Tamáska Máté PDF

Tamaska_konyv_168_238.
qxd:Layout 1 4/16/13 5:15 PM Page 1
Tamáska Máté
Falvak az uradalmak helyén
Tamaska_konyv_168_238.qxd:Layout 1 4/16/13 5:15 PM Page 2
Tamáska Máté
FALVAK AZ URADALMAK HELYÉN

A megszûnt nagybirtok telepes
községeinek építészete 1945 után
Martin Opitz Kiadó

Budapest 2013
ISBN 978-963-9987-12-8
A kötet az MTA támogatásával készült
A kézirat megírását az NKA támogatta
Kiadja: Martin Opitz Kiadó, Budapest. Felelős vezető: Tóth Csaba

Borítóterv: Gelencsér Judit
Olvasószerkesztő: Incze Éva
Angol nyelvi lektor: Tamáska Péter
Nyomdai előkészítés: Heiling Média Kiadó Kft., Máté Gábor
Nyomdai munkák: Kodex Könyvgyártó Kft. Felelős vezető: Marosi Attila
© Tamáska Máté 2013
TARTALOM
BEVEZETÔ 7
A telepes község – A könyv felépítése – Források
AZ URADALMI FALU 10
Uradalmi falu, eszmei község, puszta – Az uradalmi falvak földrajzi
elhelyezkedése – Az uradalmi falvak szerkezete – Az uradalmi falvak település-
részei – Az előszállási majorságok településképe – Az uradalmi puszta
környezetmintázata
AZ ÚJ KÖZSÉGEK KÖZVETLEN ELÔZMÉNYEI 40

A telepítés – Népies típustervek falun – Alulnézetben
AZ ÚJ KÖZSÉGEK 53
Definíciós nehézségek
TÁRSADALOMÉPÍTÉS – A HIVATALOS FORRADALOM 65

A hivatali apparátus – Népnevelés: Kertmagyarország – Az új falu társadalma
– Alulnézetben
FALUÉPÍTÉS – UTCÁK A SZÁNTÓK HELYÉN 87

Az új községek földrajza – Az új községek kristálypontjai – A belső szerkezet
– A telekkiosztás – Az uradalmi örökség sorsa
HÁZÉPÍTÉS – KEVÉS NAGYBÓL SOK KICSI 113

Az átépítések – A falusiak építészete – Népies modern – A telepes ház
– A tisztviselő falu – A vidéki modern (középületek)
AZ ÚJ KÖZSÉGEK ARCULATA 165

Mátyásdomb – Hantos – Nagylók – Kisszállás – Lökösháza – A népies
(és a vidékes) modern kritikája – A népies (és a vidékies) modern aktualitása
ÖSSZEFOGLALÁS 193
JEGYZETEK 195
HIVATKOZÁSOK 200
SUMMARY 217
BEVEZETÔ
A telepes község ter vezette szervezet társadalmi célul tűzte
ki, hogy a nagybirtok szétszórt majorságai
Noha a mai történetírás nem szereti a pa- helyett zárt, illetve félig zárt (tanyaköz-
tetikus mondatokat, mégiscsak helytálló az pontos) paraszti települések épüljenek fel,
állítás, hogy 1945-ben néhány hét leforgása ahol a hét-tíz holdas családi kisgazdaságok
alatt lezárult a magyar nagybirtok törté- intenzív kertgazdálkodást folytathatnak, és
nete.1 Hasonló forradalmi földreformra szövetkezetekbe tömörülnek. Emellett a
Közép-Európában egyedül Lengyelország- szervezet állami mintagazdaságokat is kije-
ban került sor, ám ott mindez összefüg- lölt, megteremtve ezzel a későbbi nagyüze-
gésben volt a porosz tartományok bekebe- mek alapjait. A közepes méretű állami min-
lezésével.2 tagazdaságok és a kistermelők alkotta
A Márkus István által „urak futásának” termelési-települési struktúra alapjaiban
nevezett történeti sorsforduló nem csupán tért el a néhány év múlva erőltetett kol-
a tulajdonviszonyokat rendezte át, de jó né- hozrendszertől (forrás: MÁSZT).
hány régióban a hagyományos település- Az OFT koordináló ernyőszervezet volt,
struktúrákat is átszabta (MÁRKUS 1967: 5). amelynek hasonló szerep jutott a vidéki
Százezrével épültek új parasztházak, aminek építészet fejlődésében, mint a jóval ismer-
következtében a települések gyors növeke- tebb, 1940-ben alapított Országos Nép- és
désnek indultak, sokszor nem is a belterü- Családvédelmi Alapnak (ONCSA). A két
leten, hanem tanyaszerűen, a határban szét- szervezet építészeti holdudvarában ráadásul
terülve (SAÁD 1985: 244). Az átalakulás igen komoly személyi átfedések vannak,
gyors sodrában különösen a nagybirtok ta- így például a második világháború után
nyás jellegű átalakulása tűnt problémásnak. néhány évig kulcsszerepet játszó Tóth Kál-
Egyrészt igen fejlett, részben állami tulaj- mán és Rácz György neve az ONCSA-há-
donú mezőgazdasági nagyüzemek műkö- zak kutatói számára is ismerősen csenghet
dését lehetetlenítette el, másrészt megne- (BEREY 1978: 448, HÁMORI 2004: 13).
hezítette az új gazdák szakmai ellenőrzését, Annak ellenére tehát, hogy a két ernyő-
betagozódását az (akkor még önkéntes) szö- szervezet egészen más politikai törekvést
vetkezeti rendszerekbe, harmadrészt pedig a testesített meg (az előbbi egy forradalmi át-
hevenyészve felhúzott épületek miatt a vi- alakulást irányított, míg utóbbi egy jóval
déki lakásállomány minőségének további kisebb hatósugarú szociálpolitikai program
romlásához járult hozzá.3 Ilyen körülmé- volt csupán), építészeti hatásukban igen
nyek között született meg az elhatározás, hasonlóak voltak egymáshoz.
hogy a frissen földhöz juttatottak közül A szakmai alapelvek konzekvens véghez-
azok, akik a volt nagybirtokon kaptak föl- vitelét azonban számtalan körülmény ne-
deket, ne spontán módon építkezzenek, ha- hezítette. A politikai bizonytalanság és a
nem íróasztalon megtervezett mintafalvakat pénzhiány mellett számolni kellett a kivite-
hozzanak létre számukra. lezések esetlegességével, valamint azzal, hogy
Mivel a zavaros politikai átmenetben a házhelyhez juttatottak nem feltétlenül fo-
nem voltak tisztázottak az egyes hivatalok gadták örömmel a típusterveket. A legna-
hatáskörei, a földosztást koordináló Orszá- gyobb probléma azonban mégiscsak az volt,
gos Földbirtokrendező Tanács (OFT) maga hogy az OFT alapprogramja, amely tehát a
vette kézbe a faluépítés ügyét. A Veres Pé- paraszti kisgazdaságokon nyugodott, a kom-
BEVEZETŐ 7
munista hatalomátvétel után aktualitását új község, mint amilyen Besnyő, Mátyás-

vesztette. Nem véletlen, hogy a Veres Péter- domb vagy Nagykarácsony. A legtöbb falu-
féle parasztpártból „átigazoló” Erdei Ferenc ban keverednek a községesítés különböző
1949-ben a Tanyai Tanács vezetőjeként gyö- hullámai. Célszerűbb tehát, ha az új telepes
keres fordulatot hajtott végre a vidéki tele- községet, mint építészeti együttest nem me-
püléstervezésben (lásd HAJDÚ 1992)4. Az rev kategóriaként, hanem egy hosszabb tör-
ötvenes években már nemcsak a nagybirtok téneti fejlődés láncszemeként fogjuk fel.
szórt településrendjét, de a paraszti tanya-
rendszer egészét fel kívánták számolni. A A könyv felépítése
korábbi évekhez képest mindez sokkal radi-
kálisabb fellépést tett szükségessé. Egyedül A kutatás során azt a mélyreható település-
1950-ben negyvenhárom új helység nyert és tájszerkezeti átalakulást kellett leírni és
jogi önállóságot (forrás: HELYSÉGNÉVTÁR megérteni, amely során a nagybirtok szórt
1973). S noha a Tanyai Tanács elsősorban majorsági rendszere zárt falvakká alakult
az alföldi tanyarendszer felszámolását (re- át. Természetes, hogy ilyen horderejű vál-
formját) tekintette fő feladatának, mellé tozás vizsgálatakor nem korlátozható a fi-
megörökölte az OFT-től a nagybirtokon gyelem kizárólagosan az 1945–49 között
létesített új községek továbbépítésének eltelt négy esztendőre, amíg az OFT műkö-
ügyét is. dött. Mindenekelőtt tisztázni kellett, mi-
A Tanyai Tanács árnyékában a nagybir- lyen is volt a nagybirtok településrendje,
tokon létesített új községek története amelyet a telepes falvakkal igyekeztek fel-
mintha a feledés homályába veszett volna. számolni. Az uradalmi falut bemutató fe-
Beluszky Pál például megjegyzi, hogy a jezet egyben behatárolja azokat a földrajzi
puszták – a tanyákkal ellentétben – csend- tájakat is (mindenekelőtt a Mezőföldet,
ben, szinte maguktól tűntek el a magyar te- azon túl pedig a Kunság foltszerű területeit,
lepüléshálózat térképéről (BELUSZKY 2000: Moson, Csanád és Békés vármegyéket),
24). Holott a hivatali jelentések alapján mi- amelyek képét döntően befolyásolta a nagy-
nimum egy tucat új települést alapítottak birtokot felváltó községesítési folyamat. Az
közvetlenül a háború után, ami mellett to- 1945-ig fennálló településmorfológiai
vábbi harminc-negyven, részben nagybir- örökség mellett az új falvak arculatát dön-
tokon létesített faluval is számolhatunk. tően befolyásolták a Horthy-rendszer ide-
Ennél pontosabb számadatokat nehéz lenne jén kidolgozott falusi kislakásépítési alap-
megadni, hiszen az új községek meghatáro- elvek is. Az ezt bemutató fejezet egyrészt
zása rengeteg kérdést vet fel (lásd a Definí- kiemeli, hogy a negyvenes évek közepére a
ciós nehézségek című alfejezetet). Az OFT falusi kislakásépítés köré jól bejáratódott,
három éves működése nyilvánvalóan túlsá- bürokratizált intézményrendszer alakult ki,
gosan rövid időszak volt ahhoz, hogy tele- másrészt letisztult az a formanyelv, amelyet
püléspolitikai elképzeléseit maradéktalanul „népies modernnek” fogunk hívni.
érvényesítse. Néha még annak eldöntése is Az 1945 utáni telepes falvak bemutatása
problematikus, hogy egy-egy új falu nagy- a definíciós problémák áttekintésével kez-
birtokon létesült-e vagy tanyás vidéken, s ak- dődik. Utána három nagy témakörre
kor még nem beszéltünk a sajátos morfoló- bontva járjuk körül a kérdést: az első a tár-
giai jegyekkel bíró szőlőhegyekről vagy az sadalomépítés, a második a faluépítés, a
aprófalvas vidékek, mindenekelőtt Somogy harmadik a lakásépítés. A társadalomépí-
külön utas fejlődéséről. Éppen ezért vi- tésről szóló fejezet a felülről irányított for-
szonylag ritka az egyértelműen besorolható radalomról beszél, kitér a politikai háttérre,
8 BEVEZETŐ
a végrehajtó szervezetre és az új gazdák tár- 1949 közötti működési időszakáról adott

sadalmi pozíciójára. A faluépítésre vonat- volna felvilágosítást. Márpedig az OFT te-
kozó rész a településszerkezetet mutatja be, vékenysége csak háttérváltozóként volt ér-
úgymint a helyszínek kiválasztását, az ut- dekes. Az átalakulás történeti dinamikájá-
caszerkezetek kialakítását, illetve általában nak megértéséhez ezért a történeti
a faluépítési koncepció főbb sarokpontjait. térképekből és légifelvételekből nyerhető
Végül a lakásépítés-fejezet foglalkozik a te- információkra is szükség volt. Az uradalmi
lepes ház formai sajátosságaival, úgymint a falvak országos fejlődését és elterjedtségét a
népiességtől a modern felé hajló tendenci- három katonai felmérés alapján lehetett rö-
ákkal, valamint a városi lakásminták be- viden felvázolni, illetve statisztikai adatok-
áramlásával. kal pontosítani. A második világháború
utáni fejleményekről a hatvanas-hetvenes
Források években készült topográfiai térképek tu-
dósítottak, illetve az aktuális műholdké-
A forrásanyag gerincét a Földművelésügyi pek retrospektív következtetésekre adtak
Minisztérium alá tartozó Országos Föld- alkalmat. Mindezeken túl jó néhány nagy-
birtokrendező Tanácsnak a Magyar Orszá- birtokról állt rendelkezésre a 19. század
gos Levéltárban (mai nevén Magyar Nem- elejéről származó birtokterv, illetve a volt
zeti Levéltárban) őrzött iratanyaga képezi előszállási uradalom kapcsán a Földmérési
(iratszámok: XIX-K-11-e, XIX-K-11-h, és Távérzékelési Intézetben található ka-
XVII-1-a, XIX-K-1-y). A telepítés-faluépí- taszteri felvételi ívek is segítették a munkát.
tés kapcsán hatalmas iratanyag keletkezett. A harmadik forrásanyagot a korabeli tí-
Számtalan dobozt foglalnak el a bérszám- pusterv-katalógusokból és építészeti folyó-
fejtési ívek, de általában is túlsúlyban van- iratokból kiemelt háztervek jelentették.
nak az elszámolásokkal kapcsolatos ügy- Ezek alapján volt nyomon követhető az a
iratok. Márpedig a telepítés menetéről és szakmai átalakulás, amely a népies irány-
építészeti programjáról mindenekelőtt nem zaton belül a negyvenes években lezajlott.
ezek, hanem a felmérési jelentések, telepí- Végül az új községek mai arculatának
tési tervek és általános protokollok, végre- bemutatásához elengedhetetlen volt a cél-
hajtási utasítások, telepfelügyelői beszá- zott helyszíni falufelmérés. A legkiterjed-
molók tudósítanak. Különlegesen tebb terepmunka Nagykarácsonyban zaj-
értékesnek bizonyultak a legkülönfélébb lott, illetve általában a volt előszállási
okokból mellékelt kéziratos térképek és uradalom területén. Ezt egészítette ki
építészeti tervrajzok. Noha az elmúlt évek- 2009-ben egy koncentráltabb Fejér megyei
ben közel száz dobozt sikerült áttekinteni, adatfelvétel Besnyő, Hantos, Nagylók,
nem zárható ki, hogy a jövőben további do- Nagyvenyim és Mátyásdomb esetében,
kumentumok kerülnek majd elő, amelyek majd 2011-ben Kisszállás és Lökösháza
részben kiegészítik, részben korrigálják je- vizsgálatára került sor. A terepkutatásokon
len munka eredményeit. mindenekelőtt fényképi dokumentáció ké-
A kutatás számára a célzott levéltári szült, archív anyagok kerültek összegyűj-
munka önmagában nem lett volna ele- tésre, illetve „oral history” interjúk szület-
gendő, hiszen az csak az OFT 1945 és tek idősebb adatközlőkkel.
BEVEZETŐ 9
AZ URADALMI FALU
Uradalmi falu, eszmei község, puszta Az uradalmi falu társadalom-földrajzi
értelemben hiányos település, „nem egész
Noha a nagybirtok a dualista Magyaror- és nem teljes falu. Az összes aprófalvaknál
szágnak is sajátja volt, az 1920 után megnagyobb arányban szorul kiegészülésre,
kisebbedett ország területén különösen akár több hasonló egységgel, akár egy igazi
nagy aránytalanságok keletkeztek. Dacára a faluval vagy várossal.” (ERDEI 2004: o. n.)
földreformnak, a negyvenes években mint- Erdei tehát az uradalmi falut nem külte-
egy hétszáz darab ezer hold fölötti óriás- rületi, lakott helyekből álló konglomerá-
birtok kezén volt a földek húsz-harminc tumként kezeli, hanem szórványként. En-
százaléka (SZAKÁCS 1998: 296). A nagy- nek oka, hogy figyelme nem a
birtok messze több volt, mint magántulaj- településszerkezetnek szól, hanem a társa-
doni forma. Egy olyan, döntően mezőgaz- dalmi formációnak, hangsúlyozva, hogy az
dasági országban, mint amilyen a uradalmi cselédség és zsellérség ugyanúgy
húszas-negyvenes évek Magyarországa volt, a rendiség maradványa, mint a saját házá-
a földtulajdon kérdése az élet szinte minden ban élő, saját földjét művelő falusi pa-
területét meghatározta (BELUSZKY–GYŐRI rasztság. Az uradalmi falu azonban foko-
2005: 55). Településtörténeti szempontból zott szociális elzártságban élt, hiszen még
pedig a nagybirtok bizonyos régiókban csak olyan területeken sem volt képes bekap-
rá jellemző településformát hozott létre, az csolódni a modernizációba, amelyek az
uradalmi falut. ország centrumához tartoztak vagy jó köz-
1. Újdombóvár eszmei község rendezése (szürkével 2. Majsamiklósvár, Szemcsed és Fürged rendezése

az új faluhatár). A távoli pusztákat a legközelebbi zárt (utóbbiak határa pontozott vonallal jelölve). A sûrû
községhez csatolták, illetve egy új község volt formá- faluhálózatú Tolnában Majsamiklósvárat úgy lehetett
lódóban, a késôbbi Dalmand. megszüntetni, hogy határát teljes egészében
BENISCH 1940 ALAPJÁN, RÉSZBEN SAJÁT SZERKESZTÉS
a szomszédos települések kebelezték be.
BENISCH 1940 ALAPJÁN, RÉSZBEN SAJÁT SZERKESZTÉS
10 AZ URADALMI FALU
3. Eszmei községek
területi elhelyezkedése
a két világháború között
BENISCH 1940 ADATAI ALAPJÁN
SAJÁT SZERKESZTÉS
AZ URADALMI FALU 11
lekedési infrastruktúrával rendelkeztek. ököristállót”, az intézői lakot, a gépészla-

Erdei kétezerre teszi a két világháború kö- kot és persze a nyomorúság szimbólumát
zötti uradalmi falvak számát (majorságok, megjelenítő cselédlakot (u. o.: 5).
szőlőhegyek). Mikor később a Tanyai Ta- A kastély és a hozzá tartozó pusztai
nács elnökeként az uradalmi falvak köz- épületegyüttes településként sosem állt
ségesítése is az ő kezébe került, felmérést önmagában, hanem további külterületek-
készíttetett, amelyben az áll, hogy 3000, kel együtt alkotott nagy kiterjedésű kong-
ötven főnél népesebb külterületi majorság lomerátumot. Az ilyen konglomerátumok
létezett Magyarországon (HAJDÚ 1992: a jobbágyfelszabadítás utáni évtizedek-
110). ben jogilag vagy hozzácsapódtak valamely
A Dunántúl volt az a vidék, amely a leg- közeli faluhoz, vagy önálló közigazgatási
inkább összefonódott a nagybirtok nevével. egységekbe, úgynevezett eszmei közsé-
A tényeken túl ebben nagy szerepe volt a két gekbe szerveződtek (GYÁNI–KÖVÉR 1997:
világháború közötti szociográfia egyik leg- 51). Noha a magyar jog tételesen sosem is-
nagyobb hatású művének, a Puszták népének merte el az eszmei községek létezését, szá-
is (lásd ILLYÉS 1987). A „puszták népe” fo- muk megközelítette a félszázat (BENISCH
galommá vált, amely az uradalmi falu mel- 1940: 5, lásd továbbá PERNEKI 1977/78).
lett és helyett a tudományos szóhaszná- A volt allodiális földekből összeszervezett
latba is átkerült (DEMETER–LUKÁCS 1980, falvak a legtöbb esetben idegen testként
EPERJESSY 2006, VARGA 1991). A kép, ékelődtek a közigazgatás szerkezetébe, s
amelyet Illyés Gyula a pusztáról festett, ezzel az arisztokrácia átmentett hatalmát
minden volt, csak pozitív nem, így ahhoz jelképezték egy fiatal polgári államban.
is nagyban hozzájárult, hogy a pusztára a Benisch a legkirívóbb esetek közt említi
magyar értelmiség mind a mai napig va- meg többek között Újdombóvárt, amely-
lami elmaradott, sötét helyként emlékszik. nek egyáltalán nem volt belterülete, Maj-
Ez az egyoldalúan negatív vélemény ma- samiklósvárat, amelynek határa nem al-
napság némiképp változóban van. Sok kotott egybefüggő területet, illetve a
egyéb tényező mellett szerepe lehet ebben mintegy 55 000 holdas óriási Sövényhá-
annak is, hogy a puszták helyén alakult új zát. Az ilyen, általa „közigazgatási szörny-
községekben a megmaradt uradalmi épü- szülötteknek” nevezett képződmények leg-
letek lassan ugyan, de a helyi kulturális főbb problémáját a széttagoltságban látta,
örökség részeivé válnak. Mindenekelőtt a és sürgette a zárt telepek mielőbbi kiala-
kastélyok és kisebb uradalmi lakok azok, kítását (1., 2., 3. ábra).
amelyek építészeti nívójuknak köszönhe-
tően kiemelt figyelmet kapnak. Illyés
Gyula maga is megemlíti a kastélyokat,
Uradalmi falu Eszmei község uradalmi
mint olyan épületeket, amelyek fizikálisan (Erdei) Puszta (Illyés)
(Benisch) falu, mint
a pusztákon állnak ugyan, de társadalmi- település-
lag külön életet élnek: „Van (…) kastély is, forma:
hatalmas gyönyörű park közepén tenisz- településföldrajz szociográfiai jogi csoportos
szórványok
pályával, mesterséges tóval, gyümölcsössel konglome-
és fejedelmi allékkal, és mindezek körül kirekesztett
hiányos közigazgatási rátuma
társadalmi a tájban
remekbe kovácsolt magas vaskerítésekkel település anomáliák
osztály lakhelye
(…)” (ILLYÉS 1987: 5). Ugyanitt felso-
rolja a dunántúli puszta egyéb épületeit, a 4. Az uradalmi falu, a puszta és az eszmei község
sokszor még a „kastélynál is díszesebb fogalmának összehasonlítása
12 AZ URADALMI FALU
5. A nagybirtok területi elhelyezkedése az 1920-as

években. Látható, hogy a latifundiumok elsôsorban
síkvidéki, illetve az enyhén tagolt tájakon sûrûsödtek.
Árnyalta a képet, hogy az Alföldön nem csak magán-
földesurak és az egyház, de a városok is óriási földte-
rülettel rendelkeztek.
TÉRKÉP: HANTOS 1926 ALAPJÁN, RÉSZBEN SAJÁT SZERKESZTÉS
Az uradalmi falu, a puszta és az eszmei zárt falvakat is. Az uradalmi falunak ez a

község tehát voltaképpen egyazon társa- változatos településképi hagyatéka a tele-
dalmi jelenség, a nagybirtok különböző pes falvak mai arculatát is meghatározza,
megnevezésekkel illetett településformáját ezért különösen indokolt, hogy ennek a ke-
jelenti. Attól függően, hogy a település- vésbé ismert településtípusnak a kialakulá-
földrajzi, a társadalmi vagy a jogi megköze- sát, földrajzi elhelyezkedését, funkcionális
lítés kerül-e előtérbe, egyik vagy másik meg- tagoltságát és építészeti karakterét részlete-
nevezés a találóbb. A további elemzés sebben is tárgyaljuk (4. ábra).
számára azonban egyik sem megfelelő, mi-
vel figyelmen kívül hagyják – vagy leg- Az uradalmi falvak földrajzi
alábbis nem hangsúlyozzák eléggé – a tele- elhelyezkedése
pülésmorfológiai jegyeket. A morfológiai
vizsgálat legfontosabb kiindulási alapja Az uradalmi falvak kialakulásának legele-
ugyanis az, hogy az uradalmi falu egy nagy mibb előfeltétele a nagybirtok, amely azon-
kiterjedésű, ritkán lakott vidék, belső úthá- ban önmagában nem teremt uradalmi falut
lózattal, amely úthálózat rendkívül inho- (5. ábra). Valódi uradalmi falu csak ott jö-
mogén egységeket köt össze, központi és hetett létre, ahol a feudalizmusból örökölt
periférikus pusztákat (más néven majorsá- jobbágyi telekrendszer valami oknál fogva
gokat), szőlőhegyi szórványokat, telepeket meggyengült: „Az ország területének jelen-
és telepítvényi részeket, sőt némelykor még tős hányadán, főleg a török által birtokolt
AZ URADALMI FALU 13
vidékeken az újonnan betelepült jobbágyság gyalhatjuk sajátos tanyaformaként, mint

nem telekszisztéma formájában, hanem ahogyan uradalmi faluként is, hiszen a ta-
anyagi erejéhez mérten, első és újrafoglalá- nyák csoportba rendezése a gazdatisztek
sos rendszerben művelte földjét.” (VARGA irányítása mellett zajlott (BÁRTH 1975: 85).
1967: 4) Noha Varga itt főként a tanyáso- Szintén átmenetet képeznek a Dél-Alföld
dásra célzott, a majorsági újranépesedésnek telepítvényi falvai, amelyek jellemzően
is itt kereshetjük a gyökereit. Tanya és ma- olyan óriásbirtokokon keletkeztek, mint
jorság elkülönítésekor elsősorban a birtokos például a hírhedt Pallavicini uradalom. A
személye és a birtok nagysága a meghatá- telepítvény morfológiája alapján ugyan
rozó szempont. Tanya alatt elsősorban a pa- falu, de jogi helyzetét tekintve bérlemény,
raszti kézben lévő, egy-egy család által meg- amelyet a birtokos bármikor megszüntet-
munkált kis- és középbirtokokat értjük, hetett. Ez történt a 19. században többek
amelyeken idővel lakófunkció is kialakul. A között Bakssal, Bánommal, Hantházával,
majorság vagy puszta ezzel szemben na- Homokkal vagy Dóccal (VÁLYI–ZOMBORI
gyobb birtoktestek képződménye, és a gaz- 2007: o. n., GYIMESI 1965: 164). Szintén
dasági épületek mellett a földesúr szolgála- kérdéses, hogy hová sorolhatók Békés vagy
tában álló családok csoportos lakhelye Csanád kamarai és egyéb dohánykertész
(BALOGH 1980: 272, LUKÁCS 1984: 8). falvai, amelyek ráadásul megtévesztésig
Ebből következően a tanya kisebb egysé- hasonlatosak tudnak lenni a Bánát négy-
gekből álló, de sűrű, míg a majorság na- zethálós alaprajzú településeihez. Eredeti-
gyobb egységekből álló, de ritkásabb külte- leg azonban ezek a települések is csak te-
rületi településformát hoz létre. lepítvények (illetve bérlemények) voltak,
A kettő elkülönítése persze csak elméle- és csak egy-egy sor házból állottak. Később
tileg tűnik egyszerűnek. Alapvető prob- újabb sorokkal bővülve jött létre a ma lát-
léma, hogy a köznyelvi szóhasználatban a ható négyzetes forma (például Tótkovács-
tanya, a majorság és a puszta sokszor ösz- háza, ma Véghegyes, Tótbánhegyes, ma
szekeveredik, sőt vidékenként más-más je- Nagybánhegyes), Kunágota vagy Almás-
lentést takar. Ezeket a regionális elnevezé- kamarás.
seket a térképek is átvették, így például a A telepítvények állandósulása és falvakká
szabolcsi részeken az urasági majorságokat növekedése az egyik útja annak a 18–20. szá-
(pusztákat) is tanyaként jelölték a térképek zad egészét végigkísérő folyamatnak, amely
(például grófi tanya). További kérdéseket a nagybirtok kisebb-nagyobb mértékű pa-
vet fel az uradalmi falu ma még kellően fel rasztosodását hozta magával. Részletesen
nem tárt történeti beágyazottsága és táji foglalkozik ezzel a kérdéssel Lukács László,
meghatározottsága. A harmadik katonai aki Aba környékének példáján mutatja be,
felmérésen például egyértelműen látszik, hogyan vásárolták ki a parasztok az ura-
milyen óriási morfológiai különbségek je- dalmi földeket a majorsági épületekkel
lentkeznek az Északi-középhegység kisebb együtt, és hogyan alakították át azokat saját
méretű állattartó pusztái és a mezőföldi, bé- kistermelői igényeik szerint (LUKÁCS 1984:
kési fekete földeken kialakult óriási ura- 17). Hofer nemzetközi összehasonlító ta-
dalmi konglomerátumok birtokegységei nulmányában arra is rámutat, hogy az alföldi
között. A világos elkülönítést tanyás vidék tanyásodás egyik mozgatórugója éppen a
és uradalmi falu között azonban nem is az külterjes földesúri birtokok parasztosodásá-
imént említett okok, hanem az átmeneti ban keresendő (HOFER 1980: 50).
formák sokasága akadályozza. A kalocsai Az átmeneti formák ellenére mind a ta-
Sárköz érseki birtokait például éppúgy tár- nyás, mind a majorsági területeknek létezett
14 AZ URADALMI FALU
6. Hódmezôvásárhely és a Károlyi uradalmak eltérô határszerkezete a harmadik katonai felmérésen.

