UI ROSN BSUZSANNA, eee nMAN Ln ELTE EOTVOS KIADOA kétet tébb szempontbdl is kiemelked6, nemzetkézi Pri feo Baa Roe ORCL ey Ceuta lélektani szempontbd! ujrafogalmazza az egészség- ROU eA ac at ee ey alan ted Mt Ce ers Wie Ket Meco oh a ote col Paras a Me een ace mare fe ha Co) UL k6zéppontba. PN motel EM ole RIE eZee Manco] alig targyalt kérdéskor: Cee me eC secon Colonie tee roe Cra Viceroy ter Westy 4006s Peron eeel oni cclen Pm 21a ie i alapkérdései irant érdekl6d6 valamennyi olvasét Pty ce) ig MU eM Aan olel ice) ce Celt alec Tal erde UUM od dN oto Lao méanyos szinvonalat. | iil 1360 FtTARTALOM 1. MLAZ EGESZSEGPSZICHOLOGIA VOrténeti attekintés. A pszich gészséygondozisban Aklinikai pszichol a dualisztikus test-lélek felfogas 3} Abiomedikalis model] 1s A bio-pszichoszocialis modell és térténcti elézményei 16 ‘Abio-pszichoszocialis modell rendszerelméleti alapjai. A tudoméinyos gondolkodés paradigmavaltasa és az immunoldgia fejlédése 19 A rendszerszemicletii megkézelités paradigmatikus esete: a pszicho-neuroimmunolégia 19 2, Az cpészségpszicholégia megsztlletése 23 Az cgészségpszicholdgia definicidja, céljai és tareya 24 3. Az cpészségpszichologia tarstudomanyai és azokhoz val6 viszonya 28 Klinikai egészségpszichologia 28 Magatartasorvoslas 28 Il, ,EGESZSEGMAGATART AS”, EGESZSEGMEGORZO MAGAT ARTAS 30 Bevezeté, 30 1. Az epészségviselkedés demogréfiai meghatarozoi 31 Fgészségviselkedés és mortalités 31 2. Egészségtudat 34 Nemn tudatos egészséginagatartés 35 Egészs¢gmagatartas és énkontroll 36 ‘Az cgészséghiedelem és a kontliktusmodell 36 II, BETEGSEGMAGATARTAS 40 1. Betegszerep 40 2, Betegséadefinicidk, a kronikus betegség mint krizis 41 3. Akrénikus betegség 43 4, A kronikus bete 4 Oki kontroll, a kévetkezményck f6létt gyakorolt kontroll, Attolt kontroll elsédleges és masodlagos kontroll Aq Egy tovabbi fogalmi konstrukcid, a ,,hatékonység”. Albert Bandura modellje 48 9 Szivésség, (hardiness). Kobasa modelljeMegktizd 5. Egy paradox jelenség, a betegség keltette optimizmus. Betegséaiag kos betegeknél és és pozitiv gondolkodas starts Eletveszélyben: a szivinfarktus 6. Betegs¢gmagatarta Osszefoglalas IV. KOROS BETEGSEGMAGATARTAS ES SZOMATOFORM ZAVAROK 1. Bevezet6. Szemléleti kérdések; az orvos és a szomatoform zavarban szenved6 beteg Differencidldia Az orvos-beteg ¥ ni sztikai problémal szony probléméaja szomatoform zavarok | szol toform za elképzelések Alexitimia és sz A szomatoform zavarok pate szicholdgi matoform Zavarok nezisérdl: beszéd helyett testbeszéd A szomatoform zavarok formai Szomatizacios zavar Differencidlatlan szomatoform zavar Konverzids zavar Hipochondriéizis A hipochondriézis fbb jellémzéi A hipochondriazis értelmezései Test-dizmorfids zavar Feltevés a szomatoform zavarok patofiziolégidjarél A stresszvalaszok mintizatai és a figyelem iranya. Hipotézis ‘urotranszmisszid és a figyelem irany: Agyi 2. A fajdalom pszihofiziologiai és eyészségpszicholdgiai clemzése k, kGzérzet, fajdalom Viszcerilis € Viszcerilis [4jdalom A viszceralis fajdalo Fajdalomélmények pszichés komponensei_pszichés tényez6k fajdalom kelté hatasai Melzack kapukontroll-elmélete és a fajdalom gatlas: ajdalom Neurotranszmi: Attolt vagy kisugarz6 A fajdalom emléke A fajdalomra emlékezés kisérleti vizsgalata Az atélt fajdalom idézitett bomba-effektusa 80 8Fajdalom és szimpatikus idegrendszeri hatasok lom és személyiség szetett kérformak és pszichoterapiaja Fajdalomszindrémék mint szomatoform zavarok Szocialis élmények és fijdalom. A fajdalomjatszma Edukdcids programok az A beteg Konstruktiv attitiidje, az elfog szerepe a gyégyulasban om egés7ségpszicholégiai clemzé: egészségpszicholégiéban ds és az aktiv megkiizdés 3. A fajdalom gyégyitasa Fizikai és ingerléses terapiak, akupunktira és kognitiv terapidk a fajdalom kezelésébe Csoportterapiak a fijdalom kezelésében Fajdaloraklinis 4. Faradtsdg, depresszio, fajdalom Kronikus faradtsag-szindroma és depresszio Nem pszichoszomatikus faradtsig Krénikus faradtsag és kronikus fajdalon: Osszefoglalc V. PLACEBOHATAS Placébohatas és pszichoterdpia. responzivitasban Ajobb félteke szerepe a placébé Placébohatés és orvos-beteg kapesolat. A nocébé Placébohatas és kondicionalas Placébohatas és az endogén opiat-peptid (EOP) rendszer aktivitase A placébohatas expektancia-attribuicids értelmez¢ Placébofiig VL. TERMINALIS BE EGSEG, TANATOLOGIAI KERDESEK Zevezetés: a magyarorszéi problémdirél. Mir terminalis beteg élmér Ami bent az kint, ami kint Az élet clsé és utolsé szakasza: parhuzamok Jalal és ritus: egy példa Megjegyzések a termindlis bete tanatolégiai mozgalomrdl és a tanatolégia sz6Ini a fejezet? z bent altal leirt stad: ég Kitbler-Ro: Termindlis betegség és kapcsolatkészség Ahalal jelentése és a halalhoz valé viszony 98 100 104 105 105Ahalal tagadé A szimbolikus halhatatlar Személyiségfejlédés A gondolkodas Eletszakaszok, életkizépi krizis A tudattalan és a halal Alvilag és tudattalan. A halél kényvei Az inferior funkeiG a halal elfogadésa posztformilis fejlédése A halal jelenté Pszichologiai vizsgalémédszerek A Templer-féle Halalfélelem-skéla A Dickstein-féle Haldlaggodalom-skala A Templer-féle Halldepress7ié-skala Lester Halal irdnti attitiid-skalaja Neimeryer és Moore Multidimenzionalis F Gesser, Wong és Reker halalattitiid Wong, Reker Ross és Pollio: A halal metaforai A tanatopszicholégiai vi Halal és tagadés, elfojtis, A tabutézis