‘Harom dan népfoiskola és bko-képzés Anépfishoikvligival négy évekedtem el foglatkomi el OTDK mun ‘bn, valimint a szakdoigozatomban a Lakeleki Nefeiskolivigpiltam és a nts ‘old exylbetsdpes deinicijtprbaltam mphatirozm. A kovetkeedkeppen fogal- ‘arta meg A npfiskolaanemformlistanalis gpk taro felnoakeprs, ‘velo cli, help heademnyenésl lull szervezbd szerercin: ‘ézmény, cgyben mivel6si forma, amely selemiségdben lpi nyerokban _grundivig hgyomayokat Kove vagy népBiskola a ncrzet tad, secmely Sg, a tlevekeny magatartis Teleststnckhelye, aol a resztvevGk lines vagy ‘vaio ely, ellemeden gyakalaorient képrssbenvesrnck rest. halls ‘ani parnerégkapesolat KnlaksaKulefoctossag ate munks sri, ameyet allgat mapuksalaanak Anépbiskols tama Kedve gpl ene clmeben ‘alga svete kes, nineseack vip cs nem ad vézeiscpet kepesicat A piso lad ketone a restvevdk kdzenep alkulisina sei Spe ‘Penezrinevel6hatisinakegyk gronenab tnyenijeaKSzssgen val cgyltels, amit legbatonyabban a benlakisos munkafornval valoiht meg? Cas, 2013, 41,0) 2014. mares 31, és jmius 28. Kt din népBisholl képodsen vette sz & arisen talthaté Norns Neptiakoadtkaktnt. A hepa eeyfata scmelyes flesctée koncert, ovdbeni céljsink else site fel, mindet dy hogy & fennuardt vit vet alapal gyakortban a novéaytemesctaen Kees ine ‘Kednk nega SkopuadlkodsalapsivalIszilettineg bemem a gondola, Kt c- tet ~arépfbiskolkesafentathains -tvzse, hszen thon kevesbchangstyos 4 fenntaat6 fejlbdés fomssign. 2015:ben ezzsi tdval evedem a XXXL, Oks, ‘Agrundiviggondotatésagardathods Dinara elbelyeckedescb adda engeringyhatalomként sokdig rata sz Bava sa Balstenger tg, majda XVIL slzad befeenbatek a tenescke -disek és skoratosan Svedorsrigh vet hata egycsaly.Afelviligonods isvisconiagonineutotazorszigh,s178-ban tent meg ogy loa its, Dania fans fradalom és a napsleon! haborik ise geen “adn, deaz ango dmadsok mit Franczorsraphorcaniakozott A habort lear) ‘Béesi Kongressaust koveten fmt sapere az orszigot, Norgit elestolik AZ 1848-49-08 Poroszrsgaal folyatot: bore kovetsen 1864+hen elvescete « schleowg-olscinhereegségeket (Parangi, 2010) Ebben az idsakban miko ‘Grundtvgpospok, ki ita az eaykoe dis ngyhatalom hanya a nema Patun, 5tudatiban megtrt egyszerlparsrot tli acts sete, hov vezet minder, stud, hogy azorsignak valonst van lsgge Ebben anehéheyzetben it elrkeret ontuidacetloess miner ain apeveieerie amen, ‘Grundvig jen, Dnidhan az embercknagyresze tangnbomtemestnel gion tan ionuguge as a eee plac telesége mist egy Bizonyos i win ex mir nem simi jovedelne8 eve- Eenyscanck-Grunivig em espin a miveletensge lit skoirtiansigha,hi- rem zs hogy az emberek mar em tock meptermelj a mindennap betevS falta £2 clmuradot elarisok, madzerek ts ewzkO2Sk mint. Ugy gondot,vltozisa van ‘sda, hiszen 6 az epi orssgot kara felvirgovan, eer azonban elengede- ‘eden mgflel6 gardai hes aminok erste Keoet farmers van Skee (Girt 2014) ‘A dino viszonyag evi i alt a mezdgndasi egy mii ncaa, kevésbe ‘oekdaato dlatenyéstare tk tig exponuk gy esta tejteékek, valamint 2 api «wexiliktedk Ki, amineknagy keresete vol a nyugat-eurepa pace, ‘Mindetibesszonban aera volt cb, hogy megflelo sama smereekbitokabake- jen, elstisk ej a gyi feldolgorisinak elisa (uo) A népfskolik ‘fats tniténevel munksjsnagyban hoz hogy a 1930s évek tin