.....

PETER NORTH

Az argentfnai barterhal6zatok es a penzugyi osszeomlas tulelese

A Nagy-Britanniat megraz6 1987 -es t6zsdekrach kirobbanasakor jelent meg Guy Oauncey sokakat inspiral6 konyve, a Beyond the Crash: The Emergence of the Rainbow Economy (A krachon lUI: a sokszinu gazdasag felemelkedese). Nepszeru, erthet6 stilusban annak lehet6segercil irt, hogy a kozossegek altai letrehozott helyi fizet6eszkoz-hal6zatok segithetik az embereket a kOszobOnall6 valsag atveszeleseben: "A LETSystem (Local exchange trading system - helyi cserekereskedelmi rendszer) olyan elkepzelesnek Wnik, amelyre megertek a fel tetelek. Globalis krach ide vagy oda, a helyi kozossegek rengeteget nyerhetnek, ha letrehozzak sajat rendszereiket. Ezek lehet6ve teszik a visszaterest egy olyan kozosseg ertekeihez, ahol mindenki tor6dik a masikkal es segitjOk egymast. Lehet6ve teszik a helyiek szamara kepessegeik fejleszteset, hogy uj helyi kapcsolatokat teremtsenek, es anelkOI boldoguljanak, hogy rendes allast kellene vallalniuk. Lokes adnak a recesszi6 es munkanelkOliseg sujtotta helyi gazdasag vitalitasanak, es biztos alapot a helyi gazdasag onbizalmanak es fenntarthat6saganak. Krach eseten egy viragz6 helyi LETSystem lehet6ve eszi a kozosseg szamara, hogy atvitorlazzon a viharon. A LETSystem a szeretet gazdasaganak fontos eleme, amely a gaz dasag egyetlen formaja kell hogy legyen egy sebezhet6, szeretett bolyg6n." (Oauncey 1988, 69) Bar az 1987 -es brit t6zsdekrach nem hozott pemzOgyi osszeomlast, szamos olyan valsag robbant ki Kelet-Azsiaban, Oroszorszagban es Latin-Amerikaban, amelyek milli6kat dontottek nyomorba. IX. entina az 1990-es evek folyaman olyan merteku privatizaci6n es deregulaci6n ment keresztol, hogy a vilag egyik leginkabb szabalyozott gazdasagab61 a Nemzetkozi Valutaalap (IMF) altai preferalt strukturalis atalakitasok kirakatorszagava vall. A reformoknak persze megvolt az aruk. A jelent6s . mereW kozszfera atalakitasa magas munkanelkOliseget eredmenyezett, mikozben 1994 es 1996 kozott a GOP 7,6 szazalekkal csokkent, es az ad6ssagot novelte, hogy a pez6 arfolyamat irrealis m6don a dollarhoz "rogzitettek". Bar az 1990-es evek vegen a gazdasag ismet feliendUlt,

de 2000 aprilisaban az USA gazdasaga ismet recesszi6ba fordult, es Argentinab61 komoly t6keket menekitettek ki, mivel sokan ugy lattak, hogy az arfolyamrogzites kovetkezteben az USA problemai atterjednek majd delre is. 2001-re az argentin gazdasag mely valsagban volt. Argentinaban a valsag hatasara az emberek egyre nagyobbat csa16dtaka kormanyban, amelyet mindinkabb korruptnak es tehetetlennek laUak - ez tukroz6dott a 2001. okt6beri felid6s valasztasokon leadott negymilli6 ervenytelen szavazatban. Az esemenyek 2001. december vegen harom nap alatt. tet6ztek. Kisbetetesek, nyugdijasok, munkanelkuliek es alulfoglalkoztatottak tomegei gyUltek ossze a Plaza de May6n Buenos Aires kozpontjaban, labasokkal es fed6kkel zajongva, motorjaikat turaztatva es petardakat hajigalva. Haragjuk kozvetlen oka az volt, hogy a kormanyzat befagyasztotta szamlaikat - ez volt a cora/ito -, mivel ketsegbeesetten igyekezett, hogy el nem maradjon az IMF feh esedekes hiteltorlesztessel, es ezt latta az egyetlen jarhat6 utnak. Az argentin gazdasag akkor omlott ossze, amikor az arfolyamrogzitest minden kOionosebb teket6ria nelkOI feloldottak, es a betetesek, akik addig abban a tudatban eltek, hogy megtakaritasaik az amerikai dollarral egyenertekO valutaban vannak, radobbentek, hogy a betetek erteke egy csapasra negyedere csokkent (Halevi 2002; Rock 2002). A cora/ito eredmenyekent az emberek maximum havi haromszaz pez6t hivhattak Ie szamlaikr61, ami a megelheteshez sem volt elegend6. 2002 els6 harom h6napjaban az argentin GDP 16,3 szazalekot zuhant, az ipari termeles volumene 20 szazalekot. A felmeresek szerint az argentinok mintegy 20 szazaleka "sulyos" nyomorban ell, ami a videki tartomanyokban ehinseget jelentett; 52 szazalek, vagyis 19 milli6 ember volt szegeny; a munkanelkOliseg 20 szazalekos volt, az alulfoglalkoztatottsag 23 szazalekos. 2002 folyaman az immar versenykepes, leertekelt pez6val a hata mogott a gazdasag lassan, kinl6dva elkezdett magahoz terni, am milli6knak kellett megbirk6zniuk a val sag hatasaival, es uj uta kat talalni megelhetesOkhoz. Voltak, akik szemeben ez csak egy ujabb olyan penzOgyi valsag volt, amire a kapitalizmus hajlamos, es amib61 kepes is magahoz terni. Masok szamara viszont lehet6seget jelentett arra, hogy az elbukott kapitalista rendszer csontjain ujfajta gazdasagot epitsenek ki (Harman 2002; ,,1M" 2002;Aufheben 2003; L6pez Levy 2004; North es Huber 2004). Az argentinok elfoglaltak a bezart Ozemeket, eltorlaszoltak az uta kat (Dinerstein 2001; Petras 2002), helyi gyOleseket hivtak ossze (Dinerstein 2002, 2003), es milli6k kezdtek olyan mertekO csereberelesbe, barterbe, hogy egy id6re ugy tOnt, mintha val6ban egy olyan gazdasagot epitenenek, amely a nem kapitalista, szabad gazdasagi kapcsolatokon alapul - es amelyr61 masok legfeljebb almodoztak. Nem a nagybetOs Rendszert pr6baltak megvaltoztatni, vagy a hatalmat magukhoz ragadni, hanem igyekeztek kiszallni a kudarcot vallott kapitalizmusb61. Ahogy GibsonGraham is ramutatott, az argentinok nem varakoztak a forradalomra

- hanem csinaltak, de nem ugy, hogy megostromoltak a Casa Rosadal, az elnoki palotat (Holloway 2002). Amennyiben ez igaz, akkor Marx Ievedett, mikor az effele mozgalmakat a kollektiv cselekvest61 val6 egyeni visszahuz6dasnak tekintette, am a jobboldalnak bizonyos mertekig igaza van, hogy az alternativ kiegeszit6 valutakat sajat neoliberalis forgal6konyvevel homlokegyenest ellenkez6 jelensegeknek latja. Argentina esettanulmanykent szolgal szamunkra az alternativ valutak nagylepleku felhasznalasara. Vajon mennyire mukOdott?

