Ge od 11. rész Etikai alapismeretek Irta: dr, Paths Katalin Miért van stiikség etika tanuldsara, etikai kOdexre? Mindenkinek van véleménye, tapaszialata ar6l, hogy mi a helyes vagy helytelen viselkedés, mi etikus, i letve mi etikatlan, Mivel azonban kulénbézéek vagyunk, véleménytink is més és mas lehet sokszor egy azon eseméay megitéléscben. Vitatkozni persze lehet, de mi alapyin dénijk cl, nek van igaza? Ho lunuljuk meg a helyes viselkedés? Hogy mi a helyes, mit var el tokink a szakma? Ezen kérdések meg laszolsaban segit az ctikai kédex. Biikai kédex: egy-egy szakma etikai itmutatsja. Célja, hogy megerSsise a szakmai megbecstlst az ide- Als viselkedésméd irint, valamint megkoveteli a szakma tagjait6l a bennfoglaltak betartsit. Az euyes szakmak eskiiinek széve; észe leet Azetiea tanttasdnak céja az etikus maggatarts elsajaitasa ~ mely alapfeltétel a szakma presatizsének k rehoziséban —, a szakmai Osszetartozis kialakitésa, a tarsadalmi felel6sség tudatositisa a szakemberek ben, valamint a paciens védelme, jogainak tisrtcletben tartisa, és a ayakorls szakember védelme a vétsé ‘ack megel6zése Altal Emlékeztet64l lon itt nébany alapfogalom: Erika: (g6r-lat.) erkolesi clvek rendszere, valamely hivatis k6rében uralkod6 erkélesi és magatartasbeli szabilyok dsszessége. Az.etika egy ga a filoz6fidnak, amely az. erkbles®t mint a térsadalmi viszonyok és a tudat safitos formajat viesgila isadalmi viszony, az.emberi cselekvés mozzanata, 4z-ember viszonyulasa mas emberekhez; tu datforma, normak, értékek komplex rendszere, Normaks tilalmak, ajanlésok, javaslatok, melyck segitenek megtalélni a legmegfeleldbb cselckvést egy adotetarsadalmi szitudciban, az élet helyzetciben. egy adott kéz6sség erkéle kek és normik sszessége Moralités: az cayén bels6 eikolcsi megaySzodése, ‘llisfoglalisa, magatartisa Erk6lesi konfliktus: akkor [ép fel, ha egy adott szituacidban egymasnak ellentmondé normak egyforman érvenyesck, Hzek a2 etika legfontosabb problémi Torténeti attekintés Az tik mint tidomany gydkerei az Skorba nyilnak vissza. Hippokratész (i. ¢. 460-377) nevéhez. kOtGdik az els6 orvosctikai Bsszefoglalé irésos emléke: az orvosi esl, amely mindmaig az eurSpai huménus tra- dicié alapjanak tekinthetS. Megkéveteli a megfelel6 szaktudst az orvosi hivatas gyakorlojitol. A tevékeny 86g céljaként az egészség helyredllitasit jel6li meg. A gySgyilés folyamatanak a kBles6nds bizalomra kell épillnie Az eskis sz6vege tartalmazza a visszaélés tilalmat, az élet tiszteletet, a ,nil nocere” elvet & a titoktartast hotelezettséget. Utal arra, hogy az orvos lisztcletreméltos4ga a bizalom egyik alapja, s megemlii a virsadal- mi felelésség madatat A korok valtozasdval a szemléletméd is valtozott, mindig béviltck, kiegésziltek az orvossal szembeni kt vinalmak a kor szellemiségét thkrézve, de a Hippokratészi eski Utmutatasa ma is €rvényes. Az orvostu dontiny fejl6désével, sj specializiciok Ktecjéttével tj etikai problémak Iépneck Fel (pl. etek, ‘ranszplantéci6, eutanazia stb), ezért dllandéan megdjulnia, fejldcinie, bovilnie kell a gyégystassal foglal koz6 szakmak ctikai tudoményanak is, Az elmGlt tiz-tizendt évben a természetgyOgyiszat Uidéledéset ta pasztaltuk, s napjainkban zajllc a fazio