Di- nit mis vligszertea ada prasiok”oszpiak nevetk (Nasi zi Bold ir, 1991a 11.0). “Mive egy bizonyosalp,amexipaadasigadot vot cat kelletkorszrisen, soz legit az embereket az ket rt ebetbségek, detesck vepggondolisshos, meg hozatalihor, zaz megflelS mivelsggs endelke® prastora vot sks a7 oF stig elircenditsther A npfiskolikkal pirhuzamosanexy misik skola, ee digaadasgisaksklik is mepesbtek, hol népoiskolt vegaetek nag) s2mban ‘anulak ov, olyannyirajelemzd vol, hogy gyakananépoiskolivelszembe p- lek ela mezdpradasgisakislolt, anely santana grands alapokatkbvete mu- Kj sorn (Kovscs, mA mezdigaadasgh isola napjainkban ia sig np ‘ves elnitnevels fonts intézményei Dinan (arang,2010) 1N-F-S.Grundtvignépiskolatkoncepei6jinak hstakulisa Grundig deen Danial ket skoarendszere volt Mikoctck a szepéayehnek fenntrotdtalinos istolik, abl i, olvasn és s2imolnitnuliak, de alapvetien hiyzot a tals kev. Eel jlen volta hie tans ender, ita etic tek gyermekel vehetek igenybe, akirsak adrgapivtistoilat I riszoktatkgye- rekeket a, keneattere, asin, eetetensgre, konymolysigradsazOszes 0 bipolgalantasigr” (Reich dri Grundig, 2010. 16.0). Grandvig olan isk litaka lrenorellenslykt, amis srabadsigr Ge atans! kere pul abol afl novel nemzedekszabad akaralbal sya el mindaz ami az the skeen, ‘gyanis aint ¢5kedvel tan jobb les gyorsab mi akit kényszenteni ell (ech, 2010) "Stik Siodar 2014 szopieber 1-douz ELTE PPK u Nematode rok gy kerebentrtelisdlepn 16 tuneMivlédési cépzetscinck Knlakulsa a7 1830-40-es éveke the. 1832-5en ele meg az egyikleafonosab rive, az Esco Milagia, 833A6l w Kézkomv a ‘iligtriénelomrdL i, 1837-61 pedi az Eckel o Din Egyhizssimra ami 4004 hi éneke aalmazot, NeveléselKapesolatos gondola 1836-6 pall (& Toth, 19930) Eayrsa st gyermelkon tanulminyal, mist ania jl sora a pasalakbol merit, abol megismerkedet Cambrigge asllemisgevel (Kove, 1995). 1836-ban ask Adin negylevel ahere ci rst, yen falda ‘aba isolt kell alaptni az ele a exe nepack, miele négy level a ky. ¢ ipahaza és az anyanyelv~caak gyda toga nvekehet cs crosbet. 1835 tun elent meg 4 isto az des, a Sore Aladin cin prt, amelyben G20 ‘glia gondola itetane, hogy végleg le kel szimola alana ear pl a. lisielelete!,melyoker ar anyanyelvel epi bileseséggekelheyetetent Fo hs: 5 ogolom ep) din iho Soroban cms niveben bese, aye foe ‘ont hangtlyozon. Ugy we, yedal cr képes hat pest ned lyse beri, arsztakratmas, latnkodis 6 gg ambiigk ket ngpesa-mivel™ tai koro koa (Reich idl Graig 2010 120-0). “Grundvig koncepcijiak meghatiror® gondola a2 lala megalkootflke- lighed”ifjezts, melynekdzenete, hogy mindeak seams me kel ai lee ‘pens anulisr & mivelbdésre, Fonts adén np-nemzet identity sts, sctletben tava az ember melsig caenlonget Ves soron aval, ‘hogy haz egy ming oben gybkerdzikhagyorsnyaiban és isciban van lvl, altirjval& oz egy nemzeter, andl inka nyttab, elle ‘ments gondolkodish mis népek & kalrak rn, hland vel egy (aang 200230.) Grand flere pitas, yaoi ipasaalatkfon- tossigatis (4.0). Pesalozzhoz és Rousseauhozhasnléan gy ve, hogy az skola cli zeke természet fesse nem pedis ata gyerekekbe tise. Befogadov kell ea sepermekeket a fiataokat zee ¢skoaket gyakorialebetGeget kel eremten a Samukra(Rordom, 1980 ge Tévh, 2013). ARs gimadziuno all sho lia” sembelitoa az