ALKOTMÁNYJOG 2

1 A HATALOMMEGOSZTÁS VALAMINT AZ
ÁLLAMSZERVEZET FELÉPÍTÉSE

1.1 A HATALOMMEGOSZTÁS
Alaptörvény C) cikk (1) bekezdés– A magyar állam működése a hatalom megosztásának
elvén alapszik.
ebből az következik, hogy amíg az alkotmányos intézmények feladatukat végzik, figyelembe
kell vegyék ezt az elvet
jogállamiság elvével kapcsolatban mondja ki az alkotmánybíróság, hogy „Bár az Alkotmány
az államhatalmi ágak elválasztása elvét szövegszerűen nem tartalmazza, a Magyar
Köztársaság államszervezete ezen elv alapján épül fel. Ezt bizonyítják az egyes állami szervek
(hatalmi ágak) feladatát és hatáskörét leíró alkotmányi rendelkezések, az állami szervek
egymáshoz való viszonyát érintő szabályok (szervezeti és eljárási garanciák), illetve az
Alkotmányba foglalt összeférhetetlenségi rendelkezések.” - 2/2002. (I. 25.) AB határozat
a közhatalom megosztásáról van szó, amikor hatalommegosztásról beszélünk

1.1.1 Fogalomtörténet
ókori előzmények: Arisztotelész
angol közjog világa
Locke: Két értekezés a polgári kormányzatról
igazságszolgáltatást a végrehajtás részeként mutatja be
Montesquieu: A törvények szelleméről
három hatalmi ág elválasztásának szervezeti és személyi követelménye
„Hogy a hatalommal ne lehessen visszaélni, ahhoz az kell, hogy a dolgok
helyes elrendezése folytán a hatalom szabjon határt a hatalomnak.”
angol hagyományokon alapszik
Rousseau: a hatalmi ágak egymásnak és a nép ellenőrzésének való alávetettsége

Constant
1. az államfői hatalom, mint neutrális és közvetítő hatalom
Bibó István: Államhatalmi ágak elválasztása egykor és most
2. új hatalmi gócpontok
más dimenziók

1
 vertikális értelemben vett hatalommegosztás – más szinteken történik a
hatalom gyakorlása (föderatív struktúra – tagállamok)

1.1.2 A hatalommegosztás normatív jelentéstartalma

a hatalomkoncentráció ellen hozták létre
lehet beszélni a hatalmi ágak elválasztásáról, illetve megosztásáról
elválasztás: különböző alkotmányos intézményeket radikálisan elválasztják
1. 62/2003 (XII. 15.) AB határozat - „(a hatalmi ágak elválasztása)... nem pusztán
annyit jelent, hogy az egyik hatalmi ág nem vonhatja el a másik jogosítványait,
hanem azt is jelenti: a demokratikus jogállamban korlátlan és korlátozhatatlan
hatalom nincs, s ennek érdekében bizonyos hatalmi ágak szükségképpen
korlátozzák más hatalmi ágak jogosítványait”
megosztás: nem merev, hanem világos hatáskörök közötti elválasztás
2. „a zsarnokság megakadályozásához nem arra van szükség, hogy mereven
elválasszunk egymástól minden hatalmi centrumot, hanem arra, hogy ne lehessen
ellenőrizetlenül hatalmat gyakorolni” (Bibó I.)
politikai és a semleges hatalmi ágak – alkotmánybíróság szerint
vannak politikai típusú hatalmi ágak – kormány, parlament – ezeknél a bizalom kérdése
alapvető fontosságú
semleges: bíróság
a bírói fórumokat mereven el kell választani a parlamenttől
17/1994. (III. 29.) AB határozat - a bírói hatalom fő megnyilvánulását jelentő ítélkezési
tevékenységbe történő bármely külső beavatkozás sokkal súlyosabb fenyegetést jelent az
alkotmányos berendezkedésre, mint a bírói hatalom esetleges túlsúlya. Ezért az alkotmányos
biztosítékoknak alapvetően arra kell vonatkozniuk, hogy a bíróságok és a másik két hatalmi
ág között ne jöjjön létre olyan politikailag meghatározott függés, mint a parlament és a
kormány között.
38/1993. (VI. 11.) AB határozat - „A törvényhozó és a végrehajtó hatalom ’elválasztása’ ma
lényegében a hatáskörök megosztását jelenti az Országgyűlés és a Kormány között, amelyek
azonban politikailag összefonódtak.”
38/1993. (VI. 11.) AB határozat - „a bírói hatalom fő megnyilvánulásait jelentő ítélkezési
tevékenységbe történő beavatkozás sokkal súlyosabb fenyegetést jelent az alkotmányos
berendezkedésre, mint a bírói hatalom esetleges túlsúlya”
fékek és ellensúlyok rendszere
számos állami szerv gyakorolhat hatásköröket
együttesen azt szolgálják, hogy egyik állami szervként se jelenjen meg hatalmi túlsúly
az ellensúlyozott hatalom egyik intézmények se lehet tehát domináns szerepe
62/2003. (XII. 15.) AB határozat - Az ellensúlyozás és a kölcsönös ellenőrzés, az ellensúlyozó
hatalmak és intézmények egymást korlátozó fékek és ellensúlyok bonyolult rendszerében
együttműködésnek fenn kell fennállnia az alkotmányos intézmények között egyetlen

2
intézménynek sem lehet olyan domináns szerepe, amellyel a hatalomkorlátozásból
hatalomelvonás keletkezik.
együttműködésnek fenn kell fennállnia az alkotmányos intézmények között
Az egyes állami szervek kölcsönös függetlensége egymás kölcsönös ellenőrzésével párosul.
Egymás eljárási és döntési autonómiájának tiszteletben tartása mellett meghatározott
esetekben közösen is gyakorolhatnak hatásköröket – ennek során együttműködésre
kötelesek (javaslattétel, egyetértés, indítványozás, ellenjegyzés).
paradoxon, ugyanis a cél az, hogy minél távolabb tartsuk őket egymástól
36/1992. (VI. 10.) AB határozat - az Alkotmányban szabályozott szervek alkotmányos
jelentőségű hatásköreiket jóhiszeműen, feladataik teljesítését kölcsönösen segítve és
együttműködve gyakorolják
a különböző hatalmi ágak egymás korlátaiként jelennek meg, kölcsönösen ellenőrzik és
egyensúlyozzák, érdemben korlátozzák egymást → funkcionális, szervezeti és személyi
elhatárolás

1.1.3 A hatalommegosztás követelményének funkciója

úgy kell megszabni a hatásköröket, hogy a hatalommegosztás elve érvényesülni tudjon - az
államszervezet felépítésére vonatkozó alkotmányos szabályok kialakításának jogállami
mércéje
„Bár az Alkotmány az államhatalmi ágak elválasztása elvét szövegszerűen nem tartalmazza,
a Magyar Köztársaság államszervezete ezen elv szerint épül fel. Ezt bizonyítják az egyes
állami szervek (hatalmi ágak) feladatát és hatáskörét leíró alkotmányi rendelkezések, az
állami szervek egymáshoz való viszonyát érintő szabályok (szervezeti és eljárási garanciák),
illetve az Alkotmányba foglalt összeférhetetlenségi rendelkezések.” - 2/2002 (I. 25.) AB
határozat az 1989-es Alkotmány alapján]
erre figyelemmel kell értelmezni a jogszabályokat – kisegítő elv
szerepfelfogás – úgy kell együttműködni az állami szerveknek, hogy érvényesülni tudjon

1.1.4 A hatalommegosztás követelményének további vizsgálati lehetőségei

új hatalmi gócpontok, a nyilvánosság ellenőrző szerepe
összefüggés a kormányzati rendszerek alapvető sajátosságaival
az állami döntések indokolásának jelentősége (deliberatív demokrácia és bírói érvelés)

1.2 AZ ÁLLAMSZERVEZET
1.2.1 Fogalma
 Az alkotmányi szintű norma által konstituált hatalomgyakorlás az állam legfőbb
jellemzőjeként az államszervezeten át történik.

1.2.2 Az államszervezet kialakításának és felépítésének alapelvei

demokrácia
népszuverenitás elve, demokratikus legitimáció

3
a jogállam
a hatalommegosztás
az alapvető jogok tiszteletben tartása és védelme

Meg kell határozni az államformát, a kormányformát, valamint az állam felépítését, tehát

dönteni kell az egyes állami szervek közötti viszonyról.

1.2.3 Az államszervezet demokratikus működésének a követelménye

Az állami szervek az egymáshoz való viszonyukban demokratikus elvek és eljárások szerint
járnak el.
A demokratikus jelleg a hatalomgyakorlás lényegét, a népszuverenitás megvalósulását jelzi.
Közhatalom kizárólag demokratikus legitimáció útján gyakorolható.
Közhatalmi döntésekkel érintettek bekapcsolása a döntéshozatali folyamatba.

1.2.4 Az állami szervek együttműködési kötelezettsége

Feladat- és hatáskörüket jóhiszeműen, feladataik teljesítését kölcsönösen segítve gyakorolják.

1.2.5 Az államszervezet kialakításának elvei alapján hazánk:

a) unitárius állam
b) képviseleti demokrácia
c) demokratikus köztársaság
d) parlamentáris kormányzati rendszerű

1.2.6 . Az államszervezet felépítése

Az alkotmányos szervek egyes jellemző funkcionális csoportjai az Alaptörvény alapján:

a kormányzati rendszer alapvető elemeit meghatározó szervek

3. a) az Országgyűlés: a legfőbb népképviseleti szerv

4. b) a köztársasági elnök: a nemzet egységének a kifejezője, az államszervezet
demokratikus működésének az őre
5. c) a Kormány: a végrehajtó hatalom általános szerve, a közigazgatás legfőbb
szerve
az alkotmányvédelem szerve

6. d) az Alkotmánybíróság: az Alaptörvény védelmének a legfőbb szerve,

az igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó szervek

7. e) a bíróságok: igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el

4
 8. f) az ügyészség: az igazságszolgáltatás közreműködőjeként az állam
büntetőigényének érvényesítése
a parlamenti ellenőrzés önálló szervei
9. g) az alapvető jogok biztosa: alapjogvédelmi tevékenységet végez
10. h) az Állami Számvevőszék: az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve
i) a Magyar Nemzeti Bank: központi bank, a monetáris politika felelőse
j) a Költségvetési Tanács: az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét támogató szerv,
elsődlegesen a költségvetés tekintetében
helyi önkormányzatok
Meghatározhatók a klasszikus államhatalmi ágakhoz (törvényhozó, végrehajtó és
igazságszolgáltató hatalom) sorolható és azoktól eltérő alkotmányos szervek is.

Legfontosabb kérdések, témakörök az alkotmányos intézményekkel kapcsolatban – avagy

miből áll a jogeset 
funkció – megmutatja, hogy mire való az alkotmányos intézmény
hatáskör – alkotmányos intézmény mekkora mozgástérrel rendelkezik
tisztség hogyan keletkezik/hogyan szűnik meg
helyettesítés kérdések – nem mindnél releváns
jogállás szempontrendszere
mentelmi jog
összeférhetetlenség
szervezet kérdése – struktúrát vizsgálja
Az államszervezet alapvető intézményeinek kialakításában az alkotmányozó nagyobb
szabadságot élvez, azonban figyelemmel kell lennie az alkotmányos alapelvekre, az
egyes alkotmányos szervek funkcionális sajátosságaira, valamint minden esetben
rendszerszerű megoldást kell kialakítania.

5
2 ÁLLAM- ÉS KORMÁNYFORMÁK
minden kormányforma sajátosan nemzeti – minden ország kormányformájában van valami
speciális, egy adott ország történelme nyomott hagy a kormányformán

2.1 AZ ÁLLAMFORMA FOGALMA

állam- és kormányforma szorosan összefügg, de nem azonos egymással
alkotmányjogilag az államforma arra a kérdésre ad választ, hogy milyen az államfő
legitimációja. A legitimációnak két alaptípusa ismert:
az egyik az úgynevezett történelmi legitimáció (lásd pl. trónöröklésről szóló törvények –
mindig alkotmányerejű törvények voltak);
3. magyar: 1967. évi II. törvény – Habsburg ház törvényes öröklési rendjét
szabályozta
a másik típus a választással megszerzett legitimáció, amelynek számos változata lehetséges,
legtisztább forma a nép általi közvetlen választás.
a közvetlen választás nem csak az elnöki rendszerekre jellemző
a két legitimációs forma nem zárja ki egymást
a magyar történelmi közjogban is ismert a szabad uralkodó választás joga
11. 1916. december 30 – utolsó királyválasztás
12. 1864. június 8
13. nem volt egyenes ági trónörökös, hanem a parlamentnek kellett dönteni, hogy ki
jogosult a trónra
14. itt is volt egy választási aktus

2.2 AZ ÁLLAMFORMA TÍPUSAI

az államformának két alaptípusát különböztetjük meg, ezek a monarchia és a köztársaság
ha az állam élén egy nép által választott személy (ritkábban testület) áll, aki államfői
hatalmát az alkotmányban meghatározott ideig gyakorolja, KÖZTÁRSASÁGRÓL beszélünk;
ha az államfői tisztséget egy személy tölti be, (aki lehet király, császár, herceg, szultán, emír,
sejk, stb.) továbbá a monarcha hatalmát a történelmi legitimáció útján szerzi és haláláig
vagy lemondásáig gyakorolja, MONARCHIÁRÓL van szó.
A monarchiáknak határozott pályaíve van,
az abszolút monarchiáktól – király maga a törvény
az alkotmányos monarchiákon át – törvényhozás joga megoszlik a király és a
parlament között
a parlamentáris monarchiákig – legfeljebb korlátozott, egyszeri politikai vétó
joga van a monarchának

6
Köztársaságok főbb típusai:
parlamentáris – Németország
prezidenciális - USA
félprezidencális - Franciaország
atipikus: Svájc kollektív államfői megoldása
teokratikus köztársaságok
formálisan köztársasági berendezkedésű szocialista vagy katonai diktatúrák –
Kína, Kuba
történelmi trend a köztársasági államforma térhódítása, különösen igaz ez a 20. századra
15. a világ 192 államát vizsgálva 45 monarchiával találkozunk. Az abszolút és az
alkotmányos monarchia csak az Európai Unióban jogtörténeti emlék, a világ más
tájain van rá példa. A köztársaságok száma 147. Talán meglepő lehet, hogy ebből
97 elnöki vagy fél-elnöki rendszerű és 14 az úgynevezett atipikus rendszer. A
parlamentáris köztársaság Európában jellemző, a többi földrészen ritka.