Elôbbi sûrûn települt parasztos tanyavilág, utóbbi a nagyüzemi termelési rendszerhez igazodó településforma
TÉRKÉP: HARMADIK KATONAI FELMÉRÉS ÁTRAJZOLT VÁLTOZATA
egy-egy jellemző nagytáji kerete. Míg ta- ben még fontosabb, településmorfológiai
nyák elsősorban az alföldi parasztvárosok hatásukat tekintve egészen más utat jártak
körül keletkeztek, addig az uradalmi falvak be, mint az egyházi, állami és magánföl-
a Mezőföld településrendszerét határozták desúri latifundiumok.5 A nagyhatárú vá-
meg (lásd DEMETER–LUKÁCS 1980). Vég- rosok körüli tanyás szórványképződés és a
eredményben mindkét esetben másodlagos valódi nagybirtok majorsági szórványkép-
szórványról beszélhetünk, amelynek alapja ződése közötti legfontosabb társadalomtör-
a korábbi faluhálózat pusztulása és a bir- téneti különbség, hogy előbbi esetében a vá-
tokkoncentráció volt (HOFER 2009: 26, ros kicsiny mezőgazdasági termelőegységek
RÁCZ 1980: 99). Az alföldi tanyás nagyvá- formájában belenőtt a tájba, de, legalábbis
rosokat, mint például Szegedet vagy Deb- ideális esetben, megtartotta polgárát. Aho-
recent még a két világháború között is ott gyan Erdei fogalmaz: „Lényege ennek a ta-
találjuk az ország legnagyobb földbirtokosai nyai társadalmi formának, hogy nem egy-
közt (lásd MENDÖL 1936). Hogy mégsem nemű kisebb egység, mint a falu vagy a
szokás ezeket a vidékeket a magyar nagy- szórvány vagy a város, hanem egy külön-
birtokhoz sorolni, annak nyilvánvaló oka, nemű, kisebb egységekből összetevődő na-
hogy társadalomtörténeti, és ami esetünk- gyobb társadalmi egységnek az egyik része:
AZ URADALMI FALU 15
7. A Mezôföld volt az uradalmi falvak hazája. TÉRKÉP: HARMADIK KATONAI FELMÉRÉS ÁTRAJZOLT VÁLTOZATA
városrész vagy falurész.” (ERDEI 1976: 37) Nem egy térségben a nagyhatárú városok
Az uradalmak szórványképződése ezzel és a földesúri nagybirtokok egymás szom-
szemben nem a városi kirajzás eredménye szédságában léteztek. Leginkább ezeken a te-
volt. Emiatt az uradalmi falu lényegében rületeken szembeötlő a kétfajta szórvány for-
független a közeli városi centrumoktól, te- mai különbözősége. Szeged tanyákkal sűrűn
lepüléshálózati értelemben fehér folt, leg- beépült határa például 31–40 kilométer
alábbis akkor, ha szerepét a lokális beágya- hosszan nyúlt fel észak felé. Vele párhuza-
zottságán keresztül vizsgáljuk (ERDEI 1971: mosan Sövényháza eszmei óriásközség terült
331). Ha ugyanis a 20. század fejlett ura- el, ritkán lakott, kisebb-nagyobb telepítvé-
dalmi falvainak gazdasági kapcsolatait néz- nyekből és majorsági központokból álló táj-
zük, úgy azok a legnagyobb városi centru- képével. Hasonlóan éles település-alaktani
mokkal, sőt a nemzetközi piacokkal álltak határok húzódtak a Károlyiak kezén lévő
szoros kapcsolatban. Nagymágocs uradalmi falu és Hódmezővá-
16 AZ URADALMI FALU
8. Somogyban a puszták
(majorságok) a meglévô
aprófalvas településháló-
zat réseibe telepedtek,
emiatt nem tudtak össze-
függô uradalmi falvakká
válni.
TÉRKÉP: HARMADIK KATONAI FELMÉRÉS
ÁTRAJZOLT VÁLTOZATA
sárhely tanyavidéke között, a békési Wenck- rosi szervezetek, a mezőföldi területek 18.
heim-birodalom környékén vagy éppen Kis- századi újranépesítése egészében magán-
szállás, Kunadacs térségében (6. ábra). A ka- földesúri, koronai és egyházi befolyás alatt
tonai felmérések szórvány formáit állott (ERDEI 1976: 81). Az persze már az
tanulmányozva pontosan kirajzolódnak a vá- egyes földesurak birtokpolitikájának, gaz-
rosi és a magánföldesúri birtokok határai. dálkodási stílusának a függvénye volt,
Miközben az Alföldön vegyesen voltak hogy az újranépesítés zárt falvakat vagy
megtalálhatóak a tanyás városok és az ura- pusztákat hozott-e létre.
dalmi falvak, addig a Dunán átkelve, a A mezőföldi tájon a 18. század végéig
Mezőföld platóján alig találunk tanyákat. jobbára csak külterjes legelőket találunk.
Itt a 18. század elejétől a 20. század köze- A településhálózatot a kisebb-nagyobb
péig egyértelműen az uradalmi falu volt a szállások képviselték, amelyek a közép-
domináns településtípus (7. ábra). A tér- kori topográfiát követve kezdték benépe-
ség a középkorban kun szállásterületnek síteni a lakatlan pusztaságot (BÁTKY 1922:
számított (GYÖRFFY 1990: 274). A ku- 186). A gabonára való átállással párhuza-
nok kései letelepedésével és állattartó gaz- mosan, tehát a 19. század fordulóján ezek
dálkodásával magyarázható, hogy a falvak a szállások váltak az uradalmi falvak leg-
egy része csupán időszakosan lakott szál- fontosabb központjaivá (DEMETER–LUK-
lás lehetett (innen eredeztethetők többek ÁCS 1980: 13). A jelzett időszakban már
között az Előszállás, Kiskarácsonyszállás, megmutatkoztak a piacra termelő, vállal-
Szabadszállás stb. elnevezések is). A kun kozó szellemű uradalom nyilvánvaló elő-
szállásrendszer a török időkben teljesen nyei a hagyományos, a jobbágyi adók és
felbomlott, de az Alfölddel ellentétben a járulékok beszerzésére törekvő rendies ter-
helyén nem jöttek létre összefutott, „kócos melési móddal szemben (SZABÓ 1948:
városok” (PRINZ–TELEKI 1937: 331). Vol- 161). A földesurak ezért minél nagyobb
tak ugyan városok, amelyek magukhoz földterületet igyekeztek saját kezelésben
vonzhatták volna az elpusztult falvak la- tartani – illetve később bérleti formában
kosságát, de ezek főként a Duna meg- kiadni –, amelyen okszerű, a modern bér-
szabta kereskedelmi tengely mentén sora- munkára alapozott termelési üzemeket
koztak. Lakosságuk kevésbé függött a alakítottak ki (KÁLLAY 1979: 204–205,
földműveléstől, így földszerzési igyekeze- P ACH 1971: 1, S ZABAD 1957: 404,
tük sem volt olyan számottevő (MAKSAY SZÁNTÓ 1952: 221, további irodalom:
1976: 43, GRANASZTÓI 2006: 181). Mi- FÜLÖP 1997). Zárt falvak helyett kisebb,
vel nem voltak nagyhatárú, autonóm vá- a termelés tényleges helyéhez igazított te-
AZ URADALMI FALU 17
9. A legjobb fekete földek a mai Magyarországon és a puszták

19. századi elerjedése. Az uradalmi falvak létrejöttének
természetföldrajzi feltétele volt
a jó termôtalaj.
TÉRKÉP: HARMADIK KATONAI FELMÉRÉS ÉS LÁNG 2002: 379 ADATAI ALAPJÁN SAJÁT SZERKESZTÉS
lepülési szórványok jöttek létre, amelyek például a falvak extenzív növekedését), de

azonban nem voltak teljes mértékben közben alkalmazkodniuk kellett a már ki-
szórványok, hiszen igazgatási, gazdasági, alakult jobbágyfalvak rendszeréhez is. Azt
település- és társadalomszervezési érte- mondhatjuk, hogy ezeken a vidékeken az
lemben egyetlen egységet alkottak. okszerű uradalmi puszták a falvak közötti
Noha a Dunántúlon máshol is találunk résekben szerveződtek, nem egyszer egy-
óriásbirtokokat, illetve uradalmi falvakat, mással fizikailag össze nem érő mozaikokat
a Mezőföld mégis sajátos helyzetű, mivel alkotva (8. ábra). Ilyen volt a Tolna megyei
itt nem csupán egy járulásos települési for- Majsamiklósvár is, amelyet 1940-ben úgy
máról van szó. A Tolnában, Somogyban sikerült felszámolni, hogy annak egész ha-
vagy éppen Győr és Vas vármegyékben a tárát szét lehetett osztani a tamási járás
19. század elejétől kiépülő urasági falvak falvai között (BENISCH 1940: 12, lásd 2.
lényeges változást hoztak ugyan a telepü- ábra). A Dunántúl egészétől eltérő utat
léshálózat részleteiben (megakadályozták járó Mezőföldön ezzel szemben arra ta-
10. A magyaróvári urada-

lom a 18–19. század
tájátalakító munkái révén
óriási szántóföldekhez ju-
tott. A feltört földeken ki-
alakuló uradalmi falu he-
lyén a negyvenes években
két új község épült fel,
Várbalog és Újrónafô.
TÉRKÉP: HARMADIK KATONAI FELMÉRÉS
ÁTRAJZOLT VÁLTOZATA
18 AZ URADALMI FALU
lálni példát, hogy egy uradalmi falu a már foglalta össze, a folyószabályozás „a pusz-
meglévő zárt községet felszámolta. Ez tör- tuló dzsentrinek adott elsősorban hivatalt s
tént Nagyhantossal, miután 1877-ben a nagybirtok önvédelmét szolgálta.” (FÉJA
Nagylók pusztaközséghez csatolták (VÁR- 1937: 142) Az eke alá vont területeken a
NAI 1987: 125). majorsági szórványok a már meglévő falu-
Igen jellemző mutatója a Dunántúl egé- hálózatba ékelődtek. Jellemző példája en-
sze és a Mezőföld között meglévő különb- nek a Bodrogköz, ahol falvanként két-há-
ségnek, hogy utóbbi területen a nagybirtok rom új uradalmi majorság épült ki
a legintenzívebben művelt szántóföldi kul- (BALASSA 1975: 226). A Sárospatak és Ci-
túrákat mondhatta magáénak. Kogutowicz gánd közötti, folyók határolta háromszög
Károly a két világháború közötti birtokvi- kései lecsapolásának településszerkezeti
szonyok elemzésekor felhívja a figyelmet a öröksége abban fogható meg leginkább,
tényre, hogy noha az 1000 hold feletti óri- hogy ezen az óriási területen nem alakultak
ásbirtokok a Dunántúl teljes földterületének ki újabb zárt községek. Még az 1945-ös
az egyharmadát fedték le, tényleges mező- földreform után sem volt szükség új tele-
gazdasági súlyuk ennél jóval csekélyebb volt pülés kijelölésére, mivel a meglévő sűrű fa-
(KOGUTOWICZ 1930: 127). Ennek oka, luhálózat magához vonzotta a frissen föld-
hogy az óriásbirtokokon a művelési ágakat höz jutott lakosságot.
tekintve felülreprezentált volt az erdő és a A szántóföldek előretörésében a 19. szá-
műveletlen terület. A legjövedelmezőbb zad második felének nagy alföldi folyósza-
szántók és kertségek statisztikáit külön ke- bályozása minden kétséget kizáróan meg-
zelve azt láthatjuk, hogy húsz százalék körül érdemli azt a kitüntetett helyet, amellyel az
mozog az óriásbirtokok kezén lévő földterü- utókor rossz vagy jó szájízzel, de emlékszik
let aránya, Vasban és Zalában a tíz százalékot rá (lásd DUNKA 1996). Emellett azonban
sem éri el. Kivételt egyedül Fejér megye je- nem szabad elfelejteni, hogy korábban is
lent, ahol a nagybirtok kezén van a szántók zajlottak komoly tájátalakító munkálatok
és kertek negyven százaléka. Összességében (CSEMEZ 1996: 37). A nagybirtok és ezzel
tehát azt mondhatjuk, hogy az uradalmi fal- összefüggésben a helyén létrejövő telepes
vak elsősorban azokon a jó szántóföldi adott- falvak története kapcsán különös jelentő-
ságokkal rendelkező tájakon tudtak kiépülni, séggel bír a Hanságban és a Fertő-vidéken
ahol növekedésüket nem gátolták a közép- az 1780-as évekig visszanyúló kultivációs
kori eredetű jobbágyi-paraszti birtokstruk- munka (KETTINGER 1991: 28). A terület
túrák (9. ábra). annyiban hasonló a Bodrogközhöz, hogy
Noha a 19. század elejére már kialakul- itt is a sűrű, középkori eredetű település-
tak a jobbágyfalvas, tanyás és uradalmi fal- hálózat üresen hagyott fülkéiben indult
vas vidékek nagytáji keretei, azok nem vol- meg a szórványképződés (10. ábra). A táj-
tak változatlanok. Különösen erőteljes rendezést végrehajtó magyaróvári urada-
hatást gyakorolt egy-egy táj településszer- lom azonban sokkal tartósabb település-
kezetére a folyószabályozás, a mocsárlecsa- szerkezetet hozott létre, aminek
polás és a rétek, legelők feltörése. A 19. eredményeként a táj egésze egyetlen óriási
század folyamán termőre fogott új terüle- uradalmi faluvá fejlődhetett. Ennek oka,
teken majd mindenhol a majorsági gazdál- hogy itt az egybefüggő óriás birtoktest mel-
kodás igényeinek megfelelő szórt telepü- lett egy sor egyéb „feltétel” is adott volt: hit-
lésformák jöttek létre (ANDRÁSFALVY 1975: bizományi, tehát feldarabolhatatlan tulaj-
4, CSÁK 1977: 25, DÓKA 2006: 132). Mi- don volt, jó közlekedési kapcsolatokkal
ként Féja Géza szociográfusi tömörséggel rendelkezett, tehát piacra tudott termelni,
AZ URADALMI FALU 19
11. Az uradalmi falu település a tájban, amelyet a

racionális üzemszervezés hozott létre a 19–20. szá-
zadban. Erre utal a dûlôk merev rácsos felosztása is.
Nem túl erôs központja a belmajor, ahol rendszerint
templom, kastély, illetve egy kisebb falusias utca is
található. Az úthálózat félig-meddig utcaként is funk-
cionál, mivel rajta keresztül érintkeznek egymással
az egy települési rendszert alkotó szórványok.
főhercegi tulajdonosai révén pedig állami ugyan, de tájépítészeti együttest alkotott.

megrendelésekhez is jutott. A következő Jellemző, hogy a magyaróvári vizes legelő-
fejezetben a hansági, illetve a hasonlóan ket feltörő Wittmann Antal az 1800-as
fejlett mezőföldi uradalmi falvak szerke- évek elején nem csak a hasznosítást, de a táj
zeti alapvonásait tekintjük majd át. szépítését is feladatának tekintette: „A csa-
tornák több kanyarban szelték át a réteket,
Az uradalmi falvak szerkezete és (…) összekötötték a hasznosat a kelle-
messel. Minden irányba utat vezettek a
Mint az eddigiekből kitűnik, az uradalmi széna behordása érdekében; a gátakat fásí-
községek országos elterjedésének fő határait tották.” (KETTINGER 1991: 32) Balásházy
a török kor és a közvetlenül utána következő János, korának neves agrárszakembere, akit
időszak birtokviszonyai határozták meg. Az a Magyar Tudományos Akadémia is tagjai
uradalmi falvak fejlődése a következő bő két közé fogadott, nem győzi dicsérni az ura-
évszázadban ezt a keretet töltötte fel a maga dalmi falvakat, amelyek szerinte „a szem
sajátos településszerkezeti elemeivel. Min- gyönyörködésének nyújtanak táplálatot”
denekelőtt puszták (majorságok) létesültek, (BALÁSHÁZY 1840: 189). Kétségtelen, hogy
de nem elhanyagolható a szőlőhegyek, a te- a rendezett, „okszerű, pontos és tiszta” táji
lepítvények és a zárt telepes falvak szerepe gazdálkodás a maga óriási léptékeivel
sem. Az első ránézésre különállónak tűnő lenyűgözte a kis paraszttelkekhez szokott
szórványokat egységes út- és kisvasút-háló- szemet (idézet: FÉNYES 1851: szócikk: Al-
zat kötötte össze (11. ábra). csúth). A reformkort tárgyaló történelem-
Az uradalmi falu morfológiájában laza, könyvekben van egy gyakran felbukkanó
nagy kiterjedésű konglomerátum volt, metszet, amelyen egy uradalmi nyomtató-
amely a tájban élt, sőt, némi túlzással szérű emeletnyi magas gabonakazlai látsza-
20 AZ URADALMI FALU
nak. Még ha némileg idealizált is a kép, jól gokkal (13. ábra). Azt persze további kuta-
kifejezi az okszerű gazdálkodás korabeli tásoknak kellene tisztáznia, hogy a térképen
erejét és magabiztosságát. Hasonlóan ma- ábrázolt ideálhoz képest milyen módon
gával ragadó látványt nyújthattak fél év- tért el a valós tájhasználat. Annyi azonban
század múltán a vasútállomásokon felhal- bizonyos, hogy ha voltak is problémák a ki-
mozott cukorrépa- és burgonyahegyek. vitelezés során, a rácsszerkezetet leképező
Ennek a tájformának kétségtelenül megvolt dűlőutak és csatornák a nagybirtoki tájkép
a maga esztétikája, amely csak azért nem elmaradhatatlan tartozékaivá váltak. Ismét
rögzült be a magyaros tájképek sorába, hangsúlyozni kell, hogy noha mai szemmel
mert nem talált rá a maga irodalmi és kép- mindez sematikusnak tűnhet, a 18–19. szá-
zőművészeti tolmácsolójára. zad embere számára ez a fajta gépiesség in-
Az uradalmi falu tervezett táj, unifor- kább tetszetősnek volt mondható, hiszen
mizált megoldásokkal. Miközben a pa- egy haladó és felvilágosult üzemformát rep-
rasztság kezén lévő területek keskeny, elap- rezentált: „Az uradalmi major már ebben a
rózott csíkjai a rongyszőnyeg tarkaságát és korszakban is megközelítette a korabeli
esetlegességét idézték, addig a nagybirtok nemzetgazdászok üzemforma-ideálját.”
kezelésébe vett földeket kimért racionalitás (BALOGH 1980: 273) Nem mellékesen a
jellemezte (12. ábra). Az íróasztal mellett négyzetes dűlők és egyenes utak mintázata
megszülető tájkép ideáltípusa a sakktábla az esetleges községesítést is meghatározta. A
szabályos rácsozata. Ilyen volt például a zárt települések kijelölésekor ugyanis sok
Károlyi-féle derekegyházi uradalom, amely- esetben nem tettek mást, mint a rendszer-
nek tervezői nem törődtek a dűlők közötti ből néhány „partert” kiemeltek és felpar-
apró különbségekkel, a vízfolyások, kisebb- celláztak, mint történt Baracs-Apátszállás,
nagyobb mélyedések topográfiájával vagy a Újrónafő vagy Várbalog esetében az 1940-
kis területen is változékony talajadottsá- es évek elején (14. ábra).
12. Az uradalmi óriástáb-

lák és a parasztság rongy-
szőnyegszerû parcellái
egészen más rajzolatot
adtak a vidéknek (fenn).
Az osztrák-magyar határon
Halbturn/Féltorony és
Albertkázmérpuszta eseté-
ben ez a különbség ma is
jól megfigyelhető (lenn).
MÛHOLDKÉP: GOOGLE EARTH
AZ URADALMI FALU 21
13. A derekegyházi Károlyi

uradalom szabályos dűlő-
rendszere a tájtól és helyi
szokásoktól független me-
zőgazdasági üzemszerve-
zés iskolapéldája.
TÉRKÉP: DEREKEGYHÁZI…
A rendezett uradalmi falu összképe egy A fákkal övezett uradalmi utak félig-
hatalmas, gondozott kert benyomását kel- meddig utcaként is funkcionáltak, hiszen
tette. Az egész tájat betöltő óriási haszon- az egyetlen települési egységbe tartozó
kertnek a csúcspontja volt a kastély előte- szórványokat kötötték össze. Ilyen érte-
rében létesített díszkert, amelynek lemben hasonlóan működtek, mint a sze-
természetesen megvolt a maga vizuális reket összekötő „út-utcák” az Őrségekben
kapcsolata a környező vidékkel (lásd JÁM- (TÓTH 1971: 15). A pusztai „út-utcák-
BOR 2009). A kapcsolat olyannyira erős ról” egyébiránt nem voltak túl jó véle-
volt, hogy a kert meghosszabbításaként ménnyel a nagybirtok kritikusai. Sándor
fákkal szegélyezett reprezentatív allék lé- András a földosztás után néhány évvel így
tesültek egy-egy kirándulóhely irányába. írt a volt előszállási papi birtok útjairól:
Legismertebb a ma is meglévő mezőhe- „nyáron porosak és hepe-hupásak, esőben
gyesi allé, a Keszthelyről Fenékpusztára nyakig ér rajtuk a sár, télen meg egyenesen
vezető út, illetve a nagycenki hársfasor járhatatlanok.” (SÁNDOR 1948: 10) Persze
(GERZSON–SZILÁGYI 2011: 2, KUBINSZKY ugyanezt a zárt falvas vidékeken is papírra
1995: 28, 15., 16. ábra). A katonai fel- lehetett volna vetni. Másfelől a nagybirtok
mérések térképszelvényei és a helyenként bírálóinak abban kétségtelenül igazuk
megmaradt reliktum fasorok arról tanús- volt, hogy az uradalmi falu útszerű utca-
kodnak, hogy a fákkal szegélyezett egyenes hálózata sokkal inkább a racionális üzem-
út máshol is elengedhetetlen tartozéka szervezést szolgálta, mintsem a tényleges
volt az uradalmi falunak. Az esztétikai ér- településközi, illetve településen belüli kap-
téken túl a fasor szélvédőként is funkcio- csolatokat. Az út minősége mindenekelőtt
nált, illetve hozzájárultak az uradalom fa- attól függött, milyen mennyiségű árut
anyag igényeihez is. szállítottak rajta, és nem attól, hogy hány
22 AZ URADALMI FALU
14. Az uradalmi falvak községesítését nagyban segítette a rácsos dűlőrendszer, amelyből egy vagy több négyzetet
kiemelve szabályos, sakktábla alaprajzú falut lehetett létrehozni, mint történet ez az 1940-es években Újrónafőn.
KÉP FORRÁSA: WW2.LEGIFOTOK.HU, SOMOGYI-TÓTH PÉTER
ember használta azt. Az idénymunkákra

felfogadott tartalék munkaerőnek otthont
adó szőlőhegyek például kívül estek a gaz-
dasági számítások racionalizmusán, ezért
ezekre a helyekre ugyancsak bajos volt az
eljutás.
Az uradalmi falvak úthálózati rendjének
logikáját akkor érthetjük meg, ha azt a ta-
nyás városokkal vetjük össze (17. ábra). A
tanyás város csomópontja a belőle szerte-
ágazó utaknak: „Szigorúan sugárszerű utak
futnak a város felé a határ minden részéből
s azok mellett vagy a keresztbe vágott dűlő-
utak mentén sorakoznak a tanyák. ” (ERDEI
1976: 154) Mindez annak a ténynek a kö-
vetkezménye, hogy a szabályos tanyás tele-
15. Az uradalmi falu, mint tájépítészeti együttes. A

nagycenki hársfasor nagytáblás szántók között fut a
kastélytól a tóra néző kilátóig.
GERZSON-SZILÁGYI 2011 NYOMÁN, RÉSZBEN ÁTDOLGOZVA
AZ URADALMI FALU 23
16. Mezőhegyes főbejárata. A fasor az uradalmi falu elmaradhatatlan karaktereleme volt.

ARCHÍV KÉPESLAP, ILLETVE A MAI ÁLLAPOT
püléseken a külterületi lakosság részese ma- Lökösházán is, amely nemzetközi hatá-
radt a városi életnek is. A nagybirtoknak ez- rátkelőként fontos szerepet kapott az ak-
zel szemben nincs valódi központja. A kas- kori Magyarország gazdasági vérkeringés-
tély centruma volt ugyan a környéknek, ében.
de a summások, cselédek zöme nem itt, ha- Az uradalmi úthálózat nemcsak cent-
nem a környező pusztákon és szőlőhegye- rum nélküliségével ütött el a tanyás tájtól,
ken lakott és dolgozott. A kastélynak azon- hanem látszólagos ürességével is. A külte-
ban, mint irányító központnak sem volt rületek paraszti birtokbavételének rendes
egyértelmű a szerepe. Főként azután nem, menete szerint elsőként a kivezető utak
hogy a 19. század végétől a piacra termelő melletti területek telkesedtek. Az utak te-
nagybirtokon felértékelődött a vasútállo- lepülésképző szerepe általános törvény-
más, mint áruelosztó és feldolgozó egység. szerűséget takar, nem véletlen, hogy a népi
Zárójelben érdemes megjegyezni, hogy az építészeti szakirodalom külön morfológiai
igazán frekventált pusztai vasútállomások típusként tarja számon az úti falut (BARA-
idővel el is válhattak az uradalmi falutól. BÁS–GILYÉN 1979: 23). A 18. században a
Pusztaszabolcs példája a legközismertebb, nagybirtok benépesülésének is ez volt az
amelyet az 1870-es évektől a vasút érdeke- egyik jellemző formája, hiszen az első szál-
inek megfelelően önálló községgé fejlesz- lások még közvetlenül az utak mentén
tettek (FARKAS 1991 c). Hasonló folyamat épültek ki. A modern, okszerű gazdálkodás
ismétlődött meg 1920, illetve 1945 után kialakításával párhuzamosan azonban más
24 AZ URADALMI FALU
alapelvek kerekedtek felül, így a 20. századi talános gyakorlatnak számított a fölbirtok
modern uradalmi falvakban futó utak men- közepén építkezni. Csakhogy, míg egy 10-
tén ritkán találni településeket. A moder- 15 holdas kisbirtokon nem olyan nagyok a
nizálódó nagyüzemi gazdálkodás telephe- távolságok, hogy az út és az épületek vizu-
lyeit nem az utak mentén, hanem a földek ális kapcsolata megszakadjon, addig egy
mélyén építették fel. Felmerülhet az ellen- 100-200 holdas uradalmi földdarabon már
vetés, hogy a paraszti gazdaságoknál is ál- ugyancsak nagy esély mutatkozik ugyan-
17. A tanyasi és az uradalmi táj úthálózata és az utak felől feltárulkozó településkép. A tanyavilág központja a
város, amiből sugarasan, illetve ágasan futnak ki a határbeli utak. Az uradalmi falunak nincs világos gravitációs
pontja, így úthálózata esetleges, bár valamelyest igazodik a belmajorhoz, a századfordulótól pedig a vasútállomás-
hoz. Más a két típus utakról feltárulkozó településképe is. A tanyai utak mentén sűrűn sorakoznak a kisméretű ud-
varok, mintha csak egy szellősen beépült faluban járnánk. Az uradalmi utakon járva ezzel szemben csak sejthető a
település. Az óriási dűlők közepén álló épületeket rendszerint véderdő takarja, ami miatt a valóságosnál sokkalta
elhagyatottabbnak tűnik az uradalmi táj.
AZ URADALMI FALU 25
erre. A pusztai tájon nyílegyenesen átfutó okszerű településtervezés ily módon,

közlekedési tengelyek így olyan érzést kel- akarva-akaratlan, de hozzájárult a pusztai
tettek, mintha üres és lakatlan lenne a vi- cselédség fokozottan elzárt világának a
dék. A valóságban persze bekötőutak soka- fenntartásához.
sága vezetett a majorságokba (18. ábra, lásd A közlekedést szolgáló úthálózat és a
még 17. ábra). település, mint építészeti együttes külön-
Az út, mint közlekedési tengely és a válásának további táji következménye, hogy
tényleges település különválása racionális a kereszteződéseknél és elágazásoknál, tehát
döntés volt, amely szervezési elveit tekintve a településképződés természetes csomó-
megelőlegezte a korszerű gyorsforgalmi pontjainál, nem feltétlenül álltak épületek.
utak koncepcióját. Mindez azonban a má- A huszadik századi községesítések igen
sik oldalon azt is jelentette, hogy a pusztán gyakran e „csupasz” csomópontokra tá-
élők azoktól a spontán kapcsolatoktól is maszkodva indulhattak meg, mint történt
elestek, amelyek az úti falvak esetében az az Besnyő vagy Nagymágocs esetében (19.
arra közlekedő idegenek és más falubéli is- ábra).
merősök révén létrejöttek. S mivel az épí- Az uradalmi falvak fénykorában, tehát a
tészeti egységek közötti üres tér szociológiai 19. század közepétől kezdődő szűk évszá-
értelemben éppen attól válik utcává, hogy zadban azonban nem is annyira az útháló-
ott nem csak a tiszta közlekedési funkciók zat általában, hanem az ennél jóval ritká-
érvényesülnek, hanem a társadalmi érint- sabb vasúti hálózat határozta meg az
kezések megannyi formája is elevenen uradalmi falvak tényleges szerkezetét. A
működik (SPIRO 1993: 189), a pusztai utak nagybirtok hamar felismerte az új szállítási
nem voltak képesek maradéktalanul betöl- lehetőségben rejlő előnyöket: „A vasutat
teni a falusi utcák minden funkcióját. Az úgy építették a megye urai, hogy csak ott
18. Tanyás és volt uradalmi vidék különbsége manapság Szegvár és Derekegyház határában.
26 AZ URADALMI FALU
19. Az uradalmi úthálózat a településektől függetlenül szerveződött. Emiatt viszonylag gyakori volt az olyan
kereszteződés és elágazás, ahol egyáltalán nem álltak házak. A 20. századi községesítés előszeretettel válasz-
tott ilyen csomópontokat, mint azt Nagymágocs példája mutatja.
menjen át, ahol az egyes uradalmaknak a nal. A vasút és a nagybirtok összefonódá-

legelőnyösebb.” (SÁNDOR 1948: 10) A Me- sát pozitív előjellel, de Széchényi Antal is
zőföldön ez különösen szembeötlő, főként megerősíti, aki visszaemlékezéseiben írja,
azért, mert a térség legjelentősebb hídvá- hogy a Somogyszob–Barcs vasútvonal a
rosát, Dunaföldvárt elkerülte a pécsi fővo- földbirtokosok összefogásaként épülhetett
20. Az uradalmi falvak pusztái és a vasút kölcsönösen vonzották egymást. Egyrészt a vasútvonalakat előszeretettel
vezették át nagybirtokokon, másrészt ezek a nagybirtokok majorságaikat igyekeztek a vasúthoz közel telepíteni.
TÉRKÉP: HARMADIK KATONAI FELMÉRÉS ÁTAJZOLT VÁLTOZATA
AZ URADALMI FALU 27
21. Legfontosabb kisvasúti vonalak Magyarországon.

Gazdasági kisvasutak (az erdészet és a bányászat) mellett
elsősorban a feketeföldeken települt uradalmi falvakban
működtek. Ezek a vonalak rengeteg leágazással bírtak, és
mint a városokat a villamosok, úgy járták be a pusztaköz-
ségeket (szürke). A tanyavidék vasútjai ezzel szemben
jobban hasonlítottak a hagyományos közüzemű
vasút hosszanti vonalvezetésére.
TÉRKÉP: KISVASUTAK, RÉSZBEN ÁTDOLGOZVA
28 AZ URADALMI FALU
allodiális nagybirtokokon nem csak nyers termelés

belsô major új major
birtokközpont folyt, de piacra termelő élelmiszer-feldolgo-
birtokosztódás révén zás is. „Az ember itt csak gépalkatrész. Az
elpusztult középkori
kastély és körülötte falu helyén
a 19—20. században egész üzemben van valami falanszterszerű.
a majorság kastély/kúria — ma- (…) A majorokat számozzák, nevük nin-
majorság kisebb kas-
jorság
parasztporták téllyal vagy intézôi
szabályos, telepített csen, ha jönnek a vadászatok, az emberek
összetett, halmazos lakkal
vegyes szerkezet,
szerkezet vagy magá- vízhatlan köpenyt kapnak, hogy hajtás köz-
nôtt szerkezetiség nyos épületek laza
laza, nôtt szerkezet ben ruhájukat egészen tönkre ne tegyék, há-
halmaza
tukon óriási számmal” – olvashatjuk a kirá-
22. Az uradalmi falu majorságainak lehetséges lyi mintabirtokról, Mezőhegyesről Féja Géza
klasszifikációja. ragyogó meglátásait (Féja 1937: 120).
EPERJESSY 2006 FELOSZTÁSA ALAPJÁN, SAJÁT SZERKESZTÉS
Az uradalmi falvak településrészei
ki (SZÉCHÉNYI 2001: 15). A vasút alapjai- Az uradalmi falu legjellegzetesebb – noha

ban formálta át az uradalmi falvak szerke- korántsem kizárólagos – települési alap-
zetét, mikor egy-egy vonal mentén lánc- egysége a nagyobb épületekből álló cso-
szerűen felfűzött puszta-füzéreket inspirált. portos szórvány, a puszta vagy más néven
Ilyenre példa a 19. század végén Győrből a majorság. Eperjessy a zselici nagybirto-
Rába mentén vezetett vasútvonal vagy a kokról írt munkájában három típust kü-
Komárom–Székesfehérvár, Szajol–Kun- lönböztetett meg: a belső majorokat, az el-
szentmárton közötti pályaszakasz (20. ábra).6 pusztult középkori falvak helyén létesült
Végül a nagybirtok és a vasút kapcsola- majorokat és az új majorokat (EPERJESSY
tának van egy alsóbb szintje is, nevezetesen 2006: 43). A belső majorokat a kastély és
a pusztai kisvasút. A huszadik század első fe- melléképületei határozták meg, ehhez csat-
lében az uradalmak egymás után építették ki lakozhatott egy nem túl kiterjedt utcás fa-
keskeny nyomközű hálózatukat, amely – al- lurész a maga parasztportáival. Többek kö-
kalmazkodva az uradalmi falu korábbi szer- zött Bárdudvarnokot, Magyarlukafát és
kezetéhez – rendszerint több leágazással is Lipótfát sorolja ide. A második csoportba
bírt (21. ábra). A szeghalmi tizenöt, a he- olyan Árpád-kori, de később elpusztult fa-
gyeshalmi és a nagyvenyimi tizenkettő, a luhelyeket sorol be, amelyek a 18. század
kaposvári tizenegy kisebb szakaszból állt ösz- folyamán nem telepednek újra, de helyü-
sze. Korántsem véletlen, ha ezeket látva a kön allodiális birtokközpontok épültek ki,
nagy bánya- és iparvállalatok által kialakított mint például Márcadón, Szentlakapusztán,
klasszikus kapitalista városkép jut az Ropolyon. Végül az új majorok egészében
eszünkbe, például Tatabánya, ahol szintén véve a 19–20. század fejleményei, több-
kisvasút kötötte össze a szórt telepeket nyire örökösödés folytán vagy egyéb bir-
(SZVIRCSEK 1992: 100). Az intenzíven tokszervezési okokból jöttek létre. Eper-
művelt uradalmi falu lényegében a kapita- jessy ilyeneknek tekinti Korcsányt,
lista iparosítás mezőgazdasági megfelelője Alsókövesdet vagy Böcört, amelyek min-
volt: profitorientált racionális üzem, amely- dentől távol feküdtek, és az épületek meg-
nek a településszerkezeti fejlődését szinte lehetősen laza halmazából álltak (22. ábra).
teljes egészében a „gyárszerű” termelés hatá- Tovább közelítve azt látjuk, hogy az
rozta meg (PRINZ–TELEKI 1937: 227). egyes majorságok (puszták) épületállo-
Gyárnak nevezni az uradalmi falut azért sem mánya is igen változatos képet mutat
tűnik túlzásnak, mert a legjobban működő mind formáját, mind minőségét tekintve
AZ URADALMI FALU 29
23. Állami Ménesbirtok Mezőhegyesen. (lásd ÁGOSTHÁZI–BOROS 1985). Minde-

