatanal meg segltseget lgenyelnek.
4.3.2.6 Bbozs
A babozas, mlnt mlnden gyereket, a serlt gyermeket ls elvarazsolja. Altalaban azokat a babokat
szeretlk, amelyeknek mar lsmerlk a bangjat, vagy talalkoztak vele meseknyvben, allatkertben, vagy
neklk ls van ottbon.
A bab motlvalo batasa segltl a verballs megnyllatkozasokat.
A dramatlzalas az ertelmlleg akadalyozott gyermekek rejlesztesenek egylk rontos eleme. A mozgas,
beszed, gesztusok sszekapcsolasa ersltbetl a beszedmegertes es a nem vagy rosszul ertbeten be-
szel gyerekeknel a nonverballs jelzesek rejldeset.
Ovooti nrvrtrs !!
4.3.2.7 Jtkajnl
Finommotorikt fejleszt jtkok
kl-be pakolas
valogatas, csoportosltas
Lpltes vlzszlntesen
Lpltes rgglegesen
Lpltes klnbz rormaju, anyagu, nagysagu elemekbl
Lpltes mlnta utan
lllesztes
|zes
Ujjak gyesltese mondokakkal, versekkel
A megismertevkenysget fejleszt jtkok
kepes lotto
Szetvagott kepek sszelllesztese
Memory
keptrtenet klrakasa
Sorozatok
lallasl dlerenclalast rejleszt jatekok
1argyak rellsmerese taplntas utjan
Mozgsos jtkok
kralakltas
krbejaras
arvalasztas
krjatekok
aros jatekok
Meneteles, vonatozas
Lgyensulyozo jatekok
Celba rutas
Labdadobas, -gurltas, -rugas
1ancelemek
Jtk a szabadban
lomokozas
llntazas
Csuszdazas
Maszokazas
ancsolas
|utkarozas
Ugralas
logolyozas, szankozas, csuszkalas
luzas, tolas
Lpltes
kerekparozas, rollerezes
!4 A,/nt/sok ra+rttitrc tkto/tvozo++ cvratrkrk kotrr+rncit tttru rr,trsz+rsrnrz
A szerepjtk elemei
8aba rlngatasa, etetese, altatasa, setaltatasa, ltztetese
Auto tologatasa, szallltas, garazs-, alagutepltes
Autozas kzlekedesl sznyegen
kzlekedes
Utazas
Orvos, beteg
|odrasz, rzes
1akarltas
8oltos
Mese dramatlzalasa
(Add a kezed! Cyogypedagoglal Ovodal program alapjan. klssne, !997.)
4.4. Matematika
Az ovodaba kerl ertelmlleg akadalyozott gyermekeknel a kognltlv runkclok serlese mlatt ne-
bezltett az lsmeretszerzes. A matematlkal gondolkodas rejldese az egylk leglassabban rejd terlet.
ellemz rajuk az absztrakt gondolkodasl rolyamatok gyengesege, a szlmbollkus jelek basznalatanak
nebezsegel, a rogalmak strukturalls nebezsegel.
A legegyszerbb mennylsegl tulajdonsagok rellsmereset a krnyezet targyalnak es jelensegelnek
meggyelesevel es a velk valo cselekedtetessel segltbetjk.
|eladatunk, bogy relkeltsk a gyermekek erdekldeset, es erdekeltte tegyk ket a klnrele rel-
adatok vegzeseben. A szamolasl kedv relkeltesebez jatekos, szemleletes, valtozatos reladatok szkse-
gesek. Lzek szolgaljak a gondolkodas rejleszteset, blszen klnrele gondolkodasl mveleteket vegez-
nek a cselekvesek soran, sszebasonlltanak, azonossagot, klnbzseget vesznek eszre.
A kzvetlen krnyezet konkret targyal es szemelyel bseges tapasztalatot szolgaltatnak azokboz
az lsmeretekbez, amelyek megalapozzak a mennylsegl vlszonyban valo egyszer tajekozodasukat. A
kzvetlen eletbl vett gyakorlatl reladatok megoldasakor lsmerlk meg a targyak nagysagat, rorma-
jat, szamat. Sorba rakott targyakat szamlalnak, targyakat csoportba, balmazokba rendeznek. Az er-
telmlleg akadalyozott gyermekeknek valamely lsmeret elsajatltasaboz tbb lsmetlesre, gyakorlasra
van szksegk, ezert rontos, bogy a mlndennapl belyzetekben gyakorolbassak a mar megtanultakat.
