sarc (vse, ws tte, vedic [antec tans brome teres Kr gpermekaek shor 099 Oa as al gacdngigibls stmiraérdcesthel Me gee € erent, biboeon dam ‘Segoe tapes ats don nsec meee ! ‘mondékak gyakorlisa seqi 7 ‘Montégh Imre: Ti lj a beszédfejlesziO mondékéka, verseket) A gyakorlis jdtékos kereteilehetnek: ‘a szezepjaték minden mozzanate, a képeskbnyy nézegetés, a szavalOverseny, atévés-szereplés, o 5 B 5 alegk a legvaltozatosab spontan helyzetek st. ségel, amely nem szikségs jsbb Kommunikacids magatartis, ‘modszere nem egyenld az ismétléssel. Mindkettnek todikal feladata. 150 sore nonce, Newioad oh thadiga wteoen aaa keto i echennépt tm A mci sgt etek ira 65 ira megiclend ismetibdését, Eletkor pszic lyamatossigot bizost suka, net, elbe- az eseté- pességeke 86 sorban az anyanye komnmunikicigs képességeket. 7a jaye Rommel weve meee iy ot Kére a7 irodalmi alkotisok tartalmahoz kapesolédik. ae Az irodaiom hallgatéséhoz kapesolddé modszerek arra az életkori sa- Jtossigra alapoznak, miszerint az dvadas kort és az els6-mésodik oszti-2.1 A mesemondas (mesereprodukci6) a) A gyermekek Gnill6 mesemondisa ikécids nevelésnek nagyor Ezen most nem a gyerme! . “Ke Gvodls Kord gyermek a magival raga “ao empatikus képessége segitségével megtanulja a tselohmenyforduatat, a szerepI6k neve, a mes ris kiejeadesti A mese és a vers Osi forrésa az anyanyelvi nevel kotisokbsl szép szavakat tanul e gyermek amit beleszOhet mindennapi srédébe. A mesék, versek s7ivegébOl megismeri egy gondolatnak sokfe nyelvi kifejezését, Ha a gyermekekkel az élethelyzetekhez kétodoen szetesen beszélgettink irodalmi élmé Igésinyelvet ‘hamar megtanaljak, tudnak kérdezai és kérdéseinkre valaszo ‘Grodaskorban a mese segitségével fejleszihetjak nz dsszefliggd, fo |Iyamatos beszédet. Wrekscih akkor, amikor valamilyen xz tt médszertani megoldés alapjén maga A mesoreprodukcié mbdscerénck nevelGértéhe nagy: }+ folyamatos beszédre nevel, J+ Gsztdndza valasztékosabb kifejezésck megvilasztisira, + beszédbitorsigot ad (kulondsen ha még egy bab mégé is bijhat a| 4), + _feloldhatja a bescédgatiist A gyermeket meg kell tanttanunk arra, hogyan kell meséta tbbszir pi. szinhizas kukor rmerteijak a gyermekekkel,) Eza médszer sem tj a szimunkra hiszen nap, mint nap talélkozunk s vyesen mesél6 kis 6vodisokkal, A feladatunk. etjunk excel a médszertani megoldassal. For rperszonlis kapesolatokst, 22 lesethessdk sztikséges azoknak a képességeknek amelyek belsS alapul szolgalnak az elézéekher. Erre 36 médszertani megoidés a gyermekek mesé! A gyermckeket Gvoddia kerilésok kell torténhet a2 életkoshoe epekkel ! avo padagogis feladeas 153OS cali eps Ket 7 jilatkozikat, Az dvodapedagégus szer [A igermek fats mesemondlsa we ste eraketne baseilata Ket eno Arana, er Zzat, REO G36) : iar :iés elvit évodai anyanyelvi nevelés in a gyermekek altel mm 2 legeredményesebb az Osszefilggd be- A vz xcménye lspom fg Judai megoldasahor haszndijak «hat subkéscletet & a bescéd hifejletsége, kifeecberefe (pl. béviimények), fo- mondatok arinya) isa legjobb. ) Ax évodapedagégus Atal mogkezdett mese fol ‘Az itodelmi éiményekbol fakado, 2 gyereket besabde késztetd méds megoldés Amiens Wnyge, hy adres Ted ne) in ‘efolvdsolia: a meseélmények ‘az 6vodapedagogus bemut Sajét reproduktv fantzija alapjéin fogalmacta meg @ dolatait. HU ha ~ mondta a tolvaj szerepében ~, ezt Sein mir bse ballon mest majdagrermeh obaga mess, | hogy ha a meséld gyermek akkor egy tja nat, Amikor a gyermekek ma eda tékos megoldist, kkor az Ot-hétévesek kirében az dvodapedagégus rébichagjia a mese megkerdését egy gyermekre is nego k ise (la sok Ismet trainsas line anaes serkeeed— sth eedben mar hiromenyévesKorilkenlve A eet pr jd az loot sateen meghl alate us médszere mind a pssichologi wk. A mbdszer részben az, emlékezett = gyermekek tbbségének sok laza szetkezet, tired ia kifejeab-esckéztira, serté Aranka és Eesédi Andris @ kivetkezbképpen je- vinyukban egy isinert mese 10ka aludt, esak Jol érzékethets, in Kerekitette ki a mar w8bbszBr ayermek sajét, alkotdst. ‘Amennyiben gyakran nekink is, & arra, hogy a gyengébben mesélok, hassanek. A hatévesek korében megprdbélhatjuk at a jatékos megoldé 4 ayormekekek egy seimukra még ismerct wehtezebben megszdialdk is s2ét hap- é 155’ reverse ©) A mesebefejerés A mesebefejerés médszere ugyancsak a meseélnényekre ayakrabben kellene eink az anyayelvi nevelés folyams seabadiddben gyakran van alkalom ennck wz alkalonazsia is se ind vagy egy lsmert mesét fojedtet be a “A mesebefejecés evetiben az Ovind wagy egy ism a gvermekekhel, vagy valamilven maga kolitte mesét kezd el, amit Gk f jecnek be. - sok elmondatiséval az a eélunk, hogy @ nitett mese nyelvi Ktejezdeszk6zeivel ermek képzeloerejéce Mig az ismert mese me reba ey monk Bi ver, es dno Kraee deste sbudis neve inser ~ Toye ig lapesotdank aa, hogy 26 mes eyermekck mond vis ts ar, hogy tek 2 A mesebafejecis mbdszerének al rmekek ellszir vizudlisan (pl. Sugimné Koa Jills és Gerd Zsuzsa pszichologusok is at tapasctatck, hogy a mesefolytatds ds mesebefeiects sikeresebd vot, ha « gyermekek (ctl. Képrclati képeiket hét kommunibiciés helyzetben: bestéddel ds rajceal (oui Seiectéh ki. A mesebefejecésesetében is fontos, hogy uz dvodapedagégus tira le azzal ‘ajitéhos tovtkensséget, hogy megismeii a mest, eredel befeecéssel A mesebefejecéshen az bvodapedagigus kezdeményerésire a pyerme- kek dliakozéan szdvegatkotskhént és hallgatshhént vesenck reste, On. éntes alapon. Kézben igénydkké valik ali &s szetkezeti jel K ugyan, de me, nevelésiink tartalmabél ni. Az dvodapedagégusnak jogiban ‘mese stilusit nem megsérive meg, ayermekek és megtanuljak a mese At évodiban esak olyan nép- Wek befejerése optimista ki 22 oka annak, ha egy gyem ! “ufo ten gyermeki mesebefejezésnek (oka lehet, anit fa kell térnunk és ennek tnunk, & @ kisiskolés gyermekek szivesen beszéinek ar is 2 évodésok szerepjétékaban és egyéb tevékenységeiben is gyakran megjelennek ezek, % vagy Ismeretien mesehisbkrdl Orimmel beszdlnek a ser: béviti sebhinesiket, fejlesul