GILLES DELEUZE-FELIX GUATTARI

Hogyan keszitsunk magunknak szerveu nelkuli testet?

1. abra: Dogan tajas

..

O naknek mindenkeppen van mar egy (vagy

tobb) ilyen testuk, es nero azert, mert ez eleve adott vagy keszen all- noha bizonyos tekintetben tenylegesen megvan -, de minden esetre onok eloallttanak egyet a maguk szamara, nem lehetnek meg nelkule - es 6 megvarja magukat, ez egy gyakorlat, egy elkerulhetetlen kiserlet, mely mar a vallalkozas kezdeten be van fejezve, de nero jon letre, hogyha nem kezdik el megva16sitani. Es nem is tulsagosan megnyugtato, mert kudarcot lehet vallani Vagy hatborzongatc lehet, esetleg halalba kergetheti ont. Legalabb annyira vagy, mint vagytalansag. Egyaltalan nem egy fogalam, egy kepzet, hanem inkabb eljaras, eljarasok gylijtemenye.

A Szervek nelkuli Tester nern erjuk soha el, nero erhetjuk el, de mindig urban vagyunk Iele, men az egy hatarvonal. Azt kerdezzuk, mi is az SznT? De ekkor mar rajta vagyunk: csuszva-maszva, mint egy fereg, tipegve, akar a vakok, vagy orultkent rohanva, mint a sivatagi vandorok vagy a sztyeppek nomadjai, Rajta alszunk, virrasztunk, vtvjuk harcainkat, verekszunk es verettetunk, helyunket keressuk, ahol megismerjuk soha nem hallott szerencsenket, barnulatos bukasainkat, amelybe behatolunk, es amely belenk hatol, amit szeretunk. 1947 november 28-an Artaud hadar uzen a szerveknek: lsteniUlettel vegezni, "men kossenek fel, ha ugy tetszik, de higgyek el, nines foloslegesebb dolog, mint a szervek." Ez nemcsak radiofonikus, hanem biolagiai es politikai kiserlet 15, kihiva maga ellen a cenzurat es az elnyomast. Corpus es Socius, polinka es kiserlet. Nem engedik, hogy az ember zavartalanul ktserletezzen,

Az SznT mar utban van, amikor a testnek elege lesz a szervekb61, es felre akarja allttani, esetleg elvesziteni 6ket. Mindenesetre hosszu falyamat eza hipochonder testt6I, ahol a szervek szet vannak roncsolva, a rombolas mar kesz allapot, semmi mas nem tortenik, .X kisasszony azt allttja, hogy nines mar agya, sem idegei, sem melle, sem gyomra, sen belei, es mar csak a szetesett test csontjai es bore maradt, sajat szavaival mondta ezt"; - a paranoids testig, melyben a test egyreszrol szuntelen ramada soknak van kiteve, masreszrol folyamatosan meg is er6sitik a kulso energiak C"hosszu ideig elt gyomar nelkul, belek nelkul, szinte tudo nelkul, ronesolt nyelocsovel, hugyholyag nelkul, szetmorzsoh bordakkal, neha reszben megette sajat gegeJet, es igy tovabb, de az isteni csodak mindig ujraalkottak azt, ami szetrornlott."); - a shizoJren testtbl, mely aktiv harcot folytat sajat szervei ellen, meg a kalatonia aran is; az elhabftott testig, kiserleti skizo "al emberi szervezet botranyosan tokeletlen - egysz3J

38

Mire nunk Mi to gyaza segrol beiole befecs vallan doJog tunk,

rexla, Es itt f vissza hogy: laltuk szedt - snsuk taciot mind halal

,,0 nz-tiz

J Willia

3

es egy vegbelnytlas helyett, rnelyek igen konnyen elromolharnak, mien nines inkabb egy tobbfunkcios nyilas, mely a taplalkozast es a szekleturitest egyarant szolgalja? Be kellene falazni az orrot es a szajat, feltolten: a gyomrot, es egy szellozdvezeteket furni egyenesen a tudobe, ahogyan ezt mar a legelejen meg kellett volna csinalni.";' - vegul pedig a mazochista testtg, melyet a fajdalom felol vizsgalva igencsak felreertunk, mert ez az SznT esete, szadizmus es szajhasag altai osszevarrja magat, osszevarrja a szemeket, a vegbelnyllast, a hugycsovet, a melleket, az orrot; Ielfuggeszti magat. hogy mega 1- llthassa a szervek munkalkodasat, megnyuzza rnagat, mintha a szervek a borhoz tartoznanak, megtomi, elfojtja magat, hogy minden j6 szorosan be legyen rekesztve.

Mien az osszevarrt, uveges, kataton, kisztvott testek eme gyaszos serege, hogyha az SznT megis vidamsaggal, eksztazissal es tanccal van telitve? Mire valok tehat ezek a peldak, mien kell athaladnunk rajtuk? Kiuntett testek a teli testek helyett. Mi torrent itt tulajdonkeppen? Vajon kello elovigyazatossaggal jartak el onok? Es itt nem bolcsessegrol, hanem elovigyazatossagrol van szo, egy dozis belole, mint minden ktserlet immanens szabalya: befecskendezett elovigyazatossag. Sokan kudarcot vallanak Ebben a csataban, Vajon annyira veszelyes dolog rr.egelegelni azt, hogy csak a szernunkkel larunk, a tudonkkel lelegzunk, a szankkal nyelunk, az agyunkkal gondolkodunk, meg a vegbel, meg a nyelocso, meg a karok? Mien ne jarjunk a fejunkon, enekeljunk az orrcimpankkal, lassunk a borunkkel, lelegezzunk a gyomrunkkal: egyszeru Dolog, Entitas, Tehtett test, mozdulatlan Utazas, Anorexia, Bcrlatas, Yoga, Knsna, Love, Experimenturn. Es itt igy szol a pszichoanaltzis: Megallj, szerezzek vissza enjeiket, de erre nekunk azt kell valaszolni, hogy: Tovabb, nines rnegallas, meg mindig nem talaltuk meg Szervek nelkuli Testunket, meg nem szedtuk szet magunkat kell6 mertekben, Helyettesnsuk a visszaernlekezest a felejtessel, az interpretaciot az experimentacioval. Keressuk meg az SznT-t, mindenkeppen sikeruljon a kiserlet, mert ez elethalal kerdese, a fiatalsag vagy oregseg kerdese, szomorusag vagy vidamsag kerdese. Minden jatszma itt jatszodik, minden ezen all vagy bukik.

.Urnom, (1) kotozz az asztalhoz, igen szorosan, nz-tizenot pereig, arnig a szerszamokat elokeszt-

I William Burroughs: Le festin nu. Paris, Gallimard, 1959. 146.

ted; (2) aztan legalabb szaz ostorcsapas, majd nehany perc szunet; (3) aztan elkezded a varrast, bevarrod a fitymanytlast, a b6rt hozzavarrod a makkhoz, megakadalyozva, hogy hatrahuzodjon, majd hozzavarrcd a herezacskokat a combok borehez Osszevarrcd a melleket, de igen erosen, negy oltessel mindegyik birnbon Ossze is kotheted oket egy gatyamadzaggal. - Es most niUrhetsz a masodik Jazisra: (4) valasztharsz: vagy a megforditasz az asztalon es a megkotozott hasamra fektetsz, labaimat osszefogva, vagy kernenyen az oszlophoz erostthetsz, csukloimat, labaimat osszekotozve. (5) Most fenekemre es combomra legalabb szaz ostorcsapast mersz, majd (6) osszevarrod a farpofaimat, a feltekek teljes feluleten. Mindezt igen erosen, dupla cernaval, minden oltest jol meghuzva. Hogyha az asztalon fekszem, most az oszlophoz kotozol, (7) a fenekemer otvenszer megkorbacsolod, (8) hogyha kernenyebbre akarod fogni a torturat, hogy halalos fenyegetesed meg egyszer ram szabadttsd, osszevarrt fenekembe gombostuket szurhatsz. (9) Most hozzaerostthetsz a szekhez es melleimet harmineszor megkorbacsolva kisebb gombostuket szurhatsz belern, hogyha akarod akar vorosre is izztthatcd el6tte a langon, mindegyiket, vagy csak nehanyat kozuluk. A kotesnek, mely a szekhez fesztt, igen erosnek kelllennie, a csuklok pedig hatrahajtva, hogy a mellkas kiemelkedjen, Es hogyha egetesekrol nern beszeltem, az esak azert van, mert harnarosan egy orvosi vizitre kell mennem, es az egetett sebek nagy on lassan gycgyulnak." - Mindez nem fantazma, hanem egy program, mely J61 mutatja a ket nezopont kulonbseget: a pszichoanahzis fantaziakepet lat ott, ahol a kiserlet Anti-pszichoanalitikus megkozehtese programot. Fantaziakep, ertelmezes, mely maga is ertelmezesre szorul, es a program, melya kiserlet motorja. Az SznT az, ami megmarad, amikor minden elveszett. Es amit elvesztunk, az pontosan a fantazma, a jelentesek es szubjektivaciok egyllttese. A pszichoanaliukus az ellenkezojet cselekszi: min dent fantaziakepekre fordtt le , mindent a fantazrnak apropenzere valt fel, de mig megorzi a kepet, tokeletesen elhibazza a valosagot, men elkeruh a Szervek nelkuli Testet.

