FOGLALKOZTATÁSI HELYZET,

MUNKAERŐ-PIACI VÁLSÁGKEZELÉS

1
Frey Mária
 MIRŐL LESZ SZÓ?

 Munkaerő-piaci helyzetkép, nemzetközi

kitekintéssel
 A munkaerő-piaci válság megnyilvánulási
formái
 Álláskeresők számának, összetételének
változása
 Munkaerő-piaci válságkezelés

 Kilábalási stratégiák
2
 A MAGYARORSZÁGI FOGLALKOZTATÁSI RÁTA UNIÓS
JELLEMZŐKHÖZ VISZONYÍTOTT VÁLTOZÁSAI AZ 1997-
2007. KÖZÖTTI ÉVEKBEN

80
00)

3
A FOGLALKOZTATTAK SZÁMÁNAK VÁLTOZÁSA
TÖBB TÉNYEZŐ EGYÜTTES HATÁSÁNAK
EREDŐJE. EZ FŐKÉNT AZ ALÁBBI
FAKTOROKKAL HOZHATÓ KAPCSOLATBA:

a munkaképes korú lakosság

számának változásával,

a gazdaságilag aktívak, illetőleg nem

aktívak arányának módosulásával, és

a munkanélküliek számának az
alakulásával.

4
 AZ UNIÓS TAGORSZÁGOK 2007. ÉVI
FOGLALKOZTATÁSI RÁTA SZERINTI RANGSORA

(15-64 ÉVES LAKOSSÁG SZÁMA = 100)

90
100)

80 5
 KÜLFÖLDI MUNKAERŐ-ÁLLOMÁNY AZ
ÖSSZES FOGLALKOZTATOTT ARÁNYÁBAN
(%)

1995 2000 2004 2008

Magyarország 0,5 0,8 1,4 0,8

Finnország 1,1 1,6 1,9 1,8

Csehország 2,2 2,0 2,1 1,2

Dánia 3,0 3,4 3,9 4,6

Egyesült Királyság 3,4 4,0 5,2 7,8

Franciaország 6,2 6,0 5,6 5,2

Németország 6,0 8,8 9,1 8,5

USA 9,7 13,0 14,8 ..

Forrás: OECD Employment Outlook 2004 adatbázisa alapján 6

 MUNKAERŐ-MOBILITÁSI ADATOK
(AZ ÖSSZES FOGLALKOZTATOTT ARÁNYÁBAN,
%-ÁBAN, 2005)

Forrás: Eurostat adatbázisa alapján 7

http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page?_pageid=1090,30070682,1090_33076576&_d ad=portal&_schema=PORTAL
A RÉSZIDŐS FOGLALKOZTATÁS ARÁNYA
AZ ÖSSZES FOGLALKOZTATOTTHOZ
KÉPEST, %

Szlovákia
Forrás: OECD Employment Outlook 2007 adatai alapján
8
 A 25 ÉV ALATTI LAKOSSÁG
MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTÁINAK
VÁLTOZÁSAI (ILO-ADATOK)

40

35 9
 AZ IDŐSEBB (55-64 ÉVES)
MUNKAVÁLLALÓK FOGLALKOZTATÁSI
RÁTÁJÁNAK VÁLTOZÁSAI

80

70 10
A TARTÓS (VAGY HOSSZÚ TÁVÚ)
MUNKANÉLKÜLIEK ARÁNYA

12

11
A MUNKÁJUKAT ABBAHAGYÓK (NYUGDÍJBA
VONULÓK) ÁTLAGOS ÉLETKORA (ÉV)

66

12
A MUNKAERŐ-PIACI VÁLSÁG
MEGNYILVÁNULÁSAI FORMÁI

13
 NEMZETKÖZI MAKRO-KÖRKÉP
(SZÁZALÉK – 2009. JÚLIUS)

Ország GDP-változás* Infláció* Munkanélküliség

G8-CSOPORT
Japán -5,3 -1,4 5,9
Franciaország -3,0 -0,3 9,6
Kanada -2,6 -0,1 8,8
Nagy-Britannia -3,8 1,9 8,2
Németország -5,4 0,3 8,6
Olaszország -4,4 0,9 8,8
Oroszország -10,9 12,8 8,3
USA -2,9 -0,6 8,9
Eurzóna -4,0 -0,4 9,9
Kína 7,9 -1,2 4,3
EU-TAGOK
Ausztria -4,0 0,6 4,4
Hollandia -3,9 1,1 3,4
Spanyolország -3,2 0,0 18,5