Mlnden esetben blvjuk rel az adott sszerggesekre a gyermekek gyelmet, basznaljuk a tanult rogal-
makat (sok, keves, nagy, klcsl, eltt, mgtt, alatt stb.) a mlndennapl belyzetekben (seta, terltes, etel
klosztasa, ltzkdes kzben stb.).
A matematlkal gondolkodas klalakulasaboz a klnbz kognltlv runkclok mkdese, begyakor-
lasa szkseges. A begyakorlast segltlk a klnbz jatekos tevekenysegek.
4.4.1 Azonosts, megklnbztets (halmazok alkotsa)
Az ertelmlleg akadalyozott gyermekek kepesek balmazokat kepeznl egy adott tulajdonsag (szln,
rorma, nagysag) alapjan. A jellemz jegyek rellsmereset segltlk a klnbz erzekelest rejleszt jate-
kok, pl..
Ml van a zsakban: 1aplntas utjan a megnevezett targy vagy az ugyanolyan targy megkeresese.
Az ertelmlleg akadalyozott gyermekeknel kevesebb es rormallag jol dlerenclalbato targgyal te-
vekenykedjnk. Mlvel nem mlndlg tudjak megneveznl az adott targyat, segltsegl latbato targy-
sorozatot adjunk, amelyen a megrogott targyat meg tudja mutatnl.
A szlnek szerlntl valogatast az ugyanolyan szln es rormaju targyak valogatasaval kezdjk, majd
valogatbatnak klnbz rormaju, azonos szln targyakat. Az ertelmlleg akadalyozott gyerme-
Ovooti nrvrtrs !
kek altalaban a negy szlnt (plros, sarga, zld, kek) blztosan azonosltjak, de a megnevezesnel so-
kan tevesztenek.
valogatas megnevezett tulajdonsagok alapjan, pl.. kakjunk rendet a jatekpolcon! lde tegyk a
babakat, oda tegyk az autokat!
4.4.2 Mennyisgek sszehasonltsa
A gyermekek a cselekvesek soran eleml tapasztalatokat szereznek a targyak terbell klterjedeserl,
pl. klcsl-nagy, nebez-knny stb. Lzeket a rellsmereseket csak akkor tebetlk, ba az adott targy terbell
klterjedeset mlndlg egy maslkboz basonlltjuk. Az ertelmlleg akadalyozott gyermekeknel gyelnnk
kell arra, bogy az sszebasonlltasokat jol lsmert targyakon vegezzek el, a megklnbztet jegyek jol
rellsmerbetk legyenek. l. a klcsl-nagy valogatasanal lebetnek orlasok es trpek, ezt klserbetjk ja-
tekos utanzo mozgassal ls. llyen nagy az orlas, majd a targyakat csoportosltbatjuk aszerlnt, bogy a
nagy targyakat az orlasnak adjuk, a klcslket pedlg a trpenek.
Az akadalyozott gyermekek a sok-keves kzttl klnbseget csak nagy klnbseg eseten, azonos
meret es elbelyezkedes targyak eseten veszlk eszre. A van-nlncs rogalma szamukra megrogbatatlan.
Sokszor azt ls odaadjak, aml nlncs ls a kezkben.
atekos rormaban parosltasokat vegezbetnk, pl.. Mlnden tanyerboz tegynk egy pobarat! klnek
nem jutott: Lz segltl a tbb, kevesebb, ugyanannyl rogalmanak a klalakulasat. Segltbetjk a rellsme-
rest azzal ls, ba a klnbz mennylsegek egymas ala kerlnek, lgy szemleletesebbe vallk a klnbseg
(pl. barom almat, ala t narancsot tesznk).
4.4.3 Azonosts egyszempont besorols alapjn
A balmazok es az egyes elemek tulajdonsagalnak megnevezese lteletek rormajaban trtenlk. Az
lteletek alkotasat segltsk azzal, bogy azok a targyak vagy kepek, amelyekrl lteletet alkotnak, mlnden
esetben elttk legyenek. atekos tevekenysegek az lteletalkotasboz pl..
Melylk nem llllk a sorba: (alma, krte, alma, alma) Melylk ugyanolyan: Szlnezd kl az egyrorma-
kat!
