A BOLOGNAI FOLYAMAT ÉS AZ ÚJ FELSŐOKTATÁSI

RENDSZER*
Európá ba n a fels őokta tá s óriá s i vá ltozá s on megy ke re s ztül, a mi több mint 5600
fels őokta tá s i inté zmé nyt é s mintegy 16 millió e gyete mi ha llga tót é rint. A z a la pve tő,
e ls ő okmány, a me ly Európa -s zerte a trans zformálódá s c é lja it me gha tá rozta , a
Bologna i N yila tkozat. A z e urópai fe ls őoktatás i re formok folya matába n ke le tke ze tt
többi okmá nnya l együtt e z alkotja a Bolognai Folya ma tot.
XI. évfolyam A Bologna i N yila tkozatot 1999-be n írta a lá több e urópai ors zá g fels őokta tá s s a l
3. szám, me gbízott minis zte re . A ma i na pig a Bologna i N yila tkoza tot Európa 45 ors zá ga írta
2007. március a lá , köztük a mié nk is . A Bologna i Folya ma t c é lja , hogy 2010-ig lé trehozza a z
e gyetemi oktatás é s kuta tá s egys é ge s e urópa i re nds ze ré t, egyide jűle g e lis me rve é s
Bolonjski procesi i nov
me gtartva a ne mze ti s a já tos s á gok különbözős é gé t (kultúra , nyelv, hagyomány s tb. ).
sistem visokog obrazovanja
animira pažnju naše Ily módon s zere tné ne k Európá ba n ruga lma s abb és ha té konya bb fels őokta tá s i re nds ze rt
sveukupne javnosti, naročito te remte ni, a mely kompe titív le nne a tudás globá lis világpia c án is .
intelektualne. I kao što A Bologna i Folya maton belül a le gfontos abb konkré t cé lok (inté zke dé s e k) a
evropski procesi unificiraju köve tke zők:
svaki sektor života u
državama članicama,
a z Eur óp a i Kr e d i t- á ts zá mí tá s i Re nd s ze r ( a ngol ul ECTS) b e v e ze té s e ,
nastojeći da one pri tome
sačuvaju svoju fizionomiju, u a ké p zé s 3 c i kl us b ó l á l l ó ú j s tr uktúr á j á na k e l fo ga d á s a ,
svojoj konačnosti one se a z e gye te mi ha l l ga tó k é s a ta ná r o k mo b i l i tá s á na k s e r ke nté s e ,
svode na prohodnost i ö s s ze ha s onl í tha tó o kl e v e l e k r e nd s ze r é ne k e l foga dá s a .
funkcionalitet. Bolonjska
deklaracija tangira oko 5600 A Sze rb Köztá rs a s á g Ké pvis e lőhá za e gy é vvel e ze lőtt meghozta az új fe ls őoktatás i
istitucija i oko 16 miliona
studenata što je kvantum koji
törvényt, ame lye t ös s zhangba hozta k a Bologna i Folya ma t elve ive l.
ne može ostaviti indiferent-
nim nijednu državu. Tu je
definisan i vremenski okvir,
tako da do 2010. godine
sistem treba da bude
zaokružen (tu je studij i
istraživanja). I naša zemlja je
usaglasila zakon sa
bolonjskim procesima. U
odnosu na raniju šemu, ističu
se neke važne novine kao što
su:
– uvođenje ECTS (kreditni
sistem);
– struktura obrazovanja sa tri
ciklusa;
– podsticanje mobilnosti
studenata i profesora;
– prihvat sistema
kompatibilnosti diploma;
Sve ovo i druge važne A BO LOG N AI N YILAT KOZAT TA L KA PC SO LAT OS
izmene moraju se apsolvirati A LA PVET Ő FO GA LMA K
od strane svih činilaca, kako
bi mladi ljudi obezbedili sebi A z Európa i Kre ditrends ze r, angolul Europe an C re dit Tra ns fer Sys te m (EC T S), a
plasman u Evropi.
me nnyis é gi é rté ke lé s egys ége s re nds ze re , a me ly a hallga tó tudás s ze rzé s be fektete tt
* Részlet az Újvidéki Egyetem munkájá t, képe s s é ge it é s já rtas s ágá t (ta nulmá nyi e re dmé nyé t) öleli fe l, a ta nulmá nyi
által kiadott Rövid útmutató – program, va la mint a progra mon be lül minden tárgy követe lmé nye i s ze rint.
A Bolognai Folyamat és az új
felsőoktatási rendszer c. A kre dite k (pontok) a z e urópai fe ls őoktatás i re nds ze r a ffé le közös „va lutá já t”
kiadványból, amely ké pe zik, a me ly a ha llga tó vizs gá va l iga zolt be fe kte te tt munká ján alapul.
beszerezhető az Újvidéki A z Európa i Kre ditrends ze r a lapve tő jellegze te s s é ge i:
Egyetem karain illetve
letölthető a következő címről:
http://www.ns.ac.yu/ a ha l l ga tó á tl a g he ti 4 0 ó r á t do l go zi k
stara/tempusns/ a ha l l ga tó ö s s zte r he l é s e a b bó l á l l , ho gy j á r a z e l ő a d á s o kr a é s gya ko r l a to kr a ,
vodic.pdf ko nzul tá c i ó kr a , ké s zül a ta ní tá s r a , s ze mi ná r i umi d ol go za to ka t, pr oj e kte ke t,
me s te r d i p l o ma - ( ma s te r ) do l go za to t ké s zí t s tb.,
a ko nv e nc i ó s ze r i nt a z á tl a go s ha l l ga tó me nnyi s é gi te r he l é s e , te l j e s í tmé nye e gy
ta né vb e n 6 0 kr e di t, i l l e tv e e gy s ze me s zte r b e n 3 0 kr e d i t
e gy kr e d i t 25 - 3 0 ór a munká na k fe l e l me g,
kr e di t j á r a ta nul má nyi p r o gr a m mi nde n komp one ns é é r t ( tá r gy, mo d ul , ta nul má nyi
p r o gr a m, d i p l o ma munka , d i s s ze r tá c i ó s tb.)
a ha l l ga tó e gy- e gy v i zs gá é r t c s a k a zutá n ka p kr e d i te t, ho gy vi zs gá i t l e te tte ,
a kr e d i t ne m os ztá l yza t é s ne m he l ye tte s í ti a zt.