mondatfitzésiuket. ‘Az ismert mesehdsbket megielenithetjak egy-eey Keppel, bab nakett-figurékkal, vagy éppen esek » VaBy mutassunk be i, hosszifil nytipapa, szorgalmas méhecske s medve, betyarok, szegény ember stb.) és a szerepl es 2 gyermekoknek, hogy ki sveteine niesét me ‘8 hizbr2d kutyarél, a £i26.cinegekrd megoldands feladatoks 187meta rmogoid sak a OF példiul: Mesédben thond el, ol jétszécik a mese? Kika szereplSi? Mit ereplé kisciea. st. Uf RésGbbiekben hérheiuk, hogy a scerepldk jellemvonds. hen tovai ki Sesit-e tirsainak? Mi yen madsccres megolddsok mowgdsba hozdk a gyermeki fa Hesctik a képcelete, az emléhevetet, gondolkodisra késcteinek és| \evakoroltagak az enotiy, podtikai funkeldkat is tartalmazé folyamatos| nis mesehdsikre is, sre SsztGndzhe- 2. Zsigaond: Leri- ‘hasznos metodikai megoldasa lehet még: ‘a mese sverkesrtése megadott cimr6l, + Klis, vagy egyéni mesemondis kiilonbiizs esc} ava, ismert mese feldolgozsisa kérdések alapjin, mesekiegés7ités, + meseitstrukturatas, + mese mimetizslisa. ©) Mesefitstrukturdlis (A Mesedtsirukturdlis aztjelont, hogy az Gvodapedagdgus dltal benuuta-| mesébe a gyermekek hépzetetth segi ragy scereploket, vagy azok Hj tulajdonstige resek ke edvelt &s eredményes ez a megoldis 1) Kozis, vagy egyéni meses esolédva iilbnbi26 eszkbzkhie kap- A me tWbbsztir (pl. képeskinyy mescril besrélgethetink kalonbded esckieakho —-— ae : creel men he al vet, on nak cselekményfordulatait, szerepldit. ee Coors varies Fenland fe ondothodisuiat.Atuimat ad crept has] GL” aa ser ton rsh. ha thltesen mepoiik feat, de ma nye pribitkornunk kell excel a médszeres eljérdssal a , Cer Aranka tabbféle lehetéséget iesemondés Osszekapesoléséra, aa helyes, ha: vltozatit, & a képekhez kapesolédva lmondjs a mese eredeti szdvepét (ez nem lehet soha sem esups ‘mese cselekanényvzlata), ~ Sy ke eotend ek cmon aképek lpn | csoportnak, " eee iban évényes = ar dvodapeilagsgus aktiv szivegalkot ~ a gyermekek beszéde) A hillonbors informiés ito 159rodalmi Kifeferéseket, a bested ipeeletiket. ‘ulk a gyermekeker; hogy haszni cematts funkcidit, metakommun £).A mese mimetizitisa 16 bends ik leet a fet mese mime QL? moniihat ise mondihameseh meigdsal veld megieentése. ‘enol mee et oat as et zeta onion vale Kl 6 ajdonignnak td nvr 2 mi sce a nat lg meisnerstnek ere” Az ember tld fogalma szereplijét, egy-egy eselekményfor~ iv é produktiv fantézitjulera meg a gyermek, mig egy mésik széval fogalmazza mice, hogy mle szareplt, a eve melykeseanényfordaa 7 almaid?” Ezutin elalszanak az .26 & néz® ayermekek is élvezik 160 Lényeges, hogy a midszeres eljiris esetdben igazodjunk a Tokoza:] ine tossig elvéhez és a gyermekek életkori sajatossagaihoz, az egyszeritsi cok fejlesctike a killonbi26 testrészek mozgisit, {térben val6 mozgist, sztesatorndkat, amikor is a Litolt mozgést &t kell formaini] G7 jexésekre, i mert a_mozgé targyat szemmel kell kv Mimetivilva megjete dokikat, verseket is toprengise, Si Az irodalmi atkotésok mimetizélisa kus jaténak, a mese eljétszisinak. 4b) Mesemondés harom s26 alapjin Az évékép2é foiskolin a fe feladata gyakran az, kell egy mesét szerk ‘hat-hétéves Kortak Nérében meg lehet kockiztatni azt is, hogy a gyer mekek mondjanak mesét hdrom seb alapjén, Tabbeknek sikertlni fog, ami sikerélményhez vezet, 2.2 A drimajaték és a dramatizilis A ayermekben meg van az a képesség, hogy bel ‘de, a hal be, hogy képzelaiében magér hésének szerepét. Mindezt az em Imalizilds és a habjatek modszere A dram & a dramatizilés mdszerének komoly hagyon nyai vannak a magyar 6vodai nevelés trténetében, lis az évodiskord: | at tmagit ndsok helyze- ‘a mese egy-egy szimdira a dra: inikicids képességeinek nevelésé-| 16Gabnai Katalin figys hhanem az azt megelézé nevel szinhazasdit megelbai ded hogy nem az esetlages b folyamat, a ,Comenius tékok.” ségformatis, a kapesolatfelvétel Kénnyitése. igy a drama Imegfogalmazhats szocial Fogalue terjedtek pedagoxi kifejezés sem igazan szerencsés. Kristof Pe reésebb Jenne @ ,dramatikus oxelekvés” hogy maga a drima kifejezés a peloponszoszi credet {geh6 sedrmazik 1A drimapedagdgia Eurdpa szerte elismert és alkalmazott gyermek- ‘médscer, Mar 22 1920-28 években megjelent a pedag6gii smetté, majd 1945 utdn terjedt ef az © _ kerisen ae an is epyre gyakrabban talalkozhatunk a méds: ayakorlati példval az drizpapedaggia elméleténck é gyakorltinak tejesztésben ny szetepe volt és van a Népmntvelési Iniézetnek, A 90-25 évek végén meg sakult a Magyar DeimapedagSgiai Tareasig, & 1991-01 az évente kétszer ‘negjelend Drsimapedagglal Magazin is ismestté val. A magyar érdmapeds- ités képvisel6i tanulminyaikkal bvitik a pedagogusok ismeretet, imapeda tapiainak oats alotieleme a psc pontosabban a gyermeklélektan és a jitékpszicholdgia, ‘Hazinkban Mérei Fe onl da tk IehetOséyet nyt a eyermekeknek a érzelmi helyzetek kibontakoztatiséra, a helyzetekbe valé beleélésrey Her gerepebeeiecaes ee aeoalsay( Detcre! Tito, Gaba Kal. a ajlenls hey bo ant tad Nor i Eva, Seauder Erik sth, . és ist a esr, Dees re ay fesse, : Fs nepestge gan ‘a dramati- mens acm» saepltsRanen ‘kus otek | ia ég minden komponensének — az ér-} Bo igemereaaa oar er cyan «fale : fa ieee yen etpoan hey ars coca 2 tirsadali elte sor tapaetatefnteraksiGkban vale is soank dines merc Telaaiaenihat pedal vonatlacvoategyariat tari] as or 163novel ntéke 164 A jitex bel Telidicle a tudati makidés, a Kils6 feltétele az egyén| az irodalomt A dramatikus j fokozaa a gyermeki celmelyit az 6n és emberisineretet, fejlescti a helyzet meghatirozisi és dUntési Képességet, . = képességfejlesat6: médszer, ép- vagy a spontin szitudciokhoz kapesolddva minél tank kilénbazé konfliktusokat, : juk a hétrinyos helyzete, a beszédretardécié, pjelenitethetink irodalmi alkorésokat ‘ okra meg kell fanitanunk a gyermekeket. KUIGubi26 épesofokokon haladva ell kis Gvodisainkat eljuttatnunk az atélt Jdramatizilisig. Egyrévat hirom-ndgyéves kort, « gyemekek és flyamataiho mmazkodva kilonbizd Aésxégfjlescé gyakorlatokat kell wégezatink ( conta, gyal i ki