www.hetivalasz.

hu
XIV. évfolyam, 3. szám
2014. január 16.

kultúra
» Magyar prizma: Zágráb a magyar intézet ablakából

Offenzíva a kulturális diplomáciában  |  Interjú Szécsi Noémivel  |  Miskolci kocsonyaháború

Hírünk a világban. A húszas években nem kis részben a klebels-

bergi kulturális diplomáciával robbant ki Magyarország a külpolitikai elszigeteltségből. A kor-
mány most pár hónap alatt négy külföldi magyar intézetet hoz létre, többet, mint amennyi az
előző húsz évben nyílt. Renoménk helyreállítása vagy a keleti nyitás kibontakozása zajlik?

L ak y Zoltán  | kultura@hetivalasz.hu az ország elkötelezettségét az euró- di magyar intézet igazgatója. A kül-

„A Magyarországról zajló vitákban fon-
tos érv lehet az ország kulturális telje-
sítménye: ha valaki megismeri a ma-
gyar kultúrát, nem vonhatja kétségbe
pai értékek, a jogállamiság és a de-
mokrácia mellett.” Ezt Martonyi Já-
nos jelentette ki tavaly nyáron, amikor
a Budapest Music Centerben összeült
tanácskozni az akkor még 19 külföl-
ügyminiszter nem a levegőbe beszélt.
A magyar intézeteket összefogó Balassi
Intézet a tavalyi, 3,7 milliárd forint tá-
mogatás után idén 4,2 milliárdot kap a
kormánytól, a rendkívüli intézkedések-