Valami tortenni fog, es valami mar most tortenik De ezt ne tevesszuk ossze azzal, ami az SznT-vel tortenik, es azzal a modszerrel, amely a letrehozasat teszi lehetove. Megis, az egyik a masikba van

39

beleagyazva. Horman szarmazik az a ket fazis, melyet a fentebb idezett Level emleget? Miert szukseges, hogy ez: a ket fdzist ilyen pontosan elkul6nitsuk, mikor mindket szakaszban ugyanaz tortenik, varratok es ostorcsapasok? Az egyik szakasz az SznT elkesziteset szolgalja, a masodik a rmikodesbe allttasat, a keringes rnegindnasat teszi lehetove, es bar ugyanazok a technikak uraljak mindket szakaszt, szukseg van a megismetlesukre, ismetelt vegrehajtasukra. Ami biztos az, hogy a mazochista megteremti sajat Szn T -jet, megpedig oly modon, hogy ez a test mar csak a fajdalom valtakozo intenzitasu aramlatainak, a fajdalomhullamohnak lehessen terepe. Nem igaz, hogy a mazochista keresi a fajdalmat, de ugyanolyan hamis azt allitani, hogy a gyonyort valamilyen kulonosen felforgato, elferdult medon keresi, Egy SznT-t keres, de egy olyan testet, melyet nem tolthet ki, nem jarhat at csak a fajdalom, olyan medon es azokkal a Ieltetelekkel, amelyeket letrehozasakor meghataroz. A fajdalmak a mazochizmus populacioi, falkai, modozatai, abban a sivatagban, melyet letrehoz es elhitet. Ugyanfgy mukodnek a drogozott testben a hideghullamoh, a valtozo intenzitasu hoerzetek. Mindenfajta SznT-vel kapcsolatban fel kell tennunk a kovetkezo kerdeseket: (1) melyik tipushoz tartozik, hogyan keszult, milyen eljarasok es eszkozok felhasznalasaval (melyek mar elore meghatarozzak, hogy mi fog tortenni) (2) Milyen rnodusai vannak, mi tortenik, milyen vanaciokkal, milyen meglepeteseket, varatlan esemenyeket idez elo az elvarttal szemben? Roviden: mindig fennall az analtzis es szintezis egyfajta kapcsolata az SznT ttpusa es akozott, ami rajta torte nik: a priori szintezis, mivel az adott modban valami mindenkeppen tortenni fog, de azt nem tudhatjuk, hogy tulajdonkeppen rni lesz az: masreszt vegtelen analtzis, men ami az SznT-ben letrejon, az mar e test letrehozasi folyarnatanak is resze, melyet mar magaban foglal, vagy a Ieluleten hord, de csak vegtelen atmenetek, megoszlasok, mellektermekek aran. A ktserletezes nagy on kenyes rnodja ez, hiszen nines szukseg a m6dusok stabilitasanak pillanaraira, vagy a ttpusok kozti atcsuszasra: a rnazochista, a drogos teste folyamatosan surlodik azokkal a veszelyforrasokkal, melyek, ahelyett, hogy megroltenek, kiuntik Szervek Nelkuli Testuket.

Ketfelekeppen lehet kudarcot vallani, de tulajdonkeppen mindket npus ugyanoda vezetheto

40

vissza, ugyanazok a veszelyek, Eloszor az SznT letrehozasanak mozzanataban, masodszor abban, hogy rortenik-e va1ami vagy sem az igy letrejott testben. Azt hisszuk, hogy letrehoztunk egy JO SznT-t, jol valasztottuk meg a Helysztnt, az Erot, a Kolleknvar (mindig van egy tarsasag, akkor is, hogyha teljesen egyedul vagyunk), de megdobbenesunkre megsern tortenik semrni, nem kering semmi, vagy valarni eltorlaszol minden mukodest. Egy ilyen paranoias pillanat, egyfajta torlasz vagy szedelgos gomoly szepen kirajzolodik az ifjabb Burrows Speed cimu konyveben. Perbe Iehet-e fogni ezt a veszelyes mozzanatot, ki kell-e uzni a torlaszt, vagy epp ellenkezoleg, "szeretni, tisztelni es szolgalni kell az oruletet, minden felbukkanasakor"? Akadalyozni es akadalyba utkozni; ez vajon nern az intenzitas ujabb formaja? Minden esetben meghatarozni, hogy mi tortenik, es mi nem tortenik, .mt az ami mozgat es akadalyoz. Akarcsak Lewin hus-korforgasaban: valami a csatornakon kereszrulfolyik, melynek sza kaszait ajtok szabjak meg, ajtonaliokkal, athaladokka1. 2 Ajtonyitok es csapdazarok, Malabarok es Fierabras-k. A test mar nem mas, mint szelepek, szitak, zsilipek, kozlekedo edenyek: mindegyiknek tulajdonneve, benepesitik az SznT-r, Metropolis, melyet ostorral kell iranyttani. Kik nepesttik be, mi tortenik, es mi akadalyoz?

Egy SznT ugy van megalkotva, hogy csakis intenzitasok lakhatjak, Ioglalhatjak el. Csak az intenzitasok haladnak es keringenek. Az SznT meg nem sztnpad, nem egy hely, de meg nem is egy talapzat, melyen tortenni fog val ami. Sem egy fantazrnanak, sem az interpretacionak nern arul el semmit. Az SZllT egyszeruen hagyja atvonulm az intenzitasokat, letrehozza es szetterlti oket egy oLyan spatiumban, mely maga is intenziv, kiterjedes nelkuli. Nem is ter a terben, csak anyag, mely ilyen-olyan mertekben elfoglalja a teret - ugy, ahogy ez a letrejovo intenzitasoknak megfelel. 0 maga az eroteljes, meg nern Iormalt, nem retegzett anyag, az intenziv matrix, az intenzitas 0= 0; de Ebben a nullaban nines semmi negativ, his zen nem letezhetnek sem negativ, sem ellentetes intenz itasok. Anyag egyenl6 energia. A valosagot a nullabol kiindulva, intenzlv nagysagkent letrehozni. Ezert kezeljuk ugy az Szn'Lr, mint egy [eli tojast, a szervezet kiterjedese eldtti allapotban, amikor a szervek nincsenek meg kialakulva, a retegek megalakulasa elott, Egy in ten-

2 A hus korforgasanak es aramlatainak letrasat egy amerikai csaladban lasd Kurt Lewin: .L'ecologie psychologique." Psyco· logie dynamique, p, U. F., 1959.228-243.

~~n t,

t,

Z 1-

h

5

ztv tojas, mely tengelyek es vektorok, gradiensek es kuszobok altai hatarozza meg onmagat, tovabba az energia-aramlas dinarnikus tendenciai, egyes csoportosulasok kinematikus athelyezese, rnigraciok jellemzik; es mindez fuggetlenul a jarulehos formah szerepetol, mivel itt a szervek csakis tiszta intenzitasokkent jelermek meg es mukodnek.:' A szerv atalakul, amintatlep egy kuszobot, amint megvaltozik egy gnidiens. "A szervek elvesztik minden konstanciajukat, melyet elhelyezkedesuknek vagy szerepuknek koszonhettek, (. .. ) a vegbelnyilas kifakad, kinytlik a szekeleshez , majd visszazarodik, (. .. ) a teljes szervezet szmt es texturat valtoztat - olyan allotrop variansok, melyeket a tizedmasodpercek szabalyoznak.? Tantrikus tojas ..