Misrésetolyan jdiékos tevékenységeh felkindimunk amelyekseerepek villas sulksiges a gyermekeknek ‘egpiltt férmak,llyen szere ket 8 gyerinek jalcka és hétkiznapi tevékenységei so rn. Gyakren Kizcnség nélkil és gyakran koztinség el6t jétszik el bizo- nyos szerepeket A hhdrom-hétéves gyermek scerepjitékaiban kettis tudattal, (éték tu venic meg biconyos szereplOket, villal serepeket. Exck produk- sepitséigével Kelnek életre, szitalnak meg, vesznck résct inikativ interakcldKban. Igy szerepek alapn 6 lehet 2 het a vadsz, 6s az ulddasit nyuszi ja, hogy & Marika et tat ick @ kalonboxs drimapeda- ui segédkOnyvek, médszertanok. (pl. Gabmai e Léczi Tinde: Drimajiték az évadban, Médesertant segédanyag az Ovodai nyelvi irodalmi kommunikiciés prog. rainhor stb.). Jelen frésunkban new vallalkozhat Jétekok teljes kort bb mert ezek tobbsége tWobEEIE ké- pességer is is szerepel. A dramatihus jétéhok Jobb csoportait Debrecet lapién vizoljuk. Szerinte vannak: 1. Kapesolteromi ita] 4) Ismerkedé jatékok bor felosztisa syermekhez egy fonal- apja az bemutatkozik (a késObbiekben eye nagar a csoportes énekes népi jatékok (pl. Bui, buf 20d dy, ‘a kislanynak st nay itanak jatsz6 esoportokat) (Laat yatta gyakorlatok (pl. @ eyermekek fekve, kényelmes helyzetben ballgatnak zen, relaxdlnak). pal laaité gyakorlatok (pl. tim ests bia va- ayumk, eay egérke kigja 8 zstkot, a biza lass ki 165166 cis teat eye oy © ) atstoncends yahoo hes a shoncent mus Anam gpekorltor (sn Csendjsiek A jétékosok a szényegen megfogalmszzék, mi — a beszédkészséget ‘Téncos jaték 4, Erzékelé gyakorlatok ) Téréraéheld gyake 9) Tapinté- ‘sag. ds faéreékeld' gyakoriarok (ol at meg Kell neve: Taran, ches, segs rnmus[ikok, nop perme Aton ‘6, Mimes-improvizativ helyzeigyakoriatok ‘Sviveg nélkuli mimetizald j4tékok (pl, Nagyon fizunk, nagyon mele- ink van, Grlink, bénatosak vagyunk, sutdbuszvezetBk vagyunk, gereb- a fejnkkel, Oreyek vagyunk, fj va- ame 7. Mimes-suiiveges improvizativ gyakorlatok 8) Fantazlafejtesrt6 gyakorlatok (pl. kulénb52 fr kaviesokar, épett papirdarabokat, gyurma foumékat fakorlatok sokféleségére alapoznak Kokas Kléra pedag6y @ zene, a mozgis, a besz&l, a kommunikacio egyiltesét maze a gyakorlabat ‘A kilnbied da cokat a fokozatossag elvét figyelembe! lvéve, a gyermekek lemzéinek megfelelsen Kell al nunk mar hirom-négyéves kortél. A ayenmekek szeretik czcket a jatékokat, Vannak olyanok is, akik spesolddnak be a jatékos tevskenységbe, v val Osatdnbzzik dket 7 iszen a jat&k Onk6ntes alapon folyik, ‘A mesedramatizilés modszere nz képességik és afkots képzeletk révén dnsll6 alkotisuk lesz a szereplék: + mozgisa, + esttartisa, scerint a snintakdve 2 gyermek résaé 2 fokors | tose eve Oo 167apedags- fla data 168 ‘A mese dramatizilisa a gyermeknck dromteli jat gazdagszik beszéde, metakommunilciciés eszkéat a folyamatosan, teryszer iamatikus jatékok, 8 gyermekek életkorinak megfelel6 mesék, ‘a mese tbbszir ik” eldadson dk is szerepet kaph ialnak helyet.) f + Segitenic hell a gyermekehet a kellékek kivdlasctdsdban. (fejdiszek, ceri rufadarabok, es7k02dk, kUlnbizb térgyak, st.) a Iveznie kell a gyermeki sink i ell mozditania”, ée -el0adéson' \ria-gazdagsdgin, a gyermekek mozdulatainak, kativ eszkizeinek, beszédének ee, A farkes-tanya nondsnivaija a2, hogy a ayengék Ossze- ‘ogsa legy6zi a tilerot. A mese alkalmas sok szereplt bekapesoliséra. A mest els® cselekményfordulataban hét szerepl6 van, a mesel szdmoknak megfelelben (a tojés, a ruca, a kakas, a varrét,o rik, ‘Kalénbéz6 jelzésszeri kellékekkel jelen okkal. A megjel A kidzatt farkas versbefogl tmikroesoport (négy-t £8) egy ban, lassabban, vitégos hangsz szaladnak, ha meg nem Alita wAkkor nel tak, még most is Az svoképed fiskola gyakorlé Svodsjdban @ mesék ismélléseként ‘svakran alkatmazzik az Svodapedagégusok Trerét, & gyernckek a jl ismert, kedvelt mestk szereplit igy jelentik ‘meg, hogy az szinésziteljesttménytiek is bellene, A Gramatizélis batékony médszere az anyanyelvi nevelésnck, @ Kommunikicids képességek fejlesztésének, }> Feloldja a szerény kommun mekek gattasait, szorongss + Kizvetlen bescédre dsztmiz, uténzisra késztet. A drimajétékok, a dramatizilis serkeuti a gyermekeket a kontex-| Iusos és az Gsszefiiggd, elbesctli beszédre, arra, hogy az eseheu tusaikat, mi & egyéb kommunika- aszniljak « megjelenitésben. ormélis, tajékonddés, befolyasolis kommunik- ‘mese dramatizilis méd- icids Késaségelthel rendelkezd. ayer. Gyakoroljak cids eszkize 2 egymisra figyelést, az egymashoz Fejlbdik szervezb, alkalmazkod6 késasbgik, heszédértésik, beszéd- Produkcidjuk, kibontakoznak érzelmi és értelmi erdik, kreativitisnle Az érzelmeke & eljaszsa esak demokratibus, szankceid 2 gyermekekkel meg. inél tobb alkalmat biztosfiani a gyermekek dramati- hogy évod Helyi programjainkba ls tervezzik a dramajétékokat, dram: mondjunk le az, anyanyelvi nevelés &¢ @ kommunilicids fejlesztés © hatésos médszerirol 2.3 A babjate raggal dbrdcolni az életed nei két- Tehet egy nép kivaltsage, A ‘rekvés minden ember saj oO abébjsdk lenyege8), utinzd magia, mad & ‘7 irodalom, a babmtvész2talapjaiv 'a babjatek igen kozked rosszi evszizadokon at babjaték : iad ln teed tien ken 20 sc ee 7 médsterének jelentéségét a igokban és a rédigban kéz6lt babda- udapesti Rézsik terei 6vonbkép2- okon az irodalmi tevékenységekkher Kapesalid- en pkatmaztik a bibjatek médszerét. 