Argentina

csereh816zatai

Argentina cserehal6zatai 1997-ben alakultak kis Bernalban, Buenos Aires rozsdaette ipari negyedeben, egy olyan id6szakban, mikor sok ezren szenvedtek meg a tUlzottan restriktiv k61tsegvetesi politi kat es - az atszervezesek miatt - munkahelyOk elveszteset (De Meulinaire 1999; Pearson 2003; Powell 2002). Egy kornyezetvedelmi NGO, a Programma de Autosuficiencia Regional (az onellatas regional is programja, PAR) kornyezetvedelmi megoldasokat keresett az atszervezesek kovelkezteben novekv6 szegenyseggel es munkanelkOliseggel szemben, abban remenykedve, hogy azok talan jobb megelhetest kinalnak, mint a piac (Primavera et al. 1998). Az eredeti projekt husz szomszedra terjedt ki, es olyan "kreditcedulak" kibocsatasara alapoztak, amelyek a New York allam eszaki reszeben inditott Ithaca Hours programot modellOI veve a kereskedest egyszerusitettek Ie (Glover 1995). Az alapit6k igy foglaltak ossze celjaikat "AlapvetesOnk, hogya cserehal6zatok kepesek ujjaformalni a piacot; nem csupan azaltal, hogy visszaintegraljak a globalizaci6 miatt kiszorult embereket, hanem - ezen tul- olyanokat is kepesek beintegralni, akik korabban sosem voltak e piac reszei. Ogy hisszOk, hogy ezt az uj piacot nem a formalis piaccal szemben keilletrehozni, hanem inkabb olyan m6don kell fejleszteni, hogy csatlakozhassunk ahhoz, kOlonfele ritmusokban es formakban, amennyiben ugy dontonk. Abban is hiszOnk, hogy nem szembeszegOlnOnk kell a kormanyzattal, hanem inkabb abbeli kepessegeinket fejleszteni, hogya kormannyal egyOttmukodve epitsOnk ki egy egyenl6segen es szolidaritason nyugv6 demokratikus eletet a versenyen es a kirekesztesen alapul6 helyett. VegOi pedig hisszOk, hogy a cserehal6zatok kepesek arra, hogy a kartyakat ujrakeverve egy uj tarsadalmi jatszmaba kezdjenek." (Primavera et al. 1998) 1997 es 2000 kozott a barter eppoly gyorsan terjedt Argentina-szerte, mint maga a valsag. A cserehal6zatok olyan struktUrakon keresztol szervez6dtek, amelyeket Ramada (2001) "zurrendesnek" (chaordic) vagy

nyalabszerunek nevez - ezek fOldrajzilag, de nem vertikalisan szervesOl6 "csom6pontokb61" epOlnek tel. Ezek a csom6pontok a piacok, ahol a kereskedni akar6k (a prosumidores, a "termaszt6k" - a termel6 es a fogyaszt6 sz6 osszevonasab61, ahogy Alvin Tottler nyoman elneveztek 6ket) osszetalalkoztak, jellemz6 m6don egy-egy templomban, hasznalaton kivOli Ozemcsarnokban, parkol6ban vagy eppen baseballpalyan, hetente egy bizonyos napon. Az itt osszegyul6 termaszt6k creditos, vagyis kreditek - alapvet6en kuponok - kozvetitesevel kereskedtek egymassal. A csom6pontokon halmoz6dtak fel a mezt61 csurg6 lepek, husos pitek, palacsintak es pizzak, a zoldsegek es gyOmolcsok, lekvarok, bor es ecet, kenyerek es kalacsok es sotemenyek, cip6k, samponok, zubbonyok es hal6ingek, fodraszok es manikurosok; valamint az obligat kavekimeres, szambazenekar es hirdet6tabla - es az alland6, IOktet6 vita es alkudozas. Volt, ahol par szazan latogattak a neMny tiz b6det, masutt ezrek is megfordultak a standok szazai kozott b6klaszva. A szervez6k szerint 2001-re Argentina 4500 piacan felmilli6nyi ember mintegy 600 milli6 kreditet forgatott meg (Norman 2002). Pontos adatokat nem ismerOnk. A tomegkozlekedes segitsegevel az argentinok keresztOl-kasul utazgathattak a varosban, a kOlvarosok hallgat61agosan megWrt b6detelepei kozott, videkre vagy egy masik varosba, hogy annyi csom6pontot keressenek fel, amennyit csak tudnak. Aki hozzafert a kreditrendszerhez, biztosan nem ehezett, ami nem mondhat6 el rengeteg emberr61, akik az orszag tavol es6, indianok lakta, elnyomorodott terOletein eltek, kozel a boliviai hatarhoz. Kovetkezeskeppen sokan akar 6rakig is sorban alltak, hogy bejussanak a piacokra, es bizonyos tavolsagra el is utaztak, ha kellett. Az emberek szomszedjaikkal vagy akar a helyi templom segitsegevel kialakithattak sajat csom6pontjukat, kinyomtathattak sajat valutajukat, es elfogadtathattak magukat a kornyez6 csom6pontokkal. Nemelyik csom6pontot szigoruan iranyitottak, es csak sajat tagjaiknak engedeIyeztek a kereskedest, mig masok nyitottabbnak, kevesbe formalizaltnak bizonyultak. Volt, ahol kolcsonosen elfogadtak egymas kreditjeit, masutt nem. Am nem volt semmifele kozponti ellen6rzes vagy adminisztraci6, es semmi sem akadalyozta meg egy 6riasi orszag lakosait abban, hogy akar a legtavolabb 1316 arust61 is vasaroljanak, amennyiben az hajland6 volt kreditjeiket elfogadni. Igen lenyegesek azok a kulturalis es tarsadalom-fOldrajzi vetOletek es viszonyok, amelyek kozepette a trueque (a barter) mukodott. Negytipusu cserehal6zatot kOlonithetOnk el - mindegyik azon igyekezett, hogy valamifele rendet vigyen egy figyelemremelt6an sokszinu jelensegbe, es igen elter6en viszonyultak az alternativ fizet6eszkozok mikropolitikajahoz. A Red Global de Trueque (globalis csereMl6zat, RGT), amelyet a PAR alapitott, egy franchise-rendszeren keresztOI mukodott Argentina-szerte, amelyet Bernalb61 igazgattak, es bank6ikat, az arborfit6kat is kozpontilag nyomtak. A Red de Trueque Solidario (szolidaritas csereMl6zat, RTS) els6sorban a f6varos korOI szervez6dott (bar orszagszerte voltak

tamogat6i), sajat, helyileg nyomtatott bank6it hasznalta, amelyek neha csereszabatosak voltak mas csom6pontok papirjaival, neha nem. Az.RTS sokkal harcosabban lokalista es alulr61 szervez6d6 volt, mint az RGT, heves volt kozottOk a vetelkedes. A harmadik tipusu hal6zatot peldazza a Zona Oeste (nyugati z6na) a f6varos korU!i b6devarosokban. Ezt egy Ozletember, Fernando Sampayo vezette, megpedig igen autokratikus m6don - 6 sajat valutat bocsatott ki, amelyre kozismert Ozleti tisztessege jelentett a garanciat. Sampayo a hayeki "konzervativ Ozletember" megtestesOlese volt. VegOI voltak cserehal6zatok mas varosi kozpontokban, kOlonosen Mar del Plataban es Mendozaban, amelyek fOldrajzilag is elkOlonOltek a kozpontt61, es megvoltak a sajat helyi jellegzetessegeik. Ezek altalaban az RTS-szel rokonszenveztek, am igyekeztek kimaradni azokb61 a belharcokb61, amelyek - kes6bb latni fogjuk - 2001-ben tOrtek ki az RGT es az RTS kozott. A cora/ito idejen, 2001 decembere es 2002 aprilisa kozott, mikor az ar gentinok a sz6 szoros ertelmeben nem tudtak hozzajutni a bankszamlaikon lev6 penzOkhOz, a gazdasag lenyegeben lea lit, es milli6knak kellett a szOkolkOdessel, vagy akar az ehinseggel szembesOlni. A PAR a valsagra reagalva elegend6 cserevalutat nyomott ahhoz, hogy felhasznal6k milli6inak igenyeit is kielegitse, es azzal erveltek, hogy egy ilyen alapvet6en "alulr61 jov6 keynesianizmusban" rovidebb tavon figyelmen kivU! lehet hagyni az inflaci6s hatasok kovetkezmenyeit. "Kezd6csomagok" ezreit allitottak ossze, amelyek pezMrt megvasarolhat6 krediteket tartalmaztak. Az RTS nem latta, hogyez miert lenne legitim es felel6ssegteljes eljaras. Az RTS azzal vadolta az RGT-t, hogy ha pez6ert arusitja a krediteket, akkor csupan egy "gazdagodj meg gyorsan"-csapattfl alakul, akar barmelyik mas, a tomegbazist61 elszakad6 Ogyesked6, haracsol6 Ozleti kalandor. A PAR egyszerOen ugy latta, hogy egy el6re nem latott mertekO valsagra reagalnak, es legfeljebb az Ogyeletek atlathat6saga teren akad nemi problemajuk. Akarhogyan is, meg voltak gy6z6dve arr61, hogy a vilag legnagyobb alternativ fizet6eszkoz-rendszerenek kitalal6ikent jogukban all ugy hasznalni produktumukat, ahogy j6nak latjak, es osszes kritikusuk csupan szOk lat6korO, akadekoskod6 fogadatlan pr6kator. Az RTS azzal ervelt, hogy a valsagra leginkabb alulr61 szervez6d6, kismeretO, helyi hal6zatokkal lehet valaszolni. A piacot a tarsadalmilag letrehozott, sajat kialakit6i altai hasznalt fizet6eszkoz kepes ujraformalni, es nem egy olyan alternativ valuta, amelyet valamitele j6indulatu NGO vagy Ozletember gyomoszol az emberek kezebe: "A tarsadalmi fizet6eszkoz sZOksegszerOen helyi jellegO, mivel letrehozasa nem valamifele csoport vagy szemely dontese, hanem e valuta kialakitasanak tarsadalmi folyamata - ahol minden resztvev6 [... ] a folyamat val6di aktora, iranyit6ja [... ] es 6k adnak erteket e fizet6eszkoznek" (Alberto, mend6zai szervez6). Az RTS amiatt agg6dott, hogy a PAR tevekenysege inflaci6t gerjeszt es serOlekennye teszi a hal6zatot - vagyis a fizet6eszkoz erteket csak kozossegi ellen6rzessellehet biztositani, ami biztositekot jelenthet

