6.

Az ircil1yitas, mint menedzsment funkcio

156<-------------------------------------------------

A 6.4. tablazatban foglalt tenyezok osszeallitasaban felteteleztek, hogy a donteselemzo (donteseI6keszit6) es a donteshozo nem azonos. Ennek kovetkezmenye az, amire mar korabban is utaltunk, s amit a tablazat kritikus tenyezoi is rnutatnak, hogy ha a donteshozo nem erti a donteselemzesben haszualt tn6dszerek es modellek lenycget, vagy ugy veli, hogy a modell logikai strukturaja elter az 6 dontesi problemajanak logikai strukturajatol, avagy ugy erzi: a donteselokeszitesben, donteselemzesben betoltott szerepe lenyegtelen, mellekes, akkor az ilyeu dontesel6k6szftes, donteselemzes aligha lesz sikcres, Ezert a modszerek es modellek megvalasztasaban ezeknek a donteshozo reszerol va16 elfogadhat6sagat figyelembe kell venni, tovabba a donteselemzesi, dontesel6keszitb munkaba a donteshozot interaktiv medon, a donteselemz6kkel, donteselbkeszit6kkel valo kolcsonos kommunikacios kapcsolat reven be kell vonni.

A tablazatban felsorolt tenyezok vilagosan utalnak arra a korabban mar emlitett tenyre, hogy a modell (modszer) megvalasztasa is tobbtenyezos dontesi problemat jelent es kulonosen nagy foutossagu problemak eseteben a m6dszerekre, modellekre iranyulo dontesekben is j6l elokeszitetten, korultekintoen kell eljarni.

7.FEJEZET

J

1')XXl •.

. pm... W;kt«1& ..... ;cm:wWp;;q.

A VEZETES, MINT MEN'EDZSMENT FUNKCIO

7. A vezetes, mini menedzsment funkcio

--------------------------------------------~159

A vezeto vezetesi (leadership) funkciojan belul kiemelt fontossagu a dolgoz6k motivalasa. A motivalas a vezeto szamara egy csabito, de ugyanakkor nagyon osszetett feladat.

./ A motivacio fogalmat tobb ertelernben is hasznalja a szakirodalom. A pszi holog] (!i meghatarozas szerint a motivacio az egyen olyan bel so tudati allapota:-;mely arra keszteti, hogy valamilyen m6don viselkedjek .

./ A YBe__te~~~~t~ sz~irodalo_ ban ~ motivalas vezetesi tevekenyseget jelent, amelynek soran a vezeto masokat olyan cselekvesekre kesztet, amik a szervezeti siinten elvart eredrnenyekre vezetnek. Ebben az osszefuggesben mondhatjuk azt, hogy a vezeto motivalja a munkatarsait,

./ A csablto szohasznalat magyarazata pedig az, ha ugyanis munkatarsainkat ra tudjuk venni arra, hogy ugyanannyi ido alatt tobbet teljesitsenek, akkor a berkoltsegeket csokkentettuk a szervezet teljesitmenyenek novelesevel egyidejuleg.

A motivacio fogalrnaval kapcsolatban szamos felreertessel talalkozhatunk. A motivacio az egyennel kapcsolatos kateg6ria, annak celjairol, torekveseirol sz61, nem pedig a szervezet celjairol, a szervezettel val6 azonosulasrol,

A motivacio nem egy adottsag, ami barhol, barmikor, barmilyen helyzetben rendelkezesre all. A motivacio szituaciofuggo kateg6ria.

A motivacio nem azonos a penzerzekenyseggel, a "bedobod a penzt es kijon a teljesitmeny" nezettel, Nem vitatva persze azt a tenyt, hogy a motivacio egyik fontos befolyasolo eszkoze eppen a penz.

Ebbe a kategoriaba tartoz6 masik fontos fogalom a kepesseg.

A kepesseg annak a lehetosege, hogy valamilyen eredmeny elerese erdekeben egymassal osszefuggo viselkedesi vagy gondolati tevekenyseg-egyuttest fejtsunk ki. A teljesitmenyhez tehat nem elegendo a motivaltsag, ahhoz megfelelo kepessegek IS szuksegesek.

A kepesseg es a motivacio - felfogasunk szerint - egyideju elofeltetele a teljesltmenynek.

7. A vezetes, mint menedzsmentfunkcio

160 4~---------------------------------------------

INPUT

MOKODTETES

OUTPUT


Egyeni tenyezok:
-egyeni kepessegek Telj esitmeny
-CSOpOlt hatasok .---
-kulturalis tenvezok
I Vezetoi iranyitas
pI. motivacios ~
I
strategiak
Szervezeti adottsagok:
-techno L6 gia L....- Elegedettseg
-szervezeti forma
-szervezesi karakterisztikak 7.1. abra. A motlvaclo es teljesltrneny modellje

Ha az input oldal egyeni jellemzoit tekintjuk, akkor az egyeni szuksegleteket es kepessegeket kell vizsgalnunk. Az egyen szukseglet strukturaja a szocializacios folyamatok eredmenyekent alakul ki, e1emei kolcsonhatasban allnak egymassal es a szervezeti jellemzokkel.

A vezetonek az egyenek kepessegbeli adottsagait is figyelembe kell vennie, amikor valamilyen motivacios strategiat valaszt. Ez azert is lenyeges, mert az egyeni teljesitmeny rendszerint kulonbozc tevekenysegek 6sszegekent adodik, es az azokhoz rendelheto kepessegek egyikeben erosebb, masikaban gyengebb lehet ugyanaz a

szemely.

A munkahelyi csoportnak rendszerint vannak teljesftmenynormai, amelyek meghatarozzak azt, hogy tagjai szamara mi minosul elfogadhat6 teljesitmenyszintnek. E csoportnormak koveteset a csoporthatas ki is kenyszerfti, bar e kenyszerek hatasa egyenenkent eltero lehet. A csoportnormak hatasa erosebb azokra az egy~nekr~, akiknek az ertekvalasztasai a csoportra jellemzohoz legkozelebb allnak, es akik szamara az engedelmesseg es fegyelem onmagaban is fontos ertek.

A vezetok tehat alapvetoen a technologiakat es az embereket valtoztathatjak meg a teljesltmeny fokozasa erdekeben, Az embereket erinto v~ltoztat~si .lehetosegeket reprezentaljak a vezetoi motivacios strategiak. Ezt ugy hatarozhatjuk meg, mint .a~ emberiinput tenyezok megvaltoztatasara iranyulo kiserlet az adott technolcgiai feltetelrendszer kozepette, amely a szervezeti teljesitmenyek javitasat celozza az egyeni motivaciok fokozasa altal.

7. A vezetes, mint menedzsment funkcio

--------------------------------------------~161

Az output oldal ket tenyezoje a teljesitrneny es a megelegedettseg. Mindketto a munkahoz kapcsol6d6 erofeszitesek eredmenyekent ertelmezheto. A teljesitmenyek kiilonbozo szintjei mennyisegi es minosegi szempontok, valamint szubjektiv vezetoi megiteles segitsegevel tobbfelekeppen hatarozhatjuk meg. Ugyanaz a teljesitrnenyszint az egyik ember eseteben kivalonak minosulhet, mig egy masik eseteben elfogadhatatlannak.

Amikor egy feladatra iranyulo erofeszites eredmenyekent Ietrehozunk valamit, egyarant erezhetunk elegedettseget es elegedetlenseget. Ha a feladat ertelmes es fontos volt szamunkra, akkor sikeres vegrehajtasa elegedettseget valt ki. Ehhez persze olyan jutalmak is hozzajarulhatnak, mint a premium, a fizetesemeles, vagy az eloleptetes,

A motivacio - tekintettel arra, hogy a kutat6kat es menedzsereket is elenken foglalkoztat6 kategoriarol van szo - lenyegenek es rmikodesenek bemutatasara szamos elmelet szuletett.

A motivacioelmeletek kiserletet tesznek arra, hogy megmagyarazzak miert eppen ugy viselkedtek az em berek, ahogy viselkedtek.

~ motivacio elmeleteit ket nagy csoportba szokas sorolni:

./ _E:gyfel61 a motivacio azt jelenti, hogy a munkatarsaknak erezniuk kell, hogy szemely szerint is nyertek valamit tevekenyseguk eredmenyekent, Az nem eleg,

.~ hogy egy feladat vegrehajtasa a szervezet jolete szempontjabol fontos, ahhoz, hogy serkentoen hassanak, a vezetoknek azt is el kell erni, hogy a feladat vegrehajtasa a munkatars szernelyes jolete szernpontjabol is fontos legyen. Azokat az elmeleteket, amelyek azt tarjak fel, hogy mit akarnak a munkavallalok, mire van szukseguk, s ezert milyen vezetoi eszkozokhoz nyulhatnak a vezetok munkatarsaik serkentesere a motivacio tartalomelmeleteinek nevezzuk. A tartalomelmeletek tehat az oksagi osszefuggesekre koncentralnak.