1956-ban megjetent az elsd tan- emészetessé valt 2 bibois alks (os vardrserejével olyan komples: médon| T babjatek a maga 8 hat a gyermekre, amelyet ebben az élet el, vagy eljirdssal nem Iehet fa gyermekkor W6lektani jetlem gaihor iN formanyelvében vi ‘vezethetik agresszi6jukt, Polez Alaine e nevelés esakézt alkalmazza diagnosatikai cl Kovies Bmake a dadogé gyermekekkel foglaikozva fordul a bibj ‘médszershez. ‘A bab mbgé bajva a uem organiluy eredeti gyermeki dadogas| megsziinhet néhiny bibos foglatkozis utin, a dadogés, mint beszédhi- ba a Wéznapi életben ‘Az 6vodtis kor gyermekek személyiséglejlesztéséuek batésos, ered. 3 sngayes médszere: 27 vodapedagogus, + ésa gyerickek babjétéha, A babjitéknak Konyviémyi 1 van, enfrtesak jelzésszerien sx- Laz anya nevelésben, ‘Az évodapedagogus lyamatosan tajékozédnia kell 6vodas: beszédkészségének sllapotirél. Kilinbiz6 médszerekkcl, eszkitzakkel,sm lst Tv anyanye evel Sb nem eit fast, mai « ‘ inte okkal kell a gyermekek életkoranak megfelelden egy sdszintet megkizelitenie, a7 egyéal és a differencilt bi-) vet is figyelembe véve. tSbbi feladatival Ssszefonddva jelentkezik a gyal A milivészet eszkbzeivel (képzbmivés: komplex mivészi rakorol a gy" mozgis, zene, beszéd) A baibjdték médscere jelentOs a gyermekek einek nevelése szempont}abét, beszédpéldaja a gyermekek| lentds az anyanyelvi nevelésben. jdbeli megfogalmazasab6l a vi az ij szavakat, ‘22 ij fogalmakat, a tiseta hangképzést, a helyesartikaléct, 6 dallamat kifejez6 mondatprorsiiai lemeket, et, interperszonilis kapesolatokat. ek bier ‘meg azokat a bibfigurékat, diszleteket, amelyekkel vl A gyermek bibjdtéha sordn ezentil megtanuthatja: J+ gondolatait, érzelmeit, indulatait verbilisan kite megfogalmazai, hhanggal, mozgassal koukretizalist, parbeszédet, az aitala ismert verbilishifejezéscket alkalmzni, A gyermel bébjdték fejleset a 6vodés: szem- kéz koord finommotorilcsjt | novels. 4 cupertebitan lgren bso if zokhoz, amelyeket Ok késztetk. A gperekek egy idb un 2 sok 108 élmény hatiséra kedvet hapnak arra, hogy sajdt maguk csinaljdk etkanapi tOrténetel, kommun Kezdetben a gyermekeknek eat a tevékenységet az Svodapedagdgusnale is segitenie Kell, a késObbickben a gyermekek egyre onallbid lesznek ezen atertilten, tésekor felocik a gyermekek: fi corikéia, Asem kéz koorindidja (vig, fests, raga, hjoguts, ‘mantis st), igok st ifejendkészstgtk(escktiaik, anyagok, szinek, formék, eselekvé- Sek, a ab testrészi,ruhizatinak nevei vit szokinesked), a gyerne: 13outst rir hiromives kort prmekeRhel a bibhésts technikdit en 1 necdve nc tel tsmertetank. Elser exak nézk az Svodapedegé dopa wr nyegck, ek ns orban mr setenck 89-8) ‘Coben anagy met ee os ko Banke tevekenyssben i éaiis munka kézben fejlédik islet scvepalktisbn, a kapcsolat- 7 wl és, megszOlitas, be- + az évodapedagégus salkotisiban (s A bib osscefoglathatia 1A sveretet bdb a belles sb. bevisérlis, rokonlitogatés, csalidi ikOzben a szerephez tartoz6 KOz!ési a nichezen megs2ialokat stb hata a legfSbb kivinstgat, vgyal insdg cimi magyar nép- © ‘évodis « konkrét szeretet megnyilvimulést it ‘vanta: ,adjl nekem egy puszt tndés”. A testvérfeltékenyséyet fejezte ki a kivetkezd kivinsig megfogalma- i: pllotkertbe menjtnk ef az apu, én €5 az any Linyeges, hogy a kedvenc bab példanuiatban besedjen: haugsilyor | «einit om helyeson, hanglejtés, hangmagasséga stb. késztesse a gyermekeket| ©5281 is ezeknek a beszédbeti eszkizbkmek Onkéntelen utdzistra, allalma-| Pla 2isira, ! A gyermekek igyekeznek dgy beszélui, ahogyan szeretett bibfigu-|—* ajuk: reprodukljak annak sedvegét, utinozzik bescédGnek prozédiai t Keze tigyében lévd babokkal minden spontin adédd beszéd- helyzetben lehet: J+ kétszemélyes mondokiirga + a legkiilintétébb kommunikiciés helyzeteket kiakn’s A gyermekek érési folyamatainak megfelel6en a késdbbi ik az egyatt jéts26, bébozi mikro-| Az cayszeri stk, gydsal, sake, fakandl-, termésbabok stb, sok }iték-| Tehetdséget biztositanak, és viltozatos besuédszituécidkat Kindlnal Jdemokratikus yezetési stilusd, demokratikus Migkirit esoportok kis Svodiisainak. ss gyermekek iomeretszerzési folyamatdiban, amoiviis refével hat wekek motiviciés szférijnak rendszerében a bibjétk sajitos, elsbdleges: vsA boibjitek . olyamat lényeges mozzanat hhangstlyozta: ,A koncent- ‘2 ef lis, az ismeretszerzé: Tonnies gyermekok mig nem 9 onus aeesgmak trgye dnt GrdllOduek, Peadatunk tl * Npansna sonlrenogielelo modsare és eked seisgével mot pt pro let a eeeknénybe got pr ona gy tbbek kot a bablaek i i esahbztkkel, a es 4d elk pesolatos gyermekt ismereteket, az enyém, tied stb, fogalmat, hogy AA felndtt babjatékit a babokkal a gyermekek ijra Jats ! wereteknick a megfe- ~ i Imi Képességeik, fokozidik beszédkedviik, tWhbszir elmenyny! ensismerct At dvodapedagdgusok gondos fekéscalse a bitositéha annak, hogy daibeleneekhel is skeresen idngisik a gyermeki tau Jokorsth ac babjitck sokoldakian biztesitia a motile, gyermel! érdeklodéare, ivinesisigen alapozé jétéhos tanulist, a nyelygyakortisat, Toreked. 4 bi mind sokszinibb felhasondlisira az Ovodai nevelés 4 gyermekek anyanyelvineveléshen- A bibjieh midscere tain ategathalmasabb tz irodalid élmények, a ‘mesch, versed feleleventésre iba dtelenére psa iyanvagot * elGveten salon a babjté medservel 14s 6S mas vonds kapja meg. jab szépségforrdsok nyilnak meg elétte, s ezéltal a tfobb lesz, Léayegében az ajc tans bibjdték legfontosabh eleme a telecine "ay sate via kgs hin ihe | fra aan ho l, a tyGkanyérél, a kotlisrél beszélgetett a neveld a hiromvnégyéves sordban, amely a valésdgot nem bemutatni Asbo Kibave kisesibet,s azt, hozyan veszt baatnaieal Secured Ay a ‘gyermekekkel. A beszélgetés utin kis babjelenettel, dgyes akcidkkal tatta be a kason Ul in 16Oo a gyere ek babs rm pedagogus babjatees or V8 “H banjatékot nézd gyermek azonosul a szereplikkel, Beleéksi folyamatit se miozgés viauélis élménye, « bes2éd, a zene akusztikai hatisal. A gy Az. vodiiskorban ez az ates, a7) ek stelt babos élményeik alapjdn maguk is ordmmel béboz~ zak el az ismertirodslm’ alkotdsokat. A gyermekek bdbjatcka egyenértéhit a felnitt nevel6 babozaséval. az évodapedagigus babjétéka a gyermekck szamara fetésre mélt6 legyen, az dvodapedagdgusnak fel kell zer alkalmazdsira. A babjaték médszerével bemata-| inia Kell, vagyis el 1a bemutatis forgatokinyvét. terveznie a szinpadképet ~ ha Ichct a gyermekekkel ké28sen| sie. Meg Kell terveznie a bibok kulsé formajit, kife- rei utolsé sorban a szerepldk modellertékii mez \éadastechni shor parbescédekké kell alakitania, aigyelve arra, elvihifelerdesckbzel ne maradjanak nek eszkize. A baby veszit neveld hatésAbol, ha készilletientil, ad hoc jellegget