etisklidva,melynekserepesrhcbrest vio ‘is, Amindenkibenbennerel lelcetatgekelrshrsztniaataloka a et el- ne leet megvalésitisa A onénet-podial szemet moda, ely epytin st vn tnd sd, valamint ik sdk kt, a tanuls fyamat crete lay stanr al nem kona ¢skismihato, A Kerdezst itr elds, a ho isl, vt, az Evel, akin beselgetés a Kas Eekls, tl inet ‘mepvalulat (Rordam, 1980, Kowdes, 195). A veksevikning” aaz a das, ‘tin, mint a tanuls tani lapvet médeer jelenik meg. Ennek eiinéoen rs ‘merttadis-smeretszerts mapa form nem az loads vagy a Kony hanes ‘vita abeslgts,amlyben a aniok és kok egyenrang elke vesnck sz, ‘Az elsaiaaknagyobb akljed eres gy Kinaysbben td etna talekhon, Az eyes aul samira a szabadcga als, az étlets vaste sabato [ent hgy sat neztpontj senant yrds dolgok Bar gyelembe weve ke tas intzmeényektljdonkeppea aero es anlok kids mankjak egy ites feledstoeciahelyei (Haron, 2002) ‘Grundvig lefontosbbnak a7 anos ively fleet, a let a rsd antam urom nyegénck nnd nagyobb ssatesebbmegismerctést tarts Asevelés és okta~ ‘is legalapwetb Kirtley, hogy se ember soko fejlesset olga, a tes- ‘etalk a érzelneiea gondolkodist(u 0), Amindennspdin ts lampolgir~ Sig iskolja a nomart karater feestesenck isle lenne, aki goadolkodisiban, nyclvben, jellemében, magaartsiban, hagyominyabu,& KOs yorsottekinve in. Humanist skit gpl el de ner tananyagit,banem embertpontisi te inte (Rarcam, 1980; Kondcs 1995), Grundvigszernt a autora elt, tanulé mentors ataulisho aot andra oka alkonyab, mer iy at ful ably, hogy donk ismeretkat silane el meptanal dla aru a ‘ang, 2002)A visuats intéamenet vee, om espn ant, hogy a nei ‘ola népszr chess, valban eps np Skolivvaljon, bane zt merit anipenyscghezveze wat kell meplapor ani etl sokkal magaszusabb ce Nem: [ocsettJeond Keesménnye, vagy Kzuagosjogkkal, pow tl vk annie sabaad sonnei (Reich zi Gruigo, 2010. 118-0). Az skola az Cleustovab kell, hogy aja a apszaaait, hogy mindenki mega utasi, mic Tesz daz ember. Ait sak Keveskpek kel uh, real ke Sb "eich Graniigr, 2010, 202-0) ‘Népflekolczerte a vilghan az 1800-a veht6l napjankig Grundig gondola rena vilaghan selma fora valgslk meg, Tobb ‘nknyvonal bontakozat kia dinon Kv legis Svedorsci, Novia, Fanos, <5 Nemetorszig np iskalirl olvashanunk. A Disival poms zak orsgok ‘teed eld anépiskoa gondola tain thet meprizveaz exes ‘ossigabbl A Kovetiezsibenazeldhiemletoreigok nefits lval fogal- ‘Kozor, vib ismetetem a elenlgihelyztre vena) satis adtoat val ‘mina ado orsag npbisoljanak TD Ismerve- Dini bent fotos ‘arotamszjtapaszalatsimat epiten, ig ales a szakirodaimal mgerbive vagy ciolvaszemalyes benyonisainnal, inenyeinme Kegesrive olvasiat, de tana ‘manyutamrlakesdbijeztekbn rok bovebben Diiniaagnépiskola lesb ‘A gurdvigdnuseszmék Kétséghivl a nebtzsorsi, mezbgazdasigag elmaradot Dinihan érezietkfatisuat legerbsebben, aol mimigy megoldisken” sorajocek ere népiskolik—aroding (az el6 184-ben,a zeal idol Népfeiskla. a ‘job skoik— mgs art mondial, aj népbiskoljia Christen Kod (1816-1870, azegysser als tai kezdeményensegyakorolaaleguagyobb hati (Ssige Tor, 1951) Altalaban Grndtvigaal pba iva, mints néptikola gyno lati megealdstjit emlepetk.Iskolakoncepet 18S1-bn vikota val, amikor Grundvig timogatisival megyitons a Ryslings Népfskolit (Rech 2010. Leg dja impulaasads vol (Seige Th, 1933), A nepbiskola legObb eadanakt- itt, hogy evel az fist ste, afelbartok és a haza sere (Har, 19oi9) Eroejeren tangsiyor arr sa aak Kozekepe av ean gensraro 226 seuggestv elképzelse kovete a npiskolikszerveztsdben Seige oth, 1993s) (Christen Kold mankatirsaival 13 népfbskoitszerezet Danian 20 év ala, s72-ben mar 52, 182-83-ban pedi 92 népshoit tema szinon (Haram, 8 para191), Nopaikban 105 népiskolirol Beslan, ba belschmolik 828 hizartis= sdsigtan| 5.32 meniguzdasgnépiskoli, sor 165-49. 