rintun KOtl 16st folyadk (peridinfa) tO Ki, A oniga tekerosszore ‘Deh enwvarnilate {a ronidetke7 ex6, amelynck dimérdjét ogy hanya keté oszij. zen « hint helyezkedik el wz din, Cortiszerv is, amely a halléséreékeld receptorsejteket (52008) oker)tartalmazza, A banghullém keltette folyadékhullimokkal a sz6rsejtek és hartya Kbrbtt trbell viszony megvsltozik, fey a s26rok elmozdulnak, deformélédnak, & vy amit kordbban emlitett — akei6s potencidl keletkezéscher. vezet, A esigsb6 indul kia hall6palya neuronkincolata is, amelyet a 48, drdn mutatunk be, Ms By Se ivi lor leginmertebb avara a naddaton, Hlyenkor =a tonthelys yet érnBkeléns, w Mts, « proprioceptiv idogvégeddésck és az epyonstlyozd rend: Azorbdl érkozd [nformiéciok téves volta miatt—a jards és a mozgds bizonytalan Tew, amely az eszméletvesrtésig fokoz6dhat, 'A7 iniskeszséy Kialakuldsa é¢ gyakorlGsa szempontjabol fontos megisimerkeds hiink nchény halkisélettani alapfogalommal ¢ folyamattal is. Ezek a kivethe: 10k: 'a) A hangmagassdg a rezgés frekvencidjitol fligg, mért¢kegyséye a herts (1/0) b) A hangers vagy hangossdg arinyos a rezgés amplividjinak négyseteVel, inériékegysége a decibel (AB), 1) A halldskiisz6b a leggyengédb 6s a legersebb hangossag, é1téke, Az. aly6 fels6 kiiszbbérték kz a legayakrabban cl6fordulé hangok erdssége a kivetkers Nagyaey Hallokéreg sutlog6 beszéd: 5 dB, beszélgetés 45 B, iemiaagiee munkagép: 80 cB, ~ diszk6ze 120 4B, ti repil6gép: 150 dB felett. d) Ahangérzés receptorai a esigaban vannak. A magas hangok a esiga alapjanit, mély hangok a esiga estiesindl rezegtetik meg az alaphrtyst, illetve a S764) teket, amelyek mozgasa az inger a halloreceptorok szaima ©) A hangforrds lokalizacidja. A levegs rezgéshullimai a hangforrdstol eltérs idoben érkeznek a dobhdrtyara, fey « ezymds uténi ingeriletek sewitik a hungkel (6 helyének megallaprtisit. ‘A grafol6giai és frésoktatéi tevékenység szempontjabsl fontos tudni, hogy hil lds, a beszéd+ 6s az frisképesség szoros kapesolatban dll egymndssal. A bewzédet mint ember’ hangot — hallés Gtjan érzékeljulk, és magunk is ,bels6 halls” alapjan vilaszolunk ra (sz6ban vagy érdsban). Amennyib Adottsdg hidnyeih: (ph Velesaiiletett vagy csecsemdkori betegség miatt), kialakul a siiketmémasdy, (4 siiketség az ok, a némasdg a kévetkezmény.) le Kizépaey sugarhajta Nytiltvelo- hid GN, dra. A hallépalya neuronlancolatdnak vazlara Fiona: Adam Gydrgy, 1976, 73. obdal alapian Hallmag, Csiga ‘A centrilis rostkdtegek — az, érzékel6 appardtust (csigét) elhagyva ~ a hale Joldeyet (/) képezik. Innen a hall6palya Gtja rividen a KOvetke26: (2) nyéltvel6- nid hatirin 1év6 hallémag (Gtkapesolédds) — (3) agypélyaként a kézépagyig (dt- apesolddés) —» (4) majd a talamusz (iijabb szinapszis) -> végil (5) a temporslis lebeny hallokérge (Br. 47. és 42.). ‘Ar egyensiilyr7és anat6miai alapjat a feikérbs ivjératok mGkodése adja. Ezek 4 tor harom irinydban egymésra mer6leges sfkban elhelyezked6 — esontos fy tok, amelyeket a csigshoz hasonl6 felépitést hartyés {vjarat bélel. (A jaratok kOz0H vg folvadék van.) A hartyés félkdrfvek kézSs kiindulépontja a tGmlGeske, amely Akony esatomnéval kapesol6dik a zsikocskhoz, Mindkett6 tartalmaz uimaszt6- és Nrorveoket, A ssisejtek Foti kristélyokat (ovalizakat) tilunk, amelyek viszoe nya szdmsejtekhez mindlig a fe trbelelhelyeaKedésstl fgg, A nehézse evs Tratiadra a7, otolitok rifekszenck a szrsejtokre, és aaokbian akelds potenciélt valu nak ki_ Az innon Kilép6 idegrostok az egyenstlyoadabn r€xAt Vovd Idegpétya els6 A halls zavarai ‘Ahalldsérés Iehet csdkkent, nem makéd6 (més néven siiketséx) vagy Wilératkeny, ‘A hallasesikkenés okai a kovetkez0k- a Akiils6- vagy a k6zépfil megbetegedése, amely zyakran gyulladis matt KO vetkezik be. +) Okozhatja idegi eredetG megbetegedés is, Kdetartoznak a Cortisszerys iletve uz innen indulé palyak, a halldideg, a hallGmagvak, a halloksreghez vezet6 pyilyk megbetegedései, sérilései stb, Ezeket a hallészavarokat percepeids nagyothalliy hak nevezailk, Jellemz6jik, hogy el6szr a magasabb hangok inant esdkken i iékenyséy, maj fokozatosan romlik a kézepes és veg a mély hangok ée7kelése ©) A eajérialom tk & porcopcids nagyothallés kirébe tartozik, Egysaerl, niayen Intenzty (robbands) vay tartOsan ers hangbehatis Kivetkertében jon Iétre, nth ul ‘oceans Jényowe, hogy a hallskilszsb megemelkedik, aD >d) Az oloszklerézis réscben wz dregedéssel egyilt jér6 terméyzetes folyamat (Otoszklerdzis = halldscsokkenést okoz6, meszes gocok képzbdése a esomos labi rintusban.) llyenkor kezdetben a magas hangok irimti éraékenyséy csikkken, majl a hallésesokkenés kiterjed a mély hangok észlelésére is, ¢) S2ép szimban ismeriink olyan kémiai vegyilleteket és pyégyszereket, ame- lycknek a mellékhatésa fulztigdssal, fillcsengéssel jér egyltt, majd bekivetkezik a halldszavar. yenek pl. az arzén, a kinin, a szalicilkészitmények, a sztteptomicin, aneomicin stb. A hangok irénti tilérzékenység a halléideg (VII. agyidegpdr) kéros ingerl- lapotaban és/vagy newr6zis (idegesség, , ideggvengesée”) kisérdjelenségeként for. dul el6. Ez az dllapot gyakran térsul hallucinacioval, amely hanginger nétkill is hhangérzetet vélt kia betegnél. A wilérzékenység térsulhat még més kézponti ideg. tendszeri izgalmi dllapotokhoz is, mint pl. epilepszia, szkizofrénia, delirium stb, 3.3. A szaglészerv és az izlelészerv “l Graskszery jelentdsége elhanyagolhalé a grafol6giai tevékenység és az frds- iis sorin, ezért csak érintOlegesen foglalkozunk vellk, A szaglészerv A szagokat az omrlireg belsejében, az ormyéikahdrtya seaglimezdjéhen éraékeljuk A svaglomez6 kb. 250 mm* feliileti. Ethelyezkedésénél fogva alkalmas a belé. 2elt levegd szaginformécidinak a felvételére. A szaglésejtek rovid nytlyényai a nyélkahdrtya szabad felszine felé fordulnak, hosszii nytivényai pedig a felvett Suaglisi ingeriletet mint szaglsideg vezetik tovabb a szaglékézpontba. (Ez az egyedili érzdpélya, amelyik nem érinti a talamuszt.) Az frlelészery Minden, szijba kerGl6 anyag, Gel, ital feet az. frlel6szerv f2lelSbimbsinak sogtt- AGhevel érzckeljik, Az fzér26 receptorok eltér6 alaktiak, pl. gomba, levél, péleika Jormijiak lehetnek. Tobbséguk a nyelv hati felszinén, mésok a Iigysesjpadon, a farativen, @ gégefedén stb. helyezkednek el. Az {clel6sejtek tin, kemoreceptorok, imelyek a alapfzeket (savanyit, édes, Keser, s6s) éraékelik. Az frérzettink gaz. hsdga ezek Kombinécidjabol all el6. Az {gy felvett izlelési informéciok az tzéer6 idegek 0 wk el az, i2lelés kérgi kézpontjaba, 3.4. A tapinté érzékszerv Valamennyi éraékszerviink kézil a tapintés szerve a legkevésbé lokalizélhat6, mivel Sainte av exész. bérfeldileten megialdlhals. A tapintds dijén térténd megismerésre az Ain, fellleti érvéskvalitésok szolgéinak, amelyck a kéveikerdk lehotnek: tapints., hyomé, hide + fijdalom- 6 specidlis éraések (visekutds, Kélérees), Emel. lett beszéthetiink mélyérz6s-kvalitésokrol is, amikor a mélyebben fekVd arervekbot (pl izom, islet) érkeznck hasonls jellegd érzetck we iegrendenetlien le A & fidsoktatdi munka szompontjabst esak a bor sxerepsrOl Oy felépiténdrdl prolunk részletesebben. Abbr seorepe Abbr a legnagyobb kiterjedést egfontosabh szerepe aod eee eT alee bchbésbal sourben (mbecion/tal) kept Nor ca arusodassl; ert: anyagok vagy sures ellen pl. pigmentenmelsel) vi poszabslyozis (hdleadas azdlal, hogy az erekkitdgulnak, és fokoz6uik rejtékezés), : kivdlaszts (verejtékmirigyek révén), ~oltalom a kiszéradést6l (scaruréteg dltal), ~ tapanyag-raktarozis (ssirréteg réven), ~ 56-66 vizrakidrozis (a bdr ulaui ki ~ részyétel az immunolégiai folyamatokban, ~ erzékszervi funkciondlés (faidalomére6 és tapintdszerv). A bor rétegeit és funkeidit a 49. dbra, anatémiai felépitését az 50. dbra seem het. reksver, amely i testiink kills6 felszinét borin wdvetben), ABOR a . Je —thbbrétegd, —_— a DOr szilirdségat és rugal- - odé——_massigat adja — szorosan i Tap —erekben, pekben tS pat Qa stagstga& ine (ph tenyéren ore aely “pecoanil Bia fom esa kunnyen a tapintds fel- _elemetheid) igénybe~ tap vételt6l fl fels6 mély tézcle) ioe Be taza —témottebb ér) — kicmel- tenyér ute kedések, behnizédésok (pl. az uij- lenyomator adjak) 49. dra, A DiGi Péteel 6 funkcidt i(1) fUggdteges, (2) vizwzinter, (3) {vazord ifelillet & ujjak, (2) evak ujah, ak kézfeliilet ibadon val ott, 2) reaktiy, (3) uuingd | (1) egyes mozgas, (2) sorozaimozeis Cer esetleg felkar) fe (1) egyszerdi