Az IRANYITAS, MINT MENEDZSMENT FUNKCIO

6e FEJEZET

:' f'i'l'I:¥!( . .RiA; ...

6. Az Irimyiras, mint menedzsment funkcio

__ ----------------------------------------------> 93

A menedzsmenthez tartoz6 iranyitasi terulet targyalasakor a dontesi tevekenysegre kO!1centnilunk. Tesszuk ezt elsosorban azert, mert a celelerest szolgalo iranyitasi tevekenyseg legfontosabb eleme a donteshozatal. Elfogadva termeszetesen azt a tenyt is, hogy a tervezesi, a szervezesi es a vezetesi teruleteken is gyakran adodik a menedzser szamara dontesi helyzet.

A dontes valasztast jelent, alternativak kozott, Az alternativa a donteselmeletben lehet6seget jelent, vagyis va aminek a megvalosulasat megelozo allapotot. Az alternatiyak kozotti valasztas - vagyis a dentes - olykor egyszeru, masker viszont, ha ellentetes celokr61, tobb donteshozorol, a jovobeli korulmenyek alakulasaval kapcsolatos jelentos bizonytalansagr61 van sz6, akkor a dentes rendkivul bonyolultta valhat, s a dentes csak egyezkedes (kompromisszum) alapjan, ertekiteletek soran hozhato meg.

A donteselokeszito, donteselemzo szakember soha nem allithatja teljes bizonyossaggal, kizarolag az elemzes alapjan, hogy "ezt az alternativat kell valasztani". A dontesi problema matematikai modellje ramutathat ugyan az "optimali~a, de 'ez csaKa modellben opJi!:lliilis, mivel meg a legtokeIeteseb modell is csak tokeletlenul

~sagot. AZ optimalas tehat technikai fogalorn, es nero alkaliiiazhafo olyan esetekben, ahol kulonfele ertekek, bizonytalansag, tobbertelrmrseg, kvalitativ megiteles jatsianak szerepet. Meg teljes informacio birtokaban is esak azt tehetjuk meg, hogy megkeressiik azt az alternativat, amelyik a feltevesek egy adott halrnaza mellett a legjobban kielegit egy bizonyos kriteriumot. Ez azonban tavol all a teljes optimalastol, mert ehhez arra volna szukseg, hogy minden egyes alternativa kovetkezrnenyeinek teljes halmazat egyidejiileg vegyi.ik szamitasba, figyelemmel a jovobeni esemenyek bekovetkezesenek teljes sorara, Ha a donteshozo nem egyetlen szernely, vagyis a csoportos, a szervezeti es tarsadalmi dontesek eseteben, akkor a szo szigoru ertelmeben nem is beszelhetunk optimalitasrol, mivel ez a fogalom szorosan' kapcsol6dik az egyes emberek ertekrendszerehez, szandekaihoz, kepessegeihez es igenyeihez, Eppen ezert, a donteselokeszites soran az olyan terminusokat mint optimum, optimalas, optimalis, ovatosan kell kezelni, mivel valojaban olyasmire vonatkoznak, ami lenyege szerint szuboptimul11.

A tudomanyos jelzore igenyt tart6 donteselokeszitesben, donteselemzesben, a donteshozot olyan celtudatos es celiranyos embernek tetelezik fel, aki donteseit racionalisan hozza, szamitasba veve cselekvesi valtozatainak lehetseges kovetkezrnenyeit, es a Valto~ kozul a legjobbat valasztja olymodou, bogy merlegeli: a valtozatokkal mi-

en~~e~,kben eri el celjait, tekintetbe veve koltsegeit is. Ezt a donteshozoi mode lit llison a racionalisan cselekvo modelljenek nevezte. Ennek alapjan jo eredrnenyeket lehet elerni az alacsonyabb dontesi szinteken, s olykor, a strategiai dontesek szintjen is. A donteshozatalt azonban nem megfelel6en modelJezi a nagy komplex rendszerek es szervezetek strategiai es politikai dontesei eseteben, Ezek a dontesek ugyanis nem valaszthat6k el a vezetesi, szervezeti es tarsadalmi kornyezettol, s ilyenkor a klasszikus tnodellt ki kell egesziteni, vagy m6dosftani szervezeti, politikai es tarsadalmi megfon-: tolasokkal.

6. Az iranyltas, mini menedzsment funkcio 6. Az irimyftas, mini menedzsment funkcio

94 ~--------------------------------------------~ __ ---------------------------------------------~. 95

6.1. A DONTESI PROBLEMA LENYEGE

" tes a vezetesi tevekenyseg elerni e seget ke ezi, Minden egyes vezetoi funkci6 gyakorlasa mogott a ontesek meghozatala huzodik meg. (~amat a funkci6 gyakorlasaban a problemafelismeres, dontesel6keszites, dentes, vegrehajtas, ellen. orzes tevekenysegekkel tekintheto teljes~ek.) Indokolt teMt, hogy iemeli;' foghlP

Kozzunk a dontesek elmeleti vizsgalataval, Jelen fejezetben a racionalis, normativ dontesek legfobb elmeleti kerdeseit targyaljuk, alapveto forraskent Kindler J6zsef munkait is felhasznalva.

A douteshozatal alapvetd folyamat, s igy valamennyi embed tevekenyseggel egybefonodik, Kovetkezik ebb61, hogy csakuem valamennyi emberi tevekenyseg dontesi helyzetek elemzesevel tanulrnanyozhato, Nehany szilard elvre tamaszkodva feltarhatjuk azoknak a kritikus dontesi ·elemeknek a halrnazat, amelyek minden ddntesi problernaban ujra es ujra megjelennek,

Dontesi hel zetekllek nevezzuk az_Qlyan helyzeteket, amelyekben az _!gY.e agy

c_,2Qp~ntest hozo legalabb ket cselekvesi vaitozat (cseleKvesr mod) kozotti valasztas roblemajava] a.ITSzem~~n: A dentes valasztas legalabb ket cselekvesiYfItozat kozott.

Mas megfogalmazas szerint:

./ A dentes a cselekvesi valtozatok A = {a} halmazabol vale egy a elem kivalasztasat jelenti, amelyet a donteshozo vegez,

./ A dentes targyalasaban a dontest es a vezetest szinonfmaknak tekintjuk, es nem csupan a valtozatok kozuli valasztas befejezo aktusarol beszelunk, hanem inkabb a donteshozatal egesz folyamatarol. A donteshozatal a kovetkezo harem fa fazisbol all:

• a dontesi alkalom feltarasa;

• a lehetseges cselekvesi valtozatok felkutatasa; I. a valasztas a cselekvesi valtozatok kozott,

A dentes fogalmabol is kovetkezik, hogy a valosagban jelentkezo problemat valamilyen absztrahalt kep kialakitasan es felhasznalasan keresztiil oldjuk meg, modelleket alkotunk es hasznalunk, Tekintsuk at a modellezes Iegfobb kerdeseit.

6.2. A DONTESI MODELLEK, MODELLEZES EL VI KERDESEI

A modell a vizsgalatunk targyat kepezo valosag egyszenisitett masa, Kimutathat6 volt, hogy miiszaki problemak megoldasa soran is elmeleti igenyu elorelepest es nagy

gyakorlati hasznot jelenthet, ha ezen problemakat interdiszciplinarisan kezeljuk. A modeJlnek a valosagot tukroznie kell.

Valosag pedig nemcsak a targyi, hanem a pszichikai valosag, elemei a kovetkezok: .; ember erzekszervei altai felfoghato elemek,

.; a lelki elet, az elmeny,

.; a tarsadalmi let tenyei,

.; a fentiek eszlelese alapjan ezekbol keletkezo fantaziakep, .; a fentiek kozotti kapcsolatok (idobeni, okozati, stb.),

A tudati tukrozes csak egyszerusito lekepzes reven tudja a valosagot kezelni, Csak a szelektalt vonasokat tartalmazo lenyegeseket valasztjuk ki. Lenyeges a vizsgalat szempontjabol definialhato.

Modellalkotas teszi lehetove az egyszertisites reven a valos problema megoldasat, (A valosag elsodlegessege azonban nem tevesztheto szem elcl')

A problema megoldas folyamat model1ek alkalmazasaval:

Valosag

Cselekves a valosaqban (valosag meqvaltoztatasa)

1

Kepzeleti kep

1

Cselekves a kepzeletbeli kepben

Abrazoit kep

1

ProbJemamegoldas az abrazott keppel

Cselekves kepe az aorazolt kepben

6. Az iranyitas, mint menedzsment funkcio

96 4--------------------------------------------

A modellezes celja lehet a problema megoldasan tulmenoen bonyolult jelenseg magyarazata, vagy elorejelzes is. (Az adekvat modell a valosag jovobeni viselkedesenek . tukrozeset is lehetove teheti.)

Modellek tipologiaja

Koncepcionalis modell:

logikailag ellentmondasmentes - rendezett kep a valosagrcl.

Ikonikus modell:

valosag kepszeru abrazolasa - lenyeges tulajdonsagok a modellben is a valosag tulajdonsagai - de egyszenisitve (auto model! pl. ) szervezesi alkalmazasuk jelentos, optimal is uzemelrendezes 3 dimenzioban; informacios folyamatokat azonban nem kepesek megjeleniteni.

Analog modell:

analog tulajdonsagok kepviselik a modellben a valosag tulajdonsagait (pI. terkep diagram). Fontos a "jelmagyarazat'' hasznalata.

Szimbolikus modellek:

szimbolikus eszkozok (matematikai, logikai stb.) kepviselik a valosag elemeit, tomor es attekintheto megjelenitesre kepesek, inforrnaciokat is kepesek atvinni, Lehetseges hibai, hogy nehezen erthetoek (rosszul kommunikalhatok) es felreerthetoseguk nagy.

A matematikai modell haszualatanak elOnyei: ../ jobban Ieirhato a tobbinel,

../ olyan kapcsolatokat is feltar, ameIyek a tobbiben rejtve maradnak,

../ az adatokat is megmutatja, melyek a minosegi kezeleshez szuksegesek, ../ a hatekonysag kvantitatfv mercei megallapithatok,

../ oksagi es hataskapcsolatokat tar fel, uj helyzeteket is magyaraz,

../ lehetove teszi a problema komplex kezeleset a lenyeges tenyezok egyuttes figyelembevetelet,

6. Az iranyilas, mint menedzsment funkcio

__ ---------------------------------------------~ 97

./ Iepesrol-Iepesre atfogo modelle fejlesztheto,

./ matematikai eljarasok hasznalatat is lehetove teszi, melyek egyebkent nem lennenek hasznalhatok (szimplex eljaras),

./ gyakran vezet leirhato es igazolhato (informacioveszteseg nelkul verbalisan is leirhat6).

A matematikai modell alkalmazasanak hMninyai:

./ Nagymerteku egyszerusitest igenyelhet, kismertekii problemaknal alkalmazasa nem kifizetodo a tapasztalati modszerrel szemben, Fix koltsegei meglehetosen magasak, ezert a problemamerettol fugg, hogy mikor erdemes matamatikai modell hasznalataval fogialkozni.

../ A modellezesi szakbarbarizmus jelensege is fellephet (a "kedvenc" modellt a valosag ele helyzzuk, ezert a modell es valosag eredmenyeit mindig szembesiteni keII).

A maternatikai modellek az alabbi tipusokba sorolhatok donteselmeleti szempontbol:

../ mikrogazdasagi modellek, ./ programozasi modellek, ./ sorallasi modellek,

./ strategiai modellek,

../ szimulacios modellek.

1.) Mlkrookonomial modellek

Ct = U(t) + 8(t)

Ct - osszkoltseq 8(t) - eszkozkoltseo

U(t) - uzemeltetesi kolt-

~--------------------------~-- .

6.1. libra A koltsegek id6beli alakulasa

6. Az iranylras, mint menedzsment funkcio 6. Az ircmy!tas, mint menedzsment funkcio

98 ~----------------------------------------------~~-------------------------------------------~ 99

Ilyenek pl.: termelo berendezes lecserelesi problema, optimalis keszletnagysag, op- 4.) Strategiai tipusu modellek timalis sorozatnagysag, kritikus termelesi volumen meghatarozasa stb.

2.) Programozasi modellek

b

ha L aijxi :$ b,

Xi >0

Ci - celfUggvenyelemek

aij - technikai koefficiensek bj - termelesi tenyezok

Xi - dontesi valtozok

6.2. abra A proqramozasl modellek logikflja

Ilyenek: termekvalasztek optimalas, szallitasi feladat, stb.

3.) Sorallasi tipusu modellek

A E(n)=--

Ji-A

A

E(w)= r.. )

Ji\fl- A

A - beerkezesi rata

11 - klszolqalasi rata E(n) - sor nosszusaqa E(w) - varakozasi idb

6.3. abra A sorbanallasl modellek szerkezete

Ilyenek: varakozasi feladatok, keszletezes stb.

V1 V2 ... Vn
01 O2 ... O_n_
a1 P1 E11 E12 ." E1n
a2 P2 E12 E22 ". E2n
am Pm Em1 Em2 ... Emn 6.4. abra A strateglai tlpusu modellek strukturaja

aj - tenyallapotok Pi valoszinuseggel,

Vi - cselekvesi valtozatok O, preferencia ertekkel, .E - eredmenyek matrixa, N kulso tenyezok

Eij = Pi (OJ / a, , N)

5.) Szimulacios tipusu modellek

v(x)= /(X, y) X E {X} Y E {Y}

Vex) - meqvalositasi merteke Vm - Vex) elbirt erteke

X - tevekenyseqek halmaza Y - zavarasok halmaza

~ ~L_V_= __ V_m_

6.5. abra A szimulaclos modellek logikaja

6. Az irdnyiuis, mini menedzsment funkcio 6. Az il'cmyitas, mini menedzsment funkcio

lOO~----------------------------------------------~ __ ----------------------------------------------~lOl

6.3. A nONTESI ALAPMODELL

A dontesi helyzet elemzes~ek kiilonfele kozeHtesei e1D'_biz_Q!ly_Qs__ffiQ_d~ll fele mu-

tatna ,amelyet dontesi alapmodellnek ueveznnk, .

---

1.) A .,....dontesi alapmode.LLelslLel.em~a li 'shozo. Donteshozonak nevezzuk azt a

szernelyt, vagy eso ortot, aki (vagy ami) a cselekvesi valtozatok kozul vi:" rasit.

A _QQnteshozo valasztasat, azaz donteset a_z_motivalja, hogy vannak eeljai (de legalabb egy celja), amelyet - vagy amelyek~t~l akar.erni. A eel eJerese~ tob.b .Q.selekvesi_vaTtOzai: kozul valaszthat. Sa csak egyetlen cselekvesi valtozatot tekint, akkor nem beszelunk dontesrol, mert meghatarozasunk ertelmeben a dentes valasztast jelent, marpedig valasztashoz legalabb ket cselekvesi valtozat kell,

2.) Egy selekvesi valtoza (cselekvesi mod) a dontest hozo rendelkezesere allo eroforraso Izonyos formaban valo felhasznalasat jelenti, Mas megfogalmazasban: egy cselekvesi valtozat a dontest hozo hataskorebe tartozo szabalyozhato valtoz6k bizonyos medon valo egytittese.

A cselekvesi valtozatoknak kulonbozo kovetkezmenyeik vannak. Ha a cselekvesi valtozatok kovetkezmenyei kozott nines kulonbseg, akkor dontesi problemarol sern beszelhetunk, hiszen mindegyik azonos (vagy azonosnak tekintett) kovetkezmennyel jar. A kovetkezmenyeket maskeppen a cselekvesi valto_zatok eredrnenyeinek is nevezik.

A donteshozo altai feltart cselekvesi valtozatokat, hozzaferheto lehetosegeknek nevezzuk. A donteshozo ezeket mintegy minositi, elfogadhat6 (tovabbi ertekelesre, megfontolasra alkalmas) es nem elfogadhato strategiak csoportjaba sorolja,

Beszelhetunk meg reprezentativ valtozatokrol is, abban az ertelernben, hogy a donteshozo a donteshez az elfogadhato strategiaknak is csak egy reo szet vonja be. A cselekvesi valtozatok azonban az esetek tobbsegeben nern hatarozzak meg egyertelmuen kovetkezmenyeiket, A kovetkezmenyekre ugyanis hatassal vannak a dontest hoz6 altal nem vagy csak reszlegesen szabalyozhato kulso korulmenyek. Ezeket a kUlso korulmenyeket tenyallapotoknak nevezzuk.

3.) 1 ?f~k)olyan esemenyeknek tekinthetok, amelyek nem a cselekvesi [nozat tenyezoinek hatasara kovetkeznek be, de a cselekvesi valtozat kovetkezmenyere hatassal vannak,

..Eg:y__t.e_l1Y-allapotot (esemenyt) a dontest hozo altal nern (vagy csak reszlegesen ) s~~ val ow~tlink.

4.) A eselekvesi valtozatok es ten allapotok egyuttesen hatarozzak meg cselekvesi )

l-"'Valtozat kovetkezmenyet (eredmenyet), 'I -----

Egy -ktivetkezm6ny az egy cselekvesi valtozat es egy tenyallapot egyuttes -hatasanak eredmenye,

5.) (kUIso korulmenyek, tenyalla :~ jelenletenek vagy kesobbi bekovetkezesenek rnegallapitasa vagy elore jelzese nem konnyu feladat.

Rendszerint nem is tudjuk biztosan megmondani, hogy milyen tenyallapot (esemeny) van jelen, illetve milyen kovetkezik be kesobb. Megallapitasaink esak bizonyos valoszfniiseggel ervenyesek. A valoszimisegszamitas segitsegevel azonban meg a biztos esemenyt is ki tudjuk fejezni: biztos esemeny valoszinuseget ugyanis egynek vesszuk,

A valoszfnusegszamitas axiornai szerint barrnilyen eserneny

valoszinuseget 0 es 1 kozotti val6s szamokkal fejezhetjuk ki, beleertve a 0 es

1 szamertekeket is. 0 szamertekkel a lehetetlen esemenyt, 1 szamertekkel a biztos esemenyt tekintjuk. Ha tehat egy esemeny biztosan bekovetkezik, vagy biztosan jelen van, akkor annak valoszinusege 1, ha biztosan nem kovetkezik I be, vagy biztosan nines jelen, akkor valoszmusege O. --'

A cselekvesi valtozatok es tenyallapotok egyuttesen hatarozzak meg a kovetkezmenyeket es ezert a tenyallapotok valosziruisegei egyuttal a kovetkezmenyek valoszfmisegei is, abban az esetben, ha a tenyallapotok es cselekvesi valtozatok egyrnastol fuggetlenek.

A tenyallapotok valoszinusegeire vonatkoz6 megallapitasok a dontesi problema fontos elemei.

6.) A fentiekben azonositott dontesi tenyezokon kivul igen lenyeges tenyezo meg a ~ijntesi kri~ amelynek alapjan a lehetseges cselekvesi valtozatok ko'zi:i-l-ki¥ala-s£;tj<a:Ki megfelelot.

A dontesi kriterium olyan elolras (szabaly), amelyik megmondja, hogyan hasznaljuk fel az eltibbi informaciokat egyetlen cselekvesi valtozat kivalasztasara,

6.4. A DONTES SZERKEZETE

A dentes lenyeges elemeinek isrnertetese utan rendezett formaban feltarhatjuk a dontes statikus szerkezetet, A szerkezetet a donteselernzesben hasznalt ket formaval ll1utatjuk be: a ¥~~t~1 es a ~.i fa al. A dontesi matrix es a dontesi fa a dontes szerkezetenek rendezett formaban val6 megjelenitese,

l02~ __ -- __ -- __ -- __ -- __ -- ------ __ ----_6_.A_z_ir_d_'~_U_ds_,_m_in_tT_'le_ne_d_u_m_e!_jtfi~u_nk_c __ i6 6.A_t_ir_a_~_u_aS_,_m_in_t!_"e_n_em_s_m_en_t_fi(_n_k_i6 ~l03

6.4.1. A DONTESIMA.TRIX

A matrix fogalmaitt a Iegaltalanosabb ertelemben hasznalatos: sorokb6l es oszlOpCi1(b6l allo t~t. A dontesi matrix eseteben ~ megallapodas szerTnt - a s0Pokl5an acselekvesi valtozatok, az ~edig a t~ alla oto szerepelnek.

A dontesi matrix szemleletesen is kifejezesre juttatja, hogy a cselekvesi valtozatok e~.)i~~ ?tok e .iittes~n hatarozzak meg a kovetkezrnenyeket (eredm6nyeket)~ dontesi matrix elemei - a kovetkezrnenyek ~ szoveges eiraso IS lehetnek.

Tomorebb fogalmazas eseteben elonyben reszesitjuk a szimboIikus jeloleseket.

Ekko~' a cselekvesi valtozatok jelolese: s., ahol i c= 1, ... n; a tenyallapotok jelolese: tj ahol J=I, ... ,m; a kovetkezrnenyek jelolese Oij, ahol a kettos index jelzi egyuttal azt is' hogy a cselekvesi valtozatok es a tenyallapotok egyi.ittesen hatarozzak meg a kovetkezmenyeket.

A leheto legegyszerubb dontesi matrixra is tudunk realis peldat emliteni, A Iegegyszenibb dontesi problema ket cselekvesi valtozatot es ket tenyallapotot tartalmaz, es ez egyuttesen negy kovetkezmenyt jelent, Ennek felel meg peldank is.

Egy izzolampa-tetel atvetelerol kell donteni, A tetel tobbezer darabbol all. Az atveteli elofras az izzolampak atlagos elettartamat rogziti es a tetelt esak ebbol a s~e~~ontb61 ~ell tekint~ni. Szimbolikus jelolessel: N =; a tetel nagysaga (a tetelben leva izzok szama); x = atlagos' elettartam, Megfelelonek minosul a tetel ha az izzok atlagos elettartania legalabb x - es ekkor a tetelt atveszik, Nem megfelelo a tetel - es nem. veszi at ~, ha az atlagos elettartam x -nal kisebb.

A dontest hozo most az atvevo (vagy atvevo-csoport) es a dentes tole fugg: atveszie a tetelt vagy nem, A tenyallapot a dontest hozotol val6ban fuggetlen hiszen az atvetel idopontjaban a szoban forgo tetel izzoinak atlagos elettartama adott.'