A z EC T S s e rke nti a ha llga tók mozgá s á t/mobilitás á t a z e urópa i fe ls őokta tá s i

té rs é gben azá lta l, hogy a különböző intézménye kben s ze rze tt kre dite t á tvihe tik és
gyűjthe tik, me gkönnyíti az Európán be lüli ors zágok között a diplomá k e lis merés é t é s
ily módon fe jle s zti a fe ls őokta tá s e urópa i dime nziójá t. A kre dit ne m nyer
a utomatikus elis me ré s t, ha ne m a z a domá nyozó progra m é s inté zmé ny kvalitá s á na k
e lis meré s é t jelenti.
Ez a re nds zer le hetővé te s zi a kreditgyűjtés t a ta nulmá nyok folya má n minda ddig,
a míg meg ne m le s z a me ghatározott s za kmá hoz s züks é ge s s zá m. Ezt a kredits zá mot
irá nyozza elő a ta nulmá nyi progra m, a melyre íra tkozta k.
A mi fels őokta tá s i re nds ze rünkben a tané v októbe r 1-től a köve tke ző é v s ze pte mbe r
30-á ig tart, é s ké t, időbe n kie gyenlített s ze me s zte rből á ll, a me lye k e gyenké nt 30
kreditet hozna k.
A z, hogy a hallga tó egy s zeme s zte rbe n há ny ta ntárgya t ha llga t, vá ltozó, é s a
ta nulmányi progra mtól é s kartól függ.
A ta nulmány kime netele az a kompe te nc ia , járta s s á g és /va gy á llá s pont, me lyre a
ha llga tó e gy megha tá rozott ta nulá s i folya ma t a latt s ze rt te s z. A ta nulmá ny kimene te le
ne m vona tkozik a z e lőa dá s ok ta rta lmá ra va gy móds zerta ná ra , ha ne m arra , a mit a
ha llga tótól e lvá rna k, hogy a ta nulá s folya ma tá ba n kife jle s s ze n vagy s zert te gye n rá .
A ta nulmány kime netelé t me ghatározzá k a z egé s z tanulmá nyi progra m é s az e gye s
ta ntá rgya k e s e té be n is . A z a néze t is érvénye s , mis ze rint a ha llga tó, ha le te tte a
vizs gá it é s te kintet nélkül a rra , hogy milye n os ztá lyza tta l, s ze rt te tt me ghatározott
kompetenc iá ra , ille tve ta nulmá nyi kime ne te lre és „megs ze rezte ” a z e lőirá nyzott
kredits zá mot.

O KLEVÉLMELLÉKLET
(DIPLOMA SUPPLEMENT )