mozgis, (2) dsszetett mozgis Folyamatossag (1) dllands, 2) valtakoz6 mozgés Eréfelhasznalas () gyenge, (2) ers mozgis i Szerszimhasznalat () Kozvetien, (2) kozvetett mozgaiskivitel Valakoos Kicsi Saogletes, vélozatis neil ankényes Tnienziv Thadekvit i a ‘Nem harmonies Kézepesen pontatian kar) TdGfellrasendlas (D) tovid ideig tarté: gyors, (2) hosszan tart6: lassti kisérémozgésok nélkili [Lakéssze-,szabilytalan, [Kiezy hhatirozatan, nehézkes, \isszerencezetlen, nem harmonikus nem harmonikus, Oldott kal Kerek Nagy & finom Nagy Takabb pontos Extenziv Adagolt érmozgisok harmonics assemikése, Ezyenletes, flyamatos, Hearmoniks,rnmikus kis igoKkal, egész_ | Egész végiag 6s egész test |A veslagiéscek makodexe | A REIS vee sszmikiés Nagy Vilogatis nélki, szigletes akényes Pontatlan Extenziv Likéssver, nehézses, ‘Nem harmonisus, mozgésok vannak (est) argistinomvig Mozgasforma (Mozgislefolyas (Mozgisharménia Erdbevetés 7. tdblizat. A mozedsossdg tipusai Schmid szerint E_ Precizitas 10._Eréfelhasznalis G = Egyindsutanisig (D) meghatiérozott szakaszokban, (szukcesszi6) (2) szabilytalanul lefoly6 ti ‘Térigény () Kevés teret, (2) sok teret igényl6 Erzékszervi megfelelés. (1D) preciziés munka (szem), (2) Utemes mozgés (Fil) Szellemi funkciok () intelligencia, (2) figyelem, (3) akarat Imegfelelése 4 Koordinacié (1) koordindl, (2) koordindlatlan Meghatarozott eéira (1) dilapot, (2) felilet, (3) mélysé} irényulés (4) alak valtoztatésa Munkaanyagtil vali figees ‘(@ Kgy, ©) folyékony, () rugalmas, (4) kemény moze Gyakorlottsdg kiilinbsége (2) tanult, 2) alkot6 mozdulat A degen tifejeztok magyaniza: fick veacié evn eapulé ds wn Rete, egudsuinidysverintl Kolerikus anak, a negyedik a fl ik We elsGdlogesek, " ap » Hippokinten feltogisaba 2.2, A dinamikus stercotipia A folidteles reflexek nagy része komplex jellegd, azaz a feltételes vélaszok nem ‘egyes ingerekre, hanem in; av ember idegrendszerét 7 ingerek hosseit id6n keresztlil, ismételten és azonosan meghatérozott sorrend ben érik, akkor a ingerekre adottreflexjellegd vilaszreakci6 sorrendje is rig dik, vogyis kialakul az tin, dinamikus sztereotipia, A dinamikus sztereotipiarél 1. P. Pavlov a kivetkezdket frja: ,Meghatérozott \dszakban érke26, kiils6 és belsé ingerek hatésa alatt, azonosan ismétl6d6 kériil- imények kizOW léurejovo izgalmi é& gaétldsi Allapotok elrendezése és eloszldsa Keregben egyre jobban r8gz6dik, egyre Kénnyebben és automatikusabban megy véxbe, ly médon a kéregben dinamikus sztereotipia (rendszeresség) keletkezik, lunelynek fenntartisa egyre kevesebb és kevesebb idegmunkaba keril, A sztereo. Uipia wonban erdsen inercissé (viszonyitottd, vonatkoztatoud) valk, és gyakran tak tj KOriiiményck, tjabb ingerek segitségével véltoztathaté meg — igen nehezen, (16 példa erre a 6 és rossz szokdsok” kialakuldsa, és ezek idjrakondiciondldsi nchésségei, ~ A szerz6 megiegyzése.) A sztereotipia elsddleges kialakt ‘lon evetben a7 ingerlési rendszer bonyolultségat6l figgden — jelentékeny, gyakran renukivil neliéz munkst jelent.” (Pavlov, 1956., 208. oldal.) \ dinamikus sztereotipia kialakuldséval mér nem a tulajdonképpeni feltételes ‘ger, hanem mindig az e1626 ingerre adott vélaszreakei6 véitja ki a kévetkezd ret. lostovekenysépet. Dinamikus sztereotipia pl. a szokés, amely nagyszém ismétiés Aillal nutomatizalddott tevékenység, azaz. a reflexkapesolatok lincolata, A cselekvés Milonbi seakaszait llyenkor mar a specifikus ingerek valtjak ki, a kezd6 inger Valomenny! reakcidt mozgésitja, és a cselekvés automatikusan lepereg, RPS: AK ZSKG ES A KEPESSEG A srokdsokit meg kell kiilénbéztetntink a készséeekt6t, ame lyek szintén a dinws mikus stereotipidkhoz tartoznak. Az alapvets kiilinbségek a kévetkez6k: a) & késrségben kisebb cselekvési egységek, pl. bizonyos munkamozpésok automatizdlédnak, mig a szokasok mindig nagyobb viselkedési e} sységek auton: tikus lefolyasat jelentik. Példa: Az olvasds készségén a bettik automatikuy Osye Aapesolasdt értjiik, az olvasds szokdsa pedig az a Jelenség, ha mondjuk elalvdy el6ut automatikusan nytilunk a kényy utdn, és elkezdiink olvasni. 5) A készségek kiils6, targyi inditékok alapjén, tudatos elhatarozs Aitjdn Képnek mikédésbe (pl. trds, rajzols, tiszds), mig a szokdsoknak kényszerité bels6 init kaik vannak. Myenkor tigy érezztik, hogy ,.nem tehetiink méekent™, | nek oki, hogy az automatizalt készség tovabbi begyakorlisa, dllandé mikidése folytin hhidnyérzet lép fel, ha a tevékenység elmarad. A szokés tehit a eselekvés elvéyzé sének szitkségleteként is megjelenik. A fentiekb6l kittinik, hogy a készségek megszerzése a szokisok kialakuldsdnak sziikséges el6zménye, 3.1. A generalizacié, a differencidcié és az individualizécié fogalma A gencralizéci6 (dhaldnossd vals) és a differencidci6 (elkildmilés) Wivényének els6 leirdsa is Pavlov nevéhez fiz6dik. A generalizsci6 az a jelenség, amely sordn ~ a feltételes reflexek kialakulip Tévén — a reakciét nemesak egy Lizunyos, a feliseles ingerként crvenyesill6 th hatés, hanem ahhoz hasonl6 més ingerek is kivélthayjék. Ez a jelenséy a izpalml folyamat erésségével és a gétlés viszonylagos eyengeségével all kapcsolatbin, A differencidci6 lényege a ,hasonl6 ingerek” és a mar kialakull reflexek milk dlése kézbtti Kapesolat kés6bbi elmaradasa, amikor az elobbiek vonatkozisdban fokozatosan gatlésok éptlnek ki. Az individuum fogalma az egyedi, ondlléan létez6 é16 szervezetekte vonat Kozik, amelyek pl. kizar6lag egy meghatérozott egyénre jellem6 tulajdonsayokit (trdskéseséget, irdsképet) hordoznak. Altalénosabb értelemben a személyiséget we individudlis tulajdonsdgok szervez6déseként is értelmezhetjiik Ezen fogalmak kézirésra specializélt igen részletes kifetésst lind Vass Killmdn: \ koe ‘tds vizsgilata, KIK, Bp., 1973, konyvének IIL. feezetében, a 171-246. oldalakon,3.2, AK ség Kialakuldsdnak folyamate A kéwaséy gyakorlis révén alakul ki. A gyakorlas olyan rendizer imetlest igényl6 m niyul (pl, (rdstanulds). Aothetd szakis7b61 dll ways kal, amely valamilyen szabily vagy logit elsajatitisara ir iz. folyamat tb egymdsba fondd6, dle jot megkukinbsz- 1, scakasz: A részeselekvések megtanulésa Av cls6 szakase két Kényeges mozzanata: a) a feltételes reflexkapcsolat kialakitésa és +b) a szenzomotoros koordindcié létrejétte. Moghatirozot inger, illetve éraéklet és a cselekvés kizbtti feltételes kapesolat Kialakulisa (pl, az frészerszdm megérintése és helyes megfogdsa kézéit) azt jelen- hogy az 6reskleti (szenzoros) dsszkép minden egyes véltozatshoz a mozgasos (motorikus) reakci6 egy-egy meghatérozott véltozata rendel6dik. (Példéul, az iré- esskds meglatdsakor a megfelet6 irdnyba kell nyiln.) 2. seakase: A géiss exelekvéssé Flointe a részcselekvések nem kévetik egymést folyamatosan, kézéttiik zokkend Van, A feltételes reflexck és szenzomotoros koordinécids egységek még nem kap- solddiak egységes Kncotatté, még nem alakult ki 2 dinamikus sztereotipia: az ‘ouyes résveselekvések nem valtjék ki kézvetleniil a soron kévetkez6t. Mindegyik WGwzmozdulat kivaltisa (pl. az irds tanuldsa sordn egy-egy betd papirra vetése) kii- lin eldkévzitést, meggondolést igényel. Az ismétlések sorin a cselekvés egyre folyamatosabba vélik. Minél magasabb fokon élinak a készségek, andl nagyobb yy iGyek dtfopdsdra képesitenek. Az irés tanulsa sorén eldszr a betik, azutén a loli we6tagok, végil a teljes szavak és mondatok étfogésa kévetkezik be. |, seakases A fildsleges mozdulatok és erbkifejtések kikiiszdbélése Allalinos tapasctalat, hogy a szaggatottan, zokkendkkel végzett cselekvés.a kivé- ‘iniowndl lényegesen lassabban és sok fBldsleges kitér6vel, nem célirényos mozdu- Iniokkal 68 a velUk jér6 tSbblet-er6feszitéssel megy végbe. J6l léthat6 mindez az fis tanulisa ikor a kézen Kivill a kar, a tirzs, az arcizmok, a nyely és a lib is mozog, ugyanakkor feltGnik az. fréeszkéz indokolatlanul erés markolésa it. Anyomaban jar6 féradtsdg, id6 el6tti kimeriilés csak a foldsleges 5 erGfeszitések kikiiszibOlésével sziintethets meg. A gyakorlési fo- Ayamnat kétininye 1d) sikertelen ‘li kerilnek;, b) a helyes és megfelel6 mindségd, folyamiin a siker fokozatosan mindjobba 4, Stakase: A kills érzékeléssel valo ellendreés esikkenése Ag inistanulis kezdetén azért olyan lassi a tevékenyséy, mort ax [rh porestisen Uigye! minden mozdulatéra, a szemét sem ves le a kez6rOl, Howsnth gyakorlisi id eselekvések sorozatiinak egyesttése zavartalanul lefolys fSldsleges mozgdsformak nem kapnak megerdsitést, gy gatlis mozggisformakat viszont az n megerdsiti, smétlések —= Lunda agonal a mnoaduiltait nem hitissal vagy mas KUls6 érzékeléssel, hanem belsd érzékeldel, ae Gn, kinesztézissel tudja ellendrizni, Minél tikéletesebb a készsp, anndl kovésbé szorul az iro egyén a létis vagy més exteroreceptorok igénybe vételére, 5. scakasz: A végrehajtds kiilinbiz6 valtoratainak elsajdtitésa A készség tékéletesedése abban is megnyilvanul, hogy egyre nagyobb hajlékony sig, rugalmasség jellemzi. Az fr6 ember képes egyazon cselekvés megvalositiil sorin Kilénbéz6 fogésokat, megoldésokat alkalmazni az. adott helyzetnek mole leléen (pl. kis cetlin apré betd, nyomtatvanyon nyomtatort bert, specidlis y kdpes lapirds” ). A hajlékonysg a mechanikus munkavéezés ellentéte, és a kés7s6 1h gas fokénak, illetve dinamizmusénak érvényesiilését biztositja. Feltétele « Mays szinvonald, ,mesteri” munkamennyiségnek, ami azt is jelenti, hogy az avtomnati“ill részmiiveletek teletti uralmat az egyén megtartja, és Kell6 pillanatban (udatowan) W ellendraése alé vonja. ‘A fenti szakaszok nem egyenletes és egyenl6 mértékben fejl6dnek, A készséye} sajétitisi gérbék szerint a siker az. 1. 