A dontesi matrix tehat: }<' ~ J_Q,,('~ t /:,J I ~/!I ... v--- 0'1

SI = a tetel atvetele;

S2 = a tetel visszautaitasa;

tl = a tete] megfelelo; t2 = a tete I nem megfelelo; 0] 1 = a j6 tetel atvetele;

021 == j6 tetel visszautasitasa; (a) 0]2 = rossz tetel atvetele; (B) 022 = rossz tete! visszautasitasa.

Megfigyelheto, hogy a kovetkezmenyek megfogalmazasaban megjelenik a cselekvesi valtozat es a tenyallapot lefrasaban hasznalt kifejezes (pl. "atvetel", "j6", stb.). A kovetkezrneuyek leirasa bovebb is lehet es kiterjedhet a tavolabbi k6vetkez111enyek megfogalmazasara is (pl. "a j6 tetel atvetele nyoman zavartalan ell<itas biztosithato" stb.).

ahol

A dontesi matrixban nines formalisan feltimtetve a dontest hozo es celjai, nem szerepel benne tovabba a dontesi kriterium sem. Hasonlo, un. 2x2-es dontesi rnatrixot szerkeszthetnenk valamilyen uj tipusu kulfoldi gep beszerzesere. Ebben az esetben a cselekvesi valtozatok lehetnek: s, = a gep beszerzese; 52 = a gepet nem szerzik be. A tenyallapotok: tl = a gep a hazai felhasznaloknal is bevalik; tz = nem valik be. A k6vetkezmenyek leirasaban nyilvanvaloan a dontest hozo celja (celjai) iranyltjak a

fogalmazast,

A cselekvesi valtozatok es a tenyallapotok ebben az esetben esak reszben fuggetlenek egymastol, valamint a tenyallapotok a dontest hozotol ugyancsak reszben fuggetlenek, (A fuggetlenseg fogalmanak ertelmezesere kesobb terunk vissza.)

A dontesi matrixbol lathatok tehat a lenyeges osszefuggesek: a cselekvesi valtozatok es a tenyallapotok, valamint az altaluk egyuttesen meghatarozott eredmenyek, illetve kovetkezmenyek,

6.4.2. A nONTESI FA

6, Az iranyitas, mint menedzsment funkcia ~6~, A:Z_:ir:an~y.=.ita::.::'s:__, l_lli_nt_It_le_ne_dz_s_m_en_:'fi_lI_nk_cl_'6 » 1 05

104~--------------------~------ ~

korrel jeltiljtik. A korokbol kiindulo vonalakjelentik a lehetseges tenyalla otokat. A dontIshoZ& cselekvesi leIWtosegei(id~ sorrendben ttintetjtl e.

A donte§i_fa-szerkeszreseben a dontest hozonak kozponti szerepe van. A cselekvesi valtoZatOk koze - es a tenyallapotok koze - ugyanis csak azokat a valtozatokat es tenyallapoiokat kell felvenni, amelyeket a dontest hoz6 figyelembe kivan venni. Tehat nem az osszes lehetseges, hanem a dontest hoz6 altal lehetsegesnek t3110tt cseiekves] valtozatok es tenyallapotok szerepelnek a dontesi matrixban, illetve dontesi faban. (Megallapitasaink tehat a dontesi matrix szerkesztesere is ervenyesek.) Ilyen m6don lehetseges, sot gyakran el6fordul, hogy azonos dontesi helyzetet ket dontest hoz6 kulonbozokeppen ertekel a cselekvesi valtozatok es a tenyallapotok szempontjabol. Ra kelt mutatnunk arra, hogy a donteseknek ebben a tekintetben kifejezetten perszonalisztikus jeUegtik van. (Mondhatnank "szubjektiv jelleget is", de ehhez a magyar szchasznalatban bizonyos etikai szinezetu jelentes is tapad: sokan az onkenyeskedes szinonimaiakent hasznaljak.)

A cselekvesi valtozatok es a tenyallapotok altal egyuttesen meghatarozott kovetkezmenyek a dontesi faban a vonalak vegpontjaiban, az un, veghelyzetben jelennek meg. Az egymassal osszefuggo vonalak a fagrafban utat jelolnek ki. Az ut valoban ertelmezheto analogiasan: milyen uton juthatunk el valamelyik kovetkezmenyhez?

Tetel atviteli peldank eseteben tehat a dontesi fa a kovetkezo:

O~o 1;--0 D

~o~o

~O

6.6. abra A dentes szerkezetenek bemutatasa dontesl fa segitsegevel

~ dontesi fa szerkeszteseben kovetendo szabaly: a cselekvesi valto~~to~at es ~

, 'Ilapotokat abban a sorrendben kell feltuntetni, ahogyan azok a d. ontest hozo

tenya , . ble 'k I " .

tudomasara jutnak. A dontesi fat bonyolultabb dontesi pro ema e ernzesere

haszna1juk.

6.5. A nONTESI FOLYAMA! LOGIKAJA .

A dontes szerkezetenek feltarasaval a dontest hozo latja a c~elekvesi v~Jt?zato~at k6vetkezmenyeikkel egyutt, s ezutan dontese elott. (egy cselekvesi valt,ozat k~valaszta.sa cselekvesi valtozatok halmazabol) gondolkodik, pontosabban szolva: atgondolja, ~agy megfontolja, a sz6ban forgo ismert szerkezetti dontesi problemat,

6.5.1. TENY ALLAPOTOK VAL6SziNU~~G~N:EK~E?HA ~ ~O~~~A

A megfontolas soran figyelembe veszi, hogy az egyes tenya,n~p~tok me~ora valoszimiseggel kovetkeznek be (vagy vannak Jelen) .. ~Ia a csel~kvesl valt?z~to,~ ~s ,a tenyallapotok egymastol nem fiiggetlenek, akkor a kovetkezme~y~k ;aloszlDuseget tekinti. A fuggetlenseget ugy ertelmezzuk, hogy a cselekvesi valtozatok nem valtoztatjak meg a tenyallapotok valoszlnuseget.

Kerdes, hogy rnikeppen hatarozzuk meg a tenyalla~?tok bek~~et~ezesen~k (v~~ ~ kovetkezmenyeknek) valoszimiseget? A legegyszerubb a dontest hozo koi abbi tapasztalataira alapozott szubjektiv becsles, i~ pel~{{ul a tet~lit_ve:eli peld~nkban az atvevo okoskodhat ugy is, hogy ta~asztalatal, s~ermt a rko~'abbl tet;lek ~mt,e~ ,90 szazaleka megfelelo volt, tehat a szoban forgo tetel eseten IS kb. 90% valoszmusege van annak, hogy a tetel megfelelo.

A korabbi tapasztalatok nyornan megfogalmazott valoszinuseget a priori valoszinusegnek nevezik.

A valoszinusegnek szamszeni megfogalmazasaban azonban a dontest hozo nem jarhat eI onkenyesen. A valoszinusegszamltas axiornainak megfeleloen kell a val6szinusegek szamertekeit hozzarendelni a tenyallapotokhoz (vagy k6vetkezmenyekhez) .

Ezek koziil a legfontosabbak:

./ A lehetetlen esemeny valoszfmisege nulla . ./ A biztos esemeny valoszmiisege egy.

./ Az egymast kizaro esemenyek osszegenek valoszinusege egyenlo az esemenyek valoszimisegenek osszegevel.

106<0( 6._A_z_ir_GI_ly_ita_'s_, 1_1II_'I1I_II_le_lIe_dz_S_rII_ell_:tfu_IIk_CI .... ·d 6. Az irlinyilGS, mint menedzsmentjimkci6

A tenyallapotok egymast kizarjak, tovabba un. teljes eredrnenyrendszert alkotnak ~zaz v,alamely~k biztosan be~ovetk~zik kozuluk. A tenyallapotok val6sziniisegei osszegenek tehat egyet kell adniuk (mivel a biztos esemeny valoszfrnisege egy).

A, vaJ6szi?usegi ,s~~melteke~ megaltaprrasanak masik m6dja az uj informacio], ~zerzes~ '. ~z informaciok mennyisege lehet teljes es reszleges. Peldank eseteben telje, inforrnacioval rendelkeznenk, ha az egesz tetelt megvizsgalnank az elettartam szem, p?ntj~b61. Mivel. az !zz61a~pak elettaltam-vizsgalata roncsolasos vizsgalat, azaz a vl~sgalt ~arab a vizsgalat sor~n tonk~'el11egy, ezert a teljes tetel vizsgalata gyakorlatilag teljesen el~e~~e:le? lenne, mivel az m~ormaci6 kedveert tonkretennenk az egesz tete It. Ez a megvilagitas IS utal ana, hogy az mformici6szerzes sosem lehet oncelu - informs, ci6 azinformacioert.

Az esetek tulnyomo hanyadaban csak reszleges inforrnaciot szerezhetunk.

A reszleges infonnaci6l11ennyiseg erdekes kcvetkezmenye, hogy a dontest erre ala. pozva fennall a tevedes lehet6sege.

A tevedes - azaz hiba - ketfele tf UStl lehet. Igaz hipotezist utasitunk eJ.. ugynevezen

elsOfa it.(llLve!!_!nk, vagy hamis hi otezistfogadunk el i azkent - ma odfaiu hibal

(~ kovtililk..el,____ ./".~

~eldank ese~eben ez teljesen nyilvanvalova teheto, Tetelezzuk fel, hogy a dentes hozo nem veszi figyelernbe az elozetes, a priori informacion, es teljes informacio he. lyett reszleges, (Ij inforrnaciot szerez, Ezt ebben az esetben mintaveteles eljarassal eri el. A tetelbol kivesz nehany izzot, es csak ezeket Yeti ala roncsolasos elettartam vizsgalatnak. A vizsgalat eredrnenyei jelentik az informici6t. Ez ebben az esetben szimszerii

forrnaban all rendelkezesre, .

Reszleges informaci6t mindig rnintaveteles eljarassal szerziink. Ebben az esetben mindtg fennall a ketfajta hiba elkovetesenek kockazata.

Biz~nyos mertekig fenti kijelentesunket m6dositanunk kell azzal, hogy teljesen h?mo~en esetb~n ,a reszleges inforrnaciot altalanosfthatjuk, Igy jarnak el peldaul aver. vizsgalatban: nehany csepp verbol kovetkeztetnek a teljes verrnennyiseg osszeteter A k~ringo vert, homogennek tekinthetjuk, azaz, a szokasos vizsgalati pontossag egyik csepp ver ugyanolyan osszetetelu, mint a masik. Az esetek donto to azonban heterogen esetekkel talalkozunk, Az izzolampak elettartama izzorol-izzora valtozik, azaz ingadozik. Ebben az esetben a reszleges informacio nem altalanosfthato.

Elfogadva a valcsztnusegszamrtas jelolesi konvencioit peldankat a

pen Irhatjuk fel: '

;.. 107

P(t1)
tl
51 011 06)
52 021 (0:.) ~ eh~ f.aJ,-,' ~l ahol P (tj) a tenyallapotok valoszinuseget jelenti. Vilagos, hogy a dontest hoz6 azt szeretne, hogy biztosan vegye at a tetelt, ha az megfelelo, es biztosan utasitsa vissza, ha nem megfelelo. A "ha" sz6nak megfelel6 felteteles megszorttast a valoszinusegszamitasban kidolgozott un, felteteles valoszinuseggel fejezzuk ki. Ennek megfeleloen tehat a dontest hozo szeretne a kovetkezoket:

P (S1/tl) = 1 es P (S2/t2) = 1,

es elkerulni a S1/t2 mascdfaju hiba (~) es S2/t! elsofaju hiba (a) lehetosegeit, Belathato viszont, hogy reszleges inforrnacio alapjan esetunkben nem valosithato

meg a dontest hozo kivansaga, mert bizonyos valoszinusege lesz a j6 tetel visszautasitasanak es a rossz tete I elfogadasanak, vagyis ezek valoszinusege nern lesz nulla. Celszeru tehat megjegyezntink, hogy az estek dont6 tobbsegeben ,ri£zleges informaciok alalljall hozott dontes eseteben mindig fennall a hibas dOlltes kockazata,

A valosziruisegi szamertek megallapitasanak harmadik lehetosege a priori es az uj informaciok otvozese, Erre lehetoseget nyujt az un. Bayes-fele logika.

A gondolat nagy jelentosegu: a~pasztalatokon nyugv6 megillapitisok mcdositasa az u' informaci6k" e . Belathato ugyanis, hogy a tapasztalati (korabbi tapasztalat- 1'61 van sz6) informaciokat nem szabad (illetve nem celszerii) elvetni akkor, ha az llj informaciok ;zerzeseben ~orl~tozottak vagy~nk elvi vagy gyak~okok miatt. E16- nyose te it a "regi" es az "l1j::_otvo~e~ A Bayes-fele logika matematikai alapja a valoszintisegszamltasban szereplo Bayes-tetel. A Bayes-fele kovetkeztetes jelentosege a modern donteselmeletben rohamosan n6.

6.5.2. A KocKAZAT DONTESELMELETI KEZELESE

A kockazat fogalmanak lenyeget mar a sz6 koznyelvi jelentese is tartalmazza. ~:!<ockizat (f6nev): valamely cselekvessel jar6 veszely, veszteseg Iehetosege'' (Magyar Ertelmez6 Keziszotar, Budapest, 1972.) A kockazat koznyelvi jelentese arra utal, hogy az ezen cselekveshez kapcsolodo - pozitiv, illetve negativ - kovetkezrneny meg nem

seget valoszfniisegi (kockazati) vagy bizonyossagi (hatrany) kategoriakban fejezzuk ki. A t6bbszempontos kozelitesmodbol kovetkezoen egyetlen cselekvesi valtozat kovetkezmenyei·kozott egyidejiileg tobbfele kockazat is megjelenhet. Egy uj technologianak peldaul egyidejiileg lehet gazdasagi, egeszsegugyi es kornyezetszennyezesi kockazata. A dontesek nem oly m6don szuletnek, hogy csak egyetlen kockazatot rnerlegelnek eJonyei es hatranyai vonatkozasaban, hanem elonyok, hatranyok es kockazatok egesz sorat teszik egyidejuleg merlegre, Elofordulhat termeszetesen az is, hogy egyetlen kockazattfpus - mondjuk az egeszsegugyi - valik meghatarozova, ez azonban sokkal inkabb kivetel, mintsem szabaly.

6. Az iranyltas, mint menedzsmenljunkci6 6. Az iranyftas, mini menedzsment funkcio

108""--------~---- __ ___:_ __::.~:::_ __ ---------------------).> 109

val6sult meg, csak bekovetkezhet, azaz bizonytalansag all fenn a tekintetben hogy

valojaban mi is fog tortenni. '

6.5.2.1. DONTES ES KocKAZAT

, A donte~ valas~ast }e1e.~lt ,~se.~e~es,i valto,zamk (alternati~ kozul, A cselekvesi varozato~ ~.~ a~ o.bJe~1V kul~o korulmenyek altaI egyuttesen meghatarozott kovetkez, menyek ertekeleset vegezhetjuk kett'iI1eku skalan, arnikor is a lehetseges kovetkezme. nyeket ero:sz~rue~ ,"j6nak': vagy "rossznak" minosftjuk, illetve tobbfokozatu, esetleg folyto.n?s ertekskalan. ~z ertekel; kovetkezmenyek ekkor a donteshozo ertekrendjeben a pozltlV: vagy} negativ taz:tomanyban helyezkednek el. A pozitiv tartomanybeli kov.~tkezl,?eny~krol gyakran mmt nyeresegrol, vagy elonyrol, a negatfv tartomanybeliek. 1'01 pedig mmt vesztesegrol, vagy hatranyrol beszelunk. Az ertekeles azonban minden esetben a donteshozo szubjektiv celrendszerenek fuggvenye.

~ fogalmak segitsegevel a kockazat kvalitativ meghatarozasat a kovetkezokben adh~tJ~k me~: A kockfazat elS?' c~elekvesi valtozat lehetseges kovetkezmenyeinek teljes I~lrasa a ~ovetkezmenyek sulyanak es bekovetkezesuk valoszinusegenek meghatarozasaval egyutt,

. A csele~vesalapu kockazatfelfogas szukseges kiegeszito fogalma a kockazattol vale idegenkedes, amely kockazat csokkentesere iranyulo cselekvest jelent. Az elozoekhez kapcsoI6d6an tehat a kovetkezoket fogalmazhatjuk meg:

Egy ~sele~vesi valtozatnak egyidejuleg vannak pozitivan es negativan ertekelt kovetkezmenyei, (A valosagos dontesi valtozatok kozott ugyanis csak rendkivul ritkan fordul ela olyan, amelyiknek csak pozitiv, vagy csak negativ kovetkezrnenyei volnanak.)

Erl'e, val6 ,~ekintettel.ce,lszerLI megkuldnboztetnunk az elony, a hatrany es a kockazat fogalmat. ~ nek (hatran nak) nevezztik a pozitivan (negatlvan e ekelt kovetkezmen~t, h nne bekovetkezese akar ten vlegesen, akarfelteves szerint biztos: a kockaz~ .vIszont bi~onytalan bekovetkezesu eserneriy a mag~s oz6t61 ftiggo - ertekelesi rendszerevel. A tenyleges dontesi helyzetek tobbsegeben egyidejuleg mindharom kovetkezmeny megjelenik,

A hatrany es a kockazat megkulonboztetese meg a szohasznalat soran is rendkivul f?n.t?s, ~lil?nos~n ~ s.t~tisztikai el:~le~ben vetty~pulaci,6 szintjen. Ha egy adott populaciot peldauI tizmillio embert - ennto technologia eseteben (egy emberre es egy eyre vona~kozt~tva) a halal valoszimisege peldaul 10.6 akkor ezen a populacios szinten nem ~ocka.zatroI, h~ne~ll.-. ertelmezesunk szerint - egyerteirmien hatranyro] van sz6. Ez azt Jelenh,. h.ogy tizmillio em?~r kbziil ~,z adott technologia kovetkezteben egy ev alatt tiz el.llbe: biztosan n~e?,hal,. jollehet elore nem tudjuk megmondani, hogy kik, Tversky vizsgalata meggyozoen igazolja, hogy a dontesek megvaltoznak, ha ugyanazt a jelen-

6.5.2.2. A KocKAzA T MERltSE

A kockazat fogalmanak elozo taglalasabol kitunik annak osszetett volta, amely ket alappilIerre: a cselekves kovetkezmenyere, tovabba ennek bekovetkezesi valoszinusegere epul, E ket alappiller segitsegevel kiserelheto meg a kockazat merese, A kockazatnak kizarolag meresen alapul6 kozelitesmodjat mennyisegi kockazatfelfogasnak nevezzuk,

A mennyisegi kockazatfelfogassal szemben az egyik leggyakoribb kifogas, hogy a ki.ilOnbOzo definiciok ervenyesseget alatamaszto kiserletek soran szinte lehetetlen ellenorizni, hogy a kiserleti szemelyek hogyan ertelmezik a "kockazatossagot". Konnyen lehet, hogy a kii16nbOz6 cselekvesi valtozatok eseteben, a dontesi problematol fuggoen kockazat-ertelmezesuk is kulonbozik, A mennyisegi kockazatfelfogas elvi hibaja, hogy a kockazatot kiszakftja az emberi dontesek osszefuggesrendszerebol, s ezaltal - IMsz6- lag - objektivve, vagyis az embertol fuggetlenne teszi. Ertheto, hogy a mennyisegi kockazatfelfogas kizarolagossagat vall6k szamara a kockazateszleles pszichologiai vetuletei teljesen idegenek, sot "gyanusak". Ha azonban elfogadjuk a cselekvesorientalt kockazatfelfogast, vagyis a kockazatot nem onceluan vizsgalo, hanem a csokkenteset celz6 cselekvesekre iranyulo alapallast, akkor elkerillhetetlen az embed oldal figyelembevetele is, megpedig azert, mert az emberi cselekvesek, es az ezeket megelozo dontesek soran az eszlelt valosag a realitas, meg akkor is, ha az eszleles torz kepet mutat. A rnennyisegi kockazatfelfogas nem ad valaszt a kockazat elfogadasanak szerteagazo problernajara. Mar koznapi tapasztalataink is igazoljak, bogy a mennyisegi felfogasban szereplo ket alappilleren kivu! a kockazat megiteleseben mas szempontok is szerepet jatszanak. Ezek a szempontok a mennyisegi kockazatfelfogasnak ellentmondo dontesekhez es cselekvesekhez vezethetnek. Igy peldaul halalos baleset bekovetkezesenek a valoszimisege kisebb repulogepen, mint vonaton torten a utazas eseteben, megis sok olyan utas akad, aki ennek tudataban is inkabb a vonatot valasztja. Ha a kockazatot kierneljuk is a dontesi helyzet osszefuggesrendszerebol, akkor sem kielegtto a mennyisegi felfogas altal rneghatarozott gondolati keret. A kockazatot magat is - akarcsak az emberi donteseket - a tobbszempontu kozelltesmod alapjan kezelhetjuk a legmegfelelobben. Termeszetesen e kozelitesmodban is alapveto szerepe van a meny-

_____________________________________ 6_.A_z_"_u_ny_u_m_,f_nt_n_II_lIe_ne_d_u_m_en_tfi_u_nk_c __ i6 "6~.A:Z~iI~~~~_U_m_,'_nr_l1_tn_le_ne_~_s_m_en_lfi_l_nk_c_io ~ ~ 111

llO4( _

nyisegi felfogas ket alappillerenek, de nem pusztan annak matematikai, absztrakt formajaban,

ortok, retegek reszerol, az illeto csoport vagy reteg viselkedesenek vizsgalataval, ta~u[manyozasavallehet megallapitani.

A 6.1 tablazatban az elobb kifejtetteket foglaljuk ossze.

6.5.2.3. A KoCKAZAT TOBBSZEMPONTU FELFOGASA

6.1. tablazat A kockazat ertelmezesel

A kockazat tobbszempontu felfogasat Rowe munkassaga nyoman a kockazat mar tobbszor ernlitett ket alappillerenek: a valoszinusegnek es a kovetkezmenyek ertekele. senek aJaposabb megvilagrtasaval mutatjuk be.