VIL ASE ES A ,KIEGESI SZINDROMA” Bevezetés. A segitdhivatésok pszicholég elhanyagolt teriilete Az nazai elézményei A fejezet célja szichote Az orvos-beteg viszony a { anya-gyermek kapesolat A viszont-indulatattétel modern értely Alphonse Maeder: a gyég apaszte beteyekke fikaci¢ Ogden: a projektiy ide Stern: az affektiv rihangolddas: intermodalités az interafiektivit Empatia a pszichoterdpidbar Theodore Reik, James Marcia tolmaesolé pszicholgiajaba Carl Rogers Envédé attribiicidk, pozitiv illeziok a halal elfo; e a pszicholégai kutatasok tiikrében ac \félel profil kérdéive alomodszerek értékelése és a eteg kapesolat, az empatia- és altruizmuskutatis © Bi lem-skalaja iesser Revidealt Haldlattittid-profil kérdéive éma indoklasa STTOHTVATASOK PSZICHOLOGIAJA. EMPATIA, ALTRUIZMUS az egészségpszichologic pidban és a preverbalis yulast hoz6 archetipusa. Riské Agnes jeverctés az empatiaiz Kohut Az empitiafogalom alakulésanak korai torté Hein nete mai szemmel Empatia az esztétikabun és az, intermod Titchener az empatiarél Az animizmus: mi vetill mibe? A fiziognémiés észlelés lis élmény A fizio isérleti vizsgélate gjlédés-elmélete Az empatia és az én-nem én elkiiléniilése Martin Hoffman empatial Az empatias valasz meghataroz6i Az empatias szinkrdnjelenségek ! ffman: kognitiv halék hatésa az empatids valaszra. O d empiitia és bit A szimpatia- és az Kisérletek patia Az empat Ervin Staub mpatiafogalom alakulisa és meghatérozésai 07 € galom komplex megkézelite a mérésérol nitiv empatia Participaciés empatia Afiektiv empatie Empatias csatlakozas Parallel empitia Reaktiv empatia Mark Davis Elézmények Folyamatok imenetel 3. Intraperszonalis és altruizmus. Az altruizmus mi Empi az empatia interperszonalis kimenetele Pszichoanalitik is altruizmus-felfogasok és néhény kommentér Altruizmus, narcizmus, gondoskodas Altruizmus és agresszié Altruizmus és reakcidképzé Anna Freud az altruizmusrél. Az altruizmus mint elharitémect ésd naltruizmus A pszichoanalizis elfogac 4a genuin altruizm Az altruizmus kisérleti vizsgalata Az 6nz6 altruizmus két elmélete. Egoisztikus és genuin altruizmus Menektilés a szenvedés latva nyatél: a genuin altruizmus probaja izmus €5 megerésités. Az altruizmus szocialis tanuldselmélete nizmus 196 198 199 200 202 204 206 206 207Megerdsitési és selfpercepcié-clmélet. Intrinsic vs. genuin altruizmus A genuin altruizmus és az empatia formai Osszefoglalé az altruista személyiségral Kiégés Vill. ZARSZO IRODALOM FUGGELEK Davis:Inte Mehrabian Hosp ersonal Reactivity Index (TRI) Epstein: Emocionalis Empétia Mutaté ce-ban miik6d6 segiték hatékony (Hospice Related Seif Efficacy S Templer és mtsi: Haldldepresszi6-ské A Dickstein-té! odalom: Lester Halal iranti attitiid skalaja Neimeryer és Moore Multidimenzionalis Hal Ross és Pollio: A metaféra kérdéiv tételei félelem-skalaja TARGYMUTATO NEVMUTATO extrinsic-motivalt, 208 209 210 211 260 269MI AZ EGESZSEGPSZICHOLOGIA? 1. Térténeti Attekintés. A pszicholgus az egészséggondozasban 1 Klinikai pszichologia és a dh kus test-lélek felfogas kéveté évekbe negsziiletése elétt, a IT. vilaghab Az egészségpsziche mint latni foujuk, elégeé egyoldalitar sszichologiat az egészségiigyben dontéen, ¢ Klinikai pszicholégia képviselte. Schotield Gttoré tanulmanya (1969) t elsékent a figyelmet arra, hogy a klinikai pszichologia szimte kizdrél riai problémakra ésszpontosit (i. m nentilis betegekkel foglalkozik, fokent ely k 0.). A klinikai pszicholé oszdlyokon, ideggonde korlatozza, behatarolja kedik. A klinikai pszicholdgia eszer az utébbi évtizedekbe fejlédése téviton jai Onkorldtezdst Millon (1982) 0) en élesen biralta. Millon szerint @ Adinikai ps nnikor a dualisztikus test-lélek modell kévetve val fe sontja, & ezzel egydtt az egészséggondozast is, mégpediy oly médon, ahogyan a attit(id a beteget illogikusan szegmensekre lalkozasra korlétozza”. t nrvostudomény tette az alabb ismertetésre kerillé biomedikalis modell alapjar test-Iélek modell hivei élesen elkiilénitik a funkciondlis dualisztike tegségcket egymast6l. Schofield tanulmanya szerint, amely a pszichol6giat altalaban marasztal a pszicholégus felkésziiletlen a nem-pszichiatriai, multidiszciplinaris kutatas: an valé részvételre”, st, ,,a pszichologia gy viselkedik, mint a partéban marad iny, aki fennen hangoztatja artatlansagat olyan életkorban, amikor ez mar egyalta an nem érdem” (Schofield, i. m. $73. .). Schotield meggyézden illusztralja sszicholgia felkészitletlensépet: attekinti két év (196667) teljes pszichologiai rodalmat és débbenten utal arra, hogy a pszichologia alig foglalkozik az egé égiipy kurrens kérdéseivel azokon a teriileteken, ahol kompetenciaja kézenfekvd volna. Hyennek tekinti pl. a koztiti balesetek pszicholégai tényezdit, a sziile vabilyozas kérdését vagy a mitéti beavatkozas kontextusanak pszicholégiai elem Apszichologia problémaérzékenységénck hidnyaért Schofield a teszi feleléssé, amely nem ad 6szt6nzést a mentali: yeszség vagy mentalh i até innovativ kutatasokra. ,,A pszichologiénak az a problémakéren ti ilvin szamtalan tovabbi témdra is utalhatSége, hogy a mentilis egészség teriiletén ttilmender gyi szolgiltatasokhoz, mind pszicholégus/udés képz deddig ez pszichiatriai bete 82. ,orvosi pszicholégus” 5 is hozzajaruljon az egészsépii dig nem fog realizdlodni — itja — amip. a Klinikai ben hatarozott valtozas nem kovetkezik he, mive Képzés szinte