6s 2. szakaszban a legszembettindbb, e7tin Kevésbé jellegzetes a hatdsa. Az elsajatités eredményessége a készség elsajitiint nak tudatosségab6l fakad. Ezt az alabbi ket tényez6 befolyasolja «a) az egyénnek pontosan tudnia kell, hogy mit kell tennie, és mit kell eléry b) az egyén a készstgelsajatités Kulibs26 fézisaiban a kivizott o6l Mgyve nyében Lassa az elért és az elérend6 eredményt. A kialakult készség azonban igen valtozékony, a gyakorlés abbahagyiisi elé, hamar ,tompulishoz” vezet. A készség magas fokon tartésa teht dland6 és rend szeres gyakorlést kbvetel. Az ids kivitelezéséhez. sziikséges finommozgasok kéziil leginksbb az alditiy tekinthet6 motoros sztereotipianak. 3.3. A képességekrél Acképesség bizonyos fizikilis és szellemi teljesitményt biztosit6 fizioldgial és pyr cchikus feltételek egylitiese. Kezdeti kialakulésdnak a hajlam ad irdnyt, és a gyakor ls bontakoztatja ki. A képességek csoportositésa igen sokféleképpen lehetséger Kényviink céljét figyelembe véve, az 54. dbra felosztasit tartjuk fontosnak ‘Acél érdekében kiilénds figyelmet szenteliink a mozgas, a mozgdsossiiy 69 morgasiigyessée képességeinek. (A mentélis képességek részletexésével elydsor ban az dltaldnos lélekian tantérgy foglalkozik, ezért most ezekre csak érimlege sen tériink Ki.)7 SZENZOROS KIPETEZOREPESSEG Hivslelé — Pyzicho- Gondotkodas motoros, ae L 1 Alialdnos Specidtis aa ns. Koncentricié — Emlékezés Megismerés Alakitas Mepériés — Feldolgozds Alkotis -alaphipességek elo Az alapképességek kiz6tt szerepl6 ,pszichomotoros” kifejezés nem véletlen, Niszen minden célirsinyos, alkot6, alakite tevékenységnél (pl. kézirds, mikromo. 010s fevékenység, manipulici6) eldtérbe Iép az 6rzékelés, wz észlelés & a mozgde sonsiy, pszichikus jellege. Ha a mozgds anatémiai, fiziolégiai adottsiigai és funk cidi a személyiséy kézponti irényitasa és szabélyozisa ald keriilnek, akkor sajito- hin szervertdlnek a munkatevékenység célirdnyos megvalésitésdra. Hyen dssze- letelben és ezen a szinten a mozgastormalés, illetve a mozgasszerverés mar lelki inegnyilvanults, A munkamozgasban — mint a személyiség pszichikus megnyilva- nulisdban ~ a biol6giai dsszetevok megalapo76 és végrehajt6 szerepiikkel egyide- idleg, vesznek nésat, Ezen a ponton taldlkozik az inistevékenység, anatémiai, biolé- iti, fiziologiai és pszichol6giai hattere, Az dsszeftigeést az 55. dbra szemlélteti MUNKAMOZGAS {——______ Mozgasivdinyitas Szellemi tevékenység Sa. dbra, A [Mosgdstefolyas | Szabad izomvégrehajtés — — Erzékelési informécié —Figyelem Munkaeszkiizikt6l fiige6 — — Kézponti koordindcié ~Gondolatmenet ivomvéprehajtas : cient 2 id és a megterhelés gazdasdgos lefolydsa ds komp 55. dbra. A munkan omplex végrehajtdsdnak ,,mikvostidivin Horr Csi74a Jnos, 19RD, A2, ok alain juin kOe, Nida omtud 0, 8 a terhelés személyiséyre gryakorolt mikrostidium megnevezés a munkamorpas folyamald- nak fizioldgiai, szellemi, pszichés és funkciondtis megjelenitésére utal H. Schmid (1967) szerint a mozgésossdg diagndzisinak gyakorlatat megkUny- nyiti, ha a jelent6s & Knyeges ,mozgaselemeket”, funkcidkat valamilyen elmélet) rendszerbe foglaljuk, és kijeldljik azokat a pontokat, amelyeknél azt varjuk, hogy informéci6kat szolgdltassanak szémunkra. A Schmid szerinti mozgasossiytipie sokat a 7, tdbldzat roviditett formaban szemlélteti. A kézirés anatémiai és fiziolégiai hatterének megértéschez. (majd az clemiadseh elkéscftéséhez) sokat segithet F. Baumgarten (1953) kézmorgas-paraméte feltiintet6 osztilyozdsa is (8, rdblézar). Azeddig részletezett képesséxek mellett megemlttiik a kifejezdképesséuek Ver balizéci6s részét is. A verbalizéci6 képességenek egyik részfunkci6ja a7 f1i80%, Ih letve a sz6beli fogalmazdképesség, melynek £6 jellemzdi a kbvetkez6k: hijlande- sg és készenlét a kézlésre szAnt gondolatok stilizélisdra, tagoliséra, rendezéxére és strukturéléséra, Megiegyezziik még, hogy a szenzoros, pszichomotoros é mentilis képesséyick az fromozgds kivitelezése sorén csak egységben értelmezhetsk. Fontos tovabbi hogy a mikromotoros tevékenysézek és a mozgéskoordindci6 készsGuének lejletl- sége egy-cgy embernél nem dltaldnos képesség, vagyis el6fordul, hogy pl. ie sllgyes keztl” érés nagyon cstinyén, lassan, nehézkesen ir, 6 forditva,4, A MOZGASK' ES ONTOG A filogenezis (s0r2sfejtddés) soran a moxie nithetjik el, Ezek a kévetkez6k a) A talamo-pallidalis szint, mas néven a szinenglik (1b) tényezd egymdst foko- 6 haldsdnak egyittese) szintje, azon elemi mozgaisok fajtai (pl. tropizmu lyek teljes exészében extrapiramiddlisak, és a gerincesck evolticidjénak n saintjén megtalathatsk, b)A ,lérbeli mez6” piramiddlis-sctridlis szintje két alszintre tagol6dik: az.egyik Jaraknal, a mésik a fSemIGsOknél talélhat6. Ez a szint egyardnt tartalmazza a7, extrapiramidalis 68 a plramidalis motorus rendszert, de eter fejlettaégi szinvona lon (pl. feliételes reflexel). ©) Atirgyi cselekvés szintje ~ az agyi lokalizacié szerint ~ a parieto-premotoros vagy frontdlis szint, Bz.a szint teljesen az agykéreghez kotétt, és a kilviligra gya- orolt effektoros hatéshoz.felhaszndlja a piramidalis és az extrapiramidalis rend- ver nvikidését. A térgyi cselekvés szintje esaknem kizdrélag az. emberre jellemz6 (pl. tudatos cselekvés, munkavégzés). Az emberi ontogenezis (egyedfejlddés) sorén az. éraékszervi és mozgisos értel- in fejl6aés elvélascthatatlan egymést61. El6sz6r mindig az. in. ,nagymozgisol inajd a mikromotoros, finom mozgasok fejl6dnek. Jelen esetben esak a gyermeki Aibnizolis 6 irisképesség fel6désére térink ki. ‘vipa hiirom nagy sainbjét KUO: 4.1. A gyermekkori abrézolis sajatossigai és az irdsképesség fejl6dése A bowe6d, az. olvasis és az fr4s — mint kommunikéci6s képességek — hierarchi- Jiban a legmagasabb fokon az. irds all, mivel ehhez a beszédre (gondolatok kifej- (cw, helsd beszéd stb.) 6s az olvasés képességére is sziikség van. A qyctmekek grafikus abrézoloképessége és a bettk papirra vetése elsGsorban a svellomi fejlettség és a tapasztalatok fligavénye, Ennek viszont tovabbi feltétele a ilunbiiz6 pszichofizikai funkci6k és pszichikus folyamatok (biolégiai érés) meg léte, valamint ezek koordinglt makédése. Hyenek példéul a kéz - ezen belill is a7 Ain, kisfailetek —, a lités, a szem-kéz koordinéci6, a halls, a beszéd, a mikromo- orikum, « motivacié, az akarat, a figyelem stb. fejlettsége. ‘Az irasmozdulatok kivitelezése szempontjabsl jelent6s feltétel a kéz fejlddése (csont-, izom- és idegrendszer). A kéz esontrendszertnek fejl6désst az. 56. dbran szomlélietik. A esontmagvak megjelenése 6s a kis extives esontok, fallletek vége: nek zindclisa clég tig életkori hatarok KOZ6tt Kovetkerik be. A ker fejlddése ak ndvekedést jelent, hanom strukturdtis dalukuldst Gs mOkOlésbeli valtozdst, Gvilést is, Erdemes sszehasontiiani az 56, dbrdn Ithatd kéxidevontok megjele x6 9, dbrdn Kithats teljesen kifejlett fetndttkori héatel, Jelmagyardeat 1 Fejesesont 2 Horgasesont 3 OrsGcsont esontosoxtisi mah 4 Haromsziiglett esont 5 Kéxi6- és kézkiszépesonlok Cesontosodsi mag 6 Nagy soksziglett esont 7 Kis soksziigletd esont 8 Sajkacsont 9 Holdasesont 10 Singesont csontosodisi mais TI Borséesont 8 ee 36, dbra. A csontmagvak (L,2.,3.,.10., 1.) megjelenése a killdnbd:6 életko rokban (1-12. 