KOVETKEZMENY
Objektiv kozvetle- Megfigyelhet6 Szubjektiv a ko-
nOI megfigyelhet6 objektrv vagy vetkezrneny erte-
VAL6sZfNOSEG es merheto ese- szubjektiv kovet- ke egy adott koc-
menyleiras kezmenyekre kazatviselo sza-
adott merheto mara
vlselkedesi valasz
Objektiv val6szi-
nuseg: ismetelt MODELLEZETT SZUBJEKTfV
rneqfiqyelesek KOCKAZAT KOCKAZAT KOCKAZAT
vagy klserletek (ertekeles) (ertekeles)
reven merve
Szintetikus val6-
szinusep: hason- MODELLEZETT SZUBJEKTfV
16 objektiv vale- KOCKAZAT MODELLEZETT KOCKAZAT
szlnuseql rend- (becsles) KOCKAZAT
szerekb61 model-
lezve
Szubjektiv val6-
szfnuseq: ne- SZUBJEKTIV SZUBJEKTfV SZUBJEKTfv
hany megfigye- KOCKAZAT KOCKAZAT KOCKAZAT
lesbol becsulve, (becsles) (becsles)
vagy sejtes alap-
jan Objektiv es szubjektiv parameterek

A modern valoszfnusegelmelet egyes kutatoi az objektiv val6szinusegfogalom mel. lett elismerik a szubjektfv valoszinuseg fogalmanak letjogosultsagat is. Az ugynevezen objektiv valoszimiseg fogaJma statisztikai jellegu: az objektfv vaJ6sziniiseg az a szam, amery k6rOI a reiatly_@'akorisag ingadozik,

------

Az objektfv valoszinuseg gyakorlati becsleset nagyszamu megisrnetelt megfigyeIes (kiserlet) ala 'an ve ezhetjUk el. E valoszfnuseget azert nevezzuk o6jeKtfvp.eK.l mel! erteke - elvileg - az emberiSZllb'ektumt61 fli etlen. Abb61 a tenybol azonban, hogy a mult es a jelen sohasem isrnetlodik meg pontosanazanos m6don a jovoben, egyes kutatok azt a kovetkeztetest vontak le, hogy az empirikus esemeny valamennyi valoszfnu. sege csupan becsles, Igy jutottak el - masik vegletkent - a/,~ubj~ktiv v~~g fagalmahoz, alJlely becsleset e~at~a~~y ~gfigy_ IeSr~ slJpan~tesre al<\p°Ea. A stiibjektlv valbszfnuseg eloszeretettel haSZualja a~-fel~ kovetkeztet6sf,funely a felteteles valoszinusegre es az elozetes a priori informaci&a- epti ,

fh .

E ket .vegle~zott hel J~zkedik el az ii~nevezett ~intet~us vaI6Lziniiseg._Ehhez ugy jutnak, hogy a vizsgalt eserneny val6szinuseget nem kozvetle til merik.ihancm mod~zik, es a hason16 objektiv val6sziniisegi~ldszerek alapjan becsuiik, Az atom.

reaktorok biztonsagaval foglalkaz6 hires Rasmussen tanulrnany a szintetizalt valoszimiseget peldazza, A valoszinusegi becslesek itt ugyanis nem a teljes reaktor kozvetlen meresebol szarmaztak, hanem azakat a rendszert alkoto reszek ellenorzesebol szarnitottak ki es szintetizaltak a teljes rendszer modellje alapjan.

Az objektiv es szubjektiv megktilonboztetes a kovetkezmenyek eseteben is megteheto. Ha egy kovetkezmeny kozvetlenul megfigyelheto es merheto, tovabba erteke explicit medon ki van fejezve, akkor objektiv kovetkezmenyrol beszelunk. Masik vegletkent a szubjektiv kovetkezmeny ugy ragadhat6 meg, hogy egy bizonyos szemely szamara kockazatos helyzetben a kovetkezrneny erteke teIjes mertekben a szoban forgo szernely ertekrendszeretol, illetve a helyzettol fiigg. E ket veglet kozott deflnialhatjuk az ugynevezett megfigyelheto kovetkezmenyerteket. Ebben az esetben az objektiv vagy szubjektiv kovetkezmenyekre adott viselkedesi valaszt az egyes tarsadalmi cso-

6. Az iranyltas, mint menedzsment funkcio

112~-------------------------------------------------

A valoszinuseg es a kovetkezmeny kombinacioja hatarozza meg a kockazatot. Az "objektfv valoszimiseg-objektfv kovetkezmeny" parositas az objektiv kockazat, s a kutatas elsosorban erre a teruletre iranyul (mivel ez a legkonnyebben atlathato).

A szintetizalt valoszinusegek es a megfigyelheto kovetkezmenyek adjak a modellezett kockazatnak nevezett teruletet, A modell nern figyelheto meg kozvetlenul, hasznalhatosagat a modell es a valosag kozotti megfeleles merteke adja meg. Amint az a tablazatbol kittinik - a modellezes tobb kombinacioval is megva16sfthat6. Az osszes . tobbi kockazati terulet szubjektiv, mert vagy az egyik vagy rnindket osszetevoje szubjektiv.

A klasszikus tudomanyteruleteken vegzett kiserletek es empirikus meresek elsosorban az objektfv kockazatra iranyultak, Az utobbi evekben azonbaneloterbe keriilt a szintetikus valoszimisegek tanulmanyozasa, A viselkedestudornanyok pedig az objektiv kovetkezmenyekkel szemben a megfigyelheto kovetkezmenyekre iranyitottak a figyelmet.

Ha azonban a koznapi donteseket kockazati szempontb61 vizsgaljuk, akkor megallapfthatjuk, hogy az emberek donteseiket a szubjektiv, nem pedig az objektiv kockazatbecslesekre alapozzak, J61 peldazza ezt az atomeromuvek letesftesenek megakadalyozasara iranyulo tornegmozgalom egyes nyugati orszagokban, E mozgalom annak ellen ere bontakozott ki, hogy az atomeromuvek modellezett kockazata kicsi. A kockazat teruleten tehat a szubjektiv kockazatbecslesek jelentik a valosagot,

Marrnost, ha ezeket kozelebb kivanjuk hozni az objektiv kockazati mercekhez, akkor vagy 1'a. kell nevelni az ernbereket az objektiv kockazatra epiilo szemleletre, vagy pedig szubjektfv becsleseiket es ertekeleseiket kell kifejezettebbe es lathatobba tenni. Barmelyik utat valasztjuk is, igen nehez kommunikacios folyamatr61 van szo.

Megjegyzendo, hogy a modell valosagnak valo megfeleltethetosegetol fuggoen a modellezett kockazat kozelebb vagy tavolabb allhat az objektfv kockazattol,

6.S.2.4. A KOVETKEZMENYEK ERTEKELESE

A kovetkezmenyek erteket mint a kockazat masik alappilleret, az ertekelesi folyamat soran allapitjuk meg. Ez a folyamat szuksegkeppen szubjektiv, de a kutatasok soran feltarhatok voltak azok a szempontok, tenyezok, amelyek az egyent, a csoportot vagy a tarsadalmat a kockazat kovetkezmenyeinek megiteleseben befolyasoljak,

A tobbszernpontusag elsosorban a kovetkezmenyek ertekeleseben jelenik meg.

Ezeket a szempontokat osszetettseguk folytan csak megfeleloen csoportositva tekinthetjuk at.

~6~.A:Z~ir~an~y_ua_S~"_lli_nt_n_Je_ne_d_~_m_en_.lfi_u_nk_c_i6 ~113

Har0111 fo csoportot kiilbnbtiztethettink meg:

1. A kovetkezmenyek tipusaival kapcsolatos szempontok, amelyek. a kbl'v1 etkezrnenyek vallalasara, ezek ido- es terbeli eloszlasara, valanunt e enorizhetosegukre vonatkoznak;

11 a kovetkezmenyek jelleget megszabo szempontok;

az elozoeken kivuli egyeb szempontok, igy a bekbvetkezes valoszinusege, a helyzetre, valamint az egyeni es csoportos kockazati hajlandosagra iranyul6 szempontok.

Ezeket a szempontokat ugyancsak Rowe nyornan tekinthetjuk at.

III.

6.2. tablazat Kockazatertekelesl szempontok

I. A KOVETKEZMENYEK TIPUSAINAK SZEMPONT JAI A Onkemtes es nem onksntes kockazatok

1. Meltanyossag es meltanytalansag

2. Az inforrnaltsaq merteke

3. Elkeriilhet6seg es alternatlvak

4. Exoqen es endoqen kockazat

B. Id6beli meqitetes

C. A kockazat terbef meqltelese

1 A kockazat foldrajzi eloszlasa

2: A kockazatviselok (az erteketest veqzok) azonosltasa

3. Kockazat-sz6r6das

D. A kockazat ellen6rizhet6sege

1. Az ellenorzes eszlelt merteke

2. A kockazat m6dszeres ellenorzese

3. Valsag-kezeles

II. A. KOVETKEZMENYEK JELLEGENEK SZEMPONT JAI

A. A szokseglet-kielegltes hierarchiaja

B. Ertekrendl elteresek

C. Koznapi es katasztr6fa kockazat

D. Honvedelern

E. Terrneszeti es emberi eredetu esemenyek

F. Az ismeret mint kockazat

m.EGYEBSZEMPONTOK

A. A kovetkezrneny bekovetkezesi valoszlnuseqere vonatkozo szempontok

1. Kis valoszlnuseqi szintek es koszobertekek, ,n,. .

2. A kockazatok terbeli eloszlasa es a nagy valoszinuseqt szintek

B. Helyzeti tenyez6k

1. Meglepetes es disszonans vlsetkedes

2. Eletment6 rendszerek

C. Kockazatvailalasi hajland6sag

1. Egyeni

2. Csoportos

3. Konfliktuskerules

6. Az irtinyltas, mint menedzsmentJunkci6

11447.-------------------- ~ ~~

. Az elmondottakb~l, kovetkezik, hogy a kockazat egyszernpontu kezelese elmeletileg IS Iehetetlen. Ezzel Jar aZ1 hogy a kulonfele kockazatok osszehasonhtasa rendkfvi.il osszetett feladat es gyakorlatilag ervenyes medon csak ritkan lehetseges osszevetni, osszehasonlitani ugyanis csak komplex modon - peldaul a 6.2. tablazatban osszefoglalt szempontok alapjan - lehet olyan kockazatokat, amelyek a lenyeges ertekelesi szempontok ~lapja~ azonos tfp~?uak. Ertelmetlen peldaul egy uj kockazat elfogadhatosaga mellett ervelni annak alapjan, hogy egy masik kockazatot a donteshozo mar korabban elfogadott, de az uj kockazat peldaul nem onkentes, az elfogadott kockazat viszont onkentes volt. Ezek a lenyeges es rneghatarozo rninosegi kulonbsegek mennyisegi felfogas ervei mellett egyszeruen rejtve maradtak.

r Min~ezek,~e~ jelentik azt, hogy bizonyos, jol meghatarozott teri.ileteken, fgy pel~aul a bl~osltasl ugyletekben, ne lehessen statisztikai jellegu szamitasokar vegezni, de ovakodni kell a kozelitesmod altalanosftasatol es minden kockazatra valo kiterjesztese, to 1.

6.5.3. ERTJLKELES ES ERTEKMERES

A tenyallapotokra vagy kovetkezmenyekrs vonatkozo valosziruisegi szamertekek megallapttasa utan a dontesi folyamat lenyeges fazisa az ertekeles, Az ertekelest a kovetkezmenyekre vonatkoztatva vegzi el a dontest hozo. A kovetkezmenyek Ielrasaban ugyanis meg nem feltetlenul ervenyesul az ertekeles, vagyis a kovetkezmenyeknek a dontest hozo szamara valo jelentosegenek feltarasa. Lehetseges, hogy a dontest bozo csak ketelermi ertekhalmazzal dolgozik, azaz a kovetkezmenyeket csak "j6" vagy "rossz" rninositessel ertekeli, Lehet azonban, hogy ertekskalan "helyezi el" a kovetkezmenyeket, A legismertebb ertekmero skala a penzskala, Az ertekskalan vale elhelyezes ugyanis ertekrnerest jelent.

A meres korszeru meghatarozasa Stevenstal szarmazik, eszerint a meres szamok __ hozzarendelese dol Q.kb.QJ: (targyakhoz vagy esemenyekhez] szabalyo na <. valamf-

Iyeu almaza szerint, ~------

A penzskala szintje az aranyskala kovetelmenyeit kielegfti Stevens-i ertelemben (s ez tekintheto a legfejlettebb meresi skalanak). Mindenesetre barrnilyen ertekmeresi modszert hasznalnak is, a dentes szerves eleme az ertekeles es igy azt mondhatjuk, hogy a donteselmelet lenyegeben elvalaszthatatlan az ertekelrnelettol miveJ a kovet-

kezmenyek ertekelese nelkul nines dentes. _'

/'

A Ie ismertebb altalanos e 'kmeresi modszernek at utilitasrneres intheto.

Az utobbi evekben kidolgozott nepszenibb utiIitas~le~-ozi.i~ ketta emelkedik ki. Az elso ~eum es Mo ~!mst_~rn elmelet~, (~947) ,a masodik pedig ~~950). "\_~euma~n ~~stem altai kidolgozott jatekelmeletnek tulajdonkeppen..n.e.m_y_oJt gyakorlati alkalmazasa: A stat~sztiRaT u"ntes- Ifiielet (Wald) - amelyik a statisztikat a

.---_ ~

6. Az irCinyilCis, mint menedzsment funkcio -~------------------------------------------~115

bizonytalan korulmenyek kozotti donteshozatal uj szerepkoreben tunteti fel - mar va[amivel jobban jart, Noha szamos oka van annak, hogy a gyakorlatban ezt sem nagyon alkalmazzak sem a statisztikusok, sem pedig a vezetestudomanyi szakemberek, reszletes elemzesuk nelkul megsern tudjuk feltarni ezeket az ok ok at.

Mindazonaltal szeretnenk egy megjegyzesselravilagftani a nehezsegekre. Browlee

trta 1960-ban a kovetkezoket:

II A statisztikat gyakran ugy definialjak, mint a megfontolt es okos donteshozatal tudomanyat bizonytalan korulrnenyek kozott, Hogy Savage peldajat idezzuk Wald konyvevel foglalkozo attekintesebol: a dentes ana is vonatkozhat, bogy vigyunk-e magunkkaJ esernyot a hivatalba menet. A statisZtikai donteselmelet szerint ismernilnk kellene az esernyohordas relatlv koltseget, ha az ida tortenetesen deri.ilt Jesz, es a megazas koltseget abban az esetben, ha nem viszi.ink esernyot es esni fog. Az ilyen problemakezeles gyakorlati alkalmazasat komolyan akadalyozza az a teny, hogy ritkan lehet tenylegesen valamelyest megbizhatosaggal becsulni a koltsegfuggvenyeket. A java titka, hogy kellokeppen lekuzdheto-e ez az akadaly, es eza donteselmeleti felfogas atkerul-e a koznapi gyakorlatba."

A s~zt1.~~s~lmel~~ben, ;w~ek~ mele lez. ~lason, '. n'II . '~~~. e~l~e~ "nyci-esegeket" az. eegy _~ Ut~ltftS. ~W~J?<elle al~ U~_~k . ..?tll~asfuggve~lyer ~rrVa~efiyt ~rtU~, me~ynek .ette mezeSI ~arto~a~ya, egy Q.~:a~z ~r:__ t6kk6szlete{ pedlg a _aJQs szamgk jelentik, s aho1 a fuggvenyertekek az ongo es a mertekegyseg kivetelevel egyertekuek. Ha peldaul az utilitasfuggveny argumentumainak halmaza s, melynek e1emei x.y, ... , tovabba, ha <I>(x) utilitasfuggveny az osszes X8Q-ra, meghatarozott orig6val es mertekegyseggel, akkor az <I>(x)+b is utilitasfuggveny, ha a> O. Noha a lineiirisan transztl 'lat6 utilitasftiggveny gondolata mar NeumannMorgenstern onyve elott megjelent a szakirodalomban, megis ok voltak az elsok, akik a "racionalis magatartas' axiornainak rendszeret eloszor lefektettek olyan rnodon, hogy ha ezeknek a donteshozo megfelel, akkor az elrnelet garantalja, hogy a donteshozonak van utilitasfuggvenye. Azota mas axi6ma rendszereket is kidolgoztak.

A Neumann-Morgenstern-fele utilitaselmelet llttoro jelentosegere valo tekintettel ismertetjuk az elmelet lenyeges vonasait,

6. Az iranyitas, mini menedzsment funkcio

_ -----------------------';;>.117

6. Az iranyitas, mint menedzsment funkcio

116~----------------------- ___

a.) A Neumann-Morgenstern axiomak

I. JeIek, relacink, miiveletek

I. x,y,w ... , elemek n halmaza

2. ~ keterteku relacio O-ra

3. 0 es 1 kozotti val6s szamok 1t halmaza

4. (a, x; l-o, y) muvelet olyan m6don, hogy (a, x; l-o, y) E n akkor es csak

akkor, ha x, y 8 n es ci 8 1t .

II. Definici6k

FigyelemmeI arra, hogy x, y 8 0 a kovetkezo definici6kat hasznaljuk:

1. x > y akkor es csak akkor.iha x ~ y 6s y ~ x pedig nem

2. y < x akkor es csak akkor,~ ha x > y

3. x - y akkor es csak akkor, ha x ~ y es y ~ x

III. Ertelmezes

A fenti alapfogalmak es defi'nici6k a dontesi helyzetben az alabbi m6don ertelmezhetok:

I. Q halmaz elernei olyan dolgok, melyek erteket a donteshozo merni kivanja,

2. 1t halmaz elemeit valoszimisegekkent ertelmezzuk.

3. x ~ y jelentese: y-t nem preferalja a donteshozo x-szel szemben

4. x> y a donteshozo x-et preferalja y-nal szemben

5. x - y a dontesbozo indifferens x es y kozott, avagy masszoval: x-et es y-t azonosan preferalja,

6. (a, x, l-o, y) x-nek a- val6szinuseggel es y-nak l-c valoszlnuseggel val6 kOJ1lbinacioja, vagy masszoval olyan szerencsejatek, amelyik x-et a vaioszinuseggel, y-t pedig I-o; valoszlnuseggel eredmenyezi. (A szerencsejatekban a ket dolog kozul tenylegesen csak az egyik kovetkezhet be).

J

IV. Neumann-Morgenstern axiomak

- -

Figyelembe veve, bogy x, y, w ... (a, x, l-o., y), az.Q halmaz elemei, tovabba a es ~ pedig n: elemei, az axiomak a kovetkezok:

1. Barmelyik x, y-ra a kovetkezo relaciok kozul csak egy ervenyes: x>y

'y>x

x-y

2. Ha x > w es a w > y, akkor x > y

3. Ha x > y, akkor x > (a, x;,I-a, y) (barrnelyik e-ra) ,

4. Ha x < y, akkor x < (0:, x, l-ee, y) (barrnelyik a-ra)

; I 1./ ;ifJ ~Ilf

5. Ha x > w > y, akkor van olyan a, hogy (0:, x, 1-0:, y) > w

6. Ha x < w < y, akkor van olyan 0:, hogy (a, x, 1-0:, y) < w

7. Hi x > w > y, akkor van olyan 0:, bogy (a, x, 1-0:, y) - w

8. (0:, x, 1-0:, y) - ( 1-0:, y; a, x)

9. [o:,(~, x; 1-~, )-); l-«, y] ~ (a'B, x; (1-0:) . p,y) 10. Ha x - y, akkor (0:, x; 1-0:, w) - (0:, y; 1-0:, w)

V. Az axlomak ertelmezese

Ad 1. Az 0. halmaz bannelyik ket eleme osszehasonllthato: vagy az egyik preferalt a masikhoz, vagy mindketto azonosan preferalt (vagy nem preferalt),

Ad 2. A preferencia relacio tranzitfv.

Ad 3. Ha x preferalt y-hoz kepest, akkor x preferalt barmilyen szerencsejatekhoz kepest, amelyik x-et y-t tartalmazza. Ha peldaul valaki 100 Ft-ot preferal 10 Ft-tal szemben, akkor preferalja a biztos 100 Ft-ot, barrnelyik 100 Ft-ot es 10 Ft-ot tartalmaz6 szerencsejatekhoz kepest (a szerencsejatekban a ket esemeny kozul csak az egyik kovetkezhet be).

Ad 4. Ez a 3. axi6ma dualisa a megfelelo ertelmezessel,

Ad 5. Ha x preferalt w-hez es a w preferalt y-hoz, akkor van oIyan x-t es y-t tartalmaz6 szerencsejatek, amelyik w-hez kepest preferalt.

•

Ad 6. Az 5. axioma dualisa,

Ad 7. Az 5. es 6. axiomak ertelmezesebol kovetkezik a jelentese.

118~------------------------------------_6_A_z_ir_an_~_ua_'s_,'_ni_nt_m_e_~_~_s_me_n_tfi_lI_nk_cl_'6_' :6.~A~Z~i~~'n~~l_'ta_s,_n_rin_/_m_en_.e_~_SI_Jle_n_lfi_un_k_ci_6 ~119

Ad 8, Az eredmenyek elemzese a szerencsejarekban Ienyegtelen, masszoval az eredmenyek sorrendjenek megjelenitese, vagy megnevezese a szerencsejatekban nem Ienyeges,

Ad 9, Az osszetett szerencsejatek a valoszfmisegszamttas szabalyai szerint egyszeriibbekre bonthato anelkul, hogy a preferencia-vjszonyoj, megvaltoznanak, Az axiorna gyakorlati jelentese az, hogy a szerenesejiteknak onmagaban nines erteke, vagyis a "szerencsejatek a szerencsejatekert" elv nem ervenyes.

Ad 10, Ha x barmelyik szerencsejatekban megjeJenik, es ha y indifferens x-hez kepest, akkor az a szerncsejatek ameJyiket az eredetibol y helyertesitesevel nyertunk (y-t x helyebe helyettesitettiik) indifferens az eredeti szerencsejatekkal,

VI. Az utilihisfiiggveny tulajdonsagai

Az axiomak elegendoek ahhoz, hogy garantaljak egy, az Q halmazon ertelmezett

val6s utilitasfuggveny letezeset olyan m6don, hogy

1, u (x) > u (y) akkor es esak akkor, ha x » y

2. u (a, x; l-o, y) = a u (x) + (l-u), u (y).

Ezt a ket tulajdonseigot nevezzuk utilitasfiiggveny tulajdonsagoknak. Az elso tulajdonsag szerint az utilitasfuggveny monoton novekvo. Ha tehat x preferalt y-hoz kepest, akkor x utilitasa meghaJadja y utilitasat, azaz u(x) > u (y).