2.3 MAGYARORSZÁG ÁLLAMFORMÁJA

Magyarország államformája az 1946. évi I. törvény hatályba lépéséig monarchia volt
XX. század szabálytalan 100 éve – két világháború között viták
1990. augusztus 3 – III. Köztársaság – ez az első szabályos legitimáció – első szabályos
köztársasági elnök választás
köztársaság
Alaptörvény B) cikk (2) bekezdés: Magyarország államformája köztársaság.
élén: parlament által választott köztársasági elnök
Alaptörvény 9. cikk (1) bekezdés: Magyarország államfője a köztársasági
elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet
demokratikus működése felett.
Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés e) pont: Az Országgyűlés megválasztja a
köztársasági elnököt…
mindenkori parlamenti többség – mégpedig a relatív többség is – legitimálhat államfőt
ez a megoldás egyedülálló a világon
komoly demokrácia deficitet rejt magában
Magyarország államformája könnyen változtatható
Magyar Köztársaság 2012-ig hivatalos elnevezés, ma: Magyarország
16. Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései (2011. december 31.) -
Magyarországra való utalásként a Magyar Köztársaságra utaló elnevezés a 2011.
december 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések szerint az Alaptörvény

7
 hatálybalépését követően is használható mindaddig, amíg az Alaptörvény szerinti
megnevezés használatára való áttérés a felelős gazdálkodás elvei szerint meg
nem valósítható.
17. deklaráltan köztársaság vagyunk, az állam egésze viszont mintha szemérmesen
tartózkodna a köztársasági államformától

2.4 KORMÁNYFORMA ÉS A KORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉG FOGALMA

2.4.1 kormányzat
kormányzati rendszer felől közelítve
18. az államhatalmi ágak, a klasszikus „triász” (parlament, államfő, kormány)
közjogilag szabályozott együttműködése.
19. hatalommegosztás konkrét, normatív módon leírt és történetileg meghatározott
formája
kormányzati tevékenység felől közelítve
20. legszélesebb értelemben: a kormányzás a legmagasabb szintű, állami irányítást
jelenti
21. szűkebb értelemben: a kormányzás a végrehajtó hatalom (a kormány)
tevékenységével azonos
22. legszűkebb értelemben: a kormányzás az adminisztratív végrehajtó hatalmat, a
„negyedik” hatalmi ágat, a közigazgatás legfőbb vezetését jelenti

2.4.2 kormányformák főbb típusai

a kormányzás és a kormányzati rendszerek lényegét a végrehajtó hatalom felelősségének
konkrét alkotmányjogi megoldása adja
ezt a bizalmi sávot, amelyben a felelősség fokozatosan csökken, az alábbi ábra szemlélteti:
a) westminster modell (parlamentarizmus);
b) a parlamenti szokásjogon működő bizalmatlansági indítvány;
c) az egyszerű, szabályozott bizalmatlansági indítvány; - pl. EU
d) a konstruktív bizalmatlansági indítvány; - pl. Magyarország
e) a washington modell (prezidencializmus);

skála két végpontján a két tiszta modellt találjuk

westminster modell: parlament előtti felelősség extrém erősségi fokozata,
minden negatív szavazás a kormány bukásával járhat együtt
washington modell: megszűnik a parlament előtti politikai felelősség. a nép
által közvetlenül választott elnök vezeti a kormányt is, egyszemélyes
végrehajtó hatalomról beszélhetünk – különösen Dél-Amerikában, de pl.
Oroszország

8
A szokásjogi alapokon működő bizalmi szavazás a fontosabb napirendek felett történik, a
szabályozott egyszerű bizalmatlansági indítvány esetében pedig a parlamenti jog részletesen
kibontja a kezdeményezők körét, a parlamenti szavazás módját és a szavazás
következményeit
A konstruktív bizalmatlansági indítvány - amely a weimarizmus következménye -
legfontosabb kelléke az új miniszterelnök személyének megjelölése, aki a sikeres
bizalmatlansági felvetés esetében automatikusan a végrehajtó hatalom fejévé válik.
A felelősségi skála egyik legfőbb tanulsága, hogy fokozatosan csökken a parlament előtti
felelősség és nő a végrehajtó hatalom stabilitása. Tendencia az is, hogy a parlamentek felőli
bizalmatlansági indítványok szerepe hanyatlik, a kormányfők által felvethető bizalmi
szavazások szerepe pedig növekvőben van.

2.5 A MAGYAR KORMÁNYZATI RENDSZER

alkotmánytörténetileg 1848-ban az alkotmányos monarchia létezett, amely a westminsteri
modellre hasonlított
Az egyszerű bizalmatlansági indítvány a kiegyezés és a két világháború között volt jellemző és
ez jellemezte az 1946. évi I. törvényt is
Az 1989-es rendszerváltozás prezidenciális elképzelésekkel indult, majd az 1989. évi XXXI.
törvény az 1946-os törvényt másolta le
A magyar hagyományoktól némiképp eltérő kancellár demokráciát az 1990. évi XL. törvény
vezette be. A törvény indokolásából való az idézet: „gyenge köztársasági elnök, viszonylag
erős kormány és erős parlament. Ez a mi konstrukciónk lényege”
Az Alaptörvény lényegében változtatás nélkül továbbviszi az 1990-es kormányformát.
Mi alakította ki tehát Magyarországon a kancellár-demokrácia, a konstruktív bizalmatlanság
intézményét?
23. az 1990-es parlamenti választás eredménye,
24. a kormányzati nagy-koalíció elmaradása,
25. az MDF-SzDSz politikai megállapodása,
26. a „kamikaze” kormány jövőjétől való félelem.

2.6 MIKOR OPTIMÁLIS A KORMÁNYFORMA?

ha megóv az állandó kormányválságoktól és stabilizálja a kormányok pozícióit az egész
parlamenti ciklusban;
ha lehetőséget teremt a folyamatos ellenőrzésre, az alkalmatlan közszereplők leváltására.
két kritérium egymás ellen hat, az alkotmányjogi szabályozás célja ezek egyensúlyban tartása
parlamentarizmus a kormányozhatatlanság, az elnöki rendszer a diktatúra veszélyét rejtheti
magában

9
miniszterelnökösített parlamentarizmus (a kancellár demokrácia) egyfajta
egyensúlyteremtési kísérletnek tekinthető
a jó kormányforma nem független az adott nép politikai kultúrájától sem

10
3 A MAGYARORSZÁGI VÁLASZTÁSI RENDSZEREK

3.1 VÁLASZTÓJOG, VÁLASZTÁSI RENDSZEREK

3.1.1 A demokratikus hatalomgyakorlás
népszuverenitás vagy népfelség elve
demokratikus legitimáció
néprészvétel elve
a hatalomgyakorlás formái: képviseleti demokrácia és közvetlen demokrácia [Alaptörvény B)
cikk (4) bekezdés]

3.1.2 A népszuverenitás alanyi köre

politikai közösség
releváns meghatározó tényezők: állampolgárság vagy az államhoz kötődő más jogi státusz
választójog és népszavazáson való részvétel joga – Alaptörvény XXIII. cikk (7) bekezdés
összeköti az alanyi kört

3.1.3 A választójog fogalma

kettős természet: a hatalomgyakorlás eszköze és politikai részvételi jog
aktív választójog: a szavazásban való részvétele
passzív választójog: a választáson jelöltként való indulás joga, választhatóság

3.1.4 A választás alapelvei

szabad választás: a választás eredményének a választók szabad akaratát kell kifejeznie
általános választójog: a választójogot minden polgár részére biztosítani kell, csak kivételesen
lehet abból valakit kizárni (pl. kiskorúakat, belátási képességgel nem rendelkezőket)
egyenlő választójog: minden választópolgárnak azonos számú szavazata van, és minden
választópolgár szavazata azonos súllyal rendelkezik
közvetlen szavazás: a választópolgár és a szavazat közzé nem ékelődik be idegen akarat
titkos szavazás: a választópolgár úgy adhatja le a szavazatát, hogy annak tartalmát senki nem
ismerheti meg

3.1.5 Választási eljárás alapelvei

választás tisztasága
önkéntes részvétel elve (szavazó és jelölt egyaránt)
esélyegyenlőség
fogyatékossággal élők segítése
jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye

11
nyilvánosság elve

3.1.6 Választójogosultak az egyes választástípusokon Magyarországon

EU más bevándorolt,
magyar
tagállamának letelepedett,
állampolgár
állampolgára menekült
országgyűlési
aktív és passzív vj - -
választás
európai aktív és passzív vj aktív és passzív vj
parlamenti (lakóhely (lakóhely -
választás szükséges) szükséges)
aktív és passzív vj aktív és passzív vj
önkormányzati aktív vj (lakóhely
(lakóhely (lakóhely
választás szükséges)
szükséges) szükséges)

Választásból kizárva:
27. mentális állapot miatt
28. bűncselekmény miatt
1. szükséges, hogy a bíróság jogerősen kimondja ezt a döntést, egyedi
vizsgálatról van szó
országgyűlési választás:
29. nagykorú magyar állampolgárok rendelkeznek aktív és passz vj-vel
30. akinek van magyarországi lakóhelye 2 voksot adhat le: egyéni, és listára
31. akinek nincs magyarországi: az csak listára szavazha
Európai Parlamenti választás:
32. személyi kör differenciálódik
33. magyar állampolgár és EU más állampolgára magyarországi lakóhellyel;
34. nagykorú állampolgár (aktív, passzív megilleti)
35. passzív választójog: jelölt lehet nagykorú állampolgár, nagykorú európai uniós
állampolgár
36. aktív: magyar állampolgár, EU más országának állampolgára (lakóhely szükséges)
Helyi önkormányzati választás
37. legszélesebb a szavazójoggal rendelkezők köre
38. aktív: nagykorú magyar állampolgár, EU más országának állampolgára,
bevándorolt, letelepedett, menekül (lakóhely szükséges)
39. passzív: magyar állampolgár, EU más országának állampolgára

3.1.7 Képviseleti és közvetlen demokrácia

gyakran feszültség

12
elsődleges a képviseleti (FŐSZABÁLY)
ehhez képest a közvetlen demokrácia egy kivételes eszköz, de ha sor kerül rá, akkor
felülírhatja a képviseleti döntéseit

3.1.8 Választási rendszerek

többségi rendszer:
1. adott egységben az szerzi meg a mandátumot, aki a több voksot kap (Egyesült
Királyság)
2. jó eséllyel előáll egy kormányzóképes többség; kormányozhatóság felé megy
40. abszolút többségi rendszer:
1. az kerül megválasztásra, aki megkapta a választókerületben leadott érvényes
szavazatok abszolút többségét, azaz több mint felét = 1 mandátum osztható ki
(Francia megoldás)
41. relatív többségi rendszer:
1. a legtöbb voksot kapóé lesz a mandátum, nem kell az összes voksok többségét
megszereznie
Arányos rendszerek
42. azért jött létre, hogy a többségi rendszer torzulásait kiküszöbölje (tükrözzék a
mandátum arányok a támogatást és mandátum számban jelenjen meg a
támogatás)
43. egyik eleme a listás szavazás
44. preferencia sorrendet jelölhetnek: első helyen X, második helyen Y
45. összeáll, hogyan osztódik meg a támogatás
46. azt támogatja, hogy sokféle párt bekerüljön, mindenki meg tud jelenni támogatás
arányosan
47. pontosan leképezi a választópolgári akaratot
48. a legkisebb támogatás is bent van a parlamentben
49. nem mindig lehet leszűrni h a kis pártok támogatásai valósak-e
Vegyes rendszerek
50. többségi és arányos elemek is

3.1.9 Választási szervek

Választási Iroda
51. a nemzeti választási iroda autonóm jogállású szerv, nem a végrehajtó hatalom
része
52. saját jogállás illeti meg
53. igazgatási apparátus, lebonyolítja, megszervezi, előkészíti a választást

13
 54. lebonyolítja a választást
55. állami alkalmazásban álló személyek segítenek
56. vannak országos, megyei és helyi választási irodák; mindenhol a jegyző a
választási iroda vezetője
57. központból irányítást egységes formulák által
58. egyéni választáskerületi iroda: 106 irodát ők látják el a háttérmunkával
Választási Bizottság:
59. párhuzamosan működnek a választási iroda mellett
60. tagjai vagy választás alapján vagy delegálás alapján
61. választott társadalmi típusú szerv, nem az állam emberei ülnek ott
62. meghozzák a döntéseket minden szinten, a kifogásról ők döntenek,
63. megállapítják az eredményt,
64. vizsgálják, hogy a jelöltek alkalmasak-e

3.1.10 Választás folyamata

a választási időszak: államfő kitűzi a választás időpontját-
felkészülés: egy jelölt, párt nyilvántartásba kell magát vetetnie, akkor kap engedélyt, hogy
ajánlásokat gyűjtsön; ha letelt és kellő számú összegyűlt, ezt ellenőrzik és hivatalosan is
rákerül a szavazó lapra
(választópolgár máshol is szavazhat, de ezeket a választás előtt kell lebonyolítania)
kampány: nincs kampánycsend; a választás napjáig tart; vannak korlátok: bizonyos
területeken nem lehet kampányolni
szavazás
ha a szavazás végbement, meg kell számolni a szavazatokat- szavazatszámláló bizottságok
végzik (civilek), de ott lehetnek a pártok, jelöltek delegáltjai
ha van eredmény, jogerőssé válik

3.2 AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSA

az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2010. évi CCIII. törvény

3.2.1 Képviselői helyek megoszlása

199 képviselő = 106 egyéni választókerületből + 93 országos listákról
106 egyéni választókerületi képviselő
1 választókerületenként 1-1 képviselő
egyéni jelöltek (független vagy párt-jelöltek)
500 ajánlás
egy jelöltre lehet szavazni

14
93 országos listás képviselő
pártlisták és nemzetiségi listák
pártlistát: párt, ha 9 megyében és a fővárosban legalább 27 egyéni
választókerületben önálló egyéni választókerületi jelöltet állít
nemzetiségi listát: országos nemzetiségi önkormányzat, ha a nemzetiségi
választópolgárok legalább 1%-ának ajánlását, de legalább 1500 ajánlást
összegyűjt

3.2.2 Kinek hány szavazata van?

Magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgár: egyéni választókerületi jelölt + pártlista
Magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgár: pártlista
Magyarországi lakóhellyel rendelkező nemzetiségi választópolgár: egyéni választókerületi
jelölt + nemzetiségi lista (ennek hiányában: pártlista)