105d [testncne= [es 4s 2 jst nepbiskol,Azslalinos, aac a grungy hasyomtny ‘ea hve neprisholinak sats arculatuk van, Ezek a npiskolik program bun, szllemiséadn figgedenek, de vannak pros, morgalombion vagy vals umlatho kek pss orang 2010) ‘A hossi anfolyamok tanuléinak slagos etka 21 ey, arézvewSk 70% 20-25, es. bossa tanfolyamok tks hllgtja a 20-2 Ges ital, aka ginnaziumot hégeve ecogyts eli ihagy nen vet az egyetem 16 Eze kvl ma ss szdmbnvannakjelen nunkanekalik «Kepaseken (hose tanolyamelon ko ‘bell 20%), valamin Lalli (5). leguobben a skandndy orig jonnek "Nemeorsdgha é Eure ‘86 orsagi.valaminteeageeill (0). Haron heaps kin taézkodisom alat azonban at apetatam, hogy egy ben eke ‘ec Kind aelvanust elztal, valet Neplb alknek a nepiskola beep lent Burdpba, Senta nagyselmban ekernek meneiek az aah orcigel te Iepedts senda, ebben az esetben a pfs sikeres murals, tsa {Emerctetke!gardagai:Armennyibe a anus helyszie, vlan az thon ea) 5 ‘ugyany, eeeenheik, hogy aul mindensapievekenysége valk a Karyenst ist, acaz az let saerves rz les. Ha eaten fentarat felbdssl, biog 196 Partinods foplatond kp vet ki, magna mindennpitevékenysés is tls, hiszengyakorathan sjnijuel mindaze amt nln vizon ex nem sup vlar miflegyakorat Képest jee, solkal ine a szemllet mandennapl gyekorata ‘alo besptéseh a a Nodjns NépBskola Green Future tanfolyamanjlentete y= ‘seta ker munkltamitaapkizben vgertink, vb az aan kil ako hee ‘gh, ako sion Kat 2 bart elvnn ldhlldsot «konpa § kom posal szval lls valtunka Ket zo ermel ldtgsker, munkik gy- mbleséétAzzl hogy mindennapos vita azegyestevekenysenc,sokass ive {ak azo tink alt gy aayon es emlletfomnd lege vol hiszen zee tee, celekedeteinkfontosigvals tisztban volun Diniban iprilitl oltberig tart az acts idészak_A NépBiskolin wha id legend volt az alapvetz8dségermesés, klonhta) tl tmegmunkls, kom osc een, elksokmeismeésre,clsajtisira Egy bien Xb 1dr lta ‘endelkezésine, amine fel lel, fel pedi ayakovlal Képsel tt, eke ora eantahat fds témakdedhendoigozun. Elsa Sdbayre bent aos ‘eremben meshed mega ebjrdseal anak fontoesigava,midrvel, Kem, olga hitervel, maj ron gyakoratba teak az elmélet smerecket, Terme setsen az id rishozkelletallalmackodmunk, ay asomendesetenkent megtort. ‘ira guzdkodisonkeresalismerk meg az oko-szemlttgyeketee a mi dennap lee isktrjescten a gondolkodismidot.Besolinktbek kit arse, recycle reduce témakdrel, a ermészet katasowGk oki, not vegyszease” aa ir. ‘Amszerkel kine dlgcztunk esoportban, néztnk vides, voliakvid lad ‘sok alam‘ cele rn sgyakorlat feladaa, pds ys megtervezte, Oko ‘projekt kigodotisa, SWOT analzis esis, ameleket xoportban vagy alan ol- ‘ottunk meg, Tlajdonkppen tok niga nem a modszerekben van, baer ght ‘bo, ene ers a ember a tani Lenesuten, at othonét arson ‘vagy szothonbe, anita ments eye