./ Masfelol a motivacio a munkatarsak cselekvesenek megfelelo iranyitasat, tereleset jelenti: ennek folyomanyakent a munkatarsak megtanuljak, mit mikor es hogyan kell megtenniuk. Azokat az elmeleteket, amelyek megvilagitjak, hogyan hasznosithatjak a vezetok a szuksegletekrol, egyeni torekvesekrol megszerzett ismereteiket a magatartas megfelelo iranyba terelesere Trnotivacio

folyamat-elmeleteinek nevezziik. _-

7.1. A f\10TIVACIO TARTALOMELMELETEI

A tartalomelmeletek azokat az egyenre jellernzo motivumokat foglaljak ossze, amelyek cselekvesre serkentenek benniinket. Az embereket nagyon kulonbozo szuksegletek, vagyak, kivansagok hajtjak, amelyek mindemellett helyzetenkent es az

I

J

7. A vezetes, mini menedzsment funkcto

162 ~~-----------------------------------------

idoben ugyanarra a szemelyre nezve is valtozhatnak. Ezek a model~ek tehat l~e~n konkret vezetoi ajanlasok, amelyeket kozvetlentil alkalmazhatunk egy~k :agy masik koltegankra. Ezert a bemutatand6 modelleket csak olyan elm~let~ "keretn~.k tekinthetjtik, amelyek segitenek megerteni azt, hogy ll1un~atar~a~~k valosz~nuleg mn,e torekedve cselekszenek es mikent valtozhat ez a viselkedes az idok folyaman. Konkret vezetoi helyzetekben azonban mindig konkret elemzest kell vegezni,

A kovetkezokben nehany a motivacio tartalomelrneletei kategoriaba sorolhato

elmelet Ienyeget foglaljuk ossze, igy szo lesz:

./ a Maslow-fele elrneletrol

,/ az Alderfer-fele elmeletrol

./ a Herzberg-fele kettenyezos elmeletrol es

./ McClelland teljesitmeny-halatom elmeleterol

7.1.1. MASLOW-FELE MOTIV ACIOELMELET

Maslow elmeletenek alapgondolata, hogy az emberi SzUksegl~t~k hierarchikus~n elrendezettek, A motivaci6elmeletek egyik legnagyobb hatasu, e?ybe~ t,alan legvitatottabb elmeleti megkozelftese a M.aslow . nevehez ka?cso~o~.o" sz~ks~glet elmelet, Maslow szerint mindannyiunkat ot nierarchikusan egyrnasra epulo szukseglet

kielegitese motival.

,/ Fiziol6giai szuksegtetek: ide tartozik az ehseg, a szomjusag, ~ te~ti sztik~egletek kielegitese, a szexualis szuksegletek, az "alrnossag, a~ anyai vlselke~es. Ezek azok a szuksegletek, amelyek !<ifllegitese alapveto fe.~tete~e fennm~~·adasunknak..:_ Ezek a sztiksegletek leginkabb az osztonokhoz allnak kozel, a test automatikusan torekszik e szuksegletek adott normal allapotanak fenntartasara. akinek fiziologiai szuksegletei kiel6gitetLenek, azok szam~r~ az elet lenyege az "ehess, ihass, olelhess, alhass" filoz6fia menten fogalmazodlk meg.

,/ Biztonsagi szUks6gletek: akkor jelenne~ meg: ha a ~zioI6giai~kat mar tObb,e-

/kevesb6 kielegitettiik. Kulcsszava a biztonsag: a I:t" az e~~sz~6~, az, e,lert eletszinvonal, a mindennapi tevekeny~eg ,allandosa~~, ,klszamlt~at?S,a~a, megbizhatosaga, rendezettsege es vedettsege allnak e szuksegletek kielegitese kozeppontjaban. Ana vonatkoznak, hogy fizio16giai szuksegl~tUnk ,ne ~sak ideig-oraig, hanem tart6san is kieJ6githetok legyenek.. Amikor altalab~n elonyben reszesitjuk a megszokott es ismert dolgokat a szokatlanokkal es ismeretlenekkel szemben (bizonytalansag kerulese), ott ugy~ncsa~ e~, a~ alapveto biztonsagi szukseglet huzodik ~eg a batterben. A biztonsag I rant!

igeny crosse valhat valsagos helyzetekben IS.

7. A vezetes, mini menedzsment funkcto

------------------------------------------~163

./ A kpz6&§_eg iranti szukseglet (rnasokhoz tartozni, befogadottnak lenni): a szeretet, gyengedseg, intimitas, a valahova tartozas, a tarsas kapcsolatok igenye, ideertve a szeretet adasat es elfogadasat is. Baratok, szerelem, csalad, befogado kozosseg, a gyermekek iranti vagy sorolhat6 ebbe a szuksegleti kategoriaba.

./ Az elismeres, megbecsules iranti szukseglet azt az 6hajunkat tartalmazza, hogy masok elismeresebol pozitiv en-kepunk alakulhasson ki .. A masok tisztelete iranti igenyt ket csoportra bonthatjuk: egyfelol torekszunk arra, hogy kornyezetnnk elismerje elert eredmenyeinket, megfelelonek talalja teljesitrnenyunket, emellett olyan hatalomra torekszunk, amelyet masok elismernek, s amelyre tarnaszkodva biztosithatjuk fuggetlensegunket, szabadsagunkat (belso tenyezok). Masfelol el benntink a vagy a hirnev, a presztizs , az elismert tarsadalmi vagy kozossegi statusz irant, masok elismerese es tisztelete irant, hogy birjuk masok figyelmet, es fontosnak tekintsenek bennunket (kulso osszerevok). Ha e szuksegletunk kielegul, az onbizalomhoz, j6 ertelemben vett hatalom- es kompetenciaerzetehez vezet, a kozosseg vagy tarsadalom hasznos es szukseges tagjanak tekintjuk magunkat, Ellenkezo esetben kisebbrenduseg, elesettseg, elkedvetlenedes, gyengeseg erzete lesz urra rajtunk.

./ Az 6nmegva16sitasi szukseglet a sztikseglet-hierarchia legmagasabb szintje.

Azon vagYlD1kat testesiti meg, hogy ertelmet adjunk eletunknek: azza valjunk,

_amire_kepesnek erezzuk magunkat, kiteljesitsUk magunkat es valositsuk meg lehetosegeinket. Az onmegvalositas m6dja mindannyiunknal mas: vannak, akik Europa-, majd vilag-, ezt kovetoen olirnpiai bajnokok akarnak lenni, megint masok nagy miiveket akarnak megfrni. Vannak olyanok is, akiknek az onbeteljesites gyermekeik tanitasa: mindent megtesznek azert, bogy tobbre vigyek, mint szuleik. Az onmegvalositas, tulajdonkeppen maradektalanul soh a ki nem elegitheto szukseglet, ha a magunk ele tiizott celokat megvalositottuk, ujabb, kihfv6bb celokat allitunk magunk ele. Maslow az onmegvalositas erzetet csucselmenynek is nevezi: a tokely es a eel eleresenek egy olyan bot dog es sikerhez kotod6 ninekeny allapota, mely nem masok ellen iranyul, de nem is encentrikus.

A Maslow-fele megkozelites megjelenese utan (1943) hosszu eveken at uralta a motivaciorol val6 gondolkodast, mert elegansan egyszeru, es egyertelmu tarnpontokkal szolgal a vezetok szamara atekintetben, hogy milyen motivacios strategiat celszeni valasztaniuk. Problemaja az, hogy a magasabb rendu szuksegletekben nagyon nagyok az egyeni kulonbsegek, es rneresi lehetosegeik is igen korlatozottak. Ezert igazan nagy segitseget abban a helyzetben jelentett, amikor az emberek jelentos reszet az alapveto szuksegleteik kielegitese motivalta,

j

7. A vezetes, mini menedzsment fimkci6

164 4~----------------------------------------------

szukseglet

Elismeres' iranti szuksegletek

Kozosscg iranti szuksegletek

Biztonsag iranti szuksegletek

7. A vezetes, mini menedzsment funkcio

----------------------------------------~165

7.1. tablazat, Az egyes szuksegleti szintekhez kapcsolhat6 munkahelyi 6szt6nz6k (peldak)

Fiziologiai szuksegletek

7.2. abra, A Maslow-fele szuksegleti hierarchia

Az elmelet alkalmazhatosaganak fontos elofeltetele, hogy a vezeto ismerje munkatarsai a hierarchia melyik szintjen allnak, Altalaban igaz, hogy az emberek mindig a kovetkezo szint eleresere torekszenek. Az egyes szintekhez kapcsolhato lehetseges eszkozokrol, munkahelyi osztonzokrol ad felvilagositast a kovetkezo tablazat,

I

Sziikseglet Nehany hozza kapcsolhato osztOnzo eszkd
+ Penz (alapfizetes)
Fiziol6giai • Munkahelyi etkezo
• Munkafeltetelek (fiites, vilagftas)
• Penz
Biztonsagi • A munkavegzes biztonsaga, orvosi ellatas
• Hosszu tavu foglalkoztatas, biztos munkahely
• Nyugdij penztar
• J6 csoportlegkor
Szeretet/ • Osszetarto munkacsoportok, szakmai
kapcsolat kozossegek
• Kozvetlen, j6 vezeto-beosztott kapcsolat
• Eloleptetes, elomenetel
Megbecsules/ • Kituntetes, mas elismeresek
elismertseg • Teljesltmeny-prernium
• Szolgalati aut6, statusznovelo kiegeszito
juttatasok, statuszszirnbolumok
+ Munkakor-szelesites, rotacio
• Munkakor-gazdagltas, nagyobb dontesi
Onrnegvalositas felelosseg
• Kihivo, kreativ feladatok
• Szemelyes tovabbkepzes es -fejlodes Iehetosege
• 011 all 0 munkavegzes
• Onellenorzes Fords: Bakacsi Gyuta. Szcrvezeti niagatartas es vezetcs (1993) 86. oldnl

7.1.2. ALDERFER-FELE MOTIV ACIOS ELMELET

Alderfer empirikus vizsgalataira alapozva harom szuksegleti kategoriat kulonboztet ~leg, s ilyen ertelemben a Maslow-i elmelettel szoros rokonsagot mutat:

v:' Letezes-, az alapvet6 anyagi (fiziologiai) szuksegletek es a fizikai fenyegetettsegtol val6 vedettseg,

J

7. A vezetes, mint menedzsment funkcio

166 4:-----------------------------------------------

./ Kapcsolat. a tarsas kapcsolatok iranti szukseglet, az a vagyunk, hogy szemelyes kapcsolatokat es tarsadalmi statuszt alakitsunk ki es tartsunk fenn: masok ~ elfogadjanak, elismerjenek es meltanyoljanak bennunket,