Az uradalmi falu jól szervezett gyárüzem volt. nekelőtt meg kell említeni, hogy a pusztai
ARCHÍV KÉPESLAP építészet csúcsát jelentő kastélyok nem-
csak, hogy szinkronban fejlődtek a nagy
építészeti stílusokkal, de például a barokk
24. A termelési funkció mellett az uradalmi falvak
egyben nyaralók és rezidenciák is voltak, aminek kö- és a klasszicizmus idején a városi építészet-
szönhetően elegáns parkok, kastélyok és vendéghá- nek is mintául szolgáltak. „A főúri kasté-
zak létesültek. (Mezőhegyes) lyok megépítésében mindenkor nagyobb
szerep jutott a kiváló szakképzettségű, je-
ARCHÍV KÉPESLAP
30 AZ URADALMI FALU
lentős művészi fokon álló s a stílusok leg- nagy fesztávolságú, nyerstégla épületek, a
újabb változataiban otthonos építőművé- poroszsüveg boltozat vagy éppen a beton. Az
szeknek, mint a városi és falusi építkezé- igazán fejlett uradalmak, mint amilyen pél-
seknél, melyek inkább a helyi mesterek dául Kisszállás, Gödöllő vagy Mezőhegyes
kezéből kerültek ki.” (RADOS 1939: 9) De voltak, alig különböztek a korabeli városi
nemcsak maga a kastély, hanem a jelentő- gyáróriásoktól (23. ábra). Hacsak abban nem,
sebb gazdasági melléképületek is az adott hogy környéküket a nyaralókastély közelsége
korszak legjobb technológiai tudását tük- miatt csinos parkkal látták el, illetve a tulaj-
rözték (lásd DOBROVITS 1983, FARBAKY donos által is látogatott részeket, például a lo-
2012: o. n.). Az istállók bolthajtásos áthi- vardákat, vasútállomásokat különleges gond-
dalásait és a több száz négyzetméteres tere- dal igyekeztek kialakítani (24. ábra).
ket lefedő bonyolult ácsszerkezetek kap- A pusztai építészet városi kapcsolataira
csolatait nem annyira a környező vidék mi sem jellemzőbb, mint az, hogy a cse-
népi építészetében, hanem a távoli uradal- lédházak szabványai és az ipari munkásla-
makban kell keresnünk. A 19. századig a vi- kások között némelykor teljesen elmosód-
déki nemesi építészet – a hétszilvafás, bir- tak a különbségek, illetve mennyiségi
tok nélküli rétegeket leszámítva – egységes, kérdéssé redukálódtak. Így például a tata-
vagy legalábbis a népi építészetnél jóval tá- bányai hatlakásos bányászházak mind-
gabb régiókban gondolkodó mintázatokat egyike külön konyhát kapott, míg Mező-
rajzolt ki (TAMÁSKA 2010: 294). Ezért hegyesen két családnak jutott egy tűzhely
mondhatjuk, hogy az uradalmi építészet a (KÖRNER 2004: 135, EPERJESSY 2006:
népi építészethez képest sokkal inkább 182). Maga az alapforma azonban mindkét
helyfüggetlennek tekinthető. A századfor- esetben ugyanaz a hosszúkás téglalap volt,
duló környékén mindez abban is megmu- amelybe vonatfülkeszerűen lehetett egy-
tatkozott, hogy az uradalmak arculata egyre más mellé sorolni hat, vagy akár tíz-tizen-
inkább városias külsőt nyer (lásd 195. két lakást is (lásd 112. ábra). Az uradalmi
ábra). Igen gyorsan elterjednek a korszerű, cselédház akkor is eltérhetett a környék
25. A majorságok
melletti szőlőhegye-
ken megtelepülő
agrárnépesség
rendkívüli szegény-
ségben élt, amit
jól jelez, hogy épí-
tészetében alig
hagyott nyomot a
19–20. század népi
díszítőtörekvése.
(Nagyvenyim)
AZ URADALMI FALU 31
építőszokásaitól, ha éppenséggel önálló sok sokkal rosszabb, és főként bizonytala-

porta volt. A magyaróvári uradalom pél- nabb anyagi körülmények között éltek,
dául olyan házakat építtetett alkalmazotta- mint általában az uradalmi cselédek
inak, amilyenek a huszadik század első fe- (GYÁNI–KÖVÉR 1997: 289). A prosperáló
lének kertvárosi munkás kolóniáiban voltak agrárnagyüzemek mellett végeredményben
szokásban (KETTINGER 1991: 137).7 hasonló tömeges elszegényedés zajlott le,
A városi és a pusztai építészet 20. századi mint a gyáripari centrumok környékén. Ro-
összeolvadását még hosszan lehetne tár- bert Castel ezt a fajta szegénységet a 19. szá-
gyalni, ám jelen írás keretei erre nem adnak zad „új szegénységének” nevezi, mivel a ko-
módot. Sokkal fontosabb annak hangsú- rábbi évszázadokkal ellentétben nem a
lyozása, hogy az uradalmi falvak „hátsó ud- társadalom szélein jelentkezett, hanem an-
varaiban” a szükség és a szegénység az iménti nak kellős közepén, ott, ahol a legsikeresebb
folyamatoktól gyökeresen eltérő hagyo- volt a kapitalista gazdasági átmenet (CASTEL
mányt konzervált. Az impozáns, gyárszerű 1995: 195). Az agrárproletariátus gyenge
létesítményektől térben elkülönülve, azok- anyagi helyzetéből fakadóan nem vett részt
tól nem egyszer több kilométernyi távol- a paraszti építészet 20. századi megújításá-
ságban a zsellérfalvak és a napszámos réte- ban, és nem alakított ki költséges díszítő-
gek egyszerű faluképződményei húzódtak kultúrát sem.
meg. Ezek nemcsak az imént jelzett urba- A szőlőhegyek rendszerint zsáktelepülés-
nizációs mintákat nélkülözték teljes mér- részek voltak, amelyeket éjjelre sorompóval
tékben, de még a népi építészeten belül is a zártak le. A kialakuló falusias utcák meg-
legegyszerűbb megoldásokat éltették tovább örökölték a szőlőbérlemények alaprajzát,
(25. ábra). A napszámosok számára maga a amely egy útból és az arra merőlegesen ki-
földbirtokos is kijelölhetett területet, de mért szalagparcellákból állt. Kezdetben
igen gyakran ez nem jelentett mást, mint a sokszor csak az út egyik oldalán épültek há-
már kialakult, illegális építkezések okozta zak. Ilyen korai településképet őriz a mai
helyzet jogi rendezését. Az idénymunkások Nagykarácsony Szőlőhegy nevű tartozék-
legkönnyebben az uradalmak melletti sző- települése. Idővel azonban az út túloldalán
lőhegyeken találhattak állandó lakást. A sző- is házak épültek, néha egészen keskeny,
lőhegyeket a szomszédos falvak parasztjai szekérrel éppen csak járható utcát kiala-
művelték, akik igen egyszerű hajlékokat kítva, mint történt az Nagyvenyim eseté-
húztak fel földjeiken (NOVÁK 1997: 89). Az ben. Mivel a háztulajdonosok zöme az ura-
idénymunkások számára ez lehetővé tette, dalomban dolgozott, nem épültek nagyobb
hogy a munkák közötti időkben lakást kap- istállók és raktárak sem. Tartozéktelepülés
hassanak az uradalom környékén. A szőlő- jellegéből fakadóan hiányoztak az alapvető
beli kunyhók pedig idővel kisebb paraszti közösségi funkciók, mindenekelőtt a temp-
gazdaságokká fejlődtek (TAMÁSKA 2011: lom. Az itt letelepülő idénymunkások
104). Elviekben ezek a parasztgazdaságok anyagi helyzetük okán legfeljebb egy-egy
akár földet is vásárolhattak, és függetlenít- kereszt vagy harangláb felállításáig jutottak
hették magukat az idénymunkától. Ám a jól el. A szőlőhegyek közel feküdtek ugyan a
működő uradalmak nem voltak érdekeltek majorságokhoz, de társadalmilag és építé-
földjeik felparcellázásában. Ebből adódóan szetileg nem ezekkel, hanem a városok és
a szőlőhegyi telepek annál nyomorultabb zárt falvak külső szegénynegyedeivel voltak
helyzetben voltak, minél inkább prosperáló határosak (25. ábra).
nagybirtok mellett feküdtek. A rendkívül Az imént elmondottak fényében megint
alacsony bérszínvonal miatt a napszámo- csak érdemes egy pillantást vetni az ura-
32 AZ URADALMI FALU
26. Előszállás uradalmi falu alaprajza

1846-ból. Az úthálózat még a legelő-
kön áthaladó utak nyomvonalához
igazodik. A legfontosabb csomó-
pontban található Előszállás belma-
jor, az elágazásoknál a szállásokból,
volt falvakból lett legfontosabb mel-
lékmajorok, Karácsonyszállás és
Nagyvenyim. Egy szabályos telepes
község is található itt, Hercegfalva
(ma Mezőfalva). A kisebb új majorok
már racionális telepítés eredményei,
az őket felfűző úthálózat pedig maga
is egyre inkább rácsformát kezd fel-
venni.
TÉRKÉP: ELÔSZÁLLÁS 1846 NYOMÁN, SAJÁT SZERKESZTÉS
AZ URADALMI FALU 33
27. Néhány jellemző alaprajz 1846-ból. Előszállás szélesen szétterülő halmazos birtokközpont, kastéllyal,
templommal, ménistállóval. Nagykarácsony kisebb, de ugyancsak nőtt szerkezetű. Hercegfalva teljesen sza-
bályos telepes falu. Bernátút, Kisvenyim, Mélykút épületei zárt vagy félig zárt udvart formáznak.
TÉRKÉP: ELÔSZÁLLÁS 1846
dalmi falu ellentétére, a tanyás városra. tén a háború után két új telepes község is
Noha a szegénység nyilvánvalóan ott is szá- alakult, Nagyvenyim és Nagykarácsony
mottevő és tömeges, a tőkekoncentráció (26. ábra).
messze nem olyan végletes. Emiatt a tanyák Az uradalom legrégibb, „belső major-
építészete sokkal inkább egységesnek sága” a névadó Előszállás volt (27. ábra).
mondható, nem tagozódik fejlett városi és Noha maga az Előszállás név már a 15. szá-
egyszerű népi rétegekre, hanem kizárólag a zadban felbukkan az okiratokban, sőt arról
népi építészet különböző fejlettségű fokait is van tudomásunk, hogy a pusztát a török
mutatja. Márpedig a népi építészet egyik időkben rácok lakták, kérdéses, hogy
legfőbb sajátja, hogy egyazon kulturális mindennek bármilyen szerepe is lett volna
mintából levezethető térformálási alapel- a későbbi településszerkezet alakulásában
vek vezérlik (MEGGYESI 2008: IX. old.). (FARKAS 1984: 103). Ami bizonyos, hogy
a 18. századi Előszállás major két szem-
Az elôszállási majorságok településképe pontból is ideális helyre települt: egyrészt
egy természetes vízfolyás mellé, de védett
Az iménti szempontok alapján egyetlen helyre, másrészt a Dunaföldvárról kiin-
uradalom példáján érdemes közelebbről duló országút vonalához igazodva. Ez az
megnézni, hogy is nézett ki a különböző igazodás azonban nem jelentette azt, hogy
súlyú és méretű pusztákból (majorságok- a településszerkezetet az út vonalvezetése
ból), valamint egyéb külterületi helyekből döntő mértékben alakította volna. Az ura-
álló uradalmi falu. A választás arra az elő- dalom épületei ugyanis nem közvetlenül az
szállási uradalomra esett, amelynek terüle- út mellett, hanem attól valamivel távo-
34 AZ URADALMI FALU
labb, egy kisebb kiemelkedésen épültek tatott (lásd 27. ábra). A kastélyt itt már csak
fel, egymástól jókora távolságra. A kastély egy intézői lak helyettesítette, amelyhez két
előtti kert, az épületek szellős pozicionálása oldalról gazdasági melléképületek csatla-
az uradalmi központ eleganciáját, vidékies koztak (TAMÁSKA 2011: 40). Templom
kényelmet és gazdagságot fejeztek ki. A csak a huszadik század harmincas éveiben
kastély melletti templom, távolabb egy ki- épült. Nagykarácsonyszállás valódi mellék-
sebb udvarház és a lóistálló, az út melletti major volt: épületei tágasak, de jobbára
vendéglő a kovácsműhellyel összességük- dísztelenek, településszerkezetében pedig
ben igencsak impozáns és kellemes össz- nem érvényesült semmiféle tervszerűség.
képet eredményeztek (FARKAS 1984: 103). Az épületek nagy területen, lazán szétszórva
Az épületek jó arányain, visszafogott, de állottak.
konzekvens díszítettségén túl köszönhető Mint a nevük is mutatja, Előszállás és
volt mindez a táji kapcsolatnak is. Távolról Nagykarácsonyszállás keletkezése a pusz-
tekintve Előszállás fás-ligetes foltnak ták 18. századi extenzív, legeltető állattar-
tűnhetett a szántók között, amelyről csak táson alapuló hasznosításáig nyúlik vissza
a templomtorony árulta el települési mi- (FARKAS 1984: 86). A fejlődés rendes me-
voltát. Nem csupán Előszállás, de általában nete szerint az első állattartó karámok mellé
a puszták jellegzetessége volt a fás-ligetes a 18–19. század fordulójától épült ki a mo-
kialakítás. A kisebbeket is védte legalább dern, okszerű mezőgazdaság megannyi
néhány sor fa a szél ellen, a nagyobbakat üzemegysége (BODROG 1966: 502,
pedig díszkertek tették tetszetőssé. A nyílt BAJMÓCZY 2012: 168). A főmajorok tehát
szántók és legelők határtalan látványában történeti, organikus képződmények, ame-
feltűnő, fákkal védett, illetve takart épü- lyekre a laza, halmazos településszerkezet a
letcsoport nevezhető a pusztai településkép jellemző. Az épületek elhelyezésének ter-
legsajátosabb vonásának (lásd 17. ábra). jengőssége történeti örökség, mivel ere-
Előszálláshoz hasonlóan a forgalmas Só- dendően „az épületek náddal voltak fedve,
hordó út mentén keletkezett a szomszédos s a tűz ellen nem volt más védekezési esz-
Nagykarácsonyszállás puszta is, amely köz, mint a nagy térközök hagyása.”
azonban sokkal visszafogottabb képet mu- (KOTSIS 1954: 251)
28. Nagylók-középmajor 1948-ban, az új község

kialakításának idején. A majoron belül három jól
elkülöníthető csoport figyelhető meg: az első a
cselédlakoké, a második az uradalmi istállóké, míg
a harmadik vegyes funkciójú (feltehetően öreg
béres lakások és sommásbarakkok lehettek itt).
AZ URADALMI FALU 35
A nőtt szerkezetű régi majorságokkal ban magányosan álló istálló, néhány ár-
ellentétben a 19. században újonnan alapí- nyékot adó fával kiegészülve megint csak
tott üzemközpontok alaprajzukban mér- színesítette az előszállási uradalom pusztá-
nökies, okszerű szemléletet tükröznek (lásd inak tipológiáját.
27. ábra). Györgyszállás, Kakasd, Bernát-
kút, Kiskarácsonyszállás, Felső- és Kisve- Az uradalmi puszta környezetmintázata8
nyim vagy Róbert-völgy épületeinek fel-
építésekor nem kellett alkalmazkodni Az uradalmi falu településképével és tele-
semmilyen korábbi településmorfológiai pülési karakterével a mai építészettörténet
adottsághoz, még az úthálózathoz sem. Kü- nemigen tud mit kezdeni. Ennek oka, hogy
lönösen előnyös telepítési elvnek bizonyult az uradalmi építészet, noha fizikai érte-
a szélvédett udvarok létrehozása. Legszebb lemben a vidékhez kötődik, nem nevez-
példája ennek az elvnek Bernátkút, amely hető népinek, mivel képzett szakemberek
minden oldalról házakkal körülvett hat- hozták létre. Ez a bizonytalan státusz lehet
szögletű térséget alkotott. az oka annak, hogy a monografikus igényű
Végül látni kell, hogy a régi belmajorok összefoglalók, legyen szó népi építészeti
fejlődésével és az új majorságok telepítésé- szakmunkákról vagy általánosabb jellegű
vel párhuzamosan folytatódott a szállás- településképi kézikönyvekről, nem fogla-
szerű majorképződés is. Gulyamajor vagy koznak az uradalmi falu környezeti mintá-
Középsismánd lényegében egyetlen istál- zatával (például BARABÁS–GILYÉN, IST-
lóból álló szórványok voltak. Az ilyen, a táj- VÁNFI 2004, MÁTÉ 2002, MEGGYESI 2008,
29. Fenn a nagylángi Zichy major, lenn Aba főutcája az 1930-as években. A képpár tömören kifejezi az uradalmi
és a jobbágyi (telkes) falu közötti alapvető különbséget. A majorságra a szabad tájolás, az impozáns méretű
tömbök és a terjengős térközök jellemzőek, míg a falura a kötött telekrend, a kis méretek és a sűrű beépítés.
FOTÓ FORRÁSA: KOGUTOWICZ 1930
36 AZ URADALMI FALU
TÓTH. 1961). Pedig az uradalmi falu épp- istálló, magtár, csíraház, gépszín stb. ka-
úgy hozzátartozik a kárpát-medencei tájak pott helyet. Közvetlenül a termelést szol-
környezeti örökségéhez, mint a tanyatípu- gáló épületek mellett helyezték el a lakó-
sok jól feltárt világa. A téma elhanyagolt- funkciót szolgáló cselédlakokat és az
ságát jelzi, hogy az országszerte megnyi- irányítást is ellátó intézői lakokat. A na-
tott skanzenek sorában csupán egyetlen gyobb központokban mindehhez járult a
egyet találunk, amely az uradalmak építé- templom, a plébánia, az iskola, a csendőr-
szetére specializálódott (lásd ÁGOSTHÁZI– szállás, és persze maga a kastély megannyi
BOROSS 1985). Mivel a telepes falvak épí- kiszolgáló melléképületével. A jobbágyi te-
tészeti arculatát mind a mai napig lekrendhez igazodó népi építészettel ellen-
meghatározzák az uradalmi időkből szár- tétben tehát az uradalmi falut sokkal in-
mazó reliktumok (például a volt kastély- kább a kötetlen tájolás jellemezte.
parkok, szőlőhegyek), érdemes néhány Az uradalmi falu második sajátossága,
pontban összefoglalni azok főbb jellegze- hogy az épületek legtöbbje jó minőségű,
tességeit. tartós anyagokból készült, fejlett szerkezeti
Az uradalmi falukép alapja, hogy ere- megoldásokkal, amiből következően az
dendően nem létezett telekrend, amihez épületek életciklusa jóval hosszabb volt,
az épületeknek alkalmazkodni kellett volna mint a paraszti hajlékok esetében. Szán-
(28. ábra). A nagyobb majorságban több- tódpusztán például már az 1800-as évek
féle termelési ág is helyet kapott, ami miatt elején áttértek a vályogról a téglára (BOROSS
egymástól viszonylag távol ló-, ökör-, juh- 1980: 238).
30. Szántódpuszta szabadtéri múzeuma. Az épületek egy kisebb kiemelkedésen állnak, fákkal védve a szél el-
len. A változatos formájú, alakú és funkciójú tömbök halmazosságába csak a racionális tájolás visz valamiféle
rendet.
AZ URADALMI FALU 37
31. Fenékpuszta, Keszthely mellett. A 18–19. századi puszták közül kiemelkedtek az úgynevezett ménesmajo-
rok, amelyek kiképzésére különösen sok gondot fordítottak. Az épületek szabályos, félig zárt udvarokat alkot-
nak, illetve egy kiskastély is helyet kapott.
FOTÓ FORRÁSA: HEINRICH-T.—STRAUB 2009: 62
Harmadikként említhetjük, hogy a tok is kimutathatóak. A relatív kötetlenség

pusztai építészetet a nagy léptékek jelle- például nem azonos a véletlenszerűséggel.
mezték. A 30–50 méter hosszú, téglány A magányos épületekből és kisebb udvaro-
alakú tömbök a rájuk boruló hatalmas nye- kat körbezáró csoportokból álló halmazos
regtetővel voltak a pusztai építészet meg- településkép egészét egybefogta a bekötőút
határozó tematikus elemei. Ha ezt össze- főtengelye, illetve a racionális tájolásból
vetjük azzal, hogy a tanyasi parasztházak adódó szükségszerűség. Nagyvenyim,
átlagosan 10–15 méter hosszúak, azonnal Nagylók vagy Nagykarácsony puszták olya-
érzékelhetővé válik a kétfajta szórvány kö- nok voltak, mintha maga a szél hozta volna
zötti óriási különbség (29. ábra). őket létre: főbb tömbjeik rendre észak-nyu-
Az imént felsorolt három pont termé- gat, dél-kelet irányban álltak. Fás vidékeken
szetesen csak a fő vázát jelenti az uradalmi az uralkodó széljárásnak nem volt ugyan
falu mintázatának, amely mindenekelőtt a ilyen erőteljes szerepe, de az északi és déli
paraszti eredetű mintákkal való összevetés oldal közötti különbséget mindenhol fi-
révén rajzolódik ki. Ha ugyanis az ura- gyelembe vették.
dalmi falut saját belső logikája szerint kí- Más kérdés, hogy a tájolásnak ez a sza-
vánjuk megérteni, úgy finomabb árnyala- bályozó jellege inkább csak a térképen raj-
38 AZ URADALMI FALU
32. Nagyvenyim majorsági istállói. A nagyléptékű, hosszúkás tömbök négyzetes udvart fognak közre.
zolódik ki, a valóságban nem annyira szem- másik alapelv, az udvarképzésre való törekvés
beötlő (30. ábra). Ennek számtalan oka le- azt felül nem írta. Legszembeötlőbb ez az in-
hetett. Mindenekelőtt figyelembe kell tézői lakok, kúriák és kastélyok esetében.
venni, hogy a fő épülettömbök egymástól Ezek a reprezentatív épületek a gazdaság
eléggé távol álltak, ami miatt átfedések és többi egységétől térben elkülönülve álltak,
perspektivikus torzítások jellemzik a pusz- mögöttük szépen gondozott kerttel. Ez volt
ták településképét. Másrészt a nagyobb pár- az a zárt úri világ, amelyből a puszta lakói tel-
huzamos tömbök közé kisebb melléképü- jességgel ki voltak zárva. Az intézői lak, kas-
letek, például kemencék, lacikonyhák tély vagy kúria azonban másfelől az uradalmi
ékelődtek. Harmadikként említhető, hogy falu irányító központja is volt, ezért a kerttel
a meghatározó pusztai épülettömbök el- átellenes oldalon raktárakat, szolgálati laká-
térő funkcióval, és ezért eltérő építészeti sokat, irodákat alakítottak ki, aminek ered-
kialakítással rendelkeztek. A racionális tá- ményeképpen egy „U” alakú udvar formá-
jolásból adódó párhuzamosság leginkább lódott (31. ábra). Ám nemcsak a központi
még a cselédházak esetében érvényesült, épületegyüttes törekedett az udvarképzésre. A
amelyeket előszeretettel építettek közel egy- különálló nagyobb istállók előterében is ki-
máshoz, illetve amelyeket a huszadik szá- alakultak félig-meddig zárt udvarterek. Leg-
zadban hasonló alaprajzú szabvány szerint egyszerűbb esetben ez nem állt másból, mint
alakítottak ki (lásd HELLER 1937). az eredeti épülettömb „L” alakban való el-
A tájolásból következő párhuzamosság fordításából, de akár teljesen körbeérő térfa-
szabálya csak addig érvényesült, amíg egy lak is létrejöhettek (32. ábra).
AZ URADALMI FALU 39
AZ ÚJ KÖZSÉGEK KÖZVETLEN ELÔZMÉNYEI

A telepítés társadalmi osztályokkal ellentétben a magyar
nagybirtokosság „(…) saját érdekeinek felál-
Az uradalmi falu szélsőséges belső viszonyo- dozásával is mindig oda törekedett, hogy
kat teremtett, amely a summások putriszerű más osztályok javát mozdítsa elő.” (SZENDE
szállásaitól a kastélyépítészetig ívelt. Mindez 1911: 5) Ezután e „törekvések” egyes lépéseit
morfológiai következménye volt azoknak a veszi sorra, rámutatva, hogy az önzetlenség
rendkívül egyenlőtlen szociális viszonyok- retorikája mögött nagyon is a maga érdekeit
nak, amelyek az 1848-as „puha” jobbágyfel- tartotta szem előtt a birtokos arisztokrácia. A
szabadítási törvény utáni évszázadban ural- földbirtokosság legnyilvánvalóbb előnye ab-
kodtak (SZABÓ 1948: 313). Érthető, hogy ból származott, hogy a föld árát mestersége-
ilyen fokú társadalmi egyenlőtlenség a resen magasan tartotta, felparcellázta és kis
formkörök céltáblájává tette a nagybirtokot. részletekben értékesítette (u. o. 25). A hu-
Az osztályhelyzetükből fakadóan kritikus szadik században a parcellázás az egész or-
népi írók, és általában a paraszti kötődésű ér- szágban általános gyakorlatnak számított,
telmiség mellett a liberális polgári gondol- aminek révén sakktábla alaprajzú új községek
kodók támadták a leghevesebben a nagybir- sora keletkezett, mint például Kisláng vagy
tokrendszert. Szende Pál 1910-ben, a Galilei Bócsa (33. ábra).
Körben tartott előadásában például megle- A parcellázás nem egyenlő a telepítéssel,
hetősen ironikusan állapítja meg, hogy más noha a kettő közötti határ néha elmosódik.
33. Az uradalmak felparcellázása elsősorban a nagybirtokos jövedelmét

gazdagította, ezért érdemes elkülöníteni azt a szociális célú telepítéstől.
A Zichy-birtok Kislángot az 1900-as évek elején osztották fel. Az utcaki-
osztás a régi uradalom alléit követi.
40 AZ ÚJ KÖZSÉGEK KÖZVETLEN ELÔZMÉNYEI

parcellázás telepítés telepítéseket is csak a rövid összevetés ked-

idôben elhúzódhat egyidejûség véért érdemes megemlíteni (TÓTH J.
profitszerzés emberi erôforrás biztosítása 1961: 33). Mert való igaz, hogy sok bánáti
gyenge építészeti szabályozás típustervek falu merev, négyzetes alaprajza a huszadik
34. A telepítés és a parcellázás közötti különbség. századi telepes falvaknál is visszaköszön, ez
azonban csak formai hasonlóság, amely
KÖRNER 2004 NYOMÁN, SAJÁT SZERKESZTÉS
egy viszonylag egyszerű telekkimérési elv
következménye. Ráadásul, ahogyan a Bá-
Körner Zsuzsa szerint telepről, illetve tele- nát esetében, úgy a huszadik századi tele-
pítésről három kritérium párhuzamos ér- pítések esetében sem ez volt az egyetlen
vényesülésekor beszélhetünk: (1) egyidejű- alaprajzi szisztéma (GHEORGHIU 1999:
ség, (2) célzott népességi csoport, (3) 48). A formai egyezéseken túl a két telepí-
egységesség (KÖRNER 2004: 50). Látható, tés elvei és céljai merőben eltértek. A bá-
hogy a parcellázás e kritériumok tekinteté- náti, illetve általában a 18. századi telepí-
ben alapvetően eltér a telepítéstől. A par- tések egy feudális állam keretei között
cellázás során az egyéni vásárlók tőke- zajlottak, a császári udvar, illetve általában
erejétől függ, milyen ütemben épül be a az arisztokrácia érdekeit szolgálva (lásd:
terület. A telepítés esetében mindez meg- BEER–DAHLMANN 2004). A 20. század
határozott ütemterv szerint halad. A má- szociális indíttatású telepítéspolitikája ez-
sodik pontnál elmondható, hogy a parcel- zel szemben, éppen a nagybirtok ellenében
lázáskor többé-kevésbé mindegy, hogy kik szerveződött.
vásárolják meg a házhelyeket. Az elsődleges A nagybirtok elleni fellépésnek az első
cél a profitszerzés, amelyhez nem társul vi- világháború előtt nem voltak meg a politi-
lágos társadalompolitikai célkitűzés. A te- kai feltételei, mivel a birtokos arisztokrácia
lepítésnél ezzel szemben a pénzügyi érte- fontos közvetítő szerepet töltött be Buda-
lemben vett rentabilitás másodlagos pest és a bécsi udvar között (GYÁNI–KÖVÉR
jelentőségű a társadalompolitikai cél mö- 1997: 194). A monarchia bukásával ez a
gött. Ezzel kapcsolatban említhető Újiráz, politikai szerep megszűnt, ami elvi lehető-
amelyet a 20. század elején azzal a céllal ho- séget teremtett egy ésszerű birtokreformra.
zott létre a nagyváradi káptalan, hogy a re- A Nagyatádi-féle földreform azonban alig
formátus Sárrét vallási képét katolicizálja változtatott a nagybirtok túlsúlyán
(LOVAS 2007: 253). Végül építészeti szem- (DÁNIEL 1930: o. n.).
pontból a harmadik pont tűnik a leglénye- A földreform sikertelenségének meg-
gesebbnek. Eszerint a gyengén szabályo- volt a maga gazdasági racionalitása, hiszen
zott parcellázásokkal szemben a a magyar nagybirtok, ha megengedhető
telepítésekhez fejlett településrendezési az általánosítás, korántsem volt valami el-
koncepció, illetve típusház sorozat tartozik. maradott, félfeudális szisztéma, legalábbis
Innen ered, hogy a telepek az urbanisztikai ami a termelést illeti (ERDÉSZ 1987: 219).
vizsgálódás sajátos csoportját képezik, és Kogutowicz Károly Dunántúlt bemutató
egy adott korszak, illetve építészeti program földrajzi munkájában hosszan fejtegeti a
tiszta ideáltípusait jelenítik meg (34. ábra). nagybirtokrendszer termelékenységi elő-
Az iménti formális definíció alapján a nyeit, a gépesítést, a piacra való áruterme-
magyarországi telepes falvak történetét lést, és csak a rend kedvéért jegyzi meg,
akár a középkorig is visszavezethetnénk, hogy „a legnagyobb mértékig kell elítél-
ám mindennek témánk szempontjából nünk azt a nagybirtokost, aki (…) minden
csekély hozadéka lenne. A jól ismert bánáti képzettség nélkül, uradalmainak intézésé-

35. Az uradalmi falu gazdasági sikere részben a munkaerő túlkínálatból következő alacsony béreknek volt kö-
szönhető. Az uradalmi falvak vezetősége igyekezett a lakosság számát a cselédségre korlátozni.
A népfelesleget a környező kisebb-nagyobb falvak szívták fel, végletekig túlfeszítve ott a föld eltartó képessé-
gének a határait. Olyannyira, hogy a 19. századtól megindult az uradalmakon belüli szőlőhegyek illegális, fél-
illegális benépesülése. A szőlőhegyek népességének megélhetése, saját föld híján, szinte teljes egészében
az uradalmi idénymunkáktól függött. Béresélyeiket azonban jelentősen rontotta a messzi tájakról érkező arató-
munkások tömege.
ben nem is vehet tevékenyen részt, áldo- gyengén fejlett magyar városhálózat nem
zatokra pedig nincsen szíve.” (KOGUTO- tudta maradéktalanul felszívni, így a lét-
WICZ 1930: 130).9 A magas termelékeny- szám feletti népesség jobb híján a szom-
ségnek persze megvolt a maga szociális ára, szédos zárt falvakban húzódott meg, vég-
hiszen a nagybirtok lakta vidékeken álta- letekig fokozva ott a túlnépesedés
lában sokkal kevesebb ember tudott meg- anomáliáit (VERES 1968: 223). A ritkán la-
élni a földből, mint a tanyás részeken (35. kott uradalmi falvak a nagyobb idény-
ábra). Minél inkább gépesítették ugyanis a munkák idején óriási tömegeket vonzot-
mezőgazdaságot, minél inkább racionali- tak, ami egy országos méretekben
zálták az emberi erőforrás felhasználását – jelentkező summás vándormozgalmat ala-
például idénymunka formájában –, annál kított ki. Jellegzetes kibocsátó terület volt
égetőbbé váltak a vidék szociális problémái a kisfalvas Heves és Borsod, ahonnan Fejér
(SZABAD 1957: 422). Az uradalmi közsé- megyébe jártak el dolgozni az emberek
gekben, ahol a nagybirtokos egyben a köz- (GUNST 1998: 241, LENCSÉS 1982: 43).
igazgatási jogokat is gyakorolta, admi- Az 1945 utáni telepítések fontos szociális
nisztratív eszközökkel korlátozhatta a hozadéka volt, hogy a korábbi summá-
település túlnépesedését (BENISCH 1940: soknak juttatott házhelyek révén megszűn-
18). A kényszerből elvándorlók tömegét a tették ezt az ingamozgást.