Vegso soron az SznT nagykonyve vajon nem Spinoza Etikctja? A tulajdonsagok az SznT npusai vagy mufajai, anyagok, erok, Null-intenzitasok. mint produktiv matrixok. Modusz minden, ami athalad: hullarnok es rezgesek, migraciok, kuszobok es gradiensek, ilyen vagy olyan testnpus intenzitasgorbei, matrixai A mazochista testet elgondolhatjuk az anyag egy jellemvonasakent vagy ttpusakent, a benne letrejovo intenzitasok. fajdalomrnoduszok kiseretebcn: kezdve az osszevarrassal - mely az <5 0 foka .. A bedrogozott test a masik jellemz6 anyagtipus, sajatsagos intenzitasfokalval egyD.tt, kezdve az abszolut Hidegt61 = o. ("A drogosok folyarnatos rettegesben eltek attol, amit ok Nagy Hidegnek neveztek, es fekete kabatjuk gallerjat felernelveokluket kiszaradt nyakukhoz 5Z0- ntottak (. .. ). Mindez csak mozi: a drogos nern akar melegben lenni, hanern friss leveg6n, a hidegben, a Nagy Fagyban. De a hidegnek a droghoz hasonloan kell elernie at, nern kivulrol, az semmit sem hasznal neki, hanem sajat belsojebol ken eloallnia, hogy nyugodtan hatradolhessen, olyan merev hatgerinccei, mmt egy befagyott hidraulikus emelo, rnikozben anyagcsereje az abszolut Nullara csokken .. " stb.). Hogy valoban elkepzelheto-e egy ilyen anyag, rudy az osszes tobbi anyag helyett all, az annak a fuggvenye, hogy mikent velekedunk a kovetkezo kerdesrol: letevh-e az osszes Szn T -t osszeJogo egyllttes? Viszont, ha az SznT mar eleve egy hatarvenal, mit mondhatunk az osszes SznT csoportja-

rol? Ez mar nero az Egy es a Tobb kerdeskore, hanem a fuzio sokasagae, me1y teljesseggel feloldja az egy es a tobb minden szembenallasat. Az anyagi tulajdonsagok forma lis sokasaga ez. mely ezaltal az anyag ontologiai egyseget hozza letre. Egy anyagfolyarnma olvad ossze minden tulajdonsag es az intenzitas kulonfele formai.ies ez egyben az adatt forma intenzitasainak a kontinuumat is ke pezi, egyazon npus vagy attributum kereteben. Minden anyag kontfnuuma az intenzitasban, minden intenzitas kontmuuma is az anyagban. Ez az SznT megszakttatlan folytonossaga Az SznT immanencia, immanens hatar. A drogosok, a mazochistak, a skizofrenek, a szeretok, minden SznT leborul Spinoza elott Az SznT a vagy immanenciamezeje, a vagynak rnegfelelo konzisztenciasfh., (hogyha a vagyra, mint produkcios folyamatra gondolunk, anelkul, hogy barmilyen kulso tenyezore utalnank, csak a hianyra, mely elrnelytti, es a gyonyorre, mely betolti.

Minden esetben, hogyha a vagyat elaruljak, kiatkozzak, kitepik immanenciamezejebol egy papot kelt a hatterben gyanftanunk, aki harornfeju atkat szorra a va gyra: e gyik a tilto torven y, masik a kulso szabaly, harmadik a transzcendens ideal Eszaknak fordult a pap, es ezt mondta: a Vagy hiany (hogyan is lehetne, hogy ne hianyozzon az, amire. vagyako~ zunk?) A pap vegrehajtja az elsa aldozatot, melyet kasztracionak hivnak, es az eszak minden ferfija es noje felsorakozik magbtte, egyDtt kialtva: "a hiany, a hiany a kozos torveny". Majd del fele fordulva a vagyat a gyonyorrel tarsttja. Merthogy vannak hedonista papok, sot orgiasztikusak is. A vagy megkonnyebbul a gyonyorben, es nemcsak a rnegszerzett gyonyor nemitja el egy pillanatra a vagyat, hanem mar maga a mcgszerzes is megszakttasanak egy modja, a vagy hirtelen elsutese es a tole vale azonnali eloldodas, A gyonyor egy lovcg: a pap vegrehajtja a masodik aldozarot, melynek maszturbacia a neve. Majd, keletnek fordulva, igy kiallt: Az elvezet lehetetlen, de a lehetetlen elvezet bele van irodva a vagyba. Hisz ilyen az Ideal, a maga lehetetlensegeben, "az elet hiany, mely elvezesre vagyik". A pap ekkor elvegzi a harmadik aldozatot, melynek neve a fantazma avagy az ezeregy ejszaka, a szazhusz nap, amig a keleti emberek ezt ene-

) Ajbert Dalcq: L'lEuf et son dynamisme organlsatrur. Albin Michel, 1941. 9 5.· "A Iormak a ktnematikai dinamizmusok szemszogebol meglehetos esetlegesseget mutatnak. Hogy letrejon-e egy nyilas a cstran, vagy sern, az mellekes, Csak a vandor\6 mozgas folyamata szarnlt, csak tiszta kronologikus es mennyisegi variaciok teszik, hogy egy mvaginatio helyett egy res, repedes vagy egy primiuv venal jelenjen meg"

4 William Burroughs: i.m. 21.

41

keltek: 1gen, mi leszunk a fantazmaitok. idealotok es lehetetlensegetek, a tietek es a mieink cgyarant. A pap nem fordult nyugatra, tudta, hogy azt egy konzisztenciamezo tolti ki, es ugy gondolta, hogy ezt az iranyt Herkules oszlopai torlaszoljak el, sehova sem vezet, a terulet lakatlan. Megis ez az a hely, ahol a vagy meglapult, a nyugat volt a legrbvidebb utja a keletnek es a tobbi ujra felfedezett vagy kisajatitott iranynak.

A pap alakjanak legujabb megtestesulese a pszichoanalitikus, a maga harem alapelvevel: Orom, Halal es Valosag, Az analitikus ketsegtelenul kimutatta, hogy a vagy nincsen alavetve a szaporodasnak, de meg a genitalitasnak sem. Ez volt az 0 modernizmusa. De megorizte a lenyeget, es annak is ujabb modjait talalta fel, hogy mikent trhato bele a vagyba a hiany negativ torvenye, az orom kulso szabalya vagy a fantazma transzcendens idealja, Vegyuk a mazochista bemutatasat: hogyha epp nem a halalvagy nevetseges monvumat hozza fel, akkor azt feltetelezi, hogy a mazochista, akarcsak mindenki mas, a gyonyort keresi, de ezt csak fajdalrnak es a fantazmatikus rnegalazasok soran erheti el, melyek feladata, hogy egy igen mely bels6 felelmer csi.lapitson vagy megidezzen. Ez fgy pontatIan: a mazochista szarnara a fajdalom az ar, melyet meg kell fizetnie, de nern azert hogy vegul az oromhoz jusson, hanem hogy megtagadja azt az al-kapcsolatot, rnely a vagyat az orornrnel egyfajta kulso mertek alapjan kcti ossze. Az orom nem olyan dolog, amely csak a szenvedes fele tett kiterovel kozehtheto meg, hanem olyan, melyet a legvegsok.g keslelterni kell, megszakftva a pozitlv vagy folytonos vonalat. Van a vagynak egy immanens gyonyore, mintha onrnagaval toltene ki sajat rnagat es kepzeteit, melyben sernmi hiany, sernrni lehetetlen nincsen, mely nem a vaggyal merheto, mivel ez osztja el az elvezet intenzitasait, es megakadalyozza, hogya szorongas, a szegyen, a bunosseg erzete athatoljon rajta. Roviden fogalmazva, a rnazochista a szenvedest egy szervek nelkuli test letrehozasara hasznalja, hogy megteremtse a vagy konzisztenciamezejet. Hogy erre vannak mas, ketsegtelenul jobb modszerek, procedurak is, mint a mazochizmus, az mar mas kerdes; eleg legyen belatni, hagy nehanyunknak ez tunik a leginkabb megfelelonek.

Kepzeljunk el egy olyan mazochistat, aki nem volt meg analitikusnal: ,,A PROGRAM ... Ejszaka he-

:; Roger Dupouy: .Du masochisme." Anna!es medlco-psychologiqu.es. 19291 Il. 397-405.

lyezzuk fel a kantarokat, es lanccal erosttsuk a kezeket a legegyenesebben a zablahoz, vagy a szeles ovhoz, arnint visszatertunk a furdobol. Idohuzas nelkul tegyuk fel a teljes hamot, a kantarszarat es a huvelykszontokat, erositsuk ez utobbiakat a hamhoz. A himvesszom legyen egy femtokba zarva. Lovagoljuk a gyeplo hasznalataval napi ket orat, nappal vagy estenkent, a gazda ktvansaga szerint. Eizaras harem vagy negy napig, a kezek legyenek mmdig J61 megkotozve, a gyeplo hol megfeszttve, hol kiengedve. A gazda sose kozeledjen lovahoz os tor nelkul, es merjen is mindig nehany csapast. Hogyha az allat turelrnetlen vagy lazongani kezd, a sztjakat jobban meg kell feszHeni, a gazda megragadja a kantarszarat es szigoru buntetest mer az allatra." Mit is csinal tulajdonkeppen a mazochista? Egy 10- vat utanoz, az Equus Eroticust, de nern ez a lenyeges. A 16, es a gazda-idomar semmikeppen sem az anya vagy az apa kepei. Itt teljesen mas zajlik, egy olyan allatta valas, mely a mazochizmus lenyege, az erok kerdese. Ezt a mazochista fgy mutatja be:

"Az idomitas axiomaja ~ lerombolni az osztonos er6- ket es a k6zvetftett er6kkel helyettesfteni azokat." Vegs6 soron nem is annyira rombolasrol, mint csererol es egyfajta keringesrol van szon Caz, ami a loval tortenik, velem is megeshet"). A lovat idomnjak: osztones er6i helyebe a ember sajat akaratat kozventi, mely abban nyilvanul meg, hogy iranynja, kivalogatja, dominalja az allat sajat eroimpulzusait. A rnazochista a jelek kiforditasat hajtja vegre: ala atruhazza ra kozventett erejet, azert hogy a mazochista osztonos er6it sikeruljon megszehdtteni, legyozni. Ket sort latunk: egyfel61 a loet (osztonos de az idomttas altal kozvetette vale erok) , a masik oldaIon pedig a mazochistaet (a 16 altai kozventett erok, az ember osztonos ereje). Az egyik sor a masikra vetul, keringeni kezdenek egymasban: az erok felnagyttasa zajlik, az intenzitasok keringese. "A gazcia", vagy inkabb a lovaglokisasszony biztositja az erok atalakitasat es a jelek atfordttasat. A mazochista tehat egy olyan szervezodest hozott Ietre, mely egyszerre kijeloli es megtolti a vagy immanenciarnezejet, mig a 16 es lavas egyDtt egy szervek nelkuli tester, azaz egy kcnzisztencia-sikot alkol. "Celok: hogy szuntelenul figyeljem es varjarn gesztusaid, parancsaid, es hogy aprankent minden ellenszegulest valtson fel a kett6nk lenyenek teljes osszeolvadasa, C ... ) Ehhez pedig az szukseges, hogy

42

--- - - ---~~-~-

r

a '5

z

6 s

l,

,-

z

a

f

mar csak csizmadra gondolva is, anelkul. hogy ezt beismernem, felelem fogjon el. 19y tehat, nem a n6k labai vannah hatassal ram, es ha oleleseket parancsolsz ram, hogyha tlgy tartja kedved, vagy hogyha erezteted velern azokar, tested Ienyornatat adod nekem, mtnr ahogy sosem volt benne reszern, es arnelyet mas medon sohasern kaphatnek meg." A labak meg mindig szervek, de a csizma mar csak egy intenzitasmezot hataroz meg, mint egy lenyomat, vagy az SznT egyik zonaja.

Hasonlokeppen, vagy talan teljesen masmilyen medon, hibas lehet, hogyha az udvari szerelmet a hiany torvenyenek egy modozatakent vagy a transzcendens ideal felol kozelitjuk meg. A kulso gyonyorrol valo lemondas, vagy annak kesleltetese, esetleg a vegtelenig kinyujtva, a meghoduonsag egy allapotarol tanuskodik, me1yben a vagy semmit sem hianyol, onmagaval telik ki, es feleptti sajat immanenciarnezejet. A gy6ny6r forrasa egy egyen vagy tema iranti vonzodas, mely az egyeduli modja annak, hogy magunkat "visszaszerezzuk" a vagy itt elkezdodo folyamaban. Minden orom, meg a legmestersegesebb is, reterritorizaciokent mukodik. De egyaltalan szukseges-e magunkat visszaszerezni? Az udvari szerelem nem kedveli az enr, sem az egi vagy vallasos szerelem egesz univerzumat. Egy szervek nelkuli test jon Ietre, itt, ahol az intenzitasok elvonulnak, es olyan teret ideznek do, melyben nern valik kulon az en es a masik, es nern egy rnagasabb altalanossag vagy egy nagyobb kiterjedes neveben, hanern olyan egyedisegek tekinteteben, melyeket mar nem tudunk valaki sajatjakent meghatarozni, olyan identitasok, melyek mar nem nevezhetok exrenzivnek. Az immanenciamezo nem a bens6m resze, de ugyanakkor nem is egy kulso enbol, vagy nern-enbol szarrnazik. Olyan valami, amit legmkabb az abszolut Ktvulinek nevezheturik, mely nem ismeri az Em, mert a kulso es belso egyarant ugyanannak az immanencianak a resze, melyben kiformalodnak. Az udvari szerelem "gybnybre", a szivek csereje , a lovagi proba, avagy a .roham": mindent szabad, ami nem a vagyon kivuli, vagy srkjahoz kepest nem transzcendens, de nern is tar-

tozik az egyenek bels6 vilagahoz. A legfinomabb oleles is lehet annyira eros, mint egy orgazmus; az orgazmus nem tobb ugyanis egy tenynel, mely raadasul meglehetosen tolakodo a vagyhoz viszonyitva, es sajat jussat koveteli. Minden megengedett: ami szamlt egyedul az, hogy az orom a vagy fluxusa legyen, Immanencia, nern pedig egy olyan cselekves, mely megszakitja a vagyat, vagya harem fantom egyiketol teszi fugg6ve azt: a bels6 hianytol, egy magasabb transzcendenciatol vagy a megteveszto kulsosegektol.? Hogyha a vagynak nem celja a gyonyor, ez nern egy lekuzdheterlen hiany kielegttesere tortenik, hanem epp ellenkezoleg, annak pozinv jellege miatt, tehat e.gy konzisztenciastk erdekeben, melyet kirajzol.

Kr. 982 es 984 kozott a kinai taoista tanulmanyok nagy japan fcrditaskotete keszult el. Ezekben tetten erhetjuk a noi es ferfi energiak mtenzitasfolyarnanak letrejottet, egy olyan korfolyamatet, melyben a no jatssza az osztonos vagy veleszuletett (Yin) szerepet, melyet a ferfi kisajant, vagy atsugarzik a ferfira, ugy hogy, ezeknek az arkozventett er6knek koszonhetoen, a ferfi energiai meg inkabb osztonszerunek tunnek fel: ime az erok felerositese." Ennek a keringesnek es megsokszorozasnak a feltetele, hogy a ferfinak ne legyen magomlese. Nern arrol van szo tehat, hogy belso hianynak ismerjuk el a vagyat, sem pedig arrol, hogy a kielegulest kesleltetve egy extenorizalhato tobbleterteket hozzunk letre, hanem az a eel, hogy eg:; szervek nelkuli test jojjon Ietre, a Tao, egy olyan imrnanenciamezo, melyben a vagy semmit sem hianyol, es ezert nem is szorul sernmilyen kulso vagy transzcendens feltetelre Az is igaz, hogy az egeszet a szaporodas celelvusege fe101 is olvashatjuk (mint a legmegfelelobb pillanatban terrene ejakulacio techrukaja), es a persze a konfucianista filozofia ezt is teszi. De ez a vagy kezelesnek csak egyik oldalara igaz, arra az oldalra, melyet a retegek, organizmusok, azAllarn, a csalad, stb, fele mutat. Ugyanez nem igaz viszont a tao masik oldala tekinteteben, mely a retegek elmosasat szorgalmazza, es a vagynak egy sajat konzisztenciarnezot hatarol el. A Tao

6 Az udvari szerelernrol es-radikalis immanenciajarol, mely kizarja ligy a vallasos transzcendenciat, mint a kulsodleges hedonizrnust, lasd Rene Nelli: L'eronque des troubadours. 10-18, kulonoskeppen I, 267, 316,358,370; I, 47,53,75. es I, 128: "a lovagi es udvari szerelern kozott az egyik legnagyobb kulonbseg az, hogy a lovagoknal mindig olyan ertek jelenik meg a szerelernre valo erdernesseg indoklasakent, mely ktvnl all rnagan a szerelmen", mig az udvar rendszereben ez az indoklas belsove valik, a harci erenyek helyebe egyfajta "erzelmi heroizrnus" lep, mely a haborus gepezet egy mutacio]a

I Robert Hans van Gulik: La vie sexuelle dans la Chine ancienne. Paris, GaLlimard, 1971 Jean Francois Lyotard kommeruarja in.: Economie libidinale. Paris, Ed. de Minuit, 1975.241-251.

