Eotvos Lorand Tudomanyegyetem

Allam- es Jogtudomanyi Kar

Jog- es Tarsadalomelmeleti Tanszek

Szakdolgozat
A III. Birodalom jogrendszere
s szociolgija

Dr. Kormny Attila

Masszi Blint

tanarseged

NEPTUN kd: WNFKDO

Jogasz kepzes
Nappali tagozat
2014

Dolgozatomban megkserlem bemutatni a III. Birodalom rendszeret a jogalkotas, a

jogalkalmazas, illetleg a nemzetiszocializmus penzgyi oldala fell. Ezen fell
kitekintek a nemetseg, mint nep es mint kozosseg reakciira, bels valtozasaira es
szerepere a naci rendszer regnalasanak idejen. Velemenyem szerint az 1933 es 1945
kozott hivatalosan fennallt nemzetiszocialista rendszer hatalomra jutasaban es
fennmaradasaban nagy szerep jutott azoknak a szociolgiai valtozasoknak, amelyeket
vegs soron a propaganda, tovabba a jogalkotas es jogalkalmazas kmeletlenl hangolt
osszjateka okozott. A nemet nep hagyomanyait es hitet, tovabba kiabrandultsagat es
vakbuzgsagat kihasznalva es arra eptve volt lehetseges, hogy a hres nemet
precizitas egy egesz orszag fanatizalasaba torkolljon. Klonosen erdekes megvizsgalni,
hogy a hagyomanyos nemet jog, amely eurpai-, st vilaghr volt pozitivizmusarl,
hogyan engedhetett teret egy onkenyuralmi rendszer amokfutasanak. Hogyan rombolta
le az evszazadok alatt feleptett hagyomanyokat es beidegzdeseket egy alig tobb, mint
egy evtizednyi idszak? Knz kerdesek, amelyekre torteneszek, jogtudsok es
irodalmarok egyarant keresik a kielegt valaszokat. Igyekeztem olyan szempontok
szerint megvizsgalni a kerdeskort, amely szempontok esetleg j megvilagtasba
helyezik a nemetseg sorsat a III. Birodalomban, ha nem is egyenkent, de
osszessegkben mindenkeppen. Latnunk kell ugyanis, hogy nem lehetseges felvazolni
egyetlen, mindenre kiterjed forgatkonyvet, ami teljes egeszeben megmagyaraz
minden egyes mozzanatot. Ez nem csak tortenelmileg, de a jog alakulasanak
szempontjabl is lehetetlen. Lehetetlen azert, mert a hitleri era mindig gondosan gyelt
arra, hogy bar a dontesek mogott teljesseggel politikai indokok alltak, valamilyen latszat
mindig fennmaradjon eleinte a demokraciae, kesbb a Fhrer mindenhatsagae,
legvegl a vegs gyzelem biztossagae. Az, hogy ezt a latszatot ennyi ideig sikerlt
fenntartani, joggal nevezhetjk minden idk legnagyobb es legkegyetlenebb
atveresenek, ahol az atvertek sokaig arra sem eszmeltek ra, hogy egyaltalan atvertek
ket. Sajnalatos mdon azt kell mondanunk, hogy ehhez a jogrendszer, benne a legtobb
jogasszal, legyen az br, gyved, vagy akar jogtuds, kitnen asszisztalt. Ha nem is
aktv kozremkodessel bar ez is gyakori volt de legalabbis bnos hallgatassal.
Tartozunk annyival a vilagtortenelemnek es a lelkiismeretnknek is, hogy igyeksznk
megvizsgalni

a weimari alkotmanyos

rendszer

lebomlasat, majd kesbb a

nemzetiszocialista rendszer felepteset, es igyeksznk tanulni a tortenelem legslyosabb

bneit felsorakoztat jogrendszerrl, hogy soha tobbe hasonl ne fordulhasson el se
Eurpaban, se barhol a vilagon.
2

I. Mi vltozott? - a weimari kztrsasg s a ncik mitolgija

1. A weimari koztarsasag eredmenyei es bukasa
A naci part felemelkedese, az emberiseg tortenelmenek ezen egyik legsotetebb korszaka
jogi szempontbl torten megertesehez elengedhetetlen, hogy felterkepezzk, milyen
korlmenyek kozott, elsdlegesen pedig, hogy milyen rendszerben volt lehetseg a
hatalomatvetelre. Ehhez meg kell neznnk, hogyan jott letre, majd bukott el egy
koztarsasag, hogyan prbalta meg a forrong, elegedetlen nepet megnyugtatni, hogyan
prbalt meg eleget tenni a fole magasod kihvasoknak a klpolitika, a belpolitika, a
kozigazgatas es a jogrendszer terleten. Lehetseges-e meghatarozni, mely intezkedesek,
mely lepesek vezettek a katasztrfa bekovetkeztehez, melyek lassthattak volna, es
melyek srgettek azt? Latni fogjuk, hogy barmilyen szempontbl nezzk is a kerdest,
mindig az lesz az eredmeny: a rendszerben kdolva volt annak osszeomlasa.
Az els vilaghabornak vege. 1918. november 9-en a nemet csaszar lemond a trnrl,
es Hollandiaba menekl. Nemetorszag legyzetett, es nagy nyomas nehezedik ra: olyan
allamformat kell letrehoznia, amely stabil, es a gyztesek is elfogadjak (formalisan a
hadi allapot meg evekig fennall, hiszen Nemetorszag november 11-en kot
fegyverszneti megallapodast a szovetsegesekkel -errl kesbb meg lesz sz- az n.
Parizs kornyeki bekeszerzdeseket azonban csak 1919-20-ban rjak ala, Nemetorszaggal
konkretan 1919. jnius 28-an).
A jogrendszer szempontjabl rendkvl fontos lepes kovetkezett: hat havi vita utan
elfogadtak az alkotmanyt (hivatalos neven "Verfassung des Deutschen Reichs"),
amelyet Friedrich Ebert koztarsasagi elnok (Reichsprsident) 1919. agusztus 31-en
alart. Az alkotmany vizsgalata abbl a szempontbl is rendkvl erdekes, hogy hogyan
jelennek meg mar itt azok a "lehetsegek", illetve kiskapuk, amelyek egy olyan
embernek, mint Adolf Hitler lehetseget adtak a totalis hatalomatvetelre. A szoveg
ranezesre nagyszer: sokan allaptottak meg akkor es azta is, hogy az akkori vilag
egyik, ha nem a legdemokratikusabb alkotmanya szletett meg Weimarban (a helysznt
Ebert javasolta, mert szerinte a kultra kozpontjanak varosa szellemisegeben illett a
nemzetgyles tevekenysegehez).

A 181 cikkelybl all dokumentum megtartotta a foderacis format, es 18 tagallamot

alaktott ki. Harom f kategriat hoztak letre a jogalkotas vonatkozasaban: birodalmi
hataskorbe tartoz kerdesek, birodalmi jogalkoti hataskorbe tartoz kerdesek, es a
jogalkotasi alapelvek, amelyeket a torvenyhozas tjan allaptanak meg. A megmaradt
kerdesekeben a tagallamoknak ("Landoknak") eredeti jogalkot hataskore volt. A
birodalmi jog azonban megelzte a tartomanyi jogot. A szoveg leszogezi, hogy
Nemetorszag koztarsasag, es hogy a hatalom a nepet illeti: "Artikel 1: Das Deutsche
Reich ist eine Republik. Die Staatsgewalt geht vom Volke aus". A 22. cikkely szerint:
"Die Abgeordneten werden in allgemeiner, gleicher, unmittelbarer und geheimer Wahl
von den ber zwanzig Jahre alten Mnnern und Frauen nach den Grundstzen der
Verhltniswahl gewhlt. Der Wahltag mu ein Sonntag oder offentlicher Ruhetag sein."
Vagyis a "Kepviselket altalanos,egyenl, kozvetlen es titkos valasztason a 20.
eletevket betoltott ferfiak es nk az aranyossag elve alapjan valasztjak. A valasztasi
napnak egy vasarnapra vagy mas altalanos pihennapra kell esnie". Ezen elvek az
akkori Eurpaban az elen jartak a demokracia szempontjabl. Az alaptorveny az
allampolgarsagot is szabalyozza: minden nemet allampolgart azonos jogok illetnek meg
sajat tartomanyan kvl is, rendkvl szeles alapjogi dekretum szletett: torveny eltti
egyenlseg, szabad koltozkodes, szlas- es sajtszabadsag, gylekezeti es egyesleti
jog, bnteteljarasi garanciak, a nemzetisegek elismerese, egyseges birodalmi
munkajog. A hatalmi agak szetvalasztasa is megjelent.
A bri fggetlenseg a 102. cikkelyben oltott testet: "Die Richter sind unabhngig und
nur dem Gesetz unterworfen." Tehat a brak fggetlenek, es csak a torvenyeknek vannak
alarendelve. Az igazsagszolgaltatas elssorban a tagallamok brsagainak feladata
maradt, am szovetsegi szinten mkodott a Legfelels Birodalmi Brsag. Az alkotmany,
ill. annak vegrehajtasakent egy szovetsegi torveny letrehozta az n. Staatsgerichtshof-ot
(Legfels Allambrsag), amelynek jogkore volt a birodalmi elnok, a kancellar es a
miniszterek jogi felelssegre vonasa, a szovetsegi torvenyek allami vegrehajtasaval
kapcsolatos, valamit a szovetsegi es a tagallamok kozott vitak eldontese. Az alkotmany
specialis kozigazgatasi brsagokat is letrehozott.
A birodalmi torvenyhozas szervei a Reichstag, a Birodalmi Gyles (gyakorlatilag
alshaz), es a Reichsrat, vagyis birodalmi tanacs (gyakorlatilag felshaz) voltak. A
4

Reichsrat a tagallamok kepviselete volt lakossagaranyos szavazati joggal, a tagallamok

kormanyai delegaltak tagjait. A Reichstag az ev minden novemberenek els szerdajan
az elnok formalis meghvasara osszelt ("Der Reichstag tritt in jedem Jahre am ersten
Mittwoch des November am Sitze der Reichsregierung zusammen"), sajat elnokot,
elnokhelyettest es titkart valasztott, meghatarozta sajat gyrendjet ("Der Reichstag
whlt seinen Prsidenten, dessen Stellvertreter und seine Schriftfhrer. Er gibt sich seine
Geschftsordnung."). Itt kell kiternnk a birodalmi elnok jogallasara, hiszen a naci part
hatalomra kerleseben fontos szerepe volt. Altalanos hataskore szerint egy 35. eletevet
betoltott nemet allampolgar, valasztjoggal, akit a nep valaszt meg 7 evre
(jravalaszthat). Joga volt feloszlatni a Reichstagot, azonban ugyanazon ok miatt nem
oszlathatta fel meg egyszer, es a feloszlatast kovet 60. napra j valasztast kellett
kirnia.

Mindemellett

apolta

klkapcsolatokat,

megkototte

nemzetkozi

szerzdeseket, a Reichstag hozzajarulasaval. Kegyelmezesi joga volt, es szeles

kinevezesi jogkore. A hadsereg fparancsnoka volt. Rendkvl fontos meglatnunk az
alkotmany 48. cikkelyeben megbv "csapdat". A cikkely szerint: "Wenn ein Land die
ihm nach der Reichsverfassung oder den Reichsgesetzen obliegenden Pflichten nicht
erfllt, kann der Reichsprsident es dazu mit Hilfe der bewaffneten Macht anhalten. Der
Reichsprsident kann, wenn im Deutschen Reiche die offentliche Sicherheit und
Ordnung erheblich gestort oder gefhrdet wird, die zur Wiederherstellung der
offentlichen Sicherheit und Ordnung notigen Manahmen treffen, erforderlichenfalls
mit Hilfe der bewaffneten Macht einschreiten. Zu diesem Zwecke darf er
vorbergehend die in den Artikeln 114, 115, 117, 118, 123, 124 und 153 festgesetzten
Grundrechte ganz oder zum Teil auer Kraft setzen.Von allen gem Abs. 1 oder Abs. 2
dieses Artikels getroffenen Manahmen hat der Reichsprsident unverzglich dem
Reichstag Kenntnis zu geben. Die Manahmen sind auf Verlangen des Reichstags auer
Kraft zu setzen."
Vagyis osszefoglalva: ha egy Land az alkotmany vagy a torvenyek altal szamara elrt
kotelezettsegeket nem teljesti, az elnok a fegyveres erk segtsegevel erre
rakenyszertheti. Ha az orszagban a kozbiztonsag illetve a kozrend jelentsen
megromlott, vagy ennek a veszelye fennall, az elnok szinten a fegyveres erk
segtsegevel mindent megtehet a rend helyrealltasa erdekeben. A cel elerese erdekeben
az alabbi cikkelyeket reszben vagy egeszben hatalyon kvl helyezheti: 114-es cikkely
(szemelyes szabadsag vedelme), 115-os cikkely (a szabad lakhatas joga), 117-es cikkely
5

(a leveltitok deklaralasa), 118-as cikkely (a velemeny- es szlasszabadsag joga), 123-as

cikkely (a gylekezes joga), 124-es cikkely (egyeslesi szabadsag), ill. 153-as cikkely
(kisajattasi szabalyok). Vegyk eszre: ez riasi hatalom osszpontosulasat jelenti az
elnok kezeben, viszonylag keves ellensllyal.
Hitler szempontjabl fontos elemeznnk a birodalmi kancellar (Reichskanzler)
jogallasat is. A kancellar az alkotmany szerint a birodalmi elnok helyettese
akadalyoztatas eseten, es a birodalmi kormany elen allt. Az elnok nevezte ki. A
parlamentnek felelseggel tartozott, az alkotmanybl kovetkezen kijelolte a "politikai
iranyvonalat" (Richtlinien der Politik). Ala tartoztak a miniszterek, bar inkabb csak
primes inter pares-kent jeloli meg az alkotmany. Jegyezzk meg ezeket a jogkoroket,
mert bar nem tnnek ersnek (nem is annak voltak szanva), Hitler celjai eleresehez
azonban teljes mertekben kihasznalta ket, majd pedig minden problema es fenntartas
nelkl lepett at az alkotmanyos, st a torvenyes kereteken is. 1
sszefoglalva tehat a korban modernnek, st meg mai szemmel nezve is
demokratikusnak mondhat alkotmany szletett. Legalabbis gy tnt. A latszat azonban
elfedte a valdi problemakat. Hiaba volt ugyanis deklaralva a nepfelseg elve, ha az
alkotmany bonyolult aranyos kepviseleti rendszeren keresztl minden egyes
toredekszavazat megtartasa ahhoz vezetett, gyhogy lehetetlen volt stabil tobbseghez
jutni

Reichstagban.

Megszaporodtak

kormanyvaltasok,

48.

cikkely

(Notverordnung, vagyis szksegrendelet) alapjan volt lehetseg a Hitler eltti

kancellarok, majd kesbb Hitler szamara is a jvahagyas nelkli kormanyzasra. A
brifggetlenseg es elfogulatlansag csak latszlagos volt: a jobboldali erzelm brak
elnezek voltak teleteikben a szelsjobbrl, de kegyetlenek a szelsbalrl erkez
politikai bnozkkel szemben. "A nemzetiszocializmus nem az egyenltlensgeket
tntette el, hanem az egyenlsg ltal mg knlt vdelmet. A nemzetiszocialista
egyenlsg nem a jogok, hanem a ktelezettsgek egyenlsge."

A brak ugyanis

gyakorlatilag egytl egyig a regi, "rothadt" rendszerbl maradtak a posztjaikon. J pelda

erre a Kapp-fele puccskserletet kovet targyalasok menete, amely soran 705 szemelyt
vadoltak meg hazaarulassal, vegl egyet, Berlin rendrfnoket teltek csak el.
Ugyanezen bri kar tette lehetve, hogy Adolf Hitler visszaterjen a politikai eletbe.
Az idezett szakaszok a Weimari Alkotmanybl (Verfassung des Deutschen Reichs) szarmaznak
2

Franz L. Neumann: Behemoth, 1942. megtalalhat:ww.unz.org,

http://www.unz.org/Pub/NeumannFranz-1942-00359 (2013.01.22.)
6

A foldbirtokok, az iparvallalatok (lasd Krupp-mvek, Siemens), egyaltalaban

Nemetorszag tkejenek hatalmas hanyada a "junkerek", azaz a regi rendszer
nagyfoldbirtokosainak kezeben maradt. Nekik semmikeppen nem volt j a demokracia,
amely alaasta (volna) a tekintelyket, es hossztavon megfosztotta volna ket a
hatalmuktl. gy aztan penzt es befolyast nem kmelve kzdottek annak stabilitasa ellen.
Tovabbi nagy problema volt a hadsereg kerdese. Ebben az gyben gyakorlatilag semmit
sem tett az j koztarsasag. A Reichswehr nem kerlt besorolasra sem a kabinet, sem a
parlament ala, gyakorlatilag ugyanazon monarchisztikus erzelmekkel br tisztek
vezetese alatt mkodott tovabb, mint korabban, es befolyasa igen ers maradt. Nem
lehet azonban kijelenteni, hogy a weimari alkotmany elfogadasa egyenes t volt a nacik
hatalomra kerlesehez, hiszen ez nagyban leegyszersteni a problemat. Abban a
politikai hangulatban, abban a kozhangulatban ami ott es akkor uralkodott, becslend
prbalkozas volt ez a Nemetorszag stabilitasanak megrzesere, mely, mint kesbb latni
fogjuk, ideig-raig eredmenyesnek is bizonyult. Az a nehany hiba azonban, amelyet ez a
fiatal koztarsasag elkovetett, vegl onnon vesztet okozta, es lehetseget adott arra, hogy
totalitarius rendszer epljon ki. Mar "csak" kellett valaki, aki el ezzel a lehetseggel. Ez
az ember volt Adolf Hitler.
2. A naci mitolgia megteremtese
Mi tortent mindekozben a hresen szorgalmas, mindig keresztenyi elvek szerint el,
szereny, megis vegletekig tisztesseges nemet kozeposztaly mtoszaval? Hogyan volt
kepes a naci diktatra tobbmilli embert fanatizalni, csaladokat szetszaktani, baratokat
halalos ellensegekke valtoztatni? A valaszt valahol a konzervativizmus iranti nosztalgia
es a naci rendpartisag hatarmezsgyejen kell keresnnk. A rendszer nagyon nagy erket
fordtott a propagandara, amelynek feladata volt tobbek kozott azoknak a nepi
vagyaknak a kihasznalasa es feltzelese, amelyeken keresztl a nemet nep kifejezte a
rend iranti orok elkotelezettseget. Az elvesztett habor es a weimari rendszer
felbortotta a csaszari hatalom rendfenntart es hagyomanymegrz szerepebe vetett
hitet. Igen, a fiatalok, fkeppen a nagyvarosokban es legfkeppen Berlinben a '20-as
evek

szabadossaga

fele

fordultak,

Nemetorszag

jgazdagjai,

nemesseg

leszarmazottai pedig hatalmas erkkel nyitottak a vilag fele. De ne feledjk, hogy a

Nemetorszag hatalmas orszag, amelynek videki kultrajaban melyen gyokerezett a
7

falusi, bukolikus let szepsegebe vetett szinte hit. Melyen gyokerezett az emberek
lelkeben es tudataban sajat nemzetisegk meg ha ez akkoriban is altalaban nem
jelentette a nagynemet formula alkalmazasat, st, gyakorta inkabb a poroszsag,
bajorsag, stb. kihangslyozosat. Ne feledjk, hogy Hitler els igazi politikai sznpadra
lepesenek apropja eppen az volt, hogy a nemet mtoszokba vetett vakhittel ervelt a
nemzetisegi politika reformja, a bajor elszakadas gondolata ellen Anton Drexler DAPjanak gylesen.