--

./ Fejlodes: a szemelyes fejlodes, a lehetosegeink kiaknazasanak igenye -

lenyegeben a Maslow-i elismertseg belso tenyezoi es onmegvalositas kategoriaja,

Alderfer elmeletenek rnasik ujdonsaga az volt, hogy fenntartva ugyan a szuksegletek hierarchikus egymasra epuleset, de lazitott a Maslow-i kieleguleskovetkezo szintre lepes ely merevsegen, Szerinte:

./ egyidejtileg tobb szuksegleti szint is aktivan befolyasolhatja motivacionkat

./ ha egy magasabb szintu szukseglet kielegitese korlatokba utkozik vagy azt elfojtjuk, akkor az csalodottsagot (frusztraciot) okoz, es visszalepunk egy alacsonyabb szintre, megno a valoszinusege valamely alacsonyabb szintu szukseglet kielegitesenek

./ a fejlodesi szukseglet a tobbihez kepest sajatosan viselkedik: kielegitese eseten meg inkabb fontossa valik szamunkra, semmint csokkenne rnotivacionkat meghatarozo intenzitasa

Alderfer modellje egyszenibb, attekinthetobb szerkezetbe rendezte Maslow elmeletet es az empirikus vizsgalatok is jobban alatamasztottak ervenyesseget,

7.1.3. HERZBERG-FELE KETTENYEZOS ELMELET

Az elmelet szerint a ~e~g~ettseg es a motivac·6._keLk_Ulo.nbQzo jolog, tehat nem igaz az a felteves, hogy az elegedett dolgoz6k hatekonyabbak, mint nem elegedett tarsaik, ~§[g es tarsai empirikus vizsgalatokkal kimutattak, hogy masjelzy.ezQk__ hatnak a dolgozok elegedetlensegere, mint a~otivaci6jlJ.kra. Ket kLilonbbz6 dologr61 Val) tehat 8z6, amelyekre ket kulonbozo tenyezocsoport hat. lnnen ad6dott az elmelet elnevezese is.

Tapasztalataik szerint vannak ugynevezet1-higi~n~nyez6k, amelyek az emberek elegedetlenseget, vagy annak hianyat magyarazzak, es vannak motivacios teny~z6k,

amelyek az egyen megelegedettseget befolyasoljak, ~ ~

Vizsgalataik soran olyan l~gienjes ten:yez¢ket azonositottak, mint a f~s,. a ll1unkafeltetelek, a __stat sz-'- vagy a rnunkahely biztonsaga, illetve a munkahelyi felettessel kG'iakftott szemelyes kapcsolatok. Herzberg szerint ezek kedvez~tle!!_Y.Qlta ~.e.t ense re vezet. Ugyanakkor hiaba biztosit a vallalat kivalo munkafelteteleket, J6 fizetest, stb., ezek nem vezetnek megelegedettsegre, e feltetelek biztositasaval csak az elegedetlenseget lehet minimalizalni,

7. A vezetes, mint menedzsment funkci6

~-------------------'j;>167

r Az "eJegedettseg forrasai az elmelet szerint a munkahoz kapcsolodo motivalo tel~yezo~., Ezek., meglete vezet megelegedettsegre, es nagyobb munkavegzesi h~Jlan~osa~ra. Hianyuk azonban nern vezet elegedetlenseghez, ez ugyanis a higienies tenyezok fuggvenye.

. M?tiv,ator a .f~le!6s~egvallalas lehetosege az adott munkakorben, a nagyobb teljesitmeny, a fejlodes, illetve a karrier lehetosege.

Az elmelet nagy elonye, hogy egyertelrmi eligazitast ad a vezetoknek arra nezve ho,~ a .felmer,ii1o motivacios, vagy elegedetlensegi problemakat hogyan oldjak meg:

Kesobbi kutatasok azonban a modell haromjelent6s problemajat mutattak ki.

./ BIo,szor is a H~r~b,erg altai ,a~a~mazott vizsgalati eljarasnak van egy eros torzit6 hatasa, mert ktzar?lag e~el1l vlsszaemlekezesekre alapoz, amit nagymertekben befolyasol az egyenekre jellemzo szeJektiv eszlelesi folyamat.

./ Masods~or, a hasonl6 celkinizessel vegzett kutatasok eredmenyei allitasait r~n~?~ermt nem igazoljak, Ez vagy a Herzberg altai alkalmazott modszertan hlbaj~nak tudhato be,. ~a~ egyszenien csak arrol van sz6, hogy nines igaza . Vagyis, l~ogy ~ mOh~aelOt nem lehet ilyen egyszenien megfejteni. Olyan komplex jeJensegek~t _Is fi??,ele~be kell venni, mint az egyen kepessegei, es az alkalmazott technologia sajatossagai.

./ ~.e~l ~engeje a ~~g~ozelftes~ek, hogy nem veszi figyelembe az egyeni kulonb~e~eket Az o,nbl~alom es a kepessegek egyeni merteke ugyanis nagymertekben befolyasolja azt, hogy kinek milyen feladat rninosul kihiv6nak .

. A je~~e,tt l:~anyossagok ellenere az elmelet szakmai jelentosege elvitathatatlan, hiszen ralranYlt.Ja a figyelmet a munkajellegere, tartalmanak szerepere es fontossagara.

l

/

7. A vezetes, mint menedzsment funkcio

168 4---------------------

1844 olyan munkakori esernenyt j ellemzo tenyezok, amelyek igen eros elegedetlenseget valtottak ki

1753 olyan munkakori esemenyt j ellemzc tenyezok, arnelyek igen eros elegedettseget valtottak ki

50

40

30

20

10

o

20

30

40

10

[ Eredmeny J
...L
! Elismeres J
Maga a munka J
l FeJelosseg J
l Elorehaladas J
..1
I!Pszicho. fejlJ
[ Vallalati politika es igazgatas J
Munkafelugyelet J
Kapcso lat a fonokkel I
Fizetes J
I
Kapcsolat a munkatarsakkal
I Maganelet J
Kapcso lat a beosztottakkal J

I Beosztas I

I Biztonsag J
_l I Forras: Englander Tiber: Uzempszichologia K1K 1974. 360. oldal

50

7. A vezetes, mini menedzsmenl/unkci6

------------------------------------------------~169

7.1.4. MCCLELLAND TELJESiTMENY~HATALOM ELMELETE

McClelland motivacioelmelerer a tanult sztiksegletek kore epitette, es harem szUksegletet kiilonbOztetett meg, amelyekkel szervezetj kornyezetben lllagyarazhatjuk motivacioinkar.

./ Kapcsolatmotivaci6nak nevezztik az elfogadottsag, szeretettseg iranti vagyunkat, Akinek erosek a kapcsolatmotfvumai, azok baratkoznak, kapcsolataikban kolcsonos megertesre es inkabb az egyiittmukodesre, semmint a konfrontaci6ra torekszenek. Figyelmiiket tarsas kapcsolatok kialakitasara es fenntartasara fordftjak.

./ A teljesitmenymotivaci6 bel so hajt6er6 a sikerre, a magunk ele tuzott celok eleresere es meghaladasara. A teijesitmenymotivaitakat valojaban nem a sikerert jaro jutalom, han em maga a siker, a korabbinal jobb eredmeny, nagyobb hatekonysag vagya hajtja. Figyelrnnket magas teljesitmenyszirn eleresere es ferrntartasara fordftjak. Olyan munkat, munkakort kedvelnek, aho! a problemamegoldasban szemelyes felel6sseget vallalhatnak, abol teljesftmenyiikr6l (Iegyen az j6 vagy gyenge) rendszeres visszacsatoJist kapnak es szerenk a kihfv6 feladatokat. A teljesitmenymotivalt idealis valoszfnusege az 50%-nyi esely a sikerre. Jellegzetesen elkerlilik mind a tu! konnyu, mind a tul nehez feladatokat elobbiben nem latnak kihivast, ut6bbi eseteben kicsi a teijesitmenybOI fakad6 megelegedettseg eselye. Nem kedveJik az olyan problemakar, ahol a siker nem rajtuk, hanem rnasokon vagy a szerencsen mulik,

./ A hatalmi rnotivacio az a vagy, hogy hatassal, befolyassal legyunk masokra, kontrollaljunk masokat. Az eros hatalmi motivummal rendelkez6 emberek kedvelik a versengo, konfrontalo helyzeteket, masoknal hajlamosabbak az agressziv megnyilvanulasokra. Igyekeznek altalaban ugy viselkedni, hogy eros erzelmi hatasokat valtsanak ki masokbol. Akiben eros a hatalmi motivacio, annak szamara fontos a statusz, a presztizs, az elismertseg, a tisztelet, szarnukra a rnasok folotti befolyas nagyobb jelentoseguve valik, mint maga a teljesitmeny,

McClelland felfogasaban a hataImi motivacio nem negativ ertelmfi, sot kimutattak, hogy a vezetok koreben ez a motivacio erosebb. MegitelesUk szerint a hatalmi motivacio egy megfelel6 szintje szukseges feltetele ajo vezetove valasnak.

,-- Az elmelet lenyeges megallapitasa az is, bogy ezek a motivul11ok nem orokletes jellegiiek, hanem tanultak, s kiilonboz6 tarsadalmakban, vagy a tarsadalmi fejlodes klilonbozo szakaszaiban eltel'o jellemzoket mutatnak. Ezert szokas a tanult SZliksegletek elmeletenek is nevezni. Nem is targyalja az alapveto szuksegleteket, leven azok j6 resze velunk szuletett, orokletes, McClelland nern feltetelez tovabba hierarchikus ala-fole rendeltseger, kiel6giiles-tovabblepes jellegii kapcsolatot az egyes

/

7. A vezetes, mint menedzsment funkcio

170 4------------------------------~------------------

szuksegletek kozott, Ezek a motivaciok valamilyen mertekben mindenkit jellemeznek, de egyenileg nagyon elter6 aranyokban.