3.2.3 Mandátumszerzés
A) EGYÉNI VÁLASZTÓKERÜLETBEN
65. aki a legtöbb szavazatot kapja (függetlenül attól, hogy hányan vettek részt a
választáson)
B) ORSZÁGOS LISTÁRÓL
1. Töredékszavazatok
66. mandátumot nem eredményező szavazatok (győztesnek is!) – minden
olyan szavazat, amit nem a győztesre adtak le
67.győztes kompenzáció: amennyivel megveri a győztes a második helyen
végzőt, az is töredékszavazat lesz.
2. Előszámítások
68. „parlamenti küszöb”: nem kap mandátumot az a párt, amely nem éri
el az összes országos listára leadott szavazat 5%-át (közös lista esetén 10
vagy 15%)
69. „nemzetiségi kvóta”: összes országos listás szavazat / 93 / 4
3. Kedvezményes mandátum(ok) kiosztása

15
3.2.4 Mandátumok elosztása
országos listáról megszerezhető mandátumok száma:
93-ból le kell vonni a megszerzett kedvezményes nemzetiségi mandátumokat
→
elosztásban részt vevő pártlisták: elérték az 5%-os küszöböt →
pártlista szavazatai: párt országos listájára leadott
szavazatok+töredékszavazatok →
nemzetiségi lista szavazatai: listára leadott szavazatszám – kedvezményes
kvóta (ha nem érte el a kedvezményes kvótát, nem vesz részt a
mandátumelosztásban) →
listák között helyek elosztása: d’Hondt-módszer → listáról az előre bejelentett
sorrendben kapnak a jelöltek helyeket

3.2.5 Időközi választás

2 választás közt, a ciklus között
ha a mandátum megüresedik 2 választás között valamilyen okból
ha adott választási kerületben nincs jelölt, újat kell tartani, formailag időközt választás lesz
ha egyéni választókerületben 2 jelölt egyenlően végez: nincs sorsolás, időközi választást kell
tartani

3.3 A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK

VÁLASZTÁSA
2010. évi L. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról

16
3.3.1 Választástípusok
képviselő polgármeste főpolgármeste megyei fővárosi
testület r r közgyűlés közgyűlés
10 000 fős EGYÉNI RELATÍV ARÁNYOS
vagy kisebb LISTÁS TÖBBSÉGI
település
10 000 VEGYES RELATÍV ARÁNYOS
főnél TÖBBSÉGI
nagyobb
település
megyei jogú VEGYES RELATÍV
város TÖBBSÉGI
fővárosi VEGYES RELATÍV RELATÍV VEGYES
kerület TÖBBSÉGI TÖBBSÉGI

3.3.2 Képviselő-testület választása

A) 10 000 fős vagy kisebb település – egyéni listás rendszer
jelöltek
annyi szavazat, ahány megválasztandó képviselő
azok lesznek a képviselők, akik a legtöbb szavazatot kapták
kedvezményes nemzetiségi mandátum
B) 10 000 főnél nagyobb település – vegyes rendszer
egyéni választókerületek - jelöltek
kompenzációs listák – töredékszavazatok alapján
töredékszavazat: az egyéni választókerületben
mandátumot nem eredményező szavazatok (itt nincs a győztesnek
töredékszavazata!)
kedvezményes nemzetiségi mandátum kompenzációs listáról

3.3.3 Polgármester, főpolgármester választása

jelöltek
relatív többségi rendszer

3.3.4 Megyei és fővárosi közgyűlés

A) megyei közgyűlés
megye egy választókerület – de! nem tartozik bele a megyei jogú város és a
főváros
elnökét a megyei közgyűlés választja
listák

17
 arányos rendszer
5/10/15 %-os küszöb
B) fővárosi közgyűlés
főváros egy választókerület
33 hely
listák
arányos rendszer
5/10/15 %-os küszöb

3.4 AZ EURÓPAI PARLAMENT TAGJAINAK VÁLASZTÁSA

2014-ben: 21 képviselő
arányos, egyfordulós,
listás – 20 ezer támogató aláírás
az egész ország egy választókerület
országos listák – 20 000 ajánlás
5%-os küszöb
D’Hondt-módszer

3.5 TOVÁBBI VIZSGÁLATRA ÉRDEMES KÉRDÉSEK

a többes ajánlás problematikája
kampány alkotmányos jelentősége és korlátai
választás egyenlőségének kérdése nemzetiségi regisztrációt vállalók és a magyarországi
lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok esetében
a levélben történő szavazáshoz való hozzáférés kérdése a magyarországi lakóhellyel
rendelkező választópolgárok esetében
a jogorvoslati út hatékonysága

18
4 AZ ORSZÁGGYŰLÉS

4.1 AZ ORSZÁGGYŰLÉS MEGBÍZATÁSA, SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE. AZ

ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK
4.1.1 Az Országgyűlés a hatalmi ágak rendszerében
Magyarország parlamentáris köztársaság
az Országgyűlés a legfőbb népképviseleti szerv
legfontosabb hatáskörök [Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés]: törvényalkotás, végrehajtó
hatalom ellenőrzése, közjogi tisztségviselők megválasztása, direkt politikai funkciók

4.1.2 Az Országgyűlés megalakulása és megbízatásának megszűnése

ésszerű időközönként tartott szabad választások
ha nem ülésezik, akkor is működik
parlamenti ciklus: alakuló üléstől alakuló ülésig
a választások után 30 napon belül kell összehívni az alakuló ülést
alakuló ülésen szűnik meg a régi országgyűlés megbízatása, megkezdődik az új országgyűlés-
é
alakuló ülés: választási beszámolók elfogadása, képviselők mandátumának igazolása,
eskütétel, Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztása, miniszterelnök megválasztása,
frakciók létrejötte
70. államfő hívja össze - csak ezt, többit a házelnök
71. mi keletkezteti a mandátumot? a választás - minden más csak kiegészítő kellék →
jelölt mandátumot szerez a választáson → megbízó levél
72. leendő képviselő eljuttatja a megbízó levelét (mandatum) a köztársasági elnöknek
73. parlament maga ellenőrzi a megbízó leveleket - ez a mandátum igazolás
1. korelnök és korjegyző funkcionál (4 darab, 4 legfiatalabb) - ők vizsgálják az
összes többiét - övéket az ABC sorrendben első 5 képviselő ellenőrzi
2. két eredmény: rendben/nincs rendben
74. mandátum igazolás megtörtént, minden képviselő mandátuma rendben van →
eskütétel - ekkor fejeződik be a procedúra, teljes jogú képviselő lesz
75. TEHÁT 4 lépés, amíg a jelölt képviselő lesz
1. megválasztják - konstitutív
2. megbízó levelet kap - deklaratív
3. ellenőrzik a megbízó levelét - deklaratív
4. esküt tesz - deklaratív

19
 mielőtt esküt tesznek - 2 választási beszámoló - NVB elnöke, NVI elnöke
o parlament nincs abban a helyzetben a beszámolók után, hogy
szavazzon róla → megelőlegezett bizalom
 eskü → megalakult az országgyűlés, majd egyből 2 szavazás a 2
beszámolóról
 ülés nagyon ünnepélyes
o köztársasági elnök hívja össze+ nyitja meg
o legidősebb képviselő, mint korelnök vezeti az ülést
 ha letették az esküt, szavaztak a beszámolókról - közjogilag frakciók
megalakulásának bejelentése történik meg
o parlament SOHA nem szavaz a frakciókról - közjogi ellentmondás
lenne (miért szavazná meg a kormánypárt az ellenzéket)
o képviselők társulási joga létrehozza a frakciót - megalakulás után a
frakcióvezető bejelenti a frakció megszületését
o a parlament működése sok esetben a frakció és frakció vezetőtől
függ - modern parlament frakcióvezető nélkül nem nagyon tud
maradni
o ha valaki nem csatlakozik frakcióhoz → független képviselő
o mikor jön létre frakció magyar parlamenti jogban?
 szigorú szabályok
 minimum 5 fő kell
 pártlistával rendelkezett a párt, mandátumot is kapott (5%-
ot átugrotta)
 AB szerint: az a párt, amelyik megugrotta a parlamenti
küszöböt, annak alanyi joga a frakció alakítás
 ha megugrották az 5%-os küszöböt, de nincs öt fő → elég
három fő - szélsőséges esetben tehát 3 fővel is létre jöhet
 de ha pl. egy pártnak 8 egyéni választókerületből van
mandátuma, de nem volt országos listája – nem
alakíthatnak frakciót, hiába a 8 fő
o 2 módon kerülhet ki képviselő
 önmaga lép ki
 kizárják
o ha kilépett/kizárták (ez közjogilag mindegy) - 6 hónapig biztos
független képviselő, 6 hónap után másik frakcióba beléphet

20
 o frakció a parlament "idegrendszere"
megbízatás megszűnése:
76. 4 év elteltével: következő parlament alakuló ülésével
77. korábban:
1. feloszlás [Alaptörvény 3. cikk (2) bekezdés]
1. OGY akar feloszlani, megszünteti a parlament megbízatását
2. egyszerű többséggel meghozandó döntés
3. 85-ben volt legutoljára
2. feloszlatás [Alaptörvény 3. cikk (3) bekezdés]
1. (3) A köztársasági elnök a választások egyidejű kitűzésével feloszlathatja
az Országgyűlést, ha
2. a) a Kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök
által miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés az első
személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül
nem választja meg, vagy
3. b) az Országgyűlés az adott évre vonatkozó központi költségvetést
március 31-ig nem fogadja el.
4. államfőnek ez autonóm jogköre, nem szorul ellenjegyzésre
5. nincs olyan eset, hogy fel KELL oszlatni a parlamentet - csak feloszlathatja
6. konzultálási kötelezettség: államfő egyeztet a miniszterelnökkel,
házelnökkel, frakció vezetőkkel (ez csak érvényességi kellék)
7. kötelessége meghallgatni őket, de kizárólag ő dönti el, hogy –feloszlatja-e
az országgyűlés-t
- ha lenne akár feloszlás/latás - új választásokra kerülne sor 3 hónapon belül
C. később: rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején nem tűzhető ki a
választás [Alaptörvény 48. cikk (7) bekezdés]
- ha nincs feloszlás/oszlatás - parlament kitölti a megbízatási idejét - NEM
NÉGY ÉV. ILYET TILOS MONDANI - alakuló üléstől alakuló ülésig

4.1.3 Az Országgyűlés működése

78. Alaptörvény
79. az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény
80. egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat
1. Házszabálytól el lehet térni - 4/5-ös (80%-os) többség kell hozzá
2. Házszabály: speciális jogi aktus, KÖSZESZ - de kiemelkedik közülük, mert az
Alaptörvény is ismeri + megalkotása jelenlévők 2/3-val zajlik,

21
 3. házszabályi rendelkezések léte kihat az egész törvényalkotásra - legitimációs
funkciója van → közjogi érvénytelenség fele csúszhatunk → érvényességi
kritérium a betartása
folyamatos működés (rendszeres ülésezés)
4/1999. (III. 31.) AB határozat – az Országgyűlés működésének folyamatossága
alkotmányos követelmény
alkotmányos követelmény: parlament úgy ülésezzen, hogy be tudja tölteni
alkotmányos rendeltetését
feltétel: ésszerű időben kövessék egymást, országgyűlés be tudja tölteni
feladat-és hatáskörét
Kormány megbízatása az alakuló gyűlésen megszűnik. Ilyenkor átalakul
ügyvezető kormánnyá. Addig ügyvezető kormány, amíg az új kormány meg
nem alakul
rendes ülésszakok, ülések, ülésnapok
rendkívüli ülésszakok, ülések
elnapolás
1. köztársasági elnök jogköre
2. 1 ülésszakban csak 1x teheti meg, maximum 30 napra
3. rendszerváltás óta nem volt
4. államfő autonóm jogköre
5. képviselők 1/5-e tudja blokkolni, ekkor össze kell hívni az ülést
ülésszak
81. nagyjából lefedi a teljes évet
82. van rendes és rendkívüli
83. rendesből 2 van: február 1 - június 15, szeptember 1 - december 15.
84. ha rendes ülésszak van, akkor nem lehet rendkívüli ülésszak, rendkívüli ülésszak
csak akkor lehet, ha nem zajlik rendes
ülés
85. adott heti ülés, ülésnapok összessége
86. parlament általában 2 ülés napot tart, 2 napból áll az ülés
87. ülésezés hetente ülésezést feltételez, kivéve választási időszak
rendkívüli ülés
88. rendkívüli ülésnapon ülést kezdeményezhet:
1. köztárasági elnök
2. kormány

22
 3. képviselők 1/5-e
89. megjelölik, hogy miről akarnak ülést
90. közjogilag házelnöknek össze kell hívni a parlamentet, jellemzően a javasolt
időpontra, de maximum 8 napon belül
91. az más kérdés, hogy határozatképes lesz-e ez az ülés - közjogilag könnyű
összehívatni, hogy azon lesz-e érdemi munka, az már azon múlik, hogy
határozatképes lesz-e a parlament
rendkívüli ülésszak
92. Magyarországon szinte mindig van - kormány kezdeményezni általában
Parlament az országgyűlést az Országházban tartja
93. ha nem: összes képviselő kétharmadának szavazatára van szükség
többségi döntéshozatal
határozatképesség: ha az ülésen az országgyűlési képviselőknek több mint a
fele jelen van
döntéshozatal
 főszabály: jelen lévő országgyűlési képviselők több mint a felének
szavazata
 ehhez képest Alaptörvény vagy házszabály mondja meg, ha valamiről
nem egyszerű többséggel kell dönteni
 pl. "parlament kimondhatja feloszlását." - Alaptörvény nem
mond eltérő szavazatarányt → normál → egyszerű többség
 döntések nagyon kicsi része minősített
 fontos döntések: abszolút döntések - 100 darab igen kell hozzá
- pl. miniszterelnök megválasztása
 jelen lévő képviselők 2/3 - sarkalatos törvények
 néhány döntés: ÖSSZES képviselő 2/3-a
ülések nyilvánosak
garancia - végig vonul a parlament minden szegmensén - törvényalkotás
nyilvánossága, honlap, jegyzőkönyv hozzáférés (irományok nyilvánossága)
Kivételes a zárt ülés lehetősége: kérheti a kormány, kérhet bármely képviselő.
összes képviselő 2/3-nak szavazata kell – (évi 1 darab se jön ki )

4.1.4 Az Országgyűlés szervezete

egykamarás parlament
Alakuló ülésen igyekeznek megválasztani a bizottságokat is
bizottságok – parlament „csontváza”