Azonosltas egy szempont gyelembevetelevel pl. Melylk kutya nyakaban van plros masnl: Azo-
nosltas ket szempont szerlnt pl.. Melylk kutya nyakaban van plros masnl es a rejen sapka:
4.4.4 Soralkots
Az ertelmlleg akadalyozott gyermekek perlodlkus sorok alkotasara megtanltbatok. Alkotbatnak
sorokat targyakkal (pl. auto, baba, auto, baba), szlnek szerlnt (pl. plros, kek, plros, kek), rakbatjak
sorba, vagy rzbetlk a gyngyket nagysag szerlnt (pl. Montessorl-torony).
4.5 nek-zene
Az ertelmlleg akadalyozott gyermekek rejleszteseben azert van klnsen nagy szerepe a zenenek,
mert altala a szemelylseg olyan retegel, olyan reszel ls megerlntbetk, amelyeket a szavak nem ernek
el. A zene elemel, a rltmus, a dallam, a dlnamlka, a tempo, a rorma mlnd nonverballsan rejtlk kl rejlesz-
t batasukat. Nem kell tudnl beszelnl abboz, vagy ertenl a szavak ertelmet, bogy a zene megerlntse
a szemelylseget, es elvezbetve valjon az enekles, a zeneles, valamlnt kzssegl elmenyt nyujtson. A
zene az akadalyozott ertelml kepessegek eseten ls bat a szemelylsegre, es segltl a kognltlv runkclok
rejldeset, segltl a tanulasl rolyamatokat, barmllyen tanulasrol ls legyen szo. Lzert tamaszkodunk ra
nagymertekben az ertelmlleg akadalyozott gyermekek rejleszteseben.
Az ertelmlleg akadalyozott gyermek eletet veglgklserl a zene. A zene megnyugtato, elrlngato, gye-
lemrelkelt, motlvalo szereppel blr. A kzsen jatszott, elmutogatott gyermekjatekdalok, krjatekok
!6 A,/nt/sok ra+rttitrc tkto/tvozo++ cvratrkrk kotrr+rncit tttru rr,trsz+rsrnrz
kzs elmenyt jelentenek, a jatekokboz tartozo szabalyok kvetese, betartasa rejlesztl az egymasra
gyelest, a szoclalls erzeket, mlntat nyujt. Mlnt mlnden gyermek szamara, neklk ls egy rmrorrast je-
lent. Szeretnek enekelnl, tancolnl, es klnsen a Uown-szlndromas gyerekeknek jo a rltmuserzekk.
Javasolt tevkenysgek
atekos utanzo enekeket, mondokakat mlndlg mozgassal klserjnk! A gyermekek nem ertlk a da-
lok mondanlvalojat, de erzlk a rltmust, dallamot, tempot. lccl, lovagoltato enekeknel varjak a
vegen a csattanot. klalakul egy bensseges testl kapcsolat. Az ertelmlleg akadalyozott gyermekek-
nel az utanzasnak jelents szerepe van, ezaltal gyakorolnak be, sajatltanak el kepessegeket, tanulnak
meg dogokat. A mondokak, dalok mozgasanak megtanulasa ls llyen utanzason alapul, a mozgas es
enekles, llletve rltmlkus beszed sszebangolasa a bels rltmus klalakulasat tamogatja. Segltlk a belyes
mozgas es beszedrltmus rejldeset es magat a beszedrejldest.
krjatekok, nepl gyermekjatekok, ersltlk a tarsas kapcsolatok alakulasat, blztosltjak az egytt-
jatszas rmet. |ejlesztlk a rltmuserzeket, a ballasl dlerenclalokepesseget (gyors-lassu, balk-bangos),
segltlk a szabalyok betartasat, es tamogatjak a kommunlkaclot. A kommunlkaclo tamogatasa a szo-
clallzaclo es a tarsas kapcsolatok alapja, amely az ertelmlleg akadalyozott gyermekeknel ezen az uton
jol megsegltbet. la van elmenye a kzs, enekes, erzelmlleg motlvalt jatekrol, knnyebben alkal-
mazkodlk betkznapl belyzetekbez ls.
A bangszeres zene ballgatasa nonverballsan kzvetltett motlvaclot jelent a mozgasos es kezmves
tevekenysegekbez, lgy erzelml uton megsegltbetk ezek a tevekenysegek. Az ertelmlleg akadalyozott
gyermekeknel ennek klnsen nagy jelentsege van.