36. Külterületi népesség 1930-ban. A területi gócpont egyértelműen a Közép-Alföld tanyás vidéke, ahol az
uradalmak szerepe a népesség dekoncentrációjában csupán másodlagos tényező. A Dunántúlon ezzel szem-
ben az uradalmi falu a népesség széttelepülésének legfontosabb oka.
ÁBRA FORRÁSA: THIRRING 1932
Végül nem is általában a nagybirtok, de 146).10 A kiköltözés a szegény emberek szá-

speciálisan az uradalmi falu szórt szerkeze- mára kétségtelenül némi szabadulást ho-
tisége egy sor közigazgatási problémát okozott a fennálló szociális viszonyok szűkre
zott. A külterületeken élő népesség ugyanis szabott keretei közül (VERES 1968: 219).
nehézkessé és költségessé tette a központi ál- Noha a tanyák számítottak a leggyanúsabb
lamapparátus működését, a jegyzői köz- képződményeknek, az illegálisan, fél-ille-
igazgatás és az iskolahálózat kiépítését, va- gálisan benépesülő uradalmi szőlőhegyek
lamint fenntartását. A külterületi népesség sem örvendtek sokkal jobb megítélésnek
magas aránya a Trianon utáni megkisebbe- (FARKAS 1991 a: 161).
dett Magyarországon vált igazán szembeöt- A szórványok megszüntetése tehát az
lővé (THIRRING 1932: 4, 36. ábra). Az egy- államhatalom alapvető érdeke volt, mivel az
szerre tanyás, illetve uradalmi falvas a szorosabb hivatali kontroll lehetőségét
Csongrádban például 47 százalékos volt a ígérte. S mivel a nagybirtok kötődött a
külterületeken élők aránya, míg az uradalmi fennálló politikai rendszerhez, maga is szor-
falvak legtipikusabb megyéjében, Fejérben galmazta a zárt községek létrejöttét. Mind-
29 százalékos volt ugyanez a mutató (u. o. ezt persze úgy kellett végrehajtani, hogy
9). A külterületeken élők az uralkodó osz- közben a jól működő majorsági gazdálko-
tályok számára tradicionálisan gyanús és dás érdekei se csorbuljanak. A Nagyatádi-
kontrollálhatatlan embereknek tűntek, akik féle földreform lehetővé tette ugyan a nagy-
ellen már Mária Terézia is keményen fellé- birtok kisajátítását, de csak olyan mértékig,
pett, jobbára sikertelenül (GYÖRFFY 1943: amíg az „a megfelelő okszerű gazdálkodást
130, SZABAD 1980: 151, SZABÓ 1960: nem gátolja.” (TÖRVÉNYEK 1920: 36. tc.,

30 §) Ebből következett, hogy az újonnan lométerre fekvő majorság közvetlen köze-

kimért földek a racionális nagybirtok hé- lében kezdték el kiépíteni, ahol is templom,
zagait töltötték ki, a házhelyeket pedig a te- iskola és néhány korszerű cselédház készült
lepülési központtól, majorságtól, sőt sokszor el rövid időn belül (TAMÁSKA 2011: 44).
a szőlőhegytől is távol mérték ki. A húszas- Még inkább szórt szerkezetet eredménye-
harmincas évek új telepei így csak fokozták zett a közeli Nagyhantos telepítési akciója.
a nagybirtok dominálta településszerkezetek (FARKAS 1991 b: 185). Maga Hantos-
szórvány jellegét: „nincs tájunk, ahol «új te- Újtelep minden közlekedési tengelytől tá-
lepeket» ne találnánk. E házak külsőleg vol, a puszta közepén keletkezett. Aligha
szebbnek és jobbnak látszanak a régi falusi csodálkozhatunk azon, hogy nem fejlődött
lakásoknál, a külső azonban többnyire csa- valódi községgé (37. ábra).
lóka. Nedves, terméketlen, kertnek soha- Miközben a Mezőföldön a húszas-har-
sem használható, a falu peremén fekvő, mincas évek új telepei el sem indultak a
gyakran területileg a faluval össze sem községgé fejlődés útján, az Alföld komoly
függő helyeken építették őket.” (FÉJA telepítési és telepítvényi hagyományokkal
1937: 100) rendelkező régióiban született néhány új
Az egymással ellentétes érdekek együt- falu. A kertészfalvairól (például Kevermes,
tes érvényesítésére példa Nagykarácsony- Kunágota lásd PALÁDI-KOVÁCS 2008: 335)
szállás községesítése. A földbirtokrendezés híres egykori Csanád vármegyében az 1920
során a Róbert-völgyi szőlőhegy két végén után alapított Kaszaper vagy Csabacsűd tö-
alakítottak ki egy-egy kisebb agrármunkás kéletesen belesimul a térség településháló-
telepet, amely természetesen része lett volna zatába. A ma Békés megyéhez tartozó te-
a tervezett új községnek is. Igen ám, de a fa- rület része a Dél-Alföld törökök után
luközpontot nem itt, hanem a majd egy ki- újratelepített nagytájának, ahol „a lapályon
37. Hantos-Újtelep a két világháború közötti földreform jellegzetes képződménye. A Hantostól jó másfél kilo-
méterre kimért házhelyek semmilyen módon nem sértették a nagybirtok gazdálkodási érdekeit. A közlekedési
lehetőségektől elzárt telep fejlődési potenciái meglehetősen korlátozottak voltak.

egymástól nagyjában egyenlő távolságban séges kialakításának előmozdítása végett

és hasonló nagyságú, egyszerre kitűzött egészséges telepítési politika kezdeménye-
négyszögökre telepítették a falvakat. Az zésére és végrehajtására fogunk törekedni.
alaprajz szabályos sakktábla, széles, befásí- Ebbeli törekvésünkben magasabb nemzeti
tott, hosszú utcákkal (…), közökkel.” érdeket tartva szem előtt, vigyázni fogunk
(PRINZ–TELEKI 1937: 324) Csabacsűdről arra, hogy a termelés folytonossága és ered-
sem mondhatunk mást: „Tervrajza s elren- ményessége csorbát ne szenvedjen.” (idézi
deződése mintaszerű: széles, nagy fásított GERGELY et all. 2003: 295). Noha a „foly-
utcák, a házak körül szépen fejlődő kertek tonosság” hangsúlyozása arra utal, hogy
s maguk a lakások is messze a «reformátlag» Gömbösék egy lassú, a nagybirtok érdekeit
fölé emelkednek. Nincsenek ablaktalan is szem előtt tartó konzervatív reformban
odúk s földpadlós tbc-melegágyak.” (VE- gondolkodtak, a korábbi szemlélethez ké-
RES 1937: o. n.) Fontos kiemelni, hogy az it- pest ez is óriási elmozdulást jelentett. A
teni telepesek jobbára a környékbeli falvak- birtokreform és a telepítések ügyének újbóli
ból költöztek át. Ennek a ténynek azért van felvetése összefüggésben volt a Horthy-
különös jelentősége, mert az új falvak ügyét rendszeren belül lezajlott politikai elitcse-
nem a kis területen folyó migrációs mozgá- rével. A harmincas években színre lépő elit
sok, hanem az országos áttelepítéssel járó már nem kötődött olyan erősen a nagybir-
adminisztrációs feladatok tudták építészeti tokhoz, tagjai volt katonatisztek, állami
programmá érlelni. tisztviselők voltak (PÜSKI 2006: 71). A te-
A telepes falvak kérdése a harmincas lepítési program eredményeként született
években legfelsőbb politikai programmá meg 1936-ban a 27. törvénycikk, amely ki-
vált, miután Gömbös Gyula 95 pontjában mondja, hogy „ahol a népsűrűségi és bir-
kijelentette, hogy „a birtokmegoszlás egész- tokmegoszlási viszonyok kívánatossá teszik
38. Kál-Kápolna határában épült

Nagyút telepes község házterve
1939-ből. Az épület a FAKSZ-házak
kései példája, ahol az építész
a korabeli falusi hagyományokhoz
igazodott, mind alaprajzban,
mind díszítőkedvben.
TERV: BÍRÓ, LÁTVÁNYRAJZOT KÉSZÍTETTE HORVÁTH ORSOLYA

(…) a jelen törvény végrehajtása során új BEREY 1978: 450). A mérnöki parasztházak
községek létesítésére kell törekedni.” története, akárcsak a telepes falvaké általá-
(TÖRVÉNYEK 1936: 27. tc. 63. §) Az ban, nyilvánvalóan nem a huszadik szá-
1936-os törvény tehát már nem egyszer- zaddal kezdődött, de ennek a kérdésnek a
űen a földreformról szólt, hanem egy új taglalása túl messzire vezetne (TÓTH J.
népesedési és migrációs politikáról. Az 1961: 33). Egyedül a Magyar Országos Le-
első telepes falu építése Aporháza néven véltár tervtárában több tucat, a 18. század-
(mai Bátorliget) már ugyanebben az évben ból származó telepesház-terv található, és
megkezdődött (HÁMORI 2004: 19). Né- akkor még nem beszéltünk az uradalmi
hány év múlva tovább bővítették a telepí- iratanyagokról.14 Ismert, bár történeti sze-
tési területeket, mikor a külföldön élő repéhez képest talán kevéssé kutatott tény,
nagybirtokosok és a pénzintézetek eseté- hogy a nagyobb földesurak alkalmazásá-
ben állami kisajátítást irányoztak elő ban álló építészek feladatköre a paraszti
(TÖRVÉNYEK 1940: 4. tc.). hajlékok körére is kiterjedt (FARBAKY 2012,
A külföldiek diszkriminációja egyben a VAJKAI 1957: 87).
telepítés „nemzeti” jellegére is rávilágít.11 A huszadik század annyiban jelentett
Az egyenlőtlen tulajdonviszonyok meg- újdonságot, amennyiben általában is meg-
szüntetése mellett ugyanis fontos cél volt változott az építészet társadalmi szerepe. A
az is, hogy a nemzetiségi, mindenekelőtt a 19. századi céhes építőmester helyett a 20.
sváb-német tömbökbe magyar családokat században az egyetemet végzett független
telepítsenek. A megvásárolt, magyarbólyi értelmiségi vált a szakmaiság letéteménye-
Albert főherceg-féle uradalom helyén pél- sévé (DÉRY 1995: 67). Falun ez a változás
dául százhúsz sokgyermekes magyar család jócskán megkésve jelentkezett, elsőként ép-
letelepítését irányozták elő (ALBERT 1983: pen az uradalmak környékén: „Valószínű,
31). Szintén etnikai célokat szolgált a hogy a házépítő és karbantartó tevékenység
Hanságban Várbalog telepes falu építése, szakosodása éppen az uradalmak munka-
ahová Csanád vármegyéből érkeztek tele- szervezetének hatására indult meg.” (BAKÓ
pesek (lásd KULCSÁR 1975).12 Várbalog 1978: 133) A szakosodás azonban a 20.
egyébiránt az 1945 utáni új községek ügy- század közepéig nem jelentette azt, hogy a
iratai között is felbukkan (levéltári forrás: parasztok okleveles építészt fogadtak volna
H.3.7.). A falu jellemző példája a késő fel tervezőnek. A megbízó-megbízott vi-
Horthy-korszak és a koalíciós idők tele- szony kialakulását nemcsak a földműves
pítési akciói közötti szakmai folytonos- rétegek többnyire siralmas anyagi helyzete
ságnak.13 akadályozta, hanem a mély rendi különál-
lás is, amely a 20. századi paraszti és úri
Népies típustervek falun Magyarországot jellemezte (lásd: ERDEI
1942: 13). Somogyi Imre programszerű
A második világháború utáni új községek könyvében, amelyben egy harmadikutas
építészeti programjuk okán közvetlen le- agrártársadalom lehetőségeit vázolja fel,
származottai a harmincas-negyvenes évek ugyancsak elítélően idéz egy falusi jegyzőt:
falusi lakástervezésének. Stílusjegyeik alap- „Hogy lehet még arra csak gondolni is,
ján alig válaszhatók el egymástól az 1945 hogy a XX. században a legkisebb intelli-
előtti és utáni telepes házak, már csak azért genciájú emberek főiskolai végzettséggel
sem, mert a korábban kidolgozott típus- rendelkező embereket egyszerűen csak
tervek egy része az ötvenes évek elejéig for- megfogadjanak.” (SOMOGYI 1942: 94).15
galomban maradt (BALASSA M. 2010: 262, Somogyi idézhetett volna akár építészt is,

39. FAKSZ-házakként is emlegetett

parasztporták Lökösháza fő utcáján.
A beépítési vonal enyhe egyenet-
lensége is jelzi, hogy az épületsort
még a népi építészet, és nem a né-
pies modern hozta létre.
hiszen nem valamely foglalkozási ág, ha- népiesség alatt. A népi építészetnek, mint
nem általában az úri középosztály felsőbb- esztétikai-művészeti programnak a megje-
rendűségi tudata volt az, amely lehetet- lenése szorosan összefügg a nemzeti építé-
lenné tette a falu megújítását (u. o.: 116). szetről szóló vitákkal (DÉRY 1995: 89). Két
Ennek fényében van különös jelentősége a nagy irányzatot szokás kiemelni: a Lechner-
telepítési programoknak, hiszen általuk a féle ornamens szecessziót, illetve Kós Károly
parasztság és az építészek közé közvetítő- és köre angol mintákat követő, a tömeg-
ként az állam lépett, amely mindkét sze- arányokra és a szerkezetekre koncentráló
replő szemében bizonyos fokú autoritást iskoláját (BEREY 1978: 435, DÉRY 1995:
képviselt. Másfelől a falusi telepítések kap- 104).
csán le kell szögezni, hogy azok, mint álta- Noha a telepes falvak építészete inkább
lában a szociálpolitikai programok, leg- az utóbbi irányzathoz áll közelebb, több
alább annyira, ha nem jobban a okból sem állíthatjuk, hogy abból nőtt
középosztály érvényesülését és munkához volna ki. Mindenekelőtt azért nem, mert a
jutását segítették, mint magukat a szegény negyvenes évek típusterveit már egy kö-
családokat (SPÉDER 2002: 20). vetkező generáció készítette, amely önma-
Az állami szerepvállalás a falusi lakás- gát éppen az iménti iskolák ellenében ha-
építésben önmagában persze még nem ma- tározta meg, és amely úgy kívánt népies
gyarázza a típustervek népies szellemisé- lenni, hogy közben a nemzetközi modern
gét, mint ahogyan azt sem, mit kell érteni építészet elveit sem tagadta meg (BEREY

40. Az ONCSA támogatással igénybe vehető falusi lakóház közel egységes alaprajzi rendszert követett. Noha
nem minden tervben köszön vissza, de előremutató kezdeményezés volt a konyha hosszanti megosztása,
amely révén az a korábbinál jobb megvilágítást nyert.
CIKK: VÖRÖSMARTY 1941: 38
1978: 447, HÁMORI 2004 a: 6). A népies szágszerte ma is rengeteg ilyen épület áll.
romantika és a nemzetközi modern talál- Nem utolsósorban a korabeli szociográfiák
kozásából született meg az a máig ható nar- is élénken foglalkoztak az új házak kérdé-
ratíva, amely a népi építőtevékenységet sével. Veres Péter elsősorban a falusi lehe-
tiszta szerkezetiségnek tekinti, és mint ide- tőségeket messze meghaladó karbantartási
ális állapotot a modern megújhodás mér- költségeket sokallta: „A FAKSZ házak,
céjének teszi meg a díszítésekben tobzódó amelyekben már nincsen kemence és kat-
századforduló ellenében. lan, éppen ezért fűthetetlenek és hidegek,
A két világháború közötti falusi típus- mert a tüzelő árát a parasztok nem bírják.
tervezés végeredményben két nagy kor- De nem bírják a karbantartást sem. Az ősi
szakra osztható. Az első a harmincas évek paraszti házakat a parasztok maguk tapasz-
közepéig-végéig tartó időszak, amely egy tották és meszelték, csinosak, tiszták voltak.
régi kívánalmat szem előtt tartva elsősor- Ezeknek az új házaknak a malterozási és
ban közegészségügyi és építéstechnológiai festési költségeit sem bírják.” (VERES 2000:
szempontból kívánta megújítani a falvak 261) Ha a kortársak szemében újszerűnek
építészetét. A Nagyatádi-féle földreform- is tűntek az anyagok, mai szemmel nézve a
hoz kapcsolódóan tevékenykedő Falusi FAKSZ-házak kifejezetten régiesnek, pa-
Kislakásépítő Szövetkezet (FAKSZ) köl- rasztosnak, sőt akár népinek is hatnak. A
csönökkel és késztervekkel segítette az épít- húszas-harmincas évek „típusháza” – ha le-
tetőket. Van szerző, aki 30 000-re, van, het egyáltalán itt ezt a szót használni – tel-
aki 100 000-re becsüli az állami támoga- jes mértékben alkalmazkodott a korabeli fa-
tással elkészült otthonok számát (TÓTH lusi építtetők elvárásaihoz. Az alaprajz a
1961: 49, BALASSA M. 2002: 167). Or- népi építészet mintáit követte, egymás

41. Az új alaprajz új élet-

formát feltételezett.
A korábbi tisztaszoba he-
lyét a hálófülkékkel ellá-
tott nappali vette volna át.
A juttatottak azonban
ragaszkodtak a hagyomá-
nyos lakótérhasználathoz.
FOTÓ FORRÁSA: CIKK: VÖRÖSMARTY 1941: 38
mögé sorolt helyiségekkel, illetve „L” alak- tervezők kezei alól kerültek ki, mint Antal
ban hozzátoldott esetleges bővítménnyel. Dezső, Gosztonyi Gyula, Lakatos Kálmán,
Az utcai részt természetesen nem lakták, Kalas Imre, Kós Károly, valamint Rácz
hanem tisztaszobának használták. Gyakori György és Tóth Kálmán (BEREY 1987: 447,
volt a díszes deszkaoromzat, szinte mindig HÁMORI 2004 a: 13, PARMER 1986: 198,
épült tornác – még ott is, ahol addig az TÖRVÉNYEK 1940: 23. tc.). Utóbbi két épí-
nem volt jellemző –, a szilárd alapokra he- tész nevével az 1945 utáni korszakban is
lyezett kőlábazat pedig masszív megjele- gyakran találkozunk majd. A bécsi dönté-
nést adott az egész épületnek (38., 39. sek után visszacsatolt területekkel együtt
ábra). 10–12 000 otthon épült fel, legtöbbször
A két világháború közötti népies típus- egy-egy meglévő falu vagy város külső te-
tervezésnek a FAKSZ-hoz kötődő első kor- lepeként (KEMÉNYFI 1999: 213). Új falvak
szakáról egyébiránt igen keveset tudunk. Az is épültek, köztük a leghíresebb Fábián-
építészeti vitákban csak a harmincas évek- sebestyén, amelynek átadásáról a kora-
től kezd feltűnni a falusi építészet problé- beli MTI is tudósított, kiemelve a házak
mája, igaz, akkor elemi erővel. Aligha té- építészeti jellegzetességeit is: „Az egy-két
vedünk nagyot, ha ezt az érdeklődést a szobás házak a környékbeli házépítési mó-
meghirdetett nagyszabású telepítési prog- dok figyelembevételével emelkednek. A
ramnak tudjuk be. Nem véletlen, hogy a tornácos és virágos verandák, a nagy ab-
népies építészek vezetője, Padányi Gulyás lakos házak homlokzata igazi magyar stí-
Jenő éppen politikai kapcsolatainak be- lust képvisel. Ez a száz ház úgy épült fel,
tudhatóan válhatott a népies csoport szel- hogy nem látszik rajta a tömegépítkezés
lemi vezetőjévé (HÁMORI 2004 a: 12). A vagy a kaszárnyastílus”. (FORRÁS: MTI
nevéhez köthető Magyar Ház Baráti Köré- 1943. okt. 10.)
ből kerültek ki azok a szakemberek, akik a Az ONCSA-házak a korábbi FAKSZ-
negyvenes években útjára indított Országos házakhoz képest már némi alaprajzi újítást
Nép- és Családvédelmi Alap számára ké- is tartalmaztak (40., 41. ábra). A lakóteret
szítették a mintaterveket. A két világhá- elsősorban a tornácok rovására igyekeztek
ború közötti típustervezés második korsza- bővíteni, ami azt eredményezte, hogy a
kának úgynevezett ONCSA-házai olyan hosszanti alaprajz a négyzetes forma felé

42. Pest megyei lakóház variánsok az Országos Nép-

és Családvédelmi Alap számára. A tervsorozat nem
teljes, de a bemutatott anyagból is látszik, hogy apró
változtatásokkal igen eltérő arányú épületek hozhatók
létre. A tervező a ház Pest megyei jellegét az oszlo-
pok hengeres kiképzésével, a felfalazott oromzattal,
illetve a kerek padlásnyílással kívánta elérni.
TERV: IMRÉNYI
kezdett elmozdulni (HÁMORI 2004 b: 11). konyha jó benapozást nyert, miközben a

Már itt megjelenik az a később általánossá kamra a ház leghűvösebb, északi csücskébe
váló alaprajzi újítás, miszerint a konyhát került. A racionális térszervezés mellett a
nem keresztben, hanem hosszában osztják modern szellemiségű tervezés hatását mu-
meg (cikk: VÖRÖSMARTY 1941: 35). Ezzel tatja a házak egyszerű, tömör tömegalakí-
a lépéssel a korábbi rossz megvilágítású tása is (42. ábra). A hasábra boruló nye-

regtetőt a népi építészettől kölcsönözték megoldásokat. A tiszta és egyszerű tömeg-

ugyan, de azzal, hogy lemondtak az alaprajz formálás mellett az ONCSA-házak azzal is
variálásáról és a tetőidomok kínálta játé- igyekeztek modernnek tűnni, hogy tuda-
kosság lehetőségéről, élesen elhatárolódtak tosan kerülték a népi szimbolikát, tehát a
a korábbi népies törekvésektől. A Kós Ká- Lechner-féle ornamens népiességet. A fal-
roly-féle falusi épületekről Padányi G. Jenő síkok fehérségét csak az ablakok, esetleg a
igen elítélően nyilatkozott, mint szép, de zsalugáterek törték meg, párkányok, pillé-
valótlan utópiáról, amely „kiindul a falu- rek, lizénák, netán tulipánok vagy más ka-
ból, Erdély hegyei közül, fatornyos és ga- locsai, matyó vagy éppen székely motívu-
lambdúcos kapuk harmatos formáit kapja mok szigorúan kerülendők voltak.
ölre.” (PADÁNYI 1928: 14) A „harmatos Noha az ONCSA-ház eszmeiségében
formákkal” szemben megfogalmazott visz- modern építészeti célokat tűzött ki maga
szafogott tömegformálás persze szükségből elé, nem szakadt el teljesen a hagyományos
kovácsolt erény is volt, mivel a juttatottak népiesség-felfogástól sem. Ilyen gesztus volt
az állami segítség mellett sem igen vállaltak a tetőlezárások és a tornácformák tájegysé-
be bonyolultabb, s éppen ezért költségesebb gekre jellemző variálása, aminek eredmé-
43. Az ONCSA-házak a vidék megújítását a hagyományok kihangsúlyozásaként fogták fel. Tájegységenként

eltérő tetőformákkal dolgoztak, és noha az egyszerűséget hirdették, néhol díszítéseket is alkalmaztak, mint azt
a nógrádi lakóház mutatja.
TERV: ANTAL, GOSZTONYI, PADÁNYI, A NÉV NÉLKÜLI TERVEKET LÁSD CIKK: VÖRÖSMARTY 1941

nyeként mintegy ötven „tájba illő” hom- Az ONCSA-házak kivitelezését a há-

lokzati terv készült (cikk: VÖRÖSMARTY ború állította le, de kérdéses, hogy békei-
1941: 37, 43. ábra). A nógrádi házak víz- dőben sokkal nagyobb jövő várt volna-e
vetősek voltak, a délalföldiekre napsugárdí- rá. A házak ugyanis sokkal inkább tükröz-
szes vértelek került, a Tolnába szánt épüle- ték az építészek és az állam közötti meg-
teket pedig felfalazták. Ez a visszafogott egyezést, semmint a lakók ízlésvilágát.
népiesség, amely egyben a helyi tájdialek- Mindez önmagában még nem lett volna
tusok beható ismeretét is jelezte, elképzel- baj, hiszen alapvetően praktikus és jó tervek
hetetlen lett volna a korábbi évtizedek fa- születtek, amelyek nem titkolt célja éppen
lukutatásai nélkül, amelyekben a Magyar az volt, hogy a közízlést javítsák (HÁMORI
Ház Baráti Köre maga is élenjárt (lásd pl. 2004b: 12). Ám éppen ezt a célt sikerült a
TÓTH 1936, PADÁNYI 1937, KISS 1943, legkevésbé elérni. Az ONCSA ugyanis sze-
MISKOLCZY–VARGHA 1943). Az ONCSA- génycsaládokat támogatott, ezzel akaratla-
ház népiességéről azt mondhatjuk, hogy tu- nul is azt a vélekedést erősítette, mely sze-
dományos alapokon nyugodott, a paraszt- rint a díszítmény nélküli puritán forma a
ház kontúrját ragadta meg, mint egy szép szegénység jelképe. Mindeközben a magá-
műszaki rajz. Eredményei megelőlegezték az nerőből építeni tudó birtokos parasztság
1945–49 közötti tervezési időszakot, építészetét továbbra is saját szokásvilágának
amelybe azonban sok részlet, így például a a városi mintaátvételekkel való keveredése
táji érzékenység már nem került át. jellemezte.16

AZ ÚJ KÖZSÉGEK
Definíciós nehézségek
Az új községek meghatározásakor három

szempontot vehetünk figyelembe. Az első a
tényleges településmorfológiai átalakulás, a
második az OFT telepítési hivatal által ki-
jelölt falvak listája, a harmadik az önálló
községgé minősített települések listája.
Noha mindegyik definíciónak vannak hiá-
nyosságai, mindegyik lényeges részletre
mutat rá: a morfológiai szemlélet arra, me-
lyek voltak azok az uradalmi falvak, ame-
lyek arculata a földbirtokrendezés után 44. Jogi új községek alapításának dinamikája,
alapvetően megváltozott; az OFT irat- 1900–1970. Noha a folyamat végigkísérte
anyaga arra, vajon melyek voltak azok a cél- a 20. századot, az 1945 utáni évtized intenzitását
területek, ahol a legaktívabb volt a háború tekintve messze kiemelkedik.
utáni községesítés. Végül a községgé ala- FORRÁS: HELYSÉGNÉVTÁR 1973 ADATAI ALAPJÁN SAJÁT SZERKESZTÉS
kulás viszonylag pontos eligazítást ad arról,
jogilag mi tekinthető új községnek.
Elsőként tekintsük át a közigazgatási lis- 45. A közigazgatási új községek létrejöttének leggya-
tát, amelyet az 1973-as KSH helységnévtár koribb okai. Noha a köztudatban legerőteljesebben a
közöl (forrás: HELYSÉGNÉVTÁR 1973). A tanyafelszámolás emléke él, az uradalmi falvak köz-
forrás valamennyi 1900 utáni községgé ala- ségesítése hasonlóan fontos velejárója a vidék 20.
kulást feltünteti, ami lehetőséget teremt századi történetének.
arra, hogy az 1945 utáni folyamatokat tá- FORRÁS: HELYSÉGNÉVTÁR 1973 ADATAI ALAPJÁN SAJÁT SZERKESZTÉS
gabb összefüggésben is értelmezni tudjuk. A
statisztika összesen 230 nevet közöl (44.
ábra). A témánk szempontjából azonban
ez az adat erősen túlzó, mert jó néhány jo-
gilag önállósodó település nem illeszthető be
a szórvány vidék községesítési történetébe.
Ilyen lehet a falvak szétválásával, a budapesti
agglomeráció bővülésével, az üdülőkörzetek
szélesedésével vagy az országhatárok válto-
zásával létrejött település (45. ábra). Buda-
pest környékén például mintegy húsz új
községet jegyeztek be a huszadik század-
ban. Ráadásul a fővárost övező harminc ki-
lométeres gyűrű az 1945 utáni községesí-
téskor is sajátos elbírálás alá esett,
birtokügyeivel egy külön szervezet, a Fővá-
rosi Földbirtokrendező Tanács foglalkozott
(cikk: HÖNSCH 1947: 34, levéltári forrás:
46. Uradalmi falu helyén létesített jogi új községek.

FORRÁS: HELYSÉGNÉVTÁR 1973 ADATAI ALAPJÁN SAJÁT SZERKESZTÉS
54 AZ ÚJ KÖZSÉGEK
A.1.1.). Igaz ugyan, hogy néhány főváros 1950-re esett, amely már a Tanyai Tanács
melletti új falu korábban puszta volt (mint működésének a korszaka (ORBÁN 1980:
például Gyál, Inárcs), de önállósodásuk va- 368). A pusztás, illetve a tanyás vidékek el-
lójában nem a vidék községesítését, hanem különítése egyáltalán nem egyszerű (46.
a világváros terjeszkedését jelezte. Szintén ábra). A nagybirtok elaprózódása, parasz-
hiba volna a szórványok helyén létesített tosodása ugyanis hosszú folyamat, amivel
falvak közé sorolni a Balaton-part üdülő- párhuzamosan az Alföldön egyre nagyobb
körzetének fejlődését. Tovább zsugorítja a területeket hódítottak meg a tanyák. A sze-
számot az országhatár módosítás miatt gedi határ és a Pallavicini-uradalom gya-
kényszerből alakult falvak sora, mint pél- korlatát összevetve Juhász Antal megálla-
dául a Szerbiához került Gyálával szemben pítja, hogy bár „a bérbeadás indítékai és
kimért Gyálarét vagy a Szabadkáról levált feltételei helyenként eltérőek voltak, de ha-
Csikéria, Kelébia és Tompa. Végül megem- marosan szinte valamennyi haszonbéres
líthető a két ipari falu, Martfű és Almásfü- földön tanyák keletkeztek.” (JUHÁSZ 1989:
zitő is, amelyek történetét úgyszintén más 225) A kisbérleti rendszer jóvoltából ura-
szemszögből kell vizsgálni, mint a hagyo- dalmi falvak egész sora vált az 1940-es
mányos agrárfalvakét.17 Az imént felsorolt évekre tanyás vidékké, mint például Kar-
speciális eseteket leszámítva még mindig dos, Kétsoprony, Körösújfalu, Kungyám,
igen tekintélyes szám marad, mintegy 190. Újtikos, Kengyel vagy Újlengyel környéke.
A legnagyobb falualapítási hullám az Az uradalmi falvak felszámolása azonban
1945–1950 közötti időszakra esik, mikor is nemcsak tanyaképződéssel járt. Gyakran
öt év alatt (minden kategóriát figyelembe előfordult, hogy egy-egy nagyobb major
véve) mintegy 130 új név került be a hely- megmaradt, telkesedett és zárt faluvá szer-
ségnévtárba. Ezeknek persze csak egy töre- veződött, mint például Öttömös (1908),
déke tekinthető nagybirtokon létesített új Soltszentimre (1919), Kengyel (1946) vagy
községnek, amit az is jelez, hogy a csúcs év Tiszatenyő (1950).
47. A kevés megmaradt tanya egyike Lökösháza határában. A felosztott uradalmi birtokok a negyvenes években
erősen tanyásodtak, ám a hatvanas-hetvenes évek fordulóján a néhány évtizede épült házak legtöbbjét elbontották.
48. Kunadacs 1958-ban. A térképen

jól kivehető a korábbi rácsos ura-
dalmi dűlők felaprózódása, ezzel
együtt pedig egy új, a tanyaköz-
pontba gravitáló úthálózat csírája,
amely azonban a korabeli tanyaelle-
nes településpolitika miatt nem tu-
dott tovább fejlődni.
TÉRKÉP: 1958-AS TOPOGRÁFIAI FELMÉRÉS
ALAPJÁN SAJÁT SZERKESZTÉS
A tanyásodás, mint társadalmi hagyo- Az 1950-es topográfiai térképen jól látszik,

mány rányomta a bélyegét az 1945 utáni hogy a derekegyházi vagy a kisszállási ura-
folyamatokra is. Az alföldi uradalmi fal- dalom szabályos tábláit tanyák tucatjai né-
vak szétterülése óriási méreteket öltött. A pesítették be. A kunadacsi puszta ugyan-
frissen földhöz jutottak elbontották az ura- csak tanyásodott, sőt, itt már az úthálózat
dalmi épületeket, hogy kisebb egységbe átalakulása is megkezdődött (48. ábra). A
szétosztva önálló farmgazdaságokat alakít- tanyabokorrá alakuló, de majorsági jellegét
hassanak ki maguknak (ORBÁN 1980: 365, is megtartó Kunadacs központtal sugaras
47. ábra). Perczel Károly a Tanyai Tanács rendszerű szerkezetiség kezdett formálódni
megbízásából készített szakértői beszámo- a korábbi raszterek helyén. A helyi telepü-
lójában 50–100 000-re becsülte az új épí- lési tradíciók jelentőségét mutatja, hogy
tésű tanyák számát (HAJDÚ 1991/92: 108). hasonló szétterülési folyamattal sem a há-
49. Újrónafő a nyugati határszélen, Árpádhalom pedig a Viharsarokban fekszik. Mindkét település községese-
dése a háború előtti időkig nyúlik vissza. Újrónafő esetében nyomát sem találjuk a tanyásodásnak, rögtön zárt
faluvá alakult. Mindeközben Árpádhalom az 1950-es évekre a volt uradalom nagytábláit elfoglaló tanyavi-
lággá vált, amelyet a hatvanas években másodszor is községesítettek. A mai belterületet a szürke rész jelöli.
TÉRKÉP: 1958-AS TOPOGRÁFIAI FELMÉRÉS ALAPJÁN SAJÁT SZERKESZTÉS
50. Nagyvenyim telepítési terve. A nagyvenyimi szőlőhegy eredendően egy főútra merőleges utcából állt,
majd idővel az út túloldalán is épült néhány ház. 1947-ben a lakók határozott kérésére az új község belterü-
letéhez hozzácsatolták a szőlőhegyet is. Ez rövidtávon azzal az előnnyel járt, hogy egy már telkesedett belte-
rületet nyert a falu. Hosszútávon azonban megosztottá tette a települést, hiszen a köztük lévő vízfolyás miatt
a volt major és a szőlőhegy nem tud teljesen összeforrni.
TÉRKÉPI MELLÉKLET E.3.4.
ború előtt, sem utána nem találkozni az or- ható, hogy noha például Kunadacs vagy
szág nyugati végében, ahol Újrónafő és Kisszállás a háború előtt inkább uradalmi
Várbalog új községek a környék zárt falva- falu volt, 1950-ben éppúgy „tanyaközpon-
inak sorába tagozódnak (49. ábra). Fiatal tosítani” kellett, mint Kecskemét vagy Sze-
történetiségüket legfeljebb a feltűnően sza- ged határát.18
bályos utcarendszerük árulja el, amely egy- A fentiek figyelembevételével tehát csak
általán nem jellemző a környék falvaira. hozzávetőleges arányokkal számolhatunk
Megállapíthatjuk tehát, hogy a tanyás vi- akkor, amikor a községesítések kapcsán
dékekkel határos uradalmi falvakban, ha azok tanyás vagy pusztás jellegére kérde-
korábban nem is voltak nagy számban ta- zünk rá. Ezzel együtt is kijelenthetjük, hogy
nyák, az ötvenes évek elejére lezajlott a pa- előbbiek vannak túlsúlyban: körülbelül
raszti szórványképződés. Ezzel magyaráz- nyolcvan esetben beszélhetünk tanyaköz-
51. Nagyvenyim szőlőhegyi része napjainkban. KÉP FORRÁSA: WW2.LEGIFOTOK.HU, SOMOGYI-TÓTH PÉTER
pontról, amivel szemben hatvanra tehető a Végül szólni kell a harmadik szórvány-
pusztából létesített falvak száma. Fontos típusról, a szőlőhegyről is, amely éppúgy
különbség, hogy noha mindkét esetben a jellemzője volt a tanyás, mint az uradalmi
második világháború utáni néhány év te- szerkezetnek, illetve a kevert vidékeknek
kinthető a legaktívabb korszaknak, a ta- is. A statisztikai adatok szerint azonban a
nyákra ez sokkal hangsúlyosabban áll. A községbe szerveződött szőlőhegyek több-
puszták korábban is előszeretettel községe- sége az Alföld tanyás vidékein található.
sedtek, ami mögött több tényezőt is sejt- Nagyobb arányú önállósodásuk pedig egy-
hetünk. Először is szerkezetileg közelebb beesett az ötvenes évek elején megnyilvá-
álltak a zárt faluhoz. Másodikként említ- nuló tanyaközpontosítási törekvésekkel.
hető, miszerint a nagyobb majorok vi- Ennek ellenére fontos megjegyezni, hogy a
szonylag jó közlekedési kapcsolattal bírtak,
sok esetben vasútállomás mellett feküdtek.
1945 elôtt 1945 után
A harmadik ok, hogy nem tartoztak anya-
tanyás vidék kb. 12 kb. 72
településhez, így nagyobb volt az igény a
pusztás vidék kb. 22 kb. 26
központra. Nem utolsó sorban fontos sze-
szôlôhegy kb. 4 kb. 16
repet játszott az is, hogy a földek egy tulaj-
egyéb kb. 37 kb. 32
donban voltak. A tanyák felszámolásához
sokkal erőteljesebb állami beavatkozásra 52. A községgé minősítés 1945 előtti és utáni kü-
volt szükség, amit jól jelez, hogy míg piaci lönbsége. Miközben relatív súlyukat tekintve 1945
körülmények között, tehát 1947-ig az új előtt inkább az uradalmi falvak átalakulása volt a do-
községek zöme pusztás vidéken szervező- minánsabb, addig a kommunista diktatúra kiépülé-
dött, az állami diktatúra éveiben a tanya- sével párhuzamosan a tanyák felszámolása vált a
központok váltak dominánssá. legjellemzőbb folyamattá.
53. Az OFT iratanyagában szereplő községek,