23
 állandó bizottságok
o állandó a szó annak az értelmében, hogy a parlamenti ciklus
egészére hozzák létre, mindaddig működik, ameddig a parlament
o parlament elméletben megszünteteti a bizottságait, gyakorlatban
inkább újat hoznak létre
o kormányzati munkamegosztáshoz kötődnek - van egy "kotta" 
amiket kötelező létrehozni pl. költségvetési, mentelmi
o főszabály: minden képviselőnek biztosítani kell azt, hogy legalább 1
bizottságban tag lehet - ez alól csak az kivétel, akik valami miatt
nem lehetnek bizottsági tagok: kormány tagjai, államtitkárok
o Bizottsági munka a nyugati parlamentekben kulcs tevékenység.
o Ezek a bizottságok jellemzően leképezik a parlamenti mandátum
arányokat, tehát ha egy kormánynak többsége van egy
parlamentben, akkor a bizottságokban is többségük lesz.
o Kivétel: nem mandátumarányosan jönnek létre:
o paritásos bizottság - ugyanannyi kormánypárt és
ugyanannyi ellenzéki ül benne - egyenlő részarányban
képviseltetik magukat. pl. mentelmi bizottság, vizsgáló
bizottságok
ideiglenes bizottságok
1. nem a parlament egész ciklusára jönnek létre
2. 2 féle: eseti bizottság, vizsgálóbizottság
3. Eseti bizottság
1. Parlament külön hozza őket létre, külön döntéssel, amelyben megmondja,
hogy meddig működnek.
2. Valamilyen szakkérdéssel foglalkozik, eseti bizottság tagjainak fele
szakértő lehet.
3. Nem biztos, hogy csak parlamenti képviselők ülnek ott
4. Elnök, alelnök biztos képviselő
5. Szakértő úgy vesz részt, hogy nincs szavazati joga.
4. Vizsgáló bizottság
1. csak és kizárólag képviselők
2. Ellenőrzési karakterű
3. Kifejezetten valami kivizsgálására hozzák létre
4. Képviselők 1/5-nek javaslatára létre kell hozni

24
 5. produkciója: jelentés.
6. Vizsgáló bizottság minden olyan bizottságot kivizsgálhat, ahol nem fut jogi
eljárás (büntető-, polgárjogi stb.), ami interpellációval nem rendezhető le.
7. ha elkezdik a tevékenységet, és megszólít valakit, hogy jelenjen meg,
kötelesség részt venni a vizsgáló bizottság ülésén - de ha nem mennek el,
nincs közjogi szankció
8. Vizsgáló bizottságnak jelenleg inkább politikai nyilvánosság teremtő ereje
van
nemzetiségeket képviselő bizottság
országgyűlési képviselőcsoportok (frakciók)
27/1998. (VI. 16.) AB határozat: a parlamentbe bejutott pártokat megilleti a
képviselőcsoport létrehozásának joga
az Országgyűlés tisztségviselői – parlament tiszti kara
1. házelnök - jogi értelemben az a házelnök, aki éppen elnököl
2. alelnökök
3. háznagy - házelnök igazgatási helyettese
4. jegyzők – két darab: egy kormánypárti jegyző és egy ellenzéki jegyző
 segítik a házelnököt az elnöklésben, ők hitelesítik az országgyűlési
naplót, szavazatot számlálnak
 mindenki képviselő, kivéve háznagy, de ő is lehet
 Tisztviselőkre jogi értelemben korelnök tesz javaslatot - majdani
frakcióvezetők mondják meg neki, hogy kiket javasoljon - vagy sikerül ilyen
javaslatot tenni vagy nem  eddig általában sikerült
 megválasztásukkor korelnök és korjegyzők megbízatása megszűnik
Házbizottság - "vének tanácsa"
o szervezi a parlament életét, itt dől el, hogy a parlament mit mikor tárgyal stb.
o Alakuló gyűlésen létre tud jönni
o Elnöke maga a házelnök, tagjai az alelnökök, a háznagy és valamennyi
frakcióvezető
o Csak frakcióvezetőknek van szavazati joga
o Egyhangúan kell, hogy döntsenek (100%-al)
o Ha nem tud így dönteni házelnök vagy a parlament plénuma dönt
o Házbizottság hetente ülésezik, előkészíti a parlament üléseit, bármelyik
bizottság kezdeményezheti az összehívását.
o Főszabály: ha kezdeményezik, össze is kell ülnie

25
4.1.5 Az országgyűlési képviselők jogállása
jogaik, kötelességeik azonosak
joga és kötelezettsége
94. kezdeményezően vegyen részt a parlament életében
95. köteles részt venni a parlament ülésein
96. köteles részt venni azon bizottság ülésén, amelynek tagja - minden tag
helyettesítheti magát (5 ember van ott az kvázi 10 )
megbízatás keletkezése
1. megválasztják - konstitutív
2. megbízó levelet kap - deklaratív
3. ellenőrzik a megbízó levelét - deklaratív
4. esküt tesz - deklaratív
megbízatás megszűnése – okok: Alaptörvény 4. cikk (3) bekezdés
97. addig képviselő, ameddig az országgyűlés megbízatása tart - vagy ha meghal,
lemond (írásban - képviselőtől kell származnia teljes egésézben - elfogadó
nyilatkozat nem kell)
98. ha már nem felel meg a megválasztáshoz szükséges feltételeknek (pl. kiderül,
hogy nem magyar állampolgár), vagy elveszíti választójogát, megállapítják
összeférhetetlenségét, 1 évig nem vesz részt a parlament munkájában (1 darab
szavazatot se adott le) – ekkor a jelenlévők szavazatának 2/3-a szükséges
szabad és egyenlő mandátum
99. mandátuma szabad - nem utasítható - nem tudják beszámoltatni - magában
foglalja: társul-e - ellentéte: kötött mandátum (beszámoltatható)
„képviselő testét a mentelmi jog védi, lelkét az összeférhetetlenség, függetlenségét pedig a
honorárium
mentelmi jog - fizikailag nem lehet visszatartani, kényszerű intézkedést ne lehesse ellene
tenni
A) sérthetetlenség - ne lehessen hozzányúlni kényszerintézkedés tekintetében
- pl. nem lehet őrizetbe venni
B) felelőtlenség - felelősségmentesség - a képviselő a képviselői munkájáért ne
legyen felelősségre vonható, hogy mindentől függetlenül tudja leadni a
szavazatát. törvény néhány esetben kimondja, hogy egyes esetekre nem
vonatkozik, de polgárjogi felelősségére se tartozik.
kettő együtt a mentelmi jog
ha képviselő elkövet egy államtitok lopást, akkor nem lehet ellene büntetőjogi
eljárást indítani sérthetetlensége miatt, országgyűlés hozzájárulása
szükséges (jelenlévők 2/3-a). mentelmi jog felfüggesztése nélkül nem lehet

26
 a képviselő ellen eljárni. miért? – ne lehessen a végrehajtó hatalom
oldaláról nyomást gyakorolni a képviselőkre
egyetlen kivétel: tetten érik - nincs kecmec, kényszerintézkedést lehet
fogatosítani - egy ilyen élő példa.
mentelmi jog valójában nem a képviselőé, de itthon ezt hiszik - teljes
vadidegen, ismeretlen képviselőé a mentelmi jog
szabálysértési ügyekben ő mondhat le mentelmi jogáról
egyéb esetben nem lehet lemondani - ez is azt mutatja, hogy nem az övé a
mentelmi jog
ha mentelmi jogát megsértik, akkor nem XY jogát sértik meg, hanem a
parlament tekintélyét - ekkor neki a házelnökhöz kell fordulnia
hivatkoznia kell mentelmi jogára - képviselő igazolvány
parlament döntése - egyszeri döntés és megmásíthatatlan - mindig csak az
adott ügyre vonatkozik - képviselő nyilatkozhat, hogy szeretné-e ha
felfüggesztenék mentelmi jogát
összeférhetetlenség
100. szabályozása egyre könnyebb -> mindennel összeférhetetlen a képviselői
megbízatás, nem lehet máshonnan jövedelme (FŐSZABÁLY)
101. képviselő hatalom csak a végrehajtó hatalomban érvényesül
102. mindig valamilyen kormány közeli pozíciót tölt be
103. a miniszterelnök, államtitkár nem lehet bizottsági tag
104. tipikus: hivatali/közhivatali: vadonatúj szabályok
105. önkormányzati szektor összeférhetetlen a képviselők számára - polgármester
se lehet a képviselő
106. szigorú szabályok: gazdasági összeférhetetlenség, befolyási
összeférhetetlenség stb.
107. a képviselő a képviselői minőségére nem hivatkozhat a magánügyleteiben
108. méltatlansági összeférhetetlenség („csúnyaságot csinált”  - pl. köztartozás,
de nem rendezi)
109. szigorú, taxatív szabályok → ami kifejezetten nincs a törvényben az kiskaput
jelent
110. képviselő minden évben megteszi a vagyonnyilatkozatát
nemzetiségi szószóló speciális jogállása

4.2 AZ ORSZÁGGYŰLÉS TÖRVÉNYHOZÓ FUNKCIÓJA

Törvényalkotás - magyar parlament alapfunkciója, gyakorlatilag a parlament csak
törvényeket hoz

27
4.2.1 Törvénygyári jelleg, a törvények szerepe
Alapvető fontosságú parlamenti feladatkör a törvényalkotás, a parlamenti működés 90 %-át
teszi ki.
magyar parlament egy törvénygyár
Túlterjeszkedés
111. évente 30-40 törvénycsomag
112. salátatörvényből merítünk egy jó nagyot, összepárosított mindent az
országgyűlés
113. vannak olyan törvények, amelyek évente 10-20 módosítást megélnek →
túlterjeszkedő javaslat
114. túlterjeszkedés elvileg TILOS - AB is többször kimondta, köztársasági elnök is
próbálja fékezni vétójával
115. kiindulópont: törvénykezdeményezés után minden módosítás, ami mást is
meg akarnak nyitni, az túlterjeszkedő
116. csak akkor szabályszerű, ha helyreállítja a jogrendszeri inkonzisztenciát
(ellentmondás, következetlenség)
117. záró vita funkciója sose bírja el a túlterjeszkedőt
Átlagosan: 6 hét a törvényalkotás → szélsőséges ez az állapot nálunk, máshol ez kb. 2,5 év
(gyorsítottan 1 év)
118. itt mindig törvényt módosítunk, ahelyett, hogy alkalmazást néznénk
119. nemzetközi standardok szerint, ha egy törvény működik és hatályba lép kb. 2
évet kell várni módosítás előtt, hogy kiderüljön működik-e a gyakorlatban

4.2.2 Törvényhozási eljárások típusai

kétszakaszos eljárás
120. ismert nálunk, de soha nem alkalmazzák – ilyen eljárásból eddig egy sem volt
1. elvi tárgyalás
 elveket rögzítenek, és arról hoznak határozatot
 ezután kb. 3 hónap szünetet kéne tartani
2. normahozás
„normál” eljárás
gyorsított eljárás - törvénykezdeményező kérheti
121. kivételes eljárás - 4 db/félév
1. abszolút többség kell - 100 darab igen
2. Alaptörvény, házszabály, költségvetés, zárszámadás, sarkalatos törvény nem
kerülhet ide
3. itt a TAB fogja az egész pályát elfoglalni, részletes vitát is ő bonyolítja le
28
 4. aznap/másnap el lehet fogadni a törvényt
5. legalább 3 órát kell hagyni a képviselőknek a módosító javaslat benyújtására
6. összevont vita
122. sürgős eljárás - 6 db/félév
1. ha valamit iszonyatosan gyorsan meg akarnak alkotni
2. jelenlévők 2/3 dönt arról, hogy sürgős eljárásra kerüljön-e az ügy
3. mindennek csökken az ideje: 2 olvasási nap, rövid idő módosító javaslat
benyújtására, egyből indul a vita, bizottság akkor is ülésezhet, ha a plénum ül,
TAB is gyorsít
4. 6 napig biztosan tart
atipikus eljárások (költségvetés, zárszámadás, nemzetközi szerződések kihirdetése)

4.2.3 Törvénykezdeményezők köre, megkülönböztetésük

köztársasági elnök (atipikus) - nagyon rég óta nem fordult elő
kormány - tipikus - elsöprő szerep a törvények kezdeményezésében
parlamenti bizottságok - saját feladatkörükben, gyakorlatban ritkán
1 darab képviselő
123. különbség: többieké azonnal tárgysorozatba kerül, "parlamenti étlapra kerül,
menübe még nem - az csak akkor, ha napirendre kerül", képviselőé nem.
124. bizottsági szűrő elé kerül két döntés: tárgysorozatba veszi/ nem veszi
tárgysorozatba
125. nem veszi tárgysorozatba → „meghalt”
126. 1 ülésszakon 6-ot "újra lehet éleszteni"
ha minden törvénykezdeményező ugyanabban a témában akarna kezdeményezni: felsorolási
sorrendben

4.2.4 A törvényhozási eljárás fázisai, az egyes fázisok jellemzői

az általános vita
127. az a nagy vita szakasz, ami valójában arról szól, hogy szükséges-e egyáltalán
egy törvényjavaslat, időszerű-e, milyenek a szabályozási elvei
128. kerülik a konkrétumokat
129. új szabályok szerint csak a 6. napon indulhat el a törvényjavaslat vitája → 5
olvasási nap
130. 2 módon történhet:
1. 1. vezérszónoki rendszer: frakcióként 1 valaki kifejti a frakció álláspontját,
egymás után következnek a különböző frakciók képviselő felváltva - ha lemegy
a vezérszónoki kör, mindenkinek lehetőség újabb felszólalásra → így megy
körbe, amíg van felszólalni vágyó

29
 2. 2. időrendes tárgyalás: előre megmondja a házbizottság javaslatára a
parlament, hogy mennyi lesz az időkeret pl. 3 óra - kormánypárt és ellenzék
azonos időt kap - felét szétosztják a frakciók között, másik felét
mandátumarányban
3. különbség: időkeretes a tárgyalás → vitát nem lehet korábban lezárni -
vezérszónoki rendszer: lehet kezdeményezni a vita lezárását (5 képviselő)
akkor, ha minden frakció kapott felszólalási lehetőséget
131. az általános vitának nem volt túlzottan nagy jelentősége, általában 1
ülésnapon az általános vitának vége is lett
132. új szisztémában: jelentősebb, mert a részletes vita már nem a parlament előtt
zajlik, hanem a bizottságokban
133. ha egy frakció az álláspontját nem mondja el az általános vita alatt, akkor nem
is lesz rá mód (maximum még a szavazás előtt) - politika nyilvánosság tehát
csorbát szenved
134. módosító javaslatot az általános vita hetében kell benyújtani - csütörtökig
1. országgyűlés elnökének nyújtják be írásban, indoklással (pontosító jellegű)
2. nem lehet olyan módosító javaslat, ami felborítja a költségvetést, komolynak
kell lenni, valamit életben kell hagyni a szövegből
3. ki nyújtja be?
1. képviselő tipikusan
2. bizottság (nem akármelyik csak a tárgyalóbizottság),
3. törvényalkotási bizottság (TAB) - előterjesztő is kivételesen
a részletes vita
135. kijelölt bizottság → törvényjavaslat gazdája, ha törik, ha szakad, megvitatja a
módosító javaslatokat
136. lehetnek önkéntesek is - bármelyik másik bizottság is részt vehet a vitában -
vitához kapcsolódó bizottság
137. ezek együtt a tárgyaló bizottságok (kijelölt bizottság, vitához kapcsolódó
bizottság)
138. részletes vitára az általános vitát követő héten van mód
139. akkor fejeződik be a részletes vita szakasz, ha minden tárgyaló bizottság
áttekintette a törvényjavaslatot + módosító javaslatokat
140. állást kell foglalniuk arról, hogy a törvényjavaslat hogyan viszonyul a magyar
jogrendszerhez, jogalkotás szakmai követelményeinek megfelel-e → pecsétes irat
kiállítása erről
141. ezek a bizottságok döntenek arról, hogy mely módosító javaslatokat
támogatják/ők is megfogalmazhatnak módosító javaslatokat