A 2. tulajdonsag az utilitasfLiggveny un. varhato ertek tulajdonsaga, azaz egy szerencsejatek utilitasa a szerencsejatek varhato utilitasaval egyenlo, es fgy a varhato ertek val6szimlsegszamitasi szabalyai szerint szamithato ki. Egy osszesftett szerencsejatek eseteben:

az utilitas:

n

u (alx]; a2,X2; ".; au,xn) = L: aj II (x.) i = 1

Ha u es v az Q halmazon ertelmezett ket utilitasfiiggveny, s ezek a fenti tulajdonsagokkal rendelkeznek, akkor a kozotttik Ievo kapcsolat:

v (x) = a u (x) + b, a> 0 az osszes x E Q esetben

A Neumann-Morgenstem utilitasfuggveny tehat linearisan transzformalhato,

VII. Gyakol'Jati ertelmezes

A Neumann- Morgenstern axiomak semmifele megkotest nem tartalmaznak a jelek , J ntesere vonatkozoan, tehat az Q halmaz elemeit barmifele dolgok (targyak, esemeJe ek va16s vagy kepzetes entitasok) alkotjak, Igen egyszeni peldat tekintve egy harem nye ,

elembol aH6 halmazt definialunk:

(2 = { auto, motor, kerekpar }

'i IAI Y

A halmaz elemeinek erteket illetve utilitasat ktvanj uk merni, figyelembe veve a relaci6kat, miiveleteket es definiciokat, valamint ezek ertelmezeset,

Ha x = auto, w = motor es y = kerekpar jeloleseket bevezetjuk, akkor gyakorlatilag . belathato a definiciok tartalma, vagyis x > y akkor es esak akkor all fenn, ha ,x ;?: y ~s z es y ;?: x pedig hamis. Masszoval az aut6t csak akkor preferaljuk a kerekparral

Iga , . diff k

szemben, - ha a kerekpart nem preferaljuk az aut6val sze~ben<e~, In 1,1erense sem

vagyunk. Hasonl6 medon tulajdonithatunk jelentest a tobbi definicionak IS.

Az axiornak kozul az 5. 6. es 7. axiomak gyakorlati jelentese nem nyilvin~a16, sot ellentmondasosnak tiinik, Peldaval megvilagitva tekintsuk a kovetkezo dontesi helyzetet:

Q = { 100 Ft., 0 Ft., halal },

>( vv !

A halmaz elemei olyan esernenyek, amelyek a donteshozoval megtortenhetnek (100

Ft-ot kap, nem kap semmit, meghaJ).

Bevezetve a kovetkezo jeloleseket: x = 100 Ft, W = 0 Ft, Y = halal

A legtobb donteshozo szamara a preferencia-sorrend: x > w > y.

Az 5. axioma szerint van olyan valoszintiseg, hogy a donteshozo a 100 Ft es halal kimenetelt; szerencsejatekot preferalja a biztos 0 Ft-tal szemben. Ez a valosztnuseg d6nteshoz6nkent valtozhat, de bizonyosan letezik meg a kockazattol erosen idegenkedo donteshozo eseteben is. Ebben az esetben nyilvanvaloan igen kicsi a "halal" esemenyhez rendelt valoszinuseg, es nagy a kedvezo esemeny vaI6szin~sege. Az, aX!6~11~k nem kotik ki a valoszimiseg merteket csak megallapitjak, hogy van ilyen valoszmuseg a Neumann-Morgenstern ertelemben racionalis donteshozo eseteben,

120~

VIII. Kritika

A racionalis magatartas eredeti Neumann-Morgenstern axiornait sokat tarnadtak, kulonosen a pszichol6gia es a kozgazdasagtan teruleterol. Kulonfele m6dokon probaltak ezeket atfogalmazni, es a valosagban is fennallo ervenyesseguket igazolni. Az6ta

Jhrall, Coombs es Davis kidolgoztak a tObbdimenzios utilitis elmeletet eppen az 5. es 6. axi6maR kntlk<ija1:apcsan. Churchmann igen alaposan vizsgalta a magatartasi felteveseket (1961). Aekoff az eredeti N-M elmelettel kapcsolatban a kovetkezo hianyossagokat emeli ki:

"Az N-M eljaras feltetelezi, hogy az ertekelest vegzo ismeri a valodi valoszintisegeket, azaz, a kulonbozo eredmenyekhez kapcsolodo eselyek - amelyekrol azt hiszi, hogy leteznek - megfelelnek az "objektfv" valoszinusegeknek. Figyelemremelto kiserleti bizonyftekok vannak arra nezve, hogy ez altalaban nem ill fenn ... bizonyos gyakorlati meggondolasok is bennfoglaltatnak egy ilyen meresi eljarasban. A denteshozonak bemutatott valasztasi lehetosegeket a donteshozo peldaul nehezen fogja tel. Raadasul az eljarast nehezkesen lehet kiterjeszteni haromnal tobb dologra, es a dolgok szamanak novekedesevel az eljaras nehezsegei nonek, 11

Ha a N-M axiornakat a normativ donteselmeletben az egyen utilitasainak vagy relatfv ertekeinek mereseben meglevo konzisztencia rnegitelesenek mutatojakent kivanjuk hasznalni, akkor a donteshozorcl kulonosen fin om es erzekeny megkulonboztetokepesseget kell felteteleznunk, s ez pedig olyan felteves, amelyik kizarja a j6zan eszt, es amit a magatartassal kapcsolatos kiserletek megcafoltak, Meg kell jegyeznunk, hogy Neumann es Morgenstern is tisztaban voltak ezekkel a nehezsegekkel,

A kritika jogossaga ellenere is nagy jelentosegu elmeletrol van szo: ezzel indultak ugyanis voltakeppen a tudomanyos donteselmeleti vizsgalatok, s kulonosen az ertekelmelet nyert sokat a vizsgalatokbol,

b.) Az utilitasfilggveny felvetelenek elvei

Egy donteshozo utilitasfuggvenyet felvehetjuk abbol kiindulva, hogy rogzitjuk preferenciait (vagy indifferenciajat), beruhazasi alternativak kozott, kockazatos helyzetekben.

Az egyik hatekony m6dszer olyan alternativak kidolgozasa, amelyek kozott a donteshozo indifferens,

Tetelezzuk fel peldaul, hogy a donteshozo indifferens az alabbi alternativak kozott;

A
alternativa
valoszinuses aredmeny
lJ
1. 0,5 30 milli6
0,5 o milli6
2. 0,8 30 milli6
0,2 o milli6
3. 0,7 30 milli6
0,3 2milli6 B

alternativa eredmemy

biztos 4 milli6

biztos 10 milli6

biztos 4 milli6

Felhasznalva a varhato utilitasra vonatkoz6 feltevesUnket, a kovetkezo egyenleteket

fogalmazhatjuJ< meg: 'D

0,5\1l~iJJJ93 +,0,5 u(o E1i1lio = u( 4 millie)

0,8 ~li6) + 0,2 u(O millie) = u(10 milli6)

o 7M(3Offiiili6 + 0,3 u(2 millie) = uC 4 millie)

,'-.:~-

Mivel az utilitasfUggveny linearisan transzformalhatc a skala ket erteke onkenyesen

valaszthato. Legyen u(30 millie) = 100 es u(O milli6) = O.

A tovabbiakban egyszeni algebrai muveletekkel es helyettesitessekkel kapjuk:

u(4 millie) = 50·

uCIO millie) = 80

u(2 milli6) = -66 ~ ~ (-67)

J

Az utilitas fiiggveny a magatartas leiro es prediktiv modelljekent is alkalmazhato.

A 6.7. abra von ala a donteshozo altalanos kockazati beallitottsagat tukrozi. Minel nagyobb a vonal gorbulete, annal inkabb idegenkedik a donteshozo a kcckazattol. Az egyenes vonaL a kockazattal szembeni kozombosseget jelentene. Az abra ugyanakkor az utilitaselmelettel val6 osszhang hianyat is mutatja. A pontok szorasa tukrozi, hogy a donteshoz6 milyen mertekben tert el a varhato utilitas modelljetol. Belathato, hogy ezt a tenyt is figyelembe kell vennunk a leirasban. A legszorosabban illeszkedo egyetlen vonal csupan a donteshozo kockazati magatartasanak altalanos semajat adja.

Az utilitasfuggveny elorejelzesi celokra val6 hasznalata hasonl6 problemakat jelent.

Fel kell tetelezntmk, hogy a jelenlegi magatartas a jovobeni magatartast is reprezentalja, Tekintettel arra, ahogy a donteshozo jelenleg is inkonzisztens az utilitas elmelettel, minden okunk megvan annak feltetelezesere, hogy ez az inkonziszteneia a jovoben is folytat6dik. Ezert legfeljebb a magatartas .altalanos semajanak elorejelzesere hasznalhatjuk az utilitasfttggvenyt, tovabba az ettol val6 elteres jelzesere,

Az utilitasfuggveny felveteleben felteteleztuk, hogy a kerdeseinkre adott valaszok val6ban leirjak a donteshozo magatartasat, azonban valojaban igen nagy problemat jelent val6s dontesi helyzetet alkotnunk. Idealis esetben mindegyik kerdesre adott valasznak tukrozni keU a tenyleges dontesi helyzetben adando valaszt.

6, Az iranyitas, mini menedzsmenljunkCi6 6. Az iranyitas, mini menedzsment funkcio

122~----------------------~ ~ ~~~ _---------------------------------------------~123

u(Ft)

100

x

x

x

50

10 .

20

30

Ft

. 6.7. abra Az utilitasfuggveny empirikus meghatarozasa I.

u(Ft)

x

100

50

x X X

10

20

30

Ft

6.8. abra Az utilitasfUggveny empirikus rneqhatarozasa II.

c.) Az utilitasftiggveny, mint normativ eszkoz

Ha az utilitasfuggvenyt normativ dontesi eszkozkent kivanjuk hasznalni, akkor a kerdesekre adott valaszoknak nem kell szuksegkeppen leirni a donteshozo viselkedeset, E helyett a valaszoknak azt kell tukrozni, hogy mit gondol a donteshozo arr61, hogyan kellene viselkednie a vallalati celok tukreben, E feladat a kerdesek maskent va16 megfogalmazasat igenyli. A helyesen fogalmazott kerdesekre adott valaszok alapjan felvett utilitasfuggvenyben is letezik a 6.8. abran lathato szoras. Ha azonban a donteshozo elfogadta az utilitaselmelet axiomait, akkor azt is el kell fogadnia, hogy egy bizonyos vonal kifejezi valaszainak altalanos semajat, A 6.8. abra vonalahoz hasonl6 vonal hasznalhato a normativ fuggveny elsa kozeliteseul. Okos kerdesekkel ez a fuggveny tovabb javithat6, amig elfogadhat6 normativ eszkozze valik,

Biztos egyenertek

Egy kockazatos dontesi helyzetben a biztos egyenerteknek nevezztik azt az egyetlen erteket, amelynek biztos korulmenyek kozott azonos utilitasa van a kockazatos dentes varhato utilitasaval.

6.6. nONTEsI OSZTA.L YOK ES nONTEsI KRITERIUMOK

124~ 6._A_z_u_0n~y_ua_S~,n_li_nl_n_Je_lle~~=s~m~en~tfo~nk:cl~'6 _6_.1_1z_il_·al_ryl_ita_'s_,n_Ji_nl_n-Je_lle_~-s-me_I7_lfi_1I_llk_CI_·6 > 125

ahol:

P(Xi) ~ az Xi eredmeny valoszimisege U(Xj) - az x, eredrneny utilitasa

BE - a biztos egyenertek

Kockazati felar

A kockazati felar a varhato eredmeny es a biztos egyenertek kozotti kulonbseg. Kockazati felar = M(a) - BE

Ahol:

Xi - az i-edik eredrneny

Mivel a biztos egyenertek fugg a donteshozo kockazati beallitottsagato] ezert a

kockazati felar is fugg ettol. '

Val6sziniisegi felar

Tetel,ezZi.ik fe,I, h?gy adva van egy kockazatos vallalkozas ket lehetseges eredmenynyel: X es y, tovabba adott egy alternativ lehetoseg biztos z eredrnennyel, ahol x < z < y. Akkor csak egyetlen olyan valoszinusegi ertek Ietezik, arneIyik mellett a kockazatos terv varhato erteke egyenlo z-vel:

P (x)x + P (y)y = z

ahol P (x) = I-P (y)

A kockazatt61, idegenke~6 donteshozo indifferencia valoszinusege y-ra P* (y) es ez nagyobb P (y)-nal. P" (y) es P (y) kozotti kulonbseget nevezzuk valoszfmisegi felarnak.

Valoszirnisegi felar = P" (y) - P (y)

Egyseges dontesi kriterium nines. Tudjuk, hogy vannak kifejezetten szubjektiv (a r~ ertelemben vett szubjektiv) dontesi kriteriumok is. Ilyen peldaul a tekintelyi ely k.riteriuma, amikor valaki a tekintelyt tekinti dont6 kriteriumnak (sajat vagy masok tekintelyet), vagy ilyen az onkenyesseg is.

A rossz ertelemben vett "szubjektiv" kifejezessel arra utalunk, hogy ezek a kriteriulllok nem tartoznak a racionalis kriteriumok koze, de nem jelenti azt, hogy az ilyen dontesi kriteriumok mindig helytelenek. A dontesi kriteriumok dontesi osztalyonkent valtoznak.

, Ir.:::===::s:p------

6.6.1. 4: BIZTOS PONTESEK OSZTALYA

A bizt05 dontesek osztaIyaba tartoznak mindazok a dontesi problemak, arne y.ek ~n~l tudjuk, hogy milyen dontesre juuithatu.nk. Esettinkben (ld: 6.4.1 fejezet) a dontest hozo atveszi a tetelt, A megoldas peldank eseteben trivialis, de vegyiik figyelembe, hogy a leheto legegyszerubb dontesi peldat valasztottuk, A valosagos esetekben ~ vagy legalabbis az iparvallalati termeles dontesi problernainak tulnyomo tobbsegeben ~ a cselekvesi valtozatok szama a sz6 szoros ertelmeben csillagaszati szamu. Ilyen esetekben nem lehet technikailag ugy eljarnunk, ahogyan azt egy-ket cselekvesi valtozatos dontesi problemakban, azaz nem lehet kiszamitani az egyes cselekvesi valtozatok eredmenyet es kozultlk kikeresni a Iegnagyobb erteku valtozatot, Az ilyen problemak rnegoldasara dolgoztak ki a matematikai programozas neven ismert eljarasokat, amelyekkel veges szarnu lepesben kozvetlenul megtalalhato (illetve kiszamithat6) a maximal is (vagy minimalis) eredrnenyt nyujto cselekvesi valtozat, A matematikai programozas eljarasai kozul a legismertebb a linearis programozas.

A rnatematikai programozas - barmennyire is bonyoluIt matematikai apparatussal doigozzek -, nem feledtetheti veliink, hogy a biztos dontesek osztalyaba tartozonak tekinti a dontesi problemat. Helyenvalo rnegjegyeznunk, hogy a )::al6sagos prob16mt!.~ dbnto tObbse e nem tartozik ~iz;tos diintese osztalyaba, Ennek okait mar lattuk: egyreszt nem rendelkezunk teljes inforrnacioval, masreszt az elore nem lathato kulso kbriilmenyeket szabalyozni sem tudjuk. Terrneszetesen szamos gyakorlati esetben igen j61 hasznalhatok a matematikai programozas modszerei, (Valojaban a matematikai programoz~snak vannak olyan m6dszerei, amelyek a kockazatos dontesek osztalyaba tartoz6 dontesi problemak megoldasara szolgalnak, de a m ate mati kai programozasra

- 6. Az irdnyltas, mini menedzsment funkcio 126<----------------------------~--------~ ___

6.Az iranyili1s, mint menedzsment funkcio

altalaban a biztos dontesek osztalyaba tartozo problernak megoldasara kidolgozott modszerek, iIIetve eljarasok a jellemzok).

P61dank eseteben:

-, "';"

100

- 50

._"

-(1'0 '1 «>, ,1.[

,

A bizonytalan dontesek osztalyaba soroljuk azoka Iyekben nem ismer"tik a tenyAllap_oN..k_ iIIetve kovetk;

ontesi roblemakat, arneivek va'~

A bizonytalan dontesek osztalyaban nines egyseges dontesi kriterium, A dontest h~~6_jJ_s~ieho logiai beaIHtottsaga!.61fugg9_~tL.defin ialhatunk dontesi kriteriu~ "legismertebbek a Wald-, a Savage-, a Hurvicz- es a Laplace-fele kriteriumok,

. A'"YZ3l~iteriu~,-maskeppen minimax (illetve-maximin) kriteriumnak is nevezik, A J>e~l ta_es-6v.ato.s.Aontest hoz6 kriteriuma. A pesszimista dontest hoz6 a legrosszabb kovetkezmenyt tekinti, de mivel 6vatos is, igyekszik magat a Iegrosszabbt6l megvedeni,

Ha tl tenyallapot all fenn, akkor az optimal is eredmeny 100; ha marmost a dontest hozo az S2 cselekvesi valtozatot valasztana az optimalis S1 lielyett, akkor 100 - (-10) = 110 lenne regretjenek merteke .

Hasonlokeppen t2 eseteben -10 - (-50) = 40 lenne az olyan dontest hozo regretjenek merteke, aki a h eseteben optimalis S2 cselekvesi valtozat helyett az SI valtozatot valasztana. Belathato tehat, hogy az ismertetett eljarasunkkal az eredeti utilitas-matrixot voltakeppen transzformaljuk un, regretmatrixsza. Ez a kovetkezo lesz peldank esete-

~~ .

Eljar~sanak l~nyege: minden egy~s_~cleky_esL~altozat eseteben a Iegrosszabb ko~etke~enyt ,tekmt;e, ,ezek kozul a legjobbat, .azaz a relative Jegkisebb rosszat valaszt.ja, A mmtaveteles atvetelleI kapesolatos peldankon tekintve a Wald kriteriiiiii alkalmazasat

legnagyobb

• ?
I:> ~~\
t1 t, leqrosszaob
51,\\l . 100 - 50 - 50
"~"},,,
52"4r;;\ - 10 - 10 - 10 40'-

o· .

40

o

110

110

52

Lathato, hogy az optimal is kovetkezmeny helyen a regret erteke nulla, s ez "j6zan esszel'' is belathato: ha az optimalis (azaz az adott korulmenyek kozott legjobb) eredmenyt erem d, akkor nines mit "megbanni''. Megjegyezzi.ik, hogy ~galma a gazdasagi dontesek eseteben az elmarado haszon fogalmanak feleI meg,

--- ,

A regretmatrixra ezutan a Wald kriteriumot aIkalmazzuk: a legnagyobb regretek

kozu! valaszt'uk a Jegkisebbet (minimaljuk a maximumokat, innet a Wald kriterliimok tnmimax elnevezese). Esetilnkben:

Mivel.a, -10 ,kevesbe rossz, mint -50, ezert a Wald kriterium alapjan donto atvevo

nem veszi at a tetelt. .

r ,,?)~va~-krite.rium a~ ~n. ~~~il~is regret kritPQ.~a. A regret angol szo, megban~s~ J~~nt)\-.pszl, h,6IO'g1al alapja-tiz ellfullahto¥ lehetosegen erzett rnegbanas, (A lottozok, illetve totozok gyakran vannak ilyen pszichologiai allapotban.)

A regret merteke az adott korulmenyek kozott optimalis (tehat a legjobb) es a tenyleges dontes kozotti kulonbseg a kovetkezmenyek ertekeben merve,

legrosszabb

40

40

o

110

o

110

6. Az iranyitas, mint menedzsment funkcio

128~-----------------------------------------------

Mivel a legnagyobb regret a legrosszabb, ezert szamszenien a legkisebbet kell va· lasztanunk, tehat az atvetelt (40 regret jobb, mint 110).

A Savage-kriterium tehat eloszor a regretmatrix megalkotasat (transzformalassal), majd a regretmatrixra a Wald-kriterium alkalmazasat jelenti.

Lathatjuk, hogy az eredeti Wald, es a regretre alkalmazott Wald kozott kulonbseg van (az erede_~ivel S2 a dentes, a regretnel s.),

A J:(urvi,c~-feIe krite,ri~m, az (111. ,,9-Pti111izll:l~~Y9-~at?val s,ulyozva sza!~litja k,i a legmegfe1cl6b62selekvesl valtozatot. M-opt-rt11izmus egyuitllato az elnevezessel aszszocialodo "komolytalan" felhanggal ellentetben, egzakt matematikai gondolatmenet alapjan hatarozhato meg. Pszichologiai alapja a ket vegletes allaspont - a teljes pesszimizmus es a teljes optimizmus - kozotti "arany kozeput" keresese .

. ~--

A donteshozo cp optimizmus egyUtthat6t hataroz meg [0, 1] intervallumon belli I. A

cp ismereteben a pesszimizmus egyUtthat6 erteke meghatarozhato: 1- cp . Ha egy adott Si strategia Uil> Ui2, ... Uim hasznossagu kovetkezmenyekkel jarhat, akkor a strategia cp indexe kifejezheto:

cp (s.) = cp M, + (1- qi) m,

Az M, az U,j ertekek kozul a legnagyobbat a m, a legkisebbet jelenti, A donteshozo a cp indexek sorrendjeben preferalja az egyes strategiakat.

iVLaBaee-J{rite~pja az e egte!~n megotolas-e"-~b_(,(n gy.~edzik. Eszerint, ha l{ijlGS e.legse(es indokunk a kiHonbo£o e¥nenyek bekovetkezesi vaI6sz!.n~~k megallapitasara, akkor a Laplace-fele allaspont szerint legcelszertibb, ha minden egyes

.esemenyt azonos valoszinuseggel tekintunk, Pel dank eseteben tehat a legcelszerubb lenne a (Laplace kriterium ajanlasa szerint) ket tenyallapotot aZODOS valoszimiseggel venni, azaz; a j6 tetel valoszinusege is 0,5 (50%).. Az igy felvett valoszinusegeket azutan a kockazatos dontesek osztalyaban ismertetendo kriterium alapjan kell hasznalni,

A bi~ talan dontesek osztalyaban tehat nines egyseges dontesi kriterium, sot lattuk, hogy azonos informac16=-~elJent~1es -d(\lifesre jutliatunk (Wald iterium es Savage kriterium alkalmazasa peldank eseteben). A bizonytalan dontesek osztalya tudornanyos szernpontbol tekintve nem kezelheto minden szempontb61 kifogastalan egzaktsaggal. Szerencsere bizonyithato, hogy valojaban a kozhiedelemmel ellentetben, ebbe a dontesi osztalyba igen keyes dontesi problema tartozik. Valojaban ugyanis igen ritkan fordul elo, hogy egy dontest hozo - a sz6 szoros ertelmeben - semmit se tudjon a kerdeses esernenyek bekovetkezesi valoszinusegerol, azaz igen ritkan fordul elo a teljes inforrnacio ellentete, a teljes informaciohiany.