6v) (Petényi szerint) Forni: Liga Rabe, 1982, 29. oda ‘Az izomszévetekben fut6 ér26 és mozgat6 idegpiilysik egy nésze mar saiiloléskor mékédéképes. Az egyedtejl6dés sorén mindig a kordbban funkeiondlé ideypalylk {gerincvel6i) rmielinizalédnak el6szér, pl. a feltétlentt kivali6d6 fogdretlens A gyermeki kézmozdulatok kivitelezésének tkéletlens¢gei tehst lettin! alapoktiy & nem a, figyelmetlenségre” vezethet6k vissza. ‘Az Abrézolis, raja 6s irds fejlédésének korai szakasz4t a 9, cdbldcathan {oy laljuk dseze. ‘nz frds oktatését vildgszerte 6-7 éves korban kezsik el, amely a tucatos alk mazkodés idejével vagy més néven az iskolaérettséggel (helyesebben: alkalmay ‘sdggal) esik egybe. Az lyen, gyermekeki6lelvéttalkalmazkodisi készséyek (elie rolésszeren a kivetkez6k: helyzetmegértés, feladattudat, nagyobb kitartas, i tele sftmény igénye, értelmi képességek, testi fejleiség, a gondolk outs érzelin tite sége helyett a val6sdgfunkeiék megjelenése. ‘Még ezen feltételek megléte mellett sines kénnyd dolga a kisiskoldsnly hive péchuzamosan tobb részelem kialakitésa folyik a7 srisoktatts sordn: grafikus jel felismerése és felidézése, hangoztatés, kapesolds, szenzomotoros (éradhsse/Vi ‘mozgdisos) koordinécié stb. Emiatt csak lassan alakulhat ki az fristevékenysty ey siman lefoly6 cselekvésegésszé, amelynek Iényege a felesleges morduilatok 68 felesleges erdkifejtes kiktiszObdlése. (Lasd még a késcségkialaktids seakaseail!) Ebon a fe({ddesi periédusban ugrasszerd a motorika valtozsisa, Liz a7 eldrehili day vorméazotexen nom kiivetkezhet be hirtelen, é nem fliggetten attdl & tevékeny. ‘ot, ame gyermek ebben a korban egyébként is véger, Hey pl. azok a per eke kde exaladhias, dvodaban sokat barkdesolnak, rajzolnak és festenek, sokKit ‘indbbus Ga avGabionn tnnuljsk mew av (rishor sziikséges Finomabb mozgdxokitA coruza reflexes Viiltozatos tevékeny eden i pip icerizival; vizuslis irinyftais nélkill 5, A papit- és ceruzahasendlatnal a viauiliy teiny itis n Az odanysjtott papirt két kézzel mogfogia, Ha tenyerst coruzaval & 5-9, ‘Amint meglatja a ceruzat, uténanyal, 6 ide-oda 1dbalja. A papit ésszegytri. A ceruzaval az asztalra Ut, A papirt 68 a még nem képes kapesolatba hoz cen 9-12. ‘A papirt & a ceruzat Kapesolatba hozza. A ceruzdval nyomot hagy a papivon ~ titdget6 vagy séproget6 mozdulatok Kovetkeztében. A més dltal frt vagy rajzolt produkciéra feliletesen odafigyel, 12-18. ‘Utdnozza a ,,firkat”. Atmenetileg helyesen hasznélja a ceruzat, figyelmét fut6lag a készitett vonalakra forditja, irka kozben lemegy a laprol. Hatérozottan firkal. Egy vonalat bizonytalanul uténarajzol Az egyenes és kérvonal kézitt kilnbséget tesz. | Vertis irnya vonalakat hiiz. Figyelmét hosszabb ideig a rajzra forditja 30-36. _| Differencilatlan, de megnevezett formékat rajzol, 0. jibldzat. A papir- és ceruzahaszndlat fejlOdési fokozaiai Toni: Késiné Ormai Vera, 1987, 159. oldal [hiv a iskoldskordak egyre helyesebben képesek vezérelni mozdulataikat, te- vekenyséeiik nem hasonlithats dssze a felnéttkori motorikéval. A kisiskolast sok Aivilliol jov6 inger és elképzelés folyamatosan arra készteti, hogy ezeket mozgis- han realizdlja. A mozgdsgazdagség és az ers mozgésigény az tin. nagymozgdsokra is evenyes Az iskoliskor el6tti ir6- 65 Abrézol6képesség fejlédését négy £6 szakaszra bonthatjuk, majd a negyedik szakaszt tovabbi négy alszakaszra tagolhatjuk. 1, suakasz: A ceruzanyom dominancidja a vonalvezetés falbtt ‘A gyctmek még nem értelmezi, hogy mit esindl, fey a teljesftményben a felismer- hotGségi jezy sem fordul el6 (57. dra) 2, scakass: A vonalvezetés dominancidja a cerucanyom falet ben a szakaszban tobbnyire a képzelet irinyitja ax drtelmez6st, fay a gyerekek hol értelmeznek, hol nem, Ezek az értelmezések még, bizonyuulanok, villorékonyak, 6s ‘nom igazin adekvatak. Az. alakzatok sem fetismerhetdle 0 yonilveretes nemigen t6r cl ogymastal a kilnb0z6 (megnevezeit) alakok, sryyak Mbrieolinn extn (58; dra), 57, dora, Hatdrozatlan vonalas firka (1-3 éves) Forni; Feuer Masia, 1992, 22 oldal 38. dbra. Karkoris gomolyag (2dri)firka (3 ves koridl) Fores: usr Maria, 1992., 24, oldal 3. scakasz: A sémak kialakulésa 3.5 éves korban a képzelet é a redlis térgyismeret cgylitt befolydsolja wy Cel mezést. Az értelmezés bizonytalansdga mellett a formak egyre inkabb felismethe 1t6kké vélnak (59a dbra). Ebben a szakaszban a gyerekek kv s produkilnak, 6 bettiutanzatokat probalnak kialakitani (59 dbra). 4, scakass: Az yelv” megértésének dominancidja a modell folitt A negyedik szakaseban kialakul a bels6 szemiélet, amelynck ay lesz a ktivel kezménye, hogy ay értelmezésck epyértelmiivé és hatérozottabbakki valiaky A felismerholGaGy eljul A Mirgy valosighd dbrézoléséhoz, vagyis a gyerekek (bb nyine at rajealj ik He, ainll mie tudnak a valdsdgr6l, (A rdrgyak és emberek sirter az dreelmiley fonion vésiek felnagyttouak stb.) aeizols sedndékdnak megjelenése (35 éves korban} Forris: Feuer Maria, 1992.31, oldal & Késiné Onmai Vera, 1987, 163. oldal Ax i ‘készségre a7 jellemz6 ebben a korban, hogy néhény bettit mér cmléke- zetb6l is képesek leimi, esetleg felismerni a gyermekek, vagy egy-egy értelmes 8261 megjelentteni a paptton (pl. sajdt név; tabbnyire ,,nyomtatott” betivel), ‘A negyedik szakasz négy alszakaszdnak vézlatos ismertetése elsSsorban az welvek” értelmezését segiti. gyerekek felismerik az, abrizolds (rajz) mint inkifejezés és az 41. alszakasz: Inds kill6nbségének elvét, majd ezéltal megteremtik a maguk sz4méra a2 tin. ky: Inist, amely sajétos kifejezésmédda valik a résziikrét. 472. alszakasz: A gyerekek felismerik a bettelvet, é képesek kialakitani a bet ‘brit. 4/3. alszakasz: A gyerekek felismerik. hogy a sz6kép jelent valamit, 6s a sz6nak nek az elvét. AGYEREKEK MEGTANULNAK {RNI, a bettiely és a sz6jel- zésclv el vn az irds gondolataik és mondanivaldjuk kifejezésének, kéz~ lesciknek és emberi érintkezéseiknek a fontos eszkizévé valik (60. dbra) Tudnunk kell, hogy a gyermeknek nem kénnyebb elsajititani a szdimok friisit a bet A gyermekeknél a mennyiségek dllandésaga esak lassan alakul ki, mi- vel gondotkodisukban a mennyiség sokdig az elrendezéstl, a helyzettl, tehit a szemiéletl fliggéen valtozik. A s24moléshoz dlland6 viszonyftési rendszereknek kell kialakulniuk. i A scimnfogalom kialakulisa éltaldban a hatodik életév mésodik felében figyel- hoté meg, ezért sokdig (joggal) tartottsk az. iskolagretiség (6 kritériuménak. A stimfogalomba mint stabil viszony‘tési rendszerbe beletartozik az, hogy a sui wiséet fejex ki, cay mésik mennyiséghex mint egységher viszonyi- {ott sokasiigot. A fogalom lényege az élland6sig, az invarianeia. A hirom ph min. dig 14 Del, figgettentil az. clemek térbeli elrendezGléyét 6 alto, hogy éppen mit szimolunk, A kialakult szémfogalomba beletartozik W soMNAlNOK és 4 LOszdmok elkiilinitese is, WRETA Anne SANNOR teen em 0 R SLVALS eord Mo tomaiva halyll ox udearan / fogurls plszon. Bre éroldnk SANDOR TINTA RMA ea f CERWA ae Ma esttirlak von, SANDOR fe So Samson KNAP 20" sere Bre SANDOR SAKA, (60. dra. Az frdstanulas menete Fors: Ligeti Robert, 1982., 73-74. oldal A beliirds és a szmok {réstinak oktatésa tibbek kOz6t azért nehéy feladat ebben az életkorban, mert a gondolkodas konkrét miveletekhez (tirgyakhoz, cselekve sekhez) kotott A kéz huménfunkei6i az egész gyermekkor alatt fejl6dnek, 6 kézre jellem26 tokéletességet. Morfolégiailag (morfoldgia = a scerveset alakl 6S seerkezeti leérdsdval fogialkoz6 tudomédny) ez abban nyilvanul meg, hogy & KeZot beidegz6 é126- és mozgatémez6k mds testrészekhez. viszonyitva igen nay lerlle tet foglalnak el az agyban. (Lasd a 28. dbriin!) A felnéttkorig a2 irs, az abrézolés és a rajz, valamint a dltaluk kdl tantalon) Illewe Informdclé komoly valtozdsokon megy keresztiil, amire most azétl NOH {6riink ki részletesen, mert az.a grafol6giai-pszichol6giai tevékenység szakrni We riiletét/vettlletét képezi. Rémutatunk azonban az irés térsadalmi kommunikiicids jelentOsiyer Aziltal, hogy az. iris id6tdl, térgyt6l, embertél fiiggetlen riigzitést toyz, leleldve ezzel hozadjérul a térsadalmi tudat homogenizécidjdhoz. A tirsadalmi, eskOles| Jogi és vallési normak, szabélyok tbbségét, a térvénykdnyveket stb, iy {nis08 for maban kézlik, Az frésbeliség elterjedése er6sen hozzdjérul a nyelvi normik rigzliléther, w¢ adott nyelvk6zésség egységesebbé vélisihor és a kulturilis