kizérolagosan a pszichidttiai megbetepedésckre, chiatriai szolgdltatasokra korlatozédott.” Sch oficld akma kidolgozasarél beszél, mivel tanulmany ekre és ak meg jclenésekor az egészsé spszicholégia még nem sziiletett meg. Amit a pszichologiatel tobb mint negyedszaza Az oktat elvart, azt az, egészségps las mellett felclésnek t icholégia valtotta valéra. intette azonban az Amerikai Pszicholoy Térsasdgot is, amely nem tartotta szimon az cecszsépiigy teriiletén adédé kormany zati é ‘ntamogatisokat, ezeket a Ichetdségeket ner asznalta ki. Kimondta, oldgia igen korlitozott méntékben véillalt (1966. y) vés2t a nemzeti eseszscgiigyben. A hatvanas évek amerikai viszonyaira vonatkorg megilllapit azért idézziik, mert hazankban szinte apjainkig érvényesck voltak. Az ELTE pszicholégiai szakirany és a klinika Pszichologia tantargy jelent dttorést Schofieldnek azzal a gondolataval is egyetérthetiink amely sze ‘chabilitacids szolgéltatasok szdmos kutatasi és Pszicholégia szmara; ilyenek tébbek kézi itiiddk, az egés7ségvédelem Schofield (1969) korszakos tanu don a pszic i hogy & pszi Zicholégusképzésben ujonnan indult exészsé pszicholopiat szak épzésben bevezetett egés7sé sz0ci- akorlati témat kindlnak a solatos ismeretck, foglalkozik elséként explic holdgia szerepév -gészségiigyi szolgdltatase érvel amellett, hogy a pszicholéwi megelézésében és kezelésében epyardnt volt Evtizeddel késébb megsziiletd eg Vetiti elére. Alapgondolata, hogy a 1) esak epyik mo: ferén, Meggyiézber isban, a betegségek 2 tennivaldja, Ezzel a csaknem epy észségfennta sescgpszicholdgia programjat és Ondefinicidj mdilis egészség vagy betep ktusa, Erdekes, hogy az amerikai Nemzeti Mentilis (DE (National Institute of M I ental Health: NIMH) és mas ar crikai intézménye hologiaté is tébb zxGelt vartak ¢ igyben, amelyher, a pszichologusok nem voltak kelléen “pzetiek, holott a forrésok rendelkezésre alltak. Az igény teh a tarsadalom feldl jelentkezett, nem a pszichologia infejlédéstbél adodor Ujabb teoretikus igényti tam Imanyaban Millon (1982) a klinik psziche Peidnak a lelki betepségekre valé korlitozédésat a dualisztikus test-lélok felfopas eredményének tekintette? Szerintc »4 klinikai pszicholégia krizise abbol a lopike A lélek dualizmus gondolatat, mint ismere Descartes (1596 filozétus vezette b Descartes az idegrendszer mitikédéset a parizsi p: okban akkoriban elallitott mechanikus szobrok mintdira képzelte el, amelyek hid tulikus nyomas ir me F lelki jelenségcket is ilyen, mechanikus alapon értelmerd, ondolats vallisellenesnek bizonyul, mivel nem szamol a seabed! akerat le ezésével. Eppen evér Descar nechanikusan mikodé test mellé exy tle figgetten, kiilbn lelket fe felis e zl. Megiegyezztik, hogy a szabad akarat kérdésével a 1 jodem pszivholdgia és idegtudo. many sem tudott megbirit ai kévetkeztetésb6] adédik, hogy mivel a viselkedészavarokat pszichoszocialis para: minusaiban definidljak, a pszicholégusoknak nem kell szomatikus problémakkal, amelyek hatékortik6n és felclésségakon kivill esnek Azta tényt, hogy az amerikai klinikai pszicholégusok tevékenységi kori- ket a mentilis roblémakorére korlétozték, j6l példdzza Belar viss emlékezése (Belar és mtsi, 1987), akit kezd6 klinikus kordban, ¢ méterek ter alkozniuk a etepsépi es évek elejér megfeddiek a felettesci, amikor a krénikus féjdalom kérdésével, illetve a sebészet betegek pszicholégiai tamogatdsdval kivant foglalkozni. Vezetd klinikai pszichols: pusok az emlitett tertileteken nem tartottak sziiks¢ éget. Hasonlé cllendllés mutatl iniézmények rés76rél is. Millon (1982) elk tigyben dolgozé adminisztrativ személyzet a pszichologiai szolgdltatésokat el sen nesnek, st lehetségesnek a pszi- ozott azonban az ¢{ s2sé chologiai tevékenys eritének itéli azt a gyakori esetet, amikor az egészség- tudja képzelni a nem pszichidtriai, orvosi, sebészeti osztélyokon. Sokan még elfogadni (pl. a fejfAjas pszi tekintik). Ez Belar és mtsi ir fennhe reuropszichologiat és a pszichofiziologiat s cholégiai kezelését kizardlag ,,a neurolégus dolgénal 987) szerint ott fordul el, ahol Jolgozik, és a pszichiater arra térekszik, 1 ben tartsa (Id. Belart, 1987). A test-lélek dualize m tudjal »szicholégus a pszichi saga alatt zicholégiat szubordinalt szere 6 probléma volt és van Eppiigy, mint a pszichidtridiban és a s tehat még a kézelmiltban is él sok esetben ma is az a klinikai pszicholog z ndozasban. A mentalh iidtriai szocialis iénés_szakemberek (beleérive a szicholégusokat) nem érezték sziikséget, hogy bepillanisanak pdcienscik orvosi kartongiba, mielétt pszichoterapiat kezdtek volna. A legtébben nem is szivesen vettek kezelés i beteget, mondvan, hogy anak ,,val6di” (€ feltevés szerint a pszichés szfératél fugectlen) problémaja van. A fentickb6] mindenesetre az kévetke: k, hogy a bontakoz6 egeszséepszi viszony kezdetben nem volt felhétlen: a két terilet nem volt ,,atjarhato”, nem rendelkezett ,,kézds nyelvvel”. A chologiai moz; ia kozi galom és a Klinikai pszicholé két szakteriilet viszonya, szemlcleti ktilénbségekb6l adédéan, még ma sem tekintheto harmonikusnak Alljon itt egyetlen hazai példa a klinikai pszicholégia és az ¢ pszichologia Ivzavarérdl”. Az ELTE Személyiség- é Klinikai Pszicholégiai Tanszékének gonde zistban megindult cgészségpsaicholégiai szakirany képzéskeretében, az mmunpatolégiai kérképek pszichoszomatik gyik gyakorlatan egy stilyos, zisztémds