alkalmazzale. irom-hétévesekre nagy hatéssal van a babjiték, aminek pedagd~ «1 gyermek maga jétsaa. Bikortelje- 8, megny us tGrekednie, hogy miné! hatisosabb| lied yl iejeateseisivel,nyev for dul sal is jer inne » gered A jyelver suokot gyermektrsasig maga ls sxotird ‘Kaban szivesen régtiniz, kerill ron cot kisérd, aléfest6 muzika Is foko7z kenti az irodalmi nyelven val6 megsz6lalist. nyelvt jelek meg. A tyermetlbiboionsh terest mega sak. A babjatékhoz clég let ited eregnek is a szinyegen, mikbzben 6k is fijhaljék a ~ ahangslyozot jellemvondsokkal, = amozgassal és beszéddel. i mozgésa, Kilseje szintén az esrtétikum tirgya, Hatisit esz- anit sere letenek whétenaptedrgoak i iy pip et 1, iskanal stb. egyéb sze- ak sarepa ges mekek fogalmazzik meg még rekban. nee absbsigus 179buona 6 feb i szorit: : , biles8, kalap, sznko, ka sb., ikalmacedk aktiy és Mikdzhen a gyermekek etképzelik a scerepli sri ‘ Peet hatehétévesek képatekkal 1s meg posh is Krk fo Beka aiken It dvodupedaggs ea gyermehek bi wnt unmdis) fErherete eet @ sonal : iis exh ~ tm o ‘Sb hangja esti ii sk sts nae ae nica sheet njeleztve ~ vl eae ealnck kl. ees si cent lmnyé a Koncert exam Bib hang aie pina cstebminy,« mona a zme adie) hata Sa te mt ae az. anyanyelvi nevelés é& a kommunikieiés képességek| se svempontjabél eredményes médszer, mert: feloldja, nyitottéteszi a gyermekeket, Het a kitdnbn6 szerepelben fejlesai az azonosulisi Kérségety érze-| mektal atfitatt beszédet kivin, + hozzajiru) a differen fejlesztésshen, esrédgyakorlishoz, a beszSafegyelem apesolatfelvétel, apesolatteremtés néhény m arra szoktat, hogy a beszédben fokozottabban clinyésen befolyssolja az inértékelést, fokozza az Subir fogalmazza meg Csert Aranka, a hatranyos helyzeti: gy nevelési kérdéseivel elmélyiliten foglalko26 foiskolai tan A pszichologusok gyakran slkalmazzik kutatésaik sordn a bébjéték smddsceré, kiakndzzik terépids lebetbsége Sugamé Kar wilasctdsinnak, a sajit motivdciék dltal megvatésithatd aktuls revékeny- ségformdknak ~ 5 ecen keresctl a tapasctalat scerzésnek, a gondolkodis Selidésének. Tovdbbd a gyermeki bdbjdiek az dsetoncbje a pér- és bis latok kialokulisinak és exdleal az egydtinutkod8 és Koma sisetkedés gyakorlisinak, fejlddésének. 8 babjatéko stemélyiségtejlesat3 médszert folyamatosan, sponti rbgiWndzve, ugyanakkor tervszeriien és minél gyakrabban ‘zuk a nyelvi-kommunikiciss készség fejlesztésére. 24 Ax clbeszéliés ‘A wyermeki elbeszélések is kapesolédhatuak irodaim Dbibozashoz, dramatikus jitékhoz, dramatizdlishoz. és mas 4 nyekhez. A guermeki elbeszélésekre lehetdséger nykijthatunk: szabadidaben, spontén adéds besaéd szitudci6kban, ~ 8 kelonboas tevékenységek téméihoz. kapesolddva (pl. ének-zene, vizuilis th — irodalmi siményekce atapozva, !— sétdk, kirdnduldsok alkalméval, GL | peseiseven a kormyerstebilérkezbingerek kia azokatvélaszta i ia észleléssel, amelyek érzel inak hozz. gyermek elbeszéléséven bent sorrend at, a sedmra saavah, kifefezések amikor sok mellék- syermck gondol ‘wan amuikor elbe- epi, vegy scaggatot, vagy éppen ellenkerdleg egvbe- iséget atra, hogy élményetke wltot elbeszélés sz = anyaral ax egyes évevakokhoz kapesolédé Kiindalisolsél,elményekrbl, WSadsokr, len egyéni tapasztalatok iellemes 6 ell gyis az élet dat- air Fontos, hogy az éImény elbesrélésekor: ~ a gyermick hallgatésigdnak minden togfi tiv kapesota tartés-tekintetvaltis, ! mondandéjiba). A pedagigus fetadata: apedags. telek megteremtése (pl. a csoportza esdkkentése st), ~ m2 hbeslsben aka Receeel vad kei (gyemnchok mek: itékben hascnl egvéni sedformékat, szdalakokat, J6t A torténerhiegéseids fontos pszie ickek elbesz£léseket szerkeszthetnek igy 8, hogy: {olan Kegsatene, vagy botjemel oy-cy megkerdett ir ‘vagy egy adott cimrél kerckitenek Ii egy eseménysort, vagy hdrom 526 alapjén alkotnak egy eselekményt, ex, képekliez mondanak el egy ltaluk kitallt th 2 Svodapedagégusok gyermekesoportjuk cayéni Otleteikke! gazdagithatjsk a gyermeki elbeszélés lehetdse A gyermekielbescéiés eayik megoldise Iehet az Un, ,beleké k ISnyoge, ge jin is mondhatelbeszélést, Az isj6 megolds lehet, ha 183Kar Julia a eyermekek ssdgokhoz igazodva vilasz- Taiabacd waaark B agape Cec eaeerrce beszEdencs nyeNbszdlauna sca ea a kaaeomtiaies eeomtnyeee el jJelenségeket minél cobb] is & Glettelen tirgyakat, srathelés fe besesd Er A ttbboldald érzékelést biztosité képekkel mir Comenius 6ta segitik a pedagégusok 2 folyamatit, a dialbgusokra épul6 Es az elbeszéld beszd a) A képeskinyv képeinek nézegetise A Répeskony» hépeinek nézegetése inként adéd6, hagyomiinyos médsze- re a kisgyermek nevelésének. ‘A kényy é a gyermek kapesolaténak al je amikor a gyer- suszernek tekinti. A felOdés egy magasabb si ir adekvatan kezd bénni a konywel. Egy-cgy a komyezetébdl is velik, megsimogatia Oke 1B4 iagy érdeklOdéssel n kezdjuk térgyainak, ‘gpezih akilysabkinesét Az egytingyit képeket tartalmazé lapor ‘meg a litowak felsoro ddetben elégedja as, ty... van ‘Azegy vagy t0bb ayermickkel lesati a hion-né sasbsége, bin “hz bvodis kon gomelak Kin) SEE Az 6vodés Kord gyermekek képi gondolkodisat mar a problémakere sést6l Keadve egészen a problém: ‘mint a gondolkodisi folyamat sze odasuak e2 az inszabilyozisa — 'sége—n gyermekd gondolkodsnak is egyik alapvets sajitossga, épotvasiskor sz 2 dvodapedagdgus a nap birmely iddponiiban {idhat a képeskiony-nécegetésbe, és a hépekhez kapesoliva Kezdeményechet a gyerehekkel, (A harom-négyévesek korében o azn e2t a mOdszert, fa a ayermekek mar képesek a vals, folismemi a képeken.) A Adpeskinyv Repel alapjin fly torn az dvodapedagégus meggydddhet arr hogy it nem ismer a gyermek a kipeken ldtotakbol, milyen szavak A gyermeki scemiéietet a stinkretiemus és a poi é ‘bben a korban fGként az egyes részeket ragac A fejlddés egy magasabb szintjén a Képekhez kapesolddva megie- ennek a mi ex?” jellogi kérdések, amelyek a gyermek gondolkodasi- nak és boszédének egyiiltes fejlidéset igaroljake 7 2 gyemiekek mar a beszoktatis iézogetik « kasirozatt lapozb konyveket, folytatt