A teljes nem ismeres - vulgarisan sz6lva: a sernmit sem tudas - kriteriumait matematikai szigorusaggal, axiomatikusan megfogalmaztak, A teljes nem ismeres tehat nem tevesztendo ossze a koznapi, elmos6d6 szohasznalattal, mert ebben az osszefuggesben igen pontosan megfogalmazott kriteriumrendszerrol van sz6. (Hasonlokeppen ahogy az

6. Az ircinyitas. mint menedzsment funkcio

__ --------------------------------------------~129

"tires halmaz" fogalmaa halmazelmeletben nem azonos a koznyelv "semmi" fogalmaval.)

6.6.3. A KOCKA.ZATOS nONTESEK OSZTALYA

A legtbbb v osagos.dontesi.pro 'la a kockazatos dontesek oszt' Jcib.a_.esik._ ._AJmck4.zatG.s-dontes~zt<Hy-aba tmtoznak mindazok a dontesek, amelyek eseteben a ten alia otok (vagy kovetkezmenyek) valoszfnusegei ismertek, azaz;-lsnrerete-s a

---' -----

va osz1l1iisegeloszlilSllK~

A kockazatos dontesek eseteben feltetelezzuk, hogy a valoszinusegeloszlast ismerjuk.

~G~frtesek_os~,*~~au~~az~tt, dbnt~sl ~riterium az, u~a~es~fele kritenum, mas neven az 0 ttmahs varhato eltek kriteriuma. A varhato eltek a -va-t6SzTri'usegszamitas pontosan kidolgozott fogalma. ].a~s ismerte fel eloszor - es fogalmazta meg egzakt medon -, hogy abban az esetben, ha a dontesi problemaban az "es61yeknek" azaz va16szinusegeknek szere e Vall ak. or dontest ho' z optimalis ~a.I(!pjan ontenek. Masszoval, azt a cselekvesi vaitozatot val zt.@_k, ameJriknek a "varhato kilata " Ie' b . Szamitastec 111 ailag a varhato ertek kiszamitasafOl v trSzo:-B' z ret valoszmusegeloszlas eseteben vegeredmenyben a valoszimise.gekkel sulyozott szamtani atlag kiszamitasarol van szo, Peldank eseteben'tehat az atve-

tel varhato erteke, ha a j6-tetel valosziniisege mondj uk 50% (es a rossz tetel valosziniisege ugyancsak 50%):

M (s.) = 0,5· 100 + 0,5 (-50) = 25 altalaban is felirhatjuk tehat:

m

M(Si)= :LP (tj)U(Oij) j=l

Ahol:

M (s.) az i-edik cselekvesi valtozat varhato erteke, tj a tenyallapot j-edik valosziruisege,

U (Oij) az Oij kovetkezmeny erteke (utilitasa).

A kockazatos dontesek eseteben igen figyelemremeltoak az un. etikai neutralitas el· vebel levezetheto kovetkezmenyek, (Az etikai neutralitas gondolatanak kidolgozasa Ramsey nevehez fuzodik), Ha egy .... kockazatos dontesi problema eseteben a dontest hozo kozombos (etikailag neutralis), a cselekvesi valtozatok varhato ertekei szamara

6. Az iranyitas, mini menedzsment funkcia

130~----------~ _

azonosak. Ebb61 a magatartasbol - a megfelelo szamitasi eljarassal - kiszamithatok az esemenyekhez rendelt latens valoszinusegek,

Peldank eseteben tehat tetelezzuk most fel, hogy a dontest hozo szamara kozombos, hogy atveszi-e a tetelt vagy nem ("nekem mindegy" alapon all). Tetelezzuk feI tovabba, hogy a kovetkezmenyek ertekeit az utilitasmatrixban korabban feltUntetett szamertekek merik, Ekkor a kozornbosseg azt jelenti, hogy a dontest hozo szarnara a ket cselekvesi valtozat varhato erteke azonos, tehat

M (s.) = M (S2)

Nezzuk meg, hogy ebben az esetben mekkora valoszmusegerteket rendelt az egyes tenyallapotokhoz - intuitive es impIicite - a dontest hoz6. Az ismeretlen valoszlruisegeket jeloljuk a kovetkezokeppen:

Ekkor az etikai neutralitas alapjan felirt varhato ertekek azonossaga kifejtve a kovetkezo:

p- 100 + (1 - p)(-50) "-= p(-IO) + (1 - p)(-10)

Az egyenletet rendezve es p-re megoldva kapjuk: p = l~OO = 0,27 es 1 - p = 0,73

A kapott eredmenyek egyuttal azt is jelentik, hogy abban az esetben, ha a j6 tetel valoszinusege 0,27-nel nagyobb, az atvetel cselekvesi valtozata mindig elonyosebb, mint a visszautasnase. Lathato egyuttal az is, hogy egy latszolag bizonytalan dontesi osztalyba tartozo dontesi problema valojaban a kockazatos dontesi osztalyba esik, hiszen a valoszlmisegek implicit jelenlete kimutathat6. Kulonos jelentosege van fenti okfejteslinknek a bizonytalan dontesek eseteben az un, biztos egyenerteken alapul6 m6dszer haszmilatanal. Belathato ugyanis, hogy peldaul egy-ket kovetkezmenyes cselekvesi valtozathoz hozzarendelt egyenertek alapjan ugyancsak kiszamfthato az egyes kovetkezmenyek implicit valoszinfisege,

L . .. ._. _ . . .

A konfliktusos donteseknel a donteshoz6 intelligens ellenfellel all szemben.

Ebben a dontesi kategoriaban bizonyos dontesi helyzetek megfogalmazhat6k a jatekelmelet formalizmusaval, A vezeto szarnara azonban a jatekelmelet nem csak azert fontos ismeretanyag, mert elomozditja dontesi helyzetenek formalis megfogalmazasat, es ugy mindazt nyujtja, am it a formalis donteselmelet altalaban,

~6~.A:2~il~.a:~~u=~~,'_nl_'n_lm_e_ne_~_s_m_e'_llfi_u_nk_c_w > 131

A jatekelmelet koncepci6ival, ha nem is mindig formali~musayal az eddi~i ~is,erleteknel jobban hozzaferhetunk ~lyan bonyolult t~~'~~dalml ,helyz~tek rnegertesehez, amelyekkel gazdasagi, tarsadalmi rendszerek tervezojenek szamolnia kell.

A jatekelmeletnek .~mint sok mas, korunk alapveto tudomanyos kincsehez tartozo ehneletnek - megalapit6ja Neumann Janos volt.

A jatekelrnelet valojaban a matematika egyik aga. Eszkoztar~ sokfele niatemati~ai diszciplimit aiel feI, vagyis a jatekelmelettel foglalkoz6 m~tematlkusnak ~ .matel~latI~a szinte minden reszdiszciplinajabanjaratosnak kell lennie. Eppen ebben rejlik - velem~-

Yem szerint elsosorban - annak oka, hogy a J.' at.ekelmelet nemcsak nalunk, hanem VI-

n . . k}' 1" b

lagszerte is tavolrol sem fogtalj,a el a koztu~at~a~ ~az, e:mtette .'. te rat e, so~o~' an a

tarsadalomlelektan, a kozgazdasagtan, a vezetes es iranyitas, a politika elmeleti es .~~korlati muveloinek koztudataban) az ot megilleto helyet. A jatekelmelet matematikaja valojaban olyan apparatus, vagy ha ugy tetszik olya~ nyelv, aJ,ne~yen t.'beszel~i" ~~t~matikusok szamara izgalmas kihlvas, nem maternatikusok szamara viszont ijeszto es elrettento. -----....

((\~ konfliktushelyzetek leirasanak es me oldasanak ~ormalis tu.do~~n ~. Ugyancsak elsosor an normativ szandeku, azt .igyekszik ui. leirni, h,ogy ,raclOnalts

~enfelek konfliktusos helyzetben hogyan viselkedjenek, Az ellenfelek altalaban tu~atos jatekosok, mint pI. a bridge v~gy egye~ Jitekok ~·.eszt~,e~6i, d.e lehet az, elle~~el - mint lattuk .: a "termeszet" is, vagyis a dontesi helyzetunk tolunk fuggetlen valtozoinak ertekalakulasat rneghatarozo korulmenyek, tenyezok egyuttese.

A konfliktus olyan jelenseg, amelyrol el lehet mondani, ki e.s horo:an ,ve~z, reszt benne miben allhatnak kimenetelei (eredmenyei, kovetkezmenyei), tovabba kl es ho: gyan ~rdekelt a kimenetelekben. Ezert a konfliktust vizsgalo j~t~kelmel~t a~~pfog~lmal a kovetkezok: A tenyleges indulas (kezdeti allapot), a kezdeti allapotbol kundulo cselekves vagy viselkedes, illetve a konfliktusban resztvevok dontesei, E dontesek v,agy cselekvesek egyutteset nevezziik a.jatekosok strategiajanak, Szukseges fogalom n;e?, a konfliktus eredrnenye (megoldasa), amely az egyes jatekosok altal valasztott strategiak (cselekvesek) kovetkezmenye. VegUI be kell vezetni a jatekosok erdekel:~~ge?e~ fogal mat, amelyet formalisan a jatekosok haszonfuggvenyei vagy preferenciai kepviselnek.

A konfliktus eredmenyet altalaban a jatekosok nyeresege (vagy veszt~sege) ~e1lem: zi, Mint latni fogjuk, a konfliktus ilyen altalanos jellemzese utan azt meg osztalyo~nI kell s ennek megfeleloen megkulonboztetunk jatekokat a resztvevok szama szennt (ketto vagy tobb), valamint mas szempontok szerint is.

A helyzet tehat az, hogy a jatekos a jatek minden pillanataban tudja, ~ogy ellenfel.e milyen lepeseket tehet, de nem tudja, melyiket fogja val6~an v~lasztan,l. Csak an,l,lYlt tud, hogy - a termeszet elleni jatekot kiveve - nem I6p majd telJesen, veletl~n~zer,uen, hanem ugy fog lepni, hogy ezzel novelje s,aj~t es cs~kken:se az ~l,le?fel n~eresl esely~it. Ajatekos proble~aja a megfelelo strategia megvalasztasa.~seglt

6. Az iranyltas, mini menedzsment funkcio

132~----~------------------------------------------

strategiak kidolgozasaban e szabalyokat ajanl arra nezve, bogyaJ!_Yalasszunk lehetsege s ra eguttnR ozott, ha nyerni akarunk (ezert normativ tudonulny), ----

Lathato, hogy tulajdonkeppen minden olyan belyzet leirhato ajatekelmelet segitsegevel, ahol a strategia megfelelo megvalasztasaval penzt vagy valami mast, a jatekos szamara ertekes dolgot Iehet nyerni (tudomanyos felfedezest tenni, s termeszet ellen jatszva; magasabb poziei6ba jutni, versenytarsakkal szemben; bertargyalasokat folytatni a kollektiv szerzodes megkotesekor es igy tovabb),

Mas szavakkal, a jatekelmelet a kovetkezokkel jellemzett helyzetekben alkalmazhato a konfliktusban erdekelt fel altai: .

,I·) a resztvevok s~iuna veges,

I lb.) minden resztvevo a cselekvesi lehetosegek (strategiak) veges szamaval rendelkezik,

c.) a resztvevonek ismernie kell ellenfelei osszes Iehetseges strategiait, de nem tudhatja, melyiket fogjak alkalmazni,

d.) az osszes resztvevo minden strategiajanak megfelel a jatekbol szarmazo

J I meghatarozott elony,

11\ e.) az elony fugg mind a resztvevo cselekvesetol, mind a tobbi resztvevo cselekI \ veseitol,

11f.) a jatek minden lehetseges eredmenye kiszamithato.

Lathato, hogy a jatekelmelet azert tekintheto a donteselmelet egyik fejezetenek, melt itt is van bizonytalansag, van dentes (a jatekos a donteshozo), es persze rengeteg szubjektivitas,

A strategia (itt most jatekelrneleti ertelmezesben) mindazoknak a lepeseknek a jegyzeke, amelyeket a jatekos az ellenfel egyes lepeseire tenni szandekozik. Ebben az ertelemben tulajdonkeppen szekvencialis dontesrol Van sz6, de a strategia kidolgozasa ugyanakkor a kombinatorikus feladatok osztalyaba tartozik.

A jateknak az egyes resztvevok szempontjaboli eredrnenyet, tehat a nyereseget, vagy veszteseget itt is payoff-nak (kifizetesnek) nevezik, tovabba a jatek formal is leirasahoz hozzatartozik az un, kifizetesi fuggveny, amely a jatek kimenetelein rendezettseget hoz letre.

A jatekok nagy reszenek van olyan egyertelmu eredmenye, amely akkor jon letre, ha mindket fel racionalisan jatszik, vagyis olyan strategiat valaszt, amely mellett a szamara leheto legjobb eredmenyt (elerheto legnagyobb nyereseget vagy legkisebb elkerulhetetlen veszteseget) eri el. Ezt az eredmenyt a jatek ertekenek nevezik. Ilyell esetben azt is mondjak, bogy a jatek egyensulyi helyzetet vett fel,

6. Az iranyitGs, mint menedzsment funkcio

__ ----------------------------------------------~133

Hason16 egyensulyi helyzetet vehet fel a tobbszemelyes jatek, amelyben koallcio lehetseges a jatekosok egy alhalmaza kozott, Ezt a jatek magvanak (core) nevezik. Ez nem egyeb, mint az Edgeworth-fele alkugorbe altalanositasa. A jatek magva azokb61 a hasznossagi szintekb61 all, amelyek minden resztvevo vagy a resztvevok minden koalici6ja szamara elfogadhat6k. Addig folytatjak a jatekot, vagy addig maradnak a koalici- 6k instabilak, amig a jatek magvat el nem ertek, vagyis amfg az oIyan hasznossagi szint, ame1y az adott helyzetben, s a meglevo koaliciok melletti hasznossagi vektornal magasabb. Ajatek magva tehat szinten egyfajta egyensulyi helyzet.

Ha minden jatekos racionalis, vagyis a szamara legelonyosebb strategist valasztja, es ilyen strategia letezik, akkor a jatekosok eljutnak a jatek megoldasahoz. A megoldas ugy ertelmezheto, mint a jatek termeszetes vagy varhato egyensulya, Ennek feltetele azonban az, hogy a jateknak egyetlen egyensulya legyen. Ha a jateknak tobb egyensulya van, vagy egyetlen egyensulya sines, akkor nem mondhat6 meg, hogy a racionalis jat6kos milyen strategiat valasszon. Ha a 'ateko~Qk kozott.lehetseges a kommunikacio, akkor meg_tudnak allapod .. -vahrmi+yen _ll1ind~gyik szamara kedvezf megold~n,

ommunikaei6 hianya an ~onb::w ilyen kOQrdipi_ei6_MmJehetseges es konriyeii ad6d.:::..-hat ajateknak olyan megoldasa, amely az osszes jat6kos_ szamara kedvezotlen. .Ennek lskolapeld-aja a fogoly dilernmajanak (lasd Dr. Kindler J6zsef: Donteselmeleti es 1116dszertani tanulmanyok II Kezirat, Veszprem, 1981) esete.

A jatekok legegyszerubb esete, amely egyben a legjobban feltart, az un. ketszemeIyes zerus osszegu jatek, Olyan jatek, amelyben ket ellenfel vesz reszt (aki lehet adott esetben szervezet, esoport stb.), s ahol a felek nyeresegeinek es vesztesegeinek osszege nulla, vagyis amit az egyik nyer, pontosan annyit veszit a masik, Az ilyen jatekok jol abrazolhatok matrix formajaban, ahol a sorok kepviselik az egyik es az oszlopok a masik jatekost, ezert matrixjateknak is nevezik. Minthogy a jatek zerus osszegu, a matrix egyes kockaiba esak egy erteket (kifizetest) kell beirni, A konvenci6 az, hogy az elsa jatekos (a sorok jatekosa) kifizeteseit irjuk be, a masodik jatekos kifizetesei ugyanilyen ertekuek, csak forditott elojellel. A matrixot ezert kifizetesi matrixnak nevezik,

Nezzunk egy peldat, Valamely piaeon eddig A vallalat ertekesitett egyedul. B vallalat be akar torni a piaera, amit tehet ugy, hogy olcs6bban kinalja arujat, vagy ugy, hogy jobb minoseget kinal. A erre reagalhat ugy, hogy nern tesz semmit, s a piacat elveszti, vagy hogy szinten leszallitja arat es Igy piacanak csak ] O%-at veszti el. Ha viszont a jobb minosegre reagal arleszallitassal, akkor el kell feleznie a piacot. Ha a jobb minosegre szinten jobb minoseggel reagal, akkor a piac egynegyedet veszlti el, ha viszont az alacsonyabb arra valaszol jobb minoseggel, akkor a piac haromnegyedet vesziti e1. Legyen a piac erteke 100 egyseg, Ekkor a kovetkezo matrixot kapjuk ("a" strategia: semmit nem teszilnk; "b" strategia: arleszallitas; "e" strategia: jobb minoseg):

6, Az iranyitas, mint menedzsment funkcia

134< p -?
-'
AV a b c
,lw'l ~ v'v-.. k L f]:0c--'J (OJ -100 -50
;...--- a .(JIt<\J;.-i
~ ~~2~U-
o JIh,( v1f); H ~ c;:--b -50 A ;''h.t6 \~ t "
.eL1{..~(- - In~","\, .... '~
r-
'eS1=> V';.~~ c -25 -75 ) -~~ ~yen jatekok eseteben az egyensulyi helyzetet nyeregpontnak nevezik. A nyereg-

/ pont meghatarozasa a minimax;lv szerint t6rtenils vagyis m~ kell] keresni ~zt a...s..o.!.L

I (strategiat), amelynel,a nY,e, r~seg 1L1egk, i, seb,b" (persze A ~zempontjab~l!~ v~lammt ~ztaz oszlo ot, arnel nel a nyeLe~eg_a egnag}!:ohb_(ez ugyams B szemporiijabol a legk1seb~

veszteseg), s ~eL6l;tek_al!1atrixnak ugyjlnap: a~m~t jeloli ~i~.J!.~OLott..~ .. n~e:

\ !!spont es a_keLj~te_kos.nak ezt a s?'ateg,iat keU Valas,:" n~a. A mmimax elv mogotti \yika ugyanaz, mint a bizonytalansag eseteben hozott dontesnel.

Ami peldankban nines nyeregpont. Ebben az esetben kevert strategia alkalmazasa a celszeni. A nyeregpont nelkuli jatek eseteben a strategia megvalasztasa att61. fU.gg, hogy mit tetelezunk fel az ,ellenfel terveirol, tovabba, hogy rnilyen foku pesszlmlst.a vagy optimista strategiat kivanunk kovetni, Mindenesetre az ilyen jatekok nem stabilak.

I1yen esetekben lesz jelentosege a fenyegetesnek. Nash szerint a fenyegetes azt jelenti, hogy A meggyozi B-t arr61, hogy ha B nem cselekszik A kivansaga szerint, akkor A egy T politikat fog kovetni, Mondjuk A vallalatunk azt mondja B vallalat~nknak, hogy amennyiben arleszallitassal betor a piacara, akkor elintezi, hogy azon a piacon B elleni diszkriminacios intezkedeseket tegyenek. Ez a fenyegetes persze nem lehet bloff, hihetonek kell lennie, s ha nem hasznal, vegre is kell hajtani. Kiserletek azt mutattak, hogy a jatekosok a valosagban is az egyedi optimalis, de a teJje~ helyzetet tekintve ne~ optimalis megoldast valasztjak, s ha a jatekot tobbszor ismetlik, ez a nem-kooperativ reakcio egyre jobban megrogzodik bennuk. Ez a jatek azt az eti~ai problemat v~ti fe!,

hogy ilyen helyzetekben a meltanyos megoldas csak ~ v_al~s~Lmeg,~a .~ndk~~

jjt~osb.an__~gyszerre, de ~gyma~t6rfligget1~nrr erven~e;til a meltanyog;~gra_to~'ffi motivacio (egymassaJ szembeni meltanyossagrol van szo). Ha azonban megenged uk,. hogy a-jatekosok kofiimunikaljanak, akkor elegge gyorsan eljutnak ~ ke_!g&m.~ 'kooperatfv jatek I}Tegoldasaho~, amely m-inoJ<etto. s,z~~ara a legj,ob~_e£y'Uttes eredrnenyt biztositja. Ugy tiinik tehat, hogy a komrnunikacio, va~ - ~aske~t fog~,h~,a~vaa korlatlan es akadalytalan kolcsonos informaciocsere az, anu az ilyen jellegu jatekok meregfogat kihuzza.

A kommunikacio korlatozasa meg olyan helyzetben is megakadalyozza a meltanyossagi motivacio ervenyesiileset, amely olyan erosen b~nteti a me~t~nyo~sag hia??'at: mint a fogoly dilemmaja, Konnyen belathato, hogy mind gazdasagi, mind politikai

6. Az iranyltas, mini menedzsmentJunkci6

----------------------------------------------~135

eletunk gazdag a oly dilemmajah hasonl6 helyzetekben. Az olyan' 01 ke

~nopoljst~ QlJ e,massa zerrr en, modellezheto a fogoly dilemmajakenr, A politikai el_etben pedl~ a ,ket szemb~naIl6 szuperhatalom tipikusan ilyen helyzetben van. Ami~ ..ke.L~zemb7~laIlQ . .frl, a~J_zalml!1:lansa vezeQi, arnel a kommunikaci6 a 6kony ~kadaJyozoJ!1 alig varhato, hogy kooperatlv megoldasra jussanak. Itt persze a strategiak neve nem az, hogy vall - nero vall, hanem az, hogy targyal - nem targyal. S ha egyik !,em targyaI~ koniwenj.Qthatunk a~imalis bUntetes, a hideg vagy akar a meleg hilbOrut jelento megoldashoz. Igaz, nem szabad elfelejteni, hogy a val6 eletben a jatekosok gyakran~~t~strategi~t is alkalrnaznak, vagyis a d.ontest n~mcsak a sajat alapstrategiaik szernpontjabol hozzak, hanem figyelembe veszik az ellenfel varhato valasztasat is vagy legalabbis azt is figyelembe kellene venniuk, '

Masszoval, metajatekot is kellene jatszaniuk, ami valosziruibbe teszi a rnindket fel szamara meltanyos megoldas megvalosnlasar. Tulaidonkeppen a kanti kategorikus imperativus: "cselekedjel mindig ugy, hogy cselekvesed altalanos normakent elfogadhat6 legyen", egy ilyen metastrategia, s alkalrnazasa vaI6ban elvezethet a legmeltanyo-

sabb megoldashoz, .