a bank6pres felel6tlen tuljckatasaval es a hamisitassal szemben. Azt hangsulyoztak, hogy er6s k6z6ssegi mechanizmusoknak kell feliepniOk a heti piacgyuleseken. Ezek biztosithatjak egy olyan reflexiv gazdasag kialakulasat, ahol a keresked6k megoszthatjak es ujratermelhetik a k61cs6n6s segitseg ertekeit, amelyek el6mozditjak a cseret es eberen figyelik az Ogyesked6ket es rosszakar6kat. Ezeket az ertekeket foglalta essze a Buenos Aires-i trueque-ujsag 2002. marciusi kiadasa, amelynek cimlapjan a karikaturafigura Jose Solidario (Szolidaritas J6zsi) a k6vetkezo tanacsokat adta az 0lvas6knak: - Ne vasarolj krediteket! Ezzel csupan azoknak a gatlastalan embereknek a zsebet hizlalod, akik arusitjak oketo - Szolidaritassal tennelj. Gondold meg, hogy mit tudsz termelni, es mir61tudod, hogy masoknak sZOksege van ra a csom6pontban. - Szolidaritassal oszd meg termekedet. Ne egyetlen termaszt6nak add el termekeidet. Tedd lehet6ve t6bbek szamara, hogy hozzaferjenek azokhoz. - Szolidaritassal fogyassz. Csak azt vasarold meg, amire sZOkseged van, es add meg a lehetoseget mas termaszt6knak is, hogy megvasaroljak azt, amit te vasarolsz. Az RTS ezert azt forszirozta, hogy egy beiktat6 gyUlesen uj tagjai aktivan fogadjak be a hal6zat "termaszt6i" ertekrendszeret, es vegyek ki (valamely altaluk letrehozott aruval) reszOket a termelesbol, mielott els6 izben kredithez jutnak - mindezt pedig egy olyan iranyitasi struktura kereteben. amely biztositja a piacok megfelelo es tisztesseges mukOdeset, ahol minden csoportnak aktiv d6ntesi joga van abban, hogy befogadnak-e uj csom6pontokat a hal6zatba, vagy mennyi fizetoeszkezt bocsatanak ki. A k6z6ssegi d6ntes melletti elk6telezettsegOknek megfelel6en 2002-ben az RTS-csom6pontok havonta tartottak orszagos szintQ gyuleseket, hogy tevekenysegOket 6sszehangoljak. igy peldaul a 2002. aprilisi gyulest az Entre Rios tartomanybeli Gualiguac varosaban tartottak, es tizennegy regi6 kepviseloi vettek reszt rajta; voltak, akik olyan messzir61 erkeztek, mint Mar Del Plata, Salta, Cordoba, Rosario es Chaco. Minden egyes d6ntes eseten az egyhangu egyetertes es a reszvetel fontossagat hangsulyoztak. A PAR ezzel szemben azt hangsulyozta, hogy mindezek tulsagosan kislepteku valaszt jelentenek a valsag mereteihez kepest, es az RTS szervezoi sajat baloldali politikai elkepzeleseiket akarjak rakenyszeriteni egy olyan k61cs6n6s segitsegen alapul6 gazdasagi tevekenysegre, amelynek politikamentesnek kellene maradnia. A Zona Oeste a barter szeles k6ru hasznalata mellett kardoskodott, amely kielegitene az 6riasi igenyeket, es egyetertett a kritikaval, hogy az RTS elk6telezettsege tUlpolitizalt, es lelassitja a sZOkseges fejlodest. Ugyanakkor avval is egyetertettek, hogy a PAR atlathatatlansaga es agressziv kampanyolasa teret ad azoknak a gyanusitasoknak, hogy a szervezet nyereszkedni akar. A Zona Oeste Ozleti alapon mukOd6tt, es az alapos es atlathat6 k6nyvelest tartotta Odv6snek.

A 2002-es ev folyaman reszben mindket velemeny igazol6dott. Az RGT-nek igaza volt abban, hogy az RTS kisleptekO, LETSystem-jeliegu strategiaja tulsagosan lassunak bizonyult, mikor a rettenetes gazdasagi korOlmenyek miatt emberek milli6i ozonlottek a csom6pontokba, es elsoportek az elkotelezettseg kialakitasara kitalalt processzusokat. Amint arr61 meg reszletesebben sz6lunk, szamos csom6pont vad, kaotikus hellye zOliott, ahol nyomorg6, ketsegbeesett emberek harcoltak egymas ellen, gyakran er6szakosan is, hogy bejussanak a piacra es megszerezhessek a legjobb arukat. A megdobbent RTS-szervez6k, akik keptelenek voltak beintegralni a csom6pontokba torekv6 tomegeket, ugy ereztek, hogy egy "szornyeteget" keltettek eletre. Am az RTS-nek is igaza volt: a milli6szamra nyomott kreditek inflal6dtak. A PAR kozponti strukturajanak kaotikus jellege is problemakat okozott, mivel a franchise-rendszer meszsze nem volt mindig tokaletes. A per6nista part politikai masinariaja a PAR kezd6keszleteit megvasarolva minden tovabbi nalkOI be tudott szivarogni a cserehal6zatokba, hogy letrehozza sajat klienturaja csom6pontjait, es id6vel er6szakosan felszamolja a "rivalis" RTS csom6pontokat. Egy RGT franchise eseteben rejtett kameraval rogzitettek, hogy lopott cip6ket arusitanak, majd az arust bortonbe zartak. Igy, latsz61ag egyik napr61 a masikra, a barter hitelessege katasztrofalisan meggyengOIt. 2002 novembenben a Canal 9 csatorna f6mOsorid6ben "Ieplezte Ie" azt, amit 6k "a nagy barter-botranynak" neveztek. Allitasaik szerint a piacokon lopott arukkal kereskedtek, a krediteket hamisitottak, az eladasra kinalt elelmiszerek rossz min6seguek voltak. Az RTG aktivistai mindezt a per6nista kormanyzat politikai tamadasanak tulajdonitottak; a kormanyt aggasztotta, hogy a barter gyengfti Argentina nemzetkozi reputaci6jat, es alaassa azt a klienWrahal6zatot, amely a Per6nista Part alapjaul szolgalt (a kliensrendszer reszletes leirasahoz lasd Auyero 2000). Az RTG azt hangsulyozta, hogy az adott tevecsatorna a per6nistak sz6csove, a lopott arukat szervezett bOnbandak aruljakjeloletlen furgonok hatuljab61, es hogy a PAR Buenos Aires-i kozpontjaban razziaz6 rend6rok 100 ezer pez6t loptak el a szervezet kasszajab61. Az RTS szerint azonban ez ostobasag volt - szerinWk a PAR maga idezte el6 a kreditek inflal6dasat, szamos etikatlan franchisezal mOk6dott egyOtt, es a teveseknek igenis igazuk volt, hogy mindezt napvilagra hoztak. Am a vita eredmenye vegs6 so ron az volt, hogy a barter - mind a negy hal6zate - reszesedese zuhan6repOIesbe kezdett Argentinaban, es hamarosan toredekere (az aktivistak szerint korabbi volumene 10-40 szazalekara) zsugorodott. Csom6pontok szazai szOntek meg. A barter latvanyos osszeomlasa Argentinaban bizonyos mertekig azt iIIusztralja, hogy van jogosultsaga azoknak a lokalista aggodalmaknak, amelyek a fizet6eszkozok gazdasagi sokfeleseget feltik - marpedig ezeket az aggodalmakat az RGT kivetelevel az osszes alternativ fizet6eszkozre alapoz6 mozgalom osztotta. Azok az RTS-csom6pontok,