iamepoldisig sthatjak verbslis elemek, rvezisének eszkizei. Az. emberi gondol- a képi és verbs elkiiintetetien exy- ims jellened a Grdokes részletet, a kép epész ani 85pedage- ea Mérei Ferenc és V, Binét Agnes jeayeztk le, hogy a gyermekeknek jek megnevezik az, hogy: ey esoportia ragadia meg fig szemigletben az egész elmosl rekedhet az egésznek, az eg6sz és egy mket. Ez is miata, hogy # ayermeki sey-eay résrlt flébe ke 5 nkényes egybekapesolési ‘a tevékenységhe ‘igyazott hogy aktiv é: passaiv sz6kinesiket, a7 ij szavakat] Mozatos sszefliggésekben Mindezt ‘azok gyakori alkalmazisa, 6 az elbeszél6 beszéd (lefris) gyakorlisé- ‘A képolvasis a tirs nak egyik hatisos médszere. A képalvasiskor Metodikai kovetetmény, hogy a beszélgetésben ne erdltessitk minde- ‘herek mondatokat a vilascadéskor. van akiskiny kezshen? Milyen sani az enyuka fjkendbje? st. a mosis ira ijzers, fgyelemfelkets zeledve j6 ha megtudjak neverni a feltinsen ki- fekszik, fu, neve, épit stb. A seomélyeket brésQA Or tesen nyelvielr kintve mesei iter is kell, hogy tatelmzzon. A képolvasis médszerével interakeiira késatothetiink egy-egy ayer cket és esoportokat is. A médszer alkalmazasinak eredményességst esak a2 biztositja, ha| a képek tartalma megfelel a gyermekek életkori sajitosségainak, be- svéd- és értelmi képességeinek, gondolkodasi sajatossigainale A négy-otéves kortiak esetében a képen dbrizolt esemény mar 1 galmasabb, a scereplé ir ir siscltenh apek 187cegymishor valé viszonyét. Rakérdezhettink arra is, ki mit es caries jakoljuk a targyak bel ridgtite, rata?” Kérdéseinkkel tudakol =e a foglalkozisa? sb, Imo Hess hogy 2 st soll, hozzi szélnak, mondanak valami mi rdemes oie. or omen als mod abesaéd és wiz 188 frisa), i mesék mondsa a kép vagy a képsorozat al a relicidszokines alkalmazssa, : a kép eselokményéhez cim megfogalmazisa, tabb dsszefiigg6 ké ‘ sutinjinak Gsscefiigg6 elmondisa, képet (rajzot, fost, festményt st mint a valésig ébeazolést, an kbp szerepet jéts26 beszédeor ‘Az 6vodis kort gyermek sz edo litvinynak (képnek) a probl kénnyit6 szerepét rabben vizsgéltak, zemnléletes-eselekv6 gondolkodiés oly mértékben megy at a Pszeri iletve a nyelvi gondolkodisba, a1 i tevékenység magisabb létisi, gondi (Elkonyin; 1964. 237. 0.) , Norris, Elkonyin, Minszkaja, Leon Retk Gyorgy. Gerd Zsuzsa stb. kutatis! ered . hogy a képleirisban a felfogott tartalom is formaban szervezidik a hatéveseknél, ‘Megillaptotta tobbek he = A verbilisan fetdolgos lesztésében, a beszéd szinvonal aphat, informicis a beszédkésastg fe ak emelésében fontos szere ar Mindezeken til: { Aeselokvéscentrikus Sbrizolis Kinyegi kivetelmény, é kKoail a kézéps6is motivaljon verbilis megnyilatkozista, ne esak az els6 és utols6), fontos a képek tartalménak érzolmi és érdeklddéskelt6 hatisa. Komntunikativ kapesotat aképleinis gyakorlati haszndt, felhasandlési m 12.0), 180‘A gyermehi srinkretikus szlelésre hivathozva megill a rolegos Mes el, mit itsz x képen!”— flszilitora az tala meg verbal Wy: ‘minden életkorban 2 vizulis isan uyelvi srituéicio ts, a gyermek-gyermeh ban alacsonyabb 2 haszndlt szavak sz ‘bb a visrony vagy minéség, a puszia megnevezés, az clekvés) megjelOlése néikail. /es Korban viscont ni az alkalmazott szdkészlet, a mindséget &5 viszonyt kifejee6 sz6fajok részardnya a verbilis megnyiatkozasban, ‘Ax. Orszigos Pedagégiai Intézet Gn. ERVI virsgilatiban (melyet mar korabban is idértGnk) dsszefligg6 eseménysort tartalmazé Képsor leirdsit, megfogalmazdsat vartik nagyesoportos gyermekektil A hiirom képen sbra ikallag dsszefilggé volt. (Az _Aat viesgldk, hogy ax éltaluk Kalakittt bescélyhelyzetekben: syermekek nyelvi-komumunikici6s késrsége, rzékenységes Imes, folyamatos besréddel kifejeznek-e az életkoruktsl el iouckce vizwalis segitséggel egy tUrténetet; ck-e a parbeszédes helyzetekben a partnerrel egyittmé Az udatok, a nyelvi anyag elemeésébdl « kovetkexd kbvetkestetéscket vontik le: — a gyermekek alaesony sz is arényban (22,15%) fordullak el6 a nyelvt anyaghan emotiv risa kevesebb, a képsor tenet bovebb verbs anyagot ere ‘Mindkétesetben a csetekvést, a gesztusokat, a festartist megfogal 2 hifejesek voltak titsityban a gyermekek vilascaiban, lelrdsdba _ A képolvasis grakorisiga és a fokozates feléidés ere vodiiskor végére a gvermekek képesek arra, hogy: = vizwilis lményeiket megfogalmazzik, = meghatérozzik a eselokmény alanyst Korittményedt. inyeként az ulajdousigait, a Wrténés ‘A Kiilonbézb képekhez kapesolt médszerekkel gyGjtdlt uyelvi tar- alom legszembetindbb jelensége a7, hogy 2 gyermekek mega -isaiban kevés szimé a mindséget, talajdonsigokat kifojez6, vok szima, félesége, Gyaksan az Svodapedagogus egysiki, saként megielend ,aranyos, szép,j 7 Isilyban. Bzen esak x tudatos bétkznapi beszéd valtozatos jitékok, az irodalmi sebivegek tel alka t mint 2 heszédfejlesztés, az anyanyé Imédszerét tervszeriien, a fokozatossig el {abel vannak bizonyos metodikai Aritériama. ‘megnyllarkozisokat eredményesen befolysothat 7 az évodapedagogus IEG Kolo Kicker gynzere india eak egye 191A PREFER ~ haa pedagéans egy pet szemiélve megfogalmaznak egy-egy gondolatot, maja leirjk a latotakat, 1 j6l valaszolé gyermek is kit it 2 A Képolvass midszerét a bescédésatelés és a bescédmegertés folya~ iexgdlatdban gyakran felhaszndlhatiuk. a eset soréban a képolvasés alkalmazd- OM 8), mondauns ‘8 gyermeck Képi a vnulis eles integrdisdn siban, megtastésdban ie Gésy Maria a vizuilis meméria vizsgdlathoz 12 szines képet alkalma- rmekek 25 masodpercig nézhettek, majé meg Kellett nevez~ akat! A képmegnevezések sorin eSfoga javasl6 kutaté szerint: eves korban 4-5 képet kérjiink szimon, 5.9 képen litottakat nevertessiink meg. polvasissal kepesolatos médszertani megoldsokhoz kapesol6d6 ayakorlati peldik sokasigiva} tallkozhatunk Gésy Maria, Sugamné Kadr Jilia tvelménykoteteiben ‘Nagy Jozsef preventty fe Jelent6s helyet foglalnak el igvizsgils (PREFER) rendszerében is ekthez kapesolidé modszerek. igy pél- ross rit mutat a megkérdezett oz Kapesolddva a reliclészdkines