43

44

mazochista? Az. udvan ember taoista? Ennek a ker- absztrakt Gepezet, hogy a konzisztenciamez6t megdesfeltevesnek nines semmi ertelme. Az immanen- teremtsuk? Bateson fennsfkoknak nevezi a Iolytoeiamez6t vagy konzisztenciasikot meg kell epiteni; nos intenzitas teruleteit, melyek olyan medon vanemellett viszont nagyon kulorifele tarsadalmi for- nak megalkotva, hogy egy k111s6 vegz6de:s ne tudmaciokban, kulonfele szervezodesekben foglalha- ja megszakftani oket, tovabba, hogy ne iranyuljatunk helyet, vagy lehetunk perverzek, muvesziek, nak egy csucspont fele: ilyen peldaul a Bali szigeteki tudomanyosak, miszrikusak, politikusak, de mind- tarsadalom nehany szexualis es agresszfv szokasa. ezek nem ugyanolyan npusu szervek nelkuli tester Egy fennsik az rmmanencia egy darabja. Minden hoznak letre. Darabrol darabra kell megepiteni, oda SznT Iennsjkokbol, platokbol epul fel. Minden kell figyelm a helyre, a feltetelekre , a technikakra, SznT, ugyanakkor, maga is egy plato, mely az imegyik nem cserelheto fel a masikkal, A kerdes in- manenciaslk tobbi platojaval komrnunikal. Az SznT

kabb annak a megerzese, hogy a reszek tudnak-e az atmenet egy bsszetev6je .

egymashoz kapcsolodni, es ha 1gen, milyen aron. f). A Heliogabale es a Tahumatas egy ujraolvasasa Az ugyanis ketsegrelen, hogy vannak felelrnetes ke- Men Heliogabale Spinoza, Spinoza az ujraeleszteu resztezesek. A konzisztenciamez6 az osszes SZnT Heliogabale. Es a Tahumarak a kiserlet, a peyotl. egyuttese, tiszta immanancia, melybol egy resz le- Spinozanak, Heliogabale-nak es a kiserletnek het krnai, egy masik amerikai, kozepkori, pin-per- ugyanaz a szerkezete: az anarchia es az egyseg egy verz, de mindez egy altalanos deterritorizacio fo- es ugyanaz a dolog, nemcsak az Egy egysege, halyarnataban, rnelyben mindenki Dgy igyekszik, nem egy sokkal furcsabb egyseg is, melyet csak egy ahogy IUd, azt tesz, amit lehet, egy tzles alapjan, sokasagrol mondhatunk el.8 Ezt mutatja ki Artaud melyet egy Enb61 sikerult maganak kiszakttani, egy ket konyve: a fuzio multiplicitasat, a fuziot, mint a olyan politika alapjan, melyet ilyen vagy olyan szer- vegtelen nulla lehetoseget, mely konzisztenciamevezodesbol poroltunk le es olyan procedure alap- z6, Anyag istenek nelkul, elvek, erok, esszenciak, jan, melyet sajat eredetebol vezetett le. szubsztanciak, elemek, athelyezes, eloalluas, a let-

Megkulonboztetunk: (1) olyan SznT -ket, me- modok, mint letrejovo mtenzitasok. vibraciok, fulyek tipusuk, mufajuk, alaprulajdonsaguk tekmte- vallatok. Szamok. Es vegal annak a nehezsege, hogy teben temek el egymastol, peldaul a drogos SznT elerjuk a megkoronazon Anarchia ezen vilagat, Hidegerzete, a rnazochista SznT Fajdalomerzete. hogyha a szerveknei maradunk, "a maj a bort megmmdegyik sajat 0 fokan. mely a produkci6 alapel- sargttja, az agy verbajjal fertozodik, a belek buzt ve (a remissio), (2) az, ami minden SzT -vel torte- bocsatanak ki", hogyha a szervezetbe zarva maranik, azaz a modusok, a letrejovo intenzitasok, hul- dunk, vagy egy olyan reregben, arnely gatolja a larnok es vibraciok, melyek athaladnak rajta (a !ati- fluxust es hozzalancol itteni vilagunkhoz,

tudo); (3) az osszes SznT esetleges egyuttese, a kon- Szepen lassan rajovunk, hogy az SznT egyaltazisztenciamezo (az Omnitudo, melyet neha csak Ian nem a szervek ellentete Ellensege: nell a szerSznT-nek nevezunk), - Tehat a kerdes bsszetett; vek, Ellensege a szervezet, mint olyan. Az. SznT nem nemcsak az, hogyan hozzunk letre SznT -t, vagy ho- a szervekkel, hanem a szervek olyan szervezodesegyan htvjuk eletre a megfelelo intenzitasokat, me- vel all harcban, melyet organizrnusnak nevezunk. lyek nelkul ures maradna - ez nem pontosan Az 19az,. ugyan, hogy Artaud a szervek ellen lazad ugyanaz a kerdes, De tovabba: hogyan erjuk el a I fel, de valojaban a szervezetet karhoztatja: A test az konzisztenciastkot? Hogyan varrjuk ossze, hogyan test. Egyedul van. Nines sZidzsege szervehre. A test so" fagyasszuk ossze , ho gyan egyesrtsuk az osszes sem Iehet szervezet A szervezeteh a test ellensegei. Az SznT-t? Hogyha ez egyaltalan lehetseges, akkor csak SznT nem mond ellent a szerveknek. hanern .vaugy johet letre, ha egyesttjuk az osszes SznT min- lodi szervei" reven, melyeket meg kell fabrikalni, den mtenzitasat. mmden intenziv folytonossag kon- helyukre kell rakni, ellentrnond a szervezetnek, az tinuumat hazva letre. Nern kellenek vajon szerve- _J organizmus szerves szervezodesenek. Az Isten itezetek egy SznT megalkotasahoz, nem kell egy nagy lete, az isteni Itelet rendszere, a teologia, pontosan

8 Amonin Anaud: Heliogabale. Quvres complties. VII. Paris, Gallimard, 1967. 50-51, lgaz ugyan, hogy Anaud az Egy es a sokfele dialektikus egyseget is bemutatja, mely az Egyre visszavezetve megszumeti a Sokat. Egyfajta hegeli jelenseget fabrikal Heliogabale-b61. De ez csak elff szofordulat, men a sokasag mar a kezdetben tulhalad minden ellentetezest, es megszunteti a dialektikus mozgast.

a

ot-

rm

c.

d !z )-

Z 1-

l,

z

a

'-

Annak a muveleteit jelolik, aki egy szervezetet hoz letre, a szervek olyan rendszeret, melyet organizmusnak nevezunk, mert nem tudja elviselni az SznT-t, mert uldozobe veszi, kibelezi, hogy elebe kerulhessen A szervezet mar maga az Isten ttelete, melybol az orvosok hasznot hajtanak, es hatalmukat mernik belole. A szervezet egyaltalan nern test, nem SznT, hanem az SznT -nek csak egy retege, azaz a felgyulernles egy jelensege, koagulacio, ulepedes, mely formakat, funkciokat, kotelekeket, dorninans es hierarchikus szervezodeseket, szervezett transzcendenciakat hoz letre, hogy sajat hasznara forditsa. A retegek a kapcsok a csipeszek. .Kossenek fel ha ugy tartja ke dvuk " . Soha nem szununk retegekbe rendezcdni. De vajon ki ez ami, mely mas, mint az en, mivel a szubjektum, akarcsak a szervezet, egy reteghez tartozik es attol fugg. Es azonnal valaszolunk: az SznT az, 0 maga, a jeges valosag, melyen lerakodasok, uledekek, koagulaciok, berakasok, lehajlasok kepzodnek es szervezetet hoznak letre - egy jelentest es egy alanyl. Rajta meretik meg az isreni uelet, es 0 azaki elszenvedi. A feluleten kezdemenyeznek a szervek olyan kompozicios viszonyakat, melyek a szervezethez vezetnek, Az SznT felkialt: szervezet lettem! jogtalanul ketteturtekl elraboltak a testemet! Az Isten Itelete megragadja immanenciajanal fogva, es szervet csinal neki, jelentest ad, alannya teszi. 6 a retegzett. Nagyon helyes, hogy ket polus kozotr oszcillal, a retegzodes feluletei kozott, melyek betorik es alavet magat az ttelcrnek, elterul egy konzisztenciamezon es megnyilik a ktserletezes szamara. Hogyha azt mondjuk, hogy az SznT egy hatar, meIyet mindig megkisertunk elemi, az azert van, men mindegyik reteg mogott ott van egy masik, mely maga is egy harmadikba van befogva. Men sok retegre van szukseg, es nemcsak a szervezet retegeire, hogy az isteni Itelet megvalosrthato legyen. Folyamatos hadiallapot all fenn a konzisztenciamezo, mely felszabadttja az SznT -t, athatol rajta es kibontja minden retegct. valamint a reregzcdes feluletei kozott. melyek blokkoljak es megtorik az SznT-t.