amelyek foldrajzilag - vagy mivel nem fogadtak be oket - jobban elkO16nOIteka szovetsegektol, jobban viseltek a sokkot, es 2002 novembere utc:mtortentek is erofeszitesek, hogy a helyi fizetoeszkozok sokszinubb hal6zatara alapozva epitsek ujja a hal6zatokat, 'amelyek zart csom6pontokon alapulnanak (vagyis csak a sajat fizetoeszkozOket fogadnak el). Ugyanakkor viszont a PAR tapasztalatai azt mutattak, hogy a nem lokalis jellegu alternativ fizetoeszkoz olyan gazdasagi jelentosegre jutott, mint semmifele mas modell az 1930-as evek 6ta, a pusztit6 gazdasagi katasztr6fa kozepette rengeteg embert tudott eletben tartani, sot talan meg a forradalmat is sikeresen megakadalyozta (ami ketsegkivOI ironikus eredmeny egy nemkapitalista program eseteben). Es mindez reszben a PAR hatekony franchise-felfogasanak volt koszonheto. A PAR elore gyartott fizetoeszkoz-programmallatta el az embereket, a csom6pontok elerheto teret adtak a kereskedes leegyszerusitesehez, es a penz alternativ formainak koncepci6jat konnyen elfogadtak egy olyan orszagban, ahol a korabbi inflaci6s tapasztalatok es politikai bizonytalansagok miatt az emberek hozzaszoktak mar a penz valtozasaihoz. Amint arra Ingham (2004, 165-4) is ramutat, Argentinaban nem volt rendesen megalapozva a penzkibocsatas allami monop6liuma, es az argentinok szamara nem volt ujdonsag, hogy hiperinflaci6s idoszakokban unortodox eszkozokhOz folyamodnak. Am van meg lenyeges szempont. A barter argentinai sikere reszben annak is betudhat6, hogy sikerOlt a krediteket nagyobb regi6kra is kiterjeszteni, illetve az utazgatassal nagyobb piacokat letrehozni (North 2005). Ez azt sugallja, hogya nagyobb leptekek magasabb szintre emelik a kereskedelmet, bar tovabbra is azon alapulnak, hogy az extrem mereW valsag idejen a haztartasi jellegu elelmiszer-ellatast nagyobb csoportokra terjesztik ki. A kapitalista piac oly mertekben szetesett, hogy a gyarak is csak a csom6pontokban tudtak ertekesiteni azokat a termekeket, amelyek a szabadpiacon eladhatatlanokka valtak, es ezert a bartercsom6pontok - amelyek mindenki szamara elerhetoek voltak - komoly piaci tenyezove valtak. Igy a valsag tetopontjan a bartergazdasag jelentos allasokat h6ditott meg a termeles terOieten is, amire elso izben kerOlt sor az alternativ fizetoeszkozok tortenete soran.

A csereha/6zatok, mint tomeges meg(Jlhetesi strategiak

Argentinaban a barter tobb volt, mint kOzdelem az uj penzformakert: olyan milli6k szamara jelentett mukodokepes megelhetesi strategiat, akik mas m6don mar nem tudtak megelhetesOket biztositani. Monica tipikus barter-termaszt6. Kora negyveneskent akkor kezdte a bartercsom6pontokat latogatni, mikor elveszitette munkajat es depreszszi6s lett. Eloszor 6raszfjakat es mas hasonl6 dolgokat arult mindenfele, amik egykori boltjab61 megmaradtak. 2002-ben kepes volt teljesen fedezni megelheteset ugy, hogy napi rendszeresseggel harem kOionbozo

esom6pontot is latogatott. Egy anya es lanya fankot sutott, amit husz-harmine pere alatt el is tudtak adni a esom6pontokban. 15 kreditert kinaltak a fankok tueatjat, es minden hozzaval6t a eserepiaeon szereztek be. Egy harmadik termaszt6 esokolades palaesintat sutott, amihez a rendes piaeon szerezte be a hozzaval6kat, es esupan a legdragabbat, a esokoladet vasarolta a eserepiaeon. Mikor a esom6pontban talalkoztunk vele, a kovetkez6ket cipelte eppen haza: harom napra elegend6 zoldseget, egy borotvat, egy zseblampat, fokhagymat, 12 szelet pizzat (egy esaladi etkezesre val6t), szorpot, egy esomag kekszet, veeepapirt, negyeitromot (egy hetre elegend6t) - es meg maradt is nehany kreditje. A kraeh el6tt, mikor esak szombaton es vasarnap kereste fel a esom6pontokat, kepes volt az egesz heti elelmiszert beszerezni, s6t akar tobbet is: "Szamomra ez olyan volt, mint egy munkahely [... ] abban az evben tobbe-kevesbe a esereb61 eltem." Persze azert nem volt ez konnyO elet: hus esupan ritkan kerOlt az asztalra. Igen gondosan kellett megszerveznie koltsegveteset, es egy baratjaval affele rendszert dolgoztak ki ra, hogy mikent kutathatjak fel a sZOkseges termekeket a kismilli6 esom6pont kinalatab61. A gondos tervezes nelkOi "ha nem vagy realista, elvesztel" - mondta. "Nekem j61 mOkodott, de az embernek nagyon oda kell figyelnie." Sokan velekedtek hasonl6an. A termaszt6k szakemberek - fogorvosok, orvosok, akar psziehol6gusok - szolgaltatasaihoz is oles6n hozzajuthattak. Ahogy a coralito idejen a kozeposztalybeli haztartasok a piacra vittek felesleges ruhaikat, haztartasi eszkozeiket, mindenfele dolgaikat, a szegenyebbek olyasmikhez is hozzajutottak, amikhez korabban nem, iIIetve amiket pez6ert meg akkor sem tudtak volna megvasarolni. ("Olyan dolgokhoz jutottam, amikr61 korabban nem is almodtam: egy es6kabathoz, markas cip6khoz; igazi j61et volt ez szamomra.") Es nem csupan a szOksegietekr61 sz61t a dolog - sokak szamara kifejezett oromot jelentettek ezek a cserepiacok. Buenos Airesben a csom6pontok latogatasa, a trueque kezdetben "mar-mar divatossa va It" - sz6rakozasnak szamitott vegigtall6zni a standokat, osszefutni az ismer6sokkel, venni valami ragesalnival6t. A trueque jellemz6en olyan gazdasag volt, amelyet els6sorban n6k mOkOdtettek, es 6k is elveztek leginkabb. Ennek reszben az volt az oka, hogya valsag miatt a haztartasok elelmiszer-ellatasat leginkabb cserevel lehetett biztositani, es ez a munka tu/nyom6reszt amugy is a n6kre harult. A n6k azzal erveltek, hogy 6k tartjak ossze a csaladokat, es bar Argentina manifeszt m6don patriarchalis orszag, va/6jaban a n6k vallan nyugszanak az otthon terhei: "Mi, n6k vagyunk a vallalkoz6k; a ferfiak szegyenI6sebbek." Mas velemeny szerint: "Olyan ez, mint a haborut k6vet6 ujjaepites": a fertiak panikba esnek es protestalnak, mig tovabbra is a n6k feladata marad, hogy a csalad rendesen fellegyen olt6zve. A csom6pontok koordinatorai tobbnyire n6k voltak, es gyakran igen j61 vegeztek ezt a munkat. 6k biztositottak, hogya csom6pontokon az emberek egyarant legyenek fogyaszt6k es termel6k, a jobb csomopontokon