szimtalan Egy miésik képen egy hiizat lathatunk ny varon négy kislany van. A kérés igy szik = Mutasd meg, melyik az-a kinéz, aki 3 ablakokkel, bent és az ue bende, lenéz AA 3. tesz eyik képén vonelak,rajzok vanna A ~ Mutasd meg melyik vonal, rae ite ebgletes. A PREFER test hépe Ral i terméscteen a fokottosig et fi gyelemibe vive kell vilogaonunk, ha dridhelhetdnyelt adatokioe ki = nunk jutni atkalmavisukkal. # ompo alls Or ‘Ax anyanyelvi elmaradds Kompenzilésiban, az Mivescteség felrérkéztatdsban is eredményes médszer a képekher kapesol szélgetés, mese, elbeszélés algae fjdtnorKapesol6dva fay pel: gyukortgu ceseményehet née hick lersévas aes poser tar unm = aeaeeset, az zane _ Cs Aratke a sklaelokésct kompenzlshoe @ aye fear shan sees kipeszereidvel hapcslaoamn 2 KOvekezd ey lMecka ogainarn eg: 193194 ' ezhet, és mmondhat a 5 Iehetséges Kir A logopédusok a A bescéd é nyelvi fejletségének viesgélaidban sokszor fordulnak terépids id mbdszerekhez. cesolddé médszeres eljarisokkal ‘dest gyermekek verbal haté térgyakat Kellett a gyenmekeknek @ iva tdrgy nevst, akkor a pedagogus neveate meg, 6 (uténmondis). izték, hogy a ,Mutasd meg, amit mondok!” — tsra a gyermeknek ki kellettvalasziania a kért képet ra fiU?” ~ mondattal kérdeztek, a térgyas rago- fa példdul: Nézd, milyen k6cos ez a kis- salt kérdésokkel igyekeztek kiviltan a clos képekkel a -Kinél van?” stb. lds lehet gyako vannak a képek, kbzben 2 képek elt egy bib ickek a Rérdéseinkre adott ot. A hépek & a bébfigura egyuines atkalmazdsa megengedett josszasabban idBziink a képolvasés sokoldaldfelhasenslésaval exit, hogy a kolénbézh megoldésokkal gyekran és vil formaban élhes- yamataban, batran felhaszndthatjuk: rékenységekben, isi folyamatban, az Gvodai élet kilinféle tevékenységh imfihoz kapesolodva A képeket viltoratosan alkalmazhatjuk. Te 126 képekhez, sretesen a kcilbnbi-| idé médszeres eljarasokkal a beszéd és gondolko- it fejlesathetjik. hogy az. egyes jatékos megoldasokat csak a gyer- tkori sajatossgaihoz igazodva szabad alkalmazounk, A héphez, képehher, hépsorocatokkox kapesolédé ismertebb médsze- +reket, médszeres eliirdsokat a kivetkerdkben soroljuk fel lp + A-képotvasés vattozatat A guermekek kérdések alapjin, vagy dndlléan elmondjéh, hogy ‘it tnak a hépen. ~ Az elmundiot réscletehet egy gyermek hiegéscithed, dsscfoglalhatia. — Keépolvasis eméhecetbst (az Sthétéves gyermekek rovid ideiy meg- nevi a vedi), Mondj el mindent amit az egytargyi képral tudsz (hérom-négy ema jegyell met ceak akkorve- hei meg ekipet. Ea jtgkos megoldss leet a vélasack Kort, ondolkodds és beszédfegyeiemre neve, ami az bkolakeseiiseg eqyik fete. A hepes hr, hépes hock, hépirakt, hépes tesla jtéhos JFetnaszndisa a bescéd és Kommuihiciss Répessigek feleststhen, «$2 i, ismeretszerzési folyamatéban jelentévek. Ezek a imérhetelenck az dvodal neveldmunkibon. soédukoen A karyval val jack nel megismeris wre A kilinbizd kartyajatékok ‘munikiciés feladatok megoldésd ‘mondatszerkesztési feladatok megoldisét, b6vit ik az Képességeket. 195@ epkirais jstok i altalanosségban is vonatkoznak a képekhez kapesolédé médszerek mindegyikének sokoldal: fees hatd- si Secreta Ripka thot i soelalan fehascnthau a ees seintnek megfe ligjeztkssrseger. ©) Hiinyos rajz kiegésritése sen alkalmazva a it, mepfigyeld-képesse € m2, ogy az. 6vodapedagégus belekezd vi siba, Attl Kezdve, hogy a gyermekek kell még lerajzotni ahhoz, hogy a kép ik még? yen sin legyen? (pl a kisfid szeme, A ayermekek egyénileg és kerusban is v4 seinkre Ey J Milinbiat karévals képecst, rajol tedlapok, 3 Mnyos raj repceiik a7 ismeretek bovitéset, rendszoreatst, eesti a beseey | Glo’ Bondolkodast, a vizwélis ltismédot, fokozzak a jitekor. ayermekek személyiségte tésére szolealé képekhez médszerek, mods jfrdsok konkrét pelddival ik programban, ‘gondot ezek sokszind be tése ayakorlati munkénkbe, "At anyanyelvi & hommanibicios novel médszerei az vedas kord iesen a gyakorlati munka soriin az egyes fejleszt médszerek tSbbnyire nem KGlUniluek el telesen egy eran egylittesen jeleanek meg. Zsoinai J6zsef és kutatbcsoportja altal Ssszedl Kommunikictis nevelési progra inake tem sémiikra alkotottbeszd gyakorlisakor, ~ pfeinttekhel és a gyermeketkel kapesolatosilemetabilyok elsa- Jéttésiban, A beseédechnika tan 20 ayake zi © Az syskorlésakor a képkiryakkaljtszik az un. Kg {ob amelynck az a leyege, ogy képektd kell Kani» gramme ny Ray ov ames azonban esa azonos hangokkal kendéd kénck atone itnaksds Kombint lbh a 198 ayakorlatok sora ngsily, a kUszinéshangsily gye- ‘A kérd® mondatok helyes respektdlk. A kirakott képekhez kapeso Svodapedagogus és a 1bbi Gvodis vélaszol ezekre (pl. a neveld azt mond- ja: Egy gyiimbleste gondoltam (szilva). A gyermek kérdése: Vs 2 ‘Valasz: igen. A gyermek kérdése: Piros a si ban, mint képekhez kapesoléd6 barkochbs ‘Aho, hogy a gyermekek jartassigra tegyenck szert a ti an sszefiigg0 elbeszél6 beszédben, a legkdlOnbizébb beszédhelyzete- itanunk sziamukra, Wi scdvegalkotdsban fontos szerepe van a sémikra alkotott be- suéitnek: 1 kapesolatfelvételt szovegtipusokmak: a Kiszdnésnek, sak, 1 benmutatkozisnak. = asuindéknyilvinitisnak: ‘akérésnek, a tudakozidasmak, a véleménynyilvanitisnak A NYIK-programban ezek grakorldsira is a legvéltozatosabb anya nyelvi mbdscereket, médszer-kombindciékat alkalmazzaik. Igy példdul a kascinés forméinak tuda , a kérés gyakorldsiban a csoportos és egyéni spontan beszilgeté- seket terjak eredményes médszemek. A tudakozéids sorén a pedagdgus mintaszerden fltett kérdései vélt- inémtudni, ho! voll este? Szeret- lentések és kérdések moti- erintem ez gy rin, mnénynyilvanités gyakorasét a dramatikus jaték is jo szolgalja ‘A nem sémikra alkotott spontin heszéd fejlesztésében szintén ‘Wbbféle modszer alkalmazhats. fgy pelddul a beszélgetés, a képolvasis (képle is, a mesebefejezts, baborés, dramatizalds st, az Gnallé mesemon- 5, jatEKos modszeres megoldasok st akorolja a szbb ‘eeaktzelt. A, [7 Cealea vattozatos, ate -segitik a gyerme- szivegalkotis egyes elemeit,| (b6x6 médszerek