A GYARMATOSTS

1. Gyarmatosts = a felfedezett terletek fegyveres meghdtsa

2. Kezdete: 1492 utn a spanyolok legyztk, majd szinte kiirtottk Amerika
fejlett indin kultrit, pl. az aztkok, majk, inkk meghdtsa.
3. A gyarmatosts szakaszai
a) Amerika gyarmatostsa: XV-XVIII. szzad

szak-Amerika: angolok s francik

terjeszkedse:
Kanada (francia, majd angol uralom)
USA: kezdetben 13 angol gyarmat

Kzp-Amerika
s Dl-Amerika:
spanyol hdts

kivve: Brazlia:
portugl gyarmat

b) zsia meghdtsa: XIX. szzad 1. fele

zsia orszgai nem akarnak az indinok sorsra jutni bezrkznak.
Bezrkzs: a hatrok lezrsa, a kapcsolat megszaktsa az eurpai hdtkkal.
A gyarmatostk fegyveresen knyszertik ket a hatrok megnyitsra.

zsia orszgai azonban eltren fejldnek:

India: teljes gyarmat

Kna: flgyarmat

Japn: fggetlen llam

az angol korona kiprovoklt piumh- tveszik az eurpai

legszebb gymntja
borkkal gyzik le
technikt
a szipolylzads leve- bels gyeit nllan a japn csszr vezetrse
utn
minden intzheti, de gazdasgt svel fejlett orszg lesz
az angolok irnytjk
nllsgt elveszti
maga is gyarmatost

c) Afrika felosztsa: XIX. szzad 2. fele:

a XIX. szzad vgre az eurpaiak teljesen gyarmatostottk
(pl. angol, francia, nmet, olasz, portugl, spanyol, belga gyarmatok)
a legnagyobb rszt az angolok s a francik szereztk meg
angolok: szak-dli terjeszkeds = 3 C
Calcutta (India) - Cairo (Kair-Egyiptom) - Cape Town (Fokvros-DAK)
francik: nyugat-keleti terjeszkeds = 3 SZ
Szenegl Szudn Szomlia

Cairo (Kair)
Szenegl

Calcutta

Szudn
Szomlia

Cape Town (Fokvros)

4. A gyarmatosts haszna:

a) Nemesfmek
(arany, ezst)

d) Olcs munkaer

b) Fszerek

c) Ipari svnykincsek
(vasrc, szn, sznesfm)

e) Felvevpiac profit (haszon)

(az iparcikket el kell adni)