elienoriztE~k az elelmiszerek terjeszteset, atlathat6 m6don mukodtettek a csom6pontokat (kOlonosen fontos volt, hogy el tudjanak szamolni az elkoltott penzekkel), vagy eppen varakozasi listakat dolgoztak ki, hogy mindenki egyenlo reszesedest kapjon. A koordinaci6 alapveto fontossagu volt a csom6pontok hatekonysagaban, es a nok olyan biztos kezzel vettek at ezt a feladatot, ami normal is korOlmenyek kozott lehetetlen lett volna a patriarchalis Argentfnaban. Szamos piac kooperatfv, tamogat6 kornyezetet biztositott. Nemelyik kicsi volt es otthonos, masok j61 iranyitottak es hatekonyan szervezetlek. Volt, ahol tablakra irtak ki az aktualis arakat, mas hoi koordinatorok segitettek az embereket es igyekeztek megakadalyozni az inflaci6s arak elszabadulasat. A bevezeto kepzeseken a leendo termaszt6k megtanullak alkudni (elsosorban az arak es a minoseg tekinteteben), elmondani, hogy mire van sZOksegOk, es tisztaba kerOlni azzal, hogy masoknak mire van sZOksegOk. Kozossegkent a termaszt6k megtanultak, hogy ne tUrjek az inflaci6s arakat, es vagy maguk lepjenek fel az ardragit6kkal szemben, vagy kerjek a koordinatorok segitseget. Az emberek altalaban etikusan, egy kozosseg tagjaikent kereskedtek: "Mi itt mind baratok vagyunk." "Olyan az egesz, mint egy csalad." "Igen, ez egy remek dolog: csak beszelOnk es beszelOnk; gondolatokat cserelOnk es baratsagokat kotonk." Vagy a legfrappansabb megfogalmazas: Charly, antes que vos viniste nos saludabamos; ahara nos conocemos - Charly, mielott idejottel volna, koszonoviszonyban voltunk; most ismerjOk egymast. Meg azok is, akik nem ezeken a piacokon biztositottak megelhetesOket, a kooperativ jelleget hangsulyoztak: "Szociol6giai szempontb61 mukodik; gazdasagi szempontb61 hasznos." A termaszt6k ugy ereztek "Megeltem a szolidaritast [... ] itt kivalaszthatod, mit fogyasztasz; mashogy talalkozol a dolgokkal; olyan dolgokat vihetsz haza, amik szeretettel keszOltek." A piac enyhOlest jelentett a valsagban: "Olyan volt, mint egy veszkijaratlerapia helyett a piacra jMam." "Mind ugyanabban a cipoben jarunk." "Ha lenne penzOnk, nem kellene idejarnunk." "Itt nines kOlonbseg a tarsadalmi osztalyok kozott." Ugy latszik hat, akkoriban Argentinaban igazol6dtak az alternativ fizetoeszkozok hiveinek remenyei: a neoliberalizmus romjain egy jobb gazdasagi forma jott letre.

A va/sagra adott mikropolitikai valasz A barter egy eselyt ad ott a valsag tulelesere es - ahogy a szervezok
laltak - egyfajta utat is jeientett, amely mikrohitelekkel, kis Ozletek megalapozasaval, kooperatfv fejlodessel, aranyos kozos koltsegvetessel fejlesztette a helyi, nem exporterdekelt, a lokalis sZOksegletekre alapozott termelest, es igy kiutat is jelenthetett a valsagb61. Ez a strategia bizonyos merteku szimpatiat keltett a balos orientaci6ju Buenos Aires-i onkormanyzat koreiben is (North es Huber 2004).

o ~ .....

Habar sokan nem esupan ugy tekintettek a trueque-re mint ahol szOksegleteiket biztosfthatjak, hanem elvezetes, szolidaris elmenyt is jelentett szamukra, a legtobb termaszt6 szamara alapvet6en kiut volt egy rettenetes penzOgyi, tarsadalmi es politikai helyzetb61. 2002-ben a termaszt6k es a esom6pontszervez6k tulnyom6 resze szemeben a trueque az akut penzOgyi sZOksegletek term eke volt, nem a politikai meggy6z6dese: "Soha nem artottuk magunkat a politikaba [... ] A trueque-nek semmi k6ze sem volt a piqueter6k vagy aCTA szakszervezetek nagy tonteteseihez, a Madres de Plaza de May6hoz (majus teri anyak), vagy hasonl6 dolgokhoz [... ] Ez a szervezet sohasem politizalt, es ezt a politikusok is nagyon j61 megertettek, hiszen rengeteg ember vett reszt a Zona Oesteben, es ha a trueque tontetni akart volna, akkor megteheti [... ] En szemely szerint sohasem tartoztam egyikhez sem ezek k6z01 a mozgalmak k6z01." (Fernando, a Zona Oeste egy Buenos Aires-i szervez6je) A valsag melypontjan az aktivistak kevesbe a kapitalizmus alternatfvajanak tekintettek a bartert, mint segitsegnek a k6zeposztaly szamara, amelyik nem szokott hozza, hogy 6nmagar61 gondoskodjon, hogy atveszelhesse a valsagot es uj megelhetesi formakat alakitson ki maganak. A barter szinte affele jatszma volt, a kiskeresked6k pr6bajateka a piacgazdasaghoz, am nem a t6kefelhalmozasra, hanem a sZOksegletekre alapoz6dott: "A dolog lenyege, hogy megvaltozzon az emberek gondolkodasa [... ] alkalmazottb61 mikrovallalkozast mOkOdtet6 Ozletemberre, termel6ve valjanak. Mindez a gondolkodas megvaltozasat jelenti. Arr61 panaszkodnak, hogy ninesenek munkahelyek. En azt valaszolom, ninesenek munkaltat6k, de munka, az van [... ] Es van munka, hiszen vannak kielegitesre var6 sZOksegletek; es ezek k6z01 van, amit a munkankkal ki tudunk elegiteni, nemde? A karizmatikus aspektus - meger6siteni egy olyan nepesseg szellemet, amely munka nelkOI maradt [... ] es az a tudat, hogy ennek nines alternativaja - mOkOd6kepesnek bizonyult. Meger6siteni a szellemet; 6szt6n6zni a termelest, a szolgaltatasokat; a reciklalt aruk hozzaadott erteket. B6seget talalni ott, ahol mas szOk61k6dest lat, vagy nem lat egyaltalan semmit sem [... ] A trueque-ben leginkabb a k6zeposztaly elszegenyedett tagjaival lehet talalkozni; 6k masok, mint a hagyomanyos szegenyek, akik hozzaszoktak, hogy mindig ujabb forrasokat keressenek. Az elszegenyed6 k6zeposztaly lakasaiban vivja a kOzdelmet a telefonszamlakkal, a gazszamlakkal stb." (Charly, Buenos Aires-i RTS-szervez6) Egy radikalisabb szemsz6gb61 Alberto, egy mend6zai fOggetlen hal6zat szervez6je a termeles uj formait general6 m6dszernek latja:

"Vilagosan latjuk [ ... ] a tarsadalmi kirekesztest [... ] ezt az uj jelenseget, amelyet uj termelesi rendszerekkel kell megoldanunk [... ] A foglalkoztatottsag egyre inkabb es6kkent [... ] es tovabbra is es6kken. Mas szavakkal [... ] ez egy strukturalis problema. Vagyis az a eelunk, hogy a termeles fejl6deset generaljuk, ami munkahelyeket general, es uj m6don szervezi meg az embereket." Alberto szerint az argentin baloldal hagyomanyosan szembeallitotta a piaeot az allammal, es az allamt61 vart megoldast. 1989 utan azonban, velte Alberto, ez mar nem tekinthet6 adekvat megoldasnak, es a k6z6sseg altai ellen6rz6tt es szabalyozott piaeokra van sZOkseg, amelyek nem a versenyen, hanem a k61es6n6ssegen alapulnak. Carlos a mend6zai Mar-y-Sierras trueque tagja politikai es m6dszertani elkepzeleseiben kozelebb all a hagyomanyos, fegyelmezett baloldali partokhoz. Szamara a barter eszk6z egy eel eleresehez: ha az emberek gondolkodasat nem valtoztatja meg, akkor semmi ertelme. Mar-y-Sierrasban a keresked6ket soci6knak, tarsaknak hivjak. Carlos szerint a problema k6nnyebbik oldala volt megtalalni a kooperaci6 peldait es megalapozni a megelhetest - am nehezebb volt peldakat talalni a val6di kOlcs6n6ssegre. A tarsak er6teljes iranyitast, felOlr61 kezdemenyezett szervezest igenyeltek, mig Carlos inkabb a k61es6n6sseg erzeseben melyen gy6kerez6 6nszervez6dest preferalna: .A trueque-ben kezdett61 fogva igyekszOnk fogekonysagot kialakitani. Mi nem esak annyit varunk a trueque-t61, hogy legyen egy piaeunk, ahol mas penz forog, mint a kapitalista piaeon, es azt szoeialis penznek titulalhatjuk [... ], han em hogy legyen egy esom6pontunk, val6di szoeialis penzzel; am a fogekonysagot fejleszt6 er6feszitesek dacara ezt nagyon nehez megertetni az emberekkel - igen kevesse vagyunk sikeresek e teren [... ] Az emberek j61 elvannak ezzel, de nines mely meggy6z6desOk; nines bennOk militaneia, vagyis hogy ne esak ismerjek ezeket az eszmeket, de tovabb is akarjak vinni 6ket [... ] Nagyon nehez megertetni velOk, hogy mindez nem esak a luxusr61 meg a gazdasagi j61etr61sz61, hanem a szolidaritasr61 is; es mindez kOl6n6skeppen nehez a gazdasagi inseg jelenlegi szoritasaban." Az extrem gazdasagi insegre tett megjegyzes igen fontos.

A megsemmisit6 va/sag
A valsag sulyosbodasaval a kooperativ es szolidaris gazdasagra torekv6 koordinatoroknak es a termaszt6knak egyre kevesbe sikerOlt szabaIyozniuk az altaluk alapitott esom6pontok muk6deset. Milli6k aramlottak a hal6zatokba, es az uj tagok seregeit mar nem lehetett beavatni. Ne-

~ ...

hezOkre esett konszenzusos arakat kialkudni, es nem ertettek a barter mukodeset. Hamar kimerOltek az alig, vagy egyaltalan nem szabalyozolt csom6pontok; elarasztottak oket az elszegenyedett, ketsegbeesett vasarl6k (tobbe mar nem termaszt6k, hiszen termelni nem termeltek), akik hosszan tall6ztak a mindenfele 6cskasaggal, a kozeposztalybeli "sp6rolas" kacatjaival boritott asztalok kozott, hasznaltruha hegyek es hasonlok kozott turkalva. A keson erkezok hatalmas sorokat talaltak a bejaratok elott, es semmi hasznalhat6t, mikor vegre bejutottak a piacokra. Bent hatranyba kerOltek azok, akik j6 min6segu arucikkekkel erkeztek a piaera, hiszen arusitas kozben nem nezhettek at a piacot, hogy beszerezzek sajat sZOksegleteiket, es a jobb arukat azok vittek el, akik semmit sem hoztak magukkal eladni. Rengeteg volt az ujdonsOlt termaszt6; ok mar nem tudtak, hogyan termeljenek, nem voltak meg a hozzaval6ik, vagy a szabadpiacon kellett beszerezniOk a hozzaval6kat az elelmiszerekhez. Alig akadtak olyan tanfolyamok vagy kepzesi lehetosegek, ahol ezek az emberek fejleszthettek volna szakertelmOket, vagy uj szakmakat sajatithattak volna el. Vagy egyszeruen csak megvasaroltak a krediteket. A piacok, ugy latszott, kikerOltek minden ellenorzes a161;a hosszas sorban alias utan negyszaz ember zsufol6dott egy 150 fOre meretezelt helyisegben, es ilyesfele velemenyek szOlettek a csom6pontokr61: "Szornyu volt - sotet, levegotlen, gyengen felszerelt"; "Vacak es rettenetesen draga"; "Feltem; rengeteg ember, mozdulni, sot leveg6t venni is alig lehetett"; "Az emberek egymasnak estek; megoltek egymast egy-egy rongyert vagy nemi elelmiszerert". A szerzo-mozg6 viv6k csom6pontr61 csom6pontra vandoroltak, oleson vasaroltak a tapasztalatlan elad6kt61, majd az arucikkeket dragan adtak tovabb (nem egyszer azoknak az orra elott, akiktol elobb megvettek azokat). A piactereken kivOl, az utcan arusitottak. A szervezok rettenetesen szegyenkeztek: "A legszornyubb bun az, mikor szegeny emberek nyereszkednek szegeny embereken"; "Mi szolidarisak akartunk lenni, de mindig akadtak beszivarg6k". A barter a szolidaritas gazdasagabol kereskedelmi kapcsolatta valtozott. Sokak szamara, kOlonosen ha a becsodolt kozeposztalyb61 jottek, es kozOIOk is foleg a fertiaknak, a trueque egyaltalan nem jelentett mar semmifele oromteli elfoglaltsagot. Az "uj szegenyek" - a kozeposztalybeliek - szegyenkent, kudarcuk bizonyitekakent eltek meg, hogy a csom6pontokra kellett jarniuk. A kozeposztalyb61 erkezo szakembereknek hianyzott korabbi statuszuk. fgy peldaul Susanna pszichiater volt, ferje festo. A not frusztraltak a csom6pontok. Hosszu ideig mindketten azt termeltek, amire a legnagyobb sZOkseg volt - vagyis elelmiszert -, de elegOk lett ebbol az eletm6db61. Azzal a szakertelemmel akartak kereskedni, amit szerettek, es amit elsajatitottak. Susanna angol6rakat kinalt, pszichiatriai leckeket adott es tang6t tanitott volna, de ezekre alig volt kereslet; mindenki az alapveto letszOksegleti cikkeket akarta megszerezni. Amikor megkerdeztok, hogy tobb csom6ponton kinalta-e szolgaltatasait,