transzmisy“idhoy Egyazon iizenet barhol és akéchdnyszor felidézhet6, raktsrozhatd, ‘Amig az irisnak esak a manuélis technikajat ismerték, addig a fenti yzerepe rendkivill korldlogottak voltak. Az fras technikai reprodukilasinak és soksoro4t tésdnak ij waka, IehietOségeket adott a kényvnyomtatés, az audiovizwlis, maj W svadanitiigépes forraclalom, elazemberi4.2, Ax irdskészsey Camulini eieui Wnyerd A kévzasplanulist Holding szerint a kOvetkoud Kel tdsiyend befoly tvolja 4) Irdnyitis, Hyenkor eldirjuk a pyukorlonik, Hapy Wit kell teninie, Ax. irs gyakoroltatisdindl fizikai értelemben gy, hogy fojuk Papir (SIGit, majd késGbb maisoldsra buzcitjuk, és veg esak svdban ismerteyilk az elvégvend6 feladatot. Az. frésmozgds tanuldsanak egyik nehézsége, hogy egy kdz- beiktatott eszkb2 (irdszerszdm) segitségével kell kivitek a eszkiiz- hasznilat tanulisa beiktatGdik a gordilékeny cselekvéssor létrchozésiba A verbilis ininyités sorin csak egyszerd instrukeidkat szabad adni arrél, hogy hogyan kell az cgyik betdt a mésikhoz kapesolni, mivel a tanul6nak maganak kell felfedeznie azi, hogyan hajtsa végre a kfvant mozdulatot. Ezért fontos az, hogy ésrGl IGpésre hatirozzuk meg a feladatsor kézbiils6 részcéljait is, és esak a sleges mozdulatok kiiktatésa utdn térjtink ét a magasabb rendil célok (pl. mondat- seerkesatés) mepvalésitésara, (feedback). A feladat végrehajtésa kéizben elengedhetetlen a fo- los visszajelzés, értékelés. A visszajelentés szerepe els6sorban az, hogy a si ores végrehajtast megerdsfise, é ezdltal a cselekedetek szémat és a tanulé kedvét egyardnt ndvelje. Ha ezzel pérhuzamosan a sikertelen kisérleteket idében megga- ‘oljuk, akkor nem alakul ki a hibés produktum. A folyamatos kontroll elésegiti még, 8 bels6 eredett (ranuléhan léirejbv6) visszajelentések (= dnkontroll-funkcidk) ki- alakulisat is. Amennyiben esak a mesterséges, kiils6 visszajelentést alkalmazzuk, akkor a tanulé tlsgosan erre fog hagyatkozni, és nem tanulja meg az frdteljesft- mény finomabb jelzéscinek az ésclelését. A visszajelentés egyik legfontosabb tulaj- lonsiga a pontossag. Minél részletesebb a tanulés sordn a verbélis vagy nonver- bills feedback, anal gyorsabban javul a teljesitmény. Av iniskészséy tanuldsdnak elméletei koala fentick dsszefiiggésbe hozhaték a ehayiorista ingervélasszal és az Adams-féle zérthurok-elmélettel. 4.3. A kézirds mozgasvezérlése Harkas Lajos (1998., 110-111, oldal) a kézirés kézponti vezérlését rendkivill bo- hyolult folyamatnak tartja, hiszen a kézirés maga ~ mint dltalénos értelemben vett keszsén ~ is igen sszetett jelenség, Szerinte a kézirds egyrészt , thats nyely”, {chat szimbolikus produkcid. Masrészt az egyik legkomplexebb huménspecifikus finommotoros képesség, amelynek mékédése valtozatos formai jegyekkel jelle- mezhet, mivel a kézirds igen kisméretd és nagyon gyors mozgisok kivitelezését Kiviinja, Az iriskészséy elsajatitésahoz szimos részképesség megfelel6 szintt Grottsége szlikséges, pl. a tibb modalitésra kiterjed6 érzékelési, gondolkods imozpaskoordindcids képessézek fejlettsége, Harmadréset belolydsolja a leu {rdsképot ai az, integrativ motoroy funkcid is, amely a lognehozebben megragad- Hhats a Tetki miikiiések kil A kéziris. mozpasvezérlésének karakterivetikal sgempontialt Teulingy (1966) nydjtdtie egybe, Ezek « kivetkezdk f — tt © Akéxinis kivitelezésekor az a cél, hogy ey kétdimensids struktiit lefordit sunk részmozgasok ezymés uténi sorozatira, amelyek inkibb (éri jellegdek, mint idétényez6khdz kotittek. ~ A kézirés olyan (litsz6lag) folyamatos mozgds, amely diszkrét akeldk sorori taként értelmezhet6, Ezen akcidk ballisztikus természettick, é lis frekven cidjuke 10 akci6/masodperc. ~A kézirésnél kis amplitudja (kb. 0,5 cm, apré flexidkat és extenziGkal jelen (6), kis er6feszitéssel kivitelezett mozgésok jelennek meg, ami miatt 4 biomeeliit nikai terhelés elhanyagolhat6 mértékGve vik. —A kézirés mozgésmintizatai a feedback-informacidkt6l, a kémyezetl lelltle lekt6l fiiggenek, és a kézizmok részvétele nélkiil is kivitelezhetsk, (Gondoljih sadjjal és labbal fest6, tr6 mitvészekre!) ‘Az fréstanulfs folyamataban, fézisaiban, verérlésében komoly szerep jul ay oye ni sajgtosségoknak, illetve a személyiség jellemzGinek is. Hyenek pl. lenllletes ség, a pszichés temp6, a mozgésra forditott energia, a taldlékonysag, a motivilliil az érdekI6dés, az érzelmi viszonyulis, az. értelmi szinvonal stb. Ezen személyiségi dsszetevOk alapjan Szidnai Lészié (irds)tehetséyrdl bev hiszen a kézirds sorén is nyomon kévethetS a tehetség hérom 16 kritGriuma kreativitis, a szilkséges képességek, készségek és a motivaci6s bizis, ‘Amennyiben az irésvezérlésr6l fentebb lefrtakat megfeleltetjik a személyiséyl jellemzSkckel, akkor megkapjuk az frdsmozgas frdsképet befolyasol6 tnyez0il koriilmények figevényében (61. dbra). Motivécios bivis Iskotdban tnt Ac degen kifejessek maqyarda riganbnds » evel Seblis» rualassiy ‘wencia = haéhonyg ‘omecioniis ably © frre iegrensiyorttdg felts» din, ‘Seeshipesegbe ROGOLYO 61, di Ay ishépel befolyavot6 Kiriitmények hatdsa orc) Aninal aagl (WOH, (99, okaA yondolatok kifejozésének vieulis, artalm gait a 10, tablasatban foglatjuk dssze, A 11 tdbldzatban Ssszetoglalt univerzaitis (Alualinos) dh patvlilin (kinds) tras monqds-sa}itossigok bemutatisa azt a célt szolgalja, hogy kilonbséyet tudjunk tenni lu {rs epyedisege (megielenése) és azonosithatssiiga (személyhez kOtése) kt A 10, és Hl tdbldzatban Yoglalt ismeretanyag és azok szdivexes magyarézata de. Vass Kalman (1973., 247-312. oldal) alapjén készit Az indsmozgds altalinos kvalitativ sajétossdgai az irdsmozgds készségeinek Kialakultsigi fokit 6s a készségek sltalsnos karakteréttkrézik, novus altakinos strukturdlis sajatossigai az iris praktikus 6 tér- Ax Konstruktiv komponensének megnyilvSnulésai ~ a praktikus funkcidk dominancié- ja mellett, Ezt a sajstosségot grafikai készségnek nevezziik. Az ins altakinos orientieiés sajétosségai az {rds praktikus és térkonstruktiv komponensének megnyilvanulésai — a térkonstrukifv junkcidk dominancigja mel- lett, Ezek a sajétossdgok egyrészt az fréhegynek az. frofeliilethez kézeled6 és attdl (ivolod6, valamint az ir6felileten kivill és az fréfelileten haladé vagy forgé moz~ tkezetesen érvényesill6 viszonyait; mésrészt az irShegy ir6felileten inak jellegzetes elhelyezését ~ a mozgdsok gyorsasdgénak,, formé- ak és kiterjedésének szintézisét — tikrézik. jinak, Ax indsmozgas kiilénds kvalitatiy é strukturilis sajétossdgait az univerzélis Aulilovsdluok osctdlyozdsa alapjén, a kuilénds orientéciés sajétosségokat ett6l rész~ bon eliéren esoportositjuk, Néhény példa az alibbiak szerint adhat6 arra, hogy miben jelontkeznek az, irésmozgas kil6nds sajétossdgai, Ay ihismozgs kiiléinds kvalitatiy sajétossiigainak jellemz6i: i) A hoordindlisdg eltérése arra vezethet6 vissza, hogy bizonyos vonalelemek, nislolek lek¢pezése — az irds kialakulatlanséga miatt, vagy ad hoc jellead okb6!— WL hapy erdfescitést k6vetel az. frét6l 1) A¢ (hismozeds gyorsasdga aaétt differencidiédhat, mest az frésmédt6l fligg6- tia jeltendszer meghatérozott csoportjainak leképezése — kiilndsen a lassd vagy lolissitow mozgdssal kivitelezett irésban — tOrvényszerden eltér6 schességgel {rlenik, és cz még egyénien varidlédik is, ©) Az inésnyomds alakuldsa akkor kiilénés sajétosség, ha a nyomis fokoz6- isa/gyengiilése meghatérozow jelek vagy jelelemek leirésakor, azok vonalanya- jnak adott szakaszain, bizonyos s26képek kezdetén, végén vagy konkrét jelkom- bindcidkban kévetkezetesen jelentkezik : Az irdsnozgas ‘kialakultsdga killonbizhet az egyéni motivécié fokdban, vagy az Inisjelek meghatdrozot kombindcisit alakft6 mozgisok irinyénale kélesinviszonyai ‘mil, vagy a tervezett és nem tervezett variénsok eltér6 kidolgozottséga kévetkezt6ben, «) Ax irdsmozgds kialakultsdgdnak jellege valtozhat az. frés egészének Felépité- schez, szabatossagihor és variabilitésdhoz. képest. Lehet egyszerd, ezyszertsitett vagy bonyolitott felépitést, Hyenck: egyes irésjelch elliazysisit, esOnKOlisA, Von: k Usszevonssa, bizonyos frasjelek jelképes sbrazolisa, opyenoxoi (randé vo- halak megidrése, « mozeds indnyénak mepvéltoztatisa stb i si co ~ stilusrétegek: irodalmi, éneke ge. nyelvi esha tudoményos-el6adéi, hivatal, iulats26k, egyszert és dsszeret mondatok,als-flérendel6 szerkezeick: publicist, isa kijelents, felkishis, dhajtés, kes NYELVI SAJATOSSAGOK TL. Lexikals ajtosségok ézmondls, sellbige;a-pas: 2. Grammatikai sajtossigok: ~alap-& kiegéscit6sz6késclet ~tijszok, nyelyjrs = rétegnyely, szakkifejezésck. ~elavul 6 ij keletd szavak ~ frazeol6giai kaposolatok(kdzhe! ~idegen szavak = stlus szinvonala, egysé ardaya, kulturltsiea célok, i gi z B| s gyi ismeretek sisted ereiem ne ionteiee szck egymashou.val6 viszonya a = $ a = nondatok, svakaszok, kbzlés egésaénck Dgiksja ~ verkezeti ~ informavisban gazdag, szegény — tevezetés,f6 rés2,befejeaés 6s ezck ssszeiggései — kontextusok szerkezetének viszonya ~ gondolatmenei, Kévetkezetesség, relevancia, egyenessép, ki- és cligrilésck, i 3 : 7 TARTALMI SA: |. Manifesattartalom; a k6zés els6dleges, = illénds, sablonos 3 2 z ‘yi tartal 2. A Kbziés logikaitatalma: AGOK ima és eszmei it, nyomiatott, jidonsigok: —helyesirisi ktszség, szbvegkiemelés SSeaditések, mozaiksz6k frisa apraxia —szistaktihus jelek hasznlata —kelexés,idézés médja atossdgok: gids sa iomet Fentigs = mie Specie nage alae Es ew ézes Eisesd, nagybett tb,) VIZUALIS SAJATOSS. 