Ennek a lelektani elemnek a hangslyozasaval a nemet egyseg moge

valsagos mitolgiat sikerlt letrehozni persze ez a mitolgia nem a nacik altal kerlt
kidolgozasra.
A nemet nepben mar nagyon regta megvolt a felsbbrendsseg-tudat, amikor Hitler
kilepett a vilag sznpadara, ez tagadhatatlan. Badarsag lenne azt alltani persze, hogy a
kesbbi katasztrfakert raharthat a teljes felelsseg a nemetekre (mint ahogy ez persze
a tortenelemben tobb helyen megtortent kesbb), de nem lehet figyelmen kvl hagyni a
korban uralkod altalanos hangulatot, amit vegl a "Fhrer" ki tudott hasznalni es sajat
celjaira tudta fordtani. Pontosan soha nem lehet majd meghatarozni, mi fordt egy nepet
eppen ebbe, vagy abba az iranyba. vatosan kell kezelnnk az olyan megallaptasokat,
hogy a "nemet nep ezt tette, vagy azt tette", hiszen ez gy teljes mertekben sohasem
igaz. A tortenelmi tapasztalatok azonban azt mutatjak, hogy ebben a nepben talan mar a
legkoraibb idktl fogva "kdolva van" egyfajta bszkeseg, ami a dicssegre vagyas
csapdajaba esve kepes befolyasolni a donteshozatalban a hetkoznapi embereket. Ezt
nem tudom megmagyarazni teljes mertekben, de nem is celom. Csak azokat a hatasokat
lehet bemutatni, amik ertek ezt a nepet. A nemetek tortenelme soran nyomon kovethet,
hogyan alakult egyfajta elkotelezettseg olyan szemelyek irant, akik vezettek a nepet, azt
gerve, hogy kiemelik, es az t megfelel helyre alltjak a vilagban. Ott volt
Poroszorszag,

az

"allammal

rendelkez

hadsereg",

amely

vegl

egyestette

Nemetorszagot, Otto von Bismarck, a "vaskancellar" keze alatt (Hitler kesbb felnezett
Bismarckra, tobbszor emltette, hivatkozott ra).4 A porosz vilaglatas a renden, a
3

Hitler az Anton Drexler altal alaptott Nemet Munkaspart (Deutsche Arbeitspartei - DAP) lesen dhodt

felszlalasban elutastotta az onall Bajororszag gondolatat. Beszede hatalmas erdekldest valtott ki, gy
felvettek t a partba.
4

Hitler a Mein Kampfban is tobbszor emlti Bismarckot. Bismarck azon a velemenyen volt Hitler

allaspontja szerint, hogy egy politikai utat nem szabad orokevallnak tekinteni. Sokkal inkabb mestere a
pillanatnyi helyzetek mesterenek tekintette a Vaskancellart. Feltette a kerdest: mit tenne Bismarck ma?
/Adolf Hitler: Mein Kampf, Gede Testverek, Budapest, 2007. /

parancsok kovetesen alapult: ha mindenki azt teszi, amit mondanak neki, nem lesz soha
sehol semmi problema.
Ezen elvek nagyban visszakoszonnek a nemzetiszocializmusban, es magjaik mar el
voltak vetve a nemet nep fejeben. A naci ideolgia altal oly bszen hirdetett faji
felsbbrendseg sem j dolog: a porosz foldbirtokos, a porosz junker, sajat magara mint
"uralkod fajra" tekintett, es szlav parasztokkal rabszolgakent mveltett foldjet, ahol
elet es halal ura volt. A nemet nepben igenis benne volt mar a militarizmus iranti
szenvedely is. A nemetseg "nagysaganak" idszakai mindig egybeestek a katonai er
elretoresevel, a katonasag szarnyai alatt Nemetorszag jra es jra naggya lett, majd
elbukott. Hitler is gy erezte. Az n. II. Birodalmat (elsnek a Nemet-Rmai Birodalmat
tekintettek) "katonai dicssegben" es nem holmi "politikai alkudozasokban" letrejottnek
velte, amely szamara, es nem csak szamara, egyet jelentett a nemet nep
felemelkedesenek egyetlen lehetsegevel. Ezt a Birodalmat akarta Hitler mindenaron
visszaalltani.
Vessnk par pillantast a Hitlert megelz gondolkodkra, bizonytand, hogy nem csak
ltette el a nemet nepben az ideolgiakat, amelyeknek kesbb engedelmeskedtek.
Johann Gottlieb Fichte, a berlini egyetem filozfia professzora mar 1807-ben tartott
eladassorozataban a latin-nepek, a franciak, a zsidk alsbbrendsegerl ertekezett. A
nemeteket jelolte meg egyedli uralkodasra kepes fajkent: nyelvk tiszta, karjuk ers,
mondta. A nemeteknek tetszett a hzelges: elterelte a figyelmet a jenai csatarl, ahol
Poroszorszag vereseget szenvedett Napleontl. 5
Friedrich Nietzsche-t feltetlenl meg kell emltenem. A filozfus mveibl ugyanis
elszeretettel idezgettek a nacik, es maga Hitler is. A konnyeden felreerthet
elmelkedesekben (klonosen az Imgyen szlott a Zarathustra c. mveben) ugyanis
megtalaljuk a kesbbi nemzetiszocialista alapveteseket: a "felsbbrend ember", azaz az
"bermensch" fogalmat, aki majd kiemelkedik a nepek kozl, es vezeti azokat. Az
"bermensch" ers, tokeletes ember, legyzhetetlen. A filozfia azonban nem
keverend ossze a gyakorlattal. Az elmelet a filozfiaban elmelet is marad. Hitler ezt
nem gy gondolta: Nietzsche gondolatait (sok mar neptarsaval egytt) keszpenznek
5

Johann Gottlieb Fichte: Reden and die Deutschen Nation, Realschulbuchhandlung, 1808. megtalalhat:

Deutsches Textarchiv, Berlin-Brandenburgische Akademie der Wissenschaften, 2008. 01. 09.

http://www.deutschestextarchiv.de/book/show/fichte_reden_1808 (2013. 01. 22.)

vette, es a gyakorlatban "atltethetnek" tekintette. Ez hatalmas tevedes.

A nemet nep lelektananak fontos eleme a mitolgia. A german mondavilag hsei
(Wagner mveinek "kozvettesevel") riasi hatast gyakoroltak Hitlerre, aki ezzel egy
jabb "kulcsra" talalt ra valasztott nepenek tudatalattijahoz. A german nepek
hagyomanyai es mtoszai vandorlasaik alatt gyarapodtak, magukba olvasztva a gorog,
rmai (es ezaltal a hellenisztikus) hitvilag jpar reszet. Szokasaik ma is elnek a german
nyelveket beszel orszagokban. A szajhagyomany tjan terjed legendakat ket f m
foglalja ossze, amelyeket Hitler is olvasott: a verses es a przai Edda. Az elbbi eredete
nem ismert, masolasok reven maradt fent. A przai Edda a XIII. szazadban keletkezett;
rja Snorri Sturluson hres kolt, tuds es allamferfi. E ket m kiegeszti egymast,
helyreallthat bellk az eszaki germanok mondavilaga. A kesbbiek soran tobb
klonboz feldolgozas is szletett a legendak egyes reszeibl, ilyen az Arthur- es
Nibelung-mondakor, utbbi Wagner operaiban ketsegkvl zsenialis zenei hatteret is
kapott. Kiemelend a mondakorbl Azgard, az Istenek otthon es annak kozponti
eplete, a Valhalla. Ide jutottak a hsi harcban elesett ferfiak. Lathatjuk, mennyire si a
harc tisztelete a nemet neplelekben! A naci felvonulasok, a maguk teatralis kellekeivel
kesbb ezt mondavilagot, ezt a hangulatot hoztak el onnan. Kepzeljk: hatalmas,
menetel hadoszlopok, riasi, eg es fstol tzek, faklyak, amik zavaros felhomalyt
keltenek... mely, si osztonoket keltettek eletre ezek a gylesek, amik feledtetettek
minden bajt. A german mitolgia Istenei es mas alakjai harcban edzttek, harcban lettek
naggya. Ezt akarta erezni a nemet nep is.
A naci ideolgia elfutarainak tekinthet zavaros filozfusok, Gobineau 6 es Houston S.
Chamberlain7 csak "sztottak a tzet" a nemetek fejeben. Az effele abszurd fajelmeleti
fejtegetesek, amelyek onmagukban rengeteg ellentmondast tartalmaztak, lenyegkben
megegyeztek: a nemetek a vilag egyetlen kivalasztott nepe, hivatott leend uralkodja.
Ezen elkepzeleseiket "tortenelmi" tenyekkel prbaltak igazolni: gy akadtak az arja
6

Arthur de Gobineau: The Moral and Intellectual Diversity of Races, J.B. Lippincott and Co.,

Philadelphia, 1856.
7

Houston S. Chamberlain: Political Ideals, University Press of America, 4501 Forbers Boulevard, Suite

200, Lanham, Maryland 20706, USA, 2005.

8

Sir William Jones: Discourses delivered before the Asiatic Society: and Miscellaneous Papers on the

Religion, Poetry, Literature, etc. of the Nations of India, Charles S. Arnold, London, 1824.

10

kifejezesre is, amely szinten sajatos utat jart be (a nemet) tortenelemben. Ebbl a
szempontbl visszaugorva a tortenelemben, a XVIII. szazad vegere meg kell
emltennk Sir William Jones-t,8 aki akkoriban epp Indiaban teljestett szolgalatot. A
szanszkrit nyelvvel val megismerkedese soran arra a kovetkezetesre jutott, hogy a
szanszkrit nyelv igen reszletgazdag szkinccsel rendelkezik, ezen fell rendkvl
erzekletes es mely. A latin es gorog nyelvekkel, illetleg a bellk kifejldott
nyelvcsaladokkal val rokonsagot is alltotta, mely szerinte abbl eredeztethet, hogy a
harom nyelv snyelve kozos volt. Kesbb Wilhelm Schlegel nemet kutat Sir Jones
tantasainak prbalt meg utanajarni. Schlegel jogaszkent, irodalmarkent es amatr
nyelveszkent is tevekenykedett. Velemenye szerint a vilagon az els civilizaci nem
mashol, mint Indiaban fejldott ki, es termeszetesen szanszkrit nyelven beszelt.
Elrevettve a naci ember-idealt, Schlegel ennek a nepnek nordikus vonasokat
tulajdontott. Arjaknak, azaz nemeseknek, fensegeseknek nevezte ket, es azt
alltotta, hogy mar civilazik eltti civilizacikent leteztek es uralmuk ala hajtottak az
egesz Foldet.9
Ezen kutatasok oncel felhasznalasa, ertelmezese hozta letre vegl az "egyseges" naci
ideolgiat, vilagnezetet (Weltanschauung-ot), amellyel Hitler hatalmas hatast tett a
nemetekre, akkorat, hogy a nep meg a halalba is kovette "Fhreret". Megallapthatjuk
tehat, hogy a vilaghabors vereseg, majd a koztarsasag osszeomlasa utan a nemetekben
jelen volt a vagy, hogy valaki kivezesse ket a "sotetsegbl", es jra "naggya tegye"
Nemetorszagot. Hitler felismerte a knalkoz lehetseget, es orommel vallalta ezt a
"nemes feladatot", persze a sajat elkepzeleseihez igaztva azt.
A nepet azonban nem konny atverni. Gondos tervezes, alapos felkeszles kellett hozza,
es Adolf Hitler ezt is magara vallalta. Rajott, hogy nem "csak" ideolgiat, mitolgiat,
ellenseget kell mutatni az elkeseredett tomegeknek, hanem jl megjegyezhet,
egyertelm zenetet

kozvett jelkepekre,

jelszavakra

van

szkseg. Vilagos

kommunikacira, amely nem hagy szemernyi ketseget sem igazsagtartalma fell, es

amely teljes mertekben kiszolgalja a mar felalltott ideolgiai terminusokat. Ez lett a
naci propaganda.

Nicholas Goodrick-Clarke: Hitler's Priestess (Savitri Devi, the Hindu-Aryan Myth and Neo-Nazism),

New York University Press, New York and London, 1998.

11

A nemzetiszocialista propaganda olyan jl "tette a dolgat", hogy a habor vegere mar

teljesen a visszajara fordult: ha addig hittek is benne terjeszti, ott es akkor mar csak
elvakultsagukban terjesztettek. Hihetetlen fegyverbl vegl onmaga ellensegeve lett.
Hitler rendkvl bszke volt a propagandisztikus gepezetre, alltotta, a propaganda adott
hatalmat az NSDAP-nak. Ketsegtelenl hatasos volt peldaul a horogkereszt jelkeppe
valasztasa. Hadd oszlassak el rogton par tevhitet: a horogkeresztet (nemetl:
Hakenkreuz) nem Adolf Hitler talalta ki, nem tervezte, nem rajzolta le elszor, meg
csak nem is adott neki jelentest. Adolf Hitler felhasznalta a szvasztikat, ezt az si
szimblumot, amely az si idktl kezdve az emberiseg kultrajanak a resze. Jelentese
tobbret, kultra, id es emberfgg. Jelkepezte tobbek kozott a

jszerencset,

szamtott j eljelnek, de jelkepezte a Napot is. Megjelent a gorog kultraban, a

rmaiaknal, a keltaknal, az amerikai

indianoknal

(a

hopi-indianok ketszer

vandorlasukkal tisztelegtek a Nap eltt, betartva a szvasztika formajat. Az aztekok,

majak, az olmekek es a toltekok, de az inkak is tiszteltek ezt a jelkepet.)
A szvasztika ilyen szint elterjedtseget harom klonboz mdon prbaljak meg a
tudosk magyarazni. Az els szerint a szvasztikat egyszer, szimmetrikus alakja miatt
szamos klonboz kultra felfedezte egymastl teljesen fggetlenl, mivel annyira
logikus es egyszer. Elkepzelhet, hogy valamely "kozosen erzekelt" kls esemeny
hatasara egyazon kepzet jelentkezett az si emberiseg nagy reszeben. A kls esemeny
lehetseget Carl Sagan lerasabl ismerhetjk meg. Sagan egy altala megfejtett si knai
keziratra hivatkozik, ezen kvl csillagaszati szamtasokra, amelyek alltasa szerint
egybevegan egy olyan, forg stokost rnak le, amely rendkvl kozel kerlt a
Foldhoz. Az stokos alakja es formaja alltlag annyira beleegett az emberiseg
mitolgikus tudataba, hogy a kesbbiekben onall eletre kelt. 10 A harmadik elmelet a
"kozos eredetet" elmelet, eszerint a szvasztika kesbb alakult ki. A szvasztika nem
tnik fel sem a sem sumer, sem a mezopotamiai kultrakban, sem pedig az kor
Egyiptomban. Ha ezt vesszk alapul, valsznsthet, hogy a szvasztika elterjedese
korabbra tehet, hiszen a fenti kultrak eddigre mar megtalaltak sajat szimbolikajukat
alltjak a harmadik elmelet tamogati.

10

Carl Sagan Ann Druyan: Comet, Ballantine Books, USA, New York, 1997.

12

A vallasi vilagban is gyakorlatilag minden nagyobb vallasban megjelenik: meg

zsinaggakat is tomegesen dsztettek a szimblummal.
Altalaban

elmondhat,

hogy

szvasztika

nacik

megjeleneseig

pozitv

jelentestartalommal brt. Valsznsthet, hogy Hitler egeszen "veletlenl" hasznalta a

szvasztika n. "jobbra nez" formajat. A szvasztika ugyanis a XX. szazad elejen
"jjaeledt"

nyugati

kultraban,

szemelyes

"kedvencem"

Coca-Cola

horogkeresztekkel ekestett reklamkampanya. Hitler azonban nem itt talalkozhatott vele

elssorban, hanem a Freikorps /Szabadcsapatok/ sisakjain, st, harci gepein. Ezek a
szabadcsapatok meg az els vilaghaborbl maradt jelkepkent hasznaltak a szvasztikat,
tehat a pozitv jelentesbl indultak ki, a jszerencset lattak benne. A jelkep
"eltorzulasanak" ideje nehezen behatarolhat, valszn, hogy a tobb vonalon is
megalakul

furcsa,

misztikus

tarsasagok

hasznaltak

elskent,

mint

az

antiszemitizmussal szoros kotelekben all jelkepet. Ezek kozl is kiemelked az n.

"Thule-tarsasag". A tarsasagot 1918. novembereben alaptotta Rudolf von Sebottendorf
(1875-1945), aki melyen beleasta magat az okkult tanok tanulmanyozasaba. A Thuletarsasag titkos osszejovetelein az eljovend tiszta, arja korrl fantazialt, es ennek
eleresere klonboz okkult fegyvereket vetettek be. Erteljes antisztemitizmusa es
koztarsasag-ellenessege miatt a korban a nemet ertelmiseg egy reszet magahoz
vonzotta, tagsaga egyre ntt. Hivatalosan "Studiengruppe fr Germanisches
Altertum" /"A German mltat Tanulmanyoz Csoport"/ neven mkodott. Sebottendorf
kinyilatkoztatta, hogy maga a Thule-tarsasag volt az, akiktl Adolf Hitler elskent
segtseget kert, st, az okkult tanokba is beavattak a leend Fhrert.
A Thule-tarsasag emblemaja, horogkereszttel, tolgyfalombbal es trrel Nagy
valsznseggel

maga

horogkereszt

is

egy

Thule-tag

ajanlasara

lett

nemzetiszocializmus jelkepe, eszerint a magyarazat szerint a jobbra forg szvasztika a

rossz erk megidezesere alkalmas. Hitler kesbbi propagandisztikus rendezvenyein
rengeteget hasznalta az itt elsajattott "okkult" tanokat: hogyan kell a tomeget
befolyasolni, mik azok a gesztusok, amikre a tomeg "hallgat". Himmler, Hitler egyik
els embere, az SS es a Gestapo mindenhat fnoke is a vegletekig hitt ezekben a
keszekusza teriakban. A horogkereszt egyszersege azonban korantsem volt eleg.
Hitler 1920. szeptember 4-en szletett meg a naci part emblemaja, amelyet Hitler
valban sajat kezleg rajzolt. A zaszlterven piros alapmez kozepen, kor alak feher
mezben a horogkereszt all. Korlotte a "National-Sozialistische D. A P" felirat. A
13

sznekrl a Mein Kampfban azt alltja, hogy a pirosban a mozgalom tarsadalmi eszmejet
lattak, a feherben a nacionalista eszmet, a horogkeresztben pedig az arja ember
gyzelmeert folytatott harc kldeteset. A horogkeresztes zaszl hamarosan altalanossa
valt a parton bell. Az SA verlegenyeinek karjan, sapkain hamarosan szvasztikaval
dsztett karszalagok jelentek meg. Hitler megtervezte, es szepen lassan kieptette a naci
szimblumok egesz rendszeret: kezdve a rmaiaktl "kolcsonvett" fasces, azaz
vessznyalab naci megfeleljenek megalkotasaval, amelyet a Wehrmacht hadosztalyai
felvonulasaik soran gyzelmeik szamanak kifejezesere hasznaltak, egeszen a Birodalmi
Sas jraertelmezeseig. Kesbb megteremtette sajat nevenek szimbolikajat is: a Fhrer
szvehez legkozelebb all hadosztalyok viselhettek az Adolf Hitler nevet (pl.: Adolf
Hitler SS Leibstandarte). A propaganda elkepeszten hatasos fegyver volt tehat, ami
mar az altalam vizsgalt idszakban is ezreket vett ra arra, hogy Adolf Hitler es a naci
part moge sorakozzanak fel, kesbb pedig kepes volt meggyzni egy egesz nepet a
nemzetiszocialista t helyessegerl.
II. Egy fellrl irnytott vilg a jogalkots a III. Birodalomban
A nemzetiszocialista jogalkotas lerasat erdemes a III. Birodalom jogfelfogasanak
megismeresevel kezdeni. A nemzetiszocialista jog ugyanis igyekezett gyokeresen
atalaktani azokat az evszazados st, tobbszor akar evezredes eredmenyeket,
amelyeket a kontinentalis jogfejldes magaenak tudhat. Termeszetesen ez az atalaktas
alapveten soha nem volt annyira gyokeres hiszen nem eplt ki teljes egeszeben
klonboz jogrendszer az azt megelztl. Kieplt es ideolgiajaban is megvalsult
azonban egy olyan jogrendszer, amely mogott zavaros jogelmeleti hozzaallas hzodott,
politikaval teljes mertekben osszekeverve. Ennek kihatasa a mindennapi eletre is
jelents.
Leszogezhet, hogy egy orszag szocialis berendezkedesenek befolyasolasara lenyegesen
alkalmasabb a maganjogi viszonyok atalaktasa, mint a kozjogiake.12 A hetkoznapi
ember sokkalta gyakrabban vesz reszt maganjog altal szabalyozott jogviszonyokban,
akar onszantabl is mg a kozjoggal altalaban automatizalt eljarasok soran talalkozik.
A rmai jogba visszanyul, ketts tagolast megallapt rendszer alapveten a maganjogi
12