illetve puszta helynevek (vastagon szedve
a ténylegesen megvalósultak).
szőlőhegyek önállósodása az uradalmi vi- keresztül, mint például Fácánkert, Fürged,

dékeken is a községesedés bevált módja Pusztaegres, Mezőhegyes, Nagymágócs,
volt, mint azt Baks (1947) vagy Kőszárhegy Nagylók, Pusztavacs vagy Kisszállás.
(1931) példája mutatja. Ami azonban en- A helyzetet tovább árnyalja, ha az OFT
nél is lényegesebb, hogy a pusztaközpontok iratanyagát figyelembe véve próbáljuk meg
közelében fekvő szőlőhegyek nagyban hoz- a nagybirtokon létesített új községeket
zájárultak a volt uradalmi falvak 1945 utáni meghatározni (53. ábra). Itt ugyanis listák
morfológiai fejlődéséhez, hiszen általuk egy sokasága keletkezett, amelyeket a legkü-
már telkesedett falurészhez volt illeszthető lönfélébb okokból (például traktornyil-
az új község (lásd Nagyvenyim, Előszállás, vántartás, kútépítés) állítottak össze. Az itt
50., 51., 52. ábra). felmerülő nevek egy kb. ötven-hatvan té-
Amint az iménti gondolatmenetből is teles összesített listát adnak, amely azonban
látszik, a jogi önállósodás önmagában ke- csak részben van átfedésben a közigazgatási
veset mond a községesedés tényleges folya- önállóság alapján feltárt nevekkel. Mivel
matáról. A helyzetet csak bonyolítja, hogy az OFT az általános birtokrendezés mellett
nem minden pusztából kialakult község a telepítési ügyekre koncentrált, érthető
volt korábban uradalmi falurész. Főként módon csak azokkal a majorságokkal fog-
Somogyban volt gyakori, hogy a puszták lalkozott, ahová telepeseket remélt irányí-
néhányszáz fős, jobbágyi eredetű falvakkal tani. Jó néhány falunak az ötlete azért nem
keveredtek. Szegerdő például négyzethálós valósulhatott meg, mert a környéken nem
kiosztású, telepes eredetű új község, de egy volt a máshonnan érkezők számára kioszt-
olyan aprófalvas vidéken, ahol a puszták, ható szabad földterület. A Csorvás melletti
bár nagy számban fordultak elő, nem al- Nagymajor kiépítését például ezzel az in-
kottak zárt rendszert. Mindemellett látni dokkal utasította el az OFT, noha éppen-
kell, hogy jó néhány, 1945 után önállóvá séggel egyéb indoka is lehetett volna, mint
lett község már a 20. század első felében ki- például a vasúti és közúti kapcsolat szinte
alakult, így az évszám csak a jogi beiktatást,
de nem a tényleges faluépítést mutatja.
Ilyen volt például Dóc, amely régi telepít- 54. A ma Sárbogárdhoz tartozó Kislók egyike azon új
vényi község, a majorság helyén kijelölt községeknek, amelyek máig sem épültek fel.
Újsolt, amely ráadásul erősen tanyásodott,
Dalmand, amely Újdombóvár eszmei köz-
ség felszámolásakor keletkezett (BENISCH
1940: 12). Vannak emellett olyan jogi új
községek is, amelyek egyértelműen a negy-
venes évek első felének a telepítési akciói-
hoz kötődnek, noha csak a háború után
váltak önállóvá, mint Újrónafő vagy Vár-
balog. Várbalogra egyébiránt maga Veres
Péter toborzott telepeseket a Hajdúságból
(lásd KULCSÁR 1975). A jogi definíció leg-
nagyobb hiányossága azonban az, hogy
azok az uradalmi falvak, amelyek közigaz-
gatási értelemben már léteztek, nem mi-
nősülnek 1945 utáni új községnek, holott
szerkezetük mélyreható átalakuláson ment
55. Megszűnő tanyavilág Bélmegyer új község határában. A földosztás utáni első időkben főként tanyák épül-
tek. A településmaghoz közel esők máig fennmaradtak, miközben a kintebb fekvőkre csak a bokros-fás foltok
emlékeztetnek.
teljes hiánya (levéltári forrás: H.1.2.). a mosoni hármas határban egy magyar ajkú
Nagymajor puszta, legalábbis annak mara- etnikai tömb létrehozása vált lehetségessé.
déka ma is megvan, később sem települt Bármi is volt a szándék, a megvalósítást a
helyén új község. kommunista hatalomátvétel utáni határ-
Az iratokat böngészve elég gyakran ta- zár illuzórikussá tette.
lálkozni hasonló esetekkel. Arra is akad Miközben a nyugati határ mentén a hi-
példa, hogy a negyvenes években kijelölték degháborús politika akadályozta meg az új
ugyan az új község helyét, házak is épültek, községek születését, a belső országrészekben
de az önálló településsé fejlődés végül meg- a településfejlesztési alapkoncepció válto-
akadt. Ez történt a Gyulavári szomszédsá- zása tette ugyanezt. Dévaványa környékén
gában álló Dénes-major (levéltári forrás: terült el a Magyar Katolikus Vallásalap
H.1.2.), a Bicske melletti Németegyháza 10 000 holdas óriásbirtoka. Maga a vidék
(H.3.1.) vagy a ma Sárbogárdhoz tartozó azonban jellegzetes tanyás táj volt. 1945-
Kislók esetében (E.6.2., 54. ábra). A nyu- ben a mintegy 1700 földigénylőnek négy
gati határon egész településcsoportot talá- volt majort jelöltek ki, mint új telepes köz-
lunk, amely csak papíron létezett. Egy séget: Kéthalom-pusztát, Csetemajort, Cse-
1945-ös leltári listában olyan leendő új köz- repes-pusztát és Ködmönöst (E.1.1.). Az
ségről olvashatunk, mint Márialiget, Lau- egymáshoz közeli új községek egy viszony-
ramajor, Albertkázmérpuszta vagy Újma- lag sűrű tanyaközponti hálózat alapjai le-
joros (A.2.1.). Noha az eddig feltárt hettek volna. Erről a félig tanyás, félig fal-
dokumentumok ezt nem erősítik meg, de vas rendszerről írja Rácz György építész
feltételezhető, hogy a számtalan nyugat- 1946-ban: „De lehet valami új is, ami ná-
magyarországi telepes község az ONCSA- lunk még nem volt – tanyaközpont. Azaz
program kapcsán is érvényesülő magyaro- olyan község, ahol csak középület (…) van,
sító törekvéseket szolgálta volna. Az gazdaházak nincsenek, mert azok a tanyán
1945-re nagyrészt már felépült Újrónafő- vannak.” (RÁCZ 1946: 63) A végrehajtás
höz és Várbaloghoz kapcsolódóan ugyanis azonban más úton haladt. A Tanyai Ta-
56. A morfológiai szempontból

községesedett települések.
SAJÁT SZERKESZTÉS A HARMADIK KATONAI FELMÉRÉS

ÉS A MAI TOPOGRÁFIAI TÉRKÉPEK ALAPJÁN
nács működésétől kezdve évtizedeken át a ról beszélhessünk. A tanyás alföldi részeken

közeli Ecsegfalva új község fejlesztése élve- ennél is hosszabb kifutási idővel számolha-
zett támogatást, olyannyira, hogy a kör- tunk. Mindezen problémák ellenére, a le-
nyék tanyás külterületi jellege mára teljesen véltári listák alapján mégiscsak meghatá-
megszűnt. Hasonló volt a helyzet Békés rozható a nagybirtok helyén létesített új
település határában, ahol csak két új község, községek legszűkebb csoportja. A fő akti-
Tarhos és Bélmegyer létesült, miközben a vitás Fejér megyére esett, egész pontosan az
többi majorság elsorvadt (H.3.4.). Az Al- uradalmi falvak dominálta Mezőföldre,
földön az új községek hatvanas években amelynek a nyugati fele akkoriban még
beinduló második fejlesztési hullámában Veszprém vármegyéhez tartozott. Az itt lé-
már nem a majorságok bontása, hanem a tesített falvak a következők: Hantos, Kislók
helyükön 1945–49 között létrejövő tanya- (ma Sárbogárd része), Nagylók, Kisvenyim
világ felszámolása volt a meghatározó (55. (nem épült fel), Nagyvenyim, Feketepuszta
ábra). (Mátyásdomb), Nagykarácsony (E.28.1.).
Az OFT iratanyagában található listák A többi falu az Alföldön található, és a ta-
tanulmányozásakor nem szabad elfelejte- nyás vidékek között fennmaradt óriásbir-
nünk, hogy a tanács elsősorban telepíteni tokok felosztását és benépesítését szolgálta,
akart, amihez az új községek kijelölését csu- mint Kunadacs, Kunpeszér, Kisszállás, a
pán eszközként vette igénybe. Ameddig le- Hortobágyon Faluvéghalom és Cserepes19
hetett, igyekezett felhasználni a meglévő (egyik sem épült fel), Bélmegyer, Lökös-
faluhálózat infrastruktúráját. Így kerülhe- háza, Tarhos, Mezőhegyes (E.28.1., E.6.3.,
tett az „új községek” közé Hercegfalva, Elő- H.3.4., H.3.5.).
szállás, Hegyeshalom vagy Etyek, amely Az új községek meghatározásának har-
helyszíneken „csoportos telepítéseket” haj- madik lehetősége, ha a morfológiai jegye-
tottak végre (E.15.1.). A csoportos telepí- ket vesszük figyelembe (56. ábra). Ebben az
tésekkor előfordult ugyan, hogy a meglévő esetben új község az, amelyik a huszadik
falumag mellé új utcákat jelöltek ki (lásd század közepén döntően pusztás vidékből
Etyek), de még gyakoribb volt, hogy az el- alakult zárt faluvá. A térképi források alap-
kobzott sváb ingatlanokat utalták ki az új ján mintegy félszázra tehető az ily módon
gazdáknak (A.1.4.). Ezzel magyarázható, át-, illetve kialakult falvak száma. A mor-
hogy a nagybirtok dominálta, de jelentős fológiai szempont nagy előnye, hogy nem
sváb lakossággal bíró Tolnában nem került kötődik szervezeti keretekhez, így a gyakori
sor új község alapítására. Az elkobzott pa- politikai rendszerváltások és településfej-
raszti ingatlanok tömeges igénybevételére lesztési koncepció-módosulások között ké-
jellemző, hogy egy 1948-as telepfelügyelői pes a hosszú távú dinamika feltárására. Az
kimutatásban főként lakosságcserén átesett uradalmi falvak felszámolása egy negyven-
sváb falvakat találunk (E.28.1.). ötven évet átölelő folyamat, amely átala-
Így, noha az OFT iratanyagában renge- kulásban éppúgy helye van a harmincas
teg településnévvel találkozni, viszonylag években épülő Nagyútnak és Eperjesnek
kevés a konkrét falualapítás. Azt sem szabad (Kiskirályság), mint az ötvenes években
elfelejteni, hogy az OFT által kijelölt új fal- formálódó Mátyásdombnak és Lököshá-
vak többségében igen vontatottan haladtak zának, vagy a viszonylag későn telkesedő
az építkezések, így a kimért alaprajzok fel- Bábolnának, Derekegyháznak és Fürged-
töltése középületekkel és családi házakkal nek. Utóbbiakat éppúgy hiába keressük az
csak az ötvenes-hatvanas évek fordulójára 1973-as Helységnévtár 20. századi új fal-
érte el azt a telítettséget, hogy zárt falvak- vainak sorában, mint az OFT nagybirtok
helyén létesítendő telepei között.20 A mor- ték ki. Mind a telkek kimérésében, mind a
fológiai szempont előterébe helyezése azon- házak, középületek építési munkálataiban
ban jelen írás számára azzal a veszéllyel az állam komoly koordináló és ellenőrző
járna, hogy a hosszú távú történeti folya- szerepet vállalt. Földrajzilag az új községek
matok között az OFT 1945–49 közötti te- magterülete a Mezőföld pusztás vidéke. Itt
vékenysége elhalványulna. Márpedig az találhatók a legkarakteresebb példák is, mint
alapvető cél az volt, hogy ne általában a Besnyő, Nagykarácsony, Nagylók és Má-
nagybirtok településszerkezetének a felszá- tyásdomb. További jellemző vidék a mai Bé-
molását igyekezzünk megérteni, hanem kés megye és a Kunság egyes foltjai. Törté-
ezen belül kiemelten foglalkozzunk a há- netileg az 1945–49 közötti időszak a
ború utáni néhány év faluépítészeti elgon- legmeghatározóbb, de a parcellázások gya-
dolásaival. korta már a húszas-harmincas években meg-
Végezetül, bármennyire is problemati- indultak, míg a falvak teljes kiépülése a het-
kus a nagybirtok helyén létesített új közsé- venes évek fordulójáig is elhúzódhatott. Az
gek meghatározása, fontos, hogy néhány így kialakult falvak száma a legszűkebb ér-
mondatban megragadjuk annak ideális for- telmezésben tíz-tizenkettőre tehető, de ru-
máját. Az új községek a majorságokból álló galmasabban kezelve a kérdést, ha tehát fi-
uradalmi falvak helyén létesültek. Telepü- gyelembe vesszük a tanyaközpontokkal való
lésmorfológiai előzményük egy-egy volt ma- átfedéseket (például Ecsegfalva) és azt, hogy
jorság, amelyhez szőlőhegy is csatlakozha- az OFT átvette az 1945 előtti telepes falvak
tott. A leendő házhelyeket a majorságtól ügyét is (például Várbalog), akár félszázas
nem messze, üres területen, egyszerre mér- nagyságrendről is beszélhetünk.
TÁRSADALOMÉPÍTÉS
A HIVATALOS FORRADALOM
A hivatali apparátus rítették ki. Eredendően az OFT-t a me-
gyei és helyi földigénylő bizottságok fel-
Az 1945 utáni átalakulás, és ezen belül a ügyeleti szervezetként hozták létre (TÖR-
földosztáshoz kapcsolódó új községek épí- VÉNYEK 1945/VI. 3. §). Feladatai közé
tése sokkal bonyolultabb folyamat volt an- tartozott a fölbirtokrendezésen túl az állami
nál, mintsem egyetlen hivatal ellenőriz- mintagazdaságok kijelölése és működte-
hette volna. Mégis azt mondhatjuk, hogy tése, valamint az országos telepítési akciók
az Országos Földbirtokrendező Tanács és a hozzájuk kapcsolódó műszaki, építési
minden más intézménynél markánsabban feladatok ellátása is (forrás: MÁSZT). A ta-
képviselte a vidéki faluépítés gondolatát. Az nácsot Veres Péter vezette, további tagok
utóbbi kijelentés ugyancsak meglepőnek voltak még Donáth Ferenc, Dégen Imre,
tűnhet annak fényében, hogy az OFT nem Kerék Mihály, Takács József és Macska Jó-
volt építésügyi szervezet. Ám 1945-ben a zsef (A.1 – jegyzőkönyvek/ 1945). Megle-
leginkább illetékes Újjáépítési Minisztéri- hetősen nagy volt a fluktuáció. 1946-ra
umot teljesen lefoglalta Budapest (lásd BO- Veres Péter és Kerék Mihály kivételével
RECZKY 1987). Az OFT felügyeletét ellátó mindenki távozott, helyükre pedig Mura-
földművelésügyi miniszter, Kovács Béla közy Boldizsár, Vas Leó, Nagy Lajos, Kele-
1946. január 14-én kelt levelében nehez- men István, Ötvös István és Turi István ke-
ményezte, hogy a „városi háztulajdonosok rültek (A.1 – jegyzőkönyvek 1946. jan.
(…) megsegítésével szemben eddig semmi 1.). Mivel a földosztás forradalmi átalaku-
nem történt a falusi lakóházak (…) hely- lásokat hozott a magyar vidék életében,
reállítása érdekében.” (U.34.1.) Néhány magát az OFT-t is megilleti a forradalmi
sorral alább olvashatjuk, hogy a földmű- jelző.21 Ez a forradalmiság azonban annyi-
velésügyi tárca „valamennyi osztálya fog- ban sajátos, hogy legalább olyan mértékben
lalkozik újjáépítési (…) kérdésekkel” (u. – ha nem erősebben – kötődött az agrári-
o.). Másfelől azt is látni kell, hogy az OFT umot irányító hivatali apparátushoz, mint
jellegéből fakadóan nem településfejlesz- a parasztsághoz, mint forradalmi csoport-
tési, hanem birtokrendezési problémákat hoz. Ezért nevezhetjük az 1945–49 kö-
kívánt orvosolni az új községek mielőbbi zötti időszakot hivatalos forradalomnak.
felépítésével. A kérdés ezek után nem olyan Az OFT – amennyire csak lehetséges volt
formában merült fel, vajon szükséges-e egy ennyire bizonytalan időszakban – be-
megreformálni Magyarország település- illeszkedett az államapparátus hierarchiá-
szerkezetét, vagy, hogy a külterületi né- jába. Munkájáról a Földművelésügyi Mi-
pesség magas aránya nehézségeket okoz-e nisztériumnak tartozott beszámolni, lefelé
a közigazgatás számára. A fő vezérlőelv a pedig, végrehajtási szinten, főként az Or-
nagybirtokrendszer felszámolása volt, ami- szágos Földhivatal szakembereire támasz-
hez az építésügyet eszközként vették kodhatott.
igénybe. A földreformhoz kapcsolódóan orszá-
Az OFT fokozott szerepvállalását az épí- gosan mintegy 400 000 új házhelyet mér-
tési feladatok koordinálásában tehát a ko- tek ki, ezek jelentős részét korábbi külte-
alíciós idők zavaros körülményei kénysze- rületeken és majorságokon (PERÉNYI 1973:

57. A települések kiválasztásának hivatalos protokollja. A Telepítési Tárgyaló Tanács mindenekelőtt operatív
szervezet volt, a végső döntéseket maga az Országos Földbirtokrendező Tanács hozta meg.
LEVÉLTÁRI FORRÁS: E.6.1. ALAPJÁN, SAJÁT SZERKESZTÉS
113). A külterületi csoportos telepeken rasztházak, iskolák, községházák és temp-

nem csak a helybeli lakosság új gazdái kap- lomok munkálatait is. Másfél évtized alatt
hattak házhelyet és földet, de az ország más kialakult az a végletekig bürokratizált rend-
területéről érkező földigénylők is. A ház- szer, amely a faluépítés minden fázisát el-
helyosztással és a telepítéssel járó feladatok lenőrzése alatt tartotta a telekkimérésektől
gyors lebonyolítása érdekében a falvakká a házak vakolásáig. Az építési vállalkozókat,
fejlesztendő majorok kiválasztásához és fel- ácsmestereket és kőműveseket pályázati
építéséhez az OFT megbízásából a földhi- úton választották ki, majd a munka elvég-
vatalon belül két külön végrehajtó szerve- zéséről tételesen beszámoltatták őket
zetet állítottak fel: a Telepítési Hivatalt és a (Y.262.1., Y.245.1.). Még a vályogvetés
Műszaki Hivatalt (A.1.5.). A Telepítési Hi- költségeit is Budapestről kellett megigé-
vatal feladata volt: „azoknak az igényjogo- nyelni (Y.244.1.). A pályázatoknál nem
sultaknak az ország más részén történő volt kikötés a földrajzi közelség, így a ha-
földhöz juttatása, akik lakhelyükön nem gyományos falusi-népi építészettel szem-
jutottak földhöz.” (forrás: MÁSZT) A ben, amely erősen helyhez kötött, dialek-
Műszaki Hivatal (1946-tól FM Műszaki tusokban létező volt, a telepes falvak a tájak
Főosztály) hatáskörébe tartozott a nagybir- közötti kiegyenlítődést, a népi építészeti
tokok épület- és gépállományának az ösz- dialektusok integrációját lendítették
szeírása és kezelése, valamint a telepítésre al- előbbre.
kalmas majorok felmérése, majd a kijelölt A korábbi tapasztalatok birtokában az
új községek építési munkáinak felügyelete OFT irányította falualapítások menet-
(forrás u. o., valamint E.6.1.). rendjét viszonylag hamar kidolgozták (57.
A birtokrendezés és az építésügy össze- ábra). 1946 februárjára készült el az egysé-
olvadásának megvolt a maga előzménye, ges protokoll, amely – ezt fontos hangsú-
hiszen a harmincas évektől az állami tele- lyozni – nem általában új községekről, ha-
pítési akciókhoz kapcsolódóan a mezőgaz- nem „csoportos telepítésekről és telepes
dasági hivatalok koordinálták az új pa- községekről” beszél (E.6.1.). Az eljárásrend
66 TÁRSADALOMÉPÍTÉS – A HIVATALOS FORRADALOM

a háború előtti szervezeti struktúra részle- csőfokait. A rendelkezés értelmében első-

tesen szabályozott, egyetlen központból irá- ként a kiküldött tisztviselők készítettek egy
nyított, a kormányzati rendszeren belül in- általános javaslattervet, amely a Telepítési
kább konzultatív, lefelé azonban Hivatal pozitív elbírálása után egy külön
rendeletszerű eszközökkel dolgozó modell- erre a célra összehívott testület, a Telepítési
jéről tanúskodik. A központosítás része- Tárgyaló Tanács22 elé került. Ezután került
ként elrendeli például, hogy a földhiva- sor a terület kijelölésére, amely tartalmazta
talok írják össze a még ki nem mért a javasolt belterület helyét és a határ műve-
földeket, igénybe vehető majorsági ingat- lési ágak szerinti megoszlását (58. ábra). A
lanokat és gépeket, és azokról tegyenek je- jelentés alapján újabb eljárási fázis kezdő-
lentést az OFT-nek. A kormányzati rend- dött: négyfős bizottság állt össze, amelyben
szeren belül szabályozza a konzultációs egy gazdasági szakértő, egy földbirtokren-
szinteket, ugyanakkor fenntartja az OFT dező, egy építész és egy gépész kapott he-
vezető szerepét azáltal, hogy a tanács a te- lyet. Figyelembe véve az esetleges hozzá-
lepítésre alkalmas földterületek kijelölésé- szólásokat, elkészült a végleges változat,
ben egyedül dönthet (E.6.1.). Ezen általá- amelyet a Telepítési Tárgyaló Tanács volt hi-
nos jellegű megállapítások után érdemes vatva elfogadni, majd az anyagot az OFT-
áttekinteni a falualapítás egyes hivatali lép- nek megküldeni. Ezután az OFT a tervet
58. Nagylók telepítési terve. Az első telepítési tervek még csak a belterület és a határ kijelöléséről szóltak,
házhelykiosztást nem tartalmaztak. Nagylók sajátosságát az adta, hogy a Gorda-telep révén már rendelkezett
falusias belsőséggel, sőt vasútállomása is volt. Ennek ellenére az új községet az említett morfológiai adottsá-
goktól elkülönítve jelölték ki.
LEVÉLTÁRI FORRÁS: E.3.8.

59. Lökösháza Építési Szabályzata. A földhivatali apparátus

igyekezett kézben tartani az új községek építésügyét,
hogy ott ne csupán telepek, de takaros falvak épüljenek.

véleményezésre elküldte az illetékes helyi és A földművelésügyi hivatalok mellett ter-

országos közigazgatási szerveknek. Nagy- mészetesen a klasszikus építésügy is foglal-
venyim telepítési tervét például 25 címre kozott az új falvak kialakításával. A háború
postázták (E.8.2.). Noha hosszadalmasnak utáni zűrzavarban a résztvevőknek sem volt
tűnik, a valóságban viszonylag gördülé- egyszerű eligazodni a minisztériumok, hi-
kenynek bizonyult az adminisztráció. vatalok, bizottságok és tanácsok alakuló,
1947-re a kiválasztott majorságok már te- átalakuló és megszűnő világában. Anélkül,
lekkönyvezett belsőséggel rendelkeztek, és hogy teljes képet adhatnánk a korabeli fa-
már az első iskolák és községházák felépí- luépítés szervezeteiről, csupán néhány jel-
tésének előkészületei zajlottak (E.11.1.). lemző párhuzamosságra érdemes felhívni a
Az új községeket nem egyszerűen fel figyelmet. Perczel Károly elismeri ugyan a
akarták építeni, hanem mintafalvakká kí- fölbirtokrendezés szerepét a falvak átalaku-
vánták fejleszteni. A telepítési tervekben lásában, de ezt inkább negatív felhanggal te-
kitértek az alkalmazható házformákra, a szi. Könyvében megállapítja, hogy a föld-
beépítési módokra, sőt még az előkertek igénylő bizottságok helytelen gyakorlatát
méretére is (E.8.2., E.13.3., H.1.3., 59. korrigálandó néhány éven belül mintegy
ábra). A gazdaházakhoz állami kölcsönt le- 2000 házhelyosztási tervet kellett felülvizs-
hetett igénybe venni, ám csak annak, aki tí- gálni (PERCZEL 1973: 113). Az építészek
pusterv szerint építkezett (E.21.1.). A ház- fokozott szerepvállalását erősíti meg
tervek eleinte a Műszaki Hivatalnál voltak Hönsch László is, aki arról ír, hogy már
beszerezhetők, de hamarosan népszerűsítő 1945 tavaszán az Országos Építésügyi Kor-
kiadványok születtek, országos vándorkiál- mánybizottság területi kirendeltségeket ho-
lítás indult, illetve a műszaki rajzok mellé zott létre, amelyek a közvetve az OFT alá
tetszetős látványtervek készültek (terv: tartozó Országos Műszaki Hivatal munká-
RÁCZ (B), terv: KISMARTY L., FARKASDI– ját segítették (cikk: HÖNSCH 1947: 34). Az
KISMARTY, cikk: VERES 1947, lásd 137. építésügyért felelős tárca és a házhelyosztá-
ábra). Az új gazdákat azonban nem csak sokat végrehajtó földhivatal között 1947-
kölcsönökkel, előírásokkal, illetve nép- ben egyezség is született, miszerint utóbbi
szerűsítő kiadványokkal igyekeztek a „he- csak a mellékutak mentén fekvő községek-
lyes” építészet felé terelni. A legnagyobb ben jogosult a házhelykimérésekre, s ott is
ösztönző erőt abban látták, ha minél hacsak az építésüggyel konzultálva. A város-
marabb elkészülnek az új, korszerű pa- okban és a főforgalmi utak mentén fekvő
rasztotthonok (lásd 71 ábra). Így, noha az falvakban azonban kizárólag a miniszté-
új gazdák részvételét az építési munkála- rium városrendezési osztálya az illetékes
tokban kiemelten fontosnak tartották, az (H.3.2.).24
első telepes házak építését többnyire buda- De nem csak az építésüggyel voltak át-
pesti vállalkozókra bízták.23 Mindezzel el- fedések. Az OFT például a volt nagybir-
kerülni igyekeztek a hibát, hogy a „falusi tokok valamennyi ingó- és ingatlanva-
kontárok” esetleg a maguk gyakorlata sze- gyonával rendelkezhetett. Csakhogy
rint szabják át a letisztult terveket (E.3.5.). ugyanezekre igényt formált az „Elhagyott
S ha valaki még ezek után is ragaszkodott javak kormánybizottsága” is (A.1.6.).
volna a típustervektől eltérő egyéni elkép- Albertkázmérpusztán például ugyanazokat
zeléseihez, úgy az OFT fenntartotta magá- a javakat más-más személyeknek utalta ki
nak a jogot, hogy a telepes községekben az egymás mellett tevékenykedő két legfel-
minden egyes házépítést ellenőrizhessen sőbb szervezet (H.5.2.). Nem volt egyér-
(E.8.2., lásd 117. ábra). telmű az OFT hatásköre a telepítési ügyek-

ben sem, mivel 1945 májusában az ideig- saként értelmezte, szemben az új beren-
lenes kormány létrehozta a Népgondozó dezkedéssel, amely a szovjet típusú kollek-
Hivatalt, amely a menekültek elhelyezésé- tivizálást erőltette.25 A változást jól érzékel-
ért, a „fasiszta németek kitelepítéséért” és az teti, hogy a nagybirtokon létesítendő falvak
országon belüli áttelepítésekért felelt. Fő- ügyét az a Tanyai Tanács vette át, amely im-
ként ez utóbbi miatt az OFT keretében már nem a nagybirtokot, hanem általában a
működő Telepítési Hivatallal állandóak vol- külterületi parasztvilágot tekintette fő ellen-
tak a konfliktusok (TÓTH 1993: o. n., felének. A korabeli propagandában a tanya-
levéltári forrás: A.3.2.). világ a rugalmasan kezelt ellenségképnek, a
A hivatalok közötti tényleges erőviszo- „kulákságnak” a lakhelyeként jelenítődött
nyokat kezdettől fogva meghatározta az or- meg (forrás: VIRÁGZÓ… 1949).
szág folyamatban lévő szovjetizálása. A for-
málódó új hatalom Veres Pétert és az általa Népnevelés: Kertmagyarország
vezetett Nemzeti Parasztpártot néhány év
alatt kiszorította a hatalomból. A paraszt- Az OFT hivatalos forradalmának politi-
párt gyengülésével párhuzamosan az OFT kai, társadalmi célja az volt, hogy a nagy
is egyre inkább súlytalan intézménnyé vált. földterületen folyó kapitalista mezőgazda-
1947-ben a földhivatalok vették át a tanács sági üzemszervezetek helyén életerős kis-
jogosítványainak túlnyomó többségét, birtokosság jöjjön létre, amely kisbirtokos-
majd két évre rá a testületet végleg felosz- ság egyrészt dán típusú mezőgazdasági
latták (TÖRVÉNYEK 1947: V., 1949: szövetkezetekbe tömörül, másrészt szorosan
XXIV.). Normális politikai viszonyok kö- együttműködik az állami mintagazdaságok
zött persze nem kellene csodálkoznunk hálózatával. A földosztás, a telepítés és az
azon, hogy a földosztást szervező intéz- építkezés ugyanannak a törekvésnek a kü-
mény átadja a helyét a rutinszerű hivatali lönböző eszközei voltak, amely törekvés
ügyintézésnek. Csakhogy a valóságban sok- egy öntudatos, modern mentalitású pa-
kal mélyrehatóbb változást jelzett az OFT rasztság kialakítását célozta meg. A falu-
felszámolása. Az OFT ugyanis a szövetke- építés és társadalomépítés összefonódását
zeti eszmét a magángazdák szabad társulá- nagyban segítette, hogy a 20. század első fe-
60. Az új községek
idealizált tájképe:
hasuraföldek
Somogyi Imre,
Kertmagyarország felé
című könyvének cím-
lapján. A tágas búza-
földeket kis-
parcellás intenzív
kertgazdaságok
váltották volna fel.
SOMOGYI 1942

lében az építészek között is általános volt a mellett tették le voksukat. Azzal pedig,
felfogás, miszerint az építészet önmagában hogy a negyvenes évek végére véglegessé
iránymutatás a társadalom számára egy vált a Kertmagyarország utópia veresége, a
igazságosabb és szebb jövő felé. Tömören hozzá kapcsolódó tervek is elvesztették lét-
fejezi ki ezt a hitet Vörösmarty rövid mon- alapjukat, hiszen azokat az önálló paraszti
data, miszerint „a faluépítés nemcsak tele- birtokosoknak, és nem a szövetkezeti bér-
pülési, hanem gazdasági és társadalmi kér- munkásoknak szánták.26
dések megoldása is ” (cikk: VÖRÖSMARTY Kertmagyarország eszméje messze több
1947: 178). volt, mint a parasztságot támogató föld-
Márpedig, ha az építész társadalmi kér- osztás. Társadalmi és gazdasági megújhodás
déseket old meg, nyilvánvalóan rendelkez- volt, amely azt célozta, hogy a nyolc-tíz
nie kell politikai utópiával is. Különösen holdas kisbirtokosság szövetkezeti rend-
így volt ez a negyvenes évek feszült légkö- szerbe tömörülve, de saját intenzív kert-
rében. A korabeli építészeti viták is messze kultúrákat művelve a földből élhessen.
többről szóltak, mint esztétikai megfonto- Maga Veres Péter kétségtelenül e gondolat
lásokról vagy műszaki megoldásokról. Mint markáns képviselője volt, noha a gondolat
Déry Attila fogalmaz: „E helyzetben a nem- legismertebb, leginkább gyakorlatias kép-
zeti építészet feletti vita tulajdonképpen a viselője nem ő, hanem Somogyi Imre volt
parasztság jövője feletti vitának volt te- (lásd: SOMOGYI 1942, VERES 2000). A
kinthető.” (DÉRY 1995: 186). Kertmagyarország eszme annyiban volt in-
Vidéken a nagybirtok széthullása után a novatívabb, mintha csak egyszerűen a már
konzervatív út megbukni látszott, és csupán működő nyugat-európai szövetkezeti mo-
két életerős alternatíva maradt: a paraszt- delleket vette volna át,27 hogy számolt az
ságra alapozott Kertmagyarország és a kol- ország alacsony tőkeerejével. A Somogyi
lektivizálás. Sarkosan fogalmazva, előbbit által felvázolt mezőgazdasági reformokhoz
képviselte az OFT, utóbbit a Tanyai Tanács kis összegű befektetésekre volt szükség,
településpolitikája. A Horthy-rendszerben amelyekhez igényes szaktudás és intenzív
aktív népies építészek, élükön Tóth Kál- emberi munka társult. Somogyi újító szel-
mánnal és Rácz Györggyel a paraszti út lem volt, de újításait úgy állította be,
61. Takarékszövetkezet
Lökösházán. Az új
községek tervezésekor
nagy hangsúlyt fektet-
tek a gazdasági
együttműködést
szolgáló intézmények
megfelelő elhelyezé-
sére. Igaz, maguk
az épületek sokszor
csak a hatvanas évek
elejétől, a vidékies
modern formanyelvét
megszólaltatva
készültek el.