Ebb61 arm lehet kovetkeztetni, hogy az emberi elme es erzelem nern jatekelmeleti m6don vagy - pontosabban - nem a jatekelmelet logikaja szerint nuikodik konfliktusos helyzetekben, Ez jelentos mertekben noveli a jatekelmelet gyakorlati jelentoseget mert annak ismeroi vagy elsajatltoi kezebe olyan eszkozt ad, amely termeszetes tanulasi

'''algoritmusainknal'' hatekonyabban - mert mindenesetre gyorsabban de szemleleti (Iogikai) szempontb61 is "jobban" - tesz kepesse ana, hogy konfliktusos helyzetben megtalaljuk az o~t,im,alis strategi~t - ahol "optimalis" nem mindig a "jatekos" egyeni erdekei szempontJabol, hanern a jatekban resztvevo osszes fel erdekei szempontjabo] legjobbatjelenti, illetve jelentheti.

Eddig a legegyszerubb jatekhelyzerte] foglalkoztunk, arnely az osszes tobbi prototfpusa, nevezetesen a ketszemelyes jatekkal, ahol az ellenfelek termeszetesen nemcsak szemelyek lehetnek, hanem vallalatok, partok, csoportok, sot allamok, Igen sok jatek azonban o~yan, hogy eleve tobb szemely vesz reszt benne. Ezeket n-szemelyes jateknak nevezik. A tobbszemelyes jatek alapvet6 problematikaja - amellyel reszletesen kesobb foglalkozunk - az, hogy feltetelezi a hasznok (basznossagokj osszemerhetose. get, sot azt is, hogy egyeni vagy csoporthasznok transzferabilisak, vagyis hogy az egyik szemely "haszna" egy reszet atadhatja egy masik szemelynek, Amig penzertekekr,ol van sz6'"add.ig problema nern meriil fel, de a "hasznok" - es a dentes _ es jatekelmelet alapvetoen ilyen hasznokkal operal-, nem mindig penzben kifejezhet6k.

Marpedig az n-szemelyes jatekok elsosorban azerterdekesek, mert lehetove teszik, hogy a jatekosok egy resze koalici6ra lepjen es egyetlen jatekoskent lepjen fel, ami utan szuksegesse valik a nyeremeny - az elert "haszon" - egymas kozotti elosztasa, ~hhez pedig a hasznoknak 6sszernel'het6nek es egymasnak atadhatonak (transzferabilisnak) kell lenniuk.

~l

6. Az iranyitas, mini menedzsmentjimkci6

136~----------------------------------~-------

Az n-szemelyes jatekok megoldasimak elvi m6dja az, hogy me~izsg~ljuk ~~ ?ss~es lehetseges koaliciot, es a jatekot minden egyes koalici6ra nezve ~etszemel~.es Jatekk~nt oldjuk meg. Ez elegge j61 megy naromszemelyes jat6k~k ~sete~en~. ~e tobb sz~mel,~ eseteben hatalmas matematikai es kombinatorikus problemakba utk.OZlk. l!gyanl~ ~a[ harem jatekos eseteben at koalicios struktura letezik, amelyek ~1I1de~lke szal~lara letezik egy kifizetesi szint, amely ala a jatekosok nem szorithatok. A tobbszemelyes jatekok eseteben ketfele racionalitas kulonboztetheto meg:

../ az egyeni racionalitas kovetelmenye az, hogy minden jatekos olyan kifizetest kapjon, amilyet maximalisan elerhet;

../ a csoportracionalitas kovetelmenye az, hogy az osszes jatekosbol a116 koalici6 Pareto-optimalis kifizetesi vektorhoz jusson.

A Pareto-optimalitas ketfelekeppen definialhato (ebben a kontextusban):

../ A kozos dentes akkor es csak akkor Pareto-optimalis, ha nines olyan masik dentes, amelynek kovetkezteben legalabb egy jatekos veszit, anelkiil, hogy

a tobbi nyerne.

../ A Pareto-optimalis dontesre az jellemzo, hogy barmely jatek~s ,haj.land6 feladni egy nyereseget, ha az egy masik jatekos karat (veszteseget) invol-

valna,

Harsanyi olyan modellt dolgozott ki, amely nem transzf~ra~iy~ es l_1em ossze~a.s?~lithato nasznossagot tetelez fel, n jatekos eseteben. Harsanyi a jatek m111d~~ ~oah~lOJara nezve kiszamit egy hatarerteket. Minthogy a hasznossag n~~ tT~nszfer~blhs,: ~1ll~den koaliciohoz hozzarendelheto egy-egy hatarertek. Minden hatarertek az elerheto ertekek vektora, dimenzi6ja a koalici6hoz tartozo jatekosok sza~~: A, h~tarerteke~ .~alm~z.a fugg a koalici6n kivul all6 jatekosok altai valasztott strategla~tol IS. ~ k?ahclo tagjainak a hatarertekck vektoranak kivalasztasaval kapcsolatban ket problemat kell megold~niuk (ami azzal egyertelmu, hogy kivalasztjak ~ kozo; .strategiat). Elo~zor is az, e.l~ osztasra varo nyereseget rninel nagyobba ken temu. A masik a,l1I~a~ elosztasa ~ ~oah~JO tagjai kozott. Harsanyi modellje sulyokat kozol, amelyek ~egJtsegevel a,ko~hclO ta~ainak relatfv kifizetesei meghatarozhatok. A sulyokat an~a IS _1ehet ~asz~ah;l, ~10gy nunden egyes koalicio erteket (vagy hatarerteket) m~~~atar~z~ skalart k~szamltsan~k. !: sulyok azt is megoldjak, hogyan osszak el a koalicio tagjai a nyeremenyt egymas ko-

zott, Egy n-szemelyes jatek

2n.' - 1

szarnu kulonbozc ketszemelyes jatekra bonthat6 ugy, hogy nincsenek tires koalfci6k. Ez a teny ezt az eljarast is elegge bonyolultta teszi.

A mar emlitett nem-kooperatfv jatekok igen sok problemat vetnek fe~ es ,min? az egyensulyrol, mind a kifizetesekrol, mind a jatek megoldasarol tobbnyire a!tal~,n~s allitasok nem lehetsegesek vagy legalabbis nem ismertek ". A nem-kooperatlv jatek megoldasa az un. Nash-fele egyensuly, amely azonban csak tiszta matematikai megol-

6. Az iranyltas, mint menedzsment funkcio

-------------------------------------------->137

dast jelent, mert pl. arrol, hogy egy ad ott jatekban hany egyensulyi pont van, altalanos kijelentes nem teheto. A vegyes strategiaju, nem kooperativ jatek - a ketszemelyes vegyes strategiaju jatekhoz hasonl6an -, optimalizalasi feladatta transzformalhato. A ketszemelyes jatek linear is, a tobbszemelyes nernlinearis optimalizalasi feladattal egyenerteku, s igy ez ut6bbi a nemlinearis programozas minden problemajaval is rendelkezik.

)

l

6.7. TOBBTENYEZOS DONTESEK

Mindennapos tapasztalati tenykent eljuk meg rnaganeletunkben, munkahelyi funkci6ink gyakorlasaban, vasarlasainkban stb., hogy abban az esetben, ha dontesi helyzetbe kerulunk, vagyis tobb valtozat, alternativa, objektum stb. kozott kell valasztanunk, azaz dontenunk, akkor nem egyetlen szempontot (celt, tenyezot) vesziink figyelembe. igy peldaul gepkocsi vasarlasa eseteben az ar mellett meg mas szempontok is szerepet jatszanak: esztetika, beszerzesi idotartarn, uzemeltetesi koltsegek, szerviz, stb. (Hasen- 16 a belyzet a hazastars megvalasztasaban is, akar ferfirol, akar norol Iegyen sz6 - felteve, bogy vannak "alternativak'") Ipari keretekben gyartmanyfejlesztesi, termekstruktura alakitasi, beruhazasi, stb. dontesekn6) is hasonl6 a helyzet: tobb tenyezot egyutte~ye.1@lnbe-venni.

Az osztonosen is rendkivul komplexnek erzett ilyen tipusu dontesi problemakat nagyon sokszor intuitiv uton oldjak meg a donteshozok. Az intuitiv megoldasi folyamatot gyakran kulonfelekeppen nevezik: elettapasztalat alkalmazasa, szakmai tapasztalaton nyugv6 megiteles, Itelokepesseg hasznalata stb. Hangsulyozni kell, bogy az intuitiv rnegoldas sokszor indokolt: ha a legjobb alternativa konnyen megallapithato vagy pedig a dentes nem kulonosebben jelentos, akkor nines szukseg explicit es forrnalizalt eljarasra, Sot arra is nyomatekosan ra kell mutatnunk, hogy az intuitiv es az explicit (pontosabban sz61va diszkurziv) megoldas nem ugy all szemben egymassal mint helytel en es helyes. Intuitiv megoldassal is hozhatunkj6 dourest es explicit uton is rosszat.

Szem elott tartva a mondottakat megis celszeni explicit es tobbe-kevesbe formalizalt dontesi eljarasokhoz folyamodni a jelentos es komplex dontesek eseteben. Az explicit megoldasi m6dra pedig kifejezetten szukseg van akkor, ba a donteshozo es a dontes elokeszitoje nem azonos szemely vagy csoport.

A legut6bbi evekig nem alltak rendelkezesunkre azok a modszerek, eljarasok es technikak amelyek a jelentos es komplex dontesek explicit megoldasat val6ban atfogoan, lenyeges csonkitasok nelkiil, lehetove tettek volna. Ennek a kedvezotlen helyzetnek tobbek kozott az is oka volt, hogy hianyoztak a komplex es jelentos dontesi problemak explicit megoldasahoz szukseges pszichol6giai, szocialpszichologiai, mereselrneleti, matematikai, gazdasagtani, modelltani kutatasi eredmenyek. Ezzel arra is utalunk, hogy az emberi dontesek tudomanya a tudomanyrendszertan jelenleg hazankban is e10 fagraf szeni strukturajaban nem helyezheto el. Nem tartozik ugyanis maradektalanul

6. Az jranyitas, mint menedzsment funkcio

138~--------------------------------------------

egyetlen tudomanyaghoz sem, hanem a korszeru tudomimyrend~zerta~li felfogas e~~elmeben a halos szerkezetii tudomanyos "ter" egyik fontos csomopontja, melyhez tobb mas csomopontbol futnak osszekoto szalak, Nem diszciplina tehat a ~z6 hagyom~y~s ertelmeben, hanem - amint erre Quade professzoris nyomatekosan ramutatott eloadasaban - interdiszciplfna,

Belathato tehat, hogy az olyan interdiszciplinaris problemak megoldasara tett diszciplinaris kiserletek, mint amilyenek a jelentos es komplex do~tesek is, ne,? v.ez~the;tek gyakorlatilag ervenyes megoldasokhoz, Igy tehat a tulnyomoan rnatematikai kozehtesmod peldaul kenytelen volt olyan egyszerusito feltetelezesekkel elni, melyek a ~~I~sagos problema torzitasat jelentettek, legtobbszor a tenyleges gyakorJat szempontjabol ervenytelen, azaz nem alkalmazhato megoldasi javaslatokkal. A masik vegletu viselkedestudomany orientalt (pszichologia, szocialpszichologia, szociol6gia) kozelftesmod ugyancsak elegtelennek bizonyult a modszertani objektivitas, az. ellen6rizhe;oseg ~s reprodukalhatosag, valamint a megoldasi javaslatok eletlensege miatt, Hasonlo megalIapitasokat tehettink a tulnyomoan egy- vagy ketvetuleni mas dorninans (muszaki, gazdasagi, szamttastechnikai stb.) kozelitesmodokkal kapcsolatban is.

A sz6 szoros ertelmeben a legutobbi evekben tisztazodtak a komplex dontesi probIemak torzitasmentes es ervenyes megoldasahoz szukseges feltetelek, kozelitesmodok es m6dszerek.

A tobbtenyezos dontesek elmeletenek angol betiineve MAUT (Multi Attribute Utility Theory). Az utiIitas, melyet a magyar szaknyelvben tobbnyire hasznossag sz6-

val neveznek meg, lenyegeben pszichoI6giaLelte.k._ ....____ I

Utilitasa, hasznossaga viszont nem csak "a targyi alakot oltott" materializalodott dolgoknak lehet, hanem barminek, elvont dolgoknak is ..

Az utilitas, "hasznossag" alapjan kulonboztetjuk meg a "j6 dolgot" a "rossz dologt61" es az utilitas meghatarozasa az a folyamat, amellyel egy igeretes cselekvesi valtozat elonyeit es hatranyait merlegelve ezeket egyetlen ertekelesse fogjuk ossze, Az utilitas (hasznossag) tehat az emberi dontesek egyik alapja. Ha ket alternativa koziil egy bizonyos donteshozo az egyiket valasztja megfontolasai alapjan, tehat nem veletIenszenien, akkor ezt azert teszi, mert a valasztott alternativanak nagyobb volt szamara az utilitasa .. Mivel az utilitas (hasznossag) pszichol6giai ertek, ezert egy es ugyanazon dolog utilitasanak rnerteke ktilonbozo szemelyek vagy csoportok szamara kulonbozo lehet. Az utilitas meghatarozasa tehat kozponti jelentosegu a donteselmeletben es az explicit donteselokeszttesben. t6bbt6nyez6s dontesek eseteb~ is vegeredmeny~:n az egyes altemativak utilitasanak meg - atal:.9.zasar.a-tor,e~fl K hogyennek_llJapJan donteni tudjun

6. Az iranyitds, mini menedzsmenlfunkci6

--------------------------------------~----~139

6.7.1. A TOBBTENYEZOS nONTESEK FOLYAMATA ES PROBLEMAI

AWbbteny-eZ0s-eent6s:ek folyamataban sorrendben a kovetkezo lepeseket azonosit-

hatjuk: ----..:.:..::- -~-~ - ---------- _

1. A donteshozo azonositasa (egyed, csoport vagy szervezeti egyseg) akinek vagy

arninek szempontjabol az utilitast meghatarozzuk. .

2. A probtemakor es a celok meghatarozasa,

3. Az ertekelendo alternativak halmazanak rneghatarozasa.

4. Azoknak a lenyeges tulajdonsagoknak vagy tenyezoknek meghatarozasa, ameIyek vetuleteben az alternattvakat ertekelni fogjuk.

5. A tulajdonsagok vagy tenyezok naturalis meroszamainak meghatarozasa.

6. A tulajdonsagok vagy tenyezok utilitasanak megallapftasara szolgalo megfelelo modszer mcgvalaszrasa a naturalis meroszamok utilitas vagy ertekmero sza- 1110kka val6 transzformalass, celjabol.

7. Minden egyes alternativa utilitasanak vagy ertekenek megallapitasa minden

egyes tulajdonsag vagy tenyezo vetuleteben,

8. A tobbtenyezos dontesi model! megvalasztasa.

9. Az alternatfvak ertekelese a modeIl alapjan, 10. A "Iegjobb" altemativa kivalasztasa.

A folyamat elsa ot lepese az ertekelesi problema strukturalasara iranyul. Az elso harom lepes kerdesei: Kinek az utilitasa? Milyen celbol? Milyen alternativakra? A kovetkezo ket lepesben hatarozzuk meg az alternatfvak ertekstrukturajanak tenyezoit. A folyamat masik felenek Iepesei mar mechanikusabbak es az egyes tulajdonsagok vagy tenyezok ertekelesere iranyulnak, valamint ezt az informaciot szintetizaljak egy dontesi kriteriumma, hogy a Iegjobb altemativat ki lehessen valasztani,

Absztrakt megfogalmazasban tehat a tobbtenyezos dontesek alapproblemaja egyszerusftve a kovetkezo:

Adva vannak az A], ... Ai, ... All alternatfvak, Adva van a lenyeges tulajdonsagok vagy tenyezok halmaza es a tovabbiakban ezeket ertekelesi tenyezoknek fogjuk nevezni: E[, ... Ej, ... Em es mindegyik alternatfvat mindegyik ertekelesi tenyezo szerint ertekelji.ik. Az egyszeniseg kedveert tetelezztik fel, hogy az Ai alternativa Ej ertekelesi tenye~6 szerinti ertekeleset egyetlen eij szammal adjuk meg es i "" 1, .... 11 illetve j = 1, ... rn, Igy tehat az A, alternativa egy ~ vektorral. frhato Ie: ~i "" lei!, ... eim/. Matrix formaban tukroztetve a t6bbtenyez6s dontesek fenti alapproblemajat az un. dontesi matrix az alabbi:

6. Az iranyitas, mint menedzsmentfunkci6

140~----------------------------------------------

A

enm

e2m

A tobbtenyezos dontesek strukturaja barmennyire egyszerunek is latszik, maga a dontesi folyamat korantsem az, es szamos reszproblema megoldasat igenyli, Roviden tekintsuk at ezeket.

Megjegyzesek a dontesi problema megoldasahoz kapcsolodoan:

1 . A donteshozo azonositasa csak abban az esetben egyszerti, ha egyetlen szernely testesiti meg a donteshozot es a dentes elokeszitojet. Csoportos donteshozo eseteben a csoporthoz tartozo szemelyek meghatarozasa, csoporton beluli sulyuk es befolyasuk feltarasa komoly problemat jelenthet. Ertheto, hogy ezt a preblemat szocialpszichologiai ismeretek nelkul kifogastalanul alig lehet megoldani. Ha a donteshozo raadasul valamilyen szervezeti egyseg, akkor a szervezeti hierarchiakban a dontesi csom6pontok megallapttasahoz meg szervezetelmeleti es kommunikacioelmeleti, informaci6elmeleti ismeretek is sznksegesek.

2. A problemakor es a c610k meghatarozasa ugyancsak nem trivialis feladat. A problemamegoldas elmelete es a rendszerelmelet segfthet a buktat6k elkeruleseben, (Szervezeti dontesek eseteben peldaul sulyos reszproblemat jelenthet, hogy az explicit szervezeti c610k s a szervezetet kepviselo egyen vagy csoport explicit es rejtett celjai mennyire vagnak egybe, illetve milyen mertekig kornpatibilisek egymassal.)

3. A tobbtenyezos dontesek alapstrukturajat megfogalmaz6 absztrakt leirasunkban felteteleztuk, hogy az ertekelendo alternativak adottak. A tobbtenyezos donte. sek tenyleges folyamataban azonban az altemativak nem a priori adottak, hanem azokat keresni kell, illetve meg kell hatarozni, Ez meg az olya:n trivialisnak

~l

6. Az iranyitas, mint menedzsment funkcio

-----------------------------------------------~141

latsz» esetben sem feltetlenul egyszeru, mint a gepkocsivasarlas. Ebben az esetben is intuitiv sztiromechanizmusok rmikodnek, melyek meghatarozzak, hogy milyen gepkocsitipusok kerulnek a tudatos figyelem kozeppontjaba, I1yenkor tobbek kozott az eszlelespszichologia nehany altalanos torvenyszerusegenek ismerete segitheti a dontes-elekeszitot vagy donteshozot.

4. Az ertekelesi tenyezok az esetek donto tobbsegeben ugyancsak nem a priori adottak. Mivel az ertekelesi tenyezok halmazanak csak a lenyeges ertekelesi tenyezoket kell tartalmaznia, ezert itt felmerul az a kerdes is, hogy mit tekintunk lenyegesnek, Az ertekelesi tenyezok halmazanak ezen kiviil teljesnek es egymast nem atfedoknek kelllenniiik.

5. Az ertekelesi tenyezok naturalis meroszamainak megallapitasa egyes esetekben valoban "termeszetes", Gepkocsi vasarlasi peldank eseteben az "ar" ertekelesi tenyezonek meroszama nyilvanvaloan valamilyen penz mertekegyseg (Ft, rubel, dollar, stb.), a "gyorsulas" tenyezoi m/sec/ stb. Mi a rneroszama azonban az "esztetika" vagy a "kenyelem" ertekelesi tenyezoinek?

Ezek az ugynevezett kvalitativ ertekelesi tenyezok vagy mas neven imponderabiliak, es ezek merese nem oldhato meg a korszeru meres- es skalaelmelet nelkul .. Meg a hagyomanyos ertelernben merheto ertekelesi tenyezok eseteben is igen komo!y matematikai, mertekelmeleti problemak meriilnek fel a kti16nboz6 mertekegysegu ertekelesi tenyezok osszemereseben (Gondoljunk itt peldaul arra, hogyan hasonlitjuk, vagy merjuk ossze aFt mertekegysegii ertekelesi tenyezot peldaul a levegoszennyezodes valamilyen rneroszamaval.)

A tobbtenyezos dontesek explicit vizsgalataban eddig is sulyos problemat jelentett a kvalitativ ertekelesi tenyezok figyelembevetele. A hagyornanyos explicit dontesi folyamat saran a donteshozok es dontes-elokeszitok hajlottak ana, hogy ezeket mint egzakt m6don .Jcezelhetetleneket" kihagyjak az ertekelesi tenyezok halmazabol, ezzel esetleg igen sulyosan megcsonkitva az eredeti komplex problemat, Egyes ertekelesi tenyezok hagyomanyos ertelemben vett "merhetetlensege" ugyanis egyaltalan nem azt jelenti, hogy a sz6ban forgo "kvalitativ" ertekelesi tenyezo nem fontos, sot nem ritkan eppen ezek a legfon-

6 Alosabbak.. I" te "k '1' isanak hats dki I C

. z erteke est enyezo uti itasana meg atarozasa ren lVU tontos.