Vessunk egy pillantast a velunk kapcsolatba lepo harem legfontosabb retegre, azokra, melyek a legkozvetlenebb medon kotnek meg minket: a sz..:::_vezetre, a jelentesre es a szubjektivaciora. A szervezet Ielszme, a jelentes es az ertelmezes szernszoge es a szubjektivacio, az alannya valas mozzanata. Rendez6dni fogsz, szervezet leszel, artikulalni fogod testedet - men, ha nern, romlctt gazember vagy. jelolo leszel es jelolt, ertelmezo es ertelme-

,

zett - men egyebkent nem leszel mas, mint egy de- \~. vians. Alany leszel es ekkent rogzulsz is, egy kije- ) lentes alanyava zsugorodo kijelento alanya - mert, C '-. ha nem csak egy csavarg6 leszel. A retegek egyut- ) tesevel szemben az SznT a dezartikulacict (vagy az

n szamu artikulaci6t) hangsulyozz~ mint a konzisztenciamez6 tulajdonsagat, a kiserletezest, mint

a mezon vegzett muveletet (nern jelolo, tiles az ertelmezesl), a nomadizmust, mint mozgast (akar egy helyben is, mocorogj, sose hagyjuk abba a moz-

gast, mely helyvaltoztatas nelkuli utazas, deszubjektivacio). Mit jelenther dezartikulalni, megszun-

tetni a szervezetben valo letezest? Hogyan haiaroz-

zuk meg, mely pontokon egyszeru, mi az amit nap

mint nap megcselekszunk? Mi a kello elovigyaza-

tossag szintje, az egyes adagok, es hol a tuladago-

las hatara? Nem rontunk ra kalapaccsal, hanem na-

gyon finom szikevel fogunk eljami. Felledezzuk az onmegsernmisttest, melyet nem szabad a halal luktetesevel osszeteveszteni. A szervezer szetszedese

-- "-_

sosem jelentett ongyilkossagot, hanem a szervezet

megnyitasat: olyan kapcsolodasi ponrok Iele, n?

lyeI< egyfajta berendezkedeshez vezernek: keringe-

sek, osszetalalkozasok. szintek es kuszobck fele: kulonbozo atjarok es az intenzitas elosztoi Iele, territoriumok es deterritorializaciok fele, melyeket egy

folmero rnodszereivel terkepezhetunk fei. A szer- Z. vezet szetszerelese semmivel sem nehezebb feladat,

mint a tobbi reteg lebontasa: a jelentese es a szubjektivacioe. 6-~entes ~z elmer ugyanugy ragasztja fe tl4 ossze, mint a szervezet a testet es nem is konnyebb elbontani sern. Es ami az alanyt illeri, hogyan szabaduljunk meg a szubjektivacio tamasapontjaitol.

melyek fogva tartanak, es egy dommans realitasba r. agyaznak minket? Tepjuk ki a tudatot az alanyis~§r' !

bol, hogy a felfedezes egy hatekony eszkozet ke-

szttjuk el belole, szakitsuk ki a tudattalant a jelentes

es ertelmezes beklyoi kozul, hogy egy erdernleges eredmenyre jussunk - mindketto olyan feladat,

mely sem konnyebb sem nehezebb, mint a test es

----- -

a szervezet kulonvalasztasa. Mindharorn vaIIallw-

za-sltt'rw~z elovigyazatossag kell, hogy legyen, es hogyha a szervezet szetszedese kozben a halalt suroljuk, akkor egyben a hamisat, az illuziot,

a hallucinaciot, a pszichikai halalt is surolni fogjuk, amikor a jelentestol es a szubjektivaciotol probalunk megszabadulni. Artaud minden szavat gondosan megfontolja es merlegeli: a tudat "tisztaban van azzal, mi a jo neki, es mi nem er egy fabatkat

sem, tehat, hagy melyek azok az erzelmek es gondolatok, melyeket veszely nelkul es haszonnal hoz

45

letre, es melyek a vegzetesek szabadsaganak gyakorlasa szempontjabol. Pontosan tudja rneddig er el lenye, es azt is, hol nem jan meg, hova nem is mehet el, anelkul. hogy az irrealitasba, az illuzon- \ kusba, a meg nem csinaltba, az elo nem keszttettbe torkollana ... Olyan sik, ahova a norrnalis tudat nem er el, de ahova Clgurlelvisz minket, es amely minden kolteszet miszteriuma. De egy masodik stk 15 lakozik minden emberi lenyben, mely hornalyos, alaktalan, ahova a tudat nem hatolt be, de amely koruloleli, mint egy kivilagitatlan meghosszabbttas vagy fenyegetes, amelyik eppen Iennall, Is amely a maga soran ugyancsak izgat6 erzeteket, percepciokat bocsat ki. Ezek a szemermetlen fantazrnak, melyek a beteg tudatot befolyasoljak. Nekern is voltak ilyen hamis erzeteim, ham is percepciok, melyekben hittem."?

A szervezetbol megis hagyni kell magnak valamennyit, hogy minden hajnalban ujraalakulhasson. A jelentes es ertelmezes morzsait is meg kell orizni, hogyha csak azert is, hogy a sajat rendsze" revel szembesttsuk, amikor a korulmenyek ugy ktvanjak, amikor a dolgok, az egyenek, vagy maga a helyzet erre kotelez. Es a szubjektivitas kis adagjait is tegyuk felre, hogy a dominans valosag kihtvasaira valaszolni tudjunk. Csak rmmeljuk a retegeket, ha kell. Nem erhetjuk el az SznT-t es konzisztenciarnezejet, hogyha megadjuk magunkat a vadsagnak. Ezert talaljuk magunkat szembe, rogton az elejen, a gyaszos es kiurult testek paradoxonaval: a szerveikt61 fosztottak meg oket, ahelyett, hogy nyu·godtan es modszeresen megkerestek volna azokat a pontokat, ahol a szervek egyuttes organizmusat,

a szervezetet tudtak volna szetszedni. Az SznT letrehozasat tobb ponton is el tudtak veteni, vagy nem 15 jan terre egyaltalan, vagy, ha sikerult is tobbekevesbe megalkotni, megsern torrent sernmi rajta, az intenzitasok nem keringtek vagy megakadtak valahol. Mindez amiatt van, mert az SznT folyamatosan lebeg az ot retegzo feluletek es a felszabadtto sikok kozott. Ha tul eroszakos mozdulattal kisereljuk meg felszabadttam, hogyha kello elovigyazatossag nelkul ugorjuk at a retegeket, onmagunkat puszntjuk el, belefulladunk egy fekete anyagba, vagy akar egy katasztrofat is eloidezhetunk, ahelyett, hogy a stkot megrajzolnank. A legrosszabb nem az, hogy retcgzettek mara dunk - vagy a szervezet, a jelentes, a szubjektum foglyai -, hanem,

9 Antonin Artaud: Les Taranumaras Q:uvres completes. IX. Paris, Gallimard, 1971. 34-35.

46

, /'

hogy egy ongyilkos vagy orult kirohanassal felka-

varjuk a retegeket, melyek 19y betemetnek es sui lyosabbak leszunk, mint yalaha. lme tehat a helyes eljaras: helyezkedjunk el egyik retegen, ktserletezzunk az altala felkinalt lehetosegekkel, keressuk meg a megfelelo helyet a kesobbi rnozgasokhoz, detemtorializaciohoz, terkepezzuk fel a lehetseges rnenekulesi utvonalakat, prcbaljuk is ki 6ket, ellenorizzuk a fluxusok talalkozasi pontjait itt-ott, inditsuk el szegmensrol szegmensre az intenzitas adagjait, fgy szerezve meg lassacskan egyre tobb

) folddarabot. Ez a rete gel zen vegzett igen alapos es lassu rmivelet, melynek soran szabadda tesszuk a

~ menekulesi utakat, futtatjuk es keringerjuk a £luxus adagjait, hogy letrehozzuk az SznT-hez szukseges intenzitasok folytonossagat. Osszekapesolni, keresztezni, tovabbhaladni: mind egy "diagrarnm", a jelenteses es szubjektiv programok ellen. Egy szocialis szervezodesben vagyunk; nezzuk tehat meg,

hogyan retegzodik szamunkra, bennunk, azon a helyen, ahol mi vagyunk; szedjuk szet a retegeket, melyek a magunk r6gzitesi helyenel melyebben vannak: hozzuk finom nngasba a rendszert, uzzuk a konzisztenciamezo szelere. Csak itt mutatkozik meg igazi valojaban, mint a vagyak halozata, fluxusok csokra, intenzitasok kontinuuma. Megepttettuk sajat kis gepunket, mely keszen all arra, hogy esetlegesen mas kollektiv gepekre telepedjen. Castaneda leir egy hosszu ktserletsort (nemigen szarnlt, hogy egy peyotl-rol, vagy barrni masrol van-e szo): egyelore azt figyeljuk csak meg, ahogy az indian igyekszik megtalalni a megfele16 helyet - ez mar magaban nehez feladat -, majd pedig a .szarnyakat" keresi meg, ezutan lassan lemond az ertelrnezesrol, fluxusrol fluxusra, szegmensrol szegmensre megepiti a ktserletezes vonalait, allatta valik, molekulakka esik szet, stb. Men az SznT mmdezt jelenti, feltetlenul egy Hely, mindenkeppen egy Slk, mindenkeppen egy Kollekt1va (egybefoglalva elemeket, dolgokat, novenyeket, allatokat, eszkozoket, embereket, eroket es mindezek fragmentumait), mert nines olyan, hogy .az en" szervek nelkuh testern, hanem "en" vagyok rajta, ami maradt belolem, valtozatlan es alakvaltoztato, ami atlepi a kuszobot

