A kvarcra

Ez az ra a kvarckristly piezoelektromos tulajdonsgain alapul, amely lehetv teszi, hogy

elektronikus ramkr rezgskelt elemeknt funkcionljon, mikzben a kvarckristly a
mechanikus tulajdonsgai ltal (mrete s csiszolsa) meghatrozott rezgsi frekvencijt
nagyon stabilan tartja. Az els kvarcrt 1928-ban Morrison ksztette. Ez mg
elektroncsveket hasznl, ruhsszekrny mret, mzss szerkezet volt, de mr ez is napi
0.001s jrseltrst tudott produklni. A kvarc karra a 60-as vek vgn - a japn SEIKO
mveknt - jelent meg. Itt mr a ma szabvnyosnak tekinthet 32768 Hz frekvencij
kvarckristlyt alkalmaztk. Azrt ppen ezt, mert ez mr megfelelen kicsi mret, de mg jl
megmunklhat (ezrt pontos) kvarckristlyt felttelezett, mikzben egy 15 bites, arnylag
egyszer osztval elllthat volt az 1 Hz-es impulzus a mutatszerkezet msodpercenknti
lptetshez. Itt n. lptet-motort alkalmaztak. Ez egy nagyon egyszer szerkezet, amely egy
elektromgnes kt plusa kz helyezett kerekre eszterglt mgneses diplusbl ll. Az
elektromgnesre kapcsolt feszltsg polaritsnak minden vltsakor a kis diplus vgez egy
flfordulatot. Ezzel kzvetlenl hajtjk a kerkrendszert. A kvarcra mechanikk eleinte mg
jellemzen precz, egyszernek nem nevezhet szerkezetek voltak, s az arnylag kis
integrltsgi fok elektronika elhelyezse is gondokat okozott. A mechanika idvel egyre
egyszerbb vlt, az elektronika is ugyan egyre intelligensebb, gyesebb lett, de fiziklis
kivitelben nagyon leegyszersdtt, egy piciny, minimlis helyigny nyomtatott ramkri
lapra korltozdik.