Elemi fggvnyek,

fggvnytranszformcik

sszelltotta: dr. Leitold Adrien

egyetemi docens

2013. 09. 06. 1

 Fggvnytani alapfogalmak
Fggvny: kt halmaz elemei kztti egyrtelm hozzren-
dels. Jel.: f: A B
Elnevezsek:
rtelmezsi tartomny: A , Jel.: Df
Kphalmaz: B
rtkkszlet: B azon elemei, amelyeket f hozzrendel az A
elemeihez. Jel.: Rf
Fggvnyek jellemzse: (vals-vals fggvnyekre)

Zrushely: az rtelmezsi tartomny olyan x0 eleme, melyre

f(x0) = 0 ( a fggvny grafikonja ebben a pontban metszi vagy
rinti az x tengelyt).
Szlsrtk: maximum vagy minimum, mindkett lehet
abszolt (globlis) szlsrtk, vagy loklis szlsrtk.
Elemi fv-ek, fv.tr.-k/2
 Fggvnytani alapfogalmak (folyt.)
Monotonits: Egy f fggvny egy intervallumon monoton
nvekv, ha az intervallumon rtelmezve van, s ha az inter-
vallumbeli x1 s x2 pontokra x1 x2 teljesl, akkor f(x1) f( x2).
Hasonlan rtelmezhet:
egy intervallumon monoton cskken

egy intervallumon szigoran monoton nvekv

egy intervallumon szigoran monoton cskken fggvny.

Megjegyzs: az intervallum lehet az egsz rtelmezsi tartomny is.

Periodicits: Egy f fggvny periodikus, ha van olyan c 0

szm, melyre teljesl, hogy ha xDf, akkor x c Df is teljesl
s f(x c) = f(x). Az ilyen tulajdonsg c szmok kzl a
legkisebbet ha ltezik az f fggvny peridusnak hvjuk.

Elemi fv-ek, fv.tr.-k/3

 Fggvnytani alapfogalmak (folyt.)
Parits: parits szempontjbl a fggvnyek hromflk
lehetnek:
pros

pratlan

se nem pros, se nem pratlan.

Az f fggvny pros, ha xDf esetn xDf is teljesl s f(x) =

f(x). A pros fggvnyek grafikonja szimmetrikus az y tengely-
re.

Az f fggvny pratlan, ha xDf esetn xDf is teljesl s

f(x) = f(x). A pratlan fggvnyek grafikonja szimmetrikus az
origra.
Elemi fv-ek, fv.tr.-k/4
 Konstans fggvny
f : R R, xc vagy f ( x ) c, x R

Df = R, Rf = {c}
grafikonja az x tengellyel
prhuzamos egyenes

zrushely:
ha c = 0, akkor xR
ha c 0, akkor nincs

Elemi fv-ek, fv.tr.-k/5

 Elsfok fggvny

f : R R, x m x b vagy f ( x) m x b, x R, (m 0)

Df = R, Rf = R
b
grafikonja egyenes, amely
az y tengelyt b-nl metszi
s meredeksge m
zrushely: x=b/m

monotonits:
ha m0: szig. mon.
ba nveked R-en,
ha m0: szig. mon.
cskken R-en.

Elemi fv-ek, fv.tr.-k/6

 Msodfok fggvny
f : R R, x x 2 vagy f ( x) x 2 , x R

Df = R, Rf = [0, ),
grafikonja normlparabola
zrushely: x=0
monotonits:
(-, 0-en szig. mon. cskken,
[0, )-en szig. mon. n.
abszolt minimum:
helye: x=0
rtke: y=f(0)=0
pros fggvny

Elemi fv-ek, fv.tr.-k/7

 Harmadfok fggvny
f : R R, x x 3 vagy f ( x) x 3 , x R

Df = R, Rf =R
zrushely: x=0

monotonits:
szig. mon. n R-en

pratlan fggvny

Elemi fv-ek, fv.tr.-k/8

 Gykfggvny
f : R 0 R, x x vagy f ( x) x , x 0

Df = [0, ), Rf = [0, ),
zrushely: x=0
monotonits:
szig. mon. n [0, ) -en
abszolt minimum:
helye: x=0
rtke: y=f(0)=0

Elemi fv-ek, fv.tr.-k/9

 Kbgyk-fggvny

f : R R, x 3 x vagy f ( x) 3 x , x R

Df = R, Rf =R
zrushely: x=0
monotonits:
szig. mon. n R-en
pratlan fggvny

Elemi fv-ek, fv.tr.-k/10

 Abszoltrtk-fggvny
f : R R, x x vagy f ( x) x , x R

Df = R, Rf = [0, ),
zrushely: x=0
monotonits:
(-, 0-en szig. mon. cskken,
[0, )-en szig. mon. n.
abszolt minimum:
helye: x=0
rtke: y=f(0)=0
pros fggvny

Elemi fv-ek, fv.tr.-k/11

 Lineris trtfggvny
1 1
f : R \ 0 R, x vagy f ( x) , x R \ 0
x x

Df = R\{0}, Rf = R\{0},
zrushely: nincs
monotonits:
(-, 0)-n szig. mon. cskken,
(0, )-en szig. mon. cskken.
pratlan fggvny

Elemi fv-ek, fv.tr.-k/12

 Exponencilis fggvny
f : R R, x a x vagy f ( x) a x , x R
a 0, a 1

Df = R, Rf = R+,
zrushely: nincs
monotonits:
ha a>1: szig. mon. n,
ha 0<a<1: szig. mon. cskken.