42
re szolgáló tartalékból pedig 2,7 milli-
árd forintot csoportosított át a kabinet Kaposvár Mozartja
négy új intézmény megnyitására. Nemcsak országok, hanem városok is törekednek rá, hogy a kultúrán keresztül
mutassák meg magukat a világnak. Hazánkban egyedülálló imázsépítésbe fo-
Dicső múlt gott Kaposvár vezetése, amikor úgy döntött: a megyeszékhely „arcának” híres
A külföldi magyar intézethálózat alap- szülöttét, Rippl-Rónai Józsefet választja. Nem mintha Kaposvár híján lett volna
jait Klebelsberg Kunó, Bethlen István művészeti eseményeknek: színháza mellett egyre sikeresebb a Kokas Katalin
kultuszminisztere fektette le, igaz, az hegedűművész vezette nyári kamarazenei fesztivál, a Kaposfest, ahová a vi-
elsőt még nem ő, hanem Fraknói Vil- lág minden tájáról érkeznek fellépők. Rippl-Rónait is kiemelt gonddal kezelték:
mos címzetes püspök alapította 1895- 2011-et – a festő születésének 150. évfordulóját – Rippl-Rónai-évvé nyilvání-
ben Rómában – abban a városban, ahol tották kiállítással, a mester szülőházának és utolsó lakhelyének, a Róma-villá-
a XIX. század harmincas éveiben elő- nak a felújításával. „Olyasmit szeretnénk létrehozni, amelyre még nincs példa
ször jelentek meg külföldi intézetek. Az itthon, hogy egy város oly markáns módon elkötelezze magát egyetlen személy
első állami alapítású intézményt már mellett, mint Salzburg teszi Mozarttal” – mondja Szita Károly polgármester.
Klebelsberg adta át – államtitkárként – A városimázs építésének legjobb példája valóban Salzburg. Mozart szülőváro­
1917-ben Isztambulban, ám az áttörés sát áthatja a zeneszerző szelleme, és nemcsak azért, mert látogatható az a há-
a Collegium Hungaricumok megalapí- romemeletes ház, amelynek egyik lakásában 1756-ban megszületett, hanem
tása volt: Bécsben és Berlinben 1924- mert az utcákat járva mindenütt a zseni emlékeibe botlunk: élő szobrokba, Mo-
ben, Rómában 1927-ben kezdte meg zartnak öltözött utcai árusokba, őt ábrázoló művészeti alkotásokba. És ott a
működését magyar oktatási-kulturális Salzburgi Ünnepi Játékok, ahonnan nem hiányozhatnak a művei, de még ismer-
központ. A terjeszkedésben ekkor élen tebb az arcképével ellátott marcipános pralinégolyó. A külföldi példák között
járt a magyar kultúrpolitika: a weimari meg kell említeni Bayreuthot, amelyet Wagner városaként tisztelnek. A zene-
köztársaság 1925-ben kezdte kiépíteni szerző itt töltötte utolsó éveit és itt építtette fel operaházát, a Festspielhaust is.
a Deutsche Akademiét (ezt váltotta fel
1951-ben a Goethe-Institut), de a Bri-
tish Councilt is csak 1934-ben alapítot-
ta meg VI. György. A szocializmusban például azt akarjuk, hogy a washingto-
más irányt vett, de aktív maradt a kul- ni polgárnak ne a demokráciadeficitről
turális külpolitika: míg a nyugati inté- szóló cikkek ugorjanak be hazánkról,
zetek kiüresedtek, újak nyíltak Szófiá- vigyük el Washingtonba, a világ leg-
ban és Prágában. nagyobb folklórfesztiváljára a magyar
Az államok által fenntartott külföl- népművészetet. Ezt tette tavaly a Ba-
di intézethálózatok sokáig európai hó- lassi Intézet. „A Smithsonian FolkLife-
bortnak számítottak, de az ezredfor- on való részvételünk olyasmit tett lehe-
dulón a feltörekvő keleti hatalmak új tővé, amire korábban nem volt példa:
lendületet adtak az elképzelésnek. Az új a világ első számú hatalmának fővá-
alapítási hullámnak a soft power, az- » Hatos Pál rosában és minden híradóban ott volt
az puha erő doktrínája adott ideológi- a magyar zászló, a magyar zene, a ma-
ai alapot. A soft power olyan tényezők A két világháború között nem is- gyar tánc” – magyarázza Hatos Pál, a
összessége, amelyek egy országot von- merték a puha erő fogalmát, de már Balassi Intézet igazgatója.
zóvá tesznek. A puha erőt alkalmazó akkor is működött. „A 1920-as évek Párizsban is erős bástyákkal va-
ország nem hadsereget küld, hanem első felében Magyarország külpoliti- gyunk jelen. „A látogatószámunk évek
sportjával, kultúrájával, technológi- kai lehetőségei beszűkültek. Részben óta 15 és 20 ezer fő között mozog, de
ai eredményeivel vonzóvá teszi magát. az elzártságból való kitörést szolgálta a nyelvóráinkra többen járnak, amióta
A kínai pártközpontban sikert aratott az a Collegium Hungaricumok létrehozá- ennyit írnak rólunk – árulja el Ablonczy
elmélet, elég a pekingi olimpiára vagy sa – állítja Ujváry Gábor, a magyar in- Balázs, a Párizsi Magyar Intézet igaz-
a kínai űrprogramra gondolni. Vagy a tézetek történetének kutatója. – A terv gatója. – A leggyakrabban a szélső-
Konfuciusz Intézetekre: az első 2004- sikerült: 1927-ben együttműködési jobboldaliság, az antiszemitizmus,
ben nyílt meg, ma már több száz mű- szerződést kötöttünk Olaszországgal. a romaellenesség bukkan fel vádként.
ködik, köztük a budapesti és a szege- A megállapodást az abban az évben a Nem volna bölcs dolog erre direktben
di. 2007-ben pedig Vlagyimir Putyin római akadémiát megalapító Klebels- reagálni, egy kulturális intézetnek nem
és Recep Tayyip Erdoğan is megérezte a berg készítette elő.” ez a feladata. Könnyen megkapnánk,
puha erőben rejlő lehetőségeket: azóta hogy propagandaközpont vagyunk. Mi
születnek orosz központok a Russzkij Nem propaganda a magyar kultúra legjobb és gyarló íté-
Mir (Orosz Világ) Alapítvány támoga- A kulturális diplomácia mostani erősí- letünk szerint Párizsban legeladhatóbb
tásával és török kulturális centrumok tése hasonló célt szolgál: Nyugaton ár- oldalait igyekszünk bemutatni, ízlésbe-
(Budapesten szeptemberben nyílt meg). nyalhatja a rólunk kialakult képet. Ha li elfogultság nélkül.” »
43
|   w w w. h e t i v a l a s z . h u  |  XIV. évfolyam, 3. szám, 2014. január 16.
 www.hetivalasz.hu
XIV. évfolyam, 3. szám
2014. január 16.
» Isztambulba 96 évvel az első magyar intézet megnyitása után tértünk vissza
» Kulturális diplomáciánk más irány-
ból is belesimul a kormány külpolitiká-
jába: a tavaly létrehozott pekingi és isz-
tambuli intézet a keleti nyitás része, a
január 3-án felavatott zágrábi és a feb-
ruárban induló belgrádi pedig regioná-
lis törekvéseinket szolgálja. „Az igazi
kérdés mind a négy város esetében az,
hogy eddig miért nem voltak ott intéze-
teink – veti fel Hatos Pál. – Ma már Pe-
kingben jelen lenni éppoly fontos, mint
New Yorkban. Ráadásul vannak kul-
turális termékeink, amelyek Kínában
igen kelendők, ilyen például a Kodály-
módszer. Kínában óriási az érdeklődés
a komolyzenei oktatás iránt, tízmilliók
tanulnak hegedülni, zongorázni is. Isz-
tambul is magától értetődő. Gazdag a
közös múltunk, itt nyílt annak idején az
első külföldi magyar intézet, és Török-
ország regionális hatalom lett. Isztam-
bulhoz közel van a rodostói Rákóczi-
ház, a törökök testvérként tekintenek
ránk. Horvátországgal 800 év közös
múlt köt össze, máig hálával gondol-
nak a függetlenségi harcukban, az EU-
csatlakozásukban játszott szerepünkre.
Belgrád pedig a Balkán meghatározó
kulturális városa, ráadásul Szerbiában
közel 250 ezer magyar él.”
A kabinet elkötelezettségét jelzi, hogy
nem meglévő intézetek kárára bővíti
44
hálózatát, mint mondjuk Dánia, amely
épp hazánkban zárta be képviseletét,
hogy Kínában nyithasson egyet. Az új
intézetek presztízshelyszíneken vár-
ják a magyar kultúrára fogékony láto-
gatókat: Isztambulban a főutcán, ahol
naponta 800 ezren fordulnak meg, Pe-
kingben az ultramodern Galaxy Soho
üzletközpontban, Zágrábban a Jelasics
tér szomszédságában. Az elmúlt évek
többlettámogatása révén meglévő inté-
zeteink egységes arculatot kaptak, fej-
lesztették informatikai rendszerüket,
s Rómában, Berlinben, Londonban és
Pozsonyban ők adták a városban mű-
ködő külföldi intézetek társulásának
vezetőségét. De a kormány nem csak
az intézeteket fejleszti: a Publishing
Hungary programban évi 100 millió fo-
rintos támogatást ad arra, hogy a ma-
gyar irodalom évi 10-12 nemzetközi
könyvvásáron vegyen részt.
Hallgatók, ide!
Klebelsberg idején más volt az intéze-
tek funkciója, mint ma. „A kezdetek-
től rendeztek előadóesteket, koncerte-
ket és kiállításokat, fő feladatuk eleinte
mégis az elitképzés támogatása volt.
Berlinben, Bécsben, Rómában és Pá-
rizsban 30-40 ösztöndíjasra főztek és
mostak – idézi fel Ujváry Gábor. – A két
Magyarország középhatalom
A külföldi kulturális intézetek száma
Konfuciusz Intézet��������������������650
British Council��������������������������233
Goethe Intézet��������������������������158
Francia Intézet��������������������������143
Olasz Kultúrintézet����������������������88
Cervantes Intézet������������������������86
Russzkij Mir Alapítvány���������������83
Brazil Kulturális Központ�������������29
Koreai Kulturális Központ������������25
Yunus Emre Intézet���������������������31
Balassi Intézet���������������������������23
Osztrák Kulturális Fórum�������������23
Cseh Centrum�����������������������������23
Lengyel Intézet���������������������������23
Instituto Camões������������������������22
Japán Alapítvány�������������������������22
Román Kulturális Intézet�������������19
Finn Kult. és Tud. Intézet�������������17
Dán Kulturális Intézet��������������������7
Szlovák Intézet�����������������������������7
háború között 1700 fiatal tanult a Col-
legium Hungaricumokban. Mind ha-
zatértek, háromnegyedük bekerült a
magyar értelmiségi elitbe.” Az oktatás-
diplomácia erősítése ma is cél. „Kíná-
ban olyan hatalmas a kereslet a minő-
ségi felsőoktatásra, hogy a nagy fogadó
országok mellett nekünk is juthat sze-
let a tortából. Ha külföldi fiatalok ná-
lunk szerzik meg diplomájukat, később
befektetéseket hozhatnak Magyaror-
szágra” – mutat rá Hatos Pál.
A kormány tavaly ezért indította be
a Stipendium Hungaricum ösztön-
díjprogramot. A 2013-as 82 millió fo-
rint után idén kétmilliárd forintból tá-
mogatnák, hogy külföldi diákok hazai
egyetemeken tanuljanak. A baloldali
sajtóban kifogásolták, hogy eközben
a magyar fiatalok belépési lehetősé-
geit szűkíteni akarja a kormány, pe-
dig az éremnek két oldala van. 2012
őszén ugyanis beindult a Campus Hun-
gary program is, melynek keretében
2014-ig összesen 2,5 milliárd forintot
osztanak ki magyar hallgatók külföldi
ösztöndíjaira. A programnak köszön-
hetően immár hatezer magyar diák ka-
pott támogatást külföldi kurzusokra,
tanulmányutakra és szakmai gyakor-
latokra; közel ötven százalékkal több,
mint az előző években.