 Milyen lesz a 2017/2018.

tanév rendje – újdonságok a

készülő miniszteri rendeletből
 A tankönyvellátás rendjéről szóló rendeleti szabályozók
hatályba lépett módosításai és az azokból adódó e tanévi
teendők
 Változások a köznevelés tartalmi szabályozása köréből: az új
Nemzeti Alaptanterv előkészületi tervei és a kerettantervi
rendelet mindennapi testnevelést érintő nóvumai
 Az állami intézményfenntartást érintő új szabályok
 A köznevelési intézmények gyermekvédelmi észlelő- és
jelzőrendszerrel kapcsolatok feladatainak pontosítása
 Változások a speciális ellátási szükségletű tanulókra
vonatkozó szabályozás területén
 A tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulások szervezésének
megváltozó szabályai
 A fővárosi, megyei feladatellátási, intézményhálózat-
működtetési és köznevelés-fejlesztési terv jogintézményének
kivezetése
 A pedagógus munkakör betöltésére vonatkozó újabb kivételi
szabályok (képzettségi és végzettségi kvalifikációk)
 Az oktatási jogok biztosának törvényi jogállását rendező
szabályok
 Az egységes óvoda-bölcsőde megszüntetésére vonatkozó új
moratórium szabály
 A tanügy-igazgatás és a foglalkoztatás szabályozási területeit
érintő egyes jogszabály-módosítások
 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.)
 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a
gyámügyi igazgatásról (Gyvt.)
 134/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet az állami köznevelési
közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervekről,
valamint a Klebelsberg Központról
 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-
kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az
iskolai tankönyvellátás rendjéről (Tnkr.)
 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek
kiadásának és jóváhagyásának rendjéről
 Az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként
részt vevő szervekről, valamint a Klebelsberg Központról szóló
134/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet módosításáról szóló
103/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet
 A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a
tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás
rendjéről szóló 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet módosításáról
szóló 4/2017. (IV. 10.) EMMI rendelet
 A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló
51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról szóló 7/2017.
(V. 5.) EMMI rendelet
 1184/2017. (IV. 10.) Korm. határozat a nemzeti köznevelés
tartalmi szabályozásának koncepciójáról és az azzal
összefüggő egyes stratégiai kérdésekről
 T/15376. előterjesztés az oktatás szabályozására
vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról
 2011. évi CXC. tv.
 T/15378. előterjesztés a gyermekek védelméről és a
gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek a
gyermekvédelem rendszerének megerősítése érdekében
történő, valamint egyéb törvények módosításáról
 2011. évi CXC. tv.
 1997. évi XXXI. tv.

 …/2017. (….) EMMI rendelet a 2017/2018. tanév rendjéről

 A tanév rendjéről szóló rendelet személyi hatálya kiterjed a
kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskolára, a tankerületi
központra és a Klebelsberg Központra (technikai pontosítás).
 A tanköteles tanuló Köznevelési és a Szakképzési
Hídprogramba való felvételének kezdeményezéséről az iskola
nem a járási (fővárosi kerületi) hivatalt, hanem az illetékes
megyeszékhely szerinti járási hivatalt értesíti.
 A Klebelsberg Központ középfokú felvételi eljárásrendben
betöltött szerepe:
 kijelöl megyénként legalább egy Köznevelési
Hídprogramot megvalósító középfokú intézményt, s erről
tájékoztatja az általános iskolákat;
 a Köznevelési Hídprogramba való beiskolázás esetén az
általános iskola a Klebelsberg Központot értesíti.
 Az Oktatási Hivatal 2017. november 2. és 2018. február 28.
között szakmai ellenőrzést folytat le.
 A szakmai ellenőrzés területei:
 a Köznevelés Információs Rendszere (KIR)
intézménytörzsi, személyi nyilvántartásában, továbbá
 a 2017. október 1-jei intézményi statisztikai
adatjelentésében (OSAP)
a köznevelési intézmények által nyújtott adatszolgáltatások
jogszabályi feltételeknek történő megfelelése.
 A tanév beosztása, a szorgalmi időszak és azon belül a szünetek
időtartamai, az iskolák mérési, értékelési teendői az eddigi
gyakorlat szerint alakul (secundum legem).
 A tanítási napok száma: 180 nap, melyből fakadóan a tan-
menteket 36 hétre kell tervezni.
