A grg hitvilg

A grg ember elssorban vrosa polgrnak tartotta magt, s csak

azutn grgnek (helln). Egysges Grgorszg (Hellsz) nem is
ltezett. Az nll polisz lakossgt sszekttte a kzs nyelv s a
hitvilg. A grg valls istenei nem egyszerre s nem is egy helyen
alakultak ki. A bevndorl akhj psztorok isten volt Zeusz. a
fldmvel slakk termkenysg istene lehetett Gaia. Kis-zsiai
eredet isten Apolln. A grgk szmos istent tiszteltek
(sokistenhit). Isteneiket ember alaknak kpzeltk. Nem csak klsre
hasonltottak az giek a fldiekre, termszetk, vgyaik is
megegyeztek az emberekvel. Nagyrszt fen laktak az Olmposz
cscsn. Halhatatlanok voltak. Minden istennek megvolt a sajt
hatskre, amely szles tevkenysgi krt jelentett. A mtoszok tbb
vltozatban maradtak fenn. A grgk tlvilg kpe nem
tlvigasztal. Az emberek lelke a hall utn leszll az alvilgba,
Hadsz birodalmba.
Szertartsok:
Az istenek a segtsgrt megkveteltk a tiszteletet az emberektl. a
grgk nnepeken ldozatok bemutatsval ezt meg is adtk nekik.
A szertartsokat nem papok, hanem vlasztott llami tisztsgviselk
irnytottk. Voltak szemlyek, amelyek sajtos feladatokat lttak el:
jsls vagy gygyts. Ilyen jshely Delphoi, mely Apollnhoz
kthet. Zeusz Dodonban lv szentlye, ahol hangokbl jsoltak.
A grg hitvilg sajtos termke a sport. A grgk isteneik irnti
hdolatukat versenyekkel is kifejeztk. Ezeken a viadalokon minden
szabad polgr szerepelhetett. Zeusznak Olmpiban alaktottak ki
szent ligetet ahol ngyvenknt rendeztek versenyeket. Az els
Olmpia Kr.e. 776-ban volt, ami a grg idszmts kezdete is. A
versenyre igyekvk srthetetlensget lveztek. Kezdetben csak
futsban mrtk ssze tudsukat. Ksbb tprbval, ami
stadionfutsbl, tvolugrsbl, diszkoszvetsbl, gerelyhajtsbl
valamint birkzsbl llt. A versenyeken csak szabad grg polgrok
s csak frfiak vehettek rszt. Csak az els helyezst jutalmaztk. A

jtkok vgn kaptk meg a gyztesek a szent olajfrl metszett

koszort.