folyamata az akadémiai orvosléssal, $ mivel a rendelet éxtelmeben, a természetgydgyiszat az cgészségilgy része, ezért miivelbire az egészségiigyben dolgoxkéhoz hasonl6 fGod clikai ttmutaté kell, hogy vonatkozzon, Mindezeket figyelembe véve, € a kiilinb’z6 természetgy6- ayiszati egyesiiletek, szSvetségek hasonl6 vitmutatsival egyeztetve 1991-ben elkészitettem a Természet- gyOayaszok ctikai kédexének tervezetét, mely csak a 11/1997. CV. 28) NM rendelet_megiclenése, és az. oktatisi viszonyok tisatazdsa utin kaphatta meg végleges format. Egy 6 gyOgyil6 szakma sailetik most, exést adjuk kizre a TermészetayOgyasz0k etikai kédexét Természetgyogyaszok etikal kodexe_ Az etikai szabdlyozas az alabbi témakérdket leli fel: + TermészetgySgydszati tevékenységre val6 jogosultsig + TormészetgySgyaszati tevékenységet folyiatok kOtelességei Altalaban + Munkafeltetelek biztositisa + Paciensekkel val6 kapcsolat + Thoktatasi kotelerettseg + Dokumenticids kOtelezetiség * Konzultaci6s kapesolatok + Kollégikckal val6 viszony + Hirdetés, nyilviinos szereplés + Publikaci Természetgydgyaszati tevékenységre val6 jogosultség + TermésretgySgyiszat tovekenységet csak az a személy folyathat, aki a 11/1997. (V, 28) NM rend ben foglalt oktatisi, il. vizsgakSvetelmenyeknek eleget tet + Természetgygyssz. név visclésére nem jogosult, aki a rendletnek nem felel meg, + 4 természetay6uyiszat barmely agaban az a személy jogosult praktiAlni, aki az 1§-nak megflel, és 32 illetékes ANTSZ.a mdk6dési engedélyt szamdra kiadta. A nem orvos természetgySgyisvati tevékenységet folyiatGk csak a kérdéses termeszetgySaydszati ag(ak) megneverését hasznalhaljle (pl: reflexol6gus, radiesztéta, életmde-tandesad, tavolkeleti mozgas-oktat6 sb.) természetgybayaszati tevékenységet folytatok kotelességei altalaban A lemnészelgyogyaszal tevckenysegetFolyatGnak mindig a leyiagasabb seaka szintet kell képvisel- rie. ee = A tenmészetaygydszati tevékenységet folytaténak folyamatosan fejlesztenic kell elméleti és gyakorlati iSmereteit, €s személyes j6 példamulatassal, pozitiv gondolkodlissal, eletreformnja megvaldsttas4val-hiteles diyiséagé kell vali, + Ismerje a természetgyégysiszat,illeve az dltala gyakorolt tenet lehetOségcit & hatératt + Tevékenységét a tudomanyos természetgy6gyaszatra alapozottan, tnvényes Kereick kéz6st, a szakma szabalyai szerint kételes végezni #Tilos a részvéiel olyan gydgyit6 tevékenységben, amelyben fiem rendelkezik megfclcI6 szakmai alapok- sal = Annem orvos természetgyégyasznak tilos az orvosi tevékenység korébe tartoz6 beavatkozisok véguése (pl: injekei6, akupunktiia, kiopraktika stb.) A munkafeltételek biztositasa = A temnészctgyOaydszali tevekenységhex megfell6 kbmyezetet kell teremteni, ely el6segit a pciens- Se) val6 Kézvetlen hangulat kialakitsdt, és biatsia a higiénés szabalyok beta * A termésretayogyasrat evéhenyseyet folytats sat betegséae, eneriahianyos allapota lelki labilitisa, bizonyos esetekben teshességecllenavalia msok kezelese kxCeo + Nem vallalhat el olyan feladatot, mely sz4méra dsszeféshetctlenségi helyzetet teremt, vagy amelyben & vyekenységével visszaélhetnek, + Nem fogadhat el olyan munkafeltételeket, amelyek szakmai és etikai kdtelezettségeinek betartasét teszik