Kivételi szabály: A nappali oktatás munkarendje szerint
működő szakgimnáziumban a tanítási napok száma 178 nap, a
gimnáziumban, szakközépiskolában és a szakiskolában 179 nap.
 A tanítási évben a nevelőtestület általános iskolában hat,
gimnáziumban, szakközépiskolában és szakiskolában hét,
szakgimnáziumban nyolc munkanapot használhat fel tanítás
nélküli munkanapként (eggyel többet mint a 2016/2017.
tanévben).
 Újdonság, hogy egy tanítás nélküli munkanap kizárólag
pályaorientációs célra használható fel.
 Az első-második évfolyamon a tanulóknak a számukra alanyi
jogon járó tankönyveket – hasonlóan a munkafüzetekhez –
nem kell a tanítási év végén az iskolai könyvtárba visszavinni
[Tnkr. 32. § (5) bek.].
 Az iskola igazgatója minden év április 20-ig – és nem június
10-ig – köteles felmérni, hány tanulónak kell vagy lehet a
tankönyvellátást az iskolai könyvtárból tankönyvkölcsönzés
útján biztosítani [Tnkr. 25. § (1) bek.].
 Az igazgató minden év július 15. napjáig a könyvtárellátó
elektronikus felületén is rögzíteni köteles annak tényét,
hogy a szülőket tájékoztatta a további tankönyv-támogatási
kedvezmény biztosításáról [Tnkr. 25. § (3) bek.].
 A tanévenkénti pótrendelést az iskola a könyvtárellátónak
szeptember 15. napjáig küldi meg a korábbi szeptember 8.
helyett [Tnkr. 29. § (1) bek. c) pont].
 A szülőnek gyermeke normatív jogosultságra való
kedvezményét legkésőbb október 1-ig – és nem október 15-
ig – kell igazolnia azzal, hogy egyben nyilatkoznia kell arról is,
hogy amennyiben ez nem történik meg, a kapott tanköny-
vek ellenértékét október 5-ig – és nem október 20-ig –
köteles befizetni [Tnkr. 5. mell. 1. pont].
 A könyvtárellátó az iskolának a jövőben nem díjat fizet,
hanem ellentételezést nyújt, mely ellentételezés módja a
nyújtott engedmény [Tnkr. 32. § (3)-(4) bek.].
A tankönyvellátást érintő jogszabály-változások a következő
alapdokumentumok felülvizsgálatának szükségességét alapozzák
meg:
 házirend módosítása: a tankönyvellátás új eljárási szabályainak
beiktatása a szövegbe, s az, hogy a tanulóknak az első-második
évfolyamon kapott tankönyveket nem kell a könyvtárba
visszavinniük;
 szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata: a tankönyv-
tári szabályzatot akkor kell módosítani, ha a Tnkr. 32. § (5)
bekezdésével ellentétes;
 a munkatervben az új eljárási határidők és az ahhoz
kapcsolódó teendők rögzítése.
 A tankerületi központ építési tevékenységet tartalmazó
beruházással kapcsolatos feladatait az NFSI Nemzeti
Fejlesztési és Stratégiai Intézet Nonprofit Korlátolt
Felelősségű Társaság (NFSI) bevonásával látja el, melyhez a
szükséges forrást a központi költségvetésben kell biztosítani.
 Az NFSI a tankerületi központ mint ajánlatkérő
meghatalmazása alapján közfeladatként térítésmentesen
beszerzési, közbeszerzési eljárásokat bonyolíthat le, amely
alapján a tankerületi központ jogosult az eljárás nyertes
ajánlattevőjével szerződni.
 Jogforrás: 134/2016. (VI. 10.) Korm. rend. 3/A. §
 Időbeli hatály: 2017. április. 29.
 A mindennapos testnevelés heti két órájának kiváltása
érdekében a nevelés-oktatás 7-10. évfolyamán a Karate
kerettanterv alapján is folyhat a testnevelés a 2017/2018.
tanévtől felmenő rendszerben.
 A Kormány a köznevelés tartalmi szabályozásának stratégiai
feladataként határozta meg az új Nemzeti alaptanterv (Nat)
kidolgozását, melynek keretében
 az emberi erőforrások minisztere a Kormány részére az új
Nat-ról 2017. december 31-ig előterjesztést nyújt be,
 az új Nat-ot – az arra épülő kerettantervekkel együtt – a
2019/2020. tanévtől kell felmenő rendszerben bevezetni.