A bangszerek klvalasztasa, megszolaltatasa az nklrejezes egylk nagy lebetsege. Az egyszer bang-
szerek megszolaltatasa nem lgenyel semmlrele zenel kepesseget, tudast, lgy ertelmlleg akadalyozottak
altal ls knnyen megszolaltatbatok. A bangszerekkel valo zeneles jol alkalmazkodlk az ertelmlleg aka-
dalyozott gyermekek lgenyelbez, es rmrorrast jelent. A kzs zeneles nonverballs uton es pozltlv
elmenyek altal segltl a kommunlkaclot, a kapcsolatteremtest, es ezaltal a szoclallzaclot.
4.6 Az egszsges letmdra nevels
Az ovodaba kerl ertelmlleg akadalyozott gyermekek az nallosag teren rendklvl elter kepet
mutatnak. Az nklszolgalasra neveles, ezen bell az etkezes, ltzkdes, az egeszseggyl blglenes szo-
kasok es a krnyezet rendjenek elsajatltasa az akadalyozott gyermekek neveleseben klnsen nagy
bangsulyt kap. Onklszolgalasuk rejldesenek gatja lebet a tulzottan elkenyeztet, relt, mlndenben
klszolgalo szll krnyezet. Onallosaguk rejldeset nagymertekben berolyasoljak egyenl rejldesl sa-
jatossagalk es az esetleges tarsulo rendellenessegek.
ol megvalasztott naplrenddel, batarozott, de szeretetteljes kvetelessel, tudatos, rolyamatosan
ellenrztt begyakorlassal segltbetjk a szokasok klalakulasat es renntartasat.
Az egeszseges eletmod szokasalnak klalakltasakor megrelel ldt es alkalmat kell blztosltanunk a
begyakorlasra. ltt gyelnnk kell a rokozatossagra es a kvetkezetessegre (amlt a gyermek mar nma-
ga ls el tud vegeznl, azt nem szabad belyette megtennl, azt varjuk el tle az ovodaban es ottbon ls). A
gyakorlas mlndlg kls lepesekre bontva, elszr egyenlleg (ovon, dajka gyermek), majd csoportosan
trtenjen. Arra kell trekednnk, bogy a tanultakat klnrele belyzetekben ls alkalmaznl tudjak.
4.6.1 Az egszsges letmdra nevels terletei
1estapolas
Ltkezes
Oltzes-vetkzes
WC-basznalat, szobatlsztasag
1estedzes
Ovooti nrvrtrs !7
Az akadalyozott gyermekeknel a blglenes szokasok klalakulasat nebezltl, bogy nem tudjak a moz-
dulatokat pontosan sorrendben vegrebajtanl, gyelmk knnyen eltereldlk, pl. pancsolnak kezmo-
sas belyett, klbagynak a rolyamatbol mozzanatokat, pl. elrelejtlk megtrlnl a kezket.
kezdetben mlnden terleten rokozott segltseget lgenyelnek, az nallosulas csak rokozatosan ala-
kul kl. 1estapolasnal, ltzesnel, vetkzesnel bagyjunk megrelel ldt a tevekenysegek elvegzesere,
csak akkor segltsnk, ba megakadnak, de akkor ls csak kls mertekben. kesztessk erreszltesre ket!
Sok esetben mar nlncs szksegk tenyleges segltsegre, eleg, ba csak szoban dlktaljuk a kvetkez le-
pest.
|ontos, bogy mlnden egyenl, nallo trekvest dlcserjnk meg, ezzel ls kesztetjk az nallo reladat-
vegzesre.
Ltkezesnel sok esetben komoly gondot jelentbet, bogy nagyon valogatnak, nem ragjak meg meg-
relelen az etelt, llletve tul lassan vagy tul gyorsan esznek. A valogatos gyerekeknel lgyekezznk elernl,
bogy kostoljak meg a szamukra lsmeretlen eteleket ls. lgyekezznk a megrelel etkezesl tempot meg-
tanltanl.
1udatosan kell tanltanunk neklk az etkezes kzben valo belyes vlselkedesl modot. A nommotorl-
ka es a szem-kez koordlnaclo begyakorlasara ls szamtalan lebetseg nylllk, pl. az eveszkzk baszna-
latanal, kancsobol ntesnel, merkanallal trten merltesnel.
Az ertelmlleg akadalyozott gyermekek kzl, klnsen a Uown-szlndromas gyermekekre jellem-
z az elblzas, ezert mar ovodaskorban rokozottan oda kell gyelnnk etkezeskre (keves kenyeret
egyenek).