Karl Loewenstein: Law in Third Reich , The Yale Law Journal, 45. evfolyam 5. szam 1936. 779-815.

oldal

14

jogalanyok mellerendeltsegen, mg a kozjogi jogalanyok ala- illetve folerendeltsegen

alapszik. Ezt az elhatarolast a nemzetiszocialista jogalkotas mogotti ideolgia teljes
egeszeben tagadta meglepen hasonlan egyebkent a szocialista felfogashoz. A
kozjog-maganjog elhatarolas alapvet tagadasa mogott a politika mindenhatsaganak
tudata allt. A nemzetiszocialista allamban az egyen csak es kizarlag mint a part
donteseinek es felfogasanak hordozja jelenhetett meg, mellerendelt jogviszonyai is
legfeljebb latszlagosak lehettek. Minden cselekedeteben, gy azokban is, amelyek
jogilag relevansak voltak, tkrozdnie kellett a nemzetiszocialista felfogasnak. rdemes
a hazassag intezmenyet felhozni peldanak. A naci felfogasban a hazassag nem Isten eltt
letrehozott kotelek, de nem is tisztan szerzdeses viszony. A nemzetiszocialista hazassag
nem volt mas, mint a Fhrer altal jvahagyott parvalasztas egy eletre, kizarlag azzal a
cellal, hogy az arja nemet fajt megfelelen fenntartsak es gyaraptsak. Az gy
lebonyoltott szertartasok soran az ifj hazasok a Mein Kampfot kaptak ajandekba. A
hazassag nem egyeni dontes volt a parvalasztasnak a nemet nep fajfenntartasi
erdekeit kellett szolgalnia, es semmi mast. A maganjogi mellerendeltseg elklonlt
indivdumokon nyugv elmeletet es gyakorlatat felvaltotta a nemzetiszocialista
vakhittel atitatott, a kozossegert minden egyeni szksegletket felaldoz jogalanyok
kepe. Az egyen es a kozosseg viszonyanak ilyen felfogasa, ebbl kovetkezen a
maganjog es a kozjog elvalasanak tagadasa eredmenyezte a gyakorlatban a
maganjogban foglalt jogviszonyok parancsszersodeset, azaz ami korabban altalaban
mdszeresen kidolgozott, de legalabbis hagyomanyosan kifejldott jogi normakent
jelent meg a jogszabalyok szovegeben, azt a III. Birodalomban nagyreszt felvaltotta a
fentrl erkez utastas megkerdjelezhetetlen igazsaga. A jogalkotasi folyamatok a
katonai rendszer erteljes lekepezdeseve alakultak at. A rendeletek, kiadmanyok,
utastasok rendszere mogl teljes mertekben kikerltek a demokratikus ellenrzesi
procedrak, a tarsadalmi visszaigazolas figyelembevetele, az utlagos ellenrzes. Az
egyedli megmaradt opci a parancsok vegrehajtasaert felels felettes felelssegre
vonasa volt, egeszen a legfelsbb szintig: a Fhrer felett nem allt allami szerv,
felelssegre vonasanak nem volt lehetsege. A kozvetlen kormanyzas a Fhrer kezeben
osszpontosult: ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy kizarlag a Fhrer altal kinevezett,
hataskorrel es illetekesseggel felruhazott szervek es szemelyek, ezen jogosultsaguk
megfelel igazolasaval vegezhettek jogalkotasi folyamatokat, illetleg voltak jogosultak
alsbb szint szabalyok megalkotasara. A kiadmanyozasi jogosultsagot minden esetben
alarassal, pecsettel igazolni kellett. A Fhrer fenntartotta maga szamara a jogot, hogy a
15

jogalkotas, az allamigazgatas, az igazsagszolgaltatas, es egyaltalan, az elet barmely

terleten teljes koren iranythasson, gy az osszes alsbb szint normat, beleertve a
brsagi teleteket, illetve egyeb hatarozatokat is, jogosult volt fellrni.
A jogalkotas folyamata soran fel kell hvnom a figyelmet a jogszabalyok es alsbb
szint utastasok szovegezeseben fellep valtozasokra is. A hagyomanyos nemet jog
ugyanis merben pozitivista volt. A rmai jog hagyomanyain nyugv jogrendszer es
jogalkotas formalitasaiban a liberalis demokraciak vvmanyait es a poroszos
hagyomanyokat egyestette, azaz altalanossagban megallapthat volt a mennyisegi es
minsegi tlszabalyozas, illetleg az rott joghoz val ragaszkodas brokratikus
szemlelete. A nemzetiszocialista jogalkotas ezzel szemben szinte dagalyos volt. A
fennkolt celok es eszmek jogszabalyokban val rogztese kizarlag az onkeny
tarsadalmi eluralkodasanak lehetseget hordozta magaban. A jogalkotasra harul
feladatok kozl az egyik lett volna, hogy a Fhrer gondolatait es elkepzeleseit a jog
nyelvere lefordtsa ez azonban a legritkabb esetben sikerlt. A megalkotott
jogszabalyok nagy resze nelklozte a jogszabalyalkotas demokratikusan elkepzelt
alapjait, azaz a korltekint, akar tarsadalmi szint egyeztetest, a szakszervek
kozremkodeset, a megfelel felhatalmazassal rendelkez jogalkot szerv altali dontest,
es akar az elzetes, illetleg utlagos hatas-ellenrzeseket. A III. Birodalomban azonban
a hangzatos szlamok gyakorta generalklauzulakka es homalyos, a gyakorlatban
lenyegesen elter tartalommal megjelen normakka degradaldtak. A jogbiztonsagot ez
lenyegesen alaasta mar amennyiben az tovabb volt gyengthet annal, mint, hogy a
legalapvetbb jogok is szalkanak szamtottak a vezetes szemeben. A generalklauzulak
alapveten a politikai celok jogi nyelvre val lefordtasaban merltek ki, nem volt
egyeb jogpolitikai indokuk, azaz nem az elethelyzetek valtozatossaganak konnyebb
szabalyozasa erdekeben kerltek bevezetesre. Legalabbis nem a mai, demokratikus
szempontbl: az elethelyzeteket konnyebb volt ezeken keresztl szabalyozni, de
kizarlag gy, hogy alapjaul szolgalhattak a kozvetlen jogalkot es jogalkalmaz
szervek onkenyenek, illetleg lehetseg volt rajuk hivatkozni a felsvezetes reszerl is.
Az jog nemzetiszocialista jraalkotasanak tovabbi valasztvonalat kepezte az si
german jog es a liberalis, zsid rmai jog kozotti harc bemutatasa es
hangslyozasa.
13

13

A korabban regnal es hossz torteneti mltra visszatekint nemet

Karl Loewenstein: I. m. u.o.

16

maganjog a nemzetiszocialistak szemeben a zsid kultra vadhajtasa volt. Az az

alapveten szamukra legalabbis felettebb liberalis berendezkedes, ami taptalajt
nyjtott a nemet jog kodifikacijanak, es lehetve tette a klonboz anyagi- es
eljarasjogi kdexek megalkotasat (amelynek rendszeret egyebkent altalaban a magyar
jog is atvette) termeszet- es nepellenesnek minslt a III. Birodalomban. A nemet
kdexek, nev szerint a Polgari Torvenykonyv (Brgerliches Gesetzbuch), a Polgari
Eljarasjogi Torvenykonyv (Civilprozessordnung), a Bntetjogi Torvenykonyv
(Strafgesetzbuch fr das Deutsche Reich), illetve a Bnteteljarasjogi Torvenykonyv
(Strafprozessordnung) alapveten hataroztak meg a kodifikalt es egyseges nemet jog
kepet. A XIX. szazad vegen rogztett, es azta folyamatosan fejld kdexek egyseges
jellemzje volt, hogy racionalis rendszerben, kiszamthatan rendeztek az anyagi- es
eljarasjogi jogokat, jogviszonyokat. Ezen fell a kor igenyeit es gyakran lehetsegeit is
meghalad mdon adtak hangot a jogalanyok jogainak es kotelezettsegeinek. Nem
hagyhatjuk azonban figyelmen kvl, hogy megjelentettek a nemet jog egy
altalanossagban felallthat sajatossagat is. Mar a korai szokasjogi rendszerekbl, majd
a kesbbi kodifikalt joganyagbl is megallapthat, hogy a nemet jogalkotas mindig is
kotelessegenek erezte biztostani a mindenkori allamhatalomnak azokat a jogokat,
amelyek lehetve tettek, hogy a koz erdekeben az egyenek maganjogi viszonyaiba a
kozhatalom beleszlhasson, viszonylag szeleskoren.
A nemzetiszocializmus felfogasatl teljesen idegen volt ezen kvl a hagyomanyos
nemet jogi rmai jogi szemlelete es felosztasa is. Az azt athat normak, jogelvek, de
konkret szabalyozasi es kodifikalasi mdok is levezethetek voltak a rmai jogbl,
amelyet a nacik eleve elfajzottkent minstettek. Tovabbi kivetnivalt jelentett, hogy a
nemet jogot ersen befolyasoltak a kor modern, szocialis iranyultsag vvmanyai,
illetleg megjelentek benne a jogfejldes soran a kapitalizmus intezmenyei is. Ennek
ellenere nem allthatjuk teljes mertekben, hogy elzmeny nelkliek lettek volna a
nemzetiszocialista jogalkotasi torekvesek bar az ketsegtelen, hogy ennyire elesen nem
jelentek meg ilyenek a nemet jogban. Megjelentek azonban olyan tendenciak, amelyek,
ha nem is kerltek be egybl az rott jogba, de ervenyeslni kezdtek a jogalkotasi
folyamat soran. Ilyenek voltak a jog szelssegesen pozitivista felfogasanak
csokkentesere tett kserletek, peldaul az n. Freirechts-Schule, azaz szabadjogi iskola, a
XX. szazad elejen. Ezen iranyzat a jog alaktasaban a braknak kvanta juttatni a
legnagyobb szerepet. A jogalkot szerepet korlatozni kvantak. Kizarlag abban az
17

esetben kerlhetett volna sor a jogalkot altal alkotott torvenyszoveg figyelembe

vetelere, amennyiben az az adott jogesetre, jogviszonyra egyedileg megfogalmazott es
vilagos szabalyt rogzt. Kantorowiczot idezve: a szabadjogsz elismeri a joghzagok
ltt, azok betltse a dogmatika eszkzeivel lehetsges.14 A furcsa parhuzam, ami a
kesbbi nemzetiszocialista jogalkotas es a jogpozitivizmus dogmajat attorni kvan
torekvesek alapvetesei kozott fennall, nehez nem eszrevenni. A nemzetiszocialista
jogalkotas szinten a brak kezebe adta a jog formalasanak lehetseget kiveve, hogy azt
nem a sajat meggyzdese es a rogztett jogelvek menten, hanem a Fhrer szava es a
Part

szellemisegenek

menten

kellett

ervenyestenie

(errl

kesbbiekben

jogalkalmazast ural tendenciak elemzese soran meg sz lesz).

A zsid-rmai jog elleni harc ellentetes plusan felalltott german jog azonban
gyakorlatilag nem kerlt megtoltesre egysegesen ertelmezhet jogi tartalommal. Sokkal
inkabb szolgalt a politikai propaganda altal konnyeden felhasznalhat, hangzatos
elhatarozas alapjaul, mintsem valdi jogalkotasi tendenciak alapjakent. A rmai jogi
alapbl a bismarcki era es a demokracia evei alatt kifejldott, kodifikalt jog fokozatos
leepteset es a helyebe lepett gyakorlatilag kozvetlen, abszolt es rendeleti iranytast
nemigen lehet jogfejldesnek nevezni. A nemzetiszocialistak ugyanis kenytelenek
voltak hacsak hallgatlagosan is beismerni, hogy egy evszazadok alatt
szisztematikusan kifejldott es kifejlesztett jogi norma- es dogmarendszer helyebe
keptelenek jat alltani, legyen amogott barmilyen tortenelmi hatter. Remekl
megfelelt viszont a german jog letjogosultsaganak es felsbbrendsegenek
hangslyozasa a naci mitolgia, az arja felsbbrendseg taptalajanak es egyben
vegrehajtasanak. A rmai joggal szemben ugyanis, hangslyoztak a nemzetiszocialistak,
a german jog a nep lelkenek hordozja, ami a Fhrer akaratan keresztl fejezdik ki.
A Fhrer akarata csak a korai idszakban, es akkor is igen ritkan ervenyeslt a weimari
alkotmany szabalyai szerint. Az elvileg torvenyhozasra letrehozott Reichstag
gyakorlatilag funkcijat vesztette a felhatalmazasi torveny elfogadasat koveten
mindossze tizenkilenc alkalommal lt ossze a naci rezsim alatt. A szimbolikus
gyleseken az NSDAP tagokkal, illetve legfeljebb fizetett szimpatizansokkal feltoltott
Reichstag minden alkalommal megszavazta az elterjeszteseket. A Reichstag utols
14

Kantorowicz, Hermann: Kzdelem a jogtudomanyert, Jog es filozfia, szerk.: Varga Csaba, Osiris

Kiad, Budapest, 1998. 53-67. oldal

18

lesen, 1942. aprilis 26. napjan a Birodalmi Parlament hivatalosan is megkoronazta

(persze ez mar csak az evek ta fennall allapot deklaralasa volt) a felhatalmazasi
torveny altal elindtott vezerelvseget. A Heinrich Lammers altal szovegezett, es
Hermann Goring altal kihirdetett dontes a kovetkezket mondta ki tobbek kozott: "Der
Fhrer mu daher - ohne an bestehende Rechtsvorschriften gebunden zu sein - in seiner
Eigenschaft als Fhrer der Nation [] jederzeit in der Lage sein, ntigenfalls jeden
Deutschen [] mit allen ihm geeignet scheinenden Mitteln zur Erfllung seiner
Pflichten anzuhalten" /Azaz: A Fhrer, a jogszablyi elrsoktl fggetlen,
nmagban, mint a nemzet Fhrere minden idben kpes arra, hogy a nmeteket
minden elrhet eszkzkkel ktelessgeik betartsra rknyszertse
Ezzel a Reichstag, mint torvenyalkot szerv, korabban mar feleslegesse degradaldott
munkaja hivatalosan is veget ert. Helyet atvette a Fhrer kozvetlen es kozvetett
parancsa. Kozvetlen parancskent ertelmezhet minden rendelet es bels rendszerben
kiadott parancs, amellyel Hitler befolyassal brt a jogalkotas, a jogalkalmazas, a koz- es
igazsagszolgaltatas minden terletere. Kozvetett parancskent a felsvezetes es egyeb
allami szervek rendeletei es kiadmanyai szerepeltethetk ezek kozvetetten jelentettek
meg a Fhrer akaratat es fejeztek ki a nemzetiszocialista szellemiseget. A kozvetlen
parancsok vegrehajti es a kozvetett parancsok megalkoti a III. Birodalom
rendszereben, 1933-tl, miniszteri szinttl:
Reichsarbeitsministerium (Birodalmi Munkagyi Miniszterium)
Reichsministerium fr Ernhrung und Landwirtschaft (Birodalmi lelmezesi es
Mezgazdasagi Miniszterium)
Reichsfinanzministerium (Birodalmi Penzgyminiszterium)
Reichsjustizministerium (Birodalmi Igazsaggyi Miniszterium)
Reichspostministerium (Birodalmi Postaminiszterium)
Reichsverkehrsministerium (Birodalmi Kozlekedesi Miniszterium)
Reichswirtschaftsministerium (Birodalmi Gazdasagi Miniszterium)
Reichsministerium des Auswrtigen (Birodalmi Klgyminiszterium)
Reichsministerium des Innern (Birodalmi Belgyminiszterium)

19

Reichskriegsministerium (Birodalmi Hadgyminiszterium)

Reichsministerium fr Volksaufklrung und Propaganda (Birodalmi Nepfelvilagostasi
es Propagandaminiszterium)
Reichsluftfahrtministerium (Birodalmi Legikozlekedesi Miniszterium)
Reichsministerium fr Wissenschaft, Erziehung und Volksbildung (Birodalmi
Tudomanyos, Oktatasi es Nepnevelesi Miniszterium)
Reichsministerium fr die kirchlichen Angelegenheiten (Birodalmi Egyhazgyi
Miniszterium)
Reichsministerium fr die besetzten Ostgebiete (a Keleti Terletekert felels Birodalmi
miniszterium)
Reichsministerium fr Bewaffnung und Munition (Fegyverkezesert es Lszerekert
Felels Birodalmi Miniszterium)
A miniszteriumi szinttl ellonlten, kozvetlenl a Kancellar (Fhrer) ala tartoztak a
kovetkez intezmenyek:
die Dienststelle Stellvertreter des Fhrers (a Fhrer helyettes hivatala)
die Reichsgerichte (a Birodalmi Brsag)
der Rechnungshof des Deutschen Reiches (Birodalmi Szamvevszek)
der Reichsbauernfhrer (Birodalmi Parasztvezet)
das Reichsforstamt (Birodalmi Erdeszeti Hivatal)
das Reichsamt fr Wirtschaftsausbau und Reichsstelle fr Wohnungs- und
Siedlungswesen (Gazdasagfejlesztesi Hivatal es Lakas- es Teleplesgyi Iroda)
der Reichskommissar fr sozialen Wohnungsbau (Szocialis Lakasok Birodalmi Biztosa)
der Generalinspekteur fr das deutsche Straenwesen (Birodalmi Utak Biztosa)
der Generalbauinspekteur fr die Reichshauptstadt (A Birodalmi Fvaros pteseert
Felels Biztos)
das Rasse- und Siedlungshauptamt (Faji- es Kiteleptesi Hivatal)
das Reichsamt fr Wetterdienst (Birodalmi Meteorolgiai Hivatal)
das Statistische Reichsamt (Birodalmi Statisztikai Hivatal)
20

das Reichsversicherungsamt (Birodalmi Biztostasi Hivatal)

die Reichsversicherungsanstalt fr Angestellte (Birodalmi Alkalmazottakert Felels
Biztost Hivatal)
das Reichsaufsichtsamt fr das Versicherungswesen (Birodalmi Hivatal a Biztostasok
Felgyeletere)
das Reichsgesundheitsamt (Birodalmi Egeszseggyi Hivatal)
die

Reichsanstalt

fr

Vitaminprfung

und

Vitaminforschung

(Birodalmi

Vitaminvizsgalatert es Vitaminkutatasert Felels Hivatal)

die Reichsanstalt fr Arbeitsvermittlung und Arbeitslosenversicherung (Munkagyi es
Munkanelklisegi Birodalmi Intezet)
der Reichsarbeitsdienst (Birodalmi Munkaszolgalat)

der Generalbevollmchtigte fr die Wirtschaft (A Gazdasagert Felels Teljhatalm

Biztos)
der Chef des Technischen Amtes des Reichsministeriums fr Rstung und
Kriegsproduktion (A Fegyverkezesi es Habors Gazdasagi Birodalmi Miniszterium
Mszaki Iroda Vezetje)
die Reichsstelle fr Raumordnung (Terletrendezesi Birodalmi Hivatal)
das Reichsamt fr Landesaufnahme (A Terletelnevezesert Felels Birodalmi Hivatal)
der Reichswohnungskommissar (Birodalmi Lakasgyi Biztos)
das Reichspatentamt (Birodalmi Szabadalmi Hivatal)
die Reichsjugendfhrung (Birodalmi Ifjsagi Vezetseg)
der Reichskommissar fr Preisbildung (Birodalmi Arkepzesi Biztos)
der Reichssportfhrer (Birodalmi Sportvezet)
der Beauftragte fr den Vierjahresplan (A Negyeves Terv Vegrehajtasaert Felels
Biztos)
der Reichsfhrer-SS und Chef der Deutschen Polizei (Az SS Birodalmi Vezetje es a
Nemet Rendrseg Vezetje)
21

der Generalgouverneur (Fkormanyz)

der Generalbevollmchtigte fr die Reichsverwaltung (A Birodalmi Adminisztraci
Teljhatalm Megbzottja)
der Ministerrat fr die Reichsverteidigung (A Birodalmi Vedelmi Minisztertanacs)
die Reichsbank (A Birodalmi Kozponti Bank)
die Reichshauptkasse (Birodalmi Fpenztar)
die Reichsschuldenverwaltung (Birodalmi Allamadssagkezel Iroda)
die Reichsdruckerei (Birodalmi Nyomda)
der Reichsprotektor in Bohmen und Mhren (Cseh- es Morvaorszag Birodalmi
Protektoratusanak Vezetje)
der Reichsarbeitsfhrer (Birodalmi Munkagyi Vezet)
der Generalbevollmchtigte fr den Arbeitseinsatz (A Birodalmi Tarsadalmi Munkaert
Felels Teljhatalm Biztos)
der Reichsbevollmchtigte fr den totalen Kriegseinsatz (A Totalis Habors Mozgstas
Teljhatalm Biztosa) 15
A fenti szervek es a miniszteriumok a kozvetlen parancsok vegrehajti voltak, illetleg
a nemzetiszocialista elvek szellemeben maguk is jogalkotkent leptek fel. Az
altalanosan elerend kitzott celok tekinteteben a naci felsvezetes gyakorta hozott letre
j tisztsegeket, alltott fel j intezmenyeket, amelyeket aztan hasonlan letrehozasukhoz
egyetlen aktussal meg is szntetett. Megallapthat, hogy a jogalkotasi tendenciak
kizarlag a Fhrer altal meghatarozott celok eleresehez igazodtak.