lehetdve. * Minden kezel6helyiségben biztosftani kell az elsGsegélynytjtashoz szikséges anyagokat é eszkOzSke ‘A pacienssel val6 kapesolat_ “7 Minden esetben szem el6t kel tartani az életmindség meg6raésénck, iletve javitisinak fontosségit + Maximalisan tekintettelkelllenni a paciens emberi méltésdgéa,tilos ext szdban vagy trdsban, lets bi mmilyen megnyitvinnlasban sérteni + A pliciens cselleges figaéséai vsonyét semmiféle elny szeeaésére nem lehet kihisendlt + A gyOayis tevékenységben nem engedhetS meg, hogy csupan anyagl indtékok makesdienck * A pacienst a raja alkalmazoit ejérisok mibenleérdl,vashat6 hatésas6l,mellékhalésarol,exedményd rl, kovetkezményérol Gjékoztatnt kell. * A paciens beleegyezését kell kérni bacmely dllapotfelmérsi, iletve kezelési met6cus alkalmazésahod aki bmikor visszavonhatja 271 * A piciensttsjékortatni kell a természetgyOgyaszati tevékenységet folytaé svemély tloktands, dol mentaci6s é konzulécids ketelezetisé ger) * A piciens jogosult a sajtdllapotaval és a betegségével kapcsolatos informaiciok meismerésére, ameng nyiben kéri al. (Csclekvokeptelen pfciensnél ez'a gondoz6ra vonatkozik,korlatozottan csclekvokepas Piciens esetében egyéni mérlegelés szikséges.) A tjekozatis legyen éhet6, targyilagos, ne vélison anos visszahatast a betegben, mindenkor a paciens egyéniségének megfclel6 formaban hengosadk cl * Csak onvosi diagnzissal jelentkez6 pacienstIchet kezeini. Sajt diagnézist esa mascclageoan, fete Jezésszerdcn lehet felilltani. Amennyiben mas betegsége, illetve rendellenességet fedex fal, a lermészet syGgydszatitevékenységetfolvats személy kéxe annak megielel6 orvosi kivizsgAlisat * sak olyan kezelési eljais akalmazhat6, melyet a kezel6 szemely biaiosin és a seakma scabalyai sze vit tad alkalmaza + Nem orvos természetaySgyiscatitevékenységet végatknek tlos olyan sztilytkezelni,akinek beteg sége. vagy dllapota haladeKtalanul orvosi beavatkovst igényel, é a késlekedés a beteg szempontjabol ki ros Kévetkermenyeket vonhat mag ul Tilos kezelni clyan személyt, akinek betegsége mas, hatékonyabb gyOgymédot igénycl amelyben a ke zel0 nem rende_kezik jictass4ggal Cmeghaladja tudasa, kepessenso. : Titoktartasi Kételezettség * Atitoktansi kotelezctiség vonatkozik mindazon adatokra, smeretekre, melyeka piciens visgalata, ke so illewe bizalma folytin a természetgySgydszaitevekenysegetfolyats személy tucomctes ju A thoktanasi kotclezcttség all felmentést nyer a természetgyoayaszalitevelenystgct folyat6 a kovet ke26 esetekben: Ha piciens felmentést ad (cselekvSképtelennél a gondoz0). Ha a7 informécio kiadasa az illetékes hatdsag fel tirsadalmi érdek (pl: béncselekmény, fet626 betegség). Ha az adatokat a bio Sig ker. Ha az adatokat a piciens kezcl6orvosa kérl, Ha az adatokat a leméseelgyOpyiszai tevekenys get folyaté személy konzulense ker * Atitoktandst ktclezetséy a dokumentdci6kra is vonatkozik * A tokkiadés akkor is etikilannak mings, ha nem arto srandékkal tnén Dokumentaciés kételezettség + Minden pacienstdl részietes fellegyzést kell késziteni, + A feljegyzéseknek tartalmaznia kell a kévelkez6 adatokat: ~a patiens személyi adatai ~a piciens beleegyezése ~el6z6 betegségck, orvosi diagndvisok, esetleg vizsgilati leletek, eredmények OT) Mi