4.6.2 A kzssgi let szoksainak a megalapozsa
Abboz, bogy egy ovodal csoport egytt tudjon jatszanl, tevekenykednl, elengedbetetlenl szk-
seges, bogy a gyermekek lsmerjek es tartsak be a szoclalls vlselkedes alapvet szabalyalt (ksznes,
kopogas, tudjanak kernl es megksznnl dolgokat, tudjanak osztoznl a maslk gyermekkel).
Az ertelmlleg akadalyozott gyermekek nevelesenel reltetlenl szkseges megrelel magatartas-
mlnta adasa. Meg nem tudjak eldntetnl, bogy ml a belyes es belytelen, de jo utanzokepessegk
reven a latott mlntat kvetnl tudjak. lgyekezznk klzarnl azokat az alkalmakat, amelyekbl a rossz
szokasok szarmazbatnak. Mlndlg legynk kvetkezetesek a magatartasl szabalyok betartasaban!
Az lntegraclo egylk rontos eleme, bogy mar klsgyermekkorban segltsk a massag elrogadasat, azon-
ban az elrogadas ketoldalu dolog. Ne csak az ep gyermektl varjuk el, bogy legyen tolerans, elrogado,
banem a serlt gyermeket ls meg kell tanltanunk ugyanerre. Mlvel a csoporton bell azonos jogokkal
rendelkezlk, ezert a vele szemben tamasztott magatartasl elvarasok ls legyenek ugyanolyanok!
4.6.3 Munka jelleg tevkenysgek
Az lntegralt gyermekek tbbnylre gyorsan bellleszkednek az adott gyermekkzssegbe, de abboz,
bogy a gyermekkzsseg tagjava valjanak, rontos, bogy bevonjuk ket a mlndennapl tevekenysegek
vegzesebe (naposl munka, rendrakas, takarltas, vlragntzes, kertl munkak). Neklk ls legyenek rej-
lettsegl szlntjknek megrelel, teljesltbet reladatalk. kls segltseggel szlnte mlnden reladatot vegre
tudnak bajtanl (lebet, bogy klcslt lassabban), amlt a tarsalk. kendklvl keszsegesek es segltkeszek.
4.6.4 Hagyomnyok
vonjuk be a gyermekeket a klnbz nnepek, esemenyek elkeszltesenek munkajaba! A kzs
szerepleseken valo reszvetelre motlvaljuk ket, de vegyk gyelembe, bogy vannak olyan gyerekek,
aklket zavar a tmeg, blzonytalanul erzlk magukat egy uj belyzetben. Naluk ne erltessk a szereplest!
!8 A,/nt/sok ra+rttitrc tkto/tvozo++ cvratrkrk kotrr+rncit tttru rr,trsz+rsrnrz
Akl szerepel, annak a rejlettsegl szlntjenek megrelel reladatot probaljuk adnl, pl. rvld vers, utanzo
mondoka, vagy tegyk parba, es lgy tarsaval batrabba vallk.
5. Az integrci eredmnyes megvalsulsa
5.1 Kvetelmnyek
Sokszor jelentkezlk problemakent, bogy mlt es mennylt kvetelbetnk a tbbsegl csoportba jaro
ertelmlleg akadalyozott gyermekektl.
A legrontosabb, bogy ugyanolyan gyermeknek teklntsk, mlnt a tbbleket, ne tegynk klnbse-
get kzttk. A serlt gyermek rejldese szempontjabol rontos, bogy be tudjon llleszkednl a csoport-
ba. Lrezze azt, bogy nekl ls vannak reladatal, bogy vele szemben ls vannak elvarasok, kvetelmenyek.
Ne kenyeztessk tul, ne szolgaljuk kl, lnkabb segltsk az nallosodasat!
kealls kvetelmenyeket akkor tudunk tamasztanl, ba megrelelen lsmerjk a gyermek rejldesl sa-
jatossagalt. ml az, amlt mar tud, ml az, amlre kepes. Lzt mlndlg kvetkezetesen varjuk el tle.
vegyk gyelembe, bogy az ertelmlleg akadalyozott gyermekek kevesbe motlvaltak, termeszetes
klvancslsaguk bljan kevesbe erdekldk a reladatok lrant, ezert a kezdemenyezett roglalkozasokba
nmaguktol nem mlndlg kapcsolodnak be. Mlnden esetben probaljuk szeretettel bevonnl ket ls a
tevekenysegekbe!
la a csoport kzsen dolgozlk, az ertelmlleg akadalyozott gyermekek ls kapjanak rejlettsegl szlnt-
jknek megrelel reladatot. Ne engedjk setalgatnl, pakolgatnl ket. Az ovoda reladata, bogy segltse
reladattudatok klalakulasat. 1ermeszetesen ezt csak rokozatosan lebet megvalosltanl, elszr rvld
ldre ltessk le, majd probaljuk bosszabb ldelg lektnl a gyelmet. Lz klnsen azoknal a gyerme-
keknel nagyon rontos, aklknel rejlettsegl szlntjk mlatt megklserelbet lesz a tovabbl lntegraclo, vagy-
ls a tanulasban akadalyozott gyermekek lskolajaba kerlbetnek.