30
 142. csak azok a mód. javaslatok mennek tovább, amelyeket a bizottság „magára
vesz”
1. Gipsz Jakab benyújt egyet - addig az övé, amíg beadja - ezután bizottság vagy
elhajítja, vagy a nevére veszi
143. bizottság benyújt egy módosító javaslatot, ezután jön a TAB szerepe
144. innentől a bizottság se lesz ura a saját javaslatának
145. végeredmény: TAB benyújt-e módosító javaslatot, vagy sem
146. TAB a fő szűrő - TAB javaslata marad állva a versengésben
147. TAB: 39 fős
1. kiemelt jelentőségű
2. elnöke: parlament alelnöke
3. megkülönböztetett bizottság - nem állandó bizottság
4. ha bármelyik bizottságnak van módosító javaslata → TAB eljárás
5. TAB összegző módosító javaslatot nyújt be
6. az a vélelem, hogy a TAB módosító javaslatát a parlament megszavazza
148. amikor a TAB kibocsátja az összegző módosító javaslatot, akkor azokat a
módosító javaslatokat belegyúrják az eredeti törvénybe → egységes javaslat 
kezdeményező feladata
149. ezt a TAB elnöke még egyszer megvizsgálja → benyújtja a
parlamentnek/belenyúl és benyújtja
150. ha a TAB elnök benyújtott valamit, az azt jelenti, hogy az egységes javaslat
bírja a TAB elnök jóváhagyását
151. meddig ura a törvénykezdeményező a saját javaslatának? részletes vita végéig
visszavonhatja - utána is visszavonhatja, de ez már nem alanyi joga, parlament fog
erről dönteni
a záró vita
152. ezután az egységes javaslatot tárgyalják a képviselők - TAB jelentését fogják
megtárgyalni → számot adnak arról, hogy a részleges vitaszakaszban mi történt
153. ezután főszabály szerint: 1 darab döntést hoz a TAB összegző módosításáról
154. majd zárószavazás → tehát összesen 2 darab szavazással elfogadják a törvényt
155. frakciók belenyúlhatnak a szavazás rendjébe: az összegző módosítóból
akarnak valamit kibombázni, vagy a saját réges-régen meghalt javaslataikat
akarják feléleszteni - 3 darabot megmenthetnek → szavazás bonyolódik - külön
szavazásokra kerül sor
156. nem várt esetek - zárószavazás elhalasztása
1. ha összegző módosítóból parlament kikukáz valamit

31
 2. ha egy kikukázott javaslatot hozzátesznek
157. záró vita – záró javaslat esetén – akkor, ha a végén találnak valamit, ami miatt
módosítás szükséges - tipikus: rájönnek, hogy inkoherens → logikai hiba (pl. saját
magával ellentétes a törvény)
158. zárószavazás elhalasztása → parlament döntése feles többséggel
159. törvénykezdeményezőtől vagy a kormánytól kaphatunk záró módosító
javaslatot - ezt is a TAB fogja megtárgyalni (nevére veszi, ő is megfogalmazhat
újat) → ismét TAB javaslata kerül a parlament elé
160. parlamentnek 2 lehetősége: támogatja / nem támogatja a záró módosító
javaslatot
161. minden olyan esetben, ahol az egységes módosító javaslatot nem fogadják el,
új egységes módosító kell → TAB újra eljár
162. parlamenti frakcióknak egyre kevesebb lehetősége van arra, hogy
megjelenítsék, hogy őt mit akartak módosítani
163. Zárószavazás: lezárul a törvényjavaslat vitája

4.2.5 Az Országgyűlés részéről felvethető előzetes normakontroll

Alaptörvény szerint a parlament is megteheti, hogy az alkotmánybírósághoz fordul - előzetes
normakontrollt kér
benyújthatja a házelnök, kormány, törvénykezdeményező - zárószavazás előtt kell benyújtani

32
5 A KORMÁNY FUNKCIÓJA ÉS FELELŐSSÉGE

5.1 A KORMÁNY, MINT TESTÜLET

5.1.1 A Kormány tagjai
a Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek
a minisztériumok felsorolását törvény tartalmazza
legalább 3 tagú: ez a legkisebb Kormány, de végtelen lehet a miniszterek száma
a tárca nélküli minisztert a Kormány által meghatározott feladatkör ellátására nevezik ki
személyi feltételek: büntetlen előélet, passzív választójog

5.1.2 A miniszterelnök kiemelt szerepe

a Kormány szervezeti keretének és személyi összetételének meghatározása
miniszterelnök-helyettes(ek) kijelölése
Magyarországon a bizalmi viszony a parlament és a végrehajtó hatalom vonatkozásában
sajátosan jön létre  csak és kizárólag a miniszterelnök kap bizalmat a parlamenttől
nem a parlament és a Kormány között jön létre a bizalmi viszony, hanem a parlament és a
miniszterelnök között  ha létrejön a bizalmi viszony a későbbiekben csak tőle lesz
visszavonható
közjogi értelemben érdektelen, hogy ki a miniszter, csak a miniszterelnök a fontos
a politikai bizalom mellett a miniszterelnök határozza meg a Kormány általános politikáját 
ő mondja meg h mi a kormány általános politikája, „ő fújja a passzát szelet”
a miniszter a kormány általános politikai keretei között működik, államigazgatás valamely
ágazatát alakítja
RÉGEBBEN a miniszterelnök jelöltnek kormányprogrammal kellett előállnia, de ezek
megszűntek az Alaptörvény hatálybalépésével

5.1.3 A Kormány mellett működő testületek és tisztségviselők

politikai vezetők (miniszterelnök, miniszter, államtitkár)  a miniszterelnök megbízatásáig
működik; a politikai vezetők kinevezéséhez ugyanaz kell, mint a minisztereknél (büntetlen
előélet, passzív választójog)
szakmai vezetők (közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár)  határozatlan ideig: a
következő kormányt is várja; a szakmai vezetőknél van képzettségi kritérium
kabinetek (társadalompolitikai, gazdaságpolitikai, nemzetbiztonsági ügyek)
kormánybizottságok (több minisztérium feladatkörét érintő feladatok)
kormánybiztos, miniszterelnöki biztos, miniszteri biztos (kiemelt fontosságú feladat
ellátására)

33
államtitkárok
államtitkár: politikai kategória; miniszterhelyettesnek nevezik (egy ilyen lehet, ő a
főállamtitkár)
164. ő a miniszter teljhatalmú helyettese; az a funkciója, hogy teljes helyettese
legyen
közigazgatási államtitkár: minisztériumonként 1
165. a hivatali szervezetet vezeti a minisztériumban
államtitkárok kinevezője a köztársasági elnök, a miniszterelnök teszi meg a javaslatot, a
miniszter véleményt nyilvánít
közigazgatási államtitkár: fontos a miniszternek hogy ki az, a miniszter kezdeményezi a
személyt, a miniszterelnök javaslatára nevezi ki a köztársasági elnök
helyettes államtitkár: valamilyen szakterültet vezet; kinevezője a miniszterelnök
166. ő a kakukktojás, mert nem az államfő nevezi ki

5.1.4 Ki kit helyettesít?

miniszterelnök helyettesítője a miniszterelnök helyettes (nem önálló közjogi kategória)
167. alapfunkciója a miniszteri funkció
168. a miniszterek közül 1 vagy több helyettest jelölhet ki a miniszterelnök, mert ha
a miniszterelnök meghal, akkor ez a szereplő lesz az ügyvezető miniszterelnök
169. a miniszterelnök-helyettes valamelyik miniszter vagy több miniszter osztozik,
de tudnunk kell, ki az első
miniszter helyettesítője főszabályként az államtitkár
170. néhány kivétel:
1. 1. köztársági elnökkel való viszonyban: ellenjegyzéshez miniszter kell; 2.
rendeletalkotásnál  miniszter helyettesíti
171. plénumon: államtitkár helyettesíti, de ha ő is elutazott, akkor nem megy
tovább, hanem egy másik miniszter helyettesíti az akadályozott államtitkárt

5.2 A KORMÁNY MEGALAKULÁSA

5.2.1 Új Országgyűlés alakulása esetén
1. javaslattétel a miniszterelnök személyére (köztársasági elnök)
172. parlament alakuló ülésén történik, de minden más esetben 15 napon belül kell
az államfőnek jelöltet javasolnia
173. az államfő azt javasol, akit óhajt - két feltétel: büntetlen előélet, passzív
választójog
174. az alakuló ülésen akár meg is választható
2. a miniszterelnök megválasztása (az országgyűlési képviselők többsége)

34
 175. nyílt szavazás  stabilitás
3. javaslattétel a miniszterek személyére (miniszterelnök)
parlamenti bizottságok meghallgatják a jelölteket – közjogi kellék, de a bizottságok
véleménye nem köti sem a minisztert, sem a köztársasági elnököt
4. a miniszterek kinevezése (köztársasági elnök) → a Kormány megalakulása
a miniszter a kinevezésével lép hivatalba, kivéve, ha megjelölik mikor  így is meg tud
alakulni a Kormány, eskütétel nélkül; lehet, hogy a hivatalba lépésével már megalakul, nem
kell az eskü
érdektelen, hogy hány minisztérium van a rendszerben, ha 2 minisztert kineveznek, már
megalakultnak tekinthető a Kormány
amint megalakul a Kormány, teljes jogkörrel ellátja az Alaptörvényben meghatározott
feladatait

5.2.2 Parlamenti ciklus közben

sikeres bizalmatlansági indítvány → van megválasztott (új) miniszterelnök, aki az általános
szabályok szerint kormányt alakít
a Kormány megbízatásának megszűnése más okból → a köztársasági elnök tesz javaslatot a
miniszterelnök személyére, aki az általános szabályok szerint kormányt alakít

5.3 A KORMÁNY FUNKCIÓJA ÉS TEVÉKENYSÉGE

5.3.1 Funkció
a végrehajtó hatalom gyakorlása [lásd a 48/1991. (X. 26.) AB határozatot]

5.3.2 Tevékenységek
a közigazgatás irányítása
 a törvényben meghatározottak szerint a Kormány hozhat létre államigazgatási szerveket,
széles szervezetalakítási joga van, saját vagy közigazgatási szervezet kialakítását illetően
a társadalmi viszonyok alakítása
a külkapcsolatok irányítása
jogalkotás (törvénykezdeményezés, rendeletalkotás)
költségvetési tervezés és végrehajtás
általános hatáskör (amit az Alaptörvény nem utal más szerv hatáskörébe)
a végrehajtó hatalom általános szerveként el kell látnia az összes olyan feladatot, amelyet a
jogszabály vagy az Alaptörvény nem ad valakinek  így nincs vita, mert ha egy feladatnak
nincs gazdája, a címzettje a Kormány lesz

5.3.3 Nyilvánosság
összefoglalók a kormányülésekről [lásd a 32/2006. (VII. 13.) AB határozatot]

35
5.4 A KORMÁNY FELELŐSSÉGE
5.4.1 Jogi felelősség

5.4.2 Politikai felelősség az Országgyűlés irányában

a parlament többségének politikai támogatása szükséges a kormányzáshoz
a kormány felelős a parlamentnek; a kormány tagjai is felelősek a parlamentnek, ez a
felelősség csak és kizárólag a miniszterelnökön keresztül mérhető le  csak rajta kérhető
számon a bizalom és a felelősség megléte/ nem megléte
a miniszter felel a parlamentnek, felel a miniszterelnöknek
176. addig miniszter, amíg rendelkezik a miniszterelnök felőli bizalommal
az államtitkár felel a miniszternek, és egyúttal felel a miniszterelnöknek is
a parlamenti ellenőrzés eszközrendszere
plenáris ülésen (beszámolás, kérdés, interpelláció)
bizottságban (állandó bizottságok, vizsgálóbizottságok)
a parlament szakosított szervei útján (Állami Számvevőszék, alapvető jogok
biztosa)

Interpelláció
3 elemű megszólalás:
177. képviselő elmondja az interpellációját – 3 perc
178. válaszol rá valamelyik miniszter – 4 perc
179. és újra a képviselőé a szó, ahol megítéli azt, hogy elfogadja vagy sem – 1 perc
ha elfogadja az interpellációt, a tárgyalása lezárul
ha nem fogadja el: a parlament dönti el, hogy elfogadható-e a válasz vagy sem
lehet, hogy van parlamenti döntés az interpellációban;  ha elfogadja, nem történik semmi
ha nem fogadja el valamelyik szakbizottsághoz kerül és ott fognak vele foglalkozni, de ez
nem szünteti meg a miniszter megbízatását (ha 28x nem fogadják el, akkor sem hat ki a
közjogi tisztségviselőre)
ha szerepel egy interpelláció a bizottságban, kimegy a plénumra és megint szavaznak
ha nem fogadják el, újra kikerül a bizottságba, és ez megy mindörökké (egyszer csak
beleunnak)
jellemzően magyarázatkérés
szóban válaszolnak főszabályként, de kérheti az interpellált, hogy írásban akar válaszolni
(parlament dönt róla h megengedi-e) ha igen behozzák az ülésre és ott döntenek róla