 Jogforrások: 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 7. mell. 7.34.
1184/2017. (IV. 10.) Korm. határozat
 Jogalkotói cél: a gyermekek bántalmazásának jobb hatásfokkal
történő megelőzése, illetve nagyobb hatékonysággal történő
feltárhatóvá tétele és megszüntetése.
 A gyermek, a tanuló nevelésében-oktatásában, felügyeletében
hivatása körében közreműködő személy gyermekkel, annak
családjával kapcsolatos információkra kiterjedő titoktartási
kötelezettsége nem terjed ki a gyermekvédelmi jelzőrendszer
tagjaira [Nkt. 42. § (1) bek.].
 Törvényes kötelezettség a köznevelési intézményekben
pedagógus vagy nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő
alkalmazottak jelzési illetve eljárás-indítási kötelme a gyermek,
a tanuló veszélyeztetettségének illetve bántalmazásának
esetén [Nkt. 42. § (3) bek.].
 A nevelőszülői jogviszonyt létesíteni szándékozó
személynek a korábban általa nevelt gyermek nevelési-
oktatási intézményével való együttműködéséről – az újabb
nevelőszülői jogviszony létesítését megelőzően – információt
kérhet a nevelőszülő korábbi működtetője a bölcsődétől,
iskolától, kollégiumtól [Gyvt. 66/B. § (8) bek.].
 A gyermekvédelmi gyám jogosult az általa kezdeményezett
időpontban a gyermekkel személyesen, a gyermekvédelmi
szolgáltató vezetőjének, munkatársának, a nevelőszülőnek a
jelenléte nélkül találkozni azzal, hogy az időpont
megválasztásakor figyelemmel kell lennie a gyermek
kötelező elfoglaltságára, tehát a kötelező óvodai, iskolai
foglalkozásokat mindez nem sértheti [Gyvt. 86. § (1a) bek.].
 Törvényi definíció nevesíti az egészségügyi és pedagógiai célú
habilitáció, rehabilitáció fogalmát.
 Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció a
szakértői bizottság szakértői véleményében meghatározott
fejlesztési területekre és a fejlesztéshez szükséges
szakemberre vonatkozó javaslat figyelembevételével a sajátos
nevelési igényű gyermek, tanuló egyéni szükségleteinek
támogatására, az akadályok leküzdésére, új funkciók
kialakítására és a környezeti feltételek optimalizálására
irányuló kötelező foglalkozás [Nkt. 4. § 4a. pont].
 A sajátos nevelési igény miatt magántanulói tanulmányokat
folytatók számára az előírt egészségügyi és pedagógiai célú
habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat az iskola az
osztályok heti időkeretén felül rendelkezésre álló átlag heti tíz
óra időkeretén belül köteles biztosítani az Nkt. 6. mellékle-
tének E oszlopában meghatározottak alapján [Nkt. 27. § (7)
bek.].
 Feladat: a tantárgyfelosztás tervezésénél az SNI-tanulókra
felhasználható órakeretbe az Nkt. 4. § 4a. pontjában
foglaltakra jogosult magántanulókkal is számolni kell azzal,
hogy a heti 10 óra foglalkoztatási időkeret nem léphető túl.
 Az értelmi fogyatékos tanulók integrált nevelés-oktatásában
részt vevő nevelési-oktatási intézményekben a
gyógypedagógus-kényszer lazítását szolgálják a következő
normák [Nkt. 47. § (9) bek. a) és c) pontok ]:
 idegen nyelv oktatás esetén elegendő a gyógypedagógus
végzettség és komplex típusú felsőfokú államilag
elismert nyelvvizsga [BNO F 70.0];
 a készségtárgyak és az etika tantárgy esetén az adott
tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettség is
megfelelő [BNO F 70.0, BNO F 71.0].
 Az egyéni előrehaladású nevelés és oktatásban részt vevő
sajátos nevelési igényű tanulók esetében – a súlyos és a
halmozottan fogyatékos tanulók kivételével – az előírt
tanulmányi követelményeket a negyedik évfolyam végéig kell
teljesíteni [Nkt. 57. § (1) bek.].