azt valaszolta, hogy erre nem lett volna ideje, hiszen pemzt kellett keresnie. Egy masik velememy szerint: "A trueque egy illuzi6; kenyszer es nem megvaltas. Az adott napr61 sz61: eladok es eszem." A piacok ekkor mar sokszor igen messzire estek a felszabaditott gazdasagt61. Masodosztalyu tulelesi mechanizmusokkent mOkOdtek sokak szamara, vagy rosszabb esetben affele kaotikus aki-kapja-marja helyekkent. Az RGT dontese a kreditek franchise-rendszerbe vonasar61 katasztrofalisnak bizonyult, hiszen alig szervezett csom6pontok tcmegeit hozta letre. Ezek a csom6pontok vagy a politikusok, vagy a szervezett bOnbandak, netan mindannyian egyOtt nagy szekerderekszamra nyomtattak az otvenkredites bank6kat, es - nem meglep6 - 2002 aprilisa es novembere kozott nagymertekO inflaci6s hullam rontotta Ie a bartert. Egy csomag liszt, ami 1-2 kreditet ert, amikor a cserepenz meg paritasban volt a dollarhoz kotctt pez6val, el6bb 500-800, majd 1000 kreditre dragult. Egy ruhacsomag, ami aprilisban meg 40 kreditert kelt el, novemberben mar 5000 kreditert kerOlt a standokra. Ezek a szels6segek, de az arak azutan is igen magasak maradtak, hogy a piac 2003-ban stabilizal6dott, es nem fogadtak el a regi inflaci6s bank6kat. Az embereknek raszedettnek ereztek magukat, es nem vittek min6segi arucikkeket a csom6pontokra. Ahogy egyik interjualanyunk panaszolta: "A krach utan eleg kreditem volt ahhoz, hogy kitapetazzam velOk a szobamat". Egy bizonytalan gazdasagban, ahol a problemak gyorsabban latszanak kialakulni, mint a megoldasok, bizonyos formaju szervezettseg, iranyitas, ellen6rzes elengedhetetlen, am ezt sokszor igen nehez volt megtalalni 2001 decembere es 2002 szeptembere kozott. Nemelyik csom6pont jobban teljesitett: ezeket nagyobb odafigyelessel iranyitottak. Jellemz6en ugy, hogy csak azokat engedtek be, akik valamilyen m6don maguk is termeltek, koordinatorok jartak korbe, es igyekeztek megoldani a feimerOl6 problemakat, kikOszobolni a rossz min6segO arukat es a tisztessegtelen arkepzest. A Mar del Plata-i Mar-y-Sierras hal6zatot kOlonosen demokratikusan es eredmenyesen igazgattak, mig a big business altai iranyitott Zona Oesteben is szilard, bar meglehet6sen onkenyurjellegO iranyitas val6sult meg. Ezeket a piacokat kevesbe razta meg a bizalom inflaci6ja, mint azokat, amelyeket nem iranyitottak ilyen er6s kezzel. Am rengeteg csom6pont szenvedte meg az iranyitas gyengeseget: a szervez6k gyakran csak nem bizonyultak elegge hatekonynak, maskor korruptak voltak, mindenfele bOncselekmennyel vadoltak 6ket. Veronika igy beszelt a Nodo Nikkai-i RTS-csom6pontr61: "Mindenfele el6jog alakult ki. A koordinatorok eredetileg a kapunal ellen6riztek, hogy mit hoztak eladni az emberek, es ezt sok koordinator kihasznalta, hogy maguknak szerezzek meg a legjobb cuccokat. A rendszer korrupt volt: a belepeskor 50 centav6t kellett fizetni, amely arra szolgalt volna, hogya koordinatorok mOkOdtetik a helyet, es az emberek hozzajutnak az alapvet6 cikkekhez f6zeshez, de a rend-

szer elbukott azon, hogy senki sem kapta meg ezeket az alapvet6 dolgokat, kORin fizetni kellett ertOk, es sok koordinator zsebre tette a penzt. Sokak szamara volt ez j6 Ozlet, akik beszalltak." Akadt, aki igy panaszkodott: "Ez a szervez6k Ozlete; ma mintegy 500 ember van itt, akik fizettek kb. 750 pez6t - es ennek a helynek a havi bere 3000 pez6." Nem lehet eldonteni persze, hogy az inkriminalt koordinatorok korruptak voltak, vagy csak nem elegge hatekonyak, netan csupan munkajuk nem volt elegge atlathat6. Senki sem lIt bizonyithat6 dolce vitat egy-egy tureque csom6pont koordinalasab61 (ami bizony nem mondhat6 el namely uj vallas frontembereir61), bar kritikusaik szerint ezek az emberek egyszeruen csak okosabbak voltak annal, hogy vagyonukkal paradezzanak, es a penzek kOlfOldi bankszamlakon landoltak. De akar korruptak, akar tulterheltek vagy csak alkalmatlanok voltak, a piacok tobbnyire egyegy koordinatorra vagy koordinatorok egy csoportjara alapoz6dtak, es csak ritkan voltak onigazgat6ak. A koordinatorokat gyakran elkeseritette, hogy az altaluk igazgatott piac nem az a felszabaditott gazdasag, amir61 almodoztak, hanem csupan a kapitalizmus Gelen esetben a valsagban lev6 kapitalizmus) k6rtOneteinek ujratermelese. A termaszt6k szemszogeb61 a koordinaci6 otletszerunek, logikatlannak vagy eppen szeszelyesnek tOnhetett. Rossz neven vettek a kemenykezu ellen6rzest olyanokt61, akiket affele onjelolt elitnek lattak, es belezavarodtak a kOlonfele csom6pontok elter6 regulaci6s szabalyaiba. A krach lezarulta utan a koordinatorok latsz61ag kepesek voltak viszszanyerni az immar j6val kisebb piacok iranyitasat. "Ezek ugyanazok az emberek, de mar maskent gondolkodnak [... ] A dolog kicsuszott a kezOkb61; most mar lazabb az ellen6rzes." Az uj regulaci6 kialakitasanak folyamataban a csom6pontok ismet sulyt helyeztek a termaszt6k beiktatasara, a rendszeres problemamegold6 gyulesekre, es ismet odafigyeltek a demokratikus mukOdes (Mar-y-Sierras), vagy a kemenykezu iranyitas (Zona Oeste) meger6sitesere. A kiabrandult RGT veget vetett a franchise-nak, es eredeti bernali piacan ismet a csoportepit6 mechanizmusokra koncentralt. Az RTS apr6, husz-harminc keresked6t tomorit6, LETSystem-jeliegu zart piacokat mukOdtetett, ahol rengeteg id6t szantak arra, hogy gyuleseiken megvitassak, mikent ellensulyozhatnak a gazdasagi valsag okozta problemakat.

Kovetkeztetesek A barter az itt targyalt id6szakban tomeges bazissal rendelkez6, grassroot-jellegu mikropolitikai valasz volt a novekv6 munkanelkOlisegre, a szukolkOdesre, es arra, amit az alapit6k ugy lattak, mint a j61eti allam temetesi menetet, ahol a siras6 szerepet a neoliberalizmus

jatssza. Olyan ujfajta megelhetest jelentettek, amelyek milli6k szamara nyujtottak segitseget a valsag atveszelesehez. Sokak szamara - amig a piaeok 2002-ben, az Argentinat sujt6 gazdasagi osszeomlas hatasara tulzsufoltta nem valtak - remek elmenyt: egyuttmOkOdest, baratsagot, tamogatast is nyujtottak. Ha a bartert egy jobb, szabadabb gazdasagnak tekintjuk, akkor felmerul a kerdes: de mindez kinek kedvezett? Azok szamara, akik Menem kormanyzasa idejen, az 1990-es evekben j61 eletek, a barter rovid tavu, valtoz6 hatekonysagu masodlagos tulelesi meehanizmus volt, amely megalaztatast, hosszu sorban allast es levetett, rossz minosegO arukat is jelentett - lehet6seget, hogy atveszeljek a szakadek szelen imbolyg6 kapitalizmus valsagat, am semmi esetre sem helyettesithette a Gueeit es a Pradat, amelyhez oly sok kozeposztalybeli argentin hozza volt szokva. MOkOdott, amig lehetett, mivel egy ideig az argentin kozeposztaly kepes volt visszaforgatni es ujra felhasznalni felhalmozott javait, de alig nyujtott lehet6segeket a kozeposztaly szaktudasanak kiaknazasara, vagy uj mikrovallalkozasok kialakitasara. A legszegenyebbeknek lehet6seguk nyilt, hogy hozzajussanak az uj szegenyek altai reciklalt javakhoz, es sokuk szamara a barter kedvez6 volt. A j61 szervezettek kozossegileg szerezhettek meg a szukseges elelmiszert, ruhat - de ez gyakran affele rossz szajizt hagyott maga utan. Argentina nem tartozik a legszegenyebb orszagok koze. J61 fejlett j61etiszolgaltatasai voltak, es igen szervezett munkaereje, amig Menem kormanyzata mindezt fel nem szamolta az 1990-es evek soran. Furcsa eredmenyekre vezethet, ha a bartert csak ugy, az extrem mertekO val sag kontextusab61 kiragadva piedesztalra alliijuk. Hiszen ez legitimalna, hogy emberek 6riasi csoportjai rekedtek kivul a mainstream gazdasagon: miert is kellene a kormanyoknak segitseget nyujtaniuk azoknak, akik onmaguk is tudnak segiteni magukon? Es azokat az 6riasi osszegeket tekintve, amelyeket a neoliberalizmusnak koszonhet6en a gazdagok allit61ag kimenekitettek az orszagb61 (Klein 2003), nem affele esip-csup ugy ezeken a "muris penzeken" rag6dni? Nem tereli el mindez a figyelmet a mainstream gazdasagr61, ahol az igazi penz es a val6di hatalom talalhat6? A barter segitette a resztvev6k tUleleset, es vallalkoz6i szemleletre tanitotta oket, es meglehet, ezzel inkabb stabilizalta a kapitalizmust, es nem megvaltoztatta azt, bar sok alapit6 abban hitt, hogy uj ritmust hoz, amibe a korabban kirekesztettek is reszt vehetnek majd. Ahogy egy koordinator megfogalmazta: "Ugy gondolom, hogy politikai szempontb61 a trueque komoly tarsadalmi feszultseget vezetett Ie; egy Melmes politikusnak ezt latnia kell, es halasnak lenni azM, hogy kialakult ez a tarsadalmi mozga10m,amely hatalmas polgarhaborut vagy 6riasi tarsadalmi problemakat el6zott meg; sajnos azonban nincsenek ertelmes politikusaink [... ] Ha egy politikus kell6en Melmes lett volna, es egyuttmOkodik a