7.2.,A MOTIVAcIO FOLYAMATELMELETEI

I

A motivacio folyamatelmeletei a megfigyelheto viselkedesek magyarazatat abban a folyamatban keresik, amit valarnilyen rnagatartas valtott ki.

A munkaval kapcsolatos magatartas kialakulasanak alapja a hatastorveny, amelynek lenyege, hogy ismetlodo helyzetekben azokat a valtozatokat, valaszokat reszesitjuk elonyben, amelyek elegedettseggel jarnak, s keruljuk a kellemetlenseggel jaro eseteket.

E hatastorveny ket lenyeges fogalma a feltetel es a kovetkezmeny. Kovetkezmeny lehet barmi, amit a munkavallalo szeretne elnyerni: penz, jutalom, dicseret, statusz, kihiv6 feladat, vagy barrni, ami a motivacioinak megfelel. Hangsullyal erdemes meg egyszer ramutatni ana, hogy a folyamatelmeletek alkalmazasara csak akkor kerulhet Sal', ha pontos kepunk vagy okkal j6nak tartott feltetelezesunk van a munkavallalo motivacioinak tartalmara.

Ha a rnagatartast kedvezo kovetkezmenyek kovetik, akkor az adott viselkedes ismetlodesenek valoszinusege no: rnegtanuljuk, rutinna valik, Ha a magatartast kedvezotlen kovetkezmenyek kovetik, akkor az adott viselkedes ismetlodesenek valoszimisege csokken: elkeruljuk es nern valik szokasszeruve. Egyszeriibben fogalmazva e kovetkezmenyek reven szabalyozzuk a magatartast.

A motivacio folyamata szempontjabol azonban celszeni ket felteteles kapcsolatot megkulon boztetni:

./ Teljesitmeny-kovetkezmeny kapesolat: a magatartas rev en elert

egyeni/szervezeti teljesitrneny eredmenyekent juthat a munkavallalo a kovetkezmenyhez, I1yenkor teljesitmenyszabalyozast alkalmazunk: a magatartas eredmenyekent letrejovo teljesitmenyt merem es kovetkezmenyek valtoztatasaval szeretnem elerni annak valtozasait, Ilyen folyamat peldaul a teljesitmenykriteriumok es a hozzajuk kotott jutalmak megfogalmazasa, a teljesitmeny rnerese, ertekelese, annak visszacsatolasa, A teljesitmenykriteriumok es/vagy jutalmak modositasaval az egesz folyamat ujra es ujra ismetelheto a teljesitmeny folyamatos novelese erdekeben.

./ Viselkedes-kovetkezmeny kapcsolat: egy adott rnagatartas produkalasa vagy ismetlese reven juthat a munkavallalo a kovetkezmenyhez. Ilyenkor magatartasszabalyozast alkalmazunk: azt vizsgalom, hogy a szamomra kivanatos magatartast koveti-e, es kovetkezmenyek valtoztatasaval szeretnern elerni a nem kivant magatartas megvaltoztatasat, I1yen folyamatok peldaul a selejtet gyartoknak kilatasba helyezett Ievonas.

7. A vezetes, mint menedzsmentJunkci6

------------------------------------~171

A kovetkez6kben a legeiterjedtebb foiyamatelmeletek kozul: ./ a eelkitiizes elmeletet

./ az elvaraselmeleter

./ a meltanyossag elrneletet es

./ a megerosfteselmeletet mutatjuk be

7.2.1. A CELIUTlJZES ELMELET

r ~ ~elrkitUzes elmelet ~bbol}n~ul ki, mit akar eIemi rna a a munkavallalo, A konkret

es klhlVO, nehe~bben el~rbet9 celok nagyobb teljesitmenyre fogjak sarka Ini.

A celkitfizesi elmelet logikaja: -----

~ -

I

Esemenyek tiktenesek

Esemenyek eszlelese

Esemenyek eJ'tekelese

Celkitiizes

Teljesitmeny

A k~rtilOttUnk !ev~ r dolgol~, a k~Wnfele tevekenysegsk es jutalmak lehetosegei ~Ja~veto.~n befO~7aso1.Jak tevekenyseglinket. Am ehhez eloszor eszlelnunk, majd ertekelnu~k. kel,l o~et. A helyze~ elt~kelese vezet el altalaban a cselekves szandekahoz . E cselekves; szandekok, vagy celok Iranyftjak azutan tetteinket.

ho A eel s~amun~a valamil~en cselekves vagy esemeny. Ez a megkozelites feltetelezi, . gy meg l~ tesszuk azt, amit szeretnenk. Kovetkezeskeppen aki tobbet akar az tobbet IS fog te~,1 anna~ eJeres,e ,e~deke?en,es ha pontosan tudja hogy mit akar, akkor nagyobb erobedobassal probalja rnajd elerni azt.

v

7. A vezetes, mint menedzsment funkcio

172 ~------------------------------------------

Az eziranyu kutatasokbol az alabbi kovetkeztetesek ad6dnak:

./ Linearis jellegu osszefugges all fenn a eel osszetettsege es az eredmenyek kozott, Az osszetettebb, bonyolultabb celok altalaban jobb eredmenyt hozna~. Ez azonban esak addig ervenyes, ameddig a celok osszetettsege nem ,baladja meg az illet6 kepessegeit. Nem szabad azonban e~ az osszefuggest t;llzottan leegyszerusiteni, hiszen a motivaei~ p~'ob~ematfkaJat l:.e~ leh~t pusztan azzal megoldani, hogy egyre magasabb teljesitmeny eelokat tuzunk ki.

./ A specifikus celok magasabb teljesitmenyre vezetnek, mi~t az alta.lanos celkituzesek. Ezzel szemben a vezet6k hajlamosak arra, bogy "tegy meg minden toled telhetot" tipusu celokat tuzzenek ki, Ezek ritkan vezetnek komoly teljesitmenyhez. A kutatasi eredmenyek szerint ugyanabban a .helyzetben a,z altalanos celkinizes sosem hoz olyan jo eredmenyeket, mint a konkret

eelmeghatarozas.

./ A celkituzesi folyamatban valo reszvetel (participacio) onmagaban n~m. ;,e~e~ jobb teljesitrnenyre. Ez ketertelmuseget visz a ~oIY,~~at~a, ugyams a eelk~tu~esl elmelet alapgondolata szerint a celokat a vezetok tuzik kl a beosztottak szamara. A celkitiizesben val6 reszvetelnek teljesitmenyt novelo hatasa esak akkor van, ha eredmenyekent osszetettebb es speeifikusabb celokat sikerul kittiz,ni,. ~,s ~~ kialakul a celokkal val6 azonosulas, valamint a reszvetel nem esak a ~elkltuzesl folyamatra korlatozodik, hanem kiterjed mas szervezeti folyamatokra IS.

./ A teljesitrnenyek visszacsatolasa szukseges feltetele a~nak, hogy, az os~ze.~ett celok egyertelml'len vegrehajthat6k legyenek. Konkret visszacsatolasok ~~lkul a eel elveszti ertelmet es az egyen nem erez tobbe kesztetest, hogy elelJ.e azt. Tudnia kell, hogy hol tart a celeleresi folyamatban, mit teljesite~, es ~lt kell meg tennie a tovabbiakban A celkituzes es a visszaesatolas egyuttesen befolyasoljak az egyen cselekveseit,

A kutatasi eredrnenyek arra is ramutattak, hogy bar a celkittizesi elmelet szamos kerdesre segit valaszt talalni, ket fontos tenjez6t megis .fi,g~elmen kiviil hagy. Nem tudja kezelni az egyeni kulonbsegeket, es a eelok kornplexitasat.

7.2.2. Az ELV ARASELMELET

Az elvaraselmelet arra._Jl feltevfu;J:e .epttl, hogy az egyen~L q;jlLolYJln ercfeszitesekrc hajland6k,amelyek szamukra kivanatos eredmenyekre v~zetne~.~z tehat a motivacio racionalis megkozelftese. Feltetelezi, hogy ~z em?erek el?re bec~uhk a kU16nbOz6 cselekvesi altemativak raforditasait es hozamait, majd ezek ismereteben

valasztjak ki a Iegkedvezobb alternativat.

~varakozas olyan egyeni ~J?rebeesles, v~~ l~e¥iteles, ame~y valamely esemeny Ga~ vegeredmeny bekovetkezesenek a valcszinusegere vonatkozik.

J

7. A vezetes, mint menedzsment funkcio

----------------------------------------------~173

Ez a megkozelltes ketfajta varakozast kulonboztet meg. Az egyik az Erofeszites~Teljesftmeny kapesoJatra vonatkozik," es azt becs]i elore, bogy a viselkedeshez kapcSor6d6erOfeszftes milyen eredmenyekre fog' veze~ni .

A varakozasokjnasik tipusa a Teljesitmeny-Kovetkezmeny arra iranyul, hogy adott teljesltmenyhez rnilyen kovetkezinenyek jarulnak. Ugyanazon teljesitmenyhez is kulonbozo kovetkezmenyek kapcsol6dhatnak egyidejtileg, es ezek mindegyike befolyasolja az egyen motivacioit.

2

»: A stabilizalodott pozitiv Teljesitmeny-Kovetkezmeny varakozast nevezztik teljesltmeny/jutalom kapesolatnak, ami szukseges feltetele az eros motivaltsagnak. Ennek hianyaban hiaba varunk tobblet erofesziteseket dolgoz6inkt61. Latnunk kell azonban, hogy nem minden kovetkezmeny egyforman fontos es kfvanatos az emberek szarnara, Vannak olyanok, amelyeket nagyon szeretnenek megkapni, mig masokat nem tartanak lenyegesnek.