lupus eritematosusban (SLE) szenv élenitjat és Rors teszijét A beteg kezeléorvosa is jelen volt, aki részietesen ismertette egyrészt a beteg- elemezt lef jér6, relapszus-remisszids tipusi kérkép hat év elétti felismerés st, masrészt a beteg — hésiesnck mondhaté — magat tasAt a silyos Allapotokkal 81 kezdve. A betege! tesat felvételével egyidében. Tudni k ‘ltam, a Rorschac jegyzem, hogy néhiny évvel ezelétt sajat, klinikai pszicholégus ke yanezzel a felfogassal talalkoztam. K. Zskorfolyamat a betegnél irreverzibilis veseelvaltozashoz vezetett, amely iddkbzben (mar az atal Lany leszdzalékoltkent félallast la_portajan ezelést tett sziiks gessé. A explordciét utén) 1 vallalt, credeti végzettségénck megfeleléen a vendéglitdiparban, eg dolgozoit, ahol nyelvtudasat is hasznositotta. A kétnaponkénti szolg: igenybe veite csekély erejét, hogy minden masodik napot gyakorlatil feltiinden csinos, jéldpolt lany — munkakérébél adod Allapota azonban nyilvanvaloan Iehetetlenné tette, hogy rendsz mar két kérdjével szakitott réviddel a tervezett eskiivo elétt. A fivese y szallo lat oly meértékben Agyban toltott. A Warlokkal” esen szorakoznii j nis — xtele volt uc jon, randevizzon. Kordb takilkozdkon, 2 kapesolat idején ,tartotta magat”, tudataban volt azonban, hogy ezt a ‘ittélésben. Megkénnyebbiilés volt szamara a attak (az6ta egy harmadik kérdnek magatartast nem képes nytijtani az szakitas, amit mindket esetben sztilei is j6zamul tame is kiadta az Utjat), A Rorschach-tesztben szdmos paradox reakcio jelent meg, amelyek ivott klinikai pszicholégus (aki természctesen ismerte a kértorténetet) alapjan a me hisztérias karakterneurdzisra kévetkeztetett és a személyisépfejlédés silyos regresszidjét ‘a alakult ki a Rorschach-teszt értelmezése kérul: az cmlitett diagnosztizlta. Neves v pban_,bio- Klinikus Kolléga véleményével magira maradt: pszichoszomatikus, ponte az adott ilis” szemléletii Kallégantm velem cgyutt uigy vélekedett, ho; pazichosze ben a paradox reakeidk cléforduldsa (a jegyzdkonyy egyéh jegyeivel Osszhangban’ ndi szerep fenntartisdért folytatott heroikus ktizdelem jele, amely szerepnek a beteg, zemélyis¢yfejlédéstbél — adédéan esak szitk llapotabol — és nem patoldgias kézott tudott megfelelni. Tiszteletremélté éneré jelénck véltik a gondozott ktilsér beszAmoldja is megerdsitett: ennél a kellemes megiclenést, j6 fellépést, amit az orvos betegnél a legelesettebb allapotban sem tapasztalt ,hisztérids” megnyilvénuldsol chelyett felndtiet meghazudto!6 tartds, dnfegyelem jellemezte viselkedését, akkor is, amikor (utdbb) kozélték vele a mivesekezelés szikségesséyét és azt, hogy életét csa veseatiltetés mentheti meg Itt jegyezzik meg, hogy a szd (hisztéria) Skila- pontértékének szignifikains emelkedését SLE-ben és més reut autoimmun megbetegedésekben szenvedd ndbetegek medikilis problémakkal kezelt esetekkel. Liang és mtsi (1984) pl. arrdl szimoltak be, hogy medikalis nébetegek Atlag 10%-dndl taldltak abnormdlisan megemelkedett Hy-pontszdmot, ez az arany az autoimmun nébetegeknél 41% volt. Az idézett szerzok hangstlyoz- tk (i. 0 1 jar potencialis életveszélybil, MMPI Hy tikus rodalomban tébben Ieirtak az il, zemben az. egyéb mig 2 addi zik, hogy a ma 18, 0.), Nézetiik szerint a hisztéria bizonytalansagbél, a nyomorékka vals Ichetéségcb6l ad6dé szorongis kanalizalasihoz as pontértékek aduptiv, és nem neurolikus valaszoknak tekint tinetek a betegsé; segithctik az ¢rintetteket” (uo.) ini Az alakuléban lévé eg logia és a lyitette az a tény, hogy a testi (vagy pszichofiziolégiai) tinetck minimalisan médo- sultak a klinikai pszicholégiai megkozelités és a hagyomanyos pszichoterapiak révén; az tin. egészségiigyi problémak, a szomatikus beteaségek és a szomatoform zavarok kezelése specifikus, uj modszerck kidolgozasat tette sziikségessé. Mivel pedig, egy tudomanyt a médszertana (is) definial, kétségkivil eljétt a7 ideje egy tj aklinikai pszicholégiatél fiiggetlen alkalmazott pszichologiai szakteriilet kialakitasé. ai pszicholégia valsagat elméetesen az cgészségy azonban az orvostudomanynak is be Kellett fe icholégia megszilletésének. Ezt az oj diszciplinat adnia, és ott éppiigy meg kellett vivnia csatjét a test-lélek dualizmus — legalabbis implicit — felfogasat vallé, a dualisatikus szemlélet talajan allé szakemberekkel, méypedig a kézismert medikilis modell hiveivel. Az orvosi modellek rovid ismertetésével: a huszadik ad elsé felében uralkedé biomedikélis modellel és az utdbbi évtizedekben bekivetkezett paradigmavaltés sorin megjelent bio-pszichoszocialis modellel az alahbi fejezetben foglalkozunk A biomedikeilis modell A a dualizmust, amelyet a pszicholégidn beliil a klinikai pszicholé ia hagyoma- ayos értelmezésében ismertiink fel, az orvostudominyban a biomedikélis model testesiti meg A biomedikalis modell lényege, hogy a betegsépeket fiziolégiai zavarokra, mérhets riolégiai valtozokra vezeti vissza, amelyek hatterében fizikai sériilés, biokémiai Saratino, 1990, 1¢ el, és nem betegeket kezel, a hetoget és ezzel egyenstilyzavar, bakteridlis, virusos vagy egyéb fertizés All ( 0). Abiomedikalis orvoslas betegségeh ylitt az. egészséggondozast is illogikusan szegmensekre bontja. Redukcionista é exkluzionista (Engel, 196. 