Castaneda konyveinek lapjain, eljuthatunk eg)' olyan pontra, amikor az olvaso ketelkedni kezd egy indian Don Juan letezeseben, es meg sok mas dologban is. De ennek nines sernrni jelentosege Hogy

lk

ela ~y ):

n ir

l-

t,

),

,-

1,

t. Y Y

1-

r ,

ha ezeket a konyveket inkabb a szinkretizrnus, mint az etnografia szelleme hat]a at, annal jobb: inkabb egy kiserlet protokollja, mint hiteles beszarnolo az iniciacierol. Nezzuk mit 1I a negyedik konyv, az Histoires de pouvoir [A hatalom tortenete] a "Tonal" es .Nagual" fogalmak megkulonbozteteserol. A tonalnak, ugy tunik, egyenetlen kiterjedese van: e az organizmus, es minden ami szervezett es szervezo: de ugyanakkor 6 a szignifikancia, minden ami jelentessel bir es jelentest hoz lerre, minden ami az ertelmezes, a magyarazat predaja lehet, minden ami megjegyezhet6, valami mas alakjahoz hasonhthato; vegOI pedig 0 az En [Moil, az alany, az egyeri, az egyeni, a szocialis vagy historikus, es a mindezeknek megfele16 erzelmek. Roviden a tonal minden, beleertve Istent es az Isten iteletet is, mivel 0 .hozza azokat a torvenyeket, melyek segftsegevel szidalmazni tud]a a vilagot, azaz , mondharnank, megteremti a vilagot." Es mindezek ellenere a tonal megiscsak egy sztget. Mivel a nagual maga is minden. Es ugyanaz a minden, azzal a kitetellel, hogy a szervek nelkuli test a szervezet helyebe lep, a kiserlet helyettesft minden ertelmezest, mert nin(sen mar szukseg ra. Az intenzitas fluxusai, ezek folyamai, rostjai, kontmuumai es hatasaik keresztezodesei, a szel, egy finom szcgmentacio. a mikro-percepci6k az alany vilagat felvaltottak, A letrejoves, allatta, molekulava valas helyettesiti a tortenelmet, legyen az egyeni vagy altalanos, Vegtere is a tonal megsern annyira egyenetlen: magaban fog- 131]3 a retegek osszesseget, es mindent, ami a retegekhez vonatkoztathat6, a szervezet szervezodeset, a jelolheto ertelrnezeseit es magyarazatait. A nagual, ezzel szernben szetszedi a retegeket. fgy ez mar nem lehet mukcdo szervezet, csak egy SznT, amely itt felbukkan, Ezek mar nem magyarazatra varo tettek, almck es Iantazmak, melyeket ertelmezni kell, a gyerekkor ernlekei, szavak, melyeknek ertelmet kell adni, hanem csak szinek es hangok, kepzodmenyek es intenzitasok, (es hogyha kutyava valtozol, ne kerdezd meg, hogy a kutya, amellyel jatszol, eppen Mom vagy valosag, hogyha az a te "kurva anyad", vagyvalami meg cifrabb). Ez mar nem egy En, amely erez, cselekszik es v.sszaemlekezik, hanem egy csillogo kod, sarga es gozolgo, melynek affektusai vannak es sebessegeket, mozgasokat tapasztal. De ami a legfontosabb az , hogy ne egyetlen csapassal tentsuk le a tonalt. Lassacskan kell csokkenteni, korlatok koze szontani, szukneni, kitisztitgatni azt, megkeresve az arra megfelelo pillanatokat. Meg kell onzni valamennyit belole, ahhoz,

hogy tuleljuk a nagual rohamat. Mert a naguaI, amikor kiter, szetrornbolja a tonalt, letrehoz egy olyan szervek nelkuli testet, mely minden reteget atvag, de konnyen egy nulltestte alakulhat, mely tiszta onmegsemmisites, mely csak a halalhoz vezet: "a tonair minden aron meg kell vedeni".

Meg nem valaszoltuk meg a kerdest: mien kell annyi veszellyel szembenezni? Mien lzell rogton olyan elovigyazatosnak lennunk? Azert, mert nem eleg absztrakt medon ellentetbe alhtam a retegeket

es az SznT-t. Azert, men az SznT-t mar a retegek- , ben is kirnutarhatjuk, nemcsak a retegektol megfosztott konzisztenciasikon. de egy teljesen mas [ormaban. Tekintsuk retegnek a szervezetet: mindenkeppen van egy olyan SznT, mely ellenall a szervek organizmusba rendezodesenek, tovabba van egy alyan SznT is, mely magahoz a szervezethez tartozik 3Z adott retegen Rahos sz6vet: minden egyes pillanatban, minden masodpercben egy sejt rakossa valik, megbolondul, gyarapodni kezd es elveszti alakjat, mindennek ellentmond, es a szervezetnek vissza kell terttenie torvenyei keretebe, ujb61 retegeket kell raJta letrehoznta, nemcsak azert, hogy 6 maga tulelje, hanem azert is, hogy lehetove valjon a szervezetbol valo kimenekules, hogy letre lehessen hozni ,,3 masik" SznT-t is a konzisztenciamezon. Tekintsuk most 3 jelentes stkjat: itt

is megtalaljuk 3 rakes szovetet, ez esetben a jelenteset, a despota rugyezo tester, mely meggatolja a jelek minden ararnlasat, ugyanugy, ahogy azokat a jelenteseket is blokkolja, melyek a .masik" SznT-n jonnenek letre. Vagy itt a szubjektumkepzodes fulladoz6 teste, mely meg inkabb lehetetlenne teszi a felszabadttast, sot a szubjektumok elkulonuleset sern engedi meg. Vagj vehetjuk barmelyik szocialis alakulatot, barmelyik allarngepezetet, nem nehez belatnunk, hogy mindeniknek megvan a rnaga SznT-je, mely kimarja, kisarjasztja, elbontja es kisajantja a szoctalis mezo egyutteset, a rivalizalas es agresszi6, de ugyanakkor a szovetsegesseg es cinkossag viszonyait kezdernenyezve. Ilyenek peldaul apenz SznT-je (az inflacio), az Allam SznT-je, a katonasage, a gyarake, a varose, a Parte, stb. Hogyha

a retegek letrejottet alvadas, uledekkepzodes htv]a eletre, eleg a retegzcdes kisse felgyorsult uterne egyik szinten, ahhoz, hogy a elveszttse alakjat es artikulacioit, es magaban - vagy a megfelel6 forrnacioban, gepezetben - letrehozza a ra jellernzo tumort, A retegek megteremtik sajat totalitarius, fastszra Szn'Ljuket, a konzisztenciarnezo felelmetes karikaturait. Nern eleg tehat, hogy kivalogassuk a

47

konzisztenciasik telltett SznT-it, valamint a retegek mint produkcios alapelv. A mftosz es tudornany ronesain megtelepedo ures SznT-ket, melyek a tul egy alapvet6 osszefonodasat erhetjuk tetten itt, az er6szakos retegbontas soran keletkeztek. A burjan- embriologiaet es a mirologiaet, a biologiai tojas es zasnak indult retegeken szamot kell adnunk tovab- a pszichikus es kozrnikus tojaset: a tojas rmndig ezt ba a rakes SznT-kr6l is. A harom test problemEJa. az intenztv valosagot jeloli, mely nem kulonbsegek Artaud alhtotta, hogy a "slI<"be sejtben ott van az nelkuli, hanem egy olyan egyseg, melyben a dola IDasiK mez6Ts, amely minket korulvesz, "mint gok, a szervek csak gradiensek, migraciok, a szornegy kivilagttatlan meghosszabbttas vagy fenyege- szedossag zonal alapjan kulonboznek. A rojas az tes, amelyik eppen fennall", Ez egy hare, de olyan, SznT. Az SznT nem a szervezet .elotri", hanem vele mely sohasern biztositja az e fogalornhoz ill6 atlat- egyideju, letrejotte sosem szunik meg. Hogyha a hatosagot. Hogyan gyartsunk SznT-t, ugy, hogy gyerekkorhoz kapcsolodik, ez nem abbanaz erteami letrejon megse legyen a bennunk lakozo fasisz- lemben igaz, hogy a felnott visszacsuszik a gyerta rakos szervek nelkuli teste, vagy egy drogos ures mekkorba, a gyerek meg az Anyahoz, hanem abSznT-je, vagy egy paranoiase, hipochondere? Ho- ban, hogy a gyermek, ahogy a dogon ikrek, akik a gyan tudnank megkulonbozretni a harem tester mehlepeny egy darabjat magukkal hozzak, az anya egymastol? Artaud folyamatosan beleutkozik ebbe szerves alakjabol egy olyan anyagot tepve ki, mely a problernaba. Figyeljuk meg, milyen barnulatos intenztv es nero reregezett, mely epp ellenkezoleg konyvenek, az Istenftdettel vegezni ctmunek, a szer- a multtal valo orok szakttast valosttja meg, tapaszkezete: elsokent Amerika rakes tester btralja, majd talatait, jelenlegi kiserleteit. Az SznT a gyerekkor a haboru es a penz testeit, karhoztatja azokat a re- blokkja, letrejotte es nern ernleke a gyermekkortegeket, melyet .kaka-nak nevez; melyekkel szern- nak. Nem a felnott .elotn" gyermek, sem a gyermek ben az igazi Mez6t allttja, akkor is, hogyha ez csak "elotti" anya: ez az anya, a gyermek es a felnott szia Tarahumarak, vagy a peyotl indian ok kis patak- goru egyidejusege, suruseguk es intenzitasaik ja; de tisztaban van, ugyanakkor a tul hirtelen, e16- osszehasonlito terkepe, es a terkep osszes valtozoi. vigyazatlan retegtelerutes veszelyeivel is. Artaud' Az SznT pontosan ez az intenzlv cstra, ott, ahogy szuntelenul szembeszegul ezekkel es szetbombaz- nines is ilyen, ahol nem lehet szulorol ES gyennek-