Kérdés
kérdés:
180. 2 elemű:
36
 1. képviselő elmondja a szövegét – 2 perc
2. a kérdezett pedig válaszol – 2 perc
181. nincs értékelés, nincs döntéshozatal; jellemzően információkérés
182. a kérdésnek van írásbeli változata, kismilliót benyújtanak; írásbeli kérdés
műfaja, kérdésben várja a választ
azonnali kérdés
183. 4 elemű:
1. elmondja a képviselő a kérdését – 2 perc
2. válaszol – 2 perc
3. viszontreagálás – 1 perc
4. viszontreagálás – 1 perc
184. itt sincs döntéshozatal
185. azonnali kérdésnél a kérdező megkövetelheti azt, hogy ki válaszoljon, így
tudják válaszadásra késztetni a miniszterelnököt
186. 3. alkalommal válaszolnia kell, eszköze, hogy a miniszterelnököt meg lehessen
interjúvolni, nem rögtön, lehet később
187. abban különbözik a többitől, hogy nem kell előre leírni; a másik kettőt előre
leírják, nem okoz meglepetést a válaszadó szempontjából  az azonnali
kérdésnél csak címet adnak meg, nem tudja a válaszadó, hogy mire megy ki a
kérdés, főleg h a kérdésből nem derül ki

5.4.3 A bizalmi kérdés szabályozása

bizalmatlansági indítvány
188. a képviselők egyötöde kezdeményezi
189. az új miniszterelnök-jelölt megjelölésével
190. a parlament többségének támogatása szükséges a sikeréhez
191. a benyújtástól számított 3 és 8 nap alatt le kell mennie a procedúrának, ez a szavazás
is nyílt, nem lehet „hátba döfni”  van arra 2 napja, hogy megnézze, ki van még vele és
ki nincs, hiszen a 3. napján lehet elkezdeni a szavazást
192. sikertelen akkor lesz a bizalmatlansági indítvány, ha a többség nem támogatja
az indítványt  kormány marad
193. ha sikeres volt: megszűnt a miniszterelnök megbízatása  ebből adódóan
megszűnt a Kormány megbízatása is, átalakulnak ügyvezető Kormánnyá, de már
van egy megválasztott új miniszterelnök
194. szavazás sikere esetén azon nyomban ott a szavazási eredmény
megállapításakor megválasztottnak tekintendő a miniszterelnök, nincs szükség a
köztársasági elnök javaslatára

37
bizalmi szavazás
195. előterjesztéshez nem kötött (a miniszterelnök indítványozza, a parlamenti
többség támogatása esetén marad hivatalban)  egyszerű bizalmi szavazás 
1. miniszterelnök azt kérdi , hogy fönnáll-e még az a bizalom, ami a
megválasztásakor megvolt
2. 3-8 napon belül jön a döntés; a miniszterelnök az indítványozó, abszolút
többséget fel kell vonultatnia 
3. ha 100 igent kap a bizalmi szavazás az ő szempontjából sikeres és marad a
pozíciójában, közjogi változás nem történik; de ha 90-en támogatják, a
szavazás megszületésével megszűnik  öngól
4. nyílt a szavazás, tudni lehet, hogy ki támogatja, ki nem
196. előterjesztéshez kötött (a miniszterelnök indítványozza, adott előterjesztéshez
kapcsolódóan, az előterjesztés elfogadása esetén marad hivatalban)
1. a miniszterelnök párosítja a bizalom kérdését egy kormány előterjesztéssel 
törvényjavaslattal kapcsolatban kéri a politikai bizalmat a miniszterelnök
2. a közjog ezt a költségvetésre tudja elképzelni; ha a miniszterelnök azt mondja
a kormánypárti képviselőknek, hogy bizalmi szavazást kér a költségvetési
törvényről, 2 dolog kerül elő: a miniszterelnök kéri a bizalmat és a
költségvetési törvény elfogadását
3. össze lehet gyakorlatilag kötni a politikai kérdést egy törvényjavaslattal 
törvényjavaslathoz igazodó  annyi szavazat kell a bizalom megadásához,
mint a törvényjavaslat elfogadásához
4. a kérdés nem pusztán a költségvetés, hanem hogy a miniszterelnök maradjon-
e a pozícióban
5. kimenetel:
1. a, happy end: ha bizalmat ad és elfogadja a törvényt is
2. b, amikor egyik sincs meg (a törvényt is elutasította és a bizalmat sem
adta meg, a miniszterelnök megbízatása megszűnik)

azonosságok:
mindkettő végén megszűnhet a miniszterelnök és ezáltal a Kormány megbízatása
mind a kettőnél nyílt szavazás
mindenütt van lehűlési idő
3-8 napon belüli döntéshozatal
politikai bizalom meglétére/ meg nem létére kíván utalni  parlament megbízatását nem
érinti ha megbukik a miniszterelnök, a Kormány, nincs kihatással a parlament
megbízatására

38
különbség:
bizalmatlansági indítvány
kívülről, képviselők 1/5-nek indítványára
abszolút többség az elfogadásához
köztársasági elnöknek nem osztanak lapot
van miniszterelnök jelölt
bizalmatlansági szavazás
belülről, a miniszterelnök kéri
törvényjavaslat elfogadási többség
a köztársasági elnöknek lesz teendője, ha
bukik a Kormány
nincs miniszterelnök jelölt

példa
köztársasági elnök: javasolja a kertészét, hiába van abszolút többség  nem köthet bele
senki abba, hogy kit javasol; a kertészben bízik :D
illogikus, mert újra az államfő jelöl, jelölheti újra a kertészt is, mert semmi nem zárja ki, de
akár a kertész feleségét is megválaszthatja
az államfő célja azzal, hogy a kertészt és kertésznét javasolta  haza akarja zavarni ezt a
parlamentet - úgy éri el, hogy FELOSZLATJA a parlamentet, ha 40 napig nincs megválasztott
miniszterelnök; „elindul az atomóra” az alakuló ülés kezdetén, ha nincs miniszterelnök, akkor
oszlatni fog
meg kell szavazni a kertészt vagy a kertésznét, hogy utána „szétlőjék a fejét ”

megszavazza a jelöltet, rögtön „fejbelőhetik” az adott napon? – nem, mert kell neki a
Kormány, meg kell várni hogy megalakítsa a Kormányát  konstruktív bizalmatlansági
indítvánnyal lecserélhetik a kertészt /kertésznét
az államfő alkotmányos szokás szerint egyeztet „fűfavirággal”, a parlamentbe bekerült
pártok erős emberekkel, konzultál, hogy kiben lenne bizalom, de ez semmilyen módon nem
kötelező, „vidáman javasolhatja a kertészt/kertésznét”
feloszlás intézményileg; nincs mindennap rendszerváltás: valójában mennyire tud biztosan
megbukni egy kormány  gyakorlatilag sehogy, mert amíg egyfős többsége van, szilárdan
áll; amíg többsége van addig a konstruktív bizalmatlanságnak nincs értelme;
ha kisebbségbe szorul, akkor se biztos, hogy lesz értelme a konstruktív bizalmatlanságnak,
mert lehet, nem tudnak megállapodni az új miniszterelnökben
ha tudja, hogy nincs többsége, nem fog bizalmi szavazást kérni  ekkor mi van? a kormány
ténykedik, de nincs parlamenti többség  hogy jön ehhez a feloszlás? -- elképzelhetetlen az,
hogy feloszlik, csak azok szeretnék, akik már tudják, hogy a következő parlamentben helyük
van
a kormánytöbbség leolvad, átalakul, a miniszterelnöknek nincs többsége, már az ellenzéknél
van többség; többséggé alakult ellenzék
ennek kapcsán mi a feloszlás? –saját maga megbízatásának a lerövidítésével, „főbelövésével”
tudja csak elérni azt, hogy megbukjon a Kormány az alakuló ülésen; tehát mi a feloszlás? - a
kormány megbízatása meg fog szűnni, egy választás közbeiktatásával az alakuló ülésen?
közjogi funkciója a feloszlásának: ez egy destruktív bizalmatlansági indítvány!!! nem tudja
másképp „leütni” a miniszterelnök fejét, mert a konstruktívhoz gyenge, az új többség csak

39
úgy tudja kipasszírozni, ha a feloszlás mellett döntenek; a választópolgárok majd eldöntik,
hogy jól érezték e

5.5 A KORMÁNY MEGBÍZATÁSÁNAK MEGSZŰNÉSE

5.5.1 A miniszterelnök megbízatásának megszűnésével a Kormány megbízatása is
megszűnik
az új Országgyűlés megalakulásával
a kezdeményezők szempontjából sikeres bizalmatlansági indítvány esetén
ha a bizalmi szavazáson a képviselők többsége nem támogatja
lemondásával
halálával
összeférhetetlenségének kimondásával (az OGY állapítja meg, a jelen lévő képviselők
kétharmadának szavazatával)
ha a megválasztásához szükséges feltételek nem állnak fenn (az OGY állapítja meg, a jelen
lévő képviselők kétharmadának szavazatával)

5.5.2 A miniszter megbízatásának megszűnése

a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével
lemondásával
felmentésével (a miniszterelnök kezdeményezi, összeférhetetlenség, vagy a megválasztáshoz
szükséges feltételek hiánya esetén ezt meg kell tennie)
halálával

5.5.3 Ügyvezető kormány és miniszterelnök

a Kormány megbízatása megszűnésétől az új Kormány megalakulásáig  régi kormány
ügyvezető kormánnyá alakul át az alakuló ülésen
hatásköri korlát
a hivatalban volt miniszterelnök (amennyiben mandátuma lemondása, vagy az új OGY
megalakulása miatt szűnt meg)  ügyvezető miniszterelnök
hatásköri korlát
a miniszterelnök megválasztásának pillanatában mi a jogi helyzet: 2 miniszterelnök van
tulajdonképpen  ott a régi,vagyis az ügyvezető miniszterelnök, akinek ott a Kormánya, és
ott az új akinek nincs még Kormánya, de már meg van választva (rövid az idő amíg az
ügyvezető Kormány és az új Kormány együtt funkcionál)

40
5.6 A KORMÁNY HELYE A PARLAMENTÁRIS KORMÁNYZATI RENDSZERBEN
5.6.1 Az Országgyűlés és a Kormány viszonya a parlamenti működéshez
kapcsolódóan
a Kormány mandátuma az OGY mandátumához kötött (az OGY feloszlásának kimondása,
vagy feloszlatása esetén is)
az OGY széleskörű ellenőrzési jogosítványai
a Kormány meghatározó kezdeményező szerepe a törvényalkotásban és a költségvetés
elfogadásában

5.6.2 Az Országgyűlés és a Kormány viszonya az EU-s tagsághoz kapcsolódóan

a Kormány képviseli Magyarországot az EU intézményeiben
az OGY előzetesen állásfoglalást fogadhat el adott EU-s előterjesztéssel kapcsolatban, a
Kormány saját álláspontját ennek alapulvételével alakítja ki
amennyiben a Kormány az állásfoglalástól eltér, azt meg kell indokolnia, amennyiben a
tárgykör minősített többséghez kötött, az OGY szavaz az indokolás elfogadásáról

A kormányzati rendszer meghatározó tényezője az Országgyűlés, a Kormány széleskörű

jogosítványokkal és stabil pozícióval rendelkezik.

41
6 AZ ÁLLAMFŐ

6.1 AZ ÁLLAMFŐ A PARLAMENTÁRIS RENDSZERBEN

államfő nem részese a végrehajtó hatalomnak
többi hatalmi ágtól elkülönült
parlamentáris monarchia – köztársaság
hatalmi ágak közötti egyensúlyban van szerepe
funkciója a magyar alkotmányos rendszerben (At. 9. cikk (1) bekezdés): kifejezi a nemzet
egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett

6.2 A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK MEGBÍZATÁSA, JOGÁLLÁSA

6.2.1 A megbízatás keletkezése
közvetlen vagy közvetett választás?
197. közvetlenül választják – inkább prezidenciális, félpredizenciális rendszerben
198. parlament választja – parlamentális rendszerben
199. speciális testület – kibővített törvényhozás választja
200. nem mutatható ki közvetlen összefüggés a feladat-és hatáskör és a választás
módja között
Magyarország: Országgyűlés választja
elnökké választás feltételei
201. magyar állampolgár
202. 35 éves
203. egyszer választható újra
választás módja
204. 30-60 nappal azelőtt kell megválasztani, hogy az előzőnek lejárna a
megbízatása
205. képviselők 1/5-e jelölhet köztársasági elnököt
206. mindenki egyet jelölhet  legfeljebb 5 jelölt lehet
207. választás első fordulója: összes képviselőnek 2/3-a
208. ha nem  második forduló a két legtöbb szavazatot kapott között –
szavazategyenlőség esetén három is lehet
209. itt már relatív többség
210. titkos szavazás

42
 211. Alaptörvényt felmentést ad a határozatképességi szabály alól  mindegy,
hányan vesznek részt – problematikus lehet, mert alacsony legitimációt ad a
köztársasági elnöknek
212. szavazategyenlőség  újra jelölés
213. esküt tesz
megbízatás időtartama – stabilitási és függetlenségi funkció
214. 5 évre választják – elválik a megbízatása az országgyűlésétől
215. legfeljebb 2 ciklusban

6.2.2 Az államfő jogállása

a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény –
sarkalatos törvény
összeférhetetlenség
216. legerősebb összeférhetetlenség – „nagyjából semmi más nem csinálhat azon
kívül, hogy köztársasági elnök” – szerző jogi tevékenység kivétel
217. javadalmazás biztosítja
sérthetetlenség – 48/1991. (IX. 26.) AB határozat
218. politikailag nem felelős
219. korlátozott jogi felelősség

6.2.3 Jogi felelősség

az államfő sem áll a törvény felett
220. ebben különbözik egy monarchia államfőjétől
221. köztársasági elnököt is kötelezik a jogszabályok
az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt
szándékosan megsértő, illetve a szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel
szemben
országgyűlési képviselők 1/5-e indítványozhatja
eljárás megindításához az összes országgyűlési képviselő 2/3-ának szavazata szükséges
222. elindulhat egy eljárás, ami megállapítja, hogy valóban törvénysértést követett-
e el
Alkotmánybíróság folytatja le az eljárást
szankció: megfosztás
223. AB megfoszthatja – jogsértés súlyát mérlegeli, valamint azt, hogy az
alkotmányos rend védelmében szükséges-e őt felmenteni
büntetőeljárás lefolytatása csak megfosztás után lehetséges

43
6.2.4 A megbízatás megszűnése
megbízatás megszűnésének esetei
224. megbízatási idejének lejártával
225. halálával
226. ha megválasztásához szükséges esetek már nem állnak fenn
227. ha kilencven napot meghaladó időn át képtelen feladatköreinek ellátására
1. jelen lévő képviselők 2/3-nak szavazatával
228. összeférhetetlenségének kimondásával
1. először felhívás a megszüntetésére
2. jelen lévő képviselők 2/3-nak szavazatával
229. lemondásával
1. írásbeli nyilatkozat az országgyűléshez
2. megfontolási időt adhat az országgyűlés
3. ha fenntartja a lemondást nem tagadható meg a hozzájárulás
230. köztársasági elnöki tisztségtől való megfosztással