LO

"<t

.....

<D '<t

....

true que szervezetekkel, akkor komoly munkamozgalmat alakithatott volna ki, es ez nem kerOlt volna semmibe az allamnak." (Fernando, Zona Oeste, Buenos Aires).
Sajnos a barter nem volt kepes "megujitani a tarsadalmi vagy gazdasagi jatszmat". Marxnak, ugy tOnik, igaza volt. A termaszt6knak nem volt elegendo eroforrasuk, hogy megteremtsek a vagyott szolidaritason alapul6 gazdasagot, es amint arr61 masutt mar irtam (North es Hubar 2004), alig akadtak pr6balkozasok egy szelesebb koru szolidaritasalapu gazdasag kialakitasara, amely az argentin valsag mas elemeire - sztrajkol6k, lak6helyi kozossegek, Ozemfoglal6k - is kiterjedt volna. Ez reszben a valsag sulyossaganak tulajdonithat6, hiszen a barter nem volt felkeszOlve ennek kezelesere. A szolidaritas irant elkotelezett szervezok azzal szembesOltek, hogy a termaszt6kat a gazdasagi kenyszer hajtja a csom6pontokra, es ha mar ott vannak, akkor a koordinatorok feladata megertetni velOk a mogottes etikat, a szolidaritast, es segiteni 6ket abban, hogy parhuzamos, kettOs eletet eljenek: egyet a fogyaszt6i gazdasagban, a masikat pedig a szolidaritas gazdasagaban. Nem az 0 hibajuk, hogy a nyomaszt6 merleku inseg maga ala gyurte az elkotelezettseg kialakitasat celz6 mechanizmusokat, es nem tudtak felepiteni a belso szolidaritas megalmodott szintjeit. Galbraith ugy ervelt, hogy a forradalmakat es a haborukat gyakran unortodox m6don finanszirozzak, es a penz ilyenkor csupan alarendelt szerepet kap a sZOksegletekkel szemben. MiIIi6k tantorogtak at az argentin gazdasag totalis szethullasa es a cora lito jelentette mely valsagon, majd kaszal6dtak ki belole, mikor a versenykepesse tett pez6ra tamaszkod6 gazdasag kezdett magahoz terni, es 2003-2005 kozott a gazdasag elenkOlese 7-rol 10 szazalekra nott. A trueque nelkOl az alternativa rettenetes lett volna; a modern gazdasag teljes osszeomlasa es a tomeges ehinseg a tUleleserl folytatott haboruba vezetett volna, mindenki harcahoz mindenki ellen. lIyen suIyos volt a valsag. Persze a szervezok nem egy tulelesi mechanizmust almodtak, hanem egy uj gazdasagot. Sokan ereztek ugy: "a retorika a szolidaritasr61 sz6lt, a val6sag a becsapasr61."

lrodalom

1M 2002: From Riot to Revolution: An Anarchist Analysis of RecentEvents in Argentina. http://thesalonikLindymedia.org. Aufheben 2003: Picket and Pot-Sanger Together: Class Recomposition in Argentina? Aufheben, 11: 1-23. Dauncey, G. 1988: Beyond the Crash: The Emerging Rainbow Economy. London, Greenprint De Meulinaire, S. 1999: Reinventing the Market: Alternative Currencies and Community Development in Argentina. International Journal of Community Currency Research, 4. http://www.geog.le.ac.uklijccr/volume4/4no3.htm.

Dinerstein, A. 2001: Roadblocks in Argentina: Against the Violence of Stability. Capital and Class, 74: 1-7. Dinerstein, A. 2002: The Battle of Buenos Aires: Crisis, Insurrection, and the Reinvention of Politics in Argentina. Historical Materialism, 10, no. 4: 5-38. Dinerstein, A. 2003: Que se Vayan Todos! Popular Insurrection and the Asambleas Barriales in Argentina. Bulletin of Latin American Research, 22, no. 2: 187-200. Galbraith, J. 1975: Money: Whence It Came, Where It Went. London, Andre Deutsch. Glover, P. 1995: Ithaca Hours. In Invested in the Common Good. Ed. S. Meeker Lowry. New York, New Society Publishers, 72-80. Halevi, J. 2002: The Argentine Crisis. Monthly Review, 53, no. 11: 15-23. Harman, C. 2002: Argentina: Rebellion at the Sharp End of the World Crisis. Intemational Socialism, 94: 3-48. Holloway, J. 2002: Change the World without Taking Power: The Meaning of Revolution Today. London, Pluto. Ingham Geoffrey 2004: The Nature of Money. Cambridge, Polity Klein, N. 2003: Argentina: A New Kind of Revolution. Guardian Weekend, 25 January, 14-22. L6pez Levy, M. 2004: We Are Millions: Neo-Liberalism and New Forms of Political Action in Argentina. London, Latin America Bureau Norman, K. 2002: Barter Nation. Buenos Aires Herald Magazine, 6 April, 14-19. North, P. 2005: Scaling Alternative Economic Practices? Some Lessons from Alternative Currencies. Transactions of the Institute of British Geographers 30, no. 2, 221-33. North, P. - Huber, U. 2004: Alternative Spaces of the 'Argentinazo.' Antipode, 36, no. 5: 963-84. Pearson, R. 2003: Argentina's Barter Network: New Currency for New Times. Bulletin of Latin American Research, 22, no. 2: 214-30. Petras, J. 2002: The Unemployed Workers Movement in Argentina. Monthly Review, 53, no. 8, 32-45. Powell, J. 2002: Petty Capitalism, Perfecting Capitalism or Post-Capitalism? Lessons from the Argentinean Barter Experiments. Review of International Political Economy, 9, no. 4: 619-49. Primavera, H. - De Sanzo, C. - Covas, H. 1998: Reshuffling for a New Social Order: The Experience of the Global Barter Network in Argentina. Konferencia-eloadas: Enhancing People's Space in a Globalising Economy, Espoo, Finnorszag Ramada, C. 2001: User Created Currencies in Latin America. Konferencia-eI6adas: International Network of Engineers and Scientists for Global Responsibility, Stockholm Rock, D. 2002: Racking Argentina. New Left Review, 2, no. 17: 55-86. (Forditotta: Konok Peter)

(Eredeti

megjelenes:

Peter

politics of Alternative
versity of Minnesota szerkesztve kozoljOk.)

North: Money and Liberation. The MicroCurrency Movements. Minnesota-London, Uni2007. 8. fejezet. A szoveget roviditve es

Press,