0.), amennyiben a kor¢ : tényez6t kizarva) csak biolégiai [aktorokra redukélja. Ebbél kévetkezik, hopy a biomedikalis model! nem tartja bet 5 panaszokka] jar) allapotot, amelynek nincs kimutathato biolégiai (fizikokémiai) oka. A biomedikal kokat bioldgiai, és (minden r égnek azt az (adott esetben stilyos szubjektiv is modell éppigy feltételezés, nyugati néphit, dogma, mint az amerikai indian vagy a kinai gyégyaszati wadiciok (Engel, 1977). bogy a betegség a test valasza a test veszélyeztetésére A biomedikalis modell természetesen sz4mos (els(isorban akut) bete esetéhen létjogosult. Nem alkalmas azonban olyan kronikus betegségek értelmezé sére, amelyeknek okai dsszctettek, lefolyasukra pedig kiilsé és belsé feltételek, igy az Gletfeltételck, az életesemények, az életméd, az élmények és a lelkidllapotok evyarint hatist avakorolnak apgondolata, A biomedikalis modell az orvoslis torténetéhen. A biomedikilis modell betegség felfogasaval és az abbél kévetkez6, egyenes ok terapids gyakorlattal az orvostudomany torténetének tbb korszakéban talilkozun A XVIIL szazad végetél a XIX. sza aL ezt a korszakot az orvostérténészek a heroikus orvoslas koranak nevezik ~ az orvosok @ kockazatos bed izzasztas, nyalaztatas, hanytatas. A drasztikus beavatkozasok hdtterében az a téve fogas allt, amely a be Sgyul, agi gondolkodasi modellt kévets zad_kdzepéi sress7iv tkozasokat végeztek, amilyen a véreztetés (képély6zés), hashaj tis, ségeket a rossz. vérre vezette visszu. Kévetker¢s is érdekében ettl a beteget meg kell szabadA modell huszadik szazadi té thoditasdban paradox moéden az orvostudo- nany Oridsi fejlddése jatszott szerepet. Itt emlithetjiik a diag nosztikus (mti: aboratoriumi) eljarasok hih az antibiotikumok és mas, hagy hatékonysdgu eyigyszerek felfedezését, a védéoltasok elterjedését, valaminta mlteti technika fejldéset. Az tj gydgyelianisok elsésorban az akut betegségek ellatasaban latvanyos ‘eredményckhez, vezettck. A fejlett tarsadalmakban jelentésen nétt az élettartam (az USA-ban 1950 &s 1978 k6zétt pl. 15%_-k: 1), mikéz. ben, amint azt Sara en megiclent epés zscepszichologiai kézikinyvében olvashatjuk, tizszeresére emelkedett az eg cszsegiigyre forditott Osszeg, Az orvostu: ny fejlidése az idésehb lakossap arinyanck emelkedését hozta magaval Az orvostudomény sikerei litsz6lag igazoltak a biomedikalis modell létjo gosultsagét, Hamarosan nyilvanvaléva vz ak azonban a modell hidnyossdpai mind teoretikus, mind gyakorlati von: atkozasban. A biomedikélis modell, mint mar jelez- ik, egvenes oksdigi vagy evyszert ok-okozati Viszonyt tételez, fel fiziols ‘ok €s betegségek kizétt. Ezt a ¢ ondolkodasi modellt mind a szaktudomanyok, mind tudomény metateoridi mara meghaladtak. A rendszerszemlélet térhéditasa nyon illetve epyes tudomanyteriiletek ~ Mint lati fogjuk ~ az immur iologia sa fellodésében egyre inkabb a cirlaléris oksdg elve, illetve az oki héldk alkalmazaea hyert polgarjogot A gyakorlati Vonatkozasokra térve: a bi eszkGzkizpontiisdga vilduszerte arsadalmi méretii ellendlldst valtott ki a betepellé- tas elszemélytelenedése miatt Az is tagadhatatlan yc It, hogy egyes, elsésorban Kronikus betegségek pydeyitasdban a biomedil is modell csédét mond, mivel eek lefolyasdban a fiziolépiai tenyezik mellett szimos mas kornyezeti, tarsadalmi pszicholégiai tényezi is meghatéror6 szerepet jatszik. A biomedikélis modellel tetlen mértékti azdapodasa ino 199 dom ai Zay nedikilis modell pyogyszer- és szemben az orvoslasban az Un. bio-pszichoszocialis model] lepett fel, amelyet elsél Ent Engel (1977) javasolt,4 ictdlis modell és trténeti elézményei AL orbszichoszocialis modell felismeri a psricholouiai szocialis, kulturdlis fakte rok szerepét a betepségck kialakulésabay ay Icfolydsban. Szerepet tulajdonit tovabba a7 orvosnak, az apolinak és az ewésr be ezondoz6 rendsvemek, azar az Feuerstein é misi (1986) nyomin megje yezziik, ho >dy (1973) dolgozott ki stfosé modellt egeszség és Engel tanulmanyat megelézéen ctegség rendszersvemléleti ért mezesére. Modellje szerint zubatomikus zecskektl az atomokon, molekul: kon Selttken, sdiveteken, szerveken, a ,személyen” kereseiel a esabicig Ossenip, Srubkuitirdig, a kultirdig, a virsadalomig, nemuetig. f Jig és végOl a bioszférdig terjede alrendszerek hicrarchikus szeryezidése kolesbnie if formacidesere révén, feedback burkok barely athe etOsit dinamikus epyensiilyt és egészséues mike \dést, amely azonban vauely alrendszer mbkodésében vagy a rendsverck kévate Kommunikacidban bekévetke zett zavar esetén feltepész: ynek is. Az, epészségpsziche 5gia a bio-pszichoszocidlis modell alapjar iilézhetetlen része (Sarafino, 1990), pszichos7ocidlis modell természetesen nem tekinthet6 tj kezdemé- nyezésnck. Test és lélek kapesolatat mar az ési kulttirak felismerték. A keleti holis: kus orvoslas tébb mint ket és félezer éves midltra tekint y issza, Asisztotelész f mond: az ..