za. Level Hitlerhez: .,Kedves uram! 1932-ben a ber- r61 beszelni (szerves reprezentacio). Ez az , ami! lini Ider kavehazban megmutattam onnek, azon az Freud nem Errett meg Weissmann gondolatmeneejszakan, arnikor megismerkedtunk, es kevessel teben: a gyermek a szulok kortarsa, mint csira azelott, hogy on hatalomra kerult, az ellenem felal- Olyannyira, hogy a szervek nelkuli test sohasem az htou gatakat egy terkepen, mely nem csah egy egy- enyern, a tied. Mindig egy test. Nem vetft inkabb a szeru foldrajZi terhep volt, egy eroszakos akcio 50- "" jovobe, mint a multba. Mindig egy zavar. egy be-

ran tobbfele sikon, melyeket on rnutatott meg ne- fele csavarodas. de olyan, amely kreattv es mindig kern. Hitler, en rna lerombolom ezeket a gatakat! kortarsi. A szervek eloszlanak az SznT feluleten, de

A panzsiaknak szukseguk van a gazra. Maradok a test Ionnajatol teljesen fuggetlen rnodon, az alakorok hive A. A - P. S. Termeszetesen, kedves Uram, zatok kontingensek lesznek, a szervek mar nem ez nern annyira keres, mint inkabb figyelmezte- tobbek megkepz6d6 intenzitasoknal, fluxusok, kutes ... ".10 Az a terkep, amely nemesak foldrajzi, va- szobok es gnidiensek. .Egy" has, "egy" szem, "egy" lami olyasmi, mint egy SznT intenzitasainak terke- szaj: a hatarozott nevelo semmiben sem szenved pe, amelyen a gatak a kuszoboket jelolik, es a gaz hianyt, nell meghatarozatlan, vagy megkulonboza hullamokat, vagy a fluxust. Megha Artaud-nak . teres nelkuli, hanem az intenzitas nszta meghau nem is sikerult a maga szamara, valamiben megis rpzottsagat fejezi ki, az intenziv differenciat. A ha-

sikerrel jan el, mindannyiunk szempontjabol, tarozott nevelo a vagy (vakjvezetoje. Es szo sines n

Az SznT tojas. De a tojas nell regresszlv: epp el- egy feldarabolt, szetpattintott testrol, vagy test ne! 6

lenkezoleg, maga a tokeletes kortars, mindig ma- kuli szervekrol (TnSz). Az SznT pontosan az ellengaval hordja, mint a sajat kiserleti kozeget, a hoz- tete ennek. Egyaltalan ninesenek feldarabolt szerzarendelt kozeget. A tojas a tiszta intenzitas kozege, vek, egy elveszett egyseghez viszonyitva, sern

a spatium es nem az extensio, a Null inrenzitas, visszaut az elhatarolatlan fele egy jol behararolha

IOVO.: Cause commune, 19721l0.

48

s

1

t6 valosag viszonylataban, Csak a szervek intenziv gitsegevel, amely ot is letrehozza. Es tudni kell egy celszenlsegeinek eloszlasat latjuk, pozinv hataro- SznT-n belul is (rnazochista test, drogos test, stb.) zatlan neveloikkel, egy kozosseg vagy sokasag keb- elkulontteni azt, ami beepttheto vagy nem a slkba. len, egy szervezodesben, kovetve az SznT-n rnun- Lehetseges-e a drogos vagy ongyilkos test Iasiszta kalkodo gepszeru kapcsolodasi pontokat. Logos hasznalata, es emellett egy olyan hasznalat is, amely spennaticos. A pszichoanaltzis abban tevedett, hogy megfelel a konzisztenciamez6nek? Vagy maga a pa- . a szervek nelkuli test jelensegeit regressziokkent ranoia: el tudunk kepzelni egy ilyen kettos haszfogta fel, vagy projekciokkent, fanrazmakkent, egy nalatot? Amikor minden SznT osszesseget felvettesthep viszonylataban De igy csak a dolgok fonak- juk, mint egy egyseges anyag szubsztancialis tulajJolt ragadta meg, es a csaladi fotokat, a gyermekko' ~ donsagait, ezt szigoru ertelernben csak a konziszri emleknyomokat, a reszleges targyakat az in ten- tenciamezore erthetjuk, Csak ez tudja letrehozni zitasok vilagszintu terkepenek tekintette. Semrnit az osszes kivalasztott, teli SznT kozosseget (ellensem enett a tojasbol, sem a hatarozatlan nevelok- tetben az ures vagy rakes testek gyulekezetevel). bol, sem egy olyan kozeg kortarsi jellegebol, amely Milyen jellemzokkel btr egy ilyen kozosseg? Vajon sohasem szunik meg letrejonni. csak logikai tulajdonsagai vannak? Vagy azt mond-

Az SznT vagy: ora es altala vagyakozunk. Nem- harnank, hogy minden SznT a maga mufajaban csak azert, U1fTt 6-a vagy konzisztencia1UeZ'"eje vagy identikus vagy analog hatasokat htv eletre. mint az immanenciasilqa: hanem akkor is, amikor a ko- osszes tobbi? Vajon az a hatas, amit a drogos eler, nyortelen retegtelemtes legures terebe bukik le , vagy a mazochista, mas m6dokon is letrehozharo vagy a stratum rakes elburjanzasaban vesz el, akkor a mezo felteteleinek Ielhasznalasaval? A legvegso is maga a vagy marad. ldaig tud elhatolni a vagy: hataron: drag nelkul bedrogozni vagy tiszta vtzzel akar sajat megsernmisuleset is kivanva, es kivanva lereszegedni, mint Henry Miller ktserleteben? Vagy mindent, ammek van hatalma az elmulasra, Vagy meg inkabb: van-e tenyleges anyagaramlas, egy ina penz utan, vagy a hadsereg utan, a rendorseg es tenztv fciytonossag az osszes SznT kozott? Ketscgaz Allam utan, fasiszta vagy, meg maga a fasizmus kivul, minden lehetseges. Csak egy dologra figyelis vagy. Mindig vagy is van, amikor egy SznT lerre- junk oda, azonban: a hatasok azonossagat, a mujon, ilyen vagy olyan vcnatkozasnak kosZonhetoen. fajok folytonossagat, az osszes sZnT egyutteset a Ez nem ideologia, hanem a tiszta anyag problema- konzisztenciamez6n csak ugy terernthetjuk meg, ja, fizikai. biologiai, pszichikai.xzocialis vagy koz- hogyha rendelkezesunkre all egy olyan absztrakt mikus anyag [elensege. Ezert egy skizo-analtzis gep, mely beterlti a testeket es meghuzza a hataro-

;J ---

alapvet6 anyagi feltetele es problemankaja azt meg- kat, es olyan szervezodesek segttsegevel, amelyelo

tudni, hogy megvannak-e az eszkozeink a kulonb- kepesek a vagyra ratelepedni, hogy hatekonyan fog-

"-

segtevesre, hogy el tudjuk-e valasztani az Szn'Ivt a jak munkara azokat, hogy biztosttsak a kapcsola-

'hasonmasaitol: az uveges, ures testektol, a rakes tok folyamatossagat, a transzverzalis kotelekeker. testektol, az onkenyuralmi es fasiszta testektol. E nelkul a mezd Szn'Ivi mufajukba zarva rekednek,

I A vagy probaja nern a hamis vagyak leleplezese, ha- marginalissa lesznek, puszta eszkozokke zsugorodnem a vagyon belul kiernelni azt, ami a retegek so- nak, mialatt a "masik sikon" gyozelmet aratnak fekasodasahoz vezet, vagy eppen a retegek tul ere lettuk a rakes vagy Ores hasonmasok.

I szakos lerombolasahoz, es melyek azok, amelyek

eg)f konzisztenciarnezo letrejouet tamogatjak (tart- (Gilles Deleuze-Pelix Guattari: Comment se faire suk szernrnel magunkban a fasisztat, de az ongyil- au corps sans organes. In: Minuit No. 10. Septern-

kost es az orultet is). A konzisztenciastk nem csak ber 1974. 56-84.) minden SznT osszessege. Van olyan, akit elutastt,

6 maga valaszt, annak az absztrakt masinanak a se- Forditotta: Szabo Attila

49