6.2.5 Helyettesítés
átmeneti akadályoztatás vagy megbízatás idő előtti megszűnése
országgyűlés állapítja meg az akadályoztatását – köztársasági elnök, kormány, képviselő
kezdeményezheti – általános szabályok szerint
Országgyűlés elnöke, korlátozás nélkül
házelnök feladatait egy alelnök látja el – országgyűlés dönt, hogy melyik alelnök
de képviselői jogait nem gyakorolhatja
nincs olyan, hogy ideiglenes köztársasági elnök 

6.3 A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK HATÁSKÖREI

6.3.1 A köztársasági elnöki hatáskörök jellemzői
végrehajtó hatalomtól elkülönült, önálló feladatkörök
államhatalmi ágak elválasztása, függetlenség és legitimáció biztosítása
miniszteri ellenjegyzés
231. érvényességi kellék
232. adott miniszter/Kormány átvállalja a felelősséget
önálló politikai döntések
233. nincsen ellenjegyzés
234. nagyon kivételes

44
6.3.2 A parlamenti munkával kapcsolatos hatáskörök
alakuló ülés összehívása
üléseken részt vehet és felszólalhat
235. ritkán
törvényt kezdeményezhet
236. „idegen a funkciójától”
237. elmúlt 25 évben 3 ilyen volt, az első köztársasági elnök nyújtotta be
mindhármat
elfogadott törvények aláírása és a kihirdetés elrendelése
alkotmányossági vétó
238. Alaptörvénynél fogva ez kötelessége alkotmányossági aggály esetén
politikai vétó
239. visszaküldheti egyszer a törvényt a parlamentnek újratárgyalás, amelynek
érdeminek kell lenni AB döntése alapján
személyi javaslatok
240. miniszterelnök
241. Kúria elnöke
242. OBH elnöke
243. legfőbb ügyész
244. alapvető jogok biztosa
Országgyűlés feloszlatása
245. még nem volt
246. ha nem tudják megválasztani a miniszterelnököt vagy március 31-ig nincs
elfogadott költségvetés

6.3.3 Parlamenti munkával kapcsolatos hatáskörök

nem kell ellenjegyzés
alakuló ülés összehívása
üléseken részt vehet és felszólalhat
törvényt kezdeményezhet

6.3.4 Kormányalakítással kapcsolatos jogkör

javaslat a miniszterelnök személyére
miniszterek és államtitkárok kinevezése

45
6.3.5 Kinevezési jogkör
kinevezés: miniszterek, államtitkárok, bírák, MNB elnöke, KT elnöke, nagykövetek, követek,
tábornokok, egyetemi tanárok
megerősítés: MTA és MMA elnöke
kinevezés megtagadása
247. 48/1991. (IX. 26.) AB határozat – kinevezéshez jogi feltétel hiányzik  meg
kell tagadnia  nincs mérlegelési joga  nincs ellenjegyzés itt, politikai
felelősséget a köztársasági elnök viseli
248. 36/1992. (VI. 10.) AB határozat – akkor tagadhatja meg a kinevezést, ha az az
államrend demokratikus működését zavarná  mérlegelési jogkör. akkor
állapíthatja meg, ha alapos okkal arra következtet, hogy az adott szerv…- azonnali
és közvetlen veszély esetén

6.3.6 Kitüntetések, címek adományozása

miniszterelnöki vagy miniszteri ellenjegyzéssel
kitüntetések, díjak, címek adományozása
külföldi állami kitüntetések viselésének engedélyezése
adományozás megtagadásának lehetősége - 47/2007. (VII. 3.) AB határozat – dönthet-e úgy,
hogy nem ad kitüntetést  előterjesztéshez kötött döntés (miniszterelnök/miniszter) 
nem tudja tágítani a kört, de szűkíteni igen érdemi döntést hozhat – megtagadhatja, ha az
alaptörvény értékrendjét sértené a kitüntetés - ha megtagadja  nincs ellenjegyzés  övé
a politikai felelősség

6.3.7 Egyéb hatáskörök

kegyelmi jogkör
249. bíró nem hivatkozhat méltányosságra  kegyelmi jogkör megjelenése
250. államfő ezen jogkör alapján méltányossági jogkört gyakorolhat
251. eljárás során, ítéletnél, végrehajtás közben is
252. pl.: valaki halálos beteg és elítélik
253. igazságügyi miniszter előterjesztése, ellenjegyzése
254. 47/2007. (VII. 3.) AB határozat érdemi jogkör, eltérhet az előterjesztéstől
állampolgársági ügyek
255. állampolgárság megszerzésénél – honosítási kérelmek megvizsgálása –
diszkrecionális jogkör  szabad döntés
256. állampolgárság visszavonása, ha valaki jogszabály sértéssel szerezte az
állampolgárságot
hatáskörgyakorlás különleges jogrend idején
257. hadjáratok kinyilvánítása

46
 258. rendkívüli állapot kihirdetése
259. honvédelmi tanács létrehozásánál szerep – tagja lesz
260. szükségállapot esetén rendelet adási jog – jogszabály erejű, törvényeket
felfüggeszthet
további hatáskörök
261. népszavazást kezdeményezhet
262. kitűzi a választások időpontját
263. nemzetközi szerződések kötelező hatályát elismeri
264. területszervezés

47
7 IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ALAPELVEI

7.1 AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS A HATALMI ÁGAK RENDSZERÉBEN

elkülönült hatalmi ág
független bíróságok
Alaptörvény 25. cikk (1) bekezdés: „A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak
el.”

7.2 A BÍRÁSKODÁS FOGALMA

A többi hatalmi ágtól szigorúan elválasztott, független szerv részletesen szabályozott,
garanciákkal övezett eljárásban hoz az előtte fekvő ügyben jogilag kötelező végleges döntést.
igazságszolgáltatási monopólium
Alaptörvény 25. cikk (7) bekezdés: „Törvény egyes jogvitákban más szervek eljárását is
lehetővé teheti.”

7.3 A BÍRÁSKODÁS MINT ALKOTMÁNYOS FUNKCIÓ

büntetőbíráskodás
polgári bíráskodás
közigazgatási bíráskodás
alapjogi bíráskodás

7.3.1 Alkotmánybíróság
alapjogi bíráskodás -[At. 24. cikk (2) bekezdés d) pont]
265. d) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel
való összhangját
alkotmánybíráskodás – felülvizsgálja a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangját [At. 24.
cikk (2) bekezdés a), b), c), e)]
266. a) az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de ki
nem hirdetett törvényeket;
267. b) bírói kezdeményezésre soron kívül, de legkésőbb kilencven napon belül
64

felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való

összhangját;
268. alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott
jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját;
269. e) a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb
65

ügyész vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére felülvizsgálja a

jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját;

48
7.4 AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS FÜGGETLENSÉGE
7.4.1 Az ítélkező bíró függetlensége
Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdés: „A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak
alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.”

7.4.2 Személyi függetlenség

Köztársasági elnök nevezi ki – OBH elnök javaslatára
bíróvá válás feltételei
kiválasztás alapja: személyi és szakmai alkalmasság
270. magyar állampolgárság
271. cselekvőképesség
272. 30. év
273. pályaalkalmasság
274. büntetlen előélet
275. jogi diploma
276. szakvizsga
277. szakmai gyakorlat
kiválasztás módja: főszabály alapján pályázat, szakmai szempontrendszer szerinti elbírálás
főszabály szerint első alkalommal 3 évre, majd határozatlan időre történő kinevezés
mentelmi jog
vagyonnyilatkozat
függetlenséget biztosító javadalmazás
összeférhetetlenségi szabályok
278. nem lehetnek tagjai pártnak, nem folytathatnak politikai tevékenységet
279. semmilyen szerepet nem vállalhatnak más hatalmi ágak működésében
280. kizárt az egyéb kereső foglalkozás - kivétel: bizonyos semleges tevékenységek
281. nem lehet gazdasági társaság felelős, illetve közreműködésre kötelezett tagja
282. nem lehet választottbíróság tagja
elmozdíthatatlanság
283. csak sarkalatos törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet
elmozdítani - At. 26. cikk (1) bekezdés
284. 33/2012. (VII. 17.) AB határozat

7.4.3 Szervezeti függetlenség

önálló költségvetés
szervezeti függetlenséget biztosító igazgatási rendszer
49
szervezet elnökének jogállása
285. parlamenti cikluson túlnyúló megbízatás
286. politikai és jogi felelősség
287. elmozdíthatatlanság

7.5 A BÍRÓSÁGI SZERVEZETRENDSZER

A törvény előtt mindenki egyenlő.
Alaptörvény 25. cikk
288. (1) A legfőbb bírósági szerv a Kúria.
289. (4) A bírósági szervezet többszintű. Az ügyek meghatározott csoportjaira külön
bíróságok létesíthetők.

7.6 A BÍRÓSÁGOK IGAZGATÁSA

minisztériumi igazgatás – önigazgatás – vegyes típus

Országos Bírósági Hivatal – Országos Bírói Tanács

7.7 TOVÁBBI IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI ALAPELVEK

társasbíráskodás
laikusok részvételének elve
ítélkezés egységességének elve

50
7.7.1 a tisztességes eljárás garanciái
bírósághoz fordulás joga
jogorvoslathoz való jog
független és pártatlan bíráskodás
törvényes bíróhoz való jog
nyilvánosság
ésszerű időn belül való eljárás
fegyverek egyenlősége
visszamenőleges hatályú büntető jogalkotás tilalma
ártatlanság vélelme
védelemhez való jog

7.8 AZ ÜGYÉSZSÉG
7.8.1 Az ügyészség kapcsolata az igazságszolgáltatással
funkcionális és szervezeti kapcsolat
részt vesz az igazságszolgáltatás működésében
különálló, de szervezetrendszere a bíróságokhoz igazodik

7.8.2 Az ügyészség funkciói

nyomozással kapcsolatos feladatok
vádemelés és vádképviselet
büntetésvégrehajtás felügyelete
törvényesség és közérdek védelme

7.8.3 Ügyészségi modellek

kormány alárendeltségében VAGY független ügyészség

7.8.4 Az ügyészség függetlensége

önálló alkotmányos intézmény
kívülről sem közvetlenül, sem közvetve nem utasítható
vezető függetlensége

7.8.5 Az ügyészi szervezetrendszer

bírósági szervezetrendszerhez igazodik

7.8.6 Az ügyészek jogállása

hierarchikus rendszer
kinevezési feltételek
mentelmi jog
51
párttagság és politikai tevékenység tilalma
összeférhetetlenségi szabályok
határozatlan idejű kinevezés
megbízatás megszűnése

52
8 ALKOTMÁNYBÍRÁSKODÁS

8.1 FUNCKCIÓJA, FOGALMI ELEMEI, JELENTŐSÉGE

8.1.1 Az alkotmánybíráskodás mint jogállami alapfunkció – ennek intézményi
megjelenései
a bíráskodás és az alkotmánybíráskodás kapcsolata (összehasonlítás)
az igazságszolgáltatási és alkotmánybíráskodási funkció megkülönböztetése
az alkotmánybíráskodás az alkotmányosság és politika dimenziójában

8.1.2 Az alkotmánybíráskodás fogalmi elemei és céljai

az írott alkotmány védelme, normativitás érvényesülésének biztosítása
a hatalommegosztás intézményi garanciája, a törvényhozás és a jogalkotás kontrollja
alapjogvédelem: többségi (parlamenti) döntéssel szemben a kisebbség, illetve az egyén
alapjogainak védelme, a normákkal szembeni kikényszeríthetősége
az alkotmányosság érvényre juttatása, az alkotmányos kultúra általános előmozdítása

8.1.3 Kulcskérdés
az alkotmánybíráskodás független intézményi kereteinek biztosítása

8.1.4 Teljes körű alkotmánybíráskodás

valamennyi alkotmányellenes norma vizsgálata

8.1.5 Alapfeladat
normakontroll, az alkotmányellenes normák eltávolítása a jogrendszerből
járulékos alapfeladat: az alkotmány absztrakt szabályainak értelmezése (módszerek)

8.2 AZ ALKOTMÁNYBÍRÁSKODÁS KIALAKULÁSA, ALAPMODELLJEI

8.2.1 Előzmények
felsőbbrendű jog tétele, megjelenése az angol jogi gondolkodásban
(Edward Coke fellépése doktor Bonham ügyben, 1610: a common law elsőbbsége)

8.2.2 Az amerikai alkotmánybíráskodás létrejötte

(USA, Marbury versus Madison, 1803)
alkotmánybíráskodás jellegzetességei és fejlődése az Egyesült Államokban

8.2.3 Az alkotmánybíráskodás és az alkotmánybíróságok létrejötte a kontinentális

Európában
Kelsen és az európai alkotmánybíráskodás elvi megalapozása (Ausztria, 1919)
intézményi reakció a diktatúrák bűneire: az alkotmánybíróságok három generációja

53
8.2.4 A decentralizált amerikai és a centralizált európai modell összehasonlítása
alapmodellek megkülönböztetése – eltérő jogállási és hatásköri szabályok megalapozása
Decentralizált amerikai Centralizált kontinentális
alkotmánybíráskodási alkotmánybíráskodási
modell modell
Szükségszerűen magában az
Történetileg, a bírósági
Az alkotmánybíráskodás alkotmányban rögzített
értelmezés és a joggyakorlat
alkotmányos státusza intézmény
révén alakult ki
(hatalommegosztás)
Egy önálló, független
Az intézményi megoldás és A bíráskodás intézmény-
alkotmányos intézmény
az alkotmányossági rendszerén belül működik,
révén működik,
kérdések eldöntésének valamennyi bíróság végzi
kizárólagosság
monopóliuma (decentralizáltság)
(centralizáltság)
Az elsődleges feladata az
Az egyedi ügyek elbírálása
alkotmányossági vizsgálat,
Az eljárás alapja és a mellett kiegészítő funkció az
nem szükségszerű egyedi
hatáskörök jellege alkotmányossági vizsgálat
ügy („principaliter” jelleg,
(„incidenter” jelleg, konkrét)
absztrakt)
Az alkotmánysértő normát
A döntések Az alkotmánysértő a norma
az AB megsemmisíti, ezzel
jogkövetkezményei a alkalmazását a jövőben a
pedig ki is kerül a norma a
jogrendszerben bíróságoknak mellőznie kell
jogrendszerből
Alapvetően inter partes
Mindig erga omnes hatályú,
A döntések hatálya és hatályú, a
azaz kihirdetéstől kezdve
érvényesülése precedensrendszer miatt
mindenkire nézve kötelező
képes érvényesülni

54
9 ALKOTMÁNYBÍRÁSKODÁS MAGYARORSZÁGON
Alkotmánybíráskodás Magyarországon
 Alkotmánybíráskodás jogállami alapfunkció

 más kérdés, hogy milyen intézmény gyakorolja

o decentralizált amerikai modell – eléggé unikális

o önálló centralizált intézmény

o vegyes modellek

 kell egy szerv, amely az alkotmányos szabályokat kikényszeríti  alkotmány védelme

 többségi döntéssel szemben a mindenkori kisebbség érdekét védi az AB

 speciális jogállás – független módon kell működnie – ehhez szükségesek garanciák

(alkotmányos/törvényi előírások)

 fő funkció: normakontroll – adott ország szabályai összeférnek-e az alkotmányos

szabályokkal

o előzetes/utólagos

o absztrakt/konkrét

 AB speciális eljárásban végzi tevékenységét –

o nem kontradiktórikus

o nincsenek felek

o nem nyilvános

o nincs határidő – kivételesen: alkotmány határozza meg

 nem egyszerű bíráskodás, nehéz időpontot meghatározni

 meg lehet határozni, ha fontos a határidő

 bírói indítvány 90 nap fel van függesztve az eljárás,

szükséges a gyors döntés

 normakontroll 30 nap

 alkotmánymódosítás formai vizsgálata

55
  határidő be nem tartásának nincs szankciója

 önkormányzati ügyekben Kúria jár el – de ha nem törvénysértő, ha nem alkotmányba

ütközik  AB

 magyar rendszer több szintű

o 24. cikk – AB-ra vonatkozó előírások

o SARKALATOS törvény – Abtv.