5.2 Az vodbl iskolba trtn tmenet
A tbbsegl ovodaba lntegralt ertelmlleg akadalyozott gyermekek belskolazasa altalaban ketrele ls-
kolatlpusba trtenlk. Az lntegraclo rolytatodbat, es a gyermek a tanulasban akadalyozott gyermekek
lskolajaban tanulbat tovabb, vagy az ertelmlleg akadalyozott gyermekek lskolajaba kerl. A szakertl
blzottsagok rltkan javasoljak egyttnevelesket a tbbsegl lskolakban (szemelyl, targyl reltetelek stb.
okan, de termeszetesen nem szabad megreledkeznl arrol sem, bogy meg egy ep ertelm gyermek
szamara ls megterbel az ovodabol belnl az lskolapadba). Lz az eddlgl gyakorlat. Mar ma ls vannak
persze klvetelek (Cyermekek laza), es remelbetleg az lnkluzlv trekvesek az esetkben ls egyre
szelesebb krben rognak ervenyeslnl a programrejlesztesek batasara.
A belskolazast mlnden esetben a szakertl blzottsagok lskolaerettsegl vlzsgalata batarozza meg a
szl megkerdezesevel es beleegyezesevel. A szl kerbet egy ev relmentest a belskolazas alol, ezt az
ovodak altalaban tamogatnl szoktak.
Ovooti nrvrtrs !9
6. Irodalom
Czelzel Lndre Lanylne Lngelmayer Agnes katal Csaba. Az rtelmi fogyatkosok kreredete a Buda-
pest vizsglat tkrben. Medlclna, 8udapest, !978.
Csanyl Yvonne (szerk.). rtelmileg s tanulsban akadlyozott gyermekek integrlt nevelse s oktatsa
(tmutat szlknek s szakrti bizottsgoknak). LL1L 8CCY|k, 8udapest, z00!.
Csanyl Yvonne (szerk.). Kzsen. Szemelvnygyjtemny az integratv nevelsrl s oktatsrl. 8CCY1|,.
8udapest, !996.
Ur. Cllesz vlktor (szerk.). Gygypedaggiai krtan. 1anknyvklado, 8udapest, !990.
Cerebenne varblro katalln. A |rostlg-koncepclo. Fejleszt Pedaggia, l}!. !990.
latos Cyula. Az rtelmi akadlyozottsggal l emberek: nevelsk, letk. 8CCY1|, 8udapest, !996.
latos Cyula. Az ertelmlleg akadalyozott gyermekek az ovodaban es az lskolaban. ln Ur. lllyes Sandor
(szerk.). Gygypedaggiai alapismeretek. LL1L 8CCY1|, 8udapest, z000. 4!!4!8.
luba udlt. Pszichomotoros fejleszts a gygypedaggiban. IIII. 1anknyvklado, 8udapest, !99!.
klss 1lborne (szerk.). Add a kezed! Fejleszt program gygypedaggiai vodk szmra. 8udapest,
!997.
klss 1lborne. Az rtelmi fogyatkosok nevelinek kziknyve. Ol, 8udapest, !98.
koosne keba valerla kassa Marla Molnar katalln. Integrlt nevels vodai temterve (a kerecsendi
vodban). Magyar Ovodapedagoglal Lgyeslet, 8udapest, z00!.
Nemetb Lrzsebet S. lntye Marla. Mozdul a sz. Logopedlal klado, 8udapest, !99.
erlusz Andrea (szerk.). Fogyatkos gyermekek integrlt nevelse hazai ksrletek tkrben. 8arczl Cusz-
tav Cyogypedagoglal 1anarkepz |lskola, 8udapest, !99.
kosta katalln (szerk.). Tants meg engem! Logopedlal klado, 8udapest, !996.
Salamon en. A megismer tevkenysg fejldsllektana. Nemzetl 1anknyvklado, 8udapest, !997.