€p testben ép Iélek” mintegy 2300 éve hangzott el. A XVIII szazad- ban Gaub felallitotta azt a tétel ‘ogy .,ha egy egészsépes test meghetepszik va: ry egy beteg test meggydgyul, azért igen gyakran a lélek felclés” (Peterson és B 1991) servezctt egészségiigy nélk A bie 30ssio Az orvostortén t kutatoi megfigyelték, hogy a kétfajta testrés7, illetve az egész ember gyégyitasara trekvé iranyzatok az orvoslis torténe- tében valtakozya jelentek meg. A fentebb emlitett heroikus orvoslis korat a XIX. szizad kézepe tajan pl. az tin. Népszerit Egészsée Mozgalom uralkedova vila valtotta fel Amerikaban: a mozgalom hivei olyan pyégymédokat terjesrtett amelyeket ma az alternativ gydgymédok korébe sorolnan| milena home pritie csontkovacsolds, lelki gyégymodok, hit az imadsag erejéhen, a lélek test ils dban. Ennek is megvolt azonban a reakcidja: az Amerikai Orvosi Tarss akulasa 1846-ban a ,,tudomany” vilasza volt ezekre a kétes praktikakra a, a beteg szerv vagy atastinak kiki il Napjainkban a biomedikdlis modellre adott reakeidnak tekinthetjiik az al temativ gydgymédok — és az ohatatlanul ezzel egyiitt mepjclend sarlatanok — navy divatjat. Jelentés érdeklédés mutatkozik a keleti gydpydscat irant is. Izpalmas kutatasok foly akupunktira hatésmechanizmusairél. KénnyG kapesolatot tall- a joga és és az dnhipnozis, az izomlazité tréning), illetve a meditacio és a vizualizacié kozstt (Peterson eljarasok (a utogén, S Bossio, 199 Perichoszomatika: pszichodinamikai és pszichofiziolégiai megkizelitések, nem vetkbxi és hazai mithelyek. A bio-pszichoszocialis modell elézménye az tin, pszi choszomatikus orvoslis megjelenése volt a XX. sz4zad elsé felében, 1930-5 k6z6tt. A pszichoszomatika volt az elsé olyan modem tudomanyos megkézelit ely az egyes betegségek hatterében pszicholégiai tényezdkkel szémolt. A kora, pszichoszomatikus Kutatésok elsésorban a szorongas és distress. szerepét hangsit- lyoztik a betegségek kislakulasdban. Két {% irényzatot tartanak szdmon a pszichodinamikai és a pszichofiziolégiai megkiszelitést, A képviseléje a magyar szarmazasti Franz Alexander. Ali liktus-elméletet dolgozott ki. Specidlis tudattala ‘zl egyenes oksagi aban atot feltét elébbi_ kiemelkedd ander tin. nukledris konf- konfliktusok és szervi diszfunkeiék elezett. Alexander hét pszichoszomatikus (hiperténiat), a gyomorfekélyt, uirigy-tllmikodést (hipertiredzist vagy Graves-kért), a sokiziileti pyullad stoid arthritist), a fek¢lyes vastagbélgyulladist (colitis ulcerosa), a hérgyulla is egy formdjat (neurodermatitis) és az asztmat. (Ez az un. pszichoseomatik hetszentség.) A pszichoszomatikus felfogas szerint a lelki tényezdk a testi térténése Ket a vepetativ idegrendszer kzvetitésével helolyasoliak. Alexander feltételezte, betegséget tartott szamon: a magas vérr pajzs (reumhogy tartés szimpatikus idegrendszeri tilmtikédés tbbek kézott | perténidt, tartés paraszimpatikus tilmiikédés yomorfekélyt eredményezhet. Elébbi a7 agrossriv, ap wobbi a dependenciasztikségletek elfojtésa, vagyis a konfliktus az apresevibkigiGe sel pendenciasziikséglettel van kapesolatban, Megiegyezziik, hogy ler munkassagaval parhuzamosan alter Pszichodinamikus mepkizelités is megjelent: a pszichosomatil eressvidelmélete, E felfogas szerint minden tin. pszichoszomatikus betes matok Korai formdira valé regresszié kovetkezménye, és az effajt Is beteysépe re szabalyozéfolya ess7ibra valo hajlam pszichoszomatikus sérdlékenységet hataroz meg (részlete. te sebben Id Barkoczi és Kulesar 1985. Kulesdr 1991). A pszichofiziolégiai megkizelités elsé kézismert k¢pviseléje Harold ¢ Wolff (1953) volt. Az amerikai Wolff New Yorkban, a Cornel cgyetemen 30 évet Ot Kisérleti munkaval, amelyben pszichoszocidlis stresszorok peritérias fiziolo. mutatokra (pl, az izomaktivitasra) evakorolt hatasat elemezte. Feltételerte, how, a vizsgalt fiziolégiai valtoz6k Ssszefiigeésben v ke Kullonésen a fejfajas kezeléséhen clért eredim: ‘yal (foley esettanulményai) jelentsen hozzajdrultak a pszichoszomatikus Koncepcidjdnale elterjedéséhez (Weiner, 1977). Egyik érdekes tapasvialate oe, It, hogy haa beteg kapcsolati problémairol beszél, akkor a diih vérnvomde emelkedés- sel, a depresszié vérnyomdscsokkenéssel tirsul (Wolff és Wolf, 1951) A pszick szomatika pszichofiziolégiai megkézelitésének emzetkizi jelentéségit hazai milvel6je Kopp Maria, aki elsésorhan a sziv-érrendszeri zavarok és a panik betegsé hezichofizioligiai vonatkozasaival és kognitiv viselkedésterapidival foulalk cit (Kopp és Foris, 1993; Kopp, 1994) Alexander és Wolff érdeme, hogy a test-Iélek pr gia és filoz6fia tudomanyteriiletéril, és vai tették nnak es testi bet: sége énycirél hires. Wolff titord tanulmé sé lémat kiemelték pszicholigiai szemponti vizspalédas targya a teolc mon kévetve az tinik fel, k hatasa csdkken, a pszi kus, hanem atikus kutatésok alakulasat ny hogy az ut6bbi 30 évben a pszichodinamikai meg! Chofiziologiai kutatésoké n6. A kutatésok ma mir nemesak intraps7ichi szocidlis és gazdasdgi tényezéket is tekintetbe vesznck patogenezi sének értelmezeésében ¢s fokozottabban timaszodnak a kisérleti psvichol gia ered menyeire. A modem pszichoszomatika lényege a betegségek multikauvalitésinch felismerése Pszichoszomatikus kutatasok Peter: elssorban az alabbi terilleteken folynak A pszichoszorr ‘Gzelit ‘on és Bossio (1991) attekintése szerint 1 tanulas kapesolata te sti folyamatokkal: dnszabilyozis biofeedback kognitiv folyamatok, a jelentés, biedelemrendszere kialakulasaba emellett, mintegy ay indult rohamos fejl tal etepsépek erepe a t tudoményag zichoszomatika djabb iranyzataiként k ésnck az, elmilt masfél évtizedbentlds a pszichoendokrinolog psvicho-neuroimmunole Az ut6bbi fejleményekkel a pszichoszomatika és az epészsé orvostudomény bio-pszichoszocidlis para pszicholégia, illetve az ligmdja elvalaszthatatlanul ésszekapesc mara a rendszerelmélet szolpaltatott kézos met: dott. E tudomanytertiletek 924 teoretikus kereteket. A bio-pszichoszocialis modell zerelméleti alapjai. A tudomémyos Itisa és az immunologia