Az elvaraselmeletben a preferenciak erosseget, a kovetkezmenyek fontossagat valencianak nevezzuk. Ezek elorebecsult elegedettsegek vagy elegedetlensegek, amelyek a kulonfele kovetkezmenyekhez kapcsol6dnak. Ha tehat egy eredrnenynek alacsony pozitiv valenciaja van, akkor nem valoszinu, hogy az ad ott szemely tulsagosan nagy erofeszitest tesz annak eleresere.

A motivacio tehat a varakozasok es a valenciak fliggvenye, mig a teljesitmeny a motivaciok es a kepessegek osszhatasakent alakul ki. A kepessegeket egyeni adottsagok es szervezeti tenyezok is befolyasoljak (pI. technologia). Az elert teljesitrnenyszint hatassal van az egyen E-T varakozasaira, es hasonlokeppen a teljesitmenyhez kapcso16d6 tenyleges jutalmak is visszacsatolas jelleggel meger6sithetik, illetve gyongithetik a T-K varakozas valoszimiseget,

Az elvaraselmelet gyakorlati alkalmazasaval osszefuggesben a kovetkezokre celszeni figyelni:

./ Az elerendo celokat a leheto Iegvilagosabban kell meghatarozni, A vezetonek mindent meg kell tennie annak erdekeben, hogy tudatositsa alareudeltjeiben azt, hogy mi az amit elvar toluk, Ezt - amennyire csaklehet - merheto formaban kell megadni, es a dolgoz6k altal elvegezhetonek kell lennie. Ha ugyanis irrealis a celkituzes, akkor az E-T varakozas erteke nulla, tehat a dolgoz6kat semmi sem motivalja a feladat elvegzesere.

./ Legtobbszor ugyanaz a eel sokfelekeppen valosithato meg, es a kulonfele valtozatoknak eltero eroforras vonzataik lehetnek. Tisztazni kell, bogy mi a megfelel6 es elfogadott teljesitmenyszint, mi az a maximal is raforditas, ami meg elfogadhat6 a eel megvalositasahoz,

./ A vezet6nek tudnia kell azt, hogy mik azok a dolgok, amiket a dolgoz6k ertekelnek es fontosnak tartanak, Az eltero egyeni preferenciak ismerete segitheti hozza a vezet6t ahhoz, hogy a jutalmakat (a teljesitrnenyekhez

7. A vezeies, mint menedzsment funkcto

174 4---------------------------------------------

kapcsol6d6 kovetkezmenyeket) legalabb reszben a dolgoz6k igenyeihez igazitsa.

./ Az elert teljesttmenyt mindig meg kell jutalmazni. A teljesit,menyekh~z szorosan kapcso16d6 elismeresek erositik meg a T-K kapcsolatot. Eppen ezert celszeru azonnal jutalmazni a j6 teljesttrnenyeket,

7.2.3. A MELTANYOSSAG ELMELET

A meltanyossag elmeleti megkozelites szer' az embereket az motivalja, hogy

meltanyos, igazsagosnak erzett kapcsolatokat tartsanak fenn masokkal, es a ;lelUmytalan, igazsagtalannak erzett kapcsolatokat ugy valtoztassak meg, hogY2-zok meltanyossa valjanak.

Az elmelet mogott az a felteves huzodik meg, hogy az emberek azt klvanjak, bogy erofeszltesuket es teljesitmenyii.ket masokehoz kepest meltanyosan elismerjek.

Ebben a megkozelitesben a motivacio nem az egyen belso feszultsegenek eredmenye, hanem a masokhoz viszonyitott osszehasonlftasb61 szarrnazo feszultseg motival, Az szamit, hogy mit kap az illeto a tobbiekhez kepest.

Ha meltanytalan kulonbseget eszlel valaki, akkor ez arra keszteti, hogy tegyen valamit ellene. Kezdemenyezheti a feletteseinel a berezesi rendszer atalakitasat, vagy egyszeriien munkahelyet valtoztat, stb.

A meltanyossagelmelet harem kulcs kategoriaja a kovetkezo:

./ Inputok: azok a dolgok, amelyeket az egyen visz a munkajaba, szakertelme, keszsegei, gyakoriata, stb. Ez barmi lehet, amirol az egyen ugy veli, hogy feladatainak ellatasahoz szukseges, es ezeket a tobbieknek is el kell ismerniuk.

./ Outputok: amelyeket az egyennek - velemenye szerint - meg kell kapnia .az

elvegzett tevekenysegekert cserebe, Lehetnek pozitivan ertekelt dolgok, mint peldaul a fizetes, elismeres, stb., de lehetnek negativok is.

./ Referenciak: a meltanyossag elmeletben kulcs szerepe van annak, hogy az jl\eto mihez, kihez, vagy kikhez hasonlitja tetteit es azok kovetkezmenyeit.

A meltanytalansag erzete nem csupan a kapott outputok osszevetesen alapul. Az osszevetes mindig az input/output aranyokra vonatkozik. Ha tehat valaki tobbet dolgozik es ezert annyival tobb penzt kap, mint amennyivel tobbet teijes~tett, akkor e~ az elmelet szerint nem jelent problemat. Feszultseg akkor keletkezik, ha valaki kevesebb munkaert kapja meg ugyanazt a penzt, vagy ugyanazert a munkaert tobb

penzt kap, mint masok,

A meltanytalansag erzese az egyik oldalon jelentkezhet az alulfizetettseg, mig ~ masik oldalon a tulfizetettseg erzeseben. ez mindket felben bel sa feszultseget kelt, ami

j

7. A vezetes, mint menedzsment funkcio

--------------------------------------------~~175

az egyik esetben lehet harag, mig a masik esetben biintudat. A meltanyossag akkor all fenn tehat, ha az input/output aranyok az osszevetesben resztvevok kozott megegyeznek. A fell epa meltanytalansagok megsztintetesere, vagy csokkentesere ket lit jarhato. Az egyik, hogy viselkedesi akci6kkal probalunk valtoztatni a helyzeten, a masik pedig, hogy pszichol6giai folyamatok segitsegevel csokkentjuk a feszultseget. .

Megvaltoztatjuk tehat inputjainkat, tobbet, vagy kevesebbet dolgozhatunk att61 fuggoen, hogy milyen iranyban tartjuk szuksegesnek az input/output aranyunk megvaltoztatasat. Alulfizetettseg eseten csokkenthetjuk erofesziteseinket, mig ha tulfizetettseg a feszultsegunk oka, akkor az tobblet erofeszitesekre sarkallhat bennunket. Megkiserelhetjuk outputjaink megvaltoztatasat is, kerhetunk fizetesemelest, vegso soron allast is valtoztathatunk,

A feszultsegek csokkentesere a masik lehetoseg az inputok es outputok "megideologizalasa", vagyis . az eszlelt meltanytalansagoknak pszichol6giai tcrzitasokkal val6 feloldasa, Felertekelhetjuk munkank jelentoseget, es ezzel indokolhatjuk a tulfizetettsegi kulonbsegeket, illetve alulfizetettseg eseten leertekelhetjuk az altalunk vegzett tevekenysegeket,

7.2.4. A MEGEROsiTESELMELET

A megerositeselmelet alapgondolata az, hogy a multbeli cselekvesek kovetkezmenyei befolyasoljak a jovobeli viselkedesek bekovetkezesi valoszinusegeit, Vagyis a cselekvesek pozitfv vagy negativ kovetkezmenyei hatassal vannak arra, hogy az adott cselekves ugyanabban a szituacioban legkozelebb milyen esellyel fog megisrnetlodni,

Ez a megkozelites kozelebb visz bennunket a tanulasi folyamatok megertesehez, es melt a motivaciok is tanultak, nagymertekben segiti ezek megerteset, A tanulas ugyanis mindig a viselkedes, vagy a viselkedesi lehetosegek megvaltoztatasat jelenti. A megerositeselmelet segitsegevel elemezhetjUk azokat a korulmenyeket, amelyek az egyen viselkedesenek megvaltoztatasahoz vezettek.

A cselekvesek kovetkezmenyeinek ertekelesetol fuggoen beszelhetunk pozitiv es uegativ megerositesrol, de viselkedes modosito hatasa van a biintetesnek es a megszuntetesnek is.

Pozitiv megerositesrol akkor beszelunk, arnikor a cselekveshez pozitiv kovetkezmenyeket kapcsolunk. Ha valamilyen tevekenyseghez pozitiv kovetkezmeny (pl. jutalom) kapcsol6dik, akkor ez azt eredrnenyezi, hogy hasonl6 helyzetben az illeto nagyobb valoszimiseggel fogja ezt a tevekenyseget megismetelni, mint valamilyen masikat, Ezert ez hatekony eszkoze lebet a teljesitmenyek fokozasanak,

Negativ rnegerosltesrol akkor van szo, ha valamilyen nernkivanatos kovetkezmenyt szuntetunk meg. Ez szinten novelni fogja az adott cselekves ismetlodesenek a

v

7. A vezetes, mint menedzsment funkcio

A hata19m~gyel1ek Vi!gy__§z!l_rv~zetek, szervezeti egysegek kepessege arra, hogy mas szervezeti szereplokst befolyaso~anak sajat celjaik megvalositasara, A hatalom~ potencialis lehetos~ masok magatartasanak -befolyasolAs~ esemenyek inegvaltoztatasara, az ellenallas legyozesere~' gy ertelemszenien hatalmam akkor is Iehet, ha nem elek vele.