1. Grafikai abr dnl ta éschésck sriveghes {risa isgelek fomja, tipogrfidja iap- és oldalszdmozis ~rontot szévegrészjavitésa =ki ~ irdanéd kéros dtvéltozisa = perizeverici6 ~ szinbolizmus ~ bizaréridk formija: ‘ Senay ly Patol ‘imma = fnmsenie jiomiers plomslcnssé? eas = cele spec eae )—— SSAGAI = 5s sajatossgok: lelemek és ince nénisiga tossdgok: ¥ a SAJA’ 1. Kalonds Kvaltativ sj lyamatossiga is egymésut risel s kilakulisiga aktusainak mennyisée gas ds irdnya — a1 irfsmozgés kiterjedése ~ az frismorgis fol ayes frasjee ‘AZ IRASMOZGAS PARCIALIS @ ~ a7 frésmore a 2 3 ~ az frismorgis kezd6- és véspontsinalk i j i] a gs ni ~ a Kialakultsig jellege Killnds struturdlis sa | 17 frésjelek leirésdnak:formaja ~koondindlisée — gyorsasig — ax irésmo ~ a idsmonpis = a irfsmongi 3. Killinds orient bl fatadé Jelemt ad serkesctsi scabiyok egy er egy: degen kifedsek magyarcaa: nt rhe; a be ald, mel vagy fl hel itisa a diakritikus jelek lend any er A es, magas foki) eps, $30PS) ays reflervondsok, uiinaigactds) tek!) rds ftosségai: sa (sorvonal, sortartés, rdny, szOkézdk, sorkezdet, ly, margé stb.) ~ térbeliirinyités a viszonylag nll szbveprészek le is jel ds, déntés, db, jobbra-balra déntétt) i irdnyftésa a korrekci forma, kapesoldsitlstly) ge (ékeretek, aktusainak egymésutdniséga (dhe q és egyenletessé SAJATOSSAGAT 1. Az altabinos Kvalitativ (mindségi) sajdtossagok: (alaesony, bce a Zo AS UNIVERZALIS (al a 2 5 i om ib sa tiga, sg, lek gyorsesdga, tem rasmozgds dlialanos & kilands jellemzOi irény aktusainak mennyi mordattan lsc ajelrendserelemenck sto uni. neghiloné 4 az irésmozgés ~ arirismozzis az irésnyomiés alakulésa ( 24s dltalnos orient Se S a Cy q deat. Az ritmikus, aries ~ 2z irésmozgés tet ~ 22 irismozzis Kialakult ~azirésmorgis az irésmor; bonyolitot ssabatossé az ‘ismon; soneég, s az irésmozgés folyamatosséga (alig ki = a irésmorzis koordindltséga ~ a irismozgis kitrjedése (abs: — az iésmorgés trbeliriay ~ 22 irdsmozgés tébeli ir asians tér Tita airs eek esas jelet Ag inionozgds Kiblonds ‘Ax irdsmor lott, hulkimos, reszketeg, tredezett szigletes, csticsos vagy széles {voles Aj mi formajellegzetessézcinck kilestinvisganyalbia Ik jelentherhiet:ellipseivek, ova Jok, hurkok, valamint az irdsirdny poritpalkadyieleh yoorveltini formak, Himellett az frésmozgas eyorsasiga, az {téew7k7 [oylnn titans, an {rohogy dllapola ki vetlentil befolyasolja pl. az Ckezetcket lokepord moygaajelentégeket vagy a yonal szakaszok kezdetét és véxét (pontozisos, estionos, dombort, homort), b) Az irdsmozgds irdnya wz epyos inixjelek, sriselomek és jelzésck lefrisindl akkor kiilinds sajatossdg, ha kOvelkezetesen eltér ay, irdny tras normajatol, Hyenek a sorvonalhoz, képest vertikilisan elhelyezctt irasjelelemek és vonalszakaszok. Az irdsmozgésok irdnyanak parciilis jellegzetessége kifejezddhet bizonyos trasjelek egészének vagy azok meghatérozott részének ms jellezektOl eltérd, azokhor ke pest sajstos irdnyit leképezésében is. c) Az (rdsmozeds kiterjedése arénytalanul nagy vagy kicsi Iehet. Az. ardnytalan ség bizonyos frésjelek ~ betik, szamjegyek, ékezetek ~ egészére kiterjedhel, de lehet részieges is a s26 elején vagy végén. 4) Az irdésmozeds folyamatossdga a megszakadas nélkilli vonalszakaszokban tiikréz6dik. A mozgés folyamatoss4ga jellegzetesen megszakadhat egyes betk ki zit, esetleg sak bizonyos szavaknil vagy az frdsjelelemek kapcsol6daisinil, Par idlis sajétossig lehet az fr6fellletre hats Osszega6dott mozgas megszakitallans gais e) Az trdsmozgds aktusainak mennyisége, mint kilénleges sajdtossiig, epyréyAt az irdsjelelemek irényftés szerint és a tényleges kivitelezések szsiméinak visonya ban, masrészt a leitt frdsjelelemek és az ehhez. sziikséges mozgisaktusok menhyi ségének ardnyaban jut kilejezdésre. Hyenek: egyes irisjelelemek clhagyésa, bovitése, az elérajzois, az utdnhiizds, a vonalkisiklas és az. utinigazitis, J) Az irasmozgas aktusainak egymdsutdnisdga a mozgés irénydnak alakuldsival vagy az frdsjeleket alakit6 és azokat irésképpé kOt6 mozgasok felépiiésének ety szertisitésével kaposolatos. Megielenése elsdsorban az ékezetck, nyomtatolt beth, romai szémok, kiemel6 jelzések, utsnigazftésok sordn figyelhetd meg Az frésmozgds kilinds orientaciés sajétosségainak jellemz6i: a) Az irdsmozgds kezd6- és végpontidnak ethelyezése az. egyes irisjelek, (Nl jelelemek és jel2ések lefrésndl a vonalak kezdetének &s vézének viszonyligos ¢l- helyezkedésében tiikriz6dik. b) A vonalvezetés kapcsoldsa az egyes irasjelek lei folyamatos mozgés orientaciés karakterisztikaja. ©) A vonalvezerés keresztezédése rendszerint az irényiris szerint huvokforajl alakzatok leképezésénél trténik, de gyors és KOtt frésban mashol i 4) Ax Irdsmorgds meghatdrozot scakaszdnak fiiggdteges ethelyezése Wx epyon {résjelek lefrdvinl a sorvonalon, az. alatt vagy a sorvonal felett trténhet. ©) Ax trdsmonds mewhatdrozou szakaszdnak visszintes elhelyezése We epyes frdsjolok lotrdadindl parolAlis sajétossdg Iehet, amely az alakzat és az fraskép seom- szédos enynigel MOAI Mivolniy relatiy meghatérozdsaval fejezhet6 ki a indl az frofeldletre hatePane A botdtinulis kezdoti ddyzukdban a bedhhie Nenirnyalntok Ldrsultiak, Nem merit fel okvetlentit « jryermok Widatdbat @ grafikus fel hatisara « fonéma (/elentésmeghitdnbdztetd szereppel bird hang, anwelynek megvdliontatdsa 4 820 jelenését is megvdlioztatja) emlékképe, exetlog enik We IsmerSsxéy érzése jelentkezik Mig. az olvasis ik felismerése mellett is eredmeényes lehet, adlig A fhishor az emlékképek felidézése is szliksépes. (A felidézés sokkal nehexebb, ‘minta Jelismerés!) A hatéves gyerekek mechanikus emiékezete mar igen fejlett, de prafikus jelek fonémamegfelel emi¢kezethe vésésthez még nines elegen d6 gyakorlatuk, Az frist tanulé gyermeknek bonyolult ingeregyiittesek emlékké pil Kell felidéznic az, fréshoz, ugyanis a grafikus jel emlékképének a beszéd ki, Vetitesével Kell papirra keriiinie Tovibbi nehézséget oko7 a pas jl kimondin és hangortuise, mivel hangmozg Ax iriiskesz ban a motivacids bazis sériléssher. vezethet. A tévesziések kivetkezetes korti- uilisa clengedhetetten, mivel a rossz. beidegz6dések kijavitési folyam: hosszabb és nehezebb, mint a helyes ingerek egyenes titon t6rténd bevésése. Az {nis fejlesztése sordn tehat sok ttirelemre, kivetkezetességre 6s odaligyelésre, Sze rotette van szilkség. Az (roll beszéd megértésének szinvonala kb. 6-8 évvel elmarad az él6beszéd mogértésct6l. Emellett az. olvasisi tigyesség is évekkel lemarad a hallott széveg ésének szinvonala még6tt, kilndsen ha a pedagdgiai médszerck tuilnyomé rzaton és elGaéson alapul ~ pyakorlésok beiktatésanélkl, Ez a egyber ris FejlGdésére is ‘A gyermekeknek a fis sordn ait kell témiuk az elvont (bels6) beszedre, a szavakat, hanem azok simbétumait haszndlja, Az irott beszéd to ns nélkili. Az he nnél a gyermeknek magdban kell a szituéc képzelnie azt ‘Az {ns mindig tudatos és aka i nagyobb, mint az. egyéh kommun megieremtenie, illetve gondolatban el 108 cxelekvést kivin, fay az energiardfordita ‘ici6s lehet6ségeknél. Az. frés folyamatosan logkiveteli a betiizést, tagolist és a 876 hangszerkezetének tucatositisat. Az. tris minicen mozzanaia megkbvetelia bels6 beszéd meglétét, és mindig esak ennek mo: Dilizdldsa utdn kivetkezhet, Az. frésos produktum mindig jobban kifejtett és formas ig kidolgozottabb, mint az éldszavas kiziés, hiszen itt