fejlédése panda mer odds paradis A bio-pszichoszocialis modell a XX. szazad jelentés tudoményos clméletéhez, a rendszerelmélethez kapcsolédik. A rendszer lényege, hogy részei ¢ 1 dillan- 16 kolesénhatdsban dllnak, kélesénésen befolyasoljak egymés m A szervezet barmely szervének rendellenes miikédése kihat a szerveret epészérc, emellett azonban a tagabb rendszer, igy a csalad életére is és viszont: a rendszer magasabb (pszichologiai, térsadalmi) szintjeinek torténései hatdssal vannak a szervezet mukédeésere. Az élettudomé ok kéztil — érdekes modon — az immunoldgidban vetédett él legeyyértelindibben a tudoményos gondolkodds paradigmavaltésnak szuksépes- Ezt az allaspontot j6l példazza az immune Hl (1981) mest aki szerint sol ajelenségek nek még a kézelebe ati elemzéshez ragaszkodunk” (59. 0.). A tudomanyos gondolkodasnak Gell véleménye szerint ,,c1 kell vetnie az. analitikus médszert azon til, hogy azt puszta leirdsra alkalmazna” (Gell, 1981, 59. 0.). Az ok- okozati, va gi Kincok Gell n puszta eirésdra sem lehetnek alkalmasak akkor, ha ezck a jelenségek Komplex interaktiv folyamatokban mennek végbe. ,,Amint dinamikus folyamatokrol van s76, kétetlen interakei6k terminusaiban kell gondolkodnunk” ~ irja (i. m. 58. 0.) A tudor metatedriét kell m lesziinl sem férkézni, ha az eayszertt ok-ok enes oks: zete szerint még a jelensége inynak az uj felfogds szerint oly in gondolkodasi stratégiat vagy g4éva tennie, amelynek segitségével .egymassal nonlinedris informacidesere formajaban interakcidban allé, san rendszereket” (Reichardt, 1981) elemezhet clemet tartalmaré komplex 4 rendszers, tii megkézelités paradigmatikus esete: a pszichoneuro immunologic Az immunoldgia nem véletleniil jart élen a rendszerszemléletti me lités megho rositasiban. FE tudomany fejlédése, nevezetesen az alig masfél évtizedes mitra vatekints pszicho-neuroimmunologia megszilletése szinte elkerulhetetlenné tet bagyomanyos, gyencs oksagi gondolkodasméd meghaladasat (Ader, 1981), Erdemes lesz éppen ezért rovid kitérét tenniink a pszicho-neuroimmunolégia felé,amely tudomény talan a legpregnansabhan k€pviseli a bio-pszichoszocialis model] alapelveit (részietesebben Id Kulesar, 1993a). Az immunologia korai torténet6h na szervezet véde Zeret Gndlld, aufonom rendszernck tekintették. Ez.a felford Un. ‘in vitro’ kisérletek credmeér yeire ‘amaszkodott. Sikerult kimutatni, hogy a kérokovbk az immunrendszer alap ceyscecit, a fehérversejtek epyes tipusait (igy a mpbocytakal) kémesében is miikOdésbe hozzak, az immunrendszer tehat ¢ zervezetb6l kiszakitva is ,,tudja a dolgét”. Ujabban azonban kideralt, hogy az is amunrendszer az idegrendszer fennk 2 tt all. Az agy hatarozott teriiletei, fey a hipotalamusz egyes részei befolydsoljak (serkentik) mis agyi tevilletek gatoljak a védekezirend. et (Id. Stein, Keller és Schleifer é at 1981). Elsésorban az O7elinek atélésében szerepet jats26 agyi kozpontok tnak az immunrendsz mikédésére A psziche szer mtikédé: szefoglal nmunologia megsziiletésében donté szerepet jatszottak sységeinck miikédését vizspal6 alapkutatiisok, Fehe receptorokat kimutatni, amelye rea az immunren sejteken pl. sikerdit olya auomalis hatdsokra, jay nemi hormonokra, stresszhormonokea, vagy a kézponti eka tagkt kép26d6 kémiai anyagokra, a neurotranszminerekre (Be dovsky és Sorkin, 1981), és viszont: ismertté valt, hogy az imam unrendszer maga is képez, az idegrendszer mtikidését befolyasolé kémiat anyagokat, neurotranszimittereket és hormonszerti anyayokat egyarant (Blalock és Smith 19 85). Régen ismertek emellett Mi pamunrendszer és az autoném (vegetativ) idegrendszer kolesoahaes ai is (Ade Cohen és Felten, 1995). Mindez.arra utal, hogy uz. idegrendsre és az immunrend szer eyyméstél clvilaszthatatlan méd ymdssal kélesGnhatésban miikodik Mintbogy a kulonbéz6 életesemények, éményet idegrendszeri torténésekben képezédnek le, ezzel egytit befolysoljak a horme és neurotranszmitter-termelést, Komnyii beldtni, hogy a lelkiallapot és az immunfinkeioh kézitt is kélesénviszony ms Ennek a kapesolatnak a termeszetét kutatja a pszicho-neuroimmun ol6g rzel A pszicho-neuroimmunolégiai kutatasok pyakorlat jelentéségét csak nap- iainkban kezdik felismemi, A kutatisoknak komoly han stilyt ad az a kériilmény 2 ak PSAg Byte magasabb az. tin, immunpatolégiai korképek clotordls a. Ide tartoznak az allergiak, pl. az asztma, a7 ai toimmun hetegségek, amelyek esetéhen az hinuuendsrer a sajat szervezet szivetei ellen fordul (autolimmen betegsépnek bizonyult pl. a szklerézis multiplex, a szisztén lupus erithematosus /SLE Graves- vagy Basedow-kor, a reumatoid arthritisz, stb) és tudjuk, hogy az immun endszer mikédészavarénak (az tn, immunkompetencia csdkkenésének) jelentés Szerepe van a rakbetegség killinbéz6 formdinak kialakuldisaban ie Az immunpatologiai kérképek megszaporodasiért. tabl stresszt teszik fele ssé. Az immunrendszer ¢ f i kézentekvé, hogy a koros immunfunkcidkat psziche nyban befolyasolt kutopiz AL pszichés Uton ,,feliil lehet imi”. Ez az jclenti, ennyezést és endszer kapcsolata alap iye76k akér negativ, akar pozitiv Az sem ti OLY a koros immunfunkcidhényeire r alap iben is tudja a ndszer egy ‘orend. it hogy immunpatolégiai kérképekben a betegre éridsi feladat harul: viselkedésén. iz Allapota: sajat kezében tartja a sorsat.