14
 NEMZETKÖZI MAKRO-KÖRKÉP
(SZÁZALÉK - 2009. JÚLIUS)
FOLYTATÁS

Ország

15
 A FOGLALKOZTATOTTAK ÉS ALKALMAZÁSBAN
ÁLLÓK LÉTSZÁMÁNAK VÁLTOZÁSA 2009.
ELSŐ. FÉLÉV
(ELŐZŐ ÉV AZONOS IDŐSZAKA=100)

Fizikai Szellemi Teljes

Foglalkoz-
Ágazat foglalkozású foglalkozású munkaidős
tatott
alkalmazott alkalmazott alkalmazott
Mezőgazdaság 97,9 96,1 97,5 102,5
Feldolgozóipar 87,2 96,7 89,3 94,2
Építőipar 88,1 96,5 90,3 94,4
Kereskedelem 96,5 95,2 96 96
Szálláshely szolgáltatás 92 93,7 92,4 100
Szállítás, raktározás 96,9 98,2 97,4 98,2
Pénzügy 95,2 100,3 100,2 112,1
Adminisztratív és szolgáltatást támogató tev. 85,5 98,9 89,6 118,4
Közigazgatás, védelem, TB 120,6 101 106,5 104,5
Oktatás 96,1 98,9 98,3 100
Egészségügyi szolgáltatás, szociálisellátás 101 101,3 101,2 95
Egyéb szolgáltatás 99,8 96,7 98,8 96,2
Nemzetgazdaság összesen 93,1 99,2 95,9 98
Versenyszféra 90,9 98,9 93,8 -
Költségvetési szféra 99,6 99,1 99,3 -
Forrás: Létszám és kereset a nemzetgazdaságban, KSH 2009. január
-június, KSH Stadat 16
A regisztrált munkanélküliség
alakulásáról

17
 UTOLJÁRA 1994. MÁJUSÁBAN VOLT HASONLÓ
NAGYSÁGRENDŰ A NYILVÁNTARTOTT
ÁLLÁSKERESŐK/MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA

ezer fő
Álláskeresők létszámának alakulása 1993-2009
750

700

650

600 2009. október: 56

550

500

450

400

350
18
300
3. 01.

6. 10.

9. 01.

9. 10.

3. 07.

4. 04.

6. 07.
3. 10.
4. 07.
5. 04.
6. 01.

7. 07.
8. 04.

0. 07.
1. 04.
2. 01.

2. 10.

5. 01.

5. 10.

7. 04.

8. 01.
 EGY ÉV ALATT LEGERŐSEBBEN KÖZÉP-MAGYARORSZÁGON
(+72,1%), KÖZÉP-DUNÁNTÚLON (+66,3%) ÉS NYUGAT-
DUNÁNTÚLON (+69,7%),”LEGKISEBB” MÉRTÉKBEN PEDIG
ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON(+18,6%) ÉS ÉSZAK-ALFÖLDÖN
(+20,0%) NŐTT A NYILVÁNTARTÁSBAN LÉVŐ ÁLLÁSKERESŐK
SZÁMA

ezer fő Álláskeresők létszámának alakulása régiónként, 2006-200

140
É
120
É
100 M
D
80
D
60
K
40 M
K
20 19 D
N
0 D
.

.
.