Egye te mi ta nulmá nya ik vé ge zté vel a ha llga tók a diploma mellett ka pna k mé g e gy
hiva ta los okmá nyt, a me lyne k okle vé lmelléklet a ne ve (a ngolul Diploma Supple ment).
Ez az okmány tarta lmazza a hallga tó által s ike re s e n e lvé gze tt tanulmá nyok
te rmé s ze té nek, s zintjé nek, ta rta lmá na k é s s tá tus á na k s za bványos ított le írá s á t.
Fe ls orolja a ta nulmá nyi progra m ré s zlete it é s az e lé rt os ztá lyza tokat. A z
okle vé lmellékle t ta rta lma zha tná a hallga tó le te tt vizs gá i, minde n ta ntá rgy EC T S
kreditje é s a kapott os ztá lyzatok me llett a ta ná rok né vje gyzé ké t, a ká rcs a k a ha llgató
ta nulmányon kívüli te véke nys é gé t is : egye te mis ta s zerveze te kbe li ta gs á g, s port- é s
kultúrte véke nys é g, a ka ron s zerveze tt tanfolya mokon és s zeminá riumokon va ló
rés zvéte l, ide ge nnyelv-tudás s tb. A ta nulmá nyok mindhá rom c iklus á ra adna k ki
okle ve le t é s okle vélme llé kle te t s zerb é s angol nye lve n. A z oklevé lme llé kle t
rendkívül fontos okmá ny a hallgatók mobilitá s á nak s ze mpontjá ból, a ká rc s ak a le endő
munkavá lla lá s kor, me rt a z okle vé len fe ltünte te tt hiva tá s me llett be te kintés t ad a
feldolgozott tanulmá nyi progra m ta rta lmá ba is .

A TAN ULMÁN YO K FA J T ÁI ÉS C IKLUSA I

Sze rbiá ban kétfé le ta nulmá ny ka te gória lé te zik:

Aka dé mi a i ta nul má nyo k, a me l ye k c é l j a fe l ké s zí te ni a ha l l ga tó ka t tudo má nyo s ,

s za kma i é s műv é s ze ti v í v má nyo k ki fe j l e s zté s é r e é s a l ka l ma zá s á r a . Eze k i nká b b
e l mé l e ti e k é s a z e gye te me n fo l yta tha tók.
Sza kma i ta nul má nyok, a me l ye k c é l j a fe l ké s zí te ni a ha l l ga tó ka t a munka fol ya ma tb a
v a l ó be ka p c s o l ó d á s ho z s zü ks é ge s tud á s é s j á r ta s s á g a l ka l ma zá s á r a . Eze k i nká b b
gya ko r l a ti p r o bl é má k me go l d á s á ho z ka p c s o l ó dna k, é s a z e gykor i fői s kol á ko n
fo l yta tha tó k ( ma s za kta nul má nyi fői s kol á k) , de e gye te me ke n i s .

A ta nulmányok e ls ő (3-4 é ve s ) s zintjé nek befejezé s e után a ha llga tó me gka pja a z

e ls ő a ka dé mia i rangot („Bac he lor” – BSc ), a mi lehe tővé te s zi s zá má ra , hogy munká ba
lé pje n a munkapia c on va gy folyta s s a a diploma i tanulmá nyoka t. A ké pzés t folyta tni
le he t a gya korla tba n töltött bizonyos idő eltelte utá n is .
Ö t é v után, az okle ve le s (a megfele lő s za kma me gne ve zé s e) – ma s ter ra ng, illetve
300 EC T S kre dit me gs ze rzés e utá n le he tős é g a da tik a munkapia c on va ló
e lhe lye zke dé s re vagy, bizonyos fe lté te le k me llett, a s za kos ított vagy doktori
ta nulmányok folyta tás á ra .

MO BILIT Á S ÉS A BO LOG N AI FO LYA MAT

A Bologna i Folya mat a la pvető c élkitűzé s eine k e gyike , hogy le he tővé te gye é s
s e rke nts e a ha llga tók é s ta nárok mobilitá s á t a z európa i fe ls őokta tá s i té rs é gen be lül.
Elmondhatjuk, hogy a Bolognai Folya ma t álta l be veze te tt intézke dés e k többs é ge –
mint a z EC T S, a ta nulmá nyok új s truktúrája, a z okle vé lmellé klet s tb. – azt hiva tott
e lős e gíteni, hogy a ha llga tók, taná rok é s kuta tók könnye bbe n é s biztos a bban
mozogja na k a z európa i fe ls őokta tá s i térs é gen belül.
Mobilitá s alatt a zt é rtjük, hogy a ha llga tók, a z e lőa dó káde r é s a kutatók
mozogna k a z egye te me k között, mind a z ors zágon be lül, mind külföldön, te kintet
né lkül a rra , hogy a ta nulmá nyokna k c s ak egy ré s zé ről (s ze me s zte r, ta név) va gy az
e gé s z ké pzé s folytatás á ról va n s zó.
A z e gye te mi ha llga tók mobilitá s a az Európai Unió prioritás a inak egyike a z
okta tá s politika te ré n, é s e z le gjobba n nyomon köve the tő a pé nzös s ze gekbe n, me lyeke t
a mobilitás i programokba fe kte tne k, mint pl. az Era s mus , a z Era s mus Mundus és
má s ok, ame lye ke t re mé nye ink s ze rint a követke ző é vtől a mi ha llga tóink is telje s
mé rté kbe n ha s zná lha tnak.