olyan részleteket is meg kell emliteni, amit adott esethen a beszéd sordn ~ a nonverbills jelek miatt ~ elha- nyagolhatunk: Az frott beszéd minden eyyer clemének elsajdtitisn és haszndlat nagyfoku udatossiigot kivan a gyermektol, és szinte arra kényszertti, hogy jobbin tudatostt si Gs Wkéletesitse beszédtolyamatdt — Az epése személyiséget érints tanuldsi és/vagy magatartdsi {neteket okoz6 Zavae rokat dsszefoglalé néven pszichomotoros zavaroknak nevezzilk. Ezek Altalinos tiinetei a kévetkez6k lehetnek: 4) a motoros magatartés teriiletén fellép6 zavarok, pl. tilzott aktivitds vagy pa toliség: +) a finommozgésban és a nagymotorikaban jelentkez6 tiinetek: kéz Ujl, Wall» mozgésoknl, az frés mozgésfolyamataban, reflexmagatartasi zavarokban, (tlie, testhelyzet- é egyenstilyeltérésekben; c) a mozgasok pontosségéban megnyilvanulé zavarok: nem megfelel6 erdkile Jt€s, adagolés, fokozés; szem-kéz, szem-Iéb koordindciés pontatlansig; ) a mozgésok tervezésének teriiletén jelentkez6 eltérések (discpraxia) e) akét testfél kézétti integréci6, lateralizécié és dominancia zavarai: ‘f) a szenzoros, taktilis, kinesztetikus, vizuélis, audit(v (érzékszervi, ériutésey, mozgdsos, ldtdsi, halldsi) percepcié zavaréban megnyilvanul6 tiinetek, valamint a reakcididobeli eltérések; 2g) gestalt-(alak-) és térészlelési eltérések: alakhéttér-diszkrimindciés (mehilldn béztetési) nehézségek, a2 alakkonstancia (dllanddsdg) elégtelensége, a térbeli hely zet 6 a térbeli kapesolat zavarai. AA felsorolt pszichomotoros zavarok mindegyike kihat az irétevékenysére is, che ‘most csak a manipulécié és a grafomotorika zavaraira tériink ki részletesebben, A manipuldcids tevékenységektol, illetve az ujjak készségeit0l és képessé elt ebvdrjuk: 1. akéz és az ujjak gyesséztt, illetve mozgékonysdgst; a kéz izmainak, fzilleteinek lazasdgét; a kézmorgisok célpontossagét;, |. a kéz izomerejének és az izomer6 szabélyozésénak megfelelisé nt: az ujjak tapintési érzékenységét, finomségat; 6. a hiivelykujj és a tobbi ujj kézitti koordinéciét (oppozicid), a ket kee kivAtll és a szem-kézmozgésok kézitti koordindcist. Meglep6, de elgondolkodtaté Gesell (1954) megallapitasa, miszerint av, ember) kee minden gépezetek legsajétosabbika, nem csekély mértékben azért, mett tulajon képpen ,egy 6si maradvény, amely megddbbent6en hasonlit az ember mexjelene sénél t8bb millié évvel kordbbi dsteknds kezéhe2”. Upyanaz a kéz fogja a csdkényt, a hegedi vondjat és a golyéstollat, A Kéx mite nipuliciés tartomanya, rugalmasséga é5 az ujjak tigyessége tehiit igen kiemel ked6 teljesitménynek felel meg. Az ember izmai kisebbek az emberszabést Ma) mokénil, a hiivelykujj mérete és helyzete biztositja az ember szdméra wz apne (Ar gyak ({ndszerszdm) megfogisshoz elengedhetetlen hiivelyk-mutatéujj szembefor s el6nyét (Thompson, 1962). Ezek a finom, pontos manipuldcidk olyannyita in tegrins réseoive valtuke # mindennapi életanknek, olyannyira természetesnck tart juk azokal, hogy Kinnyen mogfeledkeziink a gyermekkori készségelsajititiy ne hézségoisoh 1, A manipulacio és a grafomotorika zavarat 2. 3 4, 5,hony a He 20° kat, Ba a eélpontossig hidnyossdgait ela, W0e Koondliicio nohease peibdl adédik, Vannak olyan gyerekek is, nkiknek « heeeber minder Osszeroppan, ‘lromlik, Naluk oz erdkifejtés mértékének zavaraitn gondolhatunk Az etidigick értelmezéschez tanulminyozeuk a2 ¢¥ «04, Abra! 02, dbva. A szem-kéz koordindcié A gyermek életében igen fontos fejl6dési dllomds, amikor kialakul a latds és a seenkés mozgdsdnak dsszerendezetsége. Ennek hatdséra a 6. hénaptél a moz- yds a lids ellendrzése alatt fejlddik tovdbb, Vornis) Kéxindé Ormai Vera, 1987., 37. oldal 6 Galambos Katalin, 1997., 61. oldal Tudunk olyan gyerekekrét is, akiknek igen nehezen megy a cipdfiizés, a gombo- Jis, vagy éppen az ollé és a tf haszndtata, vagy a rajzolis, Abrézolis szines ceruzi~ Val, Ben jelenségek egy része a készség- és képességfejlesztés hiénysnak a szim- ijira irhat6, de nem zirhats ki a héttérben meghtiz6ds mozgasterverés zavara som, a diszpraxia, A manipuléciés nehézségek kivalt6ja az tin. uijdiszgn6zia,illet- ‘Yo sagndzia is Lehet, mas néven: ujjstiketség (részleresen Idsd késobb!). Ha a gy mek nem tudja megmondani, hogy melyik ujjat érte taktilis ingerlés, akkor nem halo cl, hogy az. ujjhaszndlata és a manipuldcids tevékenysége az. életkorsinak mepfelel6 legyen. Az ujjstiketség nem azonos a taktilis észlelés zavardval, mert eb- ben az esetben a testséma hidnyossdgir6l és az ujiak identifikéci6janak a zavarér6l van 26, Hyenkor a gyermek nem tudja differenciéltan megnevezni az. ujjat ‘Az tris az ember legtinomabb koordindcids tevékenységei kézé tartozik. Rend- Kivili Gsszetetiségére utal, hogy az frés enyszerre praxis és nyelvhaszndlat, Bz. a megillapitis magaban hordozea azt a tényt is, hogy mine! Ssszetettebl epy funk= cold, andl tbh az esély a funkeidzavarok is Jelmagyarécat: 6, Kézzel jogs (7. hinap vége) 7. Felséienyérfogds (8. honap) 8. Als6 mutauiifogis (9. hinap) 9, Muatduijfogds (12, hinap ele) 10, Fels6 mutatoujfogs (12. hdnap vége) 1. Ny a adrg ele de nem ern (4, honap) 2. Erin, de nem fgia meg (5 hinapeleje) 3. Print scr (5 hinap vege) 4 Scortifogas (6, hoa) 5. Tenyreelfogds (7. bap ele) 63. dra. A csecsemdkori fogas fejlédése Féléves kort6l a csecsemok mozgdsdnak fejlédése nagy lendiiletet vesz, Ben belill kildn ki kell emelni a manipuldcids tevékenység valtozdsdt, amely a célos nytilés és fogds feilddésével egyenes ardnyban n6. Fria: KGsiné Onmai Vera, 1987, 36. oldal & Galambos Katalin, 1997, ‘oldal Ajuriaguerra (eitsd: aburiagéra) az irésmozgasok otféle grafomotoros ell: rését frja le. 1a) Gyorsaség: a tempé nincs ardnyban a képességekkel, igy av iriskép foko zatosan romlik. Kezdetben nem hidnyzik a kontroll, az iniskép meglelel6, de kés6bb a kontroll gyeng6l vagy teljesen elmarad. +) Egyedi grafika: az iraskép egyenetlen. fréshibdk nines lel6 az er6 adagolasa, a rajz. vagy irés elnagyolt, pontatlan. ‘c) Impulzivitas: a gyermek kivetkezetleniil — érzelmei fligevényében ~ kont rollilja az irasmozgésait, ezért az irésképe egyenetlenné val ) Ugyetlenség: az tigyetlen formak és kapesolisok m az, {risképben a Killalak dltaldnos estinyaségéhoz vezet, ami a motoros teljesitmény minGyéyének gyengeségére ural. ©) Lassiisdg-pontossig: a gyermek pontosan és gondosan i, szinte rajzol}i betiiket, ennek Kévetkeztében a betdi kilndlldak lesznck és az iraiskép neheren érrékelhet6 mint Osszkép. Azeléz6ekkel szorosan bsszefliggenek Neville hibatipusai, aki két esoportba sorol jaa yzavaros” fraisképeket: 1. Giresés inas: szaggatott mozgésok, szbgletes betGk, Altalénos puinewsiey ross testlarlisal 2, Hatirokat nem respektald irsiekép: éltalsinos nyugtalansigndl, syorongianl az {rhs lyaaad’” A NorOKOn, Wz (rs jellege estiszkél6, nem célratdr6, ay. fis Jol lege pyenge, nehieven definialhiats ii enek, cle nem megleAe tedsban Is mognyiivanuld néhany ki twit wialtunk, Moat elsdsorban olyan patologids folyamatakat einellink ki, anelyek kiivetkezete: sn el6fordulnak az fr6 ember produktumalban de Viseonyliy Miggothonek a kbzlés tartalmi és nyelvhaszndlati jellegzetesséyelt6l, Hivek wy tniumndben Kifejerdd6 uh netek iz ember bizonyos pszichés vagy idegrendsverl mogbotegedésere, a kibzpon- U vagy KOmyéki idegrendscer sériléseire, a IdtOvzery vagy a mozgésrendyzer (esont, izom, failed) kérosodéséra, illetve fertSzésre vagy mérgezésre utalhatnak, Bi kérdéskdr dtvezet benniinket a patografologia és a prafopatolégia tertilerére, x41 itt a teljesség igénye nélkil — esak a fizioldgiai és a neurolégiai k6ros elval- tondvokkal foglalkozunk, Ataxia ~ a mozgas koordindcidjdnak hidiye Az ataxia a kisaigy kérosodasa okozza, amelynek kévetkezménye a mozgésok t6r- és Iddbell sszerendezésének (koordindcidjénak) zavara, A célirényos mozgasok pontos 6s sima lefolyssit a izmok egyiittmdkédésének a hidnya valtja ki. Ez.a kérkép els6 sotbun az, frismozeds bizonytalanségéhor. vezet, mint pl. az ezyenes vonal helyett Wegielen6 hullimos vonal, vagy a vonalvezetés megtirése. A mozgis ilyen esetbe hom szindékolt, ezért a hintelen és 6késszerd irdnyvsltozisok jellemzik. Emiatt az, ‘ogése tnisk¢p torzultnak, egyenetlennek, vagyis optikailag igen kuszénak ttnik Macla — beszédképtelenség Afizidinak az egyoldali, kérilf agykérosodéson alapulé beszédzavarokat never- ‘allk, amikor a szimbélumokban (szavakban, szdmokban, konvenciondlis jelekben) val6 