Meglliltamza~_unk azt a hatalmat allitja kozeppontjaba, amely kepes valamit

.keresztulvinm, kepes Elz_{m9_~,_ce~-a:reJerni.Ez;;lszem5ei1Tithat6 a negativ hataloiii, a megakadalyozas hataIma. Ennek reven nem tudom elerni sajat celomat ~ ehhez nines eleg munici6m -, de ahhoz eleg lehet a hatalmam, hogy kesleltessek folyamatokat, informaciot szurjek, torzitsak vagy tartsak vissza, vagy vegso SOfOn nyiltan ellenszegtiljek ~ azaz megakadalyozzak masokat celjaik elereseben,

A hatalom jelenletere legbiztosabban altalaban a kovetkezmenyeibol k6vetkeztethettink .. Ha azt tapasztaljuk, hogy valamely szervezeti egyseg a tobbieknel jelentosebb kbItsegvetes-novelest tudott elerni, ha munkatarsainak fizetese a tobbiekenel nagyobb mertekben novekedett, ha a termelesi programot szamara kedvezo medon tudja alakftani, a donteshozo testiiletek napirendjere tudja tuzni a szamara fontos temakat- ezek a hatalom legbiztosabb jelei.

A hatalom sohasem egyoldalu, a hataImi viszony elszenvedojenek is mindig van valamenl1xrvalaszhis~ lehetosege, sza~aga. AJeggy,akoribJc_ de nem kizarolagos _ valasztasi lehetoseg~z engedelmesseg: a liatalom mindig az engedelmesseg legalabb

,~i1i~elji_r ~gy~ Mleli az engedelmesseg?Mert a-hatalQm mogott mindig fiigges] sejthetUnk: fuggunk masoktol, mert valami olyat birtokolnak vagy kontrollalnak, ami sZfuIiUnkra fontos, amit rnegszerezni igyekszunk. A hatalom es a fugges tulajdonkeppen egymast kiegeszito kategoriak: ha valaki fugg tolem, az gyakorlatilag hatalmat jelent feiette, es megforditva, csak akkor rendelkezem

-hatalommal valaki felett, ha olyan javakat birtoklok vagy kontrollalok, amelyekre vagyik,

Mire vezetheto vissza a fuggoseg? A fliggoseg hiram lenyeges elemre vezetheto vissza:

.,.--; sziikosseg

../ helyettesithetoseg L_! bizonytalansag

176 ~'-------------------------------------------

7. A vezetes, mint menedzsment funkcin

----------------------------------------------~177

valoszinuseget, Sokan peldaul azert dolgoznak viszonylag kemenyen munkah~l~ii~on, hogy elerjek azt a teljesitmenyszintet, ami a negativ kovetkezmenyek elkeruleseh~z szukseges, (ami peldaul elegendo ahhoz, hogy pe keriiljenek~tcara!: A neg~~lv megerositesnek karos kovetkezmenyei is vannak. Alland6 feszi.iltseggeI jarhat egyu~; es nem is segiti azoknak a magatartasformaknak a kialakulasat, amelyeket a vezeto jonak talal,

A buntetes alapvetoen ketfele formaban jelenhet meg. Erhetik negattv kovetkezmenyek az illetot (elbocsatas), vagy elmaradhatnak az egyen s~amara fontos pozitiv kovetkezmenyek (premium). A buntetesek alkalmazasat am~nnyrre csakl~het, erdemes elkerulni. ellenorizhetetlen erzelmi reakci6kat valthat ki, megronthatja a vezeto es a beosztottjai kozotti szemelyes kapcsolatot, es visszajara is fordulhat a hatasa. A buntetes a felelem es a bizalmatlansag legkoret taplalja, ami a problemak rejtegetesere vezet.

A megsztlntetes egy tovabbi Iehetoseg a viselkedesek befolyasolasara. Csak a mar korabban kialakult viselkedesforrnak modositasara alkalmas. Lenyege az, hogy megsziintetjUk azokat a kovetkezmenyeket, amelyek hatasara a cselekves rendszerese~ ismetlodik. A megszuntetett kovetkezmeny lehet pozitiv es negativ is, am alkalmazasi lehetosegei erosen korlatozottak a szervezeti szituaciokban,

A tanult viselkedesek tartossaga, es valtozasokkal szembeni ellenallasa nagyrnertekben fLigg att61, hogy a megerosites milyen gyak?risagu. ~ol~~m~~os megerosttes eseten a tanulasi folyamat 8?'0rsab~, .es ~~be? melyebb~n IS ro,g~ltJ a viselkedesformat. A mar megszilardult viselkedesi sajatossagok megvaltoztatasara a behelyettesitheto viselkedesek megerositese lehet alkalmas.

Minden apro viselkedesi megnyilvanulast, amely az altalu~ kivanatosnak. tarto,tt iranyba mutat, pozitlv medon meg kell erbsite?i. Ezt egesze~l ~ddlg kell folytatni, amlg az uj viselkedesi szabalyossag ki nem alakul, es meg nem szilardul,

A megerosites elmeletenek empirikus tesztelese azt mutatia, hogy bar valosagos osszefuggesekrol van sz6, a szervezetek vilagaban a szituaciok b~nyo.~ultsaga n,eheze? teszi lehetove a konkret viselkedesformak es azok kovetkezmenyeinek egyertelmu osszekapcsolasat. A teljesitmenyek merese onmagib~n is rengeteg problema forrasa, holott a megerositeseket eppen ezekre kellene alapozni,

7.3. A VEZETOI HATALOM ALAPJAI

a.) Szukosseg

A rnasok szamara fontos eroforrasok, dolgok birtoklasa vagy kontrollja fLiggest eredmenyez. ha ez a dolog nekik fontos. Ez a fLigg~oseg azoUban'csakakkor jon letre, ha az .adott eraforrasSZiilWrA "korlatlanul rendelkezesre allo eroforrasok nem

~-~ -

terellltenekJllgg611eLyzetet.

---

A motivacio mellett talan az egyik legfontosabb magataI~t~!""pefq!yasoI6 tenyezo a vezetoi hatalom. Igy van ez akkor is, ha a fogaiomlwzszam~s pejo~ativ gCfl1?otat, esetreg-inoula ok is kapcso16dnak. A visszatetszes es viszolygas ellenere a menedzsmenthez tartoz6 fontos kategoriarol van szo,

Barki rendelkezhet olyan eroforrasokkal, amire masnak szuksege van. Ez az eroforras lehet barmi: penz, anyag, valamilyen tudas, szak.frt~?_ helyismeret, kapcsolat. Lehet szukos eroforras egy'adott szakma Kepviseloinek a szama is. Sajatos m6don a szukosseg olykor nagyobb hatalomhoz vezet, mint a nagysagrend,

A sztikos eroforrasok elosztasa egyebkent nemcsak szervezeti, de tarsadalmi szinten is hatalmat eredrnenyez. Ahol adminisztrativ dentes szuletik valamilyen javak elosztasarol, ott szinte torvenyszenien uti fel fejet a korrupci6: az eloszt6 hatalmat szemelyes anyagi elonyre valtja, Ezzel egyiltt persze nem tekintjuk szinonimaknak a hatalom es a korrupci6 fogalmakat.

7. A vezetes, mint menedzsment funkcio

178 ~~----------------------------------------------

c). Bizonytalansag

Dontesi alternativaink kovetkezmenyei tobbnyire nem jelezhetok elore pontosan. A . bizonytalansag a _szervezeti strukturak egyik legfontosabb kornyezeti vaitoz6ja, s a racionalitasra torekvo szervezetek egyik kozponti problemaja, hogyan birk6zzanak meg a kornyezet bizonytalansagaval: az eroforrasok megszerzesevel, illetve a szervezet outputjainak ertekesitesevel. A bizonytalansag azonban lehet szervezeten beluli is: eredhet a szervezeti folyamatokb61.

A szervezetek eleteben altalaban nem jarhato lit a bizonytalansag megkerulese vagy csokkentese, Ha ugyanis ezt valasztjak, az beszuklti mozgasteruket es vegso soron a teljesitmeny csokkenesevel jar. Ezert ha valaki a szervezet bizonytalansagait kezelni tudja, a bizonytalansagokat mas ok szamara bizonyossagga valtoztatja, az szamara

---

b.) Helyettesithetdseg

A helyettestto termekek gyengitik, azok hianya erositi piaci pozicioinkat, HasonJ6 a helyzet a hatalom piacan is.

~

J6 pelda erre, hogy a mozdonyvezetok osszes eddigi sztrajkja eredmenyesnex bizonyult, koveteleseik tobbseget ervenyesiteni tudtak. Nem csoda, hiszen munkajuk kritikus pont a MA V mukodeseben,

Ugyanakkor nem fog hatalmat eredmenyezni az olyan eroforras birtoklasa, amely nem fontos, nem kritikus a szervezet vagy a donteshozok szamara, legyen az barmilyen szukos. Ha az altalunk birtokolt szakismeret, tudas, vagy kapcsolat viszonylag j61 helyettesltheto massal, akkor hiaba relative szukos, nem valthato hatalomra.

. A szervezeti vagy uzleti kapcsolatokban valoszimileg annak lesz nagyobb befolyasa, erdekervenyesito kepessege, akinek tobb a valasztasi lehetosege, mint partnerenek. Minel kevesbe helyettesitheto egy szemely vagy egy szervezeti egyseg tevekenysege, annal nagyobb a szervezeti egyseg vagy szemely hatalma az adott szervezeten belul. Fontos hangsulyozni, hogy a helyettesithetosegbol szarmazo hatalom szituaciofuggo,

7. A vezetes, mint menedzsment funkcin

----------------------------------------~179

szamottevo ,hatalmat~Jnyez. A vezet6i dontesekilyen bizonytalansagmegszilntet6 aktusok, a dentes reven a szervezet tagjai a lehetseges alternativak bizonytalansaga helyett a valasztott alternatfva bizonyossagaval szernbesulnek, ez a vezetoi hatalom egyik fontos alapja. A szokasos felfogas szerint a hatalom birtokaban donthetek de a

tete I megforditasa is igaz, ha elvallalorn a dontest, az hatalmat eredmenyez. '

7.3.1. A VEZETOI HATALOM FoRRAsAI

A ve;z:_e!_o hatalom forrasai harem csoportba sorolhatok:

./ magatol a szemelytol szarmaztathato hatalomfornisok

,

./ a .szervezet altai biztositott hatalomforrasok, es ./ a szervezet kulso fuggesebol kovetkezo hatalom.