Gepkocsivasarlasnal peldaul teljesen nyilvanvalo, hogy az ertekelesi tenyezok

utilitasa - vagy pszichologiai erteke - egy bizonyos donteshozo eseteben sem egyenlo, Egy bizonyos donteshozo peldaul az arnak nagyobb "sulyt", azaz utilitast tulajdonithat, mint peldaul a gepkocsi "esztetikajanak". Raadasul ezek az utilitasok donteshozonkent is valtozhatnak s ez viszont a csoportos dontesek eseteben az egyeni utilitasok aggregalasanak nem eppen konnyen megoldhato problemajit yeti fel. A hagyomanyos dontesi gyakorlatban az ertekelesi tenyezok utilitasat egyenlonek szoktak tekinteni, vagy jobbik esetben a naturalis mereszamu ertekelesi tenyezok tobbvaltozos matematikai statisztikai elemzesebol levezetett "sulyokat" veszik figyelembe.

6. Az iranyltds, mini menedzsmentfunkcio

142~-------------------------------------------

7. Az alternativak utilitasanak meghatarozasa az egyes ertekelesi tenyezo~ sz~n:pontjabol ismet nem trivialis feladat. Valojaban arrol v~~ sz~, ~. dontesi m~tnxunkat hasznalva vonatkoztatssl keretul -, hogy a dontesi matrix eij elememek halmazan ertelmeznunk keU egy utilitasmero fiiggvenyt. Hogy ez ~~nnyire.riem egyszeni feladat, azt jol mutatja Neumann-Morgenstern kfserlete ilyen

utilitasmero fuggveny megkonstrualasara. .

Szamos olyan dolog vagy esemeny van, melyeknek van utilitasu~, len~eg7s dontesekben szerepet jatszanak, de utilitasuk (hasznossaguk) nem fejezheto ki - vagyis nem merheto - penzben. Igy peldaul egy atszervezesi dontess~l kapcsolatban a vallalati szocialis klimanak nyilvanvaloan mind a vallalat, mind a dolgozok szernpontjabol van utilitasa, a szocialis klima "erteke'' a~onb,al~ ~o~v~tlenul nem merheto penzben. CAz esetleges kozvetett, penzzel vale meres 1 kiserletek olyan mertekben bonyolultak lehetnek oly kicsi megbizbat6saggal, hogy gyakorlati alkalmazasukramar csak ezert sem kerulhet sor.)

Mivel az utilitas meresenek az explicit tobbtenyezos dontesi modellek hasznalata eseteben mind az ertekelesi tenyezok, mind pedig az altemativak dekomponalt, azaz ertekelesi tenyezonkenti, utilitasanak meghat~:ozasaban, tovabba az alternativak totalis utilitasanak megallapitasaban aIapvetoen fontos szerepe van, ezert attekintesunkben m6dszertani oldalr61 errol a temarol meg reszle-

tesebben szolunk.

8. A tobbtenyezos dontesi modell megvalasztasa ismet ne~ e~~zeru .felad,a~, tek~ntettel arra, bogy tobbfajta modell sokfele valtozatban letezik es univerzalis, nunden tobbtenyezos dontesi helyzetben egyarant "legjobban" hasznalhato, ervenyes egyetlen modell - amely ha letezne, jog~al v!selhe~ne ~ ':szuperm~,dell" vag~ "csodamodell" nevet - nmcs. Egyes kutatok meg azt IS ketsegbe vonjak, gyako~ latilag ervenyes-e az egyes alternativak totalis utilitasat meghatarozo, vagyis szintetizalo jellegu modellek hasznalata.

Mindenesetre teny, hogy a tobbtenyezos dontesi modellek koznl valo v~~asz~ tas maga is tobbtenyezos dontesi problemat jelent, es .a dontesben szerepet jatszo tenyezokkel a szakirodalom is egyre tobbet foglalkozik.

9. Ha a modellt mar kivalasztottuk, akkor az alternatfvak ertekelese a mo~e~ a~apjan mar viszonylag mecbanikus feladat es valojaban ezt a lepest ta~hat~u a e?>kevesebb problemat hordozonak (bar azun. sztiro-modellek hasznalataban meg ez a lepes sem teljesen mechanikus).

lO.A "legjobb" alternativa kivalasztasa egyes modelltipusok eseteben szinte ~ut~. matikus, vagy legalabbis elvileg egyszeru, (Igy peldaul az ilg~nevezett maxlm,alis varhato utilitas dontesi szabalyat alkalmazo modellek) mas esetekbe~ - p~l-

r "1' bb" '11 t "t malts"

daul a szuro-modelleknel - a szakirodalom meg a egjo I eve az op I.

sz6t is keruli, hogy ezzel is utaljon a hasznalt modellnek az "optimalizalo model-

6. Az iranyflas, mini menedzsment funkcio

-------------------------------------------------~143

lektol'' val6 elteresere. Ezek reszben az un. kielegito dontesek korebe tartozo modellek, amelyek ennelfogva a kielegito alternativat hatarozzak meg.

11. A tobbtenyezos dontesek folyamatanak lepeseiben rejJo problemakon kivUl tovabbi problernat jelent meg az idotenyezo szerepe is. A dontesek kovetkezmenyeinek ugyanis idobeli hatasa is van. Isrueretes, hogy egy bizonyos penzmenynyiseg ! ev mulva nem annyit er, mint ma (meg akkor sem, ha inflaciot vagy deflaciot nem tetelezunk fel.) Penz eseteben ezt a problemat diszkontalassal oldjuk meg. De hogyan tudjuk diszkontalni peldaul az okologiai mutat6kat?

12. A bizonytalansag kezelese ugyancsak sulyos feladatot jelenthet. Szamos tobbtenyezos dontesi problemaban az ember tobb dologgal kapcsolatban bizonytaIan kulonfele okok folytan (reszleges informaciok, szubjektiv bizonytalankodas stb), Ha peldaul az A, alternativa Ej ertekelesi tenyezo szerinti ertekeleseben az eij mennyiseg bizonytalan, de a valoszinuseg-eloszlasat meg tudjuk allapitani, akkor az A, alternativa eredmenye egy tobbvaltozos valoszintisegeloszlas Iesz az m dimenzi6s ertekelesi tenyezo terben. Ha meg az idotenyezot is figyelembe vesszi.ik, akkor tobbvaltozos sztochasztikus folyamatrol lesz sz6.

13. A kozossegi kihatasok problemaja is nagyon jelentos lehet. Egyes dontesek kovetkezmenyei bizonyos csoportok, kozossegek szarnara elonyosek, masok szamara viszont hatranyosak. (Gondoljunk itt peldaul az epuletszanalasi dontesekre, vagy peldaul a vallalat szamara elonyos, de makrogazdasagi szempontb61 hatranyos vallalati dontesek ismert eseteire.) A dontesek kovetkezmenyeinek gondos merlegelesevel kell figyelembe venni ezeket az ellentetes iranyu utilitasokat. A tobbtenyezos donteseknel i1y m6don a meltanyossag kerdese is felmerul: kinek mennyi elonye es kinek mennyi hatranya szarmazik a dentesbol.

6.7.2. Az ERTEKELESI TENYEZOK UTILITA.SA.NAK MEGHATA.ROZA.SI MODSZEREI

Az ertekelesi tenyezok utilitasanak meghatarozasara es az utilitas meresere a szakirodalomban szamos m6dszert talalhatunk,

Ezeknek a modszereknek a tobbsege a klasszikus pszichofizikai modszerek kozvetlen kiterjesztesebol szarrnazik, egyesek viszont a preferencia- es utilitaselrnelet szulottei. A modszerekkel kapcsolatban harem lenyeges kerdesre adunk valaszt,

1. Milyen m6dszerek vannak?

2. Milyen kulonbsegek vannak az egyes modszerek kozott?

3. Melyik modszert kell valasztanunk egy adott utilitasmegallapitasi problema eseteben?

6. Az irlmyltiis, mint menedzsment funkcio

144~------------------------------------------

Az ertekelesi tenyezok utilitasanak meghatarozasara szolgalo mcdszerek ot CSOportba sorolhat6k es ezeket a kovetkezokben roviden jellemezzUk.

a.) Rangmodszerek

A rangm6dszerekben az ertekelesi tenyezoket rangsorba allitjak ,a legpreferalta~~ ertekelesi tenyezoto] a legkevesbe preferaltig, majd ezekhez ~:eghatar~zott k.on;enclo szerint rangszamokat rendelnek. A legelterjedtebb konvencio az elso n telmesz~tes szam hozzarendelese ("sorszamozas"). Eljarastechnikailag a koz~e~len ~~ngso~olas a legegyszeriibb es legelteljedtebb. Hatran~a, .h~gy l~em kapunk ~~lvllagosltast a la~gs~rolast vegz6 rangsorolasi kovetkezetlensegelrol, rnivel ezek a kozvetlen ra,n~sor~l,a~n~1 rejtve maradnak. Ezert igenyesebb vizsgalatokban a pares i:isszehasonhtas eljarasat

hasznaljak,

Ekkor valamennyi ertekelesi tenyezot az osszes tobbivel parba allitjak ~s ~z ~tilit,a~ meghatarozoja minden egyes par eseten eldonti, l:o~ az ado~, parban m~ly)k er~ekeLes.1 tenyezot preferalja. Ezutan a preferencia-gyakonsagok alaPJ~n ~eghatarozh~to, ~ SOlrend, s egyuttal fontos felvilagositast kapunk a dontesh.ozo l~ovetkez~~ess~ge~ 01. ,A_ paras osszehasonlitas hatranya, hogy a parok szama kombinatorikusan no az elteke~esl tenyezok szamanak novekedesevel, es ez 15 ertekelesi tenyezo felett mar gyakorlatIlag

roppant nehezkesse teszi az eljarast.

A rangmodszerek egysze'rllsege es a koznapi eletben valo ~akori elOfo!.·dulasa folytim szamos donteshozo szamara vonzova teszi . ezeket a mo~sze):e~e:. Oru~ag~.k~.a)~ hasznalva nem kapunk informaciot a rangsorrendbe allitott ertekelesl, tenye~ok kozotti intervallumokr61, vagyis az ertekelesi tenyezok lItilitisa~a~ ~agyo~a~1Yos ertelemben vett mertekerol. Ezert elsosorban a pszichometria kozvetitesevel eljarasokat dolgoztak ki a rangsorolt ertekelesi tenyezok kozotti intervallumok j6 be~slesere. A ,r~ngm?dsz~rek egyebkent a matematikai statisztikaban elonyos gyak?r1att .~lkalmaz~sl f~ltetelel1~ kovetkeztebenujabban erosen eloterbe kerultek, es valoban .101 hasznalhatok hazai

korulmenyeink kozott is.

b.) Kateg6ria m6dszerek

A kateg6ria m6dszerek az ertekelesi tenyezoket l~ogzit~tt sza~u d~szkl:et kategoriakba soroljak. Kategoriaba val6 sorolas peldaul az iskolai osztalyozas n,al.unk ~10nos otkategorias rendszere (jeles, j6, kozepes, elegseges, elegtelen), A_ k~teg?1:1a ~10ds~~rekkel ugyancsak kozellto szamszerii ertekeket kapunk. az .. ertekelesi ~enye~ok utilitasarol. Mikent a rangm6dszerek, a kateg6ria m6dszere~ IS konnyen, h~sznalhato~ a gyakarlatban, es sokszor elegend6ek a sz6ban forg6 pro~~ema megol~a:ah,oz has~nalt modellekhez. A kateg6ria rnodszereket szeles korben .10 gyakorlati ervenye,sse.gge~ hasznaljak peldaul az elelmiszerek erzekszervi min6sitese?en, ~e alkalma~z~~ Iran problemak eseteben - tobbek kozott - munkakori berbesorolasoknal, munkakori erteke-

leseknel stb.

6. Az irdnyitas, mint menedzsment funkcio

-----------------------------------------------~145

c.) Direkt modszerek

A direkt m6dszerekkel kozvetlenul rendelunk szamertekeket az ertekelesi tenyezokhoz olyan m6don, hogy ezek a szamertekek kifejezzek az ertekelesi tenyezok utilitasat. Mivel az utilitas merese legfeljebb intervallum skalan tortenhet es ez a skala relativ, ezert a direkt m6dszerek hasznalatahoz meg kelt adni a viszonyitasi pontokat. A gyakorlatban ket valtozat alakult ki. Az egyik ket viszonyitasi pontot hasznal, megpedig az utilitasmero skala ket vegpontjat, s ez Jeggyakrabban 0 es 100. Ezt a valtozatot a magyar gyakorlatban is hasznaljak peldaul az ertekelemzesben,

A szimulacios Kahne-fele modellben - melynek hazai sikeres alkalmazasai is vannak - a ket vegpont 0 es 10.

Az egyetlen viszonyitasi pontot hasznalo valtozatban tulajdonkeppen az utilitasok aranyait hatarozza meg a donteshozo, nem pedig 'az intervallumokat, mint a ket viszo-

nyitasi pontos valtozat eseteben, .

A direkt modszerek hasznalata egyszeniseguk folytan ugyancsak nepszeni. Magyarorszagon a mar emlitett Kahne-fele modellben, tovabba a KIP A m6dszer egyes eljarasi lepeseiben is hasznaljak.

d.) Szereucsejatek modszerek

A szerencsejatek (gamble) elnevezes Neumann Janostol szarmazik es a jatekelmeletben pontos definicioja van. Noha a magyar elnevezes mellekjelentese folytan nem tulsagosan "szerencses", a szerencsejatek m6dszerek elmeleti megalapozottsaga a legerosebb. Szerencsejatek minden kockazatos vallalkozas a vallalkozas sz6 legaltalanosabb ertelmeben. A szerencsejatek m6dszerek a kockazatot es a bizonytalansagot expliciten veszik figyelembe. A donteshozo egy j6l definialt szerencsejatek es ennek ugynevezett biztos egyenerteke kozott dont, majd dontesebol a Neumann-Morgenstern-fele kardinalis utilitaselmelet alapjan kiszamithato a szerencsejatekban szereplo dolgok vagy esemenyek (esetUnkben ertekelesi tenyezok) utilitasa. A szerencsejatek modszerek alkalmazasanak a donteshozoval kapcsolatban szigoru feltetelei varinak, ugyanis ki kell elegitenie a Neumann-Morgenstern-fele racionalitasi kriteriumokat, s ezek az empirikus vizsgalatok saran tul szigoruaknak bizonyultak. Masszoval a NeumannMorgenstern-fele racionalitas szerint viszonylag keyes ember bizonyul racionalisnak.

e.) Indifferencia modszerek

Az indifferencia m6dszerekkel ket tenyezo egyuttesen ertekelheto. Ebben az esetben a ket ertekelesi tenyezo kulonbozo aranyu kombinaciobol keszitett ket par kozotti

J

6. Az tranyiuis, mint menedzsmenljunkci6

146~--------------------------------------------------

indifferencia alapjan hatarozzak meg az ertekelesi tenyezok utilitasat (MacCrimmonToda, 1969). Az indifferencia modszerek a nemzetkozi gyakorlatban is ritkan hasznalatosak, noha csak ezekkel a m6dszerekkel allapithato meg kozvetlenUl az egymastol nem ftiggetlen ertekelesi tenyezok utilitasa. Az indifferencia modszerek hazai alkalma-

zasairol nines tudomasunk.

6.7.3. A MonSZEREK OSSZEHASONLITAsA

Az attekintoen vazolt ot m6dszercsoportot negy szempontbol hasonlitjuk ossze.

1. Az ertekelesi tenyezok jellege szerint. Itt a kockazat es bizonytalansag, a diszkret, illetve folytonos jel1eg, a ftiggetlenseg es a monotonitas szerint tekintjtik az egyes m6dszercsoportokat. Ha peldaul a kockazatot vagy bizonytalansagot expliciten figyelembe kell vennunk az eltekelesitenyez6knel, akkor csak a szerencsejatek modszereket vagy a direkt m6dszerek kozul a Kahne-felet hasznalhatjuk.

2. A donteshozo es a m6dszerek viszonya szerint. Itt a donteshozo reszer61 sztikseges valasz jelleget, a modszer bonyolultsaga, a modszer hasznalatahoz szukseges kepzest, a modszernek a d6nteshoz6 reszerol valo elfogadhatosagat, a modszer kulso

ervenyesseget es idoigenyet tekintjuk.

(Megjegyezztik, hogy az ervenyesseg [validitas] a metodol6gia ujabb fogalma.

A verifikalison tulmenoen a gyakorlati helytallosagot. a gyakorlattal val6 egybevagas merteketjelenti. Szemiotikai kifejezesekkel elve azt mondhatjuk, hogya verifikalas a szemantikai reteghez tartozik, a validitas viszont a pragmatikaihoz. A ktils6 ervenyesseg - az angol szakkifejezessel: face validity - a gyakorlattal vale lathato egyezest jelenti. Amikor gyakorl6 szakembereink egy modszerrol azt mondjak, hogy "gyakoriatilag alkalmazhat6", akkor ezen altalaban a m6dszer ktils6

ervenyesseget ertik.)

3. Az eredmenyek szerint. Ez az osszehasonlitasi szempont az eredmenyek meghatarozasahoz szukseges adatfeldolgozasi igeny es az eredmenyek szamszerusitesenek

jellege szerint minositi a m6dszereket.

4. Az altalanos jellegu szempontok a m6dszerek hasznalatahoz szukseges gyakorlat es tapasztalat, valamint a modszerek rugalmassaga szerint (a ki.ilonbOz6 helyzetekhez es donteshoz6khoz va16 adaptalhatosaganak foka) minositi a m6dszereket.

A 6.3. tablazatban tuntetjuk fel a fenti szempontok szerinti osszehasonlitasok eredmenyeit.

C'i:I II) 'C'i:I

::

s:: o II) C'i:I oJ:

CI) N III II) :0

..liI:

CI) ... CI) N II)

"C '0

E

c;: m ;:.

E <ll C

II) o C

~

.E

c;: (I) 01

C

.8

N II)

'~

II) <0

C ~ .~

l3 .5

C

E <ll C

E

<ll C

'o:'"""NM~U1r.ci NNNNNN

~

C 'c

C .~

N II) '0 c

!!!

==

~

'Q)

E '-": <::I

ID

N II)

E

'm N [/)

E (I) C

]1

.(1) [/)

,ill E

Ig

C

...... ~2 (I) Q)

~l~~ ~

._ 0

U!(I) -0'01>

'm .- .:.: 10:

oCOIDccc

°l~ ""1~lglg gj"Jgmlglg

..oc:::mcc:c

C <ll .~

E Q) C

II)

'Q),

;:.

~

C o » OJ m C

[/)

.Q) 1 >-

~ Ig

"" c

C <ll

.2'

E Q) C

[/) '<ll ;:. Q)

"" C

o » 01 m C

...:

6. Az irdnyluis, mini menedzsment funkcio

148~------------------------------------------------

A kozolt m6dszercsoportokba sok specialis valtozat tartozik. Belathato, hogy pszicho16giai ertekek meghatarozasarol leven sz6, az egyes konkret m6dszerek heurisztikus elemeket is szuksegkeppen tartalmaznak. Ennek kovetkezmenye az is, hogy a kapott eredmenyek altalaban nem ftiggetlenek a hasznalt m6dszeltal. Keves osszehasonllt6 vizsgalatot vegeztek ebbol a szempontb61. Bartlett hat konkret m6dszert hasonlitott ossze a rangm6dszerek, kategoria m6dszerek es direkt modszerek korebol es altalaban szoros korrelaciot talalt az eredmenyek kozott (Bartlett, 1960). A kulfoldi osszehasonlito vizsgalatok mesterseges kiserleti korulmenyek kozott folytak. Hazai osszehasonlito vizsgalatok kozul eppen ezert figyelemre melto, hogy tenyleges ipari kortilmenyek kozott a paras osszehasonlitas modszerevel kapott eredmenyeket osszehasoulttva a Kahne-fele modszerrel kapott eredmenyekkel, 31 donteshozo eseteben az aggregalt egyeni eredmenyek kozotti korrelacio 98% volt.

6.7.4. UTILITAs MODELLEK

Az utilitas meghataroz6, modellek k6t fo csoportba sorolhat6k. A!-.xw~ csoportba azok a modell tal~amelyek vfl-lamyJ.l yi 6rtee16s·_t~~zyrin i e ·e.9~eny1; age:e~~m~e ott 3lz alt~rn~tf~a~ti..li.t§h~z s:s.am~ek~ ren~eln~ek. Ezt a mOd~llcsoportot szamszertisfto l11odellcsoportnak evez uk, (Az angol szakkifejezes: scormg models, Is'tn ·.egyezzUk, hogy a scoring magyar megfelelojekent olykor a "pontozas'' sz6t is hasznaljak es Igy a scoring models pontozasos modellekkent is fordithato.) A ~i~ _:_s0p'0~Ea a s:ur~~lOd:lIek (s~reening ~nodels), tartoznak, an~el~e~ ~!~ri~. az alternatlvat a toyah 1 vlz.s.~atokbol> amelyik nem er el valamelyik ertekelesi tenye-

----~ ---

ia szemp_onijao61 egy.meghatarozott szintet. A s~:nse' sit6od.e1l0k._1o~bJ>~ ~ont ~

tok az a itive~m\lIflp1.· cativ modellek csoportjara, s az ,~_i.\L nodelleken belli I ismet tovltbbi harom.alcso rto-t ku .: boztetunk meg. A szur6 modellernulcsoportja

t""\.._/' '-.......__ - ,

a lexikografikus es a megbizhatosagi vagy minosegellenerzo modellek. A

h::xikografikliS::moael1ek. szimID~trikusak._v..agx aszimmetrikusak leheinek.

---=--' - - - - --

A 6.9. abra az utilitas modellek elobb vazolt taxonomiajat mutatja ..

A 6.9. abra additiv modelljeinek formalis megfogalmazasa a modell tipusanak val6ban a formajat mutatja. A jelolesek: U jelenti egy alternativa totalis utilitasat, x, jelenti az i-edik ertekelesi tenyezo szempontjib6l az alternativa szamerteket, u/x/ jelenti az Xi utilitasat, b, az egyenlet parametereit jelenti, bo konstans.

6.7.4.1. SZAMszERUSiT6 MODELLEK

A szamszenisito modellek k6zUI az additiv modellek kom enzi16 jellegiiekabban az ertelemben, hogy egyik ertekelesi tenyezo utilitasanak novekedese kompenzalhatja

_- _-- -

6. Az iranyltas, mint menedzsment funkcio

--------------------------------~--------~149

~ ma.~ik e~,eke.l~s! tenyezo u~litas~mtk.--r;;.sQkkeu~sej. Igy peldaul c:g)' kenyelmesebb a~ (novekvo uh~ta~)_kompenzalhatJa azt, hogy dragabb (csokkeno utilitas).