62. Szövetkezeti bolt Lökösházán, előtte a nemrégiben felépített templom tornyának árnyékával.
mintha a régi jó szokásokat hozná vissza a dasági alapokon nyugvó vidéken a közsé-
köztudatba. Részletesen ír az ősi magyar ál- gesítés igénye nem jelentkezett. Önmaga
latfajták újrahonosításáról, a népi tapaszta- egykori politikai szerepvállalásával ellent-
lat útján nemesített gyümölcsökről és zöld- mondva a hatvanas években maga Erdei is
ségfajtákról, a kis teljesítményű, házilag úgy látja, hogy a prosperáló városok von-
elkészíthető öntözőmalmokról vagy a zöld- záskörzetében élő tanyasiaknak nem új köz-
ségkertészetekben alkalmazható hasuráról ségekre, hanem külterületi házépítési en-
(60. ábra).28 A rövid könyvecske voltakép- gedélyekre lenne szükségük (ERDEI 1973:
pen nem is annyira program a szó politikai 299). A tanyás vidékekkel ellentétben a
értelmében, mint inkább gyakorlati útmu- nagybirtokon élő parasztság kezdettől
tató. Gondolatrendszerének alapvonásai fogva támogatta a községesítést, amelytől
voltaképpen megegyeznek a később bemu- egy új életformát remélt. Más kérdés, hogy
tatandó népies-modern építészet alapelve- az új gazdák eszményképe nem feltétlenül
ivel. Mindkettőben közös a forma egy- a Somogyi-féle kertgazdálkodó földmű-
szerűsége, a költségek minimalizálása, a ves volt, de még csak nem is a homokhát-
hagyományos népi tudás felértékelése, ami- ság magyarsága, hanem sokkal inkább az
hez a korabeli falusi viszonyok éles kritikája a nagygazda, aki ötven-száz holdas saját
és a végletekig fokozott racionalitásból kö- földjének jövedelméből kényelmesen meg
vetkező modernizációs szándék társul. tud élni.
Kertmagyarország ideáljához legköze- A földosztás révén azonban egészen más
lebb a Háromváros, illetve Szeged állt, ame- birtokstruktúra alakult ki, amelyben az öt-
lyek homokos határán tanyák tízezrein folyt tíz holdas törpebirtokok domináltak (SZA-
az intenzív zöldség- és gyümölcstermesztés KÁCS 1998: 296). Ezért írja Veres Péter,
(lásd: BÁLINT 1978/79, GESZTELY 1937). hogy „szép élet, szabad élet az 50–100 hol-
Mondani sem kell, hogy ezen a biztos gaz- don uralkodó kisgazda élete, de bele kell

nyugodnunk, hogy mint egy paraszti szó- érdekeik mentén szövetkezni tudó paraszt-
lás-mondás tartja: «nem lehet mindenkinek ság megteremtését tartotta feladatának: „A
a tokaji hegyen szőlője», vagyis nem lehet telepesek gazdálkodásának irányítása és el-
minden paraszt kisgazda.” (U. ő. 2000: lenőrzése (…) – lehetőleg a szövetkezet ke-
356) S hogy a „szólást kitalálók” is elfo- retein belül – kell, hogy a Megyei Földhi-
gadják ezt a helyzetet, mindenekelőtt új vatalok elsőrangú feladatát képezze.”
paraszti mentalitásra volt szükség. Ennek a (A.3.3.) Az új falvak házhelyosztási tervei-
technikai oldalát jelentette az intenzív kert- ben gondosan ügyeltek rá, hogy a szövet-
gazdálkodás. Ám éppen a volt summások és kezetek épületei, mint például a tejház, a
cselédek alkotta új községekből hiányzott traktorállomás, a terményraktár vagy a bolt
leginkább a családi gazdálkodás, főként pe- megfelelő telket kapjon (RÁCZ 1946: 64;
dig a kertészet tapasztalati hagyománya.29 61., 62. ábra).30
A hivatalos forradalom részeként ezért az A kisbirtokos szövetkezet, noha nevében
agrárértelmiségi szaktudást, amelyet addig részben megegyezik a későbbi termelőszö-
zömmel a nagybirtok foglalkoztatott, igye- vetkezetekkel, távol állt a szocialista balol-
keztek a szélesebb néptömegek szolgála- dal kollektivizálási terveitől, és sokkal in-
tába állítani: okleveles gazdatiszteket alkal- kább a Németh László-féle harmadik utas
maztak, tanfolyamokat szerveztek, új népiességhez közelített (GYURGYÁK 2007:
termelési módokat (például korszerű ba- 448, HUNYADI 2007: 124). A két eszme
romfitartást) népszerűsítettek (levéltári for- építészeti ideálja is merőben eltérő volt: az
rások: H.3., E.15.4., Y.928.5.). Mint annyi egyik standardizált tömbházakat és közös-
más intézkedésnek, természetesen ezeknek ségben feloldódó családokat vizionált, ahol
is megvoltak a maga előzményei a Hor- nemhogy a gazdálkodás, de a lakás számos
thy-korszakban (lásd: SZÁVAI 1990). funkcióját (pl. étkezés, gyerekfelügyelet) is
A termelési kérdéseknél is nagyobb átveszik a közös terek. A másik, harmadik
problémát jelentett ugyanakkor a paraszt- utas jellegű szövetkezeti eszme megőrizte a
ság szociális miliője, szokásrendje, amely a parasztház különállását, annak gazdasági
legkevésbé sem kedvezett az újításoknak: jellegével egyetemben. A kollektivizált falu
„Nálunk soha, sehol se a fiatalok gazdál- legszélsőségesebb utópiáját a két világhá-
kodnak és gazdálkodtak. Akár a vő kerül a ború között Le Corbusier öntötte tervekbe
házhoz, akár a gazda fölcseperedett fia, sze- a „village coopératif ” formájában (terv: LE
retne valami újabb gazdálkodást bevezetni, CORBUSIER 1943), amelyben egyetlen ma-
nem engedik az öregek.” (SOMOGYI 1942: gasházba terelték volna be az agrármun-
100) Amennyire merevek voltak a generá- kássá lett falusiakat (63., 64. ábra). A hely-
ciós szabályok, éppannyira ragaszkodott a zet fonákja, hogy noha a totális
családi gazdaság a maga teljes önállóságá- szövetkezetesítés baloldali gyakorlat volt,
hoz. A magyar parasztgazdaság nemcsak építészettörténeti előzményeit a nagybir-
azért nem állt dániai színvonalon, mert a tokon találjuk meg. A katonai mintákból
nagybirtok nem engedte terjeszkedni. Leg- (kaszárnya) táplálkozó cselédház voltakép-
alább ekkora problémát jelentett az indivi- pen egy parasztportákat összeolvasztó
dualizáció, amely megnehezítette, hogy a tömbház (65. ábra).31 Az OFT azonban
családi üzemek a jobb piaci pozíció érde- nemcsak történeti öröksége miatt óvako-
kében egymással szövetségre lépjenek és dott a cselédházra emlékeztető soklakásos
szövetkezetekbe tömörüljenek (VERES épületek vidéki alkalmazásától.32 Legalább
2000: 357). A hivatalos forradalom ezzel ennyire fontos szempont volt, hogy a saját
szemben tulajdonukban önálló, de közös telek és ház a parasztság gazdasági önálló-

63. Le Corbusier szö-

vetkezeti faluja a kollektivizálás
legszélsőségesebb utópiája, ötemeletes
lakóházzal, községházával, szövetkezeti bolttal,
klubbal, silóval, műhelyekkel és garázzsal. Noha a balol-
dali építészek számára ideális kiindulási alap lett volna a szocia-
lista falukép megtervezésekor, a realitások a magánerőt is felhasználó csa-
ládi házak mellett szóltak.
TERV: LE CORBUSIER
ságát és családi integritását fejezte ki. Nem tív Országos Házépítő Szövetkezet veze-
utolsó sorban a házépítés része volt annak tője, Tóth Kálmán írja programfüzetében,
a népnevelő munkának, amelynek végcélja hogy „ha saját erőnk kevés, építsük fel há-
az egyszerre individuális és szövetkezni tudó zainkat közös erővel «kalákában»” (TÓTH
vidéki embertípus kialakítása lett volna. 1947: 47). A kaláka ebben az összefüggés-
Mint Veres Péter maga is megfogalmazta, ben éppúgy a szövetkezeti eszme spontán,
„az a ház, amelynek munkájában a későbbi népies kifejeződése, ahogyan a paraszti
lakosai is részt vettek, érzelmileg is jobban kertművelés az új Kertmagyarországé vagy
hozzánő a szívükhöz.” (cikk: VERES 1947: a népi építészet az új földműves típusházé.
137) Ennek megfelelően a házépítésekben Az új falvak több szálon futó népnevelésé-
vállalt segédmunkákkal az új gazdák csök- nek általános motívumát ezek után abban
kenthették a felépült ház tényleges vételárát ragadhatjuk meg, hogy az értelmiség az új
(levéltári forrás: E.3.6.). Ám a házépítés gazdáknak át kívánta adni mindazt a tu-
nemcsak az egyének személyes ambícióit dást, amit saját hite szerint maga is a népi
volt hivatva szolgálni, hanem a közösségi gyakorlat tanulmányozása és továbbgon-
összetartozást is. Az új községekben is ak- dolása révén tanult meg.
64. Tömbházak
Mezőhegyesen.
Amire a hatvanas évek
közepéig, végéig nem
volt pénzügyi fedezet,
azt a hetvenes évek
mezőgazdasági
konjunktúrájában,
egyszerűsített
formában ugyan, de
megvalósították.

65. A déli kaszárnya Mezőhegyesen. Noha a totális kollektivizálás baloldali ideológia volt, a tömbházas,
többlakásos építkezés vidéki gyökereit a katonai mintára szerveződött nagybirtokon találjuk meg.
Az új falu társadalma kisajátításokkal, földosztással járó konflik-

tusokat. Általában az egy faluból jelentke-
A megszűnő uradalmi faluban két alapvető zőket ugyanarra a helyre irányították, fi-
társadalmi rend létezett: az urak és a pa- gyeltek a nemzetiségi és a vallási
rasztok (ERDEI 1942: 59, 66. ábra). Vég- jellemzőkre, sőt, amennyire csak lehetett, a
eredményben ez a dichotómia 1945 után is kibocsátó község gazdasági hagyományaira
tovább élt, csak más társadalmi szereplők- is. Így például Budapest környékén olyan
kel. Az úri rend helyébe az állami hivatal- igénylőknek kívántak földet és házat ki-
nokréteg lépett, a parasztság fogalmát pedig utalni, akik értettek a gyümölcskertésze-
a korszerű „új gazdára” cserélték fel. Az em- tekhez (levéltári forrás: A.1.3.).
berek örökölt habitusa ettől persze még A nemzetiség és etnikum tekintetében
nem változott meg egyik napról a másikra, két csoportot is kizártak az új gazdák sorá-
de hosszabb távon az új falut olvasztóté- ból, a németeket és a cigányokat. Veres Pé-
gelynek szánták, amely eltünteti a szegény- ter már az egyik legelső tanácsi ülésen azt
parasztság olyan örökölt státuszait, mint a javasolta, hogy minden magyarországi svá-
summást, a cselédet, a szőlőhegyi arató- bot eleve tekintsenek volksbundistának, te-
munkást vagy a törpebirtokost (67. ábra). hát kitelepítendőnek, és csak azok kerülje-
Az új gazdák egyetlen társadalmi osz- nek le a listáról, akik igazolni tudják ennek
tállyá történő összeolvadását oly módon is ellenkezőjét (A.1.3.). Noha végül a Nép-
segíteni kívánták, hogy a telepesek össze- gondozói Hivatal vette át a svábok kito-
válogatásánál homogén tömböket hoztak loncolását (A.1.2.), a németellenes hangu-
létre, ezzel mérséklendő a telepítésekkel, lat a földhivatali apparátust is áthatotta.

66. Úri kisasszony portréja és cselédkönyv a két há-

ború közötti időkből. Az uradalmi falvak szélsőséges
viszonyokat teremtettek az ország leggazdagabb bir-
tokos arisztokrata családjaitól a házzal sem rendel-
kező, sőt saját személyében sem teljesen független
cselédségig.
KÉPEK FORRÁSA: KISSZÁLLÁSI ISKOLA HÁZI MÚZEUMA
Az előszállási telepfelügyelői jelentésből sek házait (E.1.6.). Nagyon is valószínű,

olyan kép bontakozik ki, mintha egyedül a hogy a helybeli németek nem fogadták tárt
„volksbundista svábok” miatt haladna ne- karokkal a telepeseket, ám a jelentés hang-
hezen az új községek élete, mivel azok el- neme egyértelműen a megbélyegzést, a ki-
lopják a szerszámokat, és betörik a telepe- telepítés hangulati előkészítését szolgálta.
Miközben a németeket a kollektív bűnös-
ség elve alapján zárták ki az új gazdák so-
rából, a cigányok diszkriminációjának okát
67. Az uradalmi falu társadalmi átalakulása külön nem indokolják a jegyzőkönyvek
új községgé 1945–49 között. A korábbi di-
(A.1.2.).
chotómia, amely az urak-parasztok világát
jelentette, állam és új gazdák viszonyrend-
Az etikum mellett másodlagos, de igen
szerében továbbra is fennmaradt. fontos szempont volt a vallásfelekezeti ho-
Az 1945-ös földreform megszüntette ugyan vatartozás is. Példaként említhető Elek,
a nagybirtokos osztályt, de annak szakem- amely bár nem volt új község, a környéken
bergárdáját szívesen átvette. felosztott nagybirtokok és a megüresedett
sváb házak okán nagyszámú telepest tu-
dott fogadni. A püspök kérését teljesítve a
telepítési hivatal az evangélikus német hí-
vek helyére ugyanolyan felekezetű szlová-
kokat irányított (E.1.7.). A vallásfelekezeti
egyensúly iránti hivatali elkötelezettségre
jellemző, hogy ahol ez nem sikerült, ott azt
az önkényes betelepülők rovására írták.
Besnyőn például az ellenőrző bizottság ne-
hezményezte, hogy a „vallásfelekezeti meg-
oszlás azért különböző, mert önkényes te-

68. Az új gazdák társadalmi csoportja abból a szegényparasztságból verbúválódott, amelynek jelentős része
a szocializmus évtizedeiben is megőrizte paraszti mikrovilágát.

PUSZTÁK, MAJOROK tégla (db)

GÖBÖLJÁRÁS
csôszház, csikóistálló, takarmánypajta, templom, plébánia, magtár, régi iroda, istálló, építési iroda, lakóház,
714 300
mûhely, raktár, ököristálló, lóistálló (2 db), cselédlak (2 db), sertésól, víztorony, olajraktár, fûtôanyagraktár, daráló,
mázsaház, csíraistálló, cselédlak (9 db), sütôkemence (2 db), sertésól, sommásbarakk
FELSÔBESNYÔ
cselédlak (3 db), hajdúház, csôszház (vályog), öregbéres ház, ököristálló, lóistálló, tehénistálló, intézôi lakás (bon-
617 200
tása nem ajánlott), lakatos mûhely, iskola (vályog), lacikonyha (vályog), magtár, csíraház, sommásbarakk, nagy csí-
rás istálló, kis csírás istálló, gépház, sommásbarakk (vályog), szélmotor, gépszín, nagy sommásbarakk
KOLOMPOS-MAJOR
104 000
tehénistálló, sertésól, csikóistálló, cselédlak (2 db), cselédlak (vályog)
GYÖRGY-MAJOR
80 000
csíraház (vályog), tehénistálló, cselédlak
ÚJ-MAJOR
191 250
ököristálló, birkaistálló, cselédlakás (2 db), sommásbarakk (vályog), tehénistálló
ALSÓ-BESNYÔ
197 850
istálló, cselédlak (8db, vályog), sertéshizlalda, takarmánypajta, birkaistálló, tehénistálló, további kisebb épületek
AGGPÉTER
intézôi lak, istálló, lóistálló, magtár (2 db), tanítói lakás, gépszín, sütôkemence, cselédlak (7 db), ököristálló, 376 300
víztorony, daráló, csíraistálló, növendékistálló
SZESZGYÁR
150 000
sertésól, cselédlak (3 db), sütôkemence, istálló, takarmánytároló, gyárépület, göbölyistálló
MALOM-PUSZTA
191 900
cselédlak (4 db, vályog), istálló, cselédlak (2 db), sertésól, csikóistálló, kerítésfal, magtár
69. Az ercsi uradalom bontási terve. Az OFT 1945–47 között a kinyerhető építőanyagok miatt rendszeresen
leltározta a még álló uradalmi épületeket.
lepülés folytán történt az eddigi letelepü- (H.3.4.). Ezzel szemben a Mezőföldön,

lés.” (Y.928.7.) ahová valóságos népvándorlás indult meg,
Az etnikai és vallási homogenizáció el- rendszeresek voltak a régi és új lakosok kö-
lenére bőven maradtak törésvonalak az új zötti verekedések. Noha pontos számokat
falvak társadalmában. Az új gazdákat, mint nem ismerünk, a Fejér megyei levéltárban
tulajdonosi osztályt létre lehetett ugyan őrzött iratok szerint Nagykarácsonyban
hozni egyetlen törvény következetes végre- például 140 cseléd származású földigénylő
hajtásával, de jóval nehezebbnek bizonyult mellé 210 telepest irányítottak. Hasonló
ebből az osztályból egységes öntudatú új arányok jellemezték a többi új községet is:
társadalmi csoportot kreálni (68. ábra). Hantost (110/170), Mátyásföldet
Az új gazdák azon történeti öröksége, hogy (140/210) vagy Besnyőt (390/201) (FAR-
mindannyian a régi Magyarország legsze- KAS 1970: 151, levéltári forrás: Y.928.5.).
gényebb rétegeiből verbuválódtak, önma- Még meg sem száradt a papíron a pecsét,
gában még nem teremtett szolidaritást. Kü- amikor a helybeli cselédek javaikat féltve
lönösen a telepesek és a helybeliek közötti tiltakoztak a jövevények ellen: „Bennünket
konfliktus tűnt feloldhatatlannak. Békés- abból a lakásból kitenni, melyben még
ben, ahol az új községeket a környékbeli nagyapáink születtek, a legnagyobb lehe-
majorságok lakói népesítették be, ez az el- tetlenség lenne.” (E.1.5.) A legélesebb el-
lentét még szolid keretek között maradt lentétek ott keletkeztek, ahol pedig látszó-

70. Telepes ház Nagykarácsonyból. Az uradalmi épületekből nyert tégla igen komoly presztízsnek örvendett,
ezért előszeretettel hagyták vakolatlanul és használták ki a benne rejlő díszítő lehetőségeket. Utóbbiakat
egyébiránt a régi uradalmi épületekről lesték el.
lag a legnagyobb volt az egyezés: a földkér- idősek visszaemlékezései szerint ritkaság-

désben. Egy-egy hold többletjuttatás a vég- számba ment a vegyes házasság (HETÉNYI
letekig fokozta az indulatokat. Nagykará- 1992: 60).
csony szőlőhegyi új gazdái drámai levélben A heves ellentétek annál is inkább fi-
tiltakoztak amiatt, hogy míg a telepesek gyelemreméltóak, mert ritkaságszámba
kilenc és fél, a cselédek nyolc és fél, addig ment, hogy a helybeliek a telepeseknek leg-
ők csak hét hold földet kaptak. Büszkén alább egy részét ne ismerték volna az ura-
említették, hogy nekik már „ősapáik is itt dalmi időkből. A házigénylők többsége
laktak”, de arról hallgattak, hogy a zirci ugyanis a volt uradalmak idénymunkásai-
apátság az első világháború után már mért ból került ki. Mivel a vasúti jegyek vásárlá-
ki számukra földet (E.7.1.). Nagykará- sához állami kölcsönt lehetett igényelni,
csonyban végül papveréssel végződött az viszonylag pontosan nyomon követhető,
ügy, amit heves parlamenti viták követtek melyek voltak a fő kibocsátó területek. Kü-
(FARKAS 1991 a: 167). Később csak rosz- lönösen sokszor szerepel a Heves megyei
szabbodott a helyzet, ami végül a falu po- Bodony, Bükkzsérc, Viszek, Mátraderecske,
litikai megosztottságához vezetett (SÁNDOR Recsk, Kisfüzes, valamint a Jászságból Jász-
1948: 22). Az örökölt történeti törésvona- fényszaru és Jászárokszállás (E.5.3., E.16.1.,
lak évekkel a kommunista hatalomátvétel E.15.3.). Az áttelepülés előtt egy kérdőíves
után is masszívan tartották magukat. Az adatlapot kellett kitölteni, majd a válaszok

valódiságát a helyszínen ellenőrizték. A sok- ségben kapott szolgálati lakást, 12 holdnyi

gyerekes családok előnyt élveztek, de a fa- illetményföldet, illetve IX. fizetési osztályba
sizmus elleni harcokban való részvétel vagy sorolt honoráriumot (E.28.1.). A felügye-
egy hősi halott a családban szintén plusz lőnek naplót kellett vezetnie az aktuális
pontot hozott (E.5.4.). Az egy faluból szár- mezőgazdasági munkákról, napi teendők-
mazók igyekeztek együtt maradni az új ről, illetve rendszeres időközönként jelen-
községben is (FARKAS 1970: 320, levéltári téseket küldeni a vármegyei főfelügyelők-
forrás: E.3.7.). Az egy településről szárma- nek (E.3.1., E.3.3.).
zók összetartása olyannyira erősnek bizo- A telepfelügyelői, földhivatali apparátus
nyult, hogy az a dűlőosztási tervekben is egyébiránt nemigen bízott a forradalom si-
visszaköszönt. Besnyőn külön határrészt kerében. Lépten-nyomon hangoztatta,
kaptak a bodonyiak, a rákoscsabaiak, az hogy az új gazdák, különösen a cselédek al-
ercsiek, de még a különböző pusztákon élő kalmatlanok az önálló gazdálkodásra. Egy
cselédek is (Y.928.5.). A belső házhelyek OFT-nek megküldött jelentésben olvas-
kapcsán már nem érvényesült hasonló el- hatjuk: „Tudnivaló az, hogy a gazdasági
különülés. A házhelyosztási tervek szerint cselédeknek a munkák elvégzéséhez irányí-
sorshúzással kellett eldönteni, ki hol épít- tásra van szükségük.” (E.7.2.) Egy véletle-
kezhet (E.6.3., E.8.2.). Ilyen sorshúzásra nül fennmaradt magánlevél ennél is éle-
egyébiránt Mátyásdombon emlékeznek is, sebben fogalmaz: „Nem beszélek arról,
noha ennek időpontját nem a koalíciós hogy az ott lévő telepesek nagy százaléka
időkre, hanem 1951-re teszik. A kommu- nem ér egy hajítófát, de hiszen Te nagyon
nista diktatúra minden bizonnyal szívesen jól tudod magad ezt, erről nem kell sokat
vette át ezt a módszert, hiszen ezzel lazítani beszélni.” (E.3.2.) Ha pedig valamilyen lo-
lehetett a szomszédsági kapcsolatok tartós- pásról, illegális bontásról kellett beszá-
ságán, áttételesen pedig a múlt rendszer molni, nem spóroltak a minősítő jelzőkkel,
társadalmi berögződéseinek a továbbélé- mint a „vandalizmus”, „barbarizmus”,
sén. Ennek ellenére nem mindenhol ren- „helybeli fékeveszett lakosság” (E.6.2.,
deztek sorsolást. A nagyhantosi adatközlők H.5.3., A.3.1.). Az agrárértelmiség számára
például azt mesélték, hogy egyszerűen „le- a nagybirtok szétesése komoly egzisztenci-
csapták” az új telkeket. ális kihívást jelentett. Nem véletlen, hogy
Az új gazdák erősen heterogén társa- Nagypataki Sándor Fejér megyei földhiva-
dalmi osztálya felett az új falu elitjét az ál- tali ügyvezető már 1945-ben javaslatot tett
lami alkalmazottak alkották, élükön a te- a volt gazdatisztek minél nagyobb számú
lepfelügyelővel. Ez megint egy olyan alkalmazására. Ugyanitt amellett érvelt,
tisztség, amely az ONCSA időkig nyúlik hogy a száz hold alatti gazdaságok esetében
vissza. A telepfelügyelők kinevezésével a fel kellene függeszteni a földek felosztását
cél az volt, hogy az állami bürokrácia köz- (E.1.2.).
vetlen irányítása alatt tarthassa az új közsé- A földhivatal ellenőrzési jogköre általá-
gek egész gazdálkodását: „a telepes köteles ban, de még inkább a telepfelügyelők ki-
(…) a részére juttatott ingatlanokat a jó nevezése komoly ellenérzést és irigykedést
gazda gondosságával, a telepfelügyelő uta- váltott ki az új gazdák körében. Mivel a te-
sítása alapján (…) megművelni” (E.8.2.). lepfelügyelő háza az elsők közt épült fel, a
Az új községek lakói tehát nem voltak a saját föld mellett pedig állandó fizetést is
maguk urai. Mindennapi életüket, főként kapott, kezdettől fogva sokkal jobb anyagi
pedig gazdálkodásukat a telepfelügyelő el- körülmények között élt, mint a legtöbb új-
lenőrizte, aki legtöbbször maga is az új köz- gazda. Ezt egyébiránt még a főfelügyelői je-

71. Az Ercsi mellett felépülő Besnyő telepes közsé-

get az OFT mintaberuházásnak szánta, ezért az istál-
lók felépítését is magára vállalta. Az 1947-ben át-
adott 36 portát a helyiek „tíz házként” (egyablakos),
illetve „húsz házként” (kétablakos) emlegetik.
lentések is szóvá tették (E.1.8.). Érdekes

módon az új falvak emlékezetéből teljesen
kitörlődött a telepfelügyelői intézmény.
Egyedül Mátyásdombon emlegették az idő-
sek Vincze János nevét, ő viszont nem sze-
repel a levéltári névsorokban. Besnyőn
„Danai mérnök úrról” tudtak, de ő nem te-
lepfelügyelő, hanem építészmérnök volt kívül továbbá a pszichológiai motívum
(E.5.6.). Kétségtelen, hogy a félig-meddig sem, hogy az új gazdák az 1945 előtti álla-
még a Horthy-korszakot tovább éltető, potokat figyelembe véve, végső soron má-
1945–49 közötti adminisztráció rövid életű sok korábbi javait kapták meg, és ezt a
volt ahhoz, hogy az emberek emlékezetébe „hirtelen tulajdonosváltást” nem kívánták
bevésődhessen. Nem hagyható figyelmen az emlékezetben tartósan rögzíteni. Rá-
adásul a földosztással, áttételesen tehát az
akkori adminisztrációval, nemcsak a régi
1947-ben tervbe vett lakóház-építkezések
néhány új telepes községben birtokos osztály, de az új gazdák egy jelen-
Ercsi-Göböljárás (Besnyô) 37 tős része is elégedetlen volt. A Nagyvenyi-
Nagylók, Kislók, Hantos 150 men élő szőlőhegyiek beadványukban ken-
Dég-Feketepuszta (Mátyásdomb) 72 dőzetlen őszinteséggel kritizálják a telepítési
Hercegfalva (Kisvenyim, Nagyvenyim) 25 bizottságot, amely szerintük nem áll „hi-
Elôszállás (Nagykarácsony) 30 vatása magaslatán” (E.3.4.). A kommunista
Nagyegyháza (Bicske) 40 hatalomátvételt jelentősen megkönnyítet-
Dévaványa (Ecsegfalva) 80 ték a hasonló panaszok, hiszen alapot je-
lentettek a régi hivatalnokgárda félreállítá-
72. Az 1947-ben tervezett építkezések. sához. Az országban zajló politikai
Noha a számok nem voltak túlzóak, mégsem tisztogatás részeként a telepítéseket irányító
sikerült tartani az ütemet. Cserky Gyulát 1947 decemberében le is
LEVÉLTÁRI FORRÁS E.11.1. ALAPJÁN tartóztatták (KUGLER 2000: 145).

73. Egykori szegény-

paraszti otthon Lökös-
házán. Az új gazdák
spontán meginduló
építkezései a nincste-
lenség szorításában
mind minőségben,
mind léptékben elma-
radtak a támogatott
lakásépítés megcél-
zott ideáljától.
Alulnézetben kérvényezni kellett. Egy Nagykarácsonyba

áttelepülő vegyeskereskedő például másfél
A negyvenes években az új községeket az oszlopfőnyi helyet kapott, amely köré vá-
ideiglenesség jellemezte. A régi struktúra laszfalat volt köteles felhúzni (E.20.1.). Ez
már nem működött, az új pedig túlságosan az eset azonban inkább a kivételek közé
képlékeny volt. Az ideiglenesség az építke- tartozott, a legtöbbször szabad foglalás zaj-
zéseket is áthatotta. 1946-ban egy nagy- lott. Óriási volt a káosz. A kislóki felügyelő
hantosi mester, aki ferdén rakta a falat, az- bizottság például jóval több családot talált
zal védekezett, hogy ez a fal úgyis csak a pusztákon, mint ahánynak a papírok sze-
ideiglenes (E.3.5.). A földindulásszerű vál- rint ott kellett volna lennie (E.15.4.). A sza-
tozások és általában a háborúban leromlott bad foglalások mellett az uradalmi javak
ország helyzete nem kedvezett sem a gon- széthordása jelentette a legnagyobb gon-
dos, sem a gyors építőmunkának. Az új- dot. Az egyik telepfelügyelő arról panasz-
gazdák lakáskörülményei az első öt-hat év- kodott, hogy a volt intézői lakás kerítéseit,
ben csak nagyon lassan kezdtek ajtóit elhordják, felhasogatják és eltüzelik
konszolidálódni. Egy telepes leveléből idé- (E.6.2.). Máshol arról értesülhetünk, hogy
zünk: „… megvizsgáltuk a lakásokat is. még a vasbeton tejházat is szétverték
Erre azonban nem mondhatjuk azt, amit a (H.3.3.). A tönkretett épületek, a sebté-
földekre, hogy jó, mert a lakások teljesen ben felhúzott válaszfalak és deszkaólak
lakhatatlanok.” (E.1.4.) A legjobb helyzet- aligha ígértek gazdag jövőt. A visszaemlé-
ben a szőlőhegyi aratók voltak, nekik leg- kező interjúkban többször is említették,
alább volt valamilyen házuk. A cselédek hogy a telepesek egy része, látva a siralmas
rendszerint a régi helyükön maradtak, eset- állapotokat, inkább lemondott a juttatott
leg az átalakított istállókba költöztek át. földről, és továbbállt. Ugyanerről számol be
Szintén istállókban húzták meg magukat a egy korabeli jelentés is (E.1.2.).
telepesek (H.3.3., E.15.4., E.15.2. stb.). A telepfelügyelők első feladata a rend
Az istállóhelyeket elvileg nem szabadott visszaállítása volt, amit példaértékű bün-
önkényesen elfoglalni, hanem szabályosan tetésekkel kívántak elérni (Y.928.2.). Az

74. TSZ istálló traktor-

beállóval az 1950-es
évekből, Lökösházán.
A népies és a vidékies
modern szigorú funk-
cionalizmusa a szoc-
reál éveiben a repre-
zentativitás felé
mozdult el.
75. Kultúrház
Besnyőn a hatvanas
évek fordulójáról.
Az épület a szocreál
(tetőkiemelés) és az
uradalmi építészet
örökségét (hosszúkás
tömbforma) egyaránt
magán viseli.
uradalmi épületek széthordása annál is in- szerint 381 638 köbméter építőanyag
kább problematikus volt, mert a bontási nyerhető ki (A.3.1.). A bontási munkákra
anyagok nélkül aligha volt remélhető, hogy külön lehetett pályázni, a nagyobbak ese-
az új községek építésügye előrébb jusson. A tében még versenyszerű közbeszerzést is
pusztákról leltárak készültek, amelyek tar- kiírtak (H.5.1.). De maguknak az újgaz-
talmazták a kinyerhető tégla, fa és egyéb dáknak is felajánlották a lehetőséget, hogy
építőanyag pontos mennyiségét. Egyedül a leendő házukhoz a téglát ily módon sze-
Besnyő környéki puszták „kitermeléséből” rezzék be (E.3.1.). A tégla egyébiránt az új
3 000 000 téglát reméltek (Y.923.5., 69. községek szimbólumává vált, és az utca fe-
ábra). Mezőhegyesen a telepítési hivatal lőli falat sokszor vakolatlanul hagyták,

hogy jobban érvényesüljön a „kőház” ha- téneti tudatába. Pedig Besnyőt, és főként
tása. Arra is számtalan példát találni, hogy annak első házait az OFT presztízsberuhá-
a vályogház elé egy „dísztégla” köpenyt zásaként értékelhetjük. Az általános gya-
emeltek (70. ábra). korlattal ellentétben, amely kizárólag a la-
Az újgazdák mielőbb építkezni akartak, kóházra koncentrált, itt az istállók
amiben közrejátszhatott a nem szűnő féle- megépítéséről is központilag gondoskod-
lem is, hogy az egész átalakulás bármikor tak. 1947-ben persze nem csak itt, de or-
visszájára fordulhat. Ezért sürgették a ház- szágszerte folytak az építkezések. Egy fenn-
helykiméréseket, amelyeket nemcsak a szak- maradt előirányzat szerint a jelzett évben
emberhiány késleltetett, de olyan „aprósá- majd félszáz lakóháznak kellett volna elké-
gok” is, mint például a pauszhiány (E.3.1., szülnie (E.11.1., 72., 73. ábra).34
H.1.1.). Eleinte csak egy-egy utcát mértek Ha figyelembe vesszük az igényeket, a
ki, legalábbis az idősebbek így emlékeznek. tervezett lakásszám egyáltalán nem nevez-
1946–47 fordulójára készültek el a komp- hető elégségesnek. Noha maga az ütemterv
lex házhelyosztási tervek, amelyek alapján nem volt túlságosan feszes, a kivitelezés ne-
megindulhattak a központilag irányított hézségei miatt sokszor még ezt is nehezen
építkezések. A feladat érthető módon az tartották (E.1.2.). Besnyőn például 1947-
építész társadalmat is kihívás elé állította. Az ben csak 90 lakóház állt, ráadásul ezek je-
OFT és az Újjáépítési Minisztérium kü- lentős része átalakított uradalmi épület volt
lön-külön írt ki pályázatot falusi kislaká- (Y.928.5.). Évekkel a földosztás után nem-
sokra, illetve falurendezésre (U.32.1., cik- csak, hogy új községek nem álltak, de még
kek: HEGEDŰS 1947: 10, PREISICH 1947: telepek se nagyon. Ugyancsak tanulságos,
11). A legsikerültebbnek ítélt pályamun- hogy a listában felsorolt településeken a ter-
kákból készült kiállítást 1947. június 4-én vezett 28 új középület nagy része a negyve-
Veres Péter nyitotta meg a Nemzeti Sza- nes évek végéig előirányzat maradt (E.1.2.).
lonban (cikk: KOZMA 1947: 144). Az anya- A kutatás során tett helyszíni terepbejárások
got úgy állították össze, hogy az vándorki- alapján ugyanis állíthatjuk, hogy a tanács-
állításnak is alkalmas legyen.33 házák, iskolák, kultúrházak és szövetkezeti
Noha a kiállításon Fekete-puszta, a ké- központok első komoly építési hulláma jócs-
sőbbi Mátyásdomb rendezési terveit mu- kán átcsúszott az ötvenes, de még inkább a
tatták be, nem ez, hanem Göböljárás, a hatvanas évekre (74., 75. ábra). Mindaddig
mai Besnyő bizonyult a legalkalmasabb a közintézményeket, illetve a szolgálati la-
propagandahelyszínnek (71. ábra). Ebben kásokat a volt uradalmi épületekben he-
nagy szerepet játszhatott a fővároshoz közeli lyezték el. Ennek köszönhető, hogy a ki-
fekvése is. 1947 májusában Veres Péter rész- sebb kastélyok és intézői lakok
vételével tartották meg az első 36 ház bok- községházaként vagy iskolaként funkcio-
rétaünnepségét (forrás: MTI 1947. máj. nálva megmenekülhettek az általános bon-
19.). Az ünnepség a helybeli emlékezetben tási láztól. Az új községek életének a bein-
is megőrződött. Az akkor átadott épülete- dítása érdekében nagy hangsúlyt fektettek a
ket a népnyelv „tíz-házként”, illetve „húsz- telepfelügyelők elhelyezésére (E.11.1.). A
házként” tartja számon, az OFT elnökét legfontosabbnak tartott épületekről Nagy-
pedig némi iróniával „Vörös Péterként”. venyim telepítése terve tanúskodik. Itt a táv-
Utóbbi szójáték is jelzi, hogy a háború latilag megcélzott 27 darab községi ingatlan
utáni néhány év a kommunista hatalomát- közül első körben az iskola, a községháza, va-
vétel árnyékában nem volt képes önálló lamint a telepfelügyelői, jegyzői és tanítói la-
korszakként bevonulni az új községek tör- kások kérdését kívánták rendezni (E.8.2.).