 A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
tanulók tantárgyakból, tantárgyrészekből történő értékelés és
minősítés alóli felmentése kivezetésre kerül a 2018/2019.
tanévtől [Nkt. 56. § (1) bek.].
 A 2018. aug. 31. napjáig az értékelés és minősítés alól felmentett
BTM-tanulókra e norma nem alkalmazható [Nkt. 97. § (1a) bek.].
 A sajátos nevelési igényű tanuló részére, a szakértői bizottság
szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója a tanuló
egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó egyéni
előrehaladású nevelés és oktatást engedélyez.
 Az engedélyben meg kell határozni, melyik tárgyból, melyik
évfolyam utolsó tanítási napjáig kell a tanulónak a tanulmányi
követelményeket teljesítenie.
 Az egyéni továbbhaladás – valamennyi vagy egyes
tantárgyakból – különböző évfolyamokig, de legkésőbb – a
súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók kivételével – a
negyedik évfolyam végéig tarthat.
 Jogforrás: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 11. § (3) bek.
 Új törvényi definíció szól a külföldi iskolai kirándulásról.
 A külföldi iskolai kirándulás az azonos nevelési-oktatási
intézménnyel tanulói jogviszonyban álló legalább hét
tanuló részvételével, a nevelési-oktatási intézménnyel
foglalkoztatási jogviszonyban pedagógus vagy nevelő
oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben
foglalkoztatott személy felügyeletével megszervezett,
Ausztria kivételével Magyarországgal nem szomszédos
állam területére irányuló térítésköteles kirándulás [Nkt. 4.
§ 15a. pont].
 Az iskolai kirándulások esetén a köznevelési intézmény a
kártérítési felelősség általános szabályai szerint felel a
tanulónak okozott, saját érdekkörében felmerült károkért
[Nkt. 59. § (3)-(3a) bek.].
 A többnapos tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulások
esetében felelősségbiztosítást kell kötni az iskolának vagy a
szervezőnek, amelynek kedvezményezettje a tanuló [Nkt.
59/A. §].
 A tanulók azon adatát is nyilván kell tartania az intézménynek
a tanulói nyilvántartás keretében, hogy hányadik évfolyamon
vett részt a határon túli kiránduláson [Nkt. 41. § (4) bek. g)
pont; 44. § (5) bek. s) pont].
 Kivezetésre kerül 2018. április 1-jei hatállyal az ágazati irányítás
szabályozási terrénumából a megyei (fővárosi) feladatellátási,
intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv.
 Új jogintézmény: az Oktatási Hivatal által az oktatásért felelős
miniszter számára tankerületi központ szerinti illetékességi
bontásban készített, fenntartó típusa szerint specifikált éves
jelentései, melyek a nevelési-oktatási intézményi férőhelyek
és a nevelésben-oktatásban résztvevő gyermekek, tanulók
létszámának alakulását foglalják magába [Nkt. 75. § (1) bek.].
 Cél: a köznevelési közszolgálati feladatok megszervezéséhez
szükséges miniszteri döntések előkészítése, szakmai
megalapozása.
 Ha a pedagógus munkakör nem tölthető be az Nkt. 3.
mellékletében szereplő kondícióknak megfelelő szakemberrel, a
megfelelő pedagógus szakképzettség megszerzéséig, de
legfeljebb egy alkalommal vagy több egymást követő
jogviszony esetén öt évig határozott időre foglalkoztatható az is,
aki:
 a tantárgynak megfelelő szakmai tanár felsőfokú végzettségi
szinttel és szakképzettséggel;
 felsőfokú végzettségi szinttel és a tantárgynak megfelelő,
felsőoktatásban természettudomány képzési területen
szerzett szakképzettséggel;
 (folyt.)
 alapfokú művészeti iskolában felsőoktatásban művészet
képzési terület szakján szerzett művészeti tárgynak megfelelő
felsőfokú végzettségi szinttel és előadóművész
szakképzettséggel
rendelkezik, feltéve, hogy vállalja a megfelelő tanári
szakképzettség megszerzését [Nkt. 99. § (16) bek.].
 A tánc és dráma tantárgy 9-12. évfolyamon magyar nyelv és
irodalom szakos tanári szakképzettséggel is tanítható, ha a
tantárgy elméletének és módszertanának elsajátítása 120 órás
továbbképzés keretében megtörtént [Nkt. 99. § (17) bek.].