gondolkodisképesség séril vagy vész el. Igen sok forméja és silyosségi foko- ‘ata ismeretes. Motoros afizidhan a beszéd expressziv (kifeiez6) része kérosodott, a szémegér- 16s 68 4 nonverbilis kifejezésmédok megtartésa mellett. LegsGlyosabb formajaban ‘ beteg egyetlen sz6t sem tud kimondani. Eléfordul, hogy egy-cey értelmes allitas (ph. igen, nem) megmarad. A kevésbé stilyos esetekre a sz6kincs beszikilése, s26- torzulisok, mondattani hibék, betik kihagyssa, felcserélése, ragozs elhanyago- lisa, beszsdredukeié (sitrgdnystflus), bandlis t6ltelékszavak, elére gyértolt {riz 0k, indulatszavak stb. hasznalata jellem: A szenzoros afézidt a szomegértés zavara mellett a bOséges, de hibiis besréd jel- Jemzi, amely a bal oldali fels6 haléntéki apytekervény sériilésére vezethets vissiza El6fordul, hogy a s26stiketség miatt a beteggel nem Ichet kapesolatot teremteni. A hidnyz6 kontroll miatt a s2étorzuldsok és az vjdonképzett szavak gyakoriak. Kéiro- wodhat az olvasts, az frés, az utsinmondas és a zenei fel As annesctikus afizidt (amnézia = emlékezés hidnya) a beszédben és irasban be- Kvetker6 sz6taldlisi nchérsépgel jellemezhetjlk. A beteg folyamatosan beszél, de hem juthak exzébe a tirpyak, személyek nevei. Ezért kirilirja a keresett szavakat, jellomzi a személycket, tirgyakat, megmondlja, mire és hogyan hasznéljik, hol vol- lak epyllt stb, Anomilis beszédmegértés és a hallott beszéd uldnmondawinak 2avant Tg ee Gyokran tir en sul apraxidval és frészavarral. Agréfia ~ trasképrelenség Az agrafia legéltaldnosabb jelentése, hogy az. egyén a kézponti idegrendszer vali Iyen sérilése miatt elves az irisképességét. Roviden: az agrifia a toll nyely ZV Az agrifia tipusai és jellemz’ @) Tiszta agréfidban az {rdsbeli nyelvi kifejezés karosodik; elvesznek i (1 hoz sziikséges motoros kinesztetikus emléknyomok. Exner (1881) a agy bal oldall frontalis mésodik tekervény hits6 részéhen iréskézpontot tételezet fel. A rithili elGfordulé tiszta agréfia az Exner-hely kérosodéséhoz KOtdt, b) A lingvisztikai agréfia mindig az. afézia valamelyik forméjaoz tdrvul Motoros afdizia mellett silyos eseiben a beteg egydltaln nem tud frni, vagy eNih az automatikusan begyakoralt névaléieas és lakeim leirasa sikeril neki. Enyhébh zavar esetén diktéldsra szavakat vagy rovid mondatokat tud ftni, de gyakoriak a be ttévesztések, kihagydsok, betifeleserélések (literdlis paragrdfidk). \ mAxolis hibétlan lehet. Vezetéses afiizidban a patagrafiak még sélyosabbak, é A szenzoros afézidknal is gyakori az. agréfia és paragritia. c) Akonstruktiy vagy spacislis (térbeli) agraifia. A kérgi konstrukcids zavatok tobbnyire az irdst is érintik. Llyenkor hibés a sorvezetés: a sorok ferdék, egymisba futnak, a térelhanyagolast a papfr bal felének rosszabb kihaszndldsa, Wil nugy margé hagyésa jellemzi. Diktéldskor az egyén a szimok helyért¢kében is tévew A mésolés is zavart (aképia); ilyenkor a masolist az irs vizudlis komponenvénick a zavara nehezit @) Az apraxids agrafidt a fali lebeny kérosodisa idéri el6, (Apraxia = a by gyakorolt mozgdsok elvégzésére iranyuld képesség elvesztése; bénulds nélkil, kosponti idegrendscer bantalma miatt). Hyenkor az. fis minden forma kérosoulhy, a mésoldsé is, Jellegzetes zavar az frdsjelek toraulisa és megforditisa, masolds is kérosodhil Discgréfia — irdszavar A diszgréfia leggyakoribb oka a bénulisos korkép (paralizis). Osszetev6is a dizan ria é a motoros kérgi mez6k kiterjedt, de enyhe kérosodasa. A dizartria cavardban a beteg képtelen a szavak épitéelemeinek helyes kiejtésére. A két dsszctey6 opyill tes el6forduldsa esetén a pszichés ,kiesések” a fogalmazas értelmetlensegében, & mondatalkotési és grammatikai hibékban, a szavak és a sz6tagok kihagyasiban, betitévesztésekben 63 a rossz helyestrésban jutnak kifejez<: Szerenesére az iriskészség szervi zavara elég ritkén fordul el6. Az (dl)diveqrafid ‘oka az. ausztréliai Mark Selikowitz (1997., 90. oldal) szerint az, hogy a specilihws irési nehézséggel bajléd6 gyerekeket gyakran félreértik és dessroljik, Alexia ~ jelentésfelismerést zavar ‘Az aloxin a iiielehre yonatkoz6 agnézia. Az agnézia pedig a érzékelt irpyok vagy lények fel nein Isinertie Ay alexia lehet bettikre vonatkoz6 vagy szavakri YoF © Aaloxta oldforduthat agra Akatkutia~ sedmoldstavan, -képtetenség Akalkulidn a szdmokkal valé méveletek gavarit opydnnél. A szimolisképesséy, szimbolikus tevékeny) alink és olvasva meg Gs aloxids, han Jol weimol6 | mielyet ttiaban is kifejo= ink, Mechanizmusa szerint « ravary leh agritis, aldizids Imatogndzla — testséma megélése A testséma zavarai k6ziil az tn. ujjagnézidt emeljaik ki, amikor a beteg nem képes az ujjukat mogktilinbztetni (Lésd kordbban is!) Felsz6litasra példdul a mutatéujj mozgasa helyett a kisujjat mozaitja, de hibstla: ul fiz ibe, j6l zongorazik, rajzol stb. Az ujjagnozishoz igen gyakran térsul a jobb-bal tévesztés. (A jobb-bal elkillint (és 5 eves kori, az ufjak azonositdsa 6 éves kort6l alakul ki.) A jobb-bal tévesztést emellett akalkulia, agréfia, apraxia és afiizia is kisérheti, A ‘esisémazavarok gyakran térsulnak a térelhanyagolés jelenségével. Ezek Keil az egyoldali vizwalis téragnézist emeljik ki, amikor a beteg a szavaknak, a jonclatoknak, soroknuk esak az egyik felét olvassa el, a papimak esak pl. a jobb oldalira fr, gépirésnal csak a gép jobb oldalén lév6 betiiket haszniilja stb, Apraxia és diszpraxia ~ a begyakorott mozgdsok elvesztése A frontilis diszpraxia elsésorban a domindns premotoros tdjék karosodasakor Iép fel, rendszerint mindkét, ritkabban esak az ellenoldali kézben, Oka a kérgi motoros mez6k és a torzsdticok kizti kapesolat megszakadésa, A mozgés folyamatos, sima megval6sulését Lurija ,kinetikus melédiénak” ne- veri, amelyhez ép mozgdstervezet és a részmozgasok egymésutinisdgdnak dsszc~ hangolisa sziikséges. A ,kinetikus organizéci6t” lehet6vé teszi a megvalésult rész~ mozsgist Létreho76 impulzns patlisa 4s a2 akadélytalan &téllés az dj mozesvelemee, Premotoros eredett mozgdszavar esetén a mozgasprogram megtartott, de meg. satinik @ begyakorolt, automatizélédott mozgasok folyamatossaga, ezért az impulzusok kiln akarati aktust igényetnek. Fellemz6, hogy az egyes mozessele- nek egymést6l izolsltan, scageatottan zajlanak le, a beinditott mozgésok megta- padnak, ismétlédnek (perszeverdcid), és felesleges részmozgésok jelentkeznek. Frontilis diszpraxidnal a gépir6 nem tud folyamatosan gépelni, minden betit kii- lin Ut le, Az. iris megromlik, a beteg kiln rajzolja az egyes betdket, esetleg feles- leges vonalakat produkil, Apraxitis mechani frontalis agrafia is, az Exner-hely sértilése eset6n (Iasi kordbban!), Apraxidinak nevezziik a cétszert mozgisnak, a gesztusok kivitelezésének, w esekbizk adekvdt hasznélaténak, a tanult automatikus mozgdsegyittesek sima ki- Vilelezésének képtclenséyét. Apraxidrdl csak akkor beszéliink, ha a mozgésorganizé- cidban részt vev6 pilysik épek; koordindciézavar nem dll fenn, a beteg tudata tis foladatot mogérti, kizithats az optikus agnézia 63 a szenzoros afizia (laxd eldbb!). Altalinos jellemz6je, hogy célmozgas elsésorban teszthelyzetben (felsedlitds, alike dls) zavart, wz automatikusan végrehajtott tevékenységeknél megtartot leh — OSSZEGZES zakkinyviinkben kifejtettik a kéziréis anatémiai és pszichofiziolOgial Hille rének alapismereteit, azaz a mozgdsrendszer, az idegrendszer és a. é17¢h4 704 vo felépitécének 65 mékddéeének, valamint az fristevékenyséy, kialakuliniah fejldésének és zavarainak szaktudoményi jellemz6it. ‘Az ember olyan vilégba sziiletik, ahol el6szir a scenzomotoros informiiciok passziv befogadésdra kényszeril, A fejl6dés kévetkextéhen azonban a morn, ax ideg.- és az érzékszervek reflexes, onkéntelen mékodése egyre tudatosabbi vélik, igy gyors mozgést, koordindlt és anticipals (képzeteker eldvételesd) yaer vezet alakul ki, Az ember képes lesz. ij tipust, int@ alkalmazkodasra a fo Iyamatosan véltoz6 kérnyezetben, A tanulményok alapjén felteheten sokan osatjak azt a yéleményt, hogy # Ki: irdis képessége az emberiség legnagyobb csodai kiizé tartozik. A gyermekl Vi selkedés és cselekvéssorok vizsgélatival felfedezhetjiik az ember mikromoloroy teljesitményének szervez6dését; a feln6tt ember speci készséeinck (most lh sorban az irds, az Sbrdzolés, a rajz, a mozgaskoordinécid, az, olvasis, a bessédl) elemzésével, eayedi sajétsdgainak felismerésével pedig, kivetkeztetheliink szemé lyiségbeli tulajdonsdgaira.