.
AZ ÁLLÁSKERESŐK CSAKNEM NÉGYTIZEDE ELLÁTATLAN,
EGYHARMADA ÁLLÁSKERESÉSI ELLÁTÁST KAP ÉS EGYNEGYEDE
RÁT-BAN RÉSZESÜL.
EGY ÉV ALATT A PASSZÍV ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK SZÁMA
KÉTHARMADÁVAL BŐVÜLT, AZ ELLÁTATLANOKÉ 37%-KAL, MÍG A
SZOCIÁLIS TÍPUSÚ ELLÁTOTTAKÉ 4%-KAL

A nyilvántartott álláskeresők számának és összetételének alakulá

2000-2009. október
600 000

500 000

400 000

300 000

200 000

100 000

20
0
2000

2002

2004

2006

2007
2001

2002

2005

2008
A LEGFELJEBB 8 ÁLTALÁNOSSAL RENDELKEZŐK SZÁMA EGYÖTÖDÉVEL,
MÍG A KÖZÉPISKOLAI ÉS A FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGŰEK SZÁMA 50%-
KAL NŐTT EGY ÉV ALATT.
A 20-60 ÉVESEK EGYES KORCSOPORTJAIBAN LÉVŐK SZINTE AZONOS
NAGYSÁGRENDBEN BŐVÜLTEK.
A FÉRFIAK SZÁMA 38,4%-KAL, A NŐKÉ „CSUPÁN” 29,9%-KAL
EMELKEDETT TAVALY OKTÓBERHEZ KÉPEST.

412837 fő 424604 fő 569650 fő

100% 5,0% 4,6% 5,2%
90%
22,4% 21,9% 24,5%
80%
fel
70%

60% 30,5% 30,0% kö

31,9%
50%

40% kö

30% 21

42,1% 43,5% 8á
20% 38,5% ke
MUNKAERŐ-PIACI
VÁLSÁGKEZELÉS

22
 MUNKAHELYMEGŐRZŐ TÁMOGATÁSOK, 2009. I-IX. hó Forrás Nyertes Érintett
szervezet létszám

„A foglalkoztatottság megőrzésének támogatása a gazdasági válság 7,2 milliárd Ft 448 db 16969 fő

következtében átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkáltatóknál” c.
pályázat (Megőrzés-9122/2009) (OFA)

„Az állásukat vesztők újbóli elhelyezkedésének támogatása más 46 db 1678 fő

munkáltatónál” c. pályázat (Munkába-9124/2009) (OFA)
„Az elbocsátással fenyegetett munkavállalók munkába helyezését
közvetlenül elősegítő munkaerőpiaci szolgáltatások támogatása” c.
pályázat (Új kilátások-9111/2009) (OFA)

Átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkaadók támogatására 10 milliárd Ft 957 db 31305 fő

irányuló központi munkaerő-piaci program (RMK)
Munkahelymegőrzés támogatása központi program (SZMM) 0,7 milliárd Ft 13 db 2075 fő

TÁMOP 2.3.3/A. Munkahelymegőrző támogatás munkaidő- 20 milliárd Ft 205 db nincs adat

csökkentéssel és képzéssel kombinálva (KKV)
TÁMOP 2.3.3/B Nagyvállalkozások képzéseinek támogatása 10 milliárd Ft 2009. november 30-ig
nyújtható be pályázat

TÁMOP 2.3.3/C Munkahelymegőrző támogatás képzéssel 2,5 milliárd Ft 2009. december 31-ig
kombinálva 5 főnél kisebb mikro vállalkozásoknak a Közép- 23
nyújtható be pályázat
magyarországi régióban
 A FOGLALKOZTATÁS POTENCIÁLIS VISSZAESÉSE
ÁGAZATONKÉNT
(2009. SZEPTEMBER - 1000 FŐ)