Noha közintézmények nélkül az új fal- bank nyomán OTP-s házaknak is szokás

vak nem működhettek volna, a legnagyobb nevezni (SÁRI 2009: 30).
volumenű szervezési kihívást a falusi kisla- A visszaemlékezések szerint éppen
kások tömeges építése jelentette. Az új 1951-ben, tehát az OHÉSZ–FAGI közötti
földműves lakások iránti igény hívta életre váltás évében indult meg a nagyobb arányú
1947-ben az Országos Házépítő Szövetke- lakásépítkezés a mintaközségnek szánt Má-
zetet, amely az új községekben is aktív hi- tyásdombon. Az adatközlők egyik szervezet
telezési politikát folytatott. Vezetője a né- nevét sem ismerték, de azt megemlítették,
pies tábor kulcsfigurája, az ONCSA hogy az OTP-től kaptak kölcsönt. Egy-
korábbi kivitelezője, Tóth Kálmán lett. Az szerre három-négy család építkezett kalá-
építész visszaemlékezéseiben arról ír, hogy kában. Az alapozáshoz a Balaton mellől
1951-ig mintegy 10 000 falusi kislakás el- vörös homokkövet hozattak a faluba, az
készültében működött közre a szövetkezet ajtókat, ablakokat szintén előre leszállítot-
(TÓTH 1978: 426). Ezt a számot nehéz ták. Hivatalosan vályogtéglából készültek a
lenne ellenőrizni, ugyanakkor az új közsé- falazatok, de sokaknak már volt bontott
gek építési ütemét figyelembe véve talán téglája. Állítólag két-három hét alatt szer-
némileg túlzónak tűnik, még akkor is, ha kezetkész volt egy-egy lakóház. 1954-ben
tudjuk, az OHÉSZ nem csak az új közsé- már állt az iskola, és elkészültek a tanítói la-
gekben volt aktív. A számoknál lényege- kások is (PERESZTEGI–KÓSÁNÉ 2008:
sebb, hogy az OHÉSZ keretében építkezők 5). Szintén az ötvenes évek első felében ka-
csak a felajánlott típustervek közül válo- pott iskolát, kultúrházat és tanácsházát
gathattak. Ez annál is lényegesebb volt, Nagylók, Besnyő, Hantos vagy Nagykará-
mert a telepítési tervek tiltották a korszak- csony.35
ban ezerszámra épülő szükséglakások eme- Az új községek kiépülése egy olyan
lését (A.3.1., E.6.3.). A típustervhez kötött korszakba nyúlt át, amikor az eredeti cél,
támogatás gyakorlata a későbbiekben a Fa- tehát Kertmagyarország megteremtése po-
lusi Gazdasági Lakásépítő Iroda (röviden litikai illúzióvá vált. Az alkalmazott tí-
FAGI) által támogatott házak esetében is pustervekben azonban csak lassan vált
fennmaradt, amely házakat a hitelnyújtó érezhetővé a változás, ami ellentmondásos
76. Épületábrázolások a Tanyai Tanács 1949-es propagandakiadványából. Noha ebben az időben már a kol-
lektivizálás volt napirenden, a házak formája még népies.
FORRÁS: VIRÁGZÓ 1949

helyzeteket teremtett. Semmi sem érzé- gyarország lenyomatai lennének. Külsőre

kelteti ezt jobban, mint a Tanyai Tanács úgy tűnhet, mintha az új gazdák a társa-
propagandakiadványa. A képeken látható dalom legszélesebb értelemben vett kö-
új otthonok egyértelműen a korábbi ter- zéposztályát képezték volna. S hogy nem
vezés elveit, sőt hagyatékát mutatják be, eleve vesztes, kizárólag felülről erőltetett
miközben élesen elítélnek minden korábbi utópia volt a szegényparasztságot kistu-
kezdeményezést: „A régi Magyarországon lajdoni alapokra helyezett gazdaréteggé
is voltak házépítő akciók. Gondoljunk tenni, azt az egyik telepes levelének túl-
csak a hírhedt FAKSZ vagy az ONCSA áradó optimizmusról tanúskodó záró sora
építkezésekre” (forrás: VIRÁGZÓ… 1949: illusztrálja: „Mert Isten után bízunk fiatal
26, 76. ábra). Az új falvakban az ötvenes erőnkben, a magyar föld erejében és ab-
évek derekáig megépülő házsorok olya- ban, hogy munkánknak meg lesz az ered-
nok, mintha a harmadik utas népi Ma- ménye.” (Y.928.3.)

FALUÉPÍTÉS
UTCÁK A SZÁNTÓK HELYÉN
Az új községek földrajza sének logikáját követték. Előszeretettel mér-
tek ki házhelyeket a majorságokból kivezető
A második világháború utáni községesítés utak mentén (Tarhos), közvetlenül a ma-
földrajzi értelemben követte az uradalmi fal- jorságok mellett (Nagykarácsony) vagy a
vak országos eloszlását. Az azonban kezdet- már amúgy is sűrűn beépült szőlőhegyek
ben még kérdéses volt, vajon a földosztás folytatásaként (Nagyvenyim). Az első jelen-
utáni helyzetben zárt falvakat hozzanak-e tések még jóval több majorság telkesítésével
létre, vagy a meglévő uradalmi szerkezeteket számoltak. Ha a kezdeti, főként a helyi föld-
parasztosítsák-e (77. ábra). A szórt majorsá- osztó bizottságok munkáját tükröző gya-
gok ugyanis nemcsak a nagybirtoknak, de a korlat vált volna a településfejlesztés alapjává,
mezőgazdasági kisbirtoknak is ideális ter- úgy nem zárt községek, hanem a majorságok
melési keretet biztosíthattak volna, hiszen helyén tanyabokorszerűen szerveződő pa-
így a lakóhely a megművelt föld közelében rasztfalvak jöttek volna létre. Ilyen kezde-
maradt volna. Nem beszélve a tanyákról, mény volt többek között Mélykút, Kisve-
amelyek ezrével létesültek a kiosztott földe- nyim, Felsőbesnyő vagy Pál major (E.1.3.,
ken. A helyi földigénylő bizottságok min- E.2.1.). Beszédes a már a két világháború kö-
denekelőtt a bevált termelési gyakorlatot zött is erőteljesen telkesedő Nagylók esete,
vették alapul, amikor nem új falvakat akar- ahol is a központi falurész mellett Erdőma-
tak kijelölni, hanem csak a meglévő major- jort és Felsőtöbörzsököt is fejleszteni igye-
ságokat a kisbirtokosi rendszer igényeinek keztek, úgymint állandó lakosokkal rendel-
megfelelően szerették volna átalakítani. kező mintagazdaságokat (FARKAS 1991 b:
Rendszerint a falvak természetes növekedé- 87, 195).
77. A majorságok közsé-

gesedésének elméletileg
lehetséges útjai és az
abból következő új telepü-
lésformák. Az első eset-
ben hosszú úti falu, sőt
úti falvak jönnek létre,
a másodikban tanyavidék,
a harmadikban a volt
majorsági struktúrát meg-
tartó, szövetkezeti minta-
birtokok köré szerveződő
kisebb telepek képződnek.
A tervezett új község csak
a negyedik variáns.

Hamarosan azonban világossá vált, Az új községek kijelölésének elvi kere-

hogy a településfejlesztés nem egyszerűen tét a főfelügyelői körzetek képezték, ame-
a régi uradalmi falu belsőségeit kívánta át- lyek 1948-ban a következők voltak: (1)
szabni, de a nagybirtok dominálta telepü- Tolna, Somogy; (2) Baranya; (3) Bács-
lési tájszerkezetet is. A külterületi lakott Bodrog, Csanád, Dél-Pest, Békés; (4) Bu-
helyekből álló laza konglomerátum helyett dapest környéke; (5) Esztergom, Komá-
a tájtól világosan elkülönülő belterülettel rom, Fejér; (6) Veszprém; (7) Moson,
rendelkező zárt falu vált az ideáltípussá Sopron, Győr (E.28.1.).36 Ami azonnal
(PERCZEL 1973: 114). Az új koncepció szembeötlik, hogy teljeséggel hiányoznak
alapja, hogy az ezer-kétezer lakost tömö- az északi megyék, és nemcsak a dombvi-
rítő, jó közlekedési kapcsolatokkal rendel- dékek, de a részben nagybirtok dominálta
kező község méreténél fogva kiküszöböli a Heves és Szabolcs is. Szintén nincs főfelü-
külterületek elzártságából fakadó társa- gyelője Vas megyének, miközben So-
dalmi hátrányokat, mivel ott a korszak fo- mogynak, Tolnának, sőt a nagybirtok által
galmai szerint gazdaságosan lehetett kiala- alig érintett Baranyának van. Különösen
kítani az elemi civilizációs intézményeket. Baranya esete mutatja, mennyire összeke-
Ahol tehát a településhálózat alapja a kül- veredett a nagybirtok elleni fellépés a sváb
területi lakott hely volt, ott a külterületek kis- és középparasztság ellen irányuló et-
lakosságát egy-egy zárt faluba igyekeztek nikai tisztogatással. Nagy Imre, aki 1945-
összevonni. ben a földművelésügyi tárca vezetőjeként
78. A kiosztható
szántók mennyisége
Fejér megyében
Nagypataki Sándor
jelentése alapján
(1945). A kiosztott
földek mennyisége
önmagában nem te-
remtett új községet.
A jelentősebb ura-
dalmi faluközpontok,
mint pl. Csákvár, Mór,
Seregélyes az új gaz-
dákat is magukhoz
vonzották.
LEVÉLTÁRI FORRÁS: E.1.2. ADATAI
ALAPJÁN SAJÁT SZERKESZTÉS
88 FALUÉPÍTÉS – UTCÁK A SZÁNTÓK HELYÉN

részt vett az OFT első ülésén, egyértelmű- Végül a nagybirtok felszámolásához kap-
en fogalmazott, amikor a birtokrendezés csolódó faluépítés területi elhelyezkedésé-
sajátos feladatainak sorában a mintabirto- ben döntő tényezőnek bizonyult a nagybir-
kok és a telepítésre alkalmas területek ki- tok örökségének belső szerkezete is. Az új
jelölése mellett a volksbundisták vagyon- községek zöme olyan védett nagybirtokon
elkobzását említette meg (A.1.8.).37 létesült, amely – mivel nem volt mód felda-
A németellenesség mellett ki kell emelni rabolására – ténylegesen már az óriásbirtok
a már fentebb is említett tényt, hogy az kategóriájába sorolandó. Ilyen volt a Feste-
OFT nem faluépítési, hanem telepítési cél- tics Sándor-féle dégi hitbizomány (11 228
lal alakult. Új falvakat csak akkor létesített, hold), a zirci apátság előszállási uradalma
ha ezáltal nagyszámú telepest tudott elhe- (26 863 hold) vagy Peszéradacs állami birtok
lyezni. Így például az agrárnépességét te- (19 552 hold, térkép: HANTOS 1926). Az
kintve telített Hajdú és Szabolcs megye an- óriási, egybefüggő földterület mellett máso-
nak ellenére sem kapott főfelügyelőt, hogy dik alapvető szempontként az uradalom inf-
ott a nagybirtok korábban igencsak erős rastrukturális fejlettségét vették figyelembe.
volt.38 Új falvak kijelölésére akkor sem ke- A telepes falvak kijelölése előtt a műszaki hi-
rült sor, ha a földigénylők elhelyezhetők vatal leltározta az államosított javakat, és
voltak a környék településein. Másként fo- csak ott javasolt új községet építeni, ahol an-
galmazva, a nagybirtok nem mindenhol nak feltételeit (út, vasút, bontásból nyer-
hagyott maga után faluhiányos területe- hető építőanyag) biztosítva látta (H.3.4.).
ket. Még az uradalmi falvak hazájában, a Paradox módon tehát éppen a leginkább
Mezőföldön is számtalan példát találni arra, külterjes, legkevésbé kiépült majorságokkal
hogy egy-egy nagyobb község, például Se- rendelkező nagybirtokos vidékek kerülték
regélyes, Rácalmás vagy Cece teljes egészé- el a községesítést. Így például a Magyar Ka-
ben felszívta a környék házigénylőit (E.1.2., tolikus Vallásalap püspökladányi (19 735
78. ábra). Szintén nem kellett új települé- hold), a Pallavicini őrgrófok sövényházi (ma
seket létrehozni az aprófalvas Somogyban, Ópusztaszer, 41 589 hold), az egri római ka-
a kiegyenlített faluhálózattal bíró Tolná- tolikus főkáptalan polgári (42 209 hold), a
ban, illetve Fejér megye északi részén. Ezek- Semseyek balmazújvárosi (29 599 hold, tér-
ben a megyékben ráadásul a topográfiai kép: HANTOS 1926) uradalmainak közsé-
adottságok sem kedveztek a falualapítás- gesítésével – mivel ott jelentős részben kül-
nak. Jellemző példa erre a Váli-völgy, amely terjes legelők voltak – az OFT nem
útifalvak sorozatából állt, miközben a ma- foglalkozott érdemben. A másik oldalon vi-
jorságok az úttól távolabb, a domboldalon szont igen jól szervezett, szinte kizárólag
telepedtek meg. Ha tehát a majorságok és szántókból álló, átlagos méretű nagybir-
szőlőhegyek lakosságát egyetlen új községbe tokok is kaphattak új falvakat, mint például
akarták volna szervezni, akkor ez egyrészt a Semsey-féle nagylóki uradalmi falu (2400
zsákfalut eredményezett volna, másrészt hold), a Metternich-féle herceghalmi ura-
egy meglehetősen előnytelen hosszanti ha- dalom vagy Békés megye több, 2000 hold
tárformát. Befolyásolta a községesítés tény- körüli nagybirtoka. Az imént említett té-
leges lefolyását a helyi szokásjog is. A tanyás nyezők együttesen magyarázzák a már a de-
Alföldön az újgazdák nemigen törekedtek finíciós fejezetben is megemlített erőteljes re-
zárt falvakba tömörülni, miközben a do- gionalitást, azt tehát, hogy az új falvak
hánykertész Csanádban, Békésben igen, a többsége Fejér megye fekete földjein, vala-
Dunántúlról nem is beszélve (lásd 48., 49. mint Békésben, illetve a Duna-Tisza köze
ábra). néhány jól szervezett nagybirtokán jött létre.

kulásában mindhárom morfológiai alap-

egység részt vett. Előszállás esetében például
a közeli hegyek az új falu belterületébe ol-
vadtak be (1928), míg a távolabbiak, hosz-
szútávon legalábbis, önálló községgé szer-
veződtek, Daruszentmiklós néven (2002,
80. ábra). De úgyszintén szőlőhegyként ke-
letkezett Fejér megyében Kőszárhegy
(1931), Békésben Kamut (1950) vagy Jász-
Nagykun-Szolnokban Tiszagyenda (1946).
A szőlőhegyek persze nem feltétlenül voltak
79. Az új községek elméletileg lehetséges kristály- ideális helyszínek, hiszen kényszer szülte te-
pontjai: a szőlőhegy további telkesítése, a 20. század lepülésekről van szó, amelyek a központok-
közepén létesített telepek kibővítése, a vasútállomás tól, sőt gyakran az utaktól is távol feküdtek.
melletti telekkimérés és a leggyakrabban alkalmazott Ugyanez fokozottan áll a korábbi földbir-
módszer, mikor is a majorság melletti szántókon tokreformok és szociálpolitikai intézkedé-
mérik ki a házhelyeket. sek révén kimért telepekre. Sokuk a nagy-
birtok üresen hagyott réseiben, a világtól
elzárva létesült, mint például Csökmő-Kó-
Az új községek kristálypontjai rósziget, Hantos-Újtelep vagy Nagyvenyim-
Dohánytelep. Ezek továbbfejlesztése való-
Az uradalmi falvak külterületi csoportos te- ban nem sok reménnyel kecsegtetett. Ám
lepei közül (puszták, szőlőhegyek, telepek- még a sikerültebb telekkimérések esetében is
telepítvények) az új községek egyedül a pusz- probléma volt a közlekedési kapcsolat, min-
tákban rejlő fejlődési potenciált használták ki denekelőtt a vasút hiánya. Eperjes, Baracs-
(79. ábra). Ez korántsem természetes, ha Apátszállás, Árpádhalom, Várbalog vagy Új-
belegondolunk, hogy tágabb történeti pers- rónafő mind olyan, új telepből létrejövő
pektívában az uradalmi falu községekké ala- községek, amelyek nem rendelkeznek vas-
útállomással. Szerencsésebbek voltak azok
a telepítési, illetve parcellázási akciók, ame-
lyek a vasútállomás közelségére alapoztak,
mint Újtikos, Nagyút vagy Nagylók.
80. A jogilag 1928-ban önállósodott

Előszállás különös alakját az egymás után
lezajlott telkesítések alakították ki.
1945-ben minden korábbi telkesedést
figyelmen kívül hagyva a szántókra tervez-
ték az új községet.
OPEN STREET MAP ALAPJÁN SAJÁT SZERKESZTÉS

Az imént említett sikeres tapasztalatok után a jól működő birtokközpontok is po-

amellett szóltak, hogy az új községeket a tenciális falvakká váltak.
nagybirtokon áthaladó vasútállomásoknál A szóba jöhető puszták közül a telepítési
kell kijelölni. Az OFT azonban sokkal in- hivatal azokat igyekezett fejleszteni, ahol
kább a nagyobb majorságok parcellázását már állt egy uradalmi időkben emelt temp-
szorgalmazta. S mivel az uradalmi falvak- lom (például Nagyvenyim, Hantos, Bes-
ban a fontosabb majorok nem feltétlenül a nyő, Nagykarácsony). A templom telepü-
vasútállomás mellett feküdtek, az 1945 lésszervező funkciója nem volt tudatos
utáni új községek vasúti összeköttetése sok- annyiban, hogy a falvasítást nem ezzel, ha-
szor hiányzott. Jelentős kivétel e téren Lö- nem a közlekedési adottságokkal és a földek
kösháza, amely egyértelműen vasutas hely, minőségével indokolták. Ráadásul a ház-
de Nagylók vagy Nagyvenyim már sokkal helyosztási tervek végül mindenhol a falu-
inkább pusztai elődjére, mint a közlekedési szélre szorították a templomokat, sőt az öt-
infrastruktúrára telepedett rá. A puszták venes évek falutervezése tudatosan is
községesítése persze nem volt új folyamat, igyekezett elhomályosítani a szerepüket. Az
legfeljebb annak volumene, illetve az, hogy egyik legnagyobb nevű mezőgazdasági épí-
míg korábban főként az adósságok rende- tész, a már a két háború között is aktív
zését szolgálta a parcellázás, addig 1945 Kotsis Endre 1954-es tankönyvének esz-
81. A háborút követő falukijelöléseknél főként olyan helyszíneket választottak, ahol már állt egy-egy pusztai
templom. Néhány évvel később a tanyaközpontok esetében ez már nem játszott döntő szerepet, mivel az
1950-es évek ideális községében a templom szerepét a kultúrház foglalta el.
Legfontosabb épületek:
1=kultúrház, 2=iskola és sporttér,
3=vendégház, 4=tanácsház,
5=iroda, 6=posta, 7=üzletház,
8=óvoda, 9=bölcsőde,
10=orvosi rendelő,
11-45=nagyüzemi gazdasági épületek
TERV: KOTSIS

82. Az új községek viszonya a korábbi majorsághoz. Az új községek rendszerint nem közvetlenül a major-
ságra, hanem melléje, a szántókra települtek. Utcakiosztásuk azonban nem független a volt uradalomtól, hi-
szen a házhelyeket a volt uradalmi utak kifeszítette térhez igazodóan mérték ki.
KATONAI FELMÉRÉSEK ÉS OPEN STREET MAP ALAPJÁN SAJÁT SZERKESZTÉS
ményi mintatelepén már nincs is temp- mellettük lévő szántókon kezdtek el növe-
lom, a főteret pedig a kultúrház tömbje kedni. A majorságok kikerülése azzal a kö-
foglalja el (terv: KOTSIS 1954, 81. ábra). vetkezménnyel járt, hogy a környék épüle-
Ugyancsak templom nélküli Kismarty- tek számára legalkalmasabb földterülete,
Lechner Ödön, Kismarty-Lechner Gyula és mivel azt a még részben álló majorság ülte
Pongrácz Pál 1960-as terve, amely akkor az meg, kimaradt az új község kiparcellázásá-
Építésügyi Minisztérium első díját hoz- ból (82. ábra).
hatta el (lásd tervek). A telepes falvak utcakiosztásakor azon-
ban nem ez volt az egyetlen nehézség,
A belsô szerkezet amivel szembe kellett nézni. A földigénylő
bizottságok például előszeretettel mértek
Az új falvakat majorságok helyén tervezték. ki házhelyeket az utak mentén, és ezzel
Ugyanakkor a telepítés során számolni kel- kész helyzetet teremtettek a későbbi, rasz-
lett az átmeneti helyzettel, azzal, hogy az teres rendben gondolkodó falurendezés
uradalmi épületek még hosszú évekig lakást számára (D.98.1.). A később sakktábla-
biztosítottak az új gazdák számára. Ezzel szerűen felépült Tarhos puszta első telepí-
magyarázható, hogy az új falvak nem köz- tési tervében még az áll, hogy a házhelye-
vetlenül a majorságok helyén, hanem a ket a Békés felé vivő út két oldalán volna

célszerű kialakítani (H.3.4.). A falvak tók forgalmát, kárt is tehet bennük.”

hosszanti növekedése nemcsak az új fal- (RÁCZ 1946: 7)
vakban jelentett problémát, ezért kerülték Részben az ötven méteres védősávnak is
az út menti telekkimérést (PERCZEL 1973: betudható, hogy az új községek elvi alap-
113). Az utak mentén csáposan szétterülő rajza független lehetett az átmenő utaktól
faluszerkezetek fő veszélyét abban látták, (TÓTH 1947: 12). Ráadásul ezt az elvet
hogy a házak, illetve a gyalogosok akadá- nem is lett volna nehéz megvalósítani, hi-
lyozni fogják a fellendülő gépkocsiforgal- szen sok puszta eleve így települt, amikor
mat (cikk: HÖNSCH 1947: 35). Az utak kisebb bekötőutakkal „fürtszerűen” csatla-
védelme néha ugyancsak antihumánus ki- kozott rá a közutakra. Ám az ilyen puszták
jelentésekre késztette a tervezőket: „Újabb jellemzően mellékmajorok voltak, márpe-
rendelet nagyon helyesen tilalmazza is, dig 1945 után mindenekelőtt a főmajoro-
hogy ötven méternél közelebb házparcel- kat kívánták falvasítani. A főmajorok pedig
lákat létesítsünk, mert az udvarokról el- inkább utak mentén feküdtek, igaz, kis-
kóborló lábasjószág, gyerek zavarja az au- forgalmú utak mentén. Így aztán félretéve
83. Besnyő házhelykiosztási tervének részlete és 1980 körüli térképe. Az eredeti elképzelések szerint egy
sugaras-körutas rendszer épült volna ki, terekkel, allékkal és gyalogos átjárókkal. A megvalósítás során
a vásártér helyén sportpálya lett, a kistér és a sugárutak nem készültek el, a gyalogjáróra ránőttek a telkek.
TÉRKÉP: BESNYÔ, ILLETVE LEVÉLTÁRI FORRÁS: Y.928.6. ALAPJÁN SAJÁT SZERKESZTÉS

az elvi megfontolásokat, az új községek Különösen a pusztai útkereszteződések-

alaptengelyét mégiscsak a távolsági útból nél kialakult falvak alaprajza érdemel fi-
alakították ki. Az új községek főtengelyei és gyelmet, amelyekben a kiágazó sugárutak
bekötőútjai tehát a volt uradalmi falvak közé feszítették ki a raszteres telekkiosztá-
örökségén nyugszanak. Nagyvenyim éles sokat. A legyezőszerűen szétnyíló alaprajz
kanyart leíró Fő utcája a régi majorsági út miatt eleve változatosabb formájú tömbök
vonalát követi. Nagykarácsonyban a Só- keletkeztek, mint a négyzetes alaprajzú
hordó út szőlőhegyi elágazásánál jelölték ki sakktáblafalvakban. Ilyen alapszerkezete
a falucentrumot. Nagylók váza a névadó van többek között Nagymágócsnak, Bé-
pusztát és a tőle két és fél kilométerre fekvő késföldvárnak, Nagykarácsonynak és Nagy-
Szilfamajort összekötő út lett. A néha több venyimnek is, illetve Besnyőnek, amely a
száz éves uradalmi utak vonalvezetésének legtisztábban jeleníti meg ezt a típust.
köszönhető, hogy a sablonos sakktábla Besnyő főtere négy sugárút csillagalak-
alaprajz némileg feloldódva az organikusan ban összefutó találkozásában található. A
fejlődő településekre emlékeztető változatos főtértől kiindulva pókhálószerűen tárulko-
telek- és tömbformáknak is helyet ad. zik fel a falu a maga egyre szélesedő tömb-
84. Lökösháza házhelyosztási terve telekhatárok nélkül. A terv érdekessége, hogy tudatosan számolt az uradalmi
örökséggel, főként annak parkjával és kúriájával. Ha teljes egészében megvalósult volna, nem is falu, hanem ki-
sebb város születhetett volna, monumentális terekkel, sétányokkal, iparos és szolgáltató utcával.
LEVÉLTÁRI FORRÁS: E. 13.4., RÉSZBEN SAJÁT SZERKESZTÉS

85. Lökösháza 1963-ban. Az allé részben megvalósult,

a körutak inkább csak nevükben léteznek,
a főtér helyett pedig főutca épült.
TÉRKÉP: LÖKÖSHÁZA ALAPJÁN, RÉSZBEN SAJÁT SZERKESZTÉS
jeivel. Az eredeti terven a később megvaló- tőségét, hogy oromzatos házvégekből álló
sultaknál is változatosabb út- és térformák térfal alakuljon ki. Ezt a nagyobb piacteret
szerepelnek (83. ábra). Így például a mai fo- egyenes út kötötte össze egy jóval kisebb,
cipálya eredetileg egy kisvárosias tér lett négyzet alakú térrel, amely azonban a be-
volna, amelyre rövid oldalukkal néztek a torkolló utcákkal nem mindenhol zár be
telkek, és így szinte kínálták annak a lehe- derékszöget, így ez a forma is hordoz némi