1. Utllitas modellek

1.2. Szuro modellek

1.1. Szamszerusito modellek

~~~ 1.1.1.

Additiv modellek

1.1.2. Multi· likativ modellek

/~~-.

1.2.1.

t.exlkografikus modellek

1L·I.1n·e1a:1r/l:s add.I_~L:1'1'2' r-1-'.1=.1-.3~.--~---' 1.2.1.1. ~1-.2::::.1-.-2-. --

inearls ad- Linearis addl- Szimmetri- Aszlrn-

tiv modellek ditfv kol- tiv fiiggve- kus metrikus

csonhatasok nyekkel

U =b() + Ib,f(xi)

U =bol1 x;'

i=)

1=1

/I

ti-», + Ib,x1

i==1

"

U=bo + ~)iXI +

i~1

+ Ibux;xj i * j IJ=1

aho/pl. /(X,)= X,2 /(x/ ) = Jogx, j{Xi) = U(XI )

6.9. abra UtUitas modellek taxonomlaja

1.2.2. Megbizhat6sagi vagy mlnesegellenorzo modellek

Az 1.1.1.1 linearis additiv modell a szamszenisito modellek legegyszerubb tipusa abban az ertelemben, hogy Xi az ertekelesi tenyezok naturalis merteket jelenti. Az 1.1.1.2 modell valamivel bonyolultabb, mivel az ertekelesi tenyezok kozotti kolcsonhatasokat is figyelembe veszi. Az 1.1.1.3 modell a leggyakrabban vizsgalt es hasznalt modelltipus. A modell eseteben megkulonboztetjuk azokat az eseteket, amelyekben az egyes ertekelesi tenyezok utilitasat is figyelembe vesszi.ik, es azokat az eseteket, ahol csak az ertekelesi tenyezok termeszetes mertekeit tekintjuk,

6. Az iranyil<:is, mint menedzsment funkcio

150~-----------------------------------------------

Erdemes megjegyezntink, hogy az additiv modellek neha olyankor is hasznalhatok, ha a kockazat explicitasa lenyeges, Ilyen esetekben a dontesi helyzet lenyegeben egy szerencsejatek (gamble). Mindegyik alternatfva additiv modellkent fejezheto ki. Ha peldaul egy alternativanak ket lehetseges eredmenye van, akkor ennek utilitas mcdell-

je: U = P1U(XI) + P2U(X2)

ahol a P egyutthatok vagy objektiv (a ktils6 donteselemzo altai meghatarozott) vagy szubjektiv (a donteshozo altai becsult) valoszfnusegek, Xi es Pi a szerencsejatek ertekelesi tenyezoit foglaljak magukba. Az u(x;) a szerencsejatek lehetseges eredmenyeinek utilitasait jelenti. Ebben az esetben ha a p egyutthatok a donteshozo szamara adva vanoak, akkor a modellt a varhato utilitas modelljenek nevezzuk, ha viszont a donteshozo sajat maga becsuli a P ertekeket, akkor a mode lit a szubjektiv varhato utilitas rnodelljenek hivjuk.

A dontesi faval val6 donteselemzesi iranyzatban ugyancsak additiv modelleket hasznalnak.

'A·Jill!lliRlikatlv modellek~kev~s...b...UQffiP~nzaI6 jellegiiek, mint az additivek abban az ertelemben, hogy az egyik ertekelesi t~nyez6 utilitasanak novekedese nem kornpenzalja a masik ertekelesi tenyez6 utilitasanak csokkeneset. Ezenkivul a rmiltiplikativ modellek'totalis utilitasa erzekenyebb az egyes ertekelesi tenyezok utilitasainak valtozasara, Igy peldaul tiz egyenl6 sulyu ertekelesi tenyezo eseteben egyik ertekelesi tenyez6 utilitasanak 10%-kal val6 csokkenese az alternativa total is utilitasat 1 %-kal csokkenti a linearis additiv modellel, de a multiplikativ modell (1.1.2.) olyan linearis additiv fuggvenyes modellnek (1.1.1.3.) is tekintheto, melyben f(x;) = logf(Xi) ..

A multiplikativ modelleknek szarnos valtozatat dolgoztak ki.

6.7.4.2. SZURO-MODELLEK

A szurc-modellek nem szamszenisitik az alternatlvak totalis utilitasat, hanem az alternativak halmaza zun ,_jtZ~~ A' sztiro-mcdellek kerdessorozatokbanro. 'galmaz6-dncilC meg, peldaul a kovetkezokben:

1. Az alternativa rendelkezik-e egy bizonyos tulajdousaggal?

2. Az alternativa rendelkezik-e egy bizonyos tulajdonsag valamilyen adott szintjevel?

3. Az alternativa rendelkezik-e egy bizonyos tulajdonsag utilitasanak valamilyen adott szintjevel?

A sziiro-mod~ szimmetrikusak, ha mindegyik altemativat az ertekelesi tenyezok az..onos~je szerint minositenek e~J~!llmet~u~k, ha az ertekele~k

sorrendje min egyik alternatlva eseteben kiilenl5bz6. ./

6. Az iranyltas, mint menedzslllenljunkci6

-------------------------------------------~151

~ lexik~grafikus modellekben az ertekelesi tenyezok sorrendjet, ezek relativ fontossaga hatarozza meg.

, Egr I~ny ~~on, gon~?lkoz.ik, l;ogyan va~asszon udvarl6i kozul. Tetelezzuk fel, hogy l1~gy er t~~ele~l ten~ezot t;kll1,t es ezek. utilitasanak rangsorat is megallapitja, es ez a ~o~etk:z? ,muv~!tseg, egeszseg, anyagi helyzet, ktilso megjelenes. Ezutan mindegyik ertekelesi tenyezore felallit egy skalat:

Miiveltseg 3- nagyonj6

Egeszseg

2- j6
1- rossz
3- nagyonj6
2- jo
1- rossz
5- nagyon gazdag
4- gazdag
3- jomodu
2- szereny anyagi helyzet
]- szegeny
4- nagyon csinos
3- csinos
2- nem vonz6 Anyagi helyzet

Kiilso megjelenes

1- csunya

A lexikografikus modell szerint, ha a lanynak ket udvarl6ja van:

AI es A2 es ezek ertekelese

AI = (2,2,4,1)

es

A2= (1,2,3,3)

akkor lexikografikus modell szerint a Iany Aj-et fogja valasztani.

.A lexikografikus modellek gyenge pontjaira nem nehez rajonnunk: mind az ertekele~I. t~ny~z6.~ utilitasanak; mi~d, pedig az alternativak egyes ertekelesi tenyezok szerinti utilitasszintjenek meghatarozasaban a sorrendi skalat (rangsorolast) hasznaljak.

, A ~z~r6-mo~eJlek egyik el:dekes valfaja ugyan nern szerepel explicit formaban, de jelentosege annal nagyobb, mivel egy nagyon gyakori intuitiv dontesi folyamatot II' Ie s ez a mar korabban rnegernlitett kielegit6 dontesek modellje. Ennek a modellnek a h~sznal~ta soran mindjart az elsa alternatfvat megvizsgaljak abbol a szempontbol hogy

kielegfti-e valamennyi kriteriumot. '

6. Az tranyitas, mint menedzsmentfunkclo

152~-----------------------------------------

Ha igen, akkor elfogadjak megvaI6sitasr?, es tova?b! .al~ernativik k~re.~e~~tal es vizsgilatit61 eltekintenek. Ha az elsa alternativa nem eleg~tl, ~I valamen~y~ k~l:enul~ot,

kk . kovetkezat veszik sorra egeszen addig, amig a kntenumokat kielegtto alterna~ivi~l:eg nem taliljak. Itt hangstdyoznikell, hogy nem vizsgil~i~ _vegig az alternati~!ik halmazat, hanem az elsot amelyik kielegiti a megszabott kntenumokat, elfo.~adJ~k. Lehetseges tehat, hogy a nem vizsgalt alternativak kozott van. OI,y~l1" (e~~tI~g. tobb IS), amelyik jobb mint a valasztott alternativa. Ez azonban a .kl~l~g~to d,ontesl mo~ellt (vagy szabalyt) hasznalo donteshoz6t nem erdekli, leven a klelegltesre es nern optima-

lizalasra beallitodva.

A kielegito dontesek modelljebol vezetheto le az ~gyne~e~ett k~n~l~nkti~ d?ntesi modell (szabaly). E szerint az ertekelesi tenyezok mll1degYlk~re kntenum ertekeket hatarozunk meg, es ezeket a valasztott alternativinak el kell ernie vagy m~g,k~11 haladnia. Ha egy alternativa nern felel meg enn~k a kri~erium~la~, ,a~kor ezt ~lz,aIJuk az alternativak kozul, Az eljarast addig folytatjuk, amrg a kielegito alternativat meg nem

talaljuk.

A diszjunktfv dontesi modell (szabaly) tulajdon~epFen, a. k~njun~tiv fordit?ttja. Itt ugyancsak kriterium-ertekeket hatarozunk meg az ertekelesi tenyezokre. A .valas.z:o~ alternativanak legalabb egy ertekelesi tenyezo ~e~inte~e?e~l job?,nak ke1l1e~,Jll ,a knt.~r~umertekeknel. A tobbi alternauva valamennyi ertekelesi tenyezo szempontJabol a krite-

riumertekektol rosszabb vagy ezekkel egyenlo lehet.

A dominancia modellje szerint azt az alternativat kell vilasztani, amelyik le~ali?b egy ertekelesi tenyezo tekinteteben jobb a tobbinel es nem rosszabb mint a tobbi a fennmarad6 ertekelesi tenyezok tekinteteben.

Vannak olyan dontesi belyzetek, melyekben nem tudunk dbnteni a" kO~lju,nktivdiszjunktiv illetve dominancia modell alapjan, Ne~~iI~ pel~aul a k~~e~ke~o ~eJdat. .~et alternativank harem ertekelesi tenyezc szempontJabol tekmtett utilitasai szamszeruen

az alabbiak:

AI'" (5,5,10)

A2 '" (10,5,5)

Ebben a helyzetben nem tudunk donteni a dominancia ala~jan, mert igaz ugya~, hogy az A2 az elso ertekelesi tenyezo szempontjabcl jobb mint Ab• ~e. a ~ar~nadlk szempontjabol viszont rosszabb, Ha most a konjunktiv modellhez a krltemll~elteke~et

., r 1'" "I" vagy kisebb mint

abban hatarozzuk meg, hogy valamennyi erteke est tenyezo egyen 0 ., . r

5, akkor ennek alapjan nem zarhatjuk ki egyik alternati~at sem: ~a a dlSZJu~ktlv ~odellhez a kriteriumertekeket egyenlo vagy nagyobb mint 10 ertekben szabjuk m g,

akkor ugyancsak nem tudunk donteni.

Itt kell ramutatuunk arra, bogy ~ szuro-modellek. alapformai~ak kon~binal~sitb61 uJI dontesi model1ek szarmaztathat6k. Igy peldaul a lexlkografikus es a konJunkt,lv m~de

k bi 'I" k tekintheto a Tversky-fele empirikus kiserletekkel ervenyesltett, om rna asana . . , . . ",., "k

szempont szerinti kizaras (elimination by as~ect) 1~10de,~lJe:. Itt az ertekelesl te~ye~?si fontossagi (utilitasi) sorrendjenek meghatarozasa utan eloszor a legfontosabb erteke e

6. Az iranyitas, mint menedzsment funkcio

-------------------------------------------------~153

tenyezore rnegallapitott konjunktiv kriterium szempontjabol vizsgaljak vegig az alternativakat es kizarjak azokat, amelyek nem felelnek meg a kriteriumnak, Ezutan az ertekelesi tenyezok lexikografikus tovabbi sorrendjeben rnegismetlik az eljarast,

A sziiro modellek, dontesi szabaly formajaban, gyakran szerepelnek a minosegellenorzes (quality control) es a megbizhatosagi problemak elmeleteben es gyakorlataban. A minosegellenorzesnek kulonosen az ugynevezett atveteli minosegellenorzes neven ismert reszeben, a valogatasi problernak megoldasaban, de a gyartaskozi minesegellenorzesnek ismert fejezeteben is. A minosegellenorzesi es megbizhatosagi sziiromodellek jellemzoje, hogy az ertekelesi tenyezok szerinti sztiresben valoszimisegi- es koltsegmegfontolasok is szerepet jatszanak, (A minosegellenorzesben az ertekelesi tenyezok fogalmanak a minosegi jellemzo ill. megbizhatosagi jellernzo fogalrna felel meg, az alternatlvak a szoban forgo termekek, szolgaltatasok). A minosegellencrzes szuromodelljeivel kiterjedt szakirodalom foglalkozik.

6.7.4.3. A MODELLEKOSSZEHASONLiTAsA Its MEGvALASZTAsA

Az utilitas modellek - melyeket tulajdonkeppen mar dontesi modelleknek is nevezhetnenk - ket fo csoportjanak, a~o es ~i.9\sz_£r~ modelleknek osszeveteseben elsokent azt a tudomanyosan igazolt es gyakorlatilag ervenyes tenyt kel1 figyelernbe venntink, hogy sziira modellek, osztonos vagy tudatos hasznalattal, mindig szerepe1nek a tobbten ezos .. tesi__bel)'ze~k valamelyik fazisa an, arm! yen jellegii Iegyen is a szoban forgo dontesi problema, aka; koznapi, akar tudornanyos vagy ipari tobbtenyezos dontesi esetrol Iegyen sz6.

A dontesek pszichologiai kerdeseivel foglalkozo kutat6k szellemes modszereket dolgoztak ki annak kideritesere, hogy a tobbtenyezos dontesi helyzetekben milyen modelleket hasznalnak az emberek. Megallapitottak, hogy a szuro modeHe valame!.Y~ valfaj~t rninc!_ig hasznaljak, sot lehetseges az is, hogy igen sokszor csaknem kizarolagosan ezeket hasznaljak (peldaul a mindennapos vasarlasi donteseikben).

Ez a teny termeszetesen a koznapi emberi esemenyek eles szemu megfigyeloje elott eddig ismert volt. Kevesbe gondolunk azonban arra, hogy az igenyes denteselokeszttesek soran, peldaul valamilyen matematikai dontesi modell alkalmazasakor is hasznalunk szuramodelleket. Igy peldaul az alternativak halrnazanak meghatarozasaban, vagy maganak a dontesi modeUnek megvalasztasaban is.

A kovetkezokben nagyon roviden osszefoglaljuk a tobbtenyezos dontesekben hasznalt modeIlekre vonatkoz6 altalanos ervenyti dontespszichologiai megallapitasokat.

1. A dontesi helyzetben a dcnteshozo ktllonbozd dontesi modelleket hasznalhat egymast koveto sorrendben.

2. A kttlonbozo dontesi modellek hasznalata ki.il6nb6zo merteku kognitiv (szellerni) energiat, raforditast igenyel es a modellek egy ilyen skala menten is ren-

6. Az iranyitas, mint menedzsment funkcio

154~----------------------------------------------

dezhetok. Ebben az ertelemben ~ szur6 modellek kisebb szellemi niforditas~vannak, pint a sz'n~es mindket csoporton beluljs felallit~to iovabbi son·end.

3. Ha a donteshozo az adott dontesi helyzetben a raforditando szellemi, gondolkodasi munkat minimalizalni kivanja, akkor eloszor az egyszerubb modellekkel probalkozik, mielott a bonyolultabbakhoz fordulna.

4. Elofordul, bogy az egyszenibb modellel nem tud donteni s ekkor egy "masodlagos" dontesi helyzetbe kerul: vagy bonyolu1tabb model1hez fordul, ennek megfeleloen nagyobb szellemi energiaraforditassal, vagy az egyszerubbekkel probalkozik, kockaztatva, hogy nem tud gyorsan donteni.

5. A dontesi problema fontossaga noveli a donteshozo haj landosagat arra, hogy komplexebb es teljesebb modelleket hasznaljon.

6. A komplex dontesi problema megoldasanak szubjektiv akadalyai (melyeket az ilyesfele kijelentesek ttikroznek: "nagyon bonyolult problema ez, nehez benne donteni ") a donteshozot olyan heurisztikak hasznalatara kesztetheti, mint peldaul "dents a szakerto (esetleg donteselokeszito) javaslata szerint", "donts ugy, ahogy hasonlo esetekben szoktal" vagy "dents a helyi szokasok vagy kulturalis vagy etikai stb. normak szerint." llyen esetekben a dontesi problema osztalyozasi vagy hasonlosagi problemava alakul at.

A pszichologusok szeleskoru vizsgalatokat vegeztek a kulonbozo modellek hasznalati sorrendjeben esetleg meglevo torvenyszerusegek pontosabb meghatarozasara. Igazolt es meggy6z6 eredmenyek azonban meg nincsenek. Amit eddig ki lehetett mutatni az az, hogy a dentes! fo~.?.uresLfazissal kezdodik, ahol tobbnyire a konjiinktiv modellt hasznaljak. Az ezt koveto fazisokban kulonbozo modelleket hasznalhatnak. Amennyiben ezek fokent tovabbi SzUr6 modeUek, akkor a vizsgalatok szerint lexikografikus modellek kulonfele valfajai dorninalnak.

Az amerikai hadsereg tarsadalomtudomanvi kutatointezeteben vegeztek felmereseket annak meghatarozasara, hogy milyen konkret tenyezok hatarozzak meg a sikeres donteselemzest, donteselokeszftest. A kapott tenyezoket ot csoportba soroltak a csoportok es a csoporton beliili tenyezok fontossagi sorrendjeben (lexikografikus rendezes). Az eredmenyeket a 6.4. sz. tablazat mutatja.

A tablazatbeli eredmenyek szerint az tit tenyezocsoport k6zUl a legfontosabbak a dontesi problema tenyezoi. A tovabbi negy csoport a problema strukturalasara vonatkozik. Mivel az utilitast tekintjuk a dontes legfontosabb alapjanak, ezert a donteselemzes, donteselokeszites kozpontjaban voltakeppen ez all.

A strukturalas voltakeppen iterativ folyamat, melyet addig folytatunk, amig nem kapunk a donteshozo es a donteselemzo (d6ntese16keszit6) szempontjabol egyarant

kieleglto strukturat,

6. Az iranyltas, mint menedzsment funkcio

------------------------------------------~155

6.4. tablazat A donteselemzes, ddnteselokeszites kritikus tenyezoi (Iexikografikus fontossagi sorrendben)

.' .

OONTESIPROBLEMA,OONTESIHELYZET,CEL

Az eredrnenyek meqkivant pontossaqa es erzekenyseqe A dontesi modell

A dontesi problema merete A kockazat szerepe

Az. idotenyezo szerepe az eredmenyekben

Statikus vagy dinamikus dentes! helyzetrol van-e sz6? Normativ vagy leir6 szandekkal keszul-e az elernzes? A donteshozok szama

A rnuttbeli adatok hozzaferhetoseqs

A contest folyamat vagy az alternativak rnodellezesarol van-e sz6?

A OONTESELEMZ6, DONTESEL6KEsziTO Szakkepzettseqe, szakismerete Mennyire bizik a m6dszerben, modellben Mennyire ismeri a m6dszer1 (modellt)

A donteshozo es donteselernzo korabbi kapcsolatai A donteselemzo, donteselokeszlto rnotivacioja

ERTEKELESITENYEZ6K

Az. ertekelesi tenyezok szama

Az ertekelesi tenyezok fOggetlensege

Az. ertekelesi tenyezok utilitasanak monotonitasa Folytonos vagy diszkret ertekelesi tenyezokrol van-e sz6? Kifejezhet6k-e egyetlen dimenzi6ban?

Az ertekelesi tenyezok kOlonbozo szintjei kornbinalhatok-e?

A OONTESHOz6

Konnyen rneqerti-e a m6dszert, modell!

A dentes fontossaqa a donteshozo szarnara A donteshozotol igEmyelt inforrnaciok

A donteshozo altai raforditando id6 erteke

Elonyos lesz-e a donteshozo szarnara, ha explicltte teszi utilitasait es ertekrenojet?

A donteshozo kulturaltsaqa es nyelvezete

A M6oSZEREK, MODELLEK, ELJARASOK Ismert torzltasai

Alkalmazasuk koltseqei

KOIs6 ervenyessequk

Az alkalrnazasukhoz szukseqes kepzettseq t.ehetove teszik-e a visszacsatolast?

l.ehetove teszik-e az eredrnenyek ellenorzeset?

Kovetni tudjak-e az utilitasok valtozasait vagy ezek klserleti rnodosltasait?

6. Az irdnyluis, mint menedzsment funkcio

156~-----------------------------------------------

A 6.4. tablazatban foglalt tenyezok osszeallitasaban feltetel eztek, hogy a denteselemzo (donteselokeszito) es a donteshozo nem azonos, Ennek kovetkezmenye az, amire mar korabban is utaltunk, s amit a tablazat kritikus tenyezoi is mutatnak, hogy ha a donteshozo nem erti a donteselemzesben hasznalt m6dszerek es modellek lenyeget, vagy ugy veli, hogy a modell logikai strukturaja elter az 6 dontesi problemajanak logikai strukturajatol, avagy llgy erzi: a donteselokeszitesben, donteselemzesben betoltott szerepe lenyegtelen, mellekes, akkor az ilyen donteselokcszttes, donteselemzes aligha lesz sikeres. Ezert a modszerek es modellek megvalasztasaban ezeknek a donteshozo reszerol va16 elfogadhatosagat figyelembe keIl venni, tovabba a donteselemzesi, donteselokeszfto munkaba a donteshozot interaktiv medon, a donteselemzokkel, dontese16keszit6kkel vale kolcsonos kommunikacios kapcsolat reven be kel1 vonni,

A tablazatban felsorolt tenyezok vilagosan utalnak arra a korabban mar emJitett tenyre, hogy a modell (modszer) megvalasztasa is tobbteuyezos dontesi problemat jelent es kulonosen nagy fontossagu problernak eseteben a m6dszerekre, modellekre iranyulo dontesekben is j61 elokeszftetten, korttltekintoen kell eljarni.

7.FEJEZET

A VEZETES, MINT MENEDZSMENT FUNKCIO