A kormányzati
A A belső A közvetett
Az export munkahely -
foglalkoztatás kereslet (átgyűrűzések -
Ágazat csökkenésének megóvó
elméleti* csökkenéséből ből adódó)
hatása támogatások
visszaesése adódó hatás hatás
hatása
Ipar 99 88 11 16 -23
Járműipar 20 20 0 0 -6
Egyéb gépipar 22 21 1 2 -8
Fém alapanyag –
fémfeldolgozási 19 18 1 4 -4
termék gyártása
Építőipar 12 6 6 9 -2
Kereskedelem 21 8 13 9 -3
Vendéglátóipar 5 1 4 1 -1
Ingatlanügyletek -
12 7 5 8 -3
gazdasági szolg.
Szállítás 7 5 2 4 0
A teljes vállalati
165 121 44 54 -33
szektor
Forrás: Ecostat számítás
24
KILÁBALÁSI STRATÉGIÁK

25
Az új gazdaságnövelési stratégia három
pillére

 a kutatás-fejlesztés (röviden K+F), továbbá az

innovációs tevékenység hatékonyságának a
növelése;

 az anyag és energiaigényesség csökkentése,

és

 a foglalkoztatás bővítése, az átlagos uniós

foglalkoztatási ráta mielőbbi megközelítése
26
 A FOGLALKOZTATÁS NÖVELÉS HOSSZÚ TÁVÚ
CÉLJAINAK MEGHATÁROZÁSA SORÁN FIGYELEMMEL
KELL LENNÜNK :
 az ország demográfiai folyamataira (például a népesség
szám változásaira, kor és nemenkénti összetételére,
képzettségi, területi, esetlegesen etnikai és egészségügyi
szerkezetére),
 általános versenyképességi szempontokra (például a
termelékenység, bér és adóterhek változási arányaira),
 a gazdasági növekedés potenciáljának a
fenntarthatóságára (például a termelői, szolgáltatói
kapacitások bővítési és modernizációs szükségleteire, a
lakókörnyezet fenntarthatóságára, a belső és külső
fogyasztói kereslet változásaira),
 életszínvonal politikai összefüggésekre (például a
foglalkoztattak ösztönzöttségének a növelésére, az
eltartottak számának változásaira, a társadalmi és egyéni
szükségletek arányaira),
 a lakosság általános képzettségi színvonala növelésének, a
gazdasági-társadalmi szükségletei kielégítésének, továbbá
a termelő (szolgáltató) kapacitásokhoz szükséges
munkaerő szakmai összetételének a minél teljesebb
kielégítési szempontjaira, stb.
27
A MAGYAR KORMÁNYZATI
FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁNAK AZ UNIÓS
IRÁNYELVEKNÉL REÁLISABB CÉLJAI:

 a gazdasági aktivitás növelése;

 a foglalkoztatás bővítése, több munkahely
létesítésével *
 a munkaerőpiacra való be- és visszalépés
segítése;
 a munkavállalás esélyegyenlőségének mindenki
számára való biztosítása. Mindennek érdekében:
 az aktivitás területi különbségeinek a csökkentése;
 a kereslet-kínálat összhangjának a megteremtése;
 a foglalkoztatás és képzés közötti összhang erősítése

* A válság éveiben ezt értelemszerűen a meglévő munkahelyek megőrzésének célja váltotta

fel. 28
EGY LEHETSÉGES TÖBB PILLÉRES MAGYAR
FOGLALKOZTATÁSI POLITIKA KIALAKÍTÁSA*:

 az első pillért a piacgazdasági viszonyok között

hatékonyan alkalmazott, de megfelelő oktatási
(képzési) és foglalkoztatás ösztönző adó és járulék
politikával kiegyenlített, a keresleti-kínálati viszonyok
mellett működtetett üzleti foglalkoztatás politika
jelentheti;
 a másik pillért a nonprofit szektorban működtetett,
meghatározott hátrányos csoportok
foglalkoztatásának növelése céljával létrehozott és
koncentrált állami támogatásban részesített
szervezetek és szövetkezetek létrehozása
képezheti

*Történelmi és nemzetközi tapasztalatok, valamint számos helyi (kistérségi,

29
kistelepülési) foglalkoztatás növelő kezdeményezés példája alapján javasolható
Köszönöm a figyelmet!

30