viltorat az egyes gycrmekek be geinekfejlettségerd. ‘Az anyanyoli é¢ kommunik jértassigokon és a keszsége Bren eres fees, al Hones, hoy a spev-kommunacsMépertpck Wet lyamatéban tu 7 masta efjitk el a 05, esekély nevel6értéhii megoldasokat. Helyi programjainkban is tervectik exeket, eb progr exeket, jay vilhat csak fejleszts ‘Ax anyanyelvi jatékok felhaszadi ‘gyermekek jitékos formiban, anyanyelvitket, fejlédjin heszédész seédprodukeisjuk. cio ih tog aati eet szerene mer meg] t/ sik, besaédnegetesth és =| 8 ismeretek Konnyebben rég- {bite teveenyg kee ie a nap barmely szakabar a a . rene 19tosstz ve ini — fignelembe véve a eyeoneh ! “A Tokoratossig nem aztjelenti, hogy kisesoportban fSként a halls és a beszédlégeést fejlesszik, s r4értink maja nagycsoportban fejlesz-| tenia beseédaktivitist. Elleakezbleg: minden koresoport sziméra igy’ elt valogatnunk 22 anyanyelvi {4tékok Kiril, hogy a beszéd minden terllett felesszik, egyre magasabb szinten, E ]itékok céija Erdekes, figyelemkeltézirejek, bangok felismerése, és enciflisa, a hallis és a beszédhallis sokoldali fej- A négy-itéveseh korében alkalmazhatiak a kivetkezd jatékok: = Mipostyant le (a near at ‘A pyermekek szeme lita feetinkolyan trgyakat (ki ome babestk, esoegs labia), emelyk j6l megkilonbsceth nak. A gyermekek le, Ha tévesztett val Neheattés sortendben au is, naman meting ©) ie Ar kta ek ~ Kuk (a A pyermekek kerben j eay ayermek, ha 6 flee rmegy valakihez, & azt m 61 kézelitenck hozaé. A hathétévesekbel jatse ~ Kornyezetink 2gjai (auditiv emi Magnetofonr6t zérejeket hall természet hangjal), ki legyenek kk! ~ Mlatangok dredse (mages i" sate uténoz. Akire rimutat, annak is uténoznia kell a2 dtathangot, maid mea kel ik allt hangja az A hiromévesehnek ajntow halldsfefteseté anvanyelvi jdtékok lehet- yermek megtaltta az Grit, kildjink ki mast helyette. 4.2 Légzigyakorlatok Az érthets, tscta beszédalapja a helyes beszélégzés. Fgyetestik| ft meg ayermekeinkkel, hogy az dettani és besnédly exymist. Az dletfentartishoz szikses tlt tes belégts & ar eqynietes logis hangtalan, mély belégzéssel és hss zéssel jr sekre jellemzb, hogy olyankor vesanek leveg6t, amikor Wve hogy beszédlégrésik nem angtalan. Esl besesdik skadozivé, szaggetotta valk. A Igedgyakorlatok célja a vegyes (rekes:- 201és melikasi)légjeéselsajatitisa, automatizitésa epeve. dso ( ldgeés mepfigyeltetésey arekes seek s rmepile’s ———Napozeunk jitdkok Han © négy ba ves syakorinsi 6 ® Négy-orévesehinek: leg nyitot ablakni ‘végezzik ezeket a gyakor 1 sajdiossdgainak megfelelé jatéhos mega neghavelés. ‘a strandon it fekve egyenletes be- és kildgats, boelégzés utin a gyermekek utinozzik: a kigyé 2 vonat hangjat (5 ss); 2 esodalkozds hangiat (6 6 Say zimmigését (22) ha kutyt lt? FF, Pipl nagyaps? @ pp), Riivé- 6 szivégyakorlatok ireeasstaas Exch a jltéhok eldsegtik a sedjon dt Kis bs belégzést, edith a ldgy ig végertetiak, eieben Pingponglabda fijésa (verseny), ‘Ket vagy t6bb gyermek dll egy asztal Vigyazzunk, hogy a ayermekek szija az asztal lapjéval egy magasségban legyen. Nehe- zebb a gyakorlat, ha ket yen 4.3 A beszédszervek iigyesitésére szolgilé jatékok Ha a besaéde Iérehoz6 tzmok nem elig morgékony: nek résct a hanghépzéshen, és a bescédhang csbkkent &rt6 iba az életkorelérehaladtéval rogailhet J 2 arc. & ajakizmok erdstése, Ugyesiése, eal a7 ajakkal t hangok alakitisa, KilOndsen fontos ez azokndl a gyerme- Keknél, akik esecsemkorban nem, vagy csak rivid ideig szoptak.ey breech jek (S/F ee capa apelin SUR s el ion ata] Cj a nyelvizmok ee ! nek aint: A gyermekek ajkuk esilesiritésével Rlesipegetit tenyertikbél & ma sgokat = Kuldjink puszitt ‘A gyermekek esticsdritve cuppognak: ~ Tétognak a halak Az ajkake kemény Osszesrintése. Négy-otéveseknek (hangadtssal nehezt U-F bangok ets Tassan, majd gyorsabban az ajkak esesoritesével sthizdséval, zit fogs Hogyan nevetonk? Hogyan ogy viesort farkas? 1 szdjunk, ha szomortak vagyunk? mozgatva, , soviny ember ‘Toltsok meg arctireginket fevegivel, Waetésével einnyedlén az, Nyelvgyakorlatok bel A nyelvgyakorlatokat eliszir mindig a sz daz ajksk és a fogak kéz6tt,s esak ezutin hiszen ha a gyermekek litjdk a nyelv mozgasit, akkor konnyebben zak a gyakorlatat. Hédroméveseket feleszik példéul: ~ Cilla clea eszik ‘A cica lefetyeli a tejet (a szdjtéven kivllemeljdk 6 leejUk a lapos (Golfelé megy mozdul, 2 fon sec ~ Saige a ote cu Cacintgts agen = Finasink eg gh _ it yehinkkel as fogsorunk mo Hat-hétévesek jitéha tehe - ae ‘nagyra a kaput (as pedis); menjen le a 1 nyelviink a kapu el nyelvink; mossuk meg a fog jek ‘megtanulisinak, a & hangok felismerése, irtamanak megkilOnboztetése, majd a szaval Wisvir a s26 elején, azuti lékezetGnek fejlodésst litisdt és tapintasit is bekapesoljuk a tevékenysé Vekerdi Iréne szerint 6 int a sziszegé, susogé hangokkal és rokonaikkal (6 % CF 5 2s, es) érdemes kezdeni a gyakort te Kénnyebb S iy Teo hang mepneenése 8) Ae Svoapepgus tbh st mond SO sot mond uyanazzl a Kerang zal, gyermehek onegneveete ag igiinak megneve- 205Teayétek a kezeteket a torkotokra és figyelisiek meg, ,morog-e", hha azt mondjtok, hogy: begoly, viz, esepp.. = Koppants ~toppanis! K hangot tartalmezé szst kell sz asztal lapjén,¢ Négy-tévesekel jétschaipu = Monde itgy, ahogy én! , 2 a megadott s26t hangoss séz a Kovetkez® gyermekr ozzdb/esokkentik a hangerdt, amig birjak ie, egy Karmester intés sorban. Ha a karmester magnsra ila nevet mondaniuk, ha a karines- akkor halkan, Nehezités: egy-egy mondé- ison aegis angrbheant ces oa Tiga (Cicer maging ein gone sitio i ena pe 3 om gyemek sini: hom Aste kanes i “ nen gyenac. Ae Sains 2 irben. Az évodapedagogus ey’ oe ara ogy ayoron lel uit ined hangatlyots aan gh [Clan 3 bessbdsstudciohor teginkabb Ennek megu | kivetik 2 hhangosan beezélnek, miskor alka. 206 hholyetfoglainiuk. Pl, A fehér székre asirga székre! c k utinzlsa (pl, medve, egér, macska, kiskutya, Greg iya) kuknbé26 hangszinnel. iciOnak eal egyikesakze.Gyakran 4 besdlca thozisaink hordozzik a legfontosabb informacishat. E| G&/~ 207