 Alapfokú művészeti iskolában az azonos tanszakhoz tartozó
tantárgyakat taníthatja az is, aki bármely, az adott tanszakhoz
tartozó tantárgy tanításához megfelelő felsőfokú végzettségi
szinttel és szakképzettséggel rendelkezik,
 és vállalja, hogy 120 órás továbbképzés keretében
elsajátítja a tantárgy tanításának módszertanát;
 vagy mindezek szerint legfeljebb egy alkalommal, vagy
több egymást követő jogviszony esetén mindösszesen öt
évig határozott időre foglalkoztatható az is, aki vállalja a
megfelelő tanári szakképzettség megszerzését [Nkt. 99. §
(18) bek.].
 Az oktatási jogok biztosa az oktatásért felelős miniszter által
határozatlan időre kinevezett vezetői munkakört betöltő
kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselő
[Nkt. 77. § (7) bek.].
 Feladatvégzésének anyagi jogi szabályait törvényi norma
rögzíti [Nkt. 77. § (8) bek. a)-e) pont].
 Az oktatási jogok biztosa autonóm jogállást élvez [Nkt. 77. §
(8) bek. c) pont].
 Az oktatásért felelős miniszter rendeletben határozza meg az
oktatási jogok biztosának feladatait, eljárását, továbbá
hivatalának működési szabályait [Nkt. 94. § (1) bek. k) pont].
 Az egységes óvoda-bölcsőde megszüntetésének korábbi
határideje egy évvel kerül meghosszabbításra, így 2018.
augusztus 31-ig működhet [Nkt. 99/E. §].
 Az egységes óvoda-bölcsődében ellátott gyermekek 2018.
szeptember 1-jétől – az életkoruknak megfelelően –
óvodában, vagy a gyermekjóléti alapellátás keretében
megszervezett gyermekek napközbeni ellátását biztosító
intézményben vagy ilyen feladatot ellátó többcélú
intézményben láthatóak el.
 Nevelési-oktatási intézmény semmilyen formában nem láthat
el pedagógiai szakszolgálati feladatot, hiszen a feladatellátás
kizárólagos címzettjei az önálló pedagógiai szakszolgálati
intézmények és az EGYMI-k [Nkt. 7. § (2) bek.].
 Magyarországon működő szakképző iskola tagintézménye
külföldön akkor folytathat nevelési-oktatási, szakképzési
tevékenységet, ha a működés helye szerinti állam belső joga
vagy nemzetközi szerződés ezt lehetővé teszi, és az oktatásért
felelős miniszter engedélyezi [Nkt. 90. § (4a) bek.].
 Az Arany János-programok megvalósítását szolgáló
támogatás igénylésének, döntési rendszerének,
folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének rendjét és
feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg [Nkt. 94. §
(4b) bek.].
 A nem állami szerv által alapított köznevelési intézmény
nyilvántartásba vétele során figyelembe kell venni az
Oktatási Hivatal férőhely és létszám alakulásáról szóló, az
Nkt. 75. § (1) bekezdésében normalizált jelentéseit [Nkt. 21.
§ (2) bek.].
 Törvényi szinten kerül kimondásra, hogy az osztályfőnökök és
a munkaközösség-vezetők neveléssel-oktatással lekötött
munkaidejébe heti két, míg a diákok önszerveződését segítő
tevékenység segítésére heti egy óra számítható be [Nkt. 62. §
(6) bek.].
 A tranzitzónában tartózkodó gyermekek, tanulók számára
ideiglenes nevelési-oktatási intézmény létrehozásának
lehetősége nyílik meg, mely eltérhet a magyar köznevelési
intézményekre vonatkozó előírásoktól [Nkt. 90. § (9) bek.].
 Jogszabály-tervezet: T/15381. törvényjavaslat Magyarország
2018. évi központi költségvetéséről
 Az illetményalap számításának vetítési alapja: 101 500 Ft.
 A közalkalmazotti illetményalap számítási alapja: 20 000 Ft.
 Közalkalmazotti bértábla: 6. melléklet
 Óvodai feladat-ellátás: 2. mell.
 A nem állami fenntartású intézmények köznevelési
támogatási összegei: 7. és 9. mellékletek