7.3.1.1. SZEMELYES HATALOMFORRAsOK

A hatalomforrasok elso csoportjaba azokat a fugg6 helyzeteket sorolhatjuk, amelyek a hatalmat gyakor16 szernelyetol szarmaztathatok. Ez a sze111elyi.§eg~ejere alapozott, vagy mas neven karizmatikus hatalom. Forrasa a vezeto masok altal elismert

, vonz6~zemel~ karizmaja: akihez a ktivet6k~onl6ak szeretnenek lenni. Ezaltal azonban llenfCsak . a vezeto szernelye, de az altal a kinyi latkoztatott parancsok, elvarasok, tetelek, _ nezetek, velemenyek, sot a vezeto magatartasa is kovetesre, utanzasra talalnak.

Tovabbi szemelyes forras a szakertoi hatalorn, amely az egyik legerosebb, megis legtunekenyebb hatalomforma. Forrasa olyan val6s vagy feltetelezett tudas, valamihez val6 ertes, informaciobirtoklas, ami masok szamara fontos, ~~ ugyanakkor azok kevesbe tu9j.a_k, ertik, bjrtokoljak, Csekely tobblettudas is nagy potencialis befolyasolokepesseget biztosit, ha arra szukseg van. U gyanakkor ha a kovetok megtudjak, megtanuljak ezt a tobbletet, vagy felbukkan valaki, aki egy kicsit is tObb~t tud (vagy sejtet), csokken vagy akar szet is foszlik e hatalom. Szamos szakmaban figyelheto meg a tanoncido (gyakornok, ugyvedbojtar, fogalmaz6), a szakertoi tudas elsajatitasanak elnyujtasa. Ez hatalmi szempontb61 az idosebb mesterek termeszetes onvedelme.

-Nem valthato tehat hatalomra az a tudas, amelyet relative sokan birtokolnak. Ezert a szakertoket nehezebb helyettesfteni, mint a nem-szakertoket, esetiikben ugyanis egymast felerositve egyutt jelentkezik a tudas es a tudas hordozojanak szukossege,

A szemelyes hatalomforras harmadik eJeme a helyismeret. Ugyanis:

7. A vezetes, mint menedzsment funkcio

180 4------------------------------------------------

./ a szervezeti hatalom oss~elligg_ a szemelyekhez, informaciokhoz es eszkozokhoz val6 hozzaferessel

./ amint ~gy reszrvevonek !10_y_ek_g.ik a szervezetben f:ltoltOtt ideje, ugy n~___l:!_ .szemelyekhez, informaciokhoz ~s eszkozo~?z _val6 hoz0i~.rese- '"'

./ nagyobb lesz annak ~ hatalma, aki egy adott terillet megismerese erdekeben .tobb erQfeszites.re hajlando, mint masok

./ minel kevesebb erofeszitest es erdeklodest hajland6 egy eloljaro egy adott feladatnak szentelui, annal valoszfruibb, hogy beosztottai -nyerik el az e feladathoz kapcsol6d6 hatalmat,

7.3.1.2. A SZERVEZETEK ALT AL BIZTosiTOTT HATALOMFORRAsOK

Vannak olyan hatalornforrasok, amelyek nem a szemelyhez magahoz tapadnak, hanem az adott szervezeti-hatalmi struktura meghatarozott szereplojehez, Ezt szokas mas neven intezmenyesult vagy pozicioboleredo hatalomnak is nevezni .. Ez nem mas, mint a szervezet egymeghatarozott poziciojahoz kapcsolodo jogositvanyok kore, ez tehat az a hatalomforma, amelyet hataskornek is szoktak n~\!.ezni. Ez a fajta hatalom csak annyiban kotodik szemelyhez, amennyiben a szemely az ad ott statusz betoltoje,

Merteket, hatarai; aszabalyokba foglalt jogosltvanyok jelolik ki. - - -

Ezekbol a jogositvanyokbol szarmaztathato a:

./ . Jutalmazo hatalom: ~ortasa olyan ~l~ _j!'; ne.Q! _~gLjel1egLi_d9J~ ellenorzese (penz, rang:Kitiintetes), amire masok ahitoznak. Annal erosebb ez a hatalorn, mine] inkabb ellenorzi ezeket avezet6, illetve minel erosebben ahitoznak erre a beosztottak.

./ _j(eny~_?:erfto hatalom: az engedelmesseg~; pszichikai, erzelmi, ritkan fizikai fenyegetessel kenyszeriti - ki (elonyok rnegvonasaval va16~fenyegetessel, hatranyok kilatasba helyezesevel.jlletve ezek ervenyesitesevel).

A jutalmazast es btint~_t~st azert tekinthetjuk szervezeti hatalomforrasnak, mert a vezetok nem sajat, hanem a szervezet adta eroforrasokat hasznalnak jutalrnazasra, -e.s a buntetesre valo jogositvanyuk is pozici6jukhoz, semrnint szem!_l}'"iikh6ikotodik,~-

A poziciokbol fakado hatalom azonban nem csak a jutalmazas es buntetes lehetoseget jelenti. A szervezet szabalyaiban rogzitert m6don a statuszon keresztul futo informaciok - mint lenyeges szervezeti eroforrasok - tovabb novelik e hatalmat. Az infonnaciok szeles korenek birtoklasa, a dontesekhez val6 jobb szemelyes hozzaferes, valamint az adott szervezetre vonatkoz6 dontesi es szervezesi jogositvanyok - mindmind a pozici6b61 fakad6 hatalmat erosftik,

7. ;j vezetes, mint menedzsmentjimkcio

------------------------------------------~181

A,z ,e,ddigiek aZOn?an nem elegsegesek a hatalom terrneszetenek teljes megertesehez. Nem tudjuk megmagyarazni peldaul, hogy mikent lehet kiszolgaltatva egy munkahelyi vezeto beosztottjanak, akivel szemben teljes hataskorrel rendelkezik buntetheti es jutahnazhatja, akinel szakmailag minden tekintetben tobbet tud. szemelyenek sem kifejezettenodaad6 hfve, es meg csak arr61 sernbeszelhetunk, hogy a beosztott negativ hatalmaval elve ellenszegtil.

A hatalom mint strukturalis jellemzo meg teljesebb megertesehez a szervezeti centralitas fogalmat hivjuk segftsegul, Ez a centralitas nem egyszenlen a szervezeti hierarchiaban elfoglalt helyet jelenti, A szervezet lenyegeben kolcsonosen ftlggo szerepek es tevekenysegek rendszere. A centralitas azt tukrozi, hogy egy szervezeti egyseg tevekenysege hogyan kapcso16dik be ebbe a rendszerbe,

" -~A cent,rali.tas a kapcsolodasok ket formajat is jelentheti, Az egyik azt mutatja, hogy ilyen kiterjedt egy szervezeti egyseg kapcsolatrendszere, hany masik szervezeti gyseg?el all ioput-output kapcsolatban, A rnasik szerint egy szervezeti egyseg ~trahtasa akkor nagy, ha tevekel:ysege .annyira fontos, hogy annak rnegszuntetese az esz szervezet munkafolyamatait megakadalyozna, Elobbire pelda egy penzugyi osztal~, . ameIy . sz~nte valamennyi szervezeti egyseg finanszfrozasat vegzi, illetve

outputjainak PJaCl arbevetelet behajtja. A masikra j6 peldat szolgaltatnak a karbantartok, akik nelkul meghibasodas eseten az egesz terrnelesi folyamat leallhat,

_MJnel kiterjedtebb egy .szervezeti egyseg kapcsolodasa mas szervezeti egysegek t~vekenysegehez, es minel kozvetlenebbtilbatarozza meg az· eg6~-t~vekenyseg

- folyamatossagat, annal.nagyobb ~ott szervezeti egyseg hatalma a szervezeten belul, A centralitas azert eredrnenyezhet hatalmata szervezeten belli] mert a centralis szervezeti egysegek kepesek mas szervezeti egysegek bizonytalansagait kontrollalni, A centralitas viszont akar arra is felhasznalhato, hogy a szervezeti egyseg kulon erdekeit szem el6tt tartva bizonytalan helyzetet teremtsen a tobbi szervezeti egyseg szamara,

A hatalom strukturalis felfogasabol j6J kivilaglik, hogy a szervezeti eroforrasokhoz val6 hozzaferes az, ami hatalmi helyzetbe hozhat valakit, s kiszolgaltatott helyzetbe sodorja azokat, akiknek nines hozzaferesuk ezen eroforrasokhoz, E tekintetben a szervezet valamennyi relevans eroforrasa szamitasba joliet a penztol az eszkozokig, a tudastol az informacioig. Ebben a megkozelitesben a hatalom nem egyszenien szemelykozi viszony, hanem az is fontos szempont, ki hal helyezkedik el a szervezetben, A jelenseg megertesehez figyelembe kell vennunk azt, hogy a szervezeti strukturaban elfoglalt hely egyben a hatalmi strukturaban is kijeloli a helyet,

7.3.1.3. A SZERVEZET KULS6 ~UGG6SEGEB6L KOVETKEz6 HATALOM

Hatalom nemcsak a szervezeten beluli fligg6 helyzetekbol szarrnazhat, hanem abb6I is, hogy kepes a szervezet megszerezni a szamara szukseges er6forrasokat. Azok

7. A vezetes, mini menedzsment funkcio

182 ~------------------------------------------------

szukossege ugyanis nemcsak a szervezeten beluli, de a szervezetek kozotti kapcsolatokat is jellemzi.