Elemi fv-ek, fv.tr.-k/13

 Logaritmus fggvny
f : R R, x log a x vagy f ( x) log a x , x R
a 0, a 1

Df = R+, Rf = R,
zrushely: x=1
monotonits:
ha a>1: szig. mon. n,
ha 0<a<1: szig. mon. cskken.

Elemi fv-ek, fv.tr.-k/14

 Szinuszfggvny
Df = R, Rf = [-1, 1,
f (x) sin x , x R
zrushely: x=k, kZ
monotonits:
[/2+2k, 3/2+2k-n szig. mon.
cskken,
[-/2+2k, /2+2k-n szig. mon. n.
abszolt maximum:
helye: x= /2+2k
rtke: y=1
abszolt minimum:
helye: x= 3/2+2k
rtke: y=1
pratlan fggvny
periodikus, peridusa: 2
Elemi fv-ek, fv.tr.-k/15
 Koszinuszfggvny
f ( x ) cos x , x R
Df = R, Rf = [-1, 1,
zrushely: x=/2+k, kZ
monotonits:
[2k, +2k-n szig. mon. cskken,
[+2k, 2+2k-n szig. mon. n.
abszolt maximum:
helye: x= 2k
a
rtke: y=1
abszolt minimum:
helye: x= +2k
rtke: y=1
pros fggvny
periodikus, peridusa: 2
Elemi fv-ek, fv.tr.-k/16
 Tangensfggvny

f ( x) tg x , x k , k Z
2

Df =R \ {/2+k| kZ}, Rf = R,
zrushely: x=k, kZ
monotonits:
(-/2+k, /2+k)-n szig. mon. n.

pratlan fggvny
periodikus, peridusa:

Elemi fv-ek, fv.tr.-k/17

 Kotangensfggvny
f ( x) ctg x , x k , k Z

Df = R \ {k| kZ}, Rf = R,
zrushely: x=/2+k, kZ
monotonits:
(k, +k)-n szig. mon. cskken.

pratlan fggvny
periodikus, peridusa:

Elemi fv-ek, fv.tr.-k/18

 Fggvnytranszformcik
Vltoz transzformcik
1. f(x) f(x+c)
2. f(x) f(x)
3. f(x) f(ax), a>0
4. f(x) f(| x |)
Fggvnyrtk transzformcik
1. f(x) f(x)+c
2. f(x) f(x)
3. f(x) af(x), a>0
4. f(x) | f(x) |

Elemi fv-ek, fv.tr.-k/19

 Vltoz transzformcik
1. f(x) f(x+c)
A grafikon az x tengely mentn c-vel eltoldik.

Elemi fv-ek, fv.tr.-k/20

 Vltoz transzformcik (folyt.)
2. f(x) f(x)
A grafikon az y tengelyre tkrzdik.

Elemi fv-ek, fv.tr.-k/21

 Vltoz transzformcik (folyt.)
3. f(x) f(ax), a > 0
A grafikon az x tengely mentn 1/a-szorosra vltozik:
ha 0<a<1, akkor nylik,
ha a>1, akkor zsugorodik.

Elemi fv-ek, fv.tr.-k/22

 Vltoz transzformcik (folyt.)
4. f(x) f(| x |)
A fggvny grafikonjnak y tengelytl balra es rszt elhagy-
juk, az y tengelytl jobbra es rszt megrizzk, s tkrzzk
az y tengelyre.

Trigonometria/23
 Fggvnyrtk transzformcik
1. f(x) f(x)+c
A grafikon az y tengely mentn c-vel eltoldik.

Elemi fv-ek, fv.tr.-k/24

 Fggvnyrtk transzformcik (folyt.)
2. f(x) f(x)
A grafikon az x tengelyre tkrzdik.

Elemi fv-ek, fv.tr.-k25

 Fggvnyrtk transzformcik (folyt.)
3. f(x) af(x), a>0
A grafikon az y tengely mentn a-szorosra vltozik:
ha 0<a<1, akkor zsugorodik,
ha a>1, akkor nylik.

Elemi fv-ek, fv.tr.-k/26

 Fggvnyrtk transzformcik (folyt.)
4. f(x) | f(x) |
A grafikon x tengely alatti rsze tkrzdik az x tengelyre.

Elemi fv-ek, fv.tr.-k/27