86. Móricz Zsigmond falva

eszményi község terve sza-
kított a raszteres formával.
Az utcák vonalvezetését a
domborzati
viszonyok határozzák meg,
a vizenyősebb részeket
meghagyták fás, bokros li-
getnek.
Az orsó alakú főtér szintén
fák gyűrűjében áll.
A középületek:
1 = templom,
2 = községháza,
3 = kultúrház,
4 = üzletház,
5 = iskola,
6 = egészségház.
TERV: SCHÖMER ALAPJÁN RÉSZBEN
SAJÁT SZERKESZTÉS
oldottságot. Mindebből azonban ma szinte tengely képezte volna. A vasútállomástól

semmi sem érzékelhető. A fejlődés beke- délre fekvő majorsághoz ugyanis egy ki-
belezte azokat a tervezett gyalogos utcákat sebb park tartozott. S noha ez nem volt jel-
is, amelyeket a lábastelkek közé terveztek.39 lemző a korabeli gondolkodásmódra, az új
A terv egyszerűsítése egyébként az elfogadás falu kijelölésekor alkalmazkodtak az ura-
pillanatától kezdve napirenden volt. A hely- dalmi adottsághoz. Közvetlenül a park előtt
színi bizottság ugyanis már 1947-ben azt a alakították ki a falu fogadóterét, amelyből
határozatot hozta, hogy a templomteret a egyszerre hétfelé is el lehetett indulni. Igaz,
nagyobb vásártérrel, a sporttelepet pedig a némileg groteszk volt ez az elosztó szerep,
kisebb piactérrel célszerű összevonni (le- hiszen ebből három utca a falu főutcája
véltári forrás: Y.928.6.). felé, kettő pedig a vasútállomásra vitt.
Még kevesebb valósult meg Lökösháza Utóbbi egyébiránt fekvésénél fogva min-
kiosztási tervéből, amely pedig a geometriai denképpen alkalmasabb lett volna a foga-
rendszerű térszervezés talán legszebb pél- dótér szerepre. Az ellentmondást úgy igye-
dája lehetett volna (84., 85. ábra). A terü- keztek feloldani, hogy a vasútállomás és az
letnek nem voltak olyasfajta morfológiai új fogadótér között kisebb, négyzetes tel-
kötöttségei, mint Besnyőnek az uradalmi keket alakítottak ki. A főként mesterek-
utak. Keleten a vasút, délen egy kisebb út nek, kiskereskedőknek alkalmas telekmé-
jelölték ki az új település határait. Előzmé- retek révén remélni lehetett, hogy majdan
nyei között kell említeni, hogy 1920 után egy falusias „bevásárló utca” fog kiépülni.
a határállomási feladatok ellátása érdekében Az elképzelésből semmi sem valósult meg,
egy kisebb vasúti telep épült emeletes bér- mivel később ezen a területen is gazdál-
házakkal. Az új község centrumát azonban kodó telkeket mértek ki, sőt magát a foga-
nem ez, hanem a majorságból kiinduló fő- dóteret is felparcellázták. A térnek egyedül

a park felé eső része maradt beépítetlenül, amelyben a modern építészet elvei szerint
ahol focipálya létesült. Megvalósult ugyan- „szabadon úsznak” a közintézmények. A
akkor az a promenád, amely az ily módon terv hátránya, hogy viszonylag kevés lakó-
fiktívvé vált fogadótértől vezet a falu főte- házat lehet benne elhelyezni, ráadásul az
rére. A főtér egy levágott végű oktogon, egész szerkezet rendkívül zárt. Sugárutak
amelynek sarkaiból sugárutak indulnak, a nélkül ugyanis ésszerűtlen lenne még egy
sugárutakat pedig körutak fogják egybe. A körutat kimérni. Ez az alaprajz tehát in-
teret nyugat felől zöld térfal övezi, amely a kább a kisebb falvak esetében lett volna
vízelvezető árok menti községi gyümöl- ideális, ott viszont kétségeket vet fel a lige-
csöshöz csatlakozik. Az egész elképzelés in- tes főtérre tervezett közintézmények finan-
kább városi, mintsem falusi mintákból táp- szírozhatósága.
lálkozott, de éppen emiatt híven kifejezi a A legnagyobb probléma azonban nem ez
falu urbanizálódásának akkori programját.40 volt, hanem egy olyan mérnöki mentalitás
Sem az oktogonális főtér, sem a gyümöl- megléte, amely mindennél előbbre helyezte
csös, sem a sugárutak és körutak alkotta a telekosztás áttekinthetőségét. Ahogyan a
rendszer nem valósult meg. Itt-ott azonban földigénylő bizottságok is a lehető legegy-
felbukkan valami az eredeti tervekből, pél- szerűbb irányba mozdultak el akkor, amikor
dául egy-egy, valamilyen okból mégiscsak az út mentén kezdtek parcellázni, úgy a te-
kimért körút-szelet formájában. lepüléstervezők sem „tévedhettek nagyot”
Lökösháza vagy Besnyő, ha el is sza- akkor, ha a tömör szerkezet érdekében a
kadtak a sakktábla alaprajz merevségétől, raszteres mintázatot részesítették előnyben.
végső soron geometriai tervek voltak, egye- A telepes falvaknak ez a klasszikus alapfor-
nes utcákkal és szabályos formájú terekkel. mája könnyen kezelhető volt a rajzasztalon
Létezett azonban szelídebb elképzelés is, éppúgy, mint ahogyan egységes telekmére-
amely tudatosan számolt a táj természetes tei miatt alkalmasnak tűnt a házhelyosz-
adottságaival. A Móricz Zsigmond nevű tások során óhatatlanul felmerülő elégedet-
eszményi falut megálmodó Schömer Er- lenségek minimalizálására. A sablonos
vin tervének ismertetésekor arról ír, hogy „a megoldások irányába hatott a feladat volu-
település formája teljesen kötetlen, vonal- mene is. Az 1945–1960 közötti időszakban
vezetése alkalmazkodik a terepviszonyok- évente ötven-hatvan41 egyszerűsített rende-
hoz és az esetleges facsoportokhoz, (…) fi- zési terv készült, amely munka során – mint
gyelemmel van az Alföld esetleg kisebb, egy korabeli építésügyi jelentés fogalmaz –
1-2 méteres nívókülönbségeire” (cikk: csak „bizonyos mértékben” volt szempont
SCHÖMER 1947: 154, 86. ábra). A tervnek az „esztétikus utcakép” (D.38.1.).
ez az akár környezettudatosnak is nevez- A megvalósult telepes falvakban végül
hető alaptézise önmagában érdekessé teszi kétfajta raszteres mintával dolgoztak. Az
Móricz Zsigmond falva tervét. Az alaprajz egyikben a párhuzamos utcák nyílegyenesen
egy körút motívumon nyugszik, amelyről futottak, a másikban némi ívet vettek föl,
a tervező azt állítja ugyan, hogy idegen a ami a körutas megoldás felé tett szerény lé-
magyar vidéktől, holott hivatkozhatott pésként értékelhető. Utóbbi azonban any-
volna a hajdúvárosok hagyományára. Erre nyira ritka volt, hogy inkább csak érdekes-
a körútra fűzi fel a lakóházak zömét. A su- ségként jelentkezik többek között
gárutakat elhagyja, csupán egyetlen, ke- Kunadacs, Kislók vagy Nagylók telekkiosz-
resztben futó főutca tárja fel a belső része- tásában (87. ábra, lásd 54. ábra). Az új fal-
ket. Ez a főutca középtájban orsószerűen vak többsége, ha a volt pusztai út vonalve-
kiszélesedik, ligetes-fás térségbe olvad bele, zetése másra nem kényszerítette, merev

87. Nagylók vasúton túli, Szilfamajori településrészén a sugaras-körutas rendszer szerint mérték ki a telkeket.
sakktábla alaprajzzal került fel a térképre. A Maga a főtér egy óriási park, „szabadon
meglévő falvak mellett kimért csoportos úszó” középületekkel. A parkosított főtér a
telepek esetében is ezt a sémát alkalmazták. falu felé a fő utca sétányával, a határ felé a
Így toldottak Etyek mellé egy meglehetősen véderdővel és a sportpálya zöldjével alkot
szervetlenül kapcsolódó négyzetes falurészt. vizuális egységet.
Az eszményi új község, „Máriaháza” Máriaháza ideális alaprajzához képest a
alaprajzát a Tanyai Tanács propaganda ki- helyi adottságok számtalan kisebb-nagyobb
adványában lelhetjük fel (terv: Máriaháza, változást tettek szükségessé. Bélmegyer pél-
88. ábra). A terv lényege a „paneles” bő- dául teljes egészében rátelepült a régi ma-
víthetőség, hiszen szinte minden irányban jorságra, illetve a vésztői útra. A főutcából
hagyott lehetőséget újabb párhuzamos ut- szabályos közönként ágazik le egy-egy me-
cák kimérésére. A lakóházak bővíthető rasz- rőleges, nem túl hosszú keresztutca, össze-
terét egy középtengelyre szervezték rá, sen vagy tíz darab. Nagykarácsonyban ele-
amely allészerűen fut be a település szélén inte a papi birtok körül építkeztek, ami
elhelyezkedő központba. A „sarokfőtér” egy sugaras rendszert vetített előre. Az
úgy jön létre, hogy a lakótelkek sorából 1950-es rendezési tervben azonban ehhez a
három-négy vagy több egységet kivágnak. falukezdeményhez hozzáragasztottak egy
Itt megint csak „paneles” ötlet született, rasztert, amelynek átellenes oldalán alakí-
hiszen a tervekben a felmerülő középületek tották ki a sarokközpontot (térkép: Nagy-
helyigényének megfelelően lehet változ- karácsony általános munkaterve, TAMÁSKA
tatni a sarokfőtér méretén anélkül, hogy 2011: 47, lásd 96. ábra). Az innen nem
hozzá kellene nyúlni a teljes alaprajzhoz. messze fekvő Hantoson a raszter közepét a

88. Máriaháza eszményi

újközség terve 1949-ből.
A raszteres település egy
középső főtengelyre szerve-
ződik. A sarokfőtér mérete
éppúgy variálható, mint
ahogyan az alaprajz is
tetszés szerint bővíthető
szinte minden irányban.
TÉRKÉP: MÁRIAHÁZA
majorság volt épületegyüttese lyukasztja át, templom morfológiai öröksége töri meg,
a szélen pedig a valamikori Nagyhantos hanem a szőlőhegy is, amelyet a lakosság
falu főutcájához kellett alkalmazkodni (89. kérésére kellett a belterülethez csatolni
ábra). Ugyancsak a majorság épületeit öleli (E.3.4., lásd 50., 51. ábra). Annak elle-
körül Kisszállás négyzetes utcahálózata (90. nére, hogy az elmúlt évtizedekben a két fa-
ábra). Máshol, mint például Nagylókon a lurész fizikálisan összenőtt, az egykori új
háború előtti parcellázások teremtettek község és a szőlőhegy alaprajzi mintázata
olyan kész helyzetet, amiből kifolyólag egy ma is világosan elválik egymástól.
meglehetősen elnyújtott, a szabályostól már Természetesen léteznek a szabályos rasz-
messze eső falualaprajz keletkezett (91. terhez közelebb álló szerkezetek is. Minde-
ábra, lásd 58. ábra). Kunpeszéren ugyan- nekelőtt érdemes megemlíteni a második
ezen okból szinte nem is érvényesül az új világháború előtti két telepes falut, Újró-
telekkiosztások raszteres rendje. Ezeknél is nafőt és Várbalogot (lásd 14., 49. ábra). A
kirívóbb azonban Nagyvenyim esete. A két falu négyzetes alaprajza annál is inkább
rasztert nemcsak a volt uradalmi út és a feltűnő, mert ezen a vidéken jellemzően

89. Hantos raszteres alaprajzát két történeti szerkezetiség is oldja. Egyrészt a kép közepén látható park
a kastéllyal az uradalom öröksége, másrészt a kép alján futó utca az egykori parasztfalu hagyatéka.
90. Kisszálláson az amúgy is egyenes tengelyre felfűzött uradalmi központhoz minden gond nélkül
hozzá lehetett igazítani a párhuzamos utcákat.

91. Nagylók alaprajza a leginkább elterjedt raszteres formát mutatja. A községi épületeket a sarokban
helyezték el, egy park közepén. A kép alján kifutó utca a korábbi telekkimérésekhez, illetve a vasúti
megálló körüli településrészhez csatlakozik.
nőtt faluszerkezeteket találhatunk. Mind- telkeket igényelt, míg a második a fajlagos

emellett Várbalog képe annyiban eltér a költségek minimalizálása végett sűrű be-
háború utáni elvektől, hogy a főutcaként építést, tehát a telekméretek csökkentését
funkcionáló tengely nem valamilyen laza (92. ábra). Az egymásnak ellentmondó fel-
teresedésbe, hanem a katolikus templom tételek összeboronálását a mindenütt al-
főhomlokzatába fut bele. Hasonló kon- kalmazott lábastelkekkel kívánták megol-
zekvens raszteres települési alaprajzot a há- dani (93. ábra). Az egyéni gazdálkodáshoz
ború után ott lehetett létrehozni, ahol az új szükséges házhelyek méretét általában 2000
község szigorúan elkülönült a majorság négyzetméterben határozták meg, de voltak
morfológiai örökségétől. A teljes egészé- ezt meghaladó kimérések is (E.8.2.). Ösz-
ben szántóföldre épült Mátyásdomb vagy szehasonlításképpen a néhány év múlva
Tarhos az új faluépítészet megvalósult utó- erőre kapó szocialista falutervezésben az
piái (lásd 181. ábra). 1000 négyzetméteres telek már gazdapor-
tának számított (D.98.1.).
A telekkiosztás A telkek formáját igyekeztek szabályos
téglány formájúra venni. Meghatározták
A telekosztások méretezésénél két dolgot az előkertek méretét, de még azt is, hogy
vettek figyelembe. Az egyik, hogy a lakos- oda csak gyümölcsfa ültethető (E.6.3.). Az
ság többsége önálló gazdálkodást fog foly- épületet természetesen oldalhatárra kellett
tatni, a másik, hogy az új falvakban fejlett helyezni, és ugyanez vonatkozott a csatla-
infrastruktúra fog kiépülni. Az első tágas kozó melléképületekre is (E.13.3.). A leg-

92. A negyvenes évek elejéhez viszonyítva a telek-

méretek folyamatosan csökkentek. Ez érintette
a gazdatelkeket is, de még inkább szembeötlő
a korábban privilegizált falusi értelmiség, illetve
az iparosok házhelyein.
93. A falutervezés központi

problémája a közművek kiépí-
tési költségének minimalizá-
lása volt. Ennek érdekében
mindenhol ragaszkodtak a lá-
bas telkes rendszerhez.
ÁBRA FORRÁSA: PERÉNYI-FARAGÓ-MAJOR 1962: 170

gyakrabban húsz méter széles, száz méter kapott, akkorát, mint az iskola. A falusi
hosszú telkeket mértek ki. A szélesség egy- értelmiségnek (jegyzőnek, tanároknak, kis-
részt jó választásnak bizonyult, mivel ha bírónak, papnak) is széles, nagy telkeket
nagyobb lett volna, a későbbiekben hosz- szántak. Annak ellenére tehát, hogy ez a ré-
szában megoszthatták volna. Másfelől teg mezőgazdaságon kívüli jövedelemmel is
azonban – nem szándékolt hatásként – ele- rendelkezett, a telepítések első változatá-
gendő hely maradt az oldalhatáron álló há- ban még szükségesnek érezték, hogy a hi-
zak utcai befordítására, illetve a nyári kony- vatali státuszt megfelelő méretű telek is ki-
hák elhelyezésére is. A száz méteres fejezze. Ez a szemlélet azonban ekkor már
telekmélység valóban a gazdálkodói igé- változóban volt, és nem látjuk nyomát,
nyeket szolgálta. hogy akár Nagyvenyimben is megvalósult
Jellemző, hogy Nagyvenyimen, amely az volna.
elmúlt évtizedekben Dunaújváros szub- Az 1947–49 körül körvonalazódó új
urbiájává vált, a lábastelek végében új ut- gyakorlat szerint ugyanis a nem mezőgaz-
cákat nyitottak, így sűrítve az egykori daságból élők nemhogy nagyobb, de épp
agrártelepülés laza beépítettségét. Nagy- ellenkezőleg, kisebb házhelyre voltak csak
venyim 1946-ban keltezett első telepítési jogosultak. A tisztviselő és iparos telkek
terve egyébiránt a fokozottan agrárszemlé- méretét drasztikusan lecsökkentették 500–
letűek közé tartozott, ahol közel 2800 800 négyzetméterre, de a háztáji gazdálko-
négyzetméteresek voltak a gazdatelkek dással foglalkozó munkások sem számol-
(E.8.2., 94. ábra). Ám nem ez a terv egyet- hattak 1000 négyzetméternél nagyobb
len érdekessége. A telepfelügyelő ugyanis juttatással (TÓTH 1947: 19). Mátyásdomb
mintegy 3500 négyzetméteres házhelyet tervezésekor már ezekkel a telekméretekkel
94. Nagyvenyim első telekkiosztása.

A tömör faluszerkezetre való törekvés
egyértelmű. A központot a majorsági
bekötőút mellé telepítették.

95. Nagykarácsony 1950-es általános munkaterve

nagyszabású központot vizionált. Az új faluközpont
helye annál is inkább figyelemre méltó, mert a két
világháború közötti községesítés még a temp-
lom környékén indult meg. Az 1949-es
politikai fordulatot jelzi a gépállo-
más és lakótelepe. Szintén
érdekessége a tervnek az értel-
miségieknek szánt ikerházak
magas száma. Az elképzelésekből
azonban csak néhány elem valósult
meg, mint az iskola, a községháza
vagy a sportpálya. A főteret részben fel-
parcellázták, de itt kapott helyet a víztá-
rozó is. 1 = rendőrség, 2 = kultúrház,
3 = gépállomás lakótelep, 4 = gépállomás,
5 = pártház, 6 = közalkalmazotti lakások,
7 = gyógyszertár, 8 = községháza, 9 = szövet-
kezeti üzletház, 10 = orvos, 11 = iskola,
12 = óvoda, 13 = templom,
14 = autóbuszmegálló, 15 = tanítói és óvónői
lakások, 16 = sportpálya.
TÉRKÉP: NAGYKARÁCSONY, RÉSZBEN SAJÁT SZERKESZTÉS
96. Eszményi faluterv, amely már teljes egészében a modern építészet elveit tükrözi. A szerkezet abszolút
tömör, a telkek kicsik, ikerházas beépítéssel. A központ tökéletesen elkülönül a lakófunkciótól, a falurészek
között zöld sáv húzódik, az ekkoriban még jelentős szennyezést jelentő vasút a lakóépületektől távol fut.
TERV: KISMARTY

97. A népiesből vidékivé váló modern falutervezés jellemző példája a debreceni pusztán épült Hortobágy község,
amely másfél évtizeddel a földreform után, a hatvanas években kezdett kiépülni. A hosszúkás alapformát az út és
a vasút közötti szabad terület jelölte ki. A lakó és igazgatási funkció élesen elválik, sőt a kép jobb oldalán látható,
hogy a turisztikai tér is különválik. A telkek szabályosak és kicsik, gazdálkodásra nem alkalmasak.
98. Nagyvenyim mai központja, amely ellentétben a lakóterületekkel, viszonylag oldott kompozíciót alkot.
Ennek oka az épületek változatos funkciójában és formájában, valamint a látványt felfűző zöldfelületben és a
kerítések hiányában keresendő.

99. Hantos volt kastélya jelenleg iskolaként működik. A legtöbb új községben a tervezett közintézmények csak
évtizedekkel később vagy egyáltalán nem épültek fel. Ennek köszönhetően számtalan uradalmi épület kerülte
el a bontást és kapott előbb ideiglenes, majd állandó új funkciót.
számoltak, ami azt eredményezte, hogy lakosság azonban jellemzően földművelés-

senki sem igényelt „iparos” telket. Máshol sel akart foglalkozni (ezért is igényelt föl-
is megfigyelhető, hogy a kis telkek iránt det). Ráadásul, ha akadt is volna önálló
nem volt nagy kereslet. Nagykarácsonyban iparos, azt a kommunista hatalomátvétel
a közintézmények körüli iparos-köztiszt- végképp eltérítette szándékától. A művel-
viselői telkek csak a hetvenes-nyolcvanas hető kert nélküli iparos telek nem volt
években épültek be, de nem az eredeti szűk megfelelő választás az ötvenes években ki-
keresztmetszetekkel, hanem már összevont, alakuló ingázó munkásrétegnek sem. Az
„normál” méretekkel. ugyanis a fő munkahelye mellett még évti-
Az iparos telkek kimérése, akárcsak a zedekig saját gazdálkodásából egészíthette
megcélzott magas színvonalú infrastruk- ki a jövedelmét, akárcsak szövetkezeti
túra az utópisztikus falusi urbanizáció esz- szomszédjai (TAMÁSKA 2005: 41).
ményéből fakadt. Eszerint a nagybirtoktól Nemcsak a kisipar meghonosítása üt-
megszabadult falu differenciált munka- között nehézségekbe, de az új falvak kö-
megosztású lokális közösséggé fejlődik zösségi tereinek kialakítása sem ment köny-
majd, ahol a mezőgazdasági népesség egy- nyen. Márpedig ezek nélkül az új
ben a helyben készült egyszerűbb ipari ter- községekben élő földműves réteg civilizá-
mékek fogyasztójaként is megjelenik.42 ciós felemelkedése eleve kudarcra volt
A telepes falvakba áramló szegényparaszti ítélve. Ezért a tervekben mindenhol szá-

100. Kisszállás egykori

igazgatói lakását az 1950-es
években alakították át kultúr-
házzá. A timpanonnal záródó
oszlopsor tökéletesen megfe-
lelt a kor szocreál ízlésének is.
mottevő, a belsőségek tíz-húsz százalékát mint a községháza, posta, tűzoltószertár,

kitevő területeket tartalékoltak a közintéz- iskola és templom, illetve az ezekben dol-
mények számára. Az a korabeli viszonyok gozó értelmiségiek számára telkeket külö-
között is természetes igényként jelentke- nítsenek el. A telepes községekben azonban
zett, hogy a közigazgatási intézményeknek, egészségügyi intézmények, orvosi rendelő,
101. Templom és paplak, valamint a hozzájuk tartozó kert Nagyvenyimen a település perifériáján. Az új falvak
tervezői az uradalmi örökségből rendszerint csak a szakrális emlékeket és a műemlékileg értékes kiskastélyo-
kat, kastélyokat kívánták hosszútávon megtartani, ám ezeknek sem szántak kiemelt szerepet.

gyógyszertár, fürdőház, valamint kultúrház A nagybirtok szerkezetéhez igazodó ingat-

is helyet kaptak (E.8.2., Rácz 1946: 56). A lanvagyont nem lehetett teljes mértékben
későbbiekben tovább szaporodtak az ur- átalakítani és a kisparaszti gazdaságok igé-
bánus életmódot kiszolgáló intézmények. nyeihez szabni. Jobban mondva a cél nem
Nagykarácsony 1950-es módosított rende- az volt, hogy minden nagyüzem megszűn-
zési terve kisebb városnak is beillő intéz- jön, hanem az, hogy a nagyüzemek a kis-
ményi infrastruktúrát irányoz elő (TA- birtokot is termelési előnyhöz juttassák.
MÁSKA 2011: 47, 95. ábra). Új elemként Ennek érdekében mintagazdaságokat ala-
többek között csecsemőotthon épült volna, pítottak, amelyek elvi feladatkörébe tarto-
hogy a nők mihamarabb munkába állhas- zott, hogy a környező gazdák számára biz-
sanak,43 valamint klub, városias munkásla- tosítsák a gépeket (pl. bérszántás,
kások, pártház, szövetkezeti üzletház, fürdő bércséplés), vetőmagokat, felvásárlási és ko-
és sportpálya jelezték a kialakítandó új élet- ordinálási feladatokat. A mintagazdaságok,
rend főbb sarokpontjait. kisbirtokok rendszerét az önkéntes szövet-
Az új községekben a középületeket igye- kezet fogta volna össze (102. ábra). A föld-
keztek úgy elhelyezni, hogy azok csoportot osztással párhuzamosan 1945 júniusára
alkotva hivatali negyedet alkossanak (96., mintegy hetvenhárom mintagazdaságot je-
97., 98. ábra). A központi telkek beépíté- löltek ki (A.1.9.).44 Mivel a mintagazda-
sét csak lazán szabályozták, sőt törekedtek ságok a volt uradalmi majorok ingatlanál-
is rá, hogy a közintézmények ne a telekha- lományát kapták meg, ez a tény némi
táron álljanak, hanem szabadon tájolva, la- védelmet nyújtott az általános bontásokkal
zítva ezzel a lakótelkek rendeletekkel előírt szemben is. A majorságokkal együtt a kas-
merevségét. A megvalósult hivatali köz- télyok is az állam tulajdonába szálltak át. S
pontok közül Mátyásdomb fő utcája a leg- bár a kastélyok puszta létükkel szimboli-
érdekesebb, amely úgy néz ki, mintha ki- zálták a feudális Magyarországot, mégis-
csinyített városi felvonulási út lenne (lásd: csak a magyar művészettörténet legneve-
181., 185. ábra). A legtöbb helyen azonban sebb alkotásairól volt szó. Ezzel
csúsztak, sőt el is maradtak a beruházások, természetesen az új községeket építő mér-
ami miatt az eredendően ideiglenes jelleg- nökök is tisztában voltak: „Falvainkban
gel használt uradalmi épületek iskolaként, legtöbbnyire a templomok, (esetleg) a kas-
községházaként vagy kultúrházként mind télyok régiek. Gondoljunk tehát reájuk,
a mai napig fennmaradtak és alapjaivá hiszen a szép régi épület nemzeti kincs.”
válhattak a helyi kulturális identitásnak (RÁCZ 1946: 60)
(99., 100., 101. ábra). A forradalmi hangulat azonban nem
kedvezett sem a racionális megfontolások-
Az uradalmi örökség sorsa nak, amely tehát a működő üzemek egyben
tartása mellett szólt volna, sem a műemléki
A korabeli leltárokból is kitűnik, hogy a fej- szempontoknak. Mikor Balogh Vilmos mi-
lett uradalmi falvak valóságos gyártelepek nisztériumi vezető tisztviselő a tanácsülésen
voltak, nem egyszer komoly feldolgozó felvetette, hogy legalább a nemesítő nagy-
iparral. Még a nem is olyan fejlett zalai gazdaságokat meg kellene óvni a feldara-
majorságokban is malmok, szeszgyárak, bolástól, kiderült, hogy ezek egy részét már
fűrésztelepek, tégla- és kerámiagyárak, va- kiosztották az új gazdák között (A.1.10.).45
lamint keményítő üzemek sora került ál- A telepítési tervek rendszerint totális bon-
lami kezelésbe, nem beszélve a kisvasúthá- tásokkal számoltak. Nagyvenyim vasútál-
lózatról vagy a gépszínekről (H.1.3.). lomásnál például egy kisebb városi gyárnak

102. Kertmagyarországtól a kolhozfaluig. Az új községek kijelölésének pillanatában még nem volt elsődleges
cél a zárt községek kialakítása. A mintagazdaságokat egy-egy volt uradalmi majorság köré telepítették.
Ugyanitt mérték ki az új gazdák telkeit is, igen gyakran tanyaszerűen szétszórva. A laza településszerkezetet
az önkéntes gazdasági és társadalmi szövetkezés fogta volna össze. A kolhozfalu ezzel szemben tömör falu-
struktúra, amely társadalmi értelemben a központi államapparátus irányítása alatt áll. A földek a kolhozokhoz,
a termelőeszközök (gépek) a gépállomásokhoz tartoznak.
is beillő üzemközpont állt. Ennek ellenére mindez azzal a következménnyel járt, hogy
a templomon, a paplakon és az iskolán kí- a formálódó szövetkezetek és állami gazda-
vül semmit sem kívántak megtartani az új ságok a volt nagybirtok épületeit kezdték el
falustruktúrában (E.8.2., lásd 101. ábra). használni (E.13.2., E.14.1.).
Besnyőn ugyancsak szigorúan bántak a A szocialista mezőgazdaság számára
múlttal, mikor is a templomon, az intézői nemcsak a nagybirtok épületei, de egész
lakáson, a magtáron és a gépszínen kívül települési rendje ideálisnak bizonyult, hi-
minden más objektumot elbontandónak szen a határban fekvő nagy termelési egy-
minősítettek (Y.928.7.). ségek a szigorú funkcionális tagoltságot
A radikális megoldásokat egyrészt maga hirdető településrendezés alapját jelenthet-
az élet hátráltatta, hiszen a legtöbb épület- ték. Perényi a mintaként bemutatott szov-
ben ekkor már laktak, másrészt egy még ra- jet kolhoz-falvakról írva megállapítja, hogy
dikálisabb politikai ideológia, a kommu- bennük „három építési övezet alakult ki: 1.
nizmus, amely a nagybirtokhoz sokban lakóépületek, 2. igazgatási és kulturális épü-
hasonló kolhozokban gondolkodott. A ko- letek, szociális intézmények, 3. üzemi épü-
rántsem pozitívumként elkönyvelt párhu- letek”. (cikk: PERÉNYI 1947: 162) A há-
zamra az alapvetően baloldali elkötelezett- ború utáni, nem szocialista jellegű
ségű szociográfia is felfigyelt: „Az állami falutervezéshez képest ez a rendszer annyi-
gazdaságok eleinte erősen hasonlítottak a ban volt más, hogy nem számolt a paraszt-
régi nagybirtokra. A termelőszövetkezet- telek gazdasági funkciójával. Ha kizárólag
nek az a struktúrája, amelyet 1948–53 kö- településszerkezeti értelemben nézzük, a
zött erőltettek (…) ahelyett, hogy felrob- kolhoz-falunak ez az ideálja alig különbö-
bantotta volna, új módon konzerválta a zött az uradalmi falu gyakorlatától.
félfeudalizmus nem egy elemét” (MÁR- A kolhoz rendszerű szocialista faluren-
KUS 1971: 199). Építészeti szempontból dezés 1949-ben vett nagyobb lendületet.

103. Munkáslakások a Lökösháza melletti Bréda-majorban az 1950-es évekből. Miközben a magánemberek

számára megtiltották a külterületi építkezéseket, a TSZ központok és gépállomások munkaerő szükségletét
biztosítandó az állam számtalan külterületi agrárlakótelepet hozott létre.
A helyzet fonákja, hogy miközben tör- ezek a lakások még mindig a paraszti gaz-
vényben tiltották meg a külterületi építke- dálkodáshoz kifejlesztett tervek szerint
zést, a Tanyai Tanács felállításával pedig épültek, mint azt az Ercsi melletti Sinate-
mintegy kétszázezer paraszti gazdaság és lep is mutatja (a képet közli: CSURGÓ
mintegy 8000 (ebből 3000 ötven főnél né- 2007: 113). A majorság jellegű telepek je-
pesebb) major megszüntetését kívánták rö- lentősen lelassították a közeli új falvak bel-
vid időn belül elérni, az állam maga erő- sőségeinek a fejlődését (D.98.1.).
teljes külterületi fejlesztésekbe fogott Az uradalmi épületek hosszúra nyúlt
(HAJDÚ 1992: 108, 103. ábra). A volt ma- ideiglenes felhasználása nem jelentette azok
jorságokban gépállomásokat hoztak létre, karbantartását, így amikor a hatvanas évek
kivéve ezzel a termelési eszközök tulajdon- második felében nagyobb lendületet vett a
jogát a parasztság kezéből (HONVÁRI 2003: mezőgazdaság gépesítése, az épületek je-
81, 104. ábra). A gép- és javítóműhelyek lentős részét elbontották. A bontások elle-
felvonulást biztosító feladatokat is elláttak nére a szocialista nagyüzem szerkezeti mo-
volna háborús konfliktus esetén. Az 1949- dellje még mindig a nagybirtok mintáit
es évtől kezdve az államilag támogatott fa- követte. Sipos Gyula szociográfus szerint
lusi lakásépítés legfontosabb célterülete már „az állami gazdaságok központi településeit
nem a falu, hanem a gépállomás volt (for- érezhetné az ember a régi uradalmi termelés
rás: ÉPÍTÉSÜGYI ÉRT. 1949).46 Ráadásul közvetlen folytatóinak”. (SIPOS 1977: 12)

104. Kisszállás fejlett uradalmi gazdasága helyén jelölték ki Magyarország első gépállomását. A munkások-
nak szánt lakóingatlanok nem annyira a népies modern, mint inkább a pusztai építészet világát idézik.
105. Kiskokasd puszta Mezőfalva mellett. Noha kétségtelen, hogy az ötvenes években
A régi uradalmi majorság lazán települt, még ez volt a helyzet, építészeti szempont-
fákkal körülölelt csoportja élesen elkülönül ból a hatvanas-hetvenes évek mélyreható
a modern mezőgazdasági üzemközpont változást hoztak. A modern majorok min-
sűrűn egymás mellé helyezett tömbjeitől.
denekelőtt zsúfoltabbak voltak a hagyo-
MÛHOLDKÉP: GOOGLE EARTH mányos pusztáknál (KOTSIS 1954: 252,
105. ábra).47 Ha nem is tekintjük az épü-
lettípusokban beállt változásokat, a beton
és vasbeton szerkezetek gyors terjedését,
már önmagában ez a tény is megnehezítette
az épített örökség fennmaradását. Nagy-
karácsonyban például kijelölték szövetke-
zeti belmajornak a falu melletti uradalmi is-
tállókat, ám az ezekhez szervesen
hozzátartozó további épületek, köztük a
magtár, már túlságosan messze álltak ah-
hoz, hogy az üzemközpont részét képez-
hessék. Ennek ellenére az új falvak közelé-
ben fekvő majorságok a legtöbbet voltak
képesek megőrizni arculatukból, mert a
belterület közelsége miatt nem volt mód

azok intenzív fejlesztésére, például új istál- jor eredeti funkcióját nagyrészt megőrizve
lók felépítésére. A határban fekvő majo- működne tovább, mint a mezőhegyesi lo-
rok, mint például Kiskarácsonypuszta, Bá- varda. Jellemző, hogy a jóval kisebb lép-
rányjárás, Bernátkút, Újgalambos annál tékű, de hasonlóan értékes, Mezőfalva
mélyrehatóbb átalakulásokon mentek ke- melletti Ménesmajort a műemlékké nyil-
resztül. Gyakran az egész épületállományt vánítás sem képes megóvni a pusztulástól
lecserélték, legfeljebb az intézői lakot hagy- (cikk: CSERI 2006). Az elmúlt évtizedeket
ták meg irodának. túlélő uradalmi épületekre ma újabb ve-
Végül nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy szély leselkedik, a bontott tégla divatja.
a nagybirtok öröksége a magyar műemlék- Gyakori látvány, hogy a majorságok he-
védelem egyik legelhanyagoltabb területe lyén tornyokba rakott téglákat kínálnak
(ROMÁN 2004: 75). Szántódpuszta a maga eladásra. A gazdasági épületeknél valami-
komplex rehabilitációjával mind a mai na- vel jobb helyzetben voltak, illetve vannak
pig Magyarország egyetlen, uradalmi idő- a kastélyok és a kúriák, ám ennek a kér-
ket idéző szabadtéri múzeuma (ÁGOST- désnek az áttekintése messzire vezetne, rá-
HÁZI–BOROSS 1985, lásd 30. ábra).48 Az is adásul sorsuk eléggé közismert (ROMÁN
kifejezetten ritka, hogy egy uradalmi ma- 2004: 57).
106. Hantos magtára, előtte

bontásból származó téglák.
A szövetkezetek 1990 utáni
széthullásával gazdátlanná lett
régi uradalmi épületek pusztu-
lása látványos méreteket öltött.
A folyamatot gyorsítja, hogy
az utóbbi időben divatba jött
a használt tégla falfelület, mint
a kortárs városi építészet egyik
esztétikai eszköze.

HÁZÉPÍTÉS
KEVÉS NAGYBÓL SOK KICSI
Az átépítések gépész szolgálati lakást alakítottak ki. A szol-
gálati lakásnál még az esztétikai kialakításra
A lakáskérdést az első időszakban a kény- is ügyeltek, és a korszakra jellemző romanti-
szermegoldások jellemezték. Új házak alig kus íves tornácot helyeztek el a bejárat elé.
épültek, leginkább a volt uradalmi épületek Ugyancsak beszédes példa Csökmő-Kó-
átalakításával kísérleteztek. Ez a gyakorlat róssziget volt kúriájának átépítése (108. ábra).
nem nevezhető újnak, hiszen a telepes fal- A kétmenetes, oszlopsorral ellátott klasszici-
vakban már a negyvenes évek első felében is záló épület a felújítás után még egy