 AB határozatok – alkotmány értelmezése a jogszabályok vizsgálatok során- oka:

alkotmány szabályai nagyon absztraktak

 saját hatáskörét is értelmezi – önkorlátozó vagy aktivista?

o aktivista: vizsgálhatja-e az AB jogegységi határozatok alkotmányosságát?

 vizsgálható

 azóta van erre jogszabály

o önkorlátozó – meg kell határozni a határt, hogy mikor alkotmányértelmező, és

mikor alkotmány kiegészítő

 kontinentális modell – német minta

 függetlenség

 AB, mint testület függetlensége más testületektől

 15 tag

 elnök

 garanciák

o pénz/költségvetés törvényalkotás szabályozza, hogy

milyen módon történik az AB költségvetésének
elfogadása. AB terjeszti elő a kormánynak- nem lehet
csökkenteni az AB költségvetését az előző évhez képest

o lehetősége van önállóan szabályozni szervezeti

működését az ügyrendjében – törvény kereti között

o elnökét az ogy. választja

56
  függetlenségi szempontból szerencsésebb lenne,
ha az AB választaná függetlenség dimenzióját
érintő új szabály

 AB elnökét az elnök mandátuma végéig

választja

 AB tagjainak függetlensége

 megválasztás feltételei

o általános feltétel

 büntetlen előélet

 magyar állampolgárság

 választójog

 45. életév minimum – megválasztható max. 69.

életévéig

o speciális feltétel

 jogi végzettség

 egyetemi tanár/MTA doktora

 20 év szakmai gyakorlat jogi területen

 politikai függetlenség

o 4 éves lehűlése időszak, amíg bizonyos tisztséget

betöltők alkotmánybírák lehetnek

 kormány tagjai

 állami vezető

 párt vezető tisztségviselője

 nem minden terület – például országgyűlési

képviselő lehet

 országgyűlési eseti bizottság, amely kinevezés előtt

meghallgatja a jelölteket – nem paritásos – valamennyi
frakcióból legalább 1 képviselőnek kell lennie

o bizottság jelöl alkotmánybírót

57
 o országgyűlés választja összes képviselő kétharmadával

o ellenzék teljesen ki van hagyva a választásból

 jelölés/választás egycsatornás – csak az ogy.-nek van szerepe

 12 évre választják őket – nincs újraválasztás

 mentelmi jog

 összeférhetetlenségi szabályok

 vagyonnyilatkozat tétel

 javadalmazás – miniszteri illetmény

 mandátum megszűnése

o megválasztás feltételei már nem állnak fent

o halál

o lemondás

o mandátum lejárta

o felmentés

o kizárás – méltatlanná válás!

o mandátum megszűnéséről AB teljes ülése hoz döntést

 15 bíró teljes ülés

o 3x5 fős tanács

o kivételesen egyesbíróként is eljárhatnak – panasz befogadása

 hatáskör

o korlát

 költségvetés, adó, illeték, vám – csak meghatározott alkotmányjogos

jogok kapcsán, eljárás miatt vizsgálódhat – relatív korlát: köztársasági
elnök/ogy. küldi meg  van lehetőség korlátok nélkül vizsgálni

 alkotmánymódosítás kapcsán fent álló korlátozás – csak formai

szempontból vizsgálhatja

o előzetes/utólagos normakontroll

58
 o absztrakt/konkrét

 konkrét: van egy konkrét ügy – egyedi eset, eljárás

 bíró kezdeményezésre induló

 alkotmányjogi panasz

 absztrakt: nem kell egyedi ügy

 alkotmánybíróság eljárása indítványhoz van kötve

o indítványozási jogosultság

 jogrendszerből kikerül az AB által megsemmisített jogszabály

o kivétel: előzetes normakontroll esetén megállapítja az alkotmányellenességet

– mert ilyenkor még nem létezik a jogszabály

 megsemmisítés esetei

o határozat utáni napon

o kivételes:

 visszamenőleges hatállyal – addigi jogviszonyokat mind felülírja az AB

döntése

 pro futuro – nem azonnali megsemmisítés, hagy időt – jogalkotónak

van lehetősége arra, hogy orvosolja a problémát

 kíméli a jogrendszert

 megállapíthat mulasztást is – nem az a probléma, hogy a norma alkotmánysértő,

hanem valami hiányzik  nem megsemmisítés szükséges, hanem felszólítja a
jogalkotót, hogy hozza meg a hiányzó szabályt

 alkotmányos követelmény megállapítása – megmondja, hogy hogyan kell helyesen

értelmezni a normát

 korábban bárki érdekeltség nélkül megindíthatott eljárást – beszűkült a lehetőség 

meghatározott indítványozók

59
10 KÖZPÉNZÜGYEK
közpénzek: tág fogalom: modern állam kialakult -- állami tevékenységek száma megnőtt --
szükség volt h az állami közhatalmi pénzfelhasználás valamennyi állami közhatalmi
feladatellátáshoz pénzfelhasználás közpénz legyen
18-19. század: az állam több és több feladatot vállalt magára
290. 1. szükség: bevételek
291. 2. szükség: kiadások rendszerezése
ahogy nőttek az állami feladatok, egyre bonyolultabbá vált  szükség van
kontrollintézményekre
állami kontroll mechanizmus - ÁSZ felállítása, de még ez sem elég
pénzpiacokon a pénz és hitel kereslet és kínálatában is működnie kell
kontrollmechanizmus:
292. monetáris politika: infláció elleni küzdelem, nemzeti valutát őrizze
feladat és tehermegosztás: részben pénzügyi jog (részletszabályok), részben alkotmányjogi
intézmények:
293. ÁSZ
294. MNB
295. Költségvetési Tanács
At. 36-44. cikk
N. cikk: általános garanciális rendelkezés: kimondja, deklarálja az általános elveket
XXX. cikk: közteherviselés elve
Magyarországon az alkotmánybíráskodás nem teljes körű: költségvetés, zárszámadás, helyi
adók, stb..  AB csak meghatározott hatáskörben vizsgálhatja teljes körűen  korlátozott
hatáskör

10.1 FISKÁLIS POLITIKA, KÖLTSÉGVETÉS

költségvetési jog terület szerteágazó
klasszikus országgyűlési hatáskör
költségvetés egy meghatározott jogintézmény: állami gazdasági politikát áthatja
296. kulcsfontosságú, hogy hogyan tud működni a Kormány
adó: érdekli a polgárokat
költségvetés fogalma: az állam gazdálkodásának éves pénzügyi terv
297. (Magyarországon általában egyéves terv)
298. speciális dokumentum, formája törvény, nem normatív tartalmú

60
 299. komplett előírások vannak benne (kiadások, bevételek, egyenleg -- lehet
negatív, pozitív)
országgyűlés határozza meg a költségvetést
deficit vagy többlet - nálunk deficit: több a kiadás, mint a bevétel
bevételi források:
300. adók
1. (szja, társasági adó, stb...)
2. közteherviselés elve: XXX. cikk
3. alapvető kötelezettség - hozzá kell járulnia a közös szükségletek fedezéséhez
mindenkinek
301. illetékbevételei, járulékbevételei, egészség és munkával összefüggő járulékok
302. bírságok
303. uniós források
kiadások
304. igazságszolgáltatás
305. Alkotmánybíróság
306. Ombudsman
307. egészségügy
308. szociális szféra
309. rendőrség
310. stb.
hiány, deficit  finanszírozni kell  hitelfelvétel  államadósság
311. 1. megoldás: normatív korlát kell, előírás: ennyit és ne tovább, utána
csökkenteni kell -- ha nincs kontrollintézmény, akkor senkit nem fog érdekelni
312. 2. megoldás: kell intézmény, ami ezt betartatja
313. van alkotmányi normatív korlát és intézmény is nálunk: 36. cikk (4)(5)
bekezdés tartalmazza
314. ha a gazdaságpolitika összeomlik, pénzt kell adni ezekre a célokra és nő az
államadósság
ha országgyűlés és költségvetési tanács között vita van: blokkolhatja a Tanács (ha egyszerű
többség van a parlamentben: 36. cikk (6) -- mégsem kell betartani)
elfogadás: kormány: benyújtja a költségvetés tervezetét, majd a parlament vitatja ezt meg
(október vége a benyújtási határidő) és ősszel tárgyalja a törvényt -- ha a vita megvolt és
elfogadja a parlament:
315. 1. elfogadja

61
 316. 2. felhatalmazza a kormányt a végrehajtásra -- appropiáció
ha nem fogadja el az ogy a költségvetés: vannak vészmegoldások:
317. 1. az előző évi költségvetés alapján működik tovább
318. 2. ha sokáig nem fogadják el: a köztársasági elnök feloszlathatja (március 31) -
állami működés kiszámíthatatlanná válik

10.2 KÖLTSGÉVETÉS TANÁCS

3 tag
319. 1. MNB elnöke
320. 2. ÁSZ elnöke
321. 3. elnök: köztársasági elnök nevezi ki ME javaslatára
vizsgálják a tervek megalapozottságát
ÁSZ véleményez, törvény garancia meglétét, hiányát vizsgálja

10.3 ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

ellenőrzés: At. 43. cikk, 2011.évi LXVI. törvény - általános gazdasági ellenőrző szerv
mit vizsgál?
322. 1. törvényesség
323. 2. célszerűség
324. 3. eredményesség - nem csak azt vizsgálja, hogy a közpénzköltés törvényes-e,
hanem a szakmai szempontokat is pl. hatékonyság
ÁSZ nem csak kontrollintézmény, véleményezi a tervezetet is - nem kötelező figyelembe
venni
függetlenség
325. függetlennek kell lennie attól, amit vizsgál
326. Kormánytól függetlenül kell működnie
327. országgyűlés felé beszámolás kötelezettséggel tartozik
eljárásában független, de a beszámolást tekintve nem teljesen független
ÁSZ elnök
328. országgyűlés választja 2/3-ados többséggel
1. 12 évre
2. külön bizottság jelöli (alelnököket is)
329. összeférhetetlenség, mentelmi jog
330. ő képviseli az intézményt, ő dönt minden fontos dologban
331. politikai függetlenség

62
10.4 MAGYAR NEMZETI BANK
monetáris politika: MNB
a stabil gazdasági működést, az árstabilitást a monetáris politika biztosítja, inflációval
szembeni feladat - pénz és hitelkereslet rendszerét befolyásolja közvetlenül
332. 1. alacsony szinten kell tartani az inflációt (magas szintje aggályos, nem kell
teljesen megszűntetni a inflációt)
333. 2. nemzeti valuta stabilitása
eszközök
334. 1. jegybanki alapkamat meghatározása
1. jegybanknak van egy kamatszáma, amelyet rendeletben határoz meg -
iránymutatást ad, nem kötelező, iránymutató szám - ha magas, megéri
megtakarítani, megéri kamatoztatni, ha alacsony, akkor elkezdi a pénzt
beforgatni
2. azzal h csökkenti vagy növeli, közvetve befolyásolja, hogy mennyi pénz van a
piacon
335. 2. kötelező tartalékráta eszköze - ha az inflációt akarja befolyásolni
jegybanki függetlenség: kettősség:
336. önállóan működő, független a kormánytól, de mindaddig, amíg a feladat nincs
veszélyben, segítenie kell a kormány munkáját, gazdaságpolitikáját
337. ha ezt túllépi a kormány, már nem kell segítenie, feladata az árstabilitás
védelme
MNB nem kereskedelmi bank  nem hitelez, nincsenek nála betétek, folyószámlák stb.
elnök
338. a köztársasági elnök nevezi ki, ME jelöli őt
különböző döntéseket nem az elnök hozza, a monetáris tanács az, amely kulcsfontosságú
szerepet játszik ebben
339. alelnökök (maximum 3)
340. lehetnek tanácsadói is (maximum 5)
341. tehát a tanács maximum 9 tagból állhat
342. a tanács dönt minden kérdésben - ha a döntés megszületik, az MNB elnöke
adja ki rendeletben

10.5 ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA

parlament ellenőrző szerve
azt vizsgálja, hogy van-e visszás helyzet
alapjogvédő intézmény

63
hatóságok és közszolgáltatásokat végző szervek
civil szférára nem terjed ki a hatáskör
nem gazdaságjogi, hanem alapjogi szempontból vizsgálódik
ő is kérdezhető a parlament által és beszámol az országgyűlésnek
nem utasítható, nem a parlamenttől függ a működése
van 2 szakhelyettese:
343. 1. nemzetiségi jogokkal foglalkozik
344. 2. környezetvédelmi, zöld ügyek védelmével foglalkozik
alapvetően széles körben vizsgálódhat
vizsgálatát jelentéssel zárja – „nem szankcionál, nincs bírósági, hatósági jogköre”  javasol,
AB-hez fordulhat
jelentései nyilvánosak
országgyűlés választja 2/3ados többséggel 6 évre, köztársasági elnök javaslatára
Ombudsman jelöli a helyettesét, országgyűlés választja 6 évre

64