> Autoimmun hetegekkel (szisztémés lupus crithematosusban /SLE/ szer vedikkel) végzett vizsgilataink a fenti gondolatokat tamogatjak. A betcgség pszus-remisszids jellege, vagyis az a kértilmény, hogy j6 és rossz allapotok Itjak egymast a betegek életében és a rossz, fllapotok hatterében nem minden esetben sikeriil kimutatni ,fizikai” okot (pl. fertézés, erds fény, gyégyszer- provokalta kidijulds), mikizben vizsgélatok sora taniisitja, hogy a distressz komoly szerepet jatszik a tiinetek felerdsédéséhen, mar énmagéban a pszichés tényezdke jelentéségét tamasztja ald (pl. Whitacre és misi, 1994; Adams és mtsi, 1994). A megielel6 életinéd kialakitasdban az epészségpszicholdgia feladata és szerepe nyil- iszir fel kell térképeznie, hogy milyen megktizdési stratégidk jellemzik a betegségitkkel optimalisan egytittélni képes immunbetegeket, majd tn. eduki- ciés programok keretében at kell adnia ezeket a tap: nehezebben megktizdé betegeknek. Az Altalanosségok mellett égben (SLE sunk hipotézisét az alabbi dsszefii attitiidjein, Eletvezetésén miilik ald: e sftalatokat az allapotukk llusztrécioképpen emlitést tesztink sajat ia) szenyedd beteg ekezdett vizs K alapjan Allitottuk fel autoimmun rendszerbetes gflatunkrél. Kuta sek |. az autoimmun betegségek gyégyitasaban immuns: mikodését, igy az autoimmun fol an szteroidokat alkalmaznal uppresszor (az. immun rendszer amatokat gatlo) gydgyszereket elsé: 2. a stressz bizonyos formai immunszuppresszor hatdst gyakorolnak. Feltételeztuk éppen ezért, hogy a beteg viselkedéssel ki lebet védeni, és hogy ilyen viselkedésformak (pl. fokozott kock zatvallalas, szenzoros élmé reper tivizalédasat optimélis stresskeresé ‘keres€s) a szisztémas autoimmun betegek viselkedés. toarjéban, multjaban, illetve tartés személyiségjellemz6i kéz6tt mint ¢ gyité stratégiak Iclhet6k. Hipotézisiink kialakitasa utan az irodalomban az alat bi, biztaté clképzcléseket és kisérleti adatokat talaltuk: 1. Mason (1991) bipotézisét, amely szerint mag ek fokozott hajlamot mutatnak autoimmun beteg ra képtelen egy tacre és mtsi (1994) beszamoléjat, amely szerint autoimmun folyama tokra hajlamos (tin. Lewis) patkanytérzsnél kivaltott kisérleti_ autoimmun encefalitisz (a human sclerosis multip alégja) drasztikus mozga: tozas-stressz hatésa alatt teljes mértékben kivédheté vo ped akkor, ha Jozsef Attila Ars poetikdjdnak sorai juthatnak esziinkhe: Nines alku ~ én hadd legyek boldog! Masként akarki megg s megjellnck piroslé foltok cim a az, clissza nednapi 12 6ras stre nappal a betegségindukcié elt kezdve 18 napig tartottak fenr Kimutattak Ogy €z a siresszhatas emelte ak koszteroid- betepaig ;juinden bizonnyal ennek immunszuppressziv hatésa volt felelOr a betegség kivedéséért 3. [gen érdekes szimunkra a szerzéknek az az eredménye, amely szerint a Kisebh aaaz em védte ki a betegség timneteit. Ez az eredmény epy bevag Adams és misi (1994) adalaival, akik human SLE-s betegeknél « napi bossziis Kis (minor) stresszek és a betegség tiineteinek alakuld filggést talaltak, mint kimutathaté volt ok, a a kOz6tt erdsebh dssze- i er6s (major) stresszek és a betepségfolyamat kézott hatieré s szinten ellenstilyozhaté Whitacre és mtsi ( 994) kisérlete arra uta y a autoimmun bete ) csékkent kortikoszteroid stressz valasz viselkedi ccgpedig, a kortikoscteroid-rendszer erds stresszhatissal valo moz; Sajat, folyamatban lévé viz: galatainkhan, SLE-s betege megddbbenté példat taldltunk a *hipe z0an sitdsa Altal, k explordcidja sorén szimos ressz’ paradox, kedvezé ha vonatko- ‘apokat t6lttt betegallomany- Eayik nobetegtink pl., alti mar fiatal Kiny kordban hé ban betepsége valtozatos ttineteivel, teliesen tinetmentes ve akkor, amikor férjével Cayuitt disszidaltak és a legnagyobb izpulmakat atélve hetckig bujkaltak a zéld crikaiba kijutva kilénlegesen nagy munkatel- lesitményre volt képes eredeti szakmajéban (ndi fodrisz melyet itthon, nyugod korilmények kézott szamos okbél (kimerdliség, a veeven rekt61_siilyos allergic panaszok stb.) egydltalan nem tudott fi ytatni. mentén, majd sok viszontagsée utan Ax Az a megfigyelésiink, hogy az SLE-ben szenvedé nbb egek tilnyomé tébbsége C'S6 genericids értelmiségt, vagyis Aiddrt a csalad kotelékeittl és nagy ambicioval vllalva az Gutdr6 feladat kockézatat, mas életutat valasrtott, oi ita sziilei, szintén a stresszkeresés megnyilvanuldsa kent értelmezhet6,° A fenticket ésszefoglal olyan tudomannyé, amelyne gidnak jelentis szerepe lehe va: a pszicho-neuroimmunolégia napjainkban valik almazasdban az egés7stapszichold 1 elvalaszthatatlan gyakorlati alk S amely szemléletébil és ett Az Osszcliigaés pszichodinamikai értelmezése tovibhi szempontok pub) 22 els6 generécids értelmiséei mintegy azdltal, hogy mete largykapcsolatai soran azonositotta magét vga ellen fordul az uj életméd valasztasakor Az S (a biolégiai szinti énvédelem kuda ca) pszi vet fel: elképzethets, yokercit, azt az ele az én részévé valt ta keletkezett konfliktus feleléje, analogia formét, amellyel ke kepek, azaz, onm 2 autoimmuni Ichet. Tob immunolégus hasonlé logikival tételer fer rhuzamot immunalégiai és psrichés torténések kézott: pl. tabben beszélnek az inv, nologiai & pszicholégia frzekenyseg vagy vasiaghériiséy epyiitijérdsirél (I Kulesar, 1993). Ezt az értelmezési lehetéséget megerésitik azok a kUlonds tapasvtalateink amelyel betegeink jelentis tésze szilleit tobbé-kevésbé nyiltan meg illetve szégyenli (; apa alkoholizmusa, 7 anya prostituciéja miatt)