A szervezeten belul azok kerulnek hatalmi poztcioba, akik a szervezeten beliili munkamegosztas reven a szervezet szamara kritikus eroforrasokat meg tudjak szerezni. Sajatos transzformacionak vagyunk szemtanui: a szervezet fugg egy - a kornyezetbol szarrnazo - eroforrastol, ez a fugges a szervezeten belul mar hatalomma, valtozva jelenik meg. Mine! kritikusabb a szervezet fuggese az adott eroforrastol, annal erosebb

~az azt kezelo szervezeti tag vagy szervezeti egyseg hatalma.

A szervezet fuggese es a szervezet szarnara megszerzett kritikus.eroforrasok tehat hatalomma transzformalhatok a szervezeten belill. Ez a hatalom azutan felhasznalhato a szervezeten beluli lenyeges dontesek, igy peldaul a reszlegek. kozotti eroforraselosztas es a szervezet vezetoi kivalasztasanak befolyasolasara,

Megallapithato, hogy a hatalom olyan kozvetito mechanizmus, amely azok javara csoportositja at a belso eroforrasokat es azokat juttatja elore a szervezeti hierarchiaban, akik a kornyezet kritikus elerneivel allnak kapcsolatban. A hatalom forrasa igy addig biztosftott, amig a szervezet szamara szukseges eroforras kritikus, sziikos es bizonytalan marad. Ha a kornyezet mas elemei valnak kritikussa, a hatalom kozvetiteseivel megtortenik a szervezeten beliili eroforras-atsulyozodas. Ez azonban nem kozvetlenul es kesleltetes nelkul megy vegbe, mivel aki egyszer hatalmi helyzetbe kerult, igyekszik hatalmat intezmenyesiteni, szervezeti strukturaban rogziteni, Ez a hatalom paradoxonja: egyreszt a hatalom forrasa a szervezet kritikus eroforrasoktol vale fuggese, s igy a letrejovo hatalom a szervezeti alkalmazkodas kozvetfto kozege, Masreszt a megszerzett hatalom az intezrnenyesftessel t6161ni igyekszik sajat letalapjat, s igy a szervezeti alkalmazkodas kerekkotojeve valik. Ezert az alkalmazkodas soha sem tokeletes.

(Vegyiik eszre azonban, hogy hatalom csak azoknak az eroforrasoknak a !megszerzeseb61 ered, amelyeket a szervezeti egyseg a szervezet egeszenek szerez meg. - A kozvetlenul a mag a szamara megszerzett eroforrasok nem jelentenek nagyobb

hatalmat, az elosztasi dontesek befolyasolasanak lehetoseget, sot nem egy pelda van arra, hogy az ilyen medon megszerzett tobbleteroforrasok a kozponti eroforraselosztasi donteseknel szinte ezzel aranyos mertekben csokkentik a juttatott koltsegvetest,

7.3.2. A HATALMI EROTER

Az elozoekben analitikusan vettuk sorra a hatalom lehetseges forrasait, A hatalom azonban valojaban nem ezen tiszta esetek valamelyikehez kapcsolodik, hanem a hatalom birtokosa ezek kozul tobbel, akar ezek mindegyikevel is operalhat. Ha a

7. A vezetes, mint menedzsmentjUnkci6

----------------------------------------~·183

hatalom egyik forrasa gyengiil, mas forrasokkal toltheto ki az iir, ha ez nem kovetkezik be, a negativ hatalom foglalja el a helyet,

A hatalom gyakorloja tehat tobb lehetoseget ural, megvalositva a hatalomformak sajatos metamorf6zisat. Szemelyisegenek ~s6kkeno vonzerejet tobblettudasaval annak tovatuneset elonyok. kilatasba helyezesevel, ennek eredmenytelenseget formalis utasitasok kiadasaval kompenzalja, s h~z sem vezet celra, fenyegethet, vagy minden hatalom vegso eszkozekent eroszakot alkalmazhat." - -

A hatalom potencial is lehetoseg, es sohasem egyoldalu, A befolyasolas, fuggesbenl

tartas Iehetosegevel mas forrasbol szarmazo filgges feszul szembe. A szervezetben a '

szemelyek egy bonyolult hatalmi. eroterben helyezkednek eI, ahol az eroter szerkezete szemelye~, szervezeti es kornyezeti tenyezok altai meghatarozott, A szemelyek, szervezeti egysegek e halo csom6pontjai, akik tobb iranyban befolyasolnak es tobb J iranybol eri oket befolyas.

Mindezek eredoje hatarozza meg az egyenek, szervezeti egysegek hatalrnat, Nem azonos sulyuak azonban az egyes hatalomforrasok. Egyeb tenyezoket valtozatlannak tekintve eselyeink a befolyasolasra - a szemelyestol a szervezetin keresztul a kornyezeti-fuggesi hatalom forrasig - fokopttosan novekednek, Az egyes forrasok hler~rcllJaba rendezhetok, ame1yben fentrol lefele igen, Ientrol felfele viszont csak korlatozottan lehet befolyast ervenyeslteni. Azaz a szemelyes forrasokbol eredo hatalom onrnagaban altalaban eselytelen a kornyezeti-fiiggesi forrasbol szarmazoval szemben. Ugyanakkor felismerheto a hatalom "Gresham-tavenye" is: a gyengebb hatalom kiszoritja az erosebbet,

A szervezet hatalmi viszonyai terkep formajaban is megjelenithetok. A hatalmi

!~rkep.._M· dimenzi6t foglal magaha.:- ----

./

Az egyik az alapteve en se i racionalitas men' ertekel minoslt es Itel meg .lehet6segeket, altemativakat _cselekvesi programokat. Itt olyan megfontolasok szerepelhetnek, mint: kivitelezheto-e ez a mi technologiankkal, elfogadja-e kezdemenyezesunket a piac, hosszabb tavon koltsegeink megterulnek-e a haszonb61, finanszirozhat6-e az otlet stb.

./ A masik a magatartasi racionalitas menten merle ~ogyan eszlelem az egyes alternativakat, milyen az attitudomiraiifiik, erdekemben all-e minden alternativa megvalositasa, nem serti-e hata1mi pozicioimat stb.

Minden dontesi helyzetben a donteshozok mindket dimenzio szerint ertekelik az egyes ~lteIl1ativakat) legfeljebb nem mind a ketto mellett ervelnek explicit m6don. ~yakor~ ,azon~a~, ~ogy az alaptevekenysegi racionalitas kontoseben valojaban a masik dimenzio szennti erdekek mellett hangzanak el ervek, indoklasok,

7. A vezetes, mint menedzsmentfunkcio

184 <~---------------------------------------------

akarom

Udvari bolond

Gyeriink!

nem racionalis

racionalis

Felejtsiik el Selyemzsin6r

nem akarom

7.4. abra, A hatalmi terkep

A terkep "racionalis-nem racionalis" dimenzi6ja a szakmai tengelynek, mig az "akarom-nem akarom" dimenzi6ja a hatalmi tengelynek tekintheto.

A terkepnek ket olyan tartomanya van, ahol egyertelmu a dentes es a cselekves: ezek a "Gyeriink!" es a .Felejtsuk ell" siknegyedek

./ Gyerunkl siknegyed: a cselekvesi alternativa szakmailag is indokolt, .es a hatalommal birok is pozitivan viszonyulnak hozza, Az ilyen dontesnek zold utja van, a dontes-elokeszltes halas feladat, a sikeres eloterjesztes egyengetheti tovabbi karrierunket,

./ Felejtsuk ell siknegyed: ugyancsak tiszta eset; az otlet nem tetszik a befolyasosaknak es szakmailag sem tarthat6. A nemleges dentes garantalt, Nines vita, nines szemelyes kockazat.

Problematikusabb az "Udvari bolond" es a "Selyemzsin6r" siknegyed (sajnos a dontesi problemak tekintelyes hanyada viszont itt helyezkedik el) .

./ Udvari bolond siknegyed: a kozepkorban a kiralyi udvarokban egyedul az udvari bolond mondhatta el velemenyet az olyan kerdesekrol, amelyekhez a kiraly ragaszkodott, de rajta kiviil senki sem talalta indokoltnak. E helyzetekben gyakori volt a kiralyi tobbes szam hasznalata: "Jo ez nekunk, fonok?" Ha a

7. A vezetes, mint menedzsmen; funkcio

----------------------------------------------~185

valasz az volt: "J6 bizony!" - a kerdes el is dolt. Az udvari bolondon kivtil azonban meg a kerdest sem igen kockaztatta meg senki,

./ Selyemzsinor sfknegyed: a regi Torok Birodalomban selyemzsinort ktildtek azoknak, akik a szultan szempontjabol kedvezotlen, de amugy logikus dolgokon faradoztak, A jelenseg nem csak a torokokre jellemzo, rossz hirek hozoit mashol es mas korokban is gyakran roviditettek meg egy fejje!. Szervezeti kornyezetben is komoly szemelyes kockazatot vallal az, aki ilyen dontesi alternatfvak mellett kiall. E helyzetekben inkabb az inverz kiralyi tobbes jarja: .Akarjuk mi ezt igazan?"- kerdi a fonok, es mindenki azonnal aterzi, hogy ezt mi nem is akarjuk igazan.

Ut6bbi ket siknegyed hatalmi, erdekervenyesitesj, vagy akar kornmunikacios szempontbol jelentosen kulonbozik a masik kettotol. Ezek a politikai cselekves tipikus terepei: masodik szandeku cselekvesek es beszedek jellemzik. Kornmunikacios szempontb61 is sajatosan viselkednek: gyakori a kepletes beszed, szarnos kozles nem aztjelenti, amit latszolag erteni lehet belole. Ezekben a tartomanyokban ovatosan, nagy kortiltekintessel erdemes mozogni es kommunikalni.