15

Wikipedia,http://de.wikipedia.org/wiki/Deutsches_Reich_1933_bis_1945#.E2.80.9EOberste_Reichsbe

h.C3.B6rden.E2.80.9C (2013.0120)

22

III. A nemzetiszocialista jogalkalmazs s a bri gyakorlat egyes elemei

1. A regi es az j a nemet brsagi rendszer romantikaja
A nemet brsagi rendszer bemutatasa klonosen szkseges annak megertesehez,
hogyan volt lehetseges a nemet nep felett gyakorolt totalitarius hatalom kiterjesztese. A
jogalkalmazas, amely ha hianyosan es felelemtl atitatva is, de mindvegig mkodott
a III. Birodalomban, olyan fegyver lett a naci part kezeben, amellyel hatalmanak legitim
voltat volt lehetsege hangslyozni, akar a belfoldre, akar a klfoldre iranyul
propaganda segtsegevel. A nemzetiszocialista jogalkalmazas, mint latni fogjuk, sosem
volt teljesen egyseges. Mindig megosztotta a fennall rendszertl val felelem, illetve
azon braknak es egyeb brsagi alkalmazottaknak a jelenlete, akik sajat
meggyzdeskkel egyezen szolgaltak ki a rendszert.
A weimari koztarsasag ideje alatt felalltott, tobbe-kevesbe mkodkepes brsagi
rendszer lehetsegei eleve nagyban korlatozottak voltak. Az akkori nemet brak jogi
vegzettsegket meg a csaszarsag ideje alatt szereztek, st, voltak, akik praktizaltak is
mar akkor. Ezek a brak nem lattak gyakorlatilag mast a koztarsasag eveibl, mint az
altaluk hn ahtott rend szetvereset. A rend a csaszar alatt magabl a jogalkotas
egyszersegebl eredt: a csaszar szava szent, a csaszar szava az egyetlen es
megkerdjelezhetetlen jog es igazsag. A kihirdetett torvenyeket nem volt szkseg sem
megvitatni, sem ertelmezni es klonosen nem volt szkseg ellenk ervelni. A
parlament azonban pontosan ezt tette. St, a fentebb reszletezett mdon alkotmanyos
jogokkal ruhazta fel a neptomegeket! A braknak ezentl olyan anyagi es eljarasi
normakat kellett figyelembe vennik, amelyekre nem csak, hogy nem voltak
felkeszlve, de a legtobbet teljesseggel feleslegesnek is tartottak. Az a felfogas, hogy
valaki a bncselekmennyel maganak az allamnak, a csaszarnak es a fennall rendnek
art, igen ersen fennmaradt a nemet bri kar tagjai kozott.
Nem nehez felfedezni az erteljes parhuzamot a fenti jogfelfogas, es a
nemzetiszocialista rendszer felfogasa kozott. A III. Birodalomban, csaknem ugyangy,
mint korabban a csaszarsag alatt, a Fhrer szava volt szent, az igazsag, a jog. A Fhrer
egyetlen szavat, st, gondolatat sem lehetett megkerdjelezni. Adolf Hitler, mint a
23

nemet nep egyedli megmentje, maganak vindikalta a jogot, hogy az orszagban

barmely brsagi eljarasba beavatkozzon, azt magahoz vonja, teleteket valtoztasson
meg, vagy akar hozzon sajat maga. Kegyelmi jogaval szinten korlatlanul elhetett. A jog
gyakorlatilag a Fhrer politikai akaratanak eszkozevel lett egyenl. A Reichstag amely
termeszetesen gyakorlatilag a naci partbl allt szerepe minimalizaldott, a torvenyek
parlamenti elfogadasara kizarlag politikai okokbl volt szkseg.
Latnunk kell, hogy a korszak kiemelkeden fontos terlete egyertelmen a bntetjog
volt. A naci part hatalomra kerlesenek egyik f oka annak szelssegesen rendparti
ideolgiaja, amelynek kozponti eleme volt a '20-as evekben elterjed szabadossag
megfekezese es egyben tucatnyi magatartasforma teljes kriminalizalasa. Ezzel a
legnagyobb atalaktast egyertelmen a bntetjog rendszereben vittek veghez. A
korabban bemutatott - akar jonnan kriminalizalt - magatartasformak megjelenese egy
mai felfogasban demokratikusan mkod allamszervezetre riasi terhet rtt volna, az
eljarasok felhalmozdasa, a bntetes-vegrehajtas teltettsege miatt napjainkban egy
ilyen kriminalizalasi hullam felteheten a rendszer fenntarthatlansagahoz vezetne. A III.
Birodalom azonban erre is talalt megoldasokat - a lehet legkegyetlenebb
jogalkalmazasi felfogast kovetve.
Els lepcsfokakent ennek a jogalkalmazasi rendszernek az n. elzetes letartztatas,
illetleg megelz fogvatartas intezmenye kerlt bevezetesre (Gesetz gegen
gefhrliche Gewohnheitsverbrecher und ber Maregeln der Sicherung und
Besserung /Azaz a veszlyes bnzk biztostsrl s megjavtsrl szl trvny/
1933. november 24). Az elzetes letartztatas es fogvatartas elvben barmeddig
fennallhatott, amg a kozbiztonsag megfelel vedelme nem biztostott. A naci
elkepzelesek szerint a kozbiztonsag zavarasara klonosen alkalmasnak minslt a
rendszer minden ellensege: zsidk, homoszexualisok, munkakerlk, liberalis- es
baloldali gondolkodk, ellenzekiek, mentalis betegsegben szenvedk, stbstb.
Az 1934. januar 1. napjan hivatalosan hatalyba lepett mdostas nem kovetelt meg
semmifele kloneljarast, a felhatalmazas alapjan a koncentracis taborok immar
hivatalosan, jogilag alatamasztott mdon egyre inkabb megteltek olyanokkal, akiket
az SS es a rendrseg a rendszer ellensegenek minstett. A jogrendszer gy mar targyalas
nelkl megszabadult a nemzetiszocialistak altal nem kvanatosnak minstett
24

elemektl. 1934. aprilis 24. napja: a birodalmi brsag joghatsagat es hataskoreit a

politikai vetsegek es bntettek (hazaarulas) tekinteteben atveszi a Nepbrsag
/Volksgerichtshof/, amely bri karanak tobb mint felet szemelyesen maga a Fhrer
nevezi ki. Ez rendkvl fontos lepes volt az atalaktasban, amely lehetve tette, hogy
Hitler akar a bntetgyek, akar a polgari gyek vilagaban az gyek barmely szakaszat
tokeletes ellenrzes alatt tarthassa, es politikai gyek cmsz alatt a Nepbrsag
hataskorebe utalja. Az eljar hivatasos brakat az SS-bl es az SA-bl toborzott
nepbrak, szamszerint harom, segtettek.
A Nepbrsag eljarasanak egyetlen igazi celja a minel gyorsabb telethozatal volt.
Ezek kozott nem volt ritka a halalos telet sem, kivaltkeppen Otto- Georg Thierack
elnokke kinevezeset koveten. Thierack meggyzdeses naci jogasz volt, a part tagja,
1933-tl Szaszorszag igazsaggy-minisztere, kesbb a Birodalmi Legfelsbb Brsag
alelnoke. A kiszabott es vegrehajtott halalos teleteket tekintve 1934-ben 4, 1935-ben 9,
1936-ban 10 ilyen telet szletett 1936-tl, Thierack elnokolesetl kezdden azonban
a halalos teletek szama megugrott. 1937-ben 37 halalos telet szletett, amelybl 28-at
vegre is hajtottak. Az 1934-tl kezdd, a habor kitoreseig terjed idszakban (1939)
kozvetlenl a Nepbrsag ele legalabb 3400 neptars kerlt, es amennyiben
bneikert nem teltek ket halalra, gy is atlagosan legalabb hatevi fegyhazbntetesre
szamthattak. Fellebbezesnek termeszetesen nem volt helye.

16

A nemzetiszocialista jogalkalmazasban szervezetileg is fennallt egyfajta kettsseg. Ez

fkent abban nyilvanult meg, hogy kiemelt fontossagva nyilvantott politikai
gyekkel foglalkoz brsag (es fleg a Nepbrsag) gyakorlataval parhuzamosan
Nemetorszag szerte tovabb mkodtek a brsagok, a hagyomanyos rend szerint. Az j
brsagok felalltasa azonban nem hagyta erintetlenl a korabbi brsagok
joggyakorlatat sem hiszen a rendszer gyokeres szemleletvaltasan nem lehetett csak
gy fellemelkedni. Ez nem csak a bri jogalkalmazas dilemmainak feltarasan
keresztl vilagthat meg, hanem a puszta szamokon keresztl is. 1933. marciusa es
1934 januarja kozott a hagyomanyos rendszerben mkod brasok alig kevesebb, mint
2000 embert teltek el arulasert, illetleg hasonl szamban kerlt vizsgalati fogsagba
kommunista es szocialdemokrata meggyzdesek is. A brsagi rendszer naci rezsim
altal meg nem valtoztatott legalabbis strukturalisan erintetlenl hagyott reszen tehat
16

Richard J. Evans: A Harmadik Birodalmon Hatalmon, Park Konyvkiad, Budapest, 2013. 76-77. oldal

25

ugyangy megjelent az ideolgiai alapokkal erteljesen befolyasolt jogalkalmazas, mint

a tenyszeren ezen okbl letrehozott klonbrsagok rendszereben. Klon kiemelend,
hogy a halalos teletek celpontjai az esetek igen nagy szazalekaban, es a
nemzetiszocialista rendszer hatalomatvetelet kovet els evekben legfkeppen, a
kommunistak voltak. A kommunistak kozl els alkalommal negy ferfit teltek halalra,
es hajtottak rajtuk vegre a lefejezest mivel a vad szerint 1932. jniusaban reszt vettek
az n. altonai veres vasarnapon. Az esemeny azert valt hresse/hrhedtte, mert
alltlag kommunistak vegeztek a felvonul barnaingesek nehany tagjaval mint
azonban a kesbbi kutatasok bebizonytottak, a porosz rendrseg panikba esett tagjai
tzeltek. Termeszetesen a nemzetiszocialista jogalkalmazast ez semmiben nem
akadalyozta meg, es a Hermann Goringhez is kegyelemert folyamod vadlottak
kerelmet a helyi allamgyesz a kovetkezkkel kldte meg Goringnek: Az tletek
vgrehajtsa vilgoss teszi majd a kommunista rzelm emberek eltt helyzetk
slyossgt, sokig hat s elrettent hats figyelmeztets lesz nekik. 17
A halalos- es egyeb rendkvl slyos, sokszor koncepcis eljarasokra alapozott teletek
celja tehat legfkeppen az elrettentes, a politikai ellenzek eltakartasa, es a nemet nep
tisztasaganak megrzese voltak.

Azok az esetek, amelyek brsagi targyalas

szakaszaig jutottak, a fenti beteg romantika aldozataul estek. A nemet brsagi

jogalkalmazas ugyanis konnyeden akkceptalta azt a naci elkepzelest, hogy a
bncselekmeny (a bntetjog peldakent torten alkalmazasa azert folyamatos, mert
egyreszt ezekrl az esetekrl lenyegesen tobb leras elerhet, masreszt pedig a
nemzetiszocialista jogalkalmazas logikaja itt a legkonnyebben tetten erhet ettl
fggetlenl termeszetesen a polgari jog terleten hasonlan tortent az telkezes)
maganak a nemet nepnek /Volk/ okoz kozvetlen serelmet. Hogy ezt az elgondolast
megertsk, a nemzetiszocializmus egyik alaptetelet kell megvizsgalnunk, megpedig,
hogy a kozosseg erdeke mindig az egyen erdeke ele helyezdik. Tekintettel arra, hogy
az egyeni jogokban a naci rendszer kizarlag a nep, a kozosseg, a nemetseg diadalanak
akadalyat latta, vilagossa valik az az obstrukci, amelyet a nacik elkovettek az
alkotmanyos jogok ellen. Hitler maga is gyakran gnyoldott az alkotmanyos jogokon.
A weimari alkotmany szerepe olyannyira degradaldott, hogy gyakorlatilag egy naci
kinyilatkoztatassa silanytottak. A korabbiakban is idezett alkotmany egyik fontos
17

Anthony McElligott: Das Altonaer Sondergericht und der Prozess vom Blutsonntag c. mve nyoman

idezi: Richard J. Evans: I.m. 78. oldal

26

szakaszat, amely deklaralta a weimari koztarsasagban a nullum poena sine lege elvet
(Bntetni csak torveny alapjan lehet), a kovetkezre csereltek: Egy tett elkvetjre
akkor rnak ki bntetst, ha a trvny a cselekedetet bntetendnek nyilvntja, vagy ha
a tettes a np egszsges rzke szerint bntetst rdemel. A nep egeszseges erzeke
alatt termeszetesen a nep egeszseges nemzetiszocialista erzeket kell erteni. Az, hogy
mi szamt egeszsegesnek, kizarlag a Fhrer parancsan mlott, semmi mason bar a
szelsjobboldali felfogassal osszhangban a pozitv jogalkotast mindig megelzte a
negatv jogalkotas. A III. Birodalomban sokkal inkabb tilos volt megtenni valamit,
mintsem szabad.
A fenti logikat legegyszerbben egy egyebkent valban megtortent jogeseten
keresztl lehet bemutatni.

18

A hres - hrhedt nemet sorozatgyilkos, Bruno Ldke esete

megfelel pelda arra, hogy a korabeli nemet jogalkalmazas milyen iranyvonalak menten
kepzelte el a bnelkovetk felelssegre vonasat. Az eset a III. Birodalom cscsan,
1943-ban tortent. A Kopenick teleples melletti erdben egy asszony, nev szerint Rosa
Noack holttestet fedeztek fel. A holttesten fojtogatasra es nemi erszakra utal
nyomokat talaltak. Tekintettel arra, hogy az elkovetett cselekmeny milyen mertek
kegyetlenseggel parosult, a rendrseg, kovetve a fennall rendszer logikajat, a kozeli
kenyszermunkasok kozott kezdte meg a nyomozast. Ismet lathatjuk, hogy mar az eljaras
els szintjen megjelenik ez a kegyetlen felfogas: ilyen bntettet csak es kizarlag
alsbb rend szemely kovethet el, egeszseges arja neptars bizonyara nem. A
nyomozas (felsbb utastasra rendkvl gyorsan) eredmenyre vezetett: ratalaltak a
mentalisan visszamaradott, am addig a pontig teljesen artalmatlannak velt Bruno
Ldkere. Ldke maga volt a fnyeremeny: az 1928 es 1943 kozott eltelt idszakban a
kornyeken tortent gyilkossagok tobb, mint ketharmadat magara vallalta. Ldket a
brsagi eljaras abszolt mellzesevel, viszont rendkvli (propagandisztikusan is
generalt) sajtvisszhang mellett vizsgalatra atadtak egy elmekrtani eseteket vizsgal
intezetnek, ahol vegl elhunyt. Vizsgalati anyagai ha leteztek egyaltalan soha nem
kerltek el.
Mit mond el a fenti eset a naci jogalkalmazasrl? Ldke nyilvanvalan mentalis
problemakkal kzdott, ezt egy olyan szk kornyezetben, mint Kopenick es kornyeke
18

Anna Maria Sigmund: A szexualis elet nem magangy (szexualitas a Harmadik Birodalomban),

Eurpa Konyvkiad Budapest, 2011. 248-249. oldal

27

mindenki tudta a rendrseg is. Kihallgatasa innentl kezdve egyertelm nyomozati

kovetelmennye valt. Az alkotmanyosan is rogztett, illetleg a teljes jogszabalyi hatteret
ekkorra atitat felsbbrendseg eszmeje ebben az esetben nem a nepfaj vonalan indult
el hiszen Ldke a sz szoros ertelmeben arja volt hanem a naci gondolkodasmd
egy masik vertikalis megosztast lehetve tev besorolasan, megpedig, hogy azok, akik
mentalisan nem egeszsegesek, alsbbrendek a tobbieknel. A korban oly divatos
eugenikai (az eugenika tudomanya mindazokkal a hatasokkal foglalkozik, amelyek egy
faj veleszletett kvalitasait javtjak, es amelyek ezen kvalitasok lehet legelnyosebb
kifejldeset elsegthetik ezeket a hatasokat Galton egyebkent a darwinizmus
kiterjesztesen keresztl, fajokra levettve, oroklestani alapon vizsgalta)19 kutatasok
hatasara a jogalkalmazasban is erintett tudomanyosan tajekozott, es tajekozdni vagy
tarsadalmi reteg ezt a gondolatot tobbe-kevesbe elfogadta. A tarsadalom vallarl riasi
nyomast vettek le ezek a gondolatok, amelyek azutan a naci felfogas egyik alapjat
kepeztek. Gondoljunk bele: a bnelkovetk egytl egyig alsbbrendek, nem
erdemesek meg talan az eletre sem, egy reszk nem is ahhoz a fajhoz tartozik, amihez a
tobbsegi tarsadalo azaz nagy atlagban a csaladom, a barataim, a szomszedom, de meg
annak a szomszedja sem kovethet el semmi szornyseget. s amennyiben sikerl
kiiktatni a fajidegen elemeket, amennyiben sikerl az eugenikaval megtiszttani a
neptestet a kartevktl gy gyakorlatilag megsznik a bnozes, megsznik a
deviancia, es a tarsadalaom boldog egysegben egyesl. A mara abszurdnak es
felelmetesnek hangz utpisztikus gondolatok kozl tobb a korban teljesen
elfogadottnak,

st,

tudomanyosan

alatamasztottnak

minslt.

Goebbels

jogalkalmazassal szemben tamasztott hatarozott elvarasait gy fogalmazta meg:

Kvnatos, hogy a bestilis tmeggyilkost s ldozatainak meggyalzjt ne csak
egyszeren felakasszk. Azt javaslom, hogy gessk el lve, vagy ngyeljk fel! 20
Hogyan volt tehat lehetseges, hogy a br, mint egyen, a br, mint a jogalkalmazas
bastyaja atltette a nemzetiszocialista anyagi jogot, tovabba a kimondva
kimondatlanul jelenlev Fhrer-elvet a jogalkalmazasba?
Elszor is a bri kar a Fhrer, mint legfelsbb frum igazsagat nagyreszt fenntartasok
19

Francis Galton: Hereditary Genius: An Inquiry into its Laws and Consequences, Macmillan and Co.,

London, 1869.
20

Anna Maria Sigmund: I.m. 250. oldal

28

nelkl elfogadta. A csaszari korbl fennmaradt, szinte mar-mar romantikus vezer-elv

megmaradt, es gy nagy hatast gyakorolt a jogalkalmazasra. Meg azok a jogtudsok is,
akikben egyebkent az elvi lehetsege felmerlt annak, hogy a Fhrer gyakorlatilag
kozvetlenl teletekre kihat parancsai esetleg adott esetekben a brak altal
fellvizsgalhatak lennenek, teljesen elvakultan erveltek amellett, hogy ezt is csak es
kizarlag a nemzetiszocialista alapelvek, a nemet nep es faj vedelmeben lehet megtenni:
Der nationale Rechtsstaat als vlkische Lebensordnung baut auf dem Volke auf,
dessen Erhaltung in seinem Rassebestand . . . die Grundlage jeder politischen und
kulturellen Aufwrtsentwicklung ist. /A nemzeti jogllam, mint npi letrend a npbl
pl fel, fenntartja annak faji hovatartozsa ... minden politikai s kulturlis fejlds
alapja ez./ 21
Ezen fell a weimari alkotmanyban oly szeleskoren megallaptott szabadsagjogok a
nacik hatalomra kerlesevel gyakorlatilag megszntek. Teljesen egyertelm mdon, a
nem arja szarmazasak gyakorlatilag jogfosztotta tetelevel, a politikai partok
betiltasaval (es a nem a partgondolkodasnak megfelelen gondolkodk szisztematikus
ldozesevel), lehetseget teremtettek a braknak arra, hogy olyan tulajdonsagokat
vegyenek figyelembe egy-egy telethozatalnal, ami korabban fel sem merlt a weimari
rendszerben de legalabbis nem nyltan. Mit jelent ez? Egy szval: egyszersodest. A
bri jogalkalmazasi metdus nagyban egyszersodott abbl a szempontbl, hogy
valakinek valaminek a jogossagat, jogat mar akar szarmazasa, politikai
meggyzdese stb. alapjan el lehetett donteni. Dr. Roland Freisler, naci jogasz es br
szerint: Az alapjogok, amelyek az egynek szmra szabadsgokat teremtenek, az
llam ltal rintetlenl, sszeegyeztethetetlenek az j rezsimmel. 22
2. A fggetlenseg latszata a naci jogalkalmazas
A bri jogalkotas ezzel egeszen furcsa hangslyt kapott. A naci rendszerben ugyanis a
braknak gyakorlatilag alkotmanyos alapokon joguk volt donteseikkel fellbralni a
torvenyeket, amennyiben azok a br egyeni erzete alapjan nem egyeztethetek ossze a
21

Ernst Klee: Das Personenlexikon zum Dritten Reich. Wer war was vor und nach 1945. Fischer Kiad,

Frankfurt am Main 2005, 325. oldal

22

Karl Loewenstein: I. m. 803. oldal

29

nemzetiszocialista ertekekkel. Erre azert volt szkseg, mert az egesz jogrendszer

koherens atalaktasa ennyi id alatt lehetetlen volt. Termeszetesen ez jabb koherencia
kerdeseket vet fel: amennyiben ilyen mdon fggetlenedik a br az rott jog betartasa
all, vajon a Fhrer kozvetlen jogalkotasatl is elterhet? A valasz termeszetesen nem. A
Fhrer altal alkotott jogot ugyanis sokkal inkabb tekintettek a nemet neplelek
kifejezdesenek, mint a korabbi, korcs weimari jogalkotast. Dr. Roland Freisner, aki
1942-tl 1945-ig volt a hrhedt Nepbrsag elnoke, a brak nepi lelkiismeretere
alapozott furcsa kettsseget gy fejezte ki: A brnak ktelessge legbels valjt
megvizsglni, hogy sszhangban lljon a Fhrerrel. Elsknt ezt a feladatot a
trvnnyel sszhangban vgzi el. A trvny tovbbra is a Fhrer legjobban
krlhatrolt, les parancsa, a Fhrer parancsa pedig tovbbra is a legnemesebb s
legbiztosabb kifejezdse a np lelkiismeretnek23 Kialakult tehat egy ketts rendszer a
bri jogalkalmazasban: a torveny figyelembevetele akkor klonosen, ha az
kozvetlenl a Fhrertl ered, de akkor is, ha egyebkent ervenyes es hatalyos tovabba a
br bels parancsa aminek viszont egyeznie kell a nepi lelkiismerettel, vagyis a
Fhrer lelkiismeretevel. Az ezen a szrn atengedett vilagkep kellett, hogy
meghatarozza a nemzetiszocialista brak minden egyes donteset, minden teletet. A
Porosz Kozigazgatasi Brsag elrevettette, hogy a brak alapveten nem terhetnek el
az rott jogtl, mert ez ellentetben allna a nmezetiszocialista vilaglatassal. Ugyanakkor a
rendszer maga gy van megalkotva es kitalalva, hogy a generalklauzulak lehetve
teszik a fennall jogi tudat alkalmazasat, ami nem mas, mint maga a nemzetiszocialista
szellem.24

A fenti megfogalmazas nyoman ra is terek a III. Birodalom jogalkalmazasanak egy

jabb jraertelmezett terletere, ami a fenti jogelvek alkalmazasat lehetve tette: a
meltanyossagra. Sietek leszogezni, hogy korantsem arrl a meltanyossagrl van sz,
amit mai demokratikus jogallami - ertelemben hasznalunk. Mai ertelemben a
meltanyossag egyik fontos feladata, hogy az rott jog altal le nem fedett elethelyzeteket,
illetleg figyelembe nem vett lehetsegeket es az ezek altal hagyott lyukakat kitoltse.
A

braknak

torvenyi

rugalmassag

jegyeben,

generalklauzulak

es

egyeb

jogszabalyalkotasi megoldasok altal lehetsegk van arra, hogy a jogot ne csak

alkalmazzak, de ertelmezzek is. Ezen fell mivel az altalanos torvenyeket,
23, 24

Karl Loewenstein: I. m . 804. oldal

30

jogszabalyokat egyeni elethelyzetekre kell vonatkoztatni, az ebbl add eltereseket

korrigalhatjak.
A nemzetiszocialista jogban ezzel a szemben a meltanyossag intezmenye nem szolgalt
masra, mint a meg at nem alaktott weimari jogba a naci eszmeknek torten
integralasara. Ahol ez meg nem tortent meg jogalkoti szinten, ott a meltanyossag
jegyeben jogalkalmazi szinten kellett megtortennie. A jog effele interpretacija
konnyeden megvaltoztatta az rott jogot gyakorlatilag anelkl, hogy elvben attl eltertek
volna. Ezek a gondolatok szinten legfkeppen a fent emltett Dr. Roland Freisler, illetve
Louis Rudolph Franz Schlegelberger, Birodalmi Igazsaggyminiszter (1941-1942)
fejtegeteseiben jelennek meg (gy klonosen: Schlegelberger: Das Recht der Neuzeit.
Vom Weltkrieg zum nationalsozialistischen Staat. Ein Fhrer durch das geltende Recht
des Reichs und Preuens von 1914 bis 1934., Franz Vahlen, Berlin, 1934.)
Nem hunyhatunk szemet afelett a jogosan felmerl kerdes felett sem, hogy a bri
jogalkalmazas precedenseket teremt. gy van ez akkor is, ha kontinentalis
jogrendszerrl beszelnk, hiszen a weimari torvenyhozas igyekezett kialaktani a
brsag, mint hatalmi ag olyan rendszeret, amelyben a jogertelmezes nagyban
tamaszkodott a korabbi teletekre (megnyilvanulva egyreszt a res iudicata elismert es
kiemelt szerepeben), masreszt a Legfelsbb Brsag konkret esetekben kialakult, vagy
elmeleti jogertelmezesere amely kotelez ervel brt az alsbb bri frumok szamara.
A nemet Legfelsbb Brsagnak - a feljebbviteli eljarasok legvegs frumanak szerepen
kvl erteljes jogertelmez szerep is jutott. Ezzel el is jutottunk a problema
magjahoz. Hogyan ertelmezhet a legalabbis reszleges jogfolytonossag jegyeben az,
hogy a korabbi precedensek, illetve jogegysegi dontesek nyilvanvalan nem allnak
nem allhatnak osszhangban a kesbb meghozott teletekkel?
A nemzetiszocializmus ezt is mint gyakorlatilag minden mast huszarvagassal oldotta
meg. Az 1934-ben meghozott,

Gesetz zur Anderung von Vorschriften des

Strafverfahrens und des Gerichtsverfassungsgesetzes (A bnteteljaras es a brsagi

torveny mdostasarl szl torveny) elnevezes torveny mentesti a Legfelsbb
Brsagot barmely, korabban meghozott precedensertek telete illetleg allasfoglalasa
all, megteremtve ezaltal a lehetseget, hogy kotottsegek nelkl hozzon donteseket.
Ezaltal termeszetesen az alsbb bri frumok is mentesltek a jogegysegi hatarozatok
31

betartasa all hatvanyozottan ervenyeslhetett tehat a Fhrer akaratanak elterbe

alltasa.
A bri fggetlenseg szinten elsdleges kerdesse valt a nemzetiszocialista jog szamara.
Nyilvanval volt, hogy a weimari, demokratikus ertelemben vett bri fggetlensegnek
vege a br politikai iranyvonalak menten kell, hogy meghozza donteseit. Latnunk
kell, hogy a naci jog nem tekintett a sajat elkepzeleseire politikakent. Egyetlen, orok
erveny igazsagkent tekintett rajuk. Amit ma minden demokratikus jogallamban
gondolkod ember slyos politikai befolyasolasnak tekintene, az a kor jogalkoti es
jogalkalmazi szemleleteben nem volt mas, mint az igazsag kiterjesztese. rdekesseg,
hogy az alkotmany azon szakasza, amely biztostotta a brak fggetlenseget, formalisan
nem kerlt megvaltoztatasra vagy hatalyon kvl helyezere a III. Birodalom fennallasa
alatt. Formalitasaban hiaba maradt azonban fenn, tartalmaban gyakorlatilag tokeletesen
kirlt.

Azokat

brakat,

akik

nem

feleltek

meg

lelkiismeretkben

nemzetiszocialista rendszer elgondolasainak, azonnal elmozdtottak, jobb esetben

hivatalukbl torten felmentessel, rosszabb esetben, mint politikailag nem kvanatos
szemelyeket, koncentracis taborba zarassal bntetve ket. Ezt a kockazatot igen
kevesen vallaltak. Az allami rahatas akkora volt minden intezmenyben nem csak a
bri karokon, de a kozigazgatasban is hogy meg ha nem is halalos telettel ert volna
fel nyltan ellentetes dontest hozni a nemzetiszocialista szellemmel, de karrier
szempontjabl egeszen biztosan felert volna egy ongyilkossaggal.
Nem akarom azonban a vegletekig kielesteni a korabeli nemet jogalkalmazasrl
kialakult kepet. Ami a bntetjogban olyannyira tetten erheten megjelent, mint a
nemzetiszocialista eszmek elfogadasa, mas jogagakban nem volt ennyire feltnen
jelen. A regi jog tovabbelese nagyreszt zavartalan volt peldaul a valasok, vagy a
szerzdesekkel kapcsolatos jogesetek eseteben. Ugyanez a szrke zna allt fenn a
jogaszkepzes vilagaban is. Mg peldaul a Kielben talalhat jogi egyetem hres volt naci
befolyasoltsagarl, addig Frankfurtban a jogi egyetem konyvtaraban megtalalhatak
maradtak zsid szerzk munkai is. Ezen fell nem kerlt ellenrzesre az rakon val
megjelenes, a hallgatk sajat maguk urai voltak. rdekessegkeppen elmondhat, hogy a
politikai nyomas ebben az esetben nem az oktati kar, hanem a diaksag fell erkezett
naci diakszervezetek formajaban.

32

A bri kar sem klonosebben tiltakozott a bevezetett jogszabalyi valtozasok, illetleg a

viharos gyorsasaggal kialakult, kialaktott jogalkalmozi gyakorlat ellen. A kritikus
hangok kimerltek peldanak okaert abban, amikor az igazsaggy-miniszterium egy
hivatalnoka egy statisztikai elemzeshez fzott jegyzeteben ravilagt, hogy egy lefejezett
eltelt az telet vegrehajtasakor epp, hogy betoltotte a 19. eletevet. A kritikanak
termeszetesen semmilyen szinten nem tamadt legalabbis pozitv visszhangja. Mint
ahogy azt a mersekelt felhaborodast sem kserte erdekldes a hatalom reszerl,
amely azert alakult ki, mert Albert Kayser volt Reichstag kepviselt, mint kommunistat,
halalra teltek. Az teletet 1935 december 17. napjan vegrehajtottak.
A jogalkalmazi apparatusra a hatalom reszerl riasi nyomas nehezedett. Reinhard
Heydrich, a Fhrer akaratanak legkegyetlenebb vegrehajtja szerint a hagyomanyos
brsag tl gyakrnak szabnak ki olyan bnteteseket, illetleg hoznak olyan teleteket,
amelyek tl enyhek a normalis kozvelemeny szerint. Hans Frank, aki a birodalmi
igazsaggyi megbzottkent a Nemzetiszocialista Nemet Jogaszok Szovetsegenek
vezetje volt, 1936-ban megjelent kialtvanyaban a kovetkezkeppen fogalmazott: A
br nem, mint az llam hatalmnak kpviselje kerl a polgr fl, hanem mint a
nmet np l kzssgnek tagja. Nem az a dolga, hogy segtsen vgrehajtani egy
olyan trvnyt, amely a nemzeti kzssg felett ll, vagy, hogy valamifle egyetemes
rtkrendet alkalmazzon. Az a feladata, hogy biztostsa a faji kzssg fennll rendjt,
kiiktassa a veszlyes elemeket, eltljen a kzssgre rtalmas minden cselekedetet, s
dntbrknt jrjon el a kzssg tagjai kztti vits gyekben. A jogi forrsok
rtelmezsnek alapjul a nemzetiszocialista ideolgia, azon bell is elssorban a prt
programjban s a Fhrernk beszdeiben kifejezett elvek szolglnak. 25
Termeszetesen nem lehetnek illziink azzal kapcsolatban, hogy a bri kar, vagy a
jogaszi era ne tette volna bizonyos reszben mindenkeppen magaeva a naci eszmeket,
tobbek kozott ami a zsidsag kizarasat illeti. A jogaszokat kamaraba kenyszertettek (Az
n. Reichsrechtsanwaltskammer 1933-ban rendeletileg kerlt felalltasra, vezetit
maga kozl valasztotta, es tagjai felett teljes kor hatalommal rendelkezett). A naci
eszmekkel val szembeszegles klonboz jogosultsagok megvonasat, es slyosabb
esetben azonnali kizarast vont maga utan a kamarai szabalyoknak megfelelen az
25
26

Richard J. Evans: I. m. 80-81. oldal

Karl Loewenstein: I. m . 804. oldal

33

illet tobbe nem praktizalhatott. A vonatkoz jogszabalyi mdostasokat igazsaggyi

miniszteri rendeletek hoztak meg amelyek alapjan vegl (1938) nyltan kimondasra
kerlt, hogy a jogaszi kamaranak csak es kizarlag az lehet tagja, aki harcos
nemzetiszocialista eszmeket vall.26 Azaz gyakorlatilag sem praktizalasi idhoz, sem
gyakorlathoz (termeszetesen vegzettseghez igen) nem volt kotve a kamarai tagsag. A
jogaszi era idegen elemektl val megtiszttasanak termeszetesen nem ez volt az
egyetlen lepese a rendszerben. A zsidsag reszvetele a kozeletben, az ertelmisegi es
tudomanyos palyakon, gy a jogaszeletben is szamottev volt. A legszembetnbb
hianyossagok a tudomanyos eletben leptek fel a naci rezsim hatalomra kerleset
koveten. A legjobb pelda erre nem mas, mint maga Albert Einstein, aki az ersd naci
befolyas ell meneklt klfoldre, es fejtette ki az emberiseg szamara maig hat
tudomanyos tevekenyseget mint oly sokat masok is. A jogaszi kozeget sem kmelte
meg ez a valtozas. Azok a jogaszok, es jogtudsok, akik nem eszmeltek idejeben a
leselked veszelyre, es nem emigraltak, a lehet legdurvabb intezkedesekkel
szembesltek pusztan szarmazasuk vagy politikai meggyzdesk okan. A hres
emigralk koze tartozott peldaul Karl Loewenstein jogtuds, akinek cikkei es
ertekezesei mind a mai napig hen vilagtjak meg a nemzetiszocialista jogrendszer
reszleteit.
A Breslaui Varosi Brsag 1932. marcius 11. napjatl kezdve kenytelen volt harom
napos telkezesi sznetet elrendelni. Miert? Azon egyszer okbl, hogy a brsagon
dolgozk legalabb otven szazalekat a barnaingesek egyszeren erszakkal eltavoltottak
az epletbl, st, a praktizal 364 gyved kozl ossszesen 17 mehetett vissza egyaltalan
az epletbe. Sajnalatos mdon a jogaszszakman bell nem tkozott tlsagosan nagy
ellenallasba sem a fenti, sem a mas varosokban veghezvitt hasonl akcik. Legjobban a
hozzaallast talan Raimund Pretzel brsagi gyakornok szavaival lehetne erzekeltetni:
Egy barnainges odajtt hozzm, s megllt az rasztalom eltt. - Maga rja?
Gondolkods nlkl azt feleltem: - Az vagyok. ... Mr ks volt, szgyent reztem, azt,
hogy kudarcot vallottam... Milyen mltatlan dolog, hogy egy ilyen vlasszal kellett
megvsorolnom a jogomat, hogy csak gy maradhattam ott bkben a paprjaimmal! 27
A fenti idezetbl jl latszik, hogy ha esetlegesen bels ellenteteket is szlt a
barnaingesek eljarasa egyes jogaszokban, annak nem mertek, vagy nem akartak
hangot adni. Elbbrevalnak ereztek a sajat biztonsagukat, a sajat karrierjket, mintsem,
hogy megvedjek, de legalabbis megprbaljak megvedeni kollegaikat az erszakos
zaklatasoktl.
34

IV. "A nmet np felvirgoztatsa" - a rabladztats, a pnzgyi oldal

A nemzetiszocializmus kiutat gert a gazdasagi recesszibl, amely Nemetorszagot
slytotta az I. Vilaghabort koveten. Az a melyen gyokerez felfogas, hogy a
hatorszagban tevekenyked nepidegen elemek ellehetetlentettek a fronton harcolk
utanptlasat (trdofes-elmelet), tovabba, hogy a zsidsag ternyerese a politikaban es a
gazdasagban a gyztes hatalmak szolgajava silanytotta Nemetorszagot, hatalmas
nepszersegre tett szert meg azok fejeben is hasonl gondolatok motoszkaltak, akik
egyebkent semmi masban nem szimpatizaltak a nacikkal.
rdekes szempont gazdasagilag es penzgyileg elemezni, hogy az I. Vilaghabor
Nemetorszagra nezve milyen elkepeszt hatranyokkal jart. A nemzetkozi sznteren az
orszag abszolt visszaesett, de bels gazdasaga talan meg nagyobb csapast szenvedett a
vereseg kovetkezmenyeinek okan. A habor eveiben az elelmiszerarak tobb, mint szaz
szazalekkal novekedtek, kesbb hiperinflaciba torkollva. A hadsereg bekeszerzdesben
tortent letszamkorlatozasa a hadiipart gyakorlatilag megsemmistette Nemetorszagban
a hadsereg letszamanak korlatozasa, a hadikiadasokra fordtott osszegek befagyasztasa,
a haditechnikai fejlesztesek es geppark megszntetese es a szovetsegesnek torten
jvatetel fizetese hatalmas teherkent nehezedett a koltsegvetesre. A munkanelkliseg
hatalmas temben ntt a nacik hatalomrakerlesenek idejen korlbell 6.000.000
fnel jart.
A naci megoldas alapjat mind ideolgiailag, mind penzgyileg elssorban az
antiszemita intezkedesek, tovabba a szegenyebb nepretegek altal megvetett burzsoa
reteg megadztatasa kepeztek. A burzsoaziaval kapcsolatosan ambivalens hozzaallas
fedezhet fel a III. Birodalomban: mg a naci partvezetes, elen Hitlerrel, a hatalom
atvetelet nem kis reszben a fels tzezer hathats tamogatasanak koszonhette, illetleg
a hadiipar felviragoztatasa szinten jreszt a nemet nagyiparosok (Krupp, Siemens)
segtsegevel johetett letre, addig a nemzetiszocialista politikai retorikaban gyakran
jelent a gazdagok nagy mertek adterhekkel slytasanak szksegessege. Az
alsbbrend zsidsag vagyonanak szisztematikus, brokratikus es kegyetlen
bekebelezese pedig a III. Birodalom egyik f beveteli forrasava lepett el nem
35

beszelve arrl, hogy ennek okan tobb szazezer, ha nem tobb milli neptars szocialis
igenyeit hagyhattak figyelmen kvl azaz a kiadasi oldal is kezelhetbbe valt. A
korabeli nemet allami gazdasagi intezmenyek, szereplk kozelebbi vizsgalatahoz
erdemes megismerkednnk nehany intezmennyel.
A kozponti bank szerepet a Reichsbank /Birodalmi Bank/ toltotte be. A kormanyzati
oldal szakminiszteriumai a Reichsfinanzministerium /Birodalmi Penzgyminiszterium/
es a Reichswirtschaftsministerium /Birodalmi Gazdasagi Miniszterium/ voltak. Ezen
intezmenyekrl egytl egyig elmondhat, hogy az id szkossege ellenere igen j
ritmusban voltak kepesek alkalmazkodni a fellrl jov, parancsszer jogalkotas
szeszelyeihez. A kozigazgatasban es allamigazgatasi terleten dolgoz jogaszoknak
jutott az a nehez feladat, hogy tobbek kozott a nrnbergi torvenyeket, amelyek elrtak a
kozelet arjastasat, effektven atltessek a gyakorlatba. Ennek a nyomasnak es
igyekezetnek a hatasara szletett meg a Birodalmi polgarsagrl szl torveny els
kiegeszt rendelete /Erste Verordnung zum Reichsbrgergesetz/, amely minden
kozalkalmazott, allami tisztvisel stb. reszere nyilvanvalva es a hetkoznapokban is
alkalmazhatva redukalta a naci ideolgia faji alap megkozelteset. Az ideolgia az
euganika fentebb emltett, nehezen ertelmezhet gondolatkoret vette alapul. Ez azonban
nem sokat segtett akkor, amikor egy kozigazgatasban dolgoz jogasznak kellett
eldontenie, hogy az illet eleg zsid e ahhoz, hogy a vagyona teljes allami
kisajattasra kerljon. A rendelet alapveten gyakorlati oldalrl kozeltett a kerdeshez.
Rogztesre kerlt a fajzsid /Volljude/, a felzsid /Halbjude/ es a keverekzsid
/Geltungsjude/ fogalma. A jogaszok a rendelet megalkotasatl kezdve gyakorlatilag
automatizaltan, a nagyszlk vallasi hovatartozasa alapjan allaptottak meg az illet
faji tisztasaganak merteket.28 Mindezek fontos informacik, ha meg akarjuk erteni,
milyen precz kegyetlenseggel szerzett Hitler penzgyi alapokat a II. Vilaghabor
megindtasahoz ami eltt es alatt a hadiipar teljestmenyenek soha nem latott novelese
volt hivatott tovabb fedezni a kiadasokat.
A hatmilli fs munkanelkliseg felszamolasa ugyanis kozponti kerdesse lepett el.
Munkat, munkat, munkat - slykolta Hitler a kozvelemeny fele 1933-ban, hatalomra
kerlese eveben. A Birodalmi Munkagyi Hivatal /Reichsanastalt fr Arbeit/ jelentese
28

Gotz Aly: Hitler Nepallama (Rablas, faji habor es nemzeti szocializmus), Atlantisz Konyvkiad,

Budapest, 2012.

36

alapjan ez a cel meg is valsult: 1936 ban mar csak 2,5 milli, 1937-ben pedig
1.610.000 munkanelklirl szlt az eves jelentes. A berek es jovedelmek ennel az
temnel jval lassabban, de emelkedest mutattak. 1938-ra sikerlt elernik jra az
1928-as szintet. Ezek az eredmenyek azonban elegendnek bizonyultak ahhoz, hogy a
nepbl legalabbis ne ellenseges erzletet valtsanak ki a kormannyal szemben, st, egyre
ntt a rendszert tamogatk szama.29 Ennek azonban slyos ara volt. A penzgyi
stabilitas csupan latszatkent lebegett a nemetseg szeme eltt, elhomalyostva a hatterben
zajl kizsakmanyolast, gyilkossagok tomkelegeit, a habors- es rabladztatas es
politika valdi arcat.
Az 1933 es 1935 kozotti idszakban nttek a koltsegvetes bevetelei. Ennek oka
egyreszrl az adzasi politikaban keresend: az adbl szarmaztathat bevetel 25 %-os
emelkedest mutatott. Ugyanakkor

a fenti okokbl a munkanelkliseg kezelesere

fordtott kiadasok jelentsen csokkentek. Az adzasi politika az irtzatos mertek

kiadasokat volt hivatott fedezni. A weimari idszakban bevezett tarsasagi ad az egesz
birodalom terleten osszessegeben a ketszeresere emelkedett, az adjvarassal
korabban fennall visszaigenyles merteket azonban allamilag csokkentettek. gy a
nagyvallalkozasok reszerl hatalmas osszegek kerltek befizetesre az allamkasszaba
nem beszelve arrl, hogy ezek a vallalatok nem formalis ton is tamogattak a partot.
Szamadatokkal alatamasztva a tarsasagi ad birodalmi adrendszerben betoltott
fontossagat: mg az 1935-os evben ezen adnembl 600 milli birodalmi marka
vandorolt az allamkasszaba, 1938-ban mar 2,4 milliard. A penzgyi nyeresegen kvl a
politikai hozam sem volt elhanyagolhat. A nemet munkassag szinte egysegesen az j,
szocialista indttatas reformok koze sorolta a tarasagi ad megemeleset. A politikai
meggyzdes az adzasi rendszer atalaktasaba melyen beagyazdott, pontosan
ugyangy, ahogy a jogrendszer es a kozigazgatasi rendszer gyakorlatilag minden
elemenek reszeve valt. 1934. oktbereben a jovedelemadrl szl torvenyben az
admentes adalap osszege nagy mertekben felemelesre kerlt, amely intezkedessel a
viszonylag alacsony jovedelemmel rendelkezk fele tett a nemzetiszocialista
adpolitika engedekeny gesztust. Az adzasi kedvezmenyeket a tobbgyermekes
csaladoknak klon megallaptott nepessegpolitikai intezkedesek tettek meg vonzbba.
Hazassagi es szocialis segely, tanulmanyi segely, csaladi ptlek es lakasfelszerelesi
tamogatas kerlt bevezetesre.30 A propaganda termeszetesen nem gyzte hangslyozni
29, 30

Gotz Aly: I. m. 57 62. oldal

37

az intezkedesek jelentseget, annak ellenere, hogy a jl hangz tamogatasokra fordtott

osszeg az allamkassza oldalarl viszonylag keves volt. Az adztatasi gepezet ennek
ellenere nem allt le a kiadasi oldalon felmerl rias allami beruhazasok es a
fegyverkezes, ezen fell a naci part potentatjainak kielegthetetlen kapzsisaga miatt a
III. Birodalomnak bevetelekre volt szksege.
Ezek a bevetelek azonban csak ideig-raig szarmazhattak a nep megadztatasabl. A
politikai megfontolasok mindig fellrtak a racionalitast a nepre nem lehetett tobb
adt kivetni, barmekkora adssagban is volt az allam. A nemet penzgyi szakemberek
altalanos allaspontjat az allami penzgyek allapotarl jl tkrozi, hogy 1937-ben egy
Hermann Goring mellett dolgoz penzgyi szakember azt a javaslatot terjesztette el,
hogy a habor megindtasahoz a mar kivetett adkat a kovetkezk szerint volna
szkseges emelni: a tarsasagi adt legalabb 60 szazalekkal, a jovedelemad merteket 50
szazalakkal, 8 szazalekos emelest javasolt a berbl szamaz jovedelmekre, 30-100
szazalekot a mas forrasbl szarmaz jovedelmekre, es 200 szazalekos emelest a
vagyonadra. A populista felfogas termeszetesen gatat vetett az ilyen elrugaszkodott
elkepzeleseknek megis lathatjuk, hogy mekkora mertek kiigaztast lattak
szksegesnek es helyesnek a szakemberek ahhoz, hogy a birodalmi kiadasok fedezete
biztostott legyen. Ennek ellenere semmi hasonl mertek tovabbi adztatas nem tortent
a penzgyi kiigaztas erdekeben. Hitler a kovetkez allaspontra helyezkedett: a Fhrer
parancsra

mrskelni

kell

magasabb

jvedelmeket

vagy

knyszer-

klcsnktvnyekkel, vagy pedig progresszv nyeresgadval. 31

A habor

megindtasahoz

megteremtesenek

es

finanszrozasahoz

mozgatrugja

az

1939.

szkseges

penzgyi

augusztusaban

alapok

megalakult

Birodalomvedelmi Minisztertanacs /Ministerrat fr die Reichsverteidigung/ lett.

Jogalkotasi alapjakent a hadigazdasagi rendelet /Kriegswirtschaftsverordnung/ szolgalt.
A populizmussal kevert penzgyi ketsegbeeses szlte jogszabaly es testlet mindent
megtett azert, hogy megvalsthat legyen a politikailag erzekeny nepretegek tovabbi
adztatasa nelkl is a beveteli oldal es a kiadasi oldal egyenslyban tartasa. A
jogszabaly a keszpenzhalmozast bncselekmenykent tartotta szamon, es bevezette a
habors ptlekot. A ptleknak azonban a nemzetiszocialista jogalkotas olyan magas
jovedelmi hatart szabott, hogy mindosszesen a jovedelemad-koteles nepesseg negy
szazalekat erintette egyaltalan. Valamilyen mdon azonban ellenslyozni kellett a
neptomegek megadztatasanak hianyat: ezt a III. Birodalomban a tlrak, a vasarnapi es
38

egyeb nnepnapi ptlekok eltorlesebl befoly, ki nem fizetett berosszegek

allamostasabl is fedeztek. Ezen fell megadztattak, illetleg pontosabban
fogalmazva hatsagi aremelest hajtottak vegre a dohanytermekeken, illetleg ugyangy
jartak el az egetett szeszek, tovabba a sor es a pezsg tekinteteben. Latszlag a nemet
penzgyi racionalitas gyzedelmeskedett. 32
Ez azonban korantsem tetszett a naci vezetknek. Goebbels klonos megvetest
tanstott a brokratak irant, akik szerinte szant szandekkal akadalyoztak a nemet nep
felviragoztatasat.

gy

1940-tl

kezdden

valamennyi,

korabban

emltett

munkaptlekbl szarmaz jovedelem tekinteteben eltoroltek az ad- illetleg

tarsadalombiztostasi jarulekokat. Kesbb, a habor alatt az adztatasi politika beveteli
oldalat atszov populizmus es politikai elvakultsag okan fellep, kiadasokhoz kepest
fennall engedekeny felfogasat Martin Bormann szavaival a kovetkezkeppen
foglalhatjuk ossze: A Fhrer hangslyozta: 1. Igazbl az lenne a legjobb, ha a
hbor alatt eltekintetnnk az ademelsektl! A legjobb a hbors nyeresgek hbor
utni egyszerre trtn leflzse lenne! 2. Ha a hbor alatt adztatni akarunk, akkor
csak a jvedelemad emelsvel! Ez esetben csak 6000 mrka fltti adztats. 3. A
vsrler leflzse. A Fhrer tbbszr hangslyozta, a nagy bevtelek csak kevss
terhelik a vsrlert. Mindssze a mvszeti trgyak s hasonlk rait viszik fel, s ez
teljesen veszlytelen. A szles tmegek vsrlerje a lnyeges! Nekik a mindennapi
let dolgai kellenek, ezeket prbljk megszerezni lelmiszert, ruht stb. 33
Tovabbi beveteli forrast jelentett a jmdak megadztatasa. A nemzetiszocialista
politikai gondolkodasmdba minden gond nelkl belefert a magasabb jovedelmek
progresszv alapon, de tlzan megnovelt adterheinek tovabbi emelese eltekintve
termeszetesen a part felsvezetesetl, es magatl a Fhrertl. Az alapvet celkitzes a
haborhoz elengedhetetlen penzgyi alapok megteremtese volt, meg ha ezt a celt
szocialis intezkedesekkel feledtetni is prbaltak. A habors penzgyar 1939.
szeptembereben indult be, amikor hadigazdasagi rendelet tjan koteleztek Nemetorszag
osszes vallalkozasat, hogy azt a tobblethasznot, amelyet a haborval osszefggesben
(hadigazdasagon keresztl) termelnek, az allamkincstar reszere fizessek be. A naci
elkotelezettseg azonban nem tlsagosan hatotta meg a nemet vallalkozkat az
adkikerles aranya igen magas volt. Az 1939-es rendelet klonall hivatalt, az n.
31, 32
33

Gotz Aly: I. m.

Bormann, 1943. marcius 3.

39

Arbiztostasi Hivatalt /Preiskommissariat/ hozott letre a habors nyeresegbl szarmaz

bevetelek kezelesere. Miutan azonban ennek hatekonysaga alacsony maradt, 1941.
januar 1. napjaval a kvazi adnem behajtasa a Penzgyminiszterium hataskorebe kerlt
at. Els miniszteriumi intezkedeskent a haszontobblet als savhatarai leszalltasra
kerltek ezzel ntt a vallalkozasok befizetesi hajlandsaga, es tenylegesen
konyvelhet bevetele keletkezett az allamkincstarnak. Szamokban kifejezve ez a
kovetkezket jelentette: 1941 es es 1942 es evben 750 milli birodalmi marka, 1942
1943 ban pedig mar 1,3 milliard. A vallalkozasok adterheinek novelese azonban itt
nem ert veget. A vallalkozasok terhelese tehat hatalmas mertekre ntt a korabban
emltett tarsasagi ad emelesekkel osszessegeben elerte a Nemetorszagban a habor
miatt megnovelt kozterhek mertekenek 75 szazalekat.34 Otto Donner, Hermann Goring
penzgypolitikai tanacsadja ezt a helyzetet a kovetkezkeppen rta le: A
jvedelemad meredek progresszija a trsasgi adval egyttesen biztostja a nagy
keresetek viszonylag maga hozzjrulst az llami szksgletek kielgtshez. 35
Rendkvli egyvelege mutatkozik meg az adzasi politikaban a populista naci
felfogasnak, es a realista penzgyi elgondolasoknak. Ezen elkepzelesek legjellemzbb
lecsapdasa volt a III. Birodalom adjoganak egyik vesszparipaja, az n. hazberad. Az adnem adpolitikai alapjat az az elgondolas kepezte, hogy azok, akik
ingyen-jovedelemmel

rendelkeznek,

vagyis

kifejezetten

haztulajdonosok,

fokozottan jaruljanak hozza a kozterhek viselesehez. Furcsa mdon a Fhrer klonosen

fontosnak talalta ezt az oldalat az adztatasnak mintha szegenyes becsi eveinek
lenyomata koszonne vissza, amikor a haztulajdonosok es fberlk sorra adtak ki az tjat
az osztrak fvarosban. Az adnem alapjat a weimari koztarsasagban bevezetett ad
kepezte, aminek hattereben azonban erteljes kenyszersegi megfontolasok alltak,
politikai elkotelezettseg nem. Annak visszavonasara mar bevezetesekor geret tettek. A
nemzetiszocialista hatalomatvetel miatt azonban ez az geret soha nem teljeslt st.
1942 ben a III. Birodalomban bevezetesre kerlt az n. hazberad-megvaltas
/Ablosung der Hauszinssteuer/, ami gyakorlatilag egyszeri adelleg befizeteset
jelentette, hatalmas terhet rva ezzel a haztulajdonosokra. Az egyszeri intezkedesbl 4,5
33 ,35

Gotz Aly: I.m. 91. oldal

36

Hans Mommsen: Der Nationalsozialismus. Kumulativa Radokalisierung und Selbstzerstorung des

Regimes,Meyers Lexikon, Mannheim-Becs-Zrich, 1976. 785-790. oldal

40

milliard birodalmi marka bevetel szarmazott. Minden jogallamban az ilyen egyszeri

megvaltast koveten joggal lehetne szamtani az adott adnem kivezetesere, eltorlesere.
Nem gy azonban a III. Birodalomban a propaganda altal sztott es feltzelt,
haztulajdonosok ellen iranyul nepharag, illetleg a beveteli forras kiaknazasanak
tovabbi lehetsegei a haztulajdonosok klonadjanak jbli kivetese logikus lepes
volt a hatalomtl. Hans Mommsen, hres nemet tortenesz, Der Nationalsozialismus.
Kumulativa Radokalisierung und Selbstzerstrung des Regimes c. fejtegeteseben

36

nemzetiszocializmus ketts rendszer, illetve megkettzott dontesi mechanizmusara,

ami az adjogban es a penzgyi jogalkotas teljes egeszeben tokeletesen megvalsult,
hasznalta elszor a kumulatv radikalizaldas fogalmat.Ez a rendszer azt jelentette,
hogy a politikai vezetes kizarlag negatv elvarasokat volt kepes megfogalmazni az,
hogy konkretan mit kellett volna tenni az elvarasok erdekeben, nem igazan derlt ki. A
szeles nyilvanossag politikai vitakba val bevonasa termeszetszeren abszurdnak volt
tekinthet, az erdekkepviseletek mar amennyiben maradtak naci szervezetek voltak,
amelyek nevleg kepviseltek bizonyos tarsadalmi retegeket. A totalitarius allamrendszer
gyakorlatilag egy kezben osszpontosul hatalmi dontesei a kozigazgatasi es penzgyi
rendszer alsbb fokain ertelmezhetetlenne valtak. A jl hangz celkitzesek realitassal
val tkozese legelszor a birodalmi adminisztraci szintjen mutatkoztak meg,
tekintettel arra, hogy a vezetseg flebe nyilvan nem juthattak el az igazi problemak.
Amennyiben el is jutottak, azokat banalis, gyakran demagg ervelessel soportek felre,
mint peldaul az ezereves birodalom eszmeje: hiszen mit szamtanak ezek a problemak,
amikor az igazi Nagynemetorszag elereset koveten a meghdtott nepeken
felsbbrendkent uralkod arja fajt rabszolgak es szolgak szazmillii fogjak kiszolgalni.
A brokraciaval val folytonos ellensegeskedesnek egyebkent is melyen gyokerez okai
voltak

partban.

Tekintettel

katonai

mlttal

rendelkez,

parancs-

es

tekintelyelvseghez szokott felsvezetesre, tovabba a weimari koztarsasag elhibazott

politikajanak okat a brokraciaban is felfedez hitleri gondolatokra, az allamvezetes
mindenkeppen ellenezte a tlzott brokratikus befolyast.
A penzgyi rendszert sem kmelte a naci ideolgia kivettese. 1941. januar 1. napjatl
megadztatasra kerlt a reszvenytarsasagok hozama egysegesen. Ezen fell
meghataroztak az osztalek fels hatarat: ez evi hat szazalekban maximalizaldott.
Ezeknek a lepeseknek hatalmas propagindisztikus jelentseget tulajdontottak. A
haztulajdonosok jovedelmehez hasonlan ezen beveteleket is ingyenpenznek
41

tekintettek,

amiben

nem

realizaldik

semmilyen

befektetett

munka.

Az

ertekpaprjovedelmek elleni propaganda-hadjarat megintcsak a szeles nepretegek

erzelmeire volt hvatott hatni. Klonosen erdekes, hogy mg az iranytott sajt elesen
kikelt az ingyenpenz intezmenye ellen, addig a naci partvezetes minden gond nelkl
oktrojalta a reszvenyekbl szarmaz beveteleket. Persze ha gy tekintnk a naci partra,
mint a nepi igazsag egyetlen igaz letetemenyesere, akkor nem hibadzik a logikai lanc.
Mivel azonban ezek a bevetelek javareszt szinten a habor finanszrozasara mentek el,
ezekbl a nepjleti intezkedeseket vajmi keveset profitaltak. Az allami beavatkozas
egyik legfbb mdszere a reszvenypiacon az ertekpapr-tulajdonosok rakenyszertese
volt arra, hogy allampaprokat vasaroljanak. Ennek lenyeges elnyei voltak: mivel az
allampaprokkal val kereskedest megtiltottak, gy a nemet allamadssag finanszrozasa
stabilizalhatbba valt. A tzsden pedig eppen ezert nem volt merhet, ha esetleg a
nagybefektetk bizalma megrendlt volna az allami vezetesben.

1942. januar 2. napjan kihirdetett, a reszvenytarsasagok hozamara kivetett adk

bevezeteserl szl torveny vegrehajtasi rendelete szerint a Kozponti Banknal kellett
bejelenteni minden, 1939. szeptember 1. napjat koveten vasarolt ertekpaprt, gyarmati
reszesedest, illetleg az n. kuxakat, amik az asvanyi kincsek kitermelesere vagy az erre
szl jogok megszerzesere alakult vallalkozasokban val reszesedest jelentettek. A
rendelet celjat egyertelmve tette a megallaptott eretkhatar: 100.000 birodalmi marka.
Jl lathat, hogy a cel ismetelten kizarlag a nagyvagyonosok megterhelese volt.

37

A tkepiac ellen iranyul politikai tamadas azonban nem allt meg itt. 1942. jnius 9.
napjan hirdettek a fenti torveny masodik vegrehajtasi rendeletet, amely a bejelentett
paprokkal val kereskedest teljes egeszeben torvenyellenesnek minstette. Ha ez nem
lett volna eleg a nemet reszvenypiac megbentasahoz, ezen fell a kijelolt
ertekpaprokra torvenyi eladasi kotelezettseg rtak el termeszetesen az allamnak.
Ennek gyakorlati megvalstasa a Kozponti Bank es a Porosz Allami Bank /Preussiche
Staatsbank/ altal kozosen letrehozott konzorciumon keresztl tortent, amely tomegevel
vasarolta fel a reszvenyeket. A latszatra azert termeszetesen gyeltek allami szinten. A
reszvenyesek kartalantasa megtortent legalabbis elviekben. Reszvenyeikert ugyanis
allami kincstarjegyeket kaptak.
37, 38

38

Gotz Aly: I. m.

42

A III. Birodalom politikajabl es nezeteibl kovetkezen az alsbbrend fajok,

klonosen a zsidk kizsakmanyolasanak, es kesbb konyortelen elpuszttasanak
megszervezese nem okozott lenyeges fennakadasokat. Teljesseggel logikus volt, hogy a
zsidk kezeben lev vagyon elkobzasa is hozza kell, hogy jaruljon Nemetorszag
felviragoztatasahoz. Az Endlosung hivatalos jvahagyasa es megkezdese eltt a
nemzetiszocialista rendszer mindent megtett azert, hogy ellehetetlentse a zsid
ertelmiseget. Egyertelm cel volt, hogy a nemet zsidk minel hamarabb tavozzanak az
orszagbl lehetleg onszantukbl. Ennek a politikai celnak kellett megfelelnik a
penzgyi rendszer alsbb szint normaalkotinak es vegrehajtinak is. A feladat, es a
kozponti akarat megvalstasaert es vegrehajtasaert pedig a nemet allami szervek es
kozigazgatasi szervek mindent meg is tettek, ami csak mdjukban all sokszor tobbet
is. A celzott vagyonelkobzas megindulasat megelzen a penzgyi jogalkotas oldala
igyekezett egyfajta kisajattasi rendszert megalkotni, osszehangolva az j adnemeket
(mint peldaul a Birodalmi Menekltad /Reichsfluchtsteuer/) a kereskedelem es
vagyonra vonatkoz megszortasokkal. Ezekkel a lepesekkel kezddott az a par ev,
amely alatt Nemetorszag elkezdte felemeszteni a nemet zsidsag vagyonat, meghozza
kozponti, allami szervezes alatt. Az 1937-es es fkeppen az 1938-as evet megelzen
ugyanis fkeppen a felkatonai alakulatok, illetve a rajtuk keresztl tombol kozvetlen
antiszemita erszak jelentette a zsid vagyon kisajattasanak bazisat.
1938. aprilis 26. napjan kerlt kihirdetesre az a rendelet, amely meghatarozta a zsid
szarmazas neptarsak vagyonbevallasanak mikentjet. A bevallasra a rendelet
hatalybalepeset koveten hat het allt rendelkezesre. A Birodalmi szinten megszervezett
penzgyi-igazgatsagok reszere kellett bejelenteni az 5000 birodalmi markat meghalad
vagyont. Ez az eljaras volt gyakorlatilag az els nyltan megjelen lepese a
jogszabalyokban es a kozbeszedben is arjastasnak nevezett eljarasnak. A bejelentesre
kerlt vagyont a jogszabaly klonboz kategriak szerint rendelte felosztani.
Meghataroztak az gynevezett erinthetetlen vagyont, amely a klfoldi zsidk vagyona
volt Nemetorszagban, a megszerezhetetlen vagyont, ami a nemet es hontalan zsidk
nem zsid szarmazas hazastarsait illette. Megszerezhetkent szerepelt minden
egyeb, zsid tulajdon vagyon. A kozponti elvarasok a megszerezhet vagyonnal
szemben igen magasak voltak. A zsidsag ertelmisegi palyakon val reprezentatv
jelenlete, illetleg a hagyomanyosan valasztott penzgyi palyak okan termeszetszeren
43

a jmd zsidk nagy vagyon felett rendelkeztek. A Birodalmi Penzgyminiszterium

hivatalnoka, Alf Krger szamtasai szerint ez az osszeg, a megszerezhet vagyonnal
es az 5000 birodalmi marka alatti vagyonnal kalkulalva is elerhette a nyolcmilliard
birodalmi markat 1938-ban. Kesbb a penzgyi merleg annyiban meginogni latszott,
hogy a likvidalasok es deportalasok okan a kevesbe jmd zsidktl szarmaz allami
bevetelek megcsappantak. Hiszen a velk szemben erezheten ellenseges koz- es allami
felfogas ellenere is folyamatosan fizettek a nyugdjjarulekokat, egeszseggyi
jarulekokat, stb., lenyegesen hozzajarulva ezzel a kozterhek viselesehez. Az egyre
novekv allami kiadasok (a habor megindtasa es fenntartasa, a deportalasok es az
Endlosung megszervezese) egy reszet az elkobzott zsid vagyon segtett ptolni es gy
az a groteszk helyzet allt el, hogy a zsidsag jreszt onkenytelenl finanszrozta a
sajat maga ellen iranyul allami lepeseket.
A zsidsag szisztematikus kirablasaban hatalmas szerep jutott Hermann Goringnek. A
fenti rendeletben, amely azonban jreszt a bevallas szksegessegenek hangslyozasat es
alaki, tartalmi reszleteit tartalmazta, felhatalmazast kapott Hermann Goring arra, hogy
biztostsa a bejelenteskoteles vagyon felhasznalasat a nemet gazdasag erdekeivel
osszhangban. Termeszetesen a rendelet megfelel szankcionalast is kilatasba helyezett
arra az esetre, ha esetleg a celzott zsidsag igyekezne elkendzni vagyonanak valdi
erteket, vagy nem tenne bejelentest arrl. Nem csak, hogy teljes vagyonelkobzast, de tz
evi fegyhazbntetest helyezett kilatasba az ilyen esetekre. A szankcik aranytalansaga
jl jelzi, hogy a III. Birodalom vezetsege milyen kiehezetten akarta ravetni magat a
zsid vagyonra. A penzgyi ketsegbeeses jelei termeszetesen nem jutottak el a nephez,
kizarlag a naci vezetes bels koreiben lehetett ideig raig tema az orszag haborra
alkalmatlan penzgyi helyzete. Sz szerint barmit megtettek volna azert, hogy ne
derljon feny Nemetorszag valdi penzgyi helyzetere sem belfoldon, sem klfoldon.
Termeszetesen ez reszben elkerlhetetlen volt, hiszen az allampaprokat tovabbra is
jegyeztek, es bar az arfolyam stabilizalasa erdekeben a Kozponti Bank sajat kihelyezett
kotvenyeinek

jelents

reszet

kenytelen

volt

idnkent

visszavasarolni,

az

arfolyamingadozasok okati nem lehetett teljes titokban tartani.

Az arjastas alapfelallasat Goring maga fogalmazta meg. Az eredeti elkepzeles,
amelyet

megvalstasahoz

tobbe-kevesbe

ragaszkodott

eleinte

naci

allam,

termeszetesen rengeteg szksegszer mdostason ment keresztl, de alapjaiban az

44

Endlosung teljes kor kiterjeszteseig nem valtozott. Goring szavaival: A zsid

kiiktatdik a gazdasgbl, s gazdasgi javait truhzza az llamra. Ezrt krptlst
kap. A krptlst bevezetik az adssgok knyvbe, amely bizonyos szzalkkal
kamatozik. Ebbl kell lnie.

39

Persze ez a par mondatos modell kozel sem fedi a

valsagot. Egyreszrl gyakorlatilag minden egyes eleme tetelesen cafolhat kiveve

termeszetesen az els mondatot. A karptlast is valban megkaptak a zsid szarmazas
neptarsak eleinte. A bevezetik az adssagok konyvebe kitetel nem jelentett mast,
mint, hogy allamkotvenyekbe transzformaltak a zsid vagyont. Ezekkel es ezek
kamataival a III. Birodalom pedig igencsak sajatosan bant. Kenytelen vagyok ismet
Goringet idezni: Az rjsts haszna kizrlag s egyes egyedl a Birodalmat illeti,
vagyis ebben az esetben a vagyon kezeljt, a birodalmi pnzgyminisztert, senki mst
az egsz Birodalomban, ugyanis csak ebben az esetben lehetsges vgrehajtani a
Fhrer fegyverkezsi programjt.

40

Mar itt megtalalhat az onellentmondas: az

arjastas teljes hasznarl beszel Goring, tehat mar eleve elkepzelhetetlen volt, hogy
ebbl majd a zsidsag, akarcsak a letfenntartasahoz szkseges mertekben, de
reciprocitasi alapon reszesljon. Mint tudjuk, sajnos a letfenntartas a zsidsag eseteben
nem volt szempont.
Goring szerepe a penzgyi rendszer stabilizalasaban egyebkent is meghataroz. A
hres hrhedt Negyeves Terv, melynek vegrehajtasaval 1936-ban megbztak, csak
azt a celt tartotta szem eltt, hogy gazdasagilag felkesztse Nemetorszagot a haborra
barmi aron. Goring kozismert maniaja a klonboz rangok es cmek irant itt is
megnyilvanyult, kiharcolva maganak tobbek kozott a Nagynemet Birodalom
Marsallja, a negyeves terv megbzottja es a Birodalom-vedelmi Minisztertanacs
Elnoke cmeket. A Terv vegrehajtasaert felels, Goring vezette hivatal az n. Negyeves
Terv Hivatala /Vierjahresplanbehorde/ volt. A Negyeves Terv fbb celkitzesei a
kovetkezkben foglalhatak ossze: a mezgazdasagi termelekenyseg novelese, a
munkaerpiac atalaktasa, az import es export allami felgyelet ala vonasa, a
nyersanyag-ellatasa onallstasa. Hitler rendkvl bszke volt a Negyeves Tervre. Negy
even bell Nemetorszag tokeletesen fggetlen lesz az importtl, alltotta. Az olyan
39,40

Besprechung ber die Judenfrage (Megbeszeles a zsidkerdesrl),1938. November 12., tovabba

Susanne Heim Gotz Aly: Bevolkerungsstruktur und Massenmord. Neue okumente zur deutschen Politik
der Jahre 1938-1945, Rotbuch Kiad, Berlin, 1991.

45

nyersanyagok tekinteteben, amelyeket Nemetorszag maganak is el tud alltani, teljes

lesz a fggetlenedes. Ehhez a nemet gepipart es vegyipart, illetve a nemet banyaszatot
kvantak felhasznalni. A nemet nyersanyagelalltas jjaptese kizarlag a nemet nep
javat fogja szolgalni, hangoztatta. Amennyiben az orszag teljes kifosztasa, haborba
sodrasa, tobbmilli ember halala a nemet nep javat szolgalta gy igaza volt.
Goring azonban alkalmatlannak bizonyult a feladatra. A fentiekben vazolt hitleri
latomas kizarlag annyiban valsult meg, amennyiben a hadiipar felporgette a
gazdasagot, hogy aztan veres haborba torkolljon a Negyeves Terv veghezvitele. A
penzgyi stabilitast kizarlag a fentiekben mar reszben vazolt mdszerekkel lehetett
tobbe-kevesbe fenntartani, a tovabbi lehetsegeket pedig a szomszedos orszagok
leigazasa, az alsbbrend nepek rabszolgasorba hajtasa, terleteik elvetele es
kiszipolyazasa jelentette.
Az 1938. november 9 10. napjan ejszaka vegbement Kristallnacht - ot koveten a
Negyeves Terv zsidkkal szembeni fellepest srget resze felgyorsult. Nem kizarlag a
bejelentett vagyonrl van sz jelen esetben, hanem az elkobzott, hatrahagyott, vagy
csak egyszeren elrabolt targyi javakrl is. Ezeket nagyreszben a Birodalom klonboz
terletein helyben ertekestettek, majd a befolyt osszeg az allamkincstarat gazdagtotta.
Termeszetesen ezzel mindenki jl jart, hiszen az gy felhalmozott vagyontargyakhoz
olcsn hozza lehetett jutni, beszerzesk pedig gyakorlatilag nem kerlt az allamnak
semmibe. A birodalmi ertekfelmeresi torveny /Reichsbewertungsgesetz/ gondosan
meghatarozta a vagyontargyak utan felszamthat adk kiszamtasanak mdjat. A
zsidsag kihasznalasanak kovetkez lepesekent vezettek be az n. zsidbrsagot. A
kirtt teher indokolasakent a jvatetel kerlt megnevezesre. A penzgyi nonszensz
odaaig fajult, hogy a zsid lakossag egy resze, leginkabb aki meg megtehette es volt
lehetesge, onszantabl elhagyta az orszagot. Az 1938. november 12. napjan elrendelt
zsidbrsag gyakorlatilag gyorssegyelykent aramlott be a birodalmi kincstarba. Nem
alltak meg azonban annak egyszeri beszedesenel. A zsidbrsag folyamatosan
emelkedett. Talan az egyszerseg, talan a kozerthetseg jatszott szerepet abban, hogy a
jvatetelt a jogszabaly vegrehajtasi rendelete mar vagyondezsmakent hatarozta
meg. Ennek merteke mar hsz szazalekban kerlt meghatarozasra, es a korabban
emltett vagyonbevallasra kotelezett zsidkat erintette. Az eljarasi szabalyok nem tettek
kiveteleket, minden zsid, aki a vagyonbevallasra kotelezettek koze tartozott, klon
felszltas nelkl volt koteles fizetni. Itt azonban meg mindig nem ert veget az
46

amokfutas. A masodik vegrehajtasi rendelet a hsz szazalekos vagyondezsmat huszonot

szazalekosra emelte. Errl egy nemet penzgyminiszteriumi hivatalnok a kovetkez
velemennyel volt: Alapveten azt rendeltk el, hogy a zsidvagyon-dzsmt addig kell
beszedni, amg be nem folyik a teljes egymillird mrka sszeg hadisarc. Amennyiben
teht az egyes zsid hamis vagyon bejelentssel vagy nem fizetssel teljesen vagy
rszlegesen kivonta magt a jrulkfizetsi ktelezettsge all, akkor ez nem a Nmet
Np terhre trtnt, hanem a zsidk egymst kztt nveltk a terhket. 41
A fenti idezet logikaja kegyetlen es kmeletlen. Megvilagtja tovabba azt a helyzetet,
amelybe a nemet kishivatalnokok kerltek: a fentrl erkezett keretutastas, legyen az
barmilyen abszurd, vegrehajtasra kellett, hogy kerljon. Amennyiben nem a megfelel
temben haladt a zsidk kifosztasa, az senki mas szamlajara nem rhat, mint csakis
magukera a zsidkera. A zsidsag tehat nem csak okozja a nemet nep valsaganak, de
elmelytje is, st, a zsid meg a sajat nepevel szemben sem ismer konyorletet, ha
penzrl van sz. Kegyetlen gondolatok, amelyek azonban jelen voltak a kor nemet
hivatalnokainak fejeben st, meghataroztak cselekedeteiket.
sszesegeben az arjastasrl megallapthat, hogy az 1938-'39-es evek beveteleinek
legalabb tz szazalekat fedeztek kozvetlenl, nem beszelve az allamkotvenyekbe
kenyszertes tjan befektetett zsid vagyon hozta kozvetett haszonrl.

V. A nemzetiszocializmus hatsa a nmet kzposztlyra

A nemet kozeposztaly hagyomanyosan ers, es viszonylag elklonlt volt mindig is. A

klasszikus nemetsegrl kialaktott, sztereotipizalt kep is altalaban a kozeposztalybeli,
szorgalmasan dolgoz, szabalyokat mindig betart egyent abrazolja legfkeppen a
hivatalnokokat. A nemet, fleg jobboldali politikai diskurzusban altalaban ehhez a
reteghez, az n. Mittelstandhoz soroljak a parasztgazdakat, az kisiparosokat, a
bolttulajdonosokat es egyeb kiskereskedket is, termeszetesen a koz- es egyeb
hivatalnokokon kvl, tovabba altalaban az orvosokat, jogaszokat, az ertelmisegiek
bizonyos reszet42
41
42

(az osztalyok kozotti elklonles es elklontes termeszetesen

Gotz Aly: I.m. 74. oldal

Richard J. Evans: I. m. 424. oldal

47

tobbszor elmosdott, es meg tobbszor mestersegesen krealt).

A weimari rendszer vegeztevel, az eszkalald gazdasagi valsagot koveten a
nemzetiszocializmusnak nem volt nehez raerezni ennek az osztalynak a knz
problemaira, es kihasznalni azokat arra, hogy maguk melle alltsak a Mittelstandot. A
kozszolgalat atalaktasaban hasonl mertekkel vallalt reszt a brokratikus atalaktas, a
fizikai, illetve erzelmi elnyomas a naci part reszerl, es a hagyomanyok beagyazdasa
az egyes kozszolgak gondolkodasmdjaba. rdemes vegiggondolni azokat azt a
pozcit, amelyet Nemetorszagban, illetve mar az egyseges Nemetorszag letrejotte eltt,
az egysegestes motorjat kepez Poroszorszagban a koz szolgalata betoltott. Maga
Alois Hitler, Adolf Hitler edesapja is kozszolgakent teljestett szolgalatot, mint vamtiszt.
Ha mast nem is, annyit mindenkeppen elmondhatunk, hogy a Fhrer mar
gyermekkoraban megfigyelte a kozszolgalati rendszer klonos, sajatos vilagat, amelyet
athatott a tekintely. A szigor vertikalis felosztas, a parancsok feltetlen teljestese, a
brokraciaba vetett vakhit egeszen a porosz allami kozszolgalat megjelenesetl kezdve
meghatarozta a nemetorszagi kozszolgalati viszonyokat. A porosz kozszolgalat
alapveten tovabb orokld, es kiemelend hozzaallasbeli jellemzje volt a
mindenkori politikaval szembeni ellenallas. Ez az ellenallas nem jelentette
termeszetesen a hatalom megveteset, vagy a parancsok megtagadasat, st. A politikaellenesseg inerciarendszereben a hivatasos politikusok nem tesznek mast a brokratikus
kozszolga szemeben, mint felesleges es tlzott vitatkozassal es obstrukcival
megakadalyozzak a kozponti hatalom (elssorban a csaszar, majd a bismarcki idkben a
Vaskancellar) akaratanak vegrehajtasat. Otto von Bismarck klonos tiszteletnek
orvendett, es halala utan legendas alakka lepett el a nemet tortenelem sznpadan. A
nemet egyseg megteremtese, es a szocialis biztonsag alapjainak lefektetese
megkerdjelezhetetlen tekintelyt kolcsonoztek Bismarck akaratanak. A konzervatv
felfogas megkerdjelezhetetlensege, a Vaskancellar fellepese az egyszer kozhivatalnok
szemeben az er, a fegyelem es a konzervatv jobboldali ertekek jelkepei lettek. A
nosztalgikus hangok megersodese a vilaghabort koveten, illetleg a weimari
koztarsasag bukasa idejen a kozhivatalnoki reteg elegedetlenseget erstette. Az
elegedetlenseg konnyeden iranyult a weimari politikusok ellen: rengetegen veltek gy,
hogy az egy kezben osszefogott, kozponti hatalom hatekonyabban oldja meg a fennall
problemakat, mint a szksegtelen felrebeszeles. A kozszolgak viszonya az j
rendszerhez leginkabb harom felekeppen kozelthet meg. Az els tpusba azok a
48

kozszolgak sorolhatak, akiket a rendszer likvidalt akar politikai meggyzdesk,

akar szarmazasuk miatt. Ezen reteg mar az 1933-as evre gyakorlatilag kikerlt a
brokratak kozl tobbk onszantukbl hagyta ott a hivatalat, masokat felmondasra
kenyszertettek. A brokratikus igazgatas osszletszamahoz merten azonban nem
beszelhetnk jelents retegrl. A masodik es a harmadik reteg annyiban megegyezik,
hogy a III. Birodalom rendszeret klonosebb fenntartasok nelkl legalabbis elfogadtak
a motivaciik azonban klonbozek voltak, ha nem is gyokeresen. Voltak ugyanis, akik
a kozszolgalatot olyan mertekben tartottak az allami berendezkedes garanciajanak,
annak alapjat kepez, es egyben azon felnall szksegeszersegnek, hogy gy ereztek,
a nemzet kizarlagos erdeke, hogy k a helykon maradjanak es kotelessegeiket minden
korlmenyek kozott ellassak. A fentebb vazolt gondolkodasmdbl ez logikusan
kovetkezik. A nemzet orok fennmaradasanak garanciaja nem lehet mas, mint a kozponti
akarat fenntartasok nelkli vegrehajtasa. A harmadik reteg a kozszolgakon bell azokat
jelenti, akik nem csak, hogy elfogadtak, de kifejezetten tamogattak, st, fanatikusan
eljeneztek a naci rendszert. Az okok szinten a fentiekben keresendek. Az a
nosztalgikus, a bismarcki idk ta csaladokon atvelt, tlmisztifikalt konzervativizmus,
ami altalaban a tobbgeneracis hivatalnok-csaladokat jellemezte, minden klonosebb
gond nelkl tort utat a nemzetiszocializmus iranti elkotelezettsegben. A nacik altal
felalltott tekintelyuralmi rendszer, amely Nemetorszag jra naggya tetelet, a brokracia
tjaban all politikusi diskurzusok felrealltasat gerte, kecsegtet volt ezeknek az
embereknek a szemeben.
Elisabeth Gebensleben, akinek ferje Friedrich Karl Gebensleben, a braunschweigi
varostervezesi osztaly vezetje, es ezzel a kozszolgalati nemet kozeposztaly jellemzje
szemelyi peldaja volt, kiterjedt levelezest folytatott ferjevel. Ez a levelezes
szerencsenkre gyakorlatilag teljes egeszeben fennmaradt, gy nyomon kovethet az
atlagos kozszolga csaladjanak es kornyezetenek viszonyat a nemzetiszocialista
hatalomatvetelhez. 1932. jlius 20. napjan Elisabeth mar gy fogalmazott lanyanak,
Irmgardnak rt leveleben: Nmetorszgot hallos veszly fenyegeti a kommunistk
rszrl, akiket a szocildemokratk tmogatnak s bujtogatnak. Az orszgban
nyzsgnek az orosz gynkk, az utckon tapasztalhat erszak nem ms, mint az
orszg tervszer destabilizlsnak els lpse. A fenyegets elhrtst szolgl
minden intzkedst indokoltnak tallok. 43
43

Richard J. Evans: I. m. 437. oldal

49

A fenyegetes elhartas szolgal minden intezkedes bekovetkezere nem is kellett

sokaig varnia. A nemzetiszocialista part folyamatos mozgstasa es ersodese, ezen
fell erszakba torkol intezkedesei a mozgalom hatalomatvetel eltti eveiben a
kommunistak, a szocialdemokratak es egyeb baloldali mozgalmak, illetleg a zsidk
ellen iranyultak. Ismet egy idevag idezet Elisabeth Gebenslebentl: Micsoda
nfelldoz-kszsg, min lngol hazafiassg, micsoda idealizmus! Ugyanakkor
micsoda fegyelem s er!44 Ha nem is hasonl lelkesedessel, de csendes
megnyugvassal fogadta a csalad a kesbb eszkalaldott naci erszakot is a szocialista,
vagy zsid kozszolgakkal szemben. Azzal a megnyugtat gondolattal legalizaltak
maguk reszerl a tortenteket, hogy a voros uralom csak meg rosszabb lett volna
egyreszrl, masreszrl korabban a kommunistak meg borzalmasabb dolgokat tettek a
tisztesseges emberekkel. A csalad minden klonosebb fenntartas nelkl kovette Hitler
celkitzeseit.

Hitler

kancellari

kinevezeset

kitor

lelkesedessel

fogadtak

(Nmetorszgnak vgre olyan kancellrja van, akire az egsz vilg figyel!)45, a

bevezetett reformoknak pedig klonosen nagy jelentseget tulajdontottak. A
kozszolga ferj, teljestve kotelesseget, feljebb lepett a rangsorban igaz, feletteset a
nacik konyortelenl meghurcoltak. Ennek ellenere konnyeden befogadta a Fhrer-elvet,
amely a szerinte megfelel es szkseges fegyelmet es iranytast hozta meg Nemetorszag
eleteben. Azt a fegyelmet es iranytast, amit mar regta ahtottak Nemetorszag
hivatalnoki kozeposztalyanak csaladjai. Ahol az allam mindent megtesz a nemet nep
kls- es bels ellensegeinek legyzeseert. Ezert a rendert, ezert az ideaert a
Gebensleben csalad is barmit hajland volt megtenni. A csaladapa, az idsod
hivatalnok gy rt lanyanak az NSDAP tagsaganak letrejottet koveten: gy aztn a te
oreg apdnak a lehet leggyorsabban be kellett szereznie egy barna inget,
tnyrsapkt, vet, nyakkendt s prtjelvnyt. Anyd szerint fantasztikusan ll rajtam
az egyenruha, s vtizedekkel fiatalabbnak ltszom benne! , drgm, brcsak mondta
volna ezt valaki korbban is! De azrt nagyszer rzs ltni, hogy mindenki
fegyelmezetten a lehet legtbbet megtenni a hazrt, szigoran e mott jegyben: Els
a kzrdek!46
Els a kozerdek. Talalbban meg sem lehetett volna ragadni a kozhivatalnoki reteg
44

U.o.

45

U. o. 438. oldal

50

hangulatat. Egyseges, ers fellepes, hatarozott, megalkuvast nem tr politikai iranytas

ez kellett szerintk a nemet nepnek. Mindezen fennkolt eszmek hangoztatasa
kozepette azonban a kozeposztalynak is szembeslnie kellett az j rendszer szinte
hatartalan zsidgyloletevel. Sajnos nem mondhatjuk el, hogy ez ellen barmilyen
klonosebb fellepes dokumentalasra kerlt volna a kozhivatalnoki reteg tagjai kozl.
Legtobbjk a nyilvanval attrocitasokat egyfajta szkseges rosszkent fogta fel, mar
amennyiben egyaltalan minimalis ellenerzest valtott ki bennk. Amennyiben sajat
lelkkkel es lelkiismeretkkel megsem talaltak a rasszista es antiszemita erszakot
osszeegyeztethetnek, gy olyan gondolatokkal nyugtattak magukat, mint Elisabeth
Gebensleben is: provoktorok lehetnek, akik, mint mr bebizonyosodott, beszivrogtak
a Prtba, hogy bel- s klfldn is befekettsk a nacionalista mozgalmat...
kommunistk s hasonszr alakok.47 A propaganda elkepeszt eredmenye meg a
lathat, erzekelhet erszakot is kepesek voltak az emberek magukban gy elkonyvelni,
mint az ellenseg elleni harc szkseges eszkozet. Az ellenseg belejk vettett kepe
nagyon kenyelmes volt hiszen nekik konkretan nem volt szkseges senki ellen
harcolni, nem kellett (ismet) frontra vonulni. Legalabbis ekkor meg azt hittek. A
virtualis ellenseg legyzesenek szandeka viszont egysegestette a nemzetet, a harc
egybekovacsolta a hasonl akaratokat, es segtett vegrehajtani a Nemetorszag
felviragoztatasahoz szkseges parancsokat. A cel szentesti az eszkozt szemleletmd
szinten a bismarcki politikai hagyomanyokbl eredt, es Hitler sem gyzte hangslyozni,
hogy majdan az Ezereves Birodalom idejen, a ma elkovetett tettek nem csak, hogy
szksegszernek, de egyenesen magasztosnak fognak feltnni. Frau Gebensleben gy rt
errl: Amit most tlnk, az vilgtrtnelem. mde a vilgtrtnelem keresztlgzol az
egyni sorsokon, s ez az, ami a cljban oly tiszta s magasztos korunkat annyira
bonyolultt teszi, hiszen az rm mellett, melyet tlnk, ott van az egyn sorsval val
egyttrzs is. Ez az egyes zsidk sorsra is rvnyes, de nem vltoztatja meg a
zsidkrds megtlst. A zsidkrds ugyangy vilgmret, mint a kommunizmus, s
ha Hitlernek az a szndka, hogy megoldja, ahogyan a kommunizmus problmjval is
teszi, akkor a vilg egy nap taln irigyelni fogja Nmetorszgot. 48
A korfelfogast ismetelten tokeletesen tkrozi a fenti idezet. A tortenelem valtozasanak
46

Richard J. Evans: I. m. 439. oldal

47

U.o.

48

Richard J. Evans: I. m. 440. oldal

51

szksegessegebe vetett hit olyannyira elvaktotta a feltzelt nemet csaladokat, hogy mar
nem jutott el a tudatukig - vagy elnyomtak az a teny, hogy mindekozben
szisztematikus nepirtas folyik a Birodalomban. A celok, a vagyak egy iranyba mutattak:
gyokerestl

megszntetni

kommunizmust,

felszamolni

az

akadekoskod

demokraciat, es helyrealltani Nemetorszag megtepazott hrnevet. Az eszkoz nem

szamtott.
A kozeposztaly egyeb retegeinek sorsara es gondolkodasmdjara szinten erdemes
kiterni, hogy fel tudjuk derteni a nemet nep derekhadanak hozzaallasat a naci
rezsimhez. A nemet Mittelstand osszeteteleben ugyangy helyett kap a kevesbe kepzett,
de mindig kitartan dolgoz kisboltos, vagy kisiparos, mint a fentebb reszletezett
hivatalnoki kozeposztaly, vagy akar a burzsoazian kvlrl erkez orvosok, jogaszok
es csaladjaik. A feltzelt kozeposztaly tagjai azonban altalanossagban elmondhatan
csaldottsaggal kellett, hogy szembesljenek a III. Birodalomban ezt a csaldottsagot
azonban kesbb elnyomta a haborra val felkeszles.
A kisboltosok retegenek val geretek magjat kepeztek a zsid zletek ellen
meghirdetett intezkedesek, es a nagykereskedesek, aruhazak elleni fellepes. 1933. majus
12. napjan kerlt kihirdetesre a a kiskereskedelem vedelmeben hozott torveny, amely
hathatsan latszott megakadalyozni a nagyobb zletlancokat a terjeszkedesben.
Szabalyai kozott szerepelt, hogy a bizonyos meretet mar elert zletlancok nem
terjeszkedhettek tovabb, sem zletnyitassal, sem j termekek bevezetesevel. Ezen fell
megtiltottak mindenfajta onall szolgaltatast nyjt reszleg fenntartasat. gy kiszorultak
a nagyvallalkozk egisze all ettermek, fodraszok, cipeszek. A nagyaruhazak arazasi
politikajanak is szigor gatakat vetett a naci jogalkotas. A harom szazalekosnal nagyobb
arengedmeny bevezetese tiltlistara kerlt. Atalaktottak a kisvallalkozasok, iparosok
testleti rendszeret is. 1935-tl kezdve minden egyes nemet iparost koteleztek egy cehes
ipartestletbe val belepesre. Az iparosok es kisvallalkozk regi vagyat teljestette a
nemzetiszocialista rendszer, hiszen gy lattak, lehetseges visszaalltani a szakmak
tiszteletet. Mindezek a latszat- es hangulatintezkedesek azonban azonnal fellrdtak,
amikor a habors felkeszles megindult. Ettl kezdve Hitler egyetlen celjakent
valjaban

nem

nemetseg

gazdasagi

stabilizalasa

es

felviragoztatasa

volt

megnevezhet, hanem a haborra val felkesztes es a hadigazdasag fellreprezentalasa.

Ezzel egyidejleg a csaldottsag hangjai kezdtek megjelenni a kozeposztaly ezen
52

retegeinek koreiben is. gy ereztek, az allam elfordult tlk, es Hitler szocialista

gereteit nem tartotta be. Egy beeptett szocialdemokrata megfigyel gy rt errl: A
szntelen begyjtsek miatt egyre tbben jutnak koldusbotra. A forgalom gyorsan
visszaesett. Az alacsony fizetsek miatt a munksok csak a legolcsbb rukat tudjk
megfizetni, s rthet mdon elssorban az ruhzakat s a mindent egysgron
rtkest boltokat keresik fel. Az emberek dhsen tkozdnak, mint a halaskofk, s
csaldottsguk nyltan is megmutatkozik tallkozikon. Nemrg Grlitzben egy ilyen
tallkozn az egyik boltos felszlalsban a kvetkezket mondta: Mit grtek
korbban?! Be fogjk zrni az ruhzakat, megsemmistik a szvetkezett trsulsokat,
eltntetik a mindent egysgron rtkest boltokat. De semmi sem trtnt! Hazudtak
neknk s elrultak bennnket! A frfit msnap letartztattk. 49
Nem tudni egeszen pontosan, milyen megfontolasok tartottak vissza megis a
felhaborodott retegeket a kozvetlen ellenallastl. A hangulat sok helyen volt
elegedetlen, de a forraspontig soha nem jutott el amennyiben ilyen szint
szervezkedes kezddott volna, az a besgk szeles halzatan keresztl beszerzett
informacikkal felvertezve mindenkeppen elfojtasra kerlt volna. Konnyeden belathat,
hogy a nemzetiszocialista vezetese szocialista indttatas intezkedeseire csak addig volt
szkseg, ameddig a hatalom megszilardtasa elerte azt a szintet, hogy mar lehetetlen
volt neki tarsadalmi szinten, alulrl szervezdve artani.
Az als-kozepreteg politikai szempontbl val elvesztese azonban mar nem szamtott.
Az elegedetlenkedket vagy lazadkat a Gestapo es az SS kordaban tartotta, a felelem
altalanos hangulatkent kezdett eluralkodni az als-kozeposztalyon. Amennyiben nem
agitaltak, vagy fejtettek ki politikai tevekenyseget, gy tetten erheten elt bennk az a
meggyzdes, hogy meg a jelenlegi sorsuk is jobb, mint a koztarsasag alatt es a habor
utan volt. s termeszetesen ne feledjk, hogy a radi egyre csak azt harsogta,
Nemetorszag gyzni fog, felemelkedik, es eljon az aranykor, az Ezereves Birodalom.

49

Guenter Lewy: The Catholic Church and Nazi Germany, Da Capo Press, USA, 2000.

53

Irodalomjegyzek:
1. William L. Shirer: A Harmadik Birodalom felemelkedese es bukasa, Teleteacher
kiad, 1995.
2. Joachim Fest: Hitler, angol kiadas, Harcourt Kiad, 1974.
3. Ormos Maria: Nacizmus, fasizmus, Magvet kiad, 1987.
4. Ormos Maria-Krausz Tamas: Hitler, Pannonica kiad, 1999.
5. Joseph Goebbels: Napl (Tagebcher), Metropolis-Press Intrada, 1997.
6. Henrik Eberle, Matthias Uhl: A Hitler-dosszie, Park Konyvkiad, 2006.
7. Wulf C. Schwarzwaller: Hitler penze (Hitlers Geld), Ferenczy Konyvkiad,
1996.
8. Bohumil Vurm: Eurpa titkos tortenete I-III., Sziget Konyvkiad, 2007.
9. Rubicon tortenelmi magazin, 2005/10
10. Rubicon tortenelmi magazin, 2006/1
11. Rubicon tortenelmi magazin, 2006/10
12. Franz

L.

Neumann:

Behemoth,

1942.

megtalalhat:ww.unz.org,

http://www.unz.org/Pub/NeumannFranz-1942-00359 (2013.01.22.)
13. Adolf Hitler: Mein Kampf, Gede Testverek, Budapest, 2007.
14. Johann

Gottlieb

Fichte:

Reden

and

die

Deutschen

Nation,

Realschulbuchhandlung, 1808. megtalalhat: Deutsches Textarchiv, BerlinBrandenburgische

Akademie

der

Wissenschaften,

2008.

01.

09.

http://www.deutschestextarchiv.de/book/show/fichte_reden_1808 (2013. 01. 22.)

15. Arthur de Gobineau: The Moral and Intellectual Diversity of Races, J.B.
Lippincott and Co., Philadelphia, 1856.
16. Houston S. Chamberlain: Political Ideals, University Press of America, 4501
Forbers Boulevard, Suite 200, Lanham, Maryland 20706, USA, 2005.
17. Sir William Jones: Discourses delivered before the Asiatic Society: and
Miscellaneous Papers on the Religion, Poetry, Literature, etc. of the Nations of
India, Charles S. Arnold, London, 1824.
18. Nicholas Goodrick-Clarke: Hitler's Priestess (Savitri Devi, the Hindu-Aryan
Myth and Neo-Nazism), New York University Press, New York and London,
1998.
19. Carl Sagan Ann Druyan: Comet, Ballantine Books, USA, New York, 1997.
20. Karl Loewenstein: Law in Third Reich , The Yale Law Journal, 45. evfolyam 5.
54

szam 1936.
21. Kantorowicz, Hermann: Kzdelem a jogtudomanyert, Jog es filozfia, szerk.:
Varga Csaba, Osiris Kiad, Budapest, 1998.
22. Richard J. Evans: A Harmadik Birodalmon Hatalmon, Park Konyvkiad,
Budapest, 2013.
23. Anna Maria Sigmund: A szexualis elet nem magangy (szexualitas a Harmadik
Birodalomban), Eurpa Konyvkiad Budapest, 2011.
24. Francis Galton: An Inquiry into its Laws and Consequences, Macmillan and Co.,
London, 1869.
25. Ernst Klee: Das Personenlexikon zum Dritten Reich. Wer war was vor und nach
1945. Fischer Kiad, Frankfurt am Main 2005, 325. oldal
26. Gotz Aly: Hitler Nepallama (Rablas, faji habor es nemzeti szocializmus),
Atlantisz Konyvkiad, Budapest, 2012
27. Hans Mommsen: Der Nationalsozialismus. Kumulativa Radokalisierung und
Selbstzerstorung des Regimes,Meyers Lexikon, Mannheim-Becs-Zrich, 1976.
28. Susanne Heim Gotz Aly: Bevolkerungsstruktur und Massenmord. Neue
dokumente zur deutschen Politik der Jahre 1938-1945, Rotbuch Kiad, Berlin,
1991.
29. Guenter Lewy: The Catholic Church and Nazi Germany, Da Capo Press, USA,
2000.
30. H. O. Pappe: On the Validity of Judicial Decisions in the Nazi Era, The Modern
Law Review, 23. evfolyam 3. szam, 1960.
31. Walter Otto Weyrauch: Limits of Perception: Reader Response to Hitler's
Justice, The American Journal of Comparative Law, 40. evfolyam, 1. szam,
1992.
32. Markus Dirk Dubber: The German Jury and the Metaphysical Volk: From
Romantic Idealism to Nazi Ideology, The American Journal of Comparative
Law, 43. evfolyam 2. szam
33. Frederick Hoefer: The Nazi Penal System, Journal of Criminal Law and
Criminology, 35. evfolyam 6. szam, 1945.
34. Ernest M. Doblin, Claire Pohly: The Social Composition of the Nazi Leadership,
American Journal of Sociology, 51. evfolyam, 1. szam, 1945.
35. Fleck Zoltan: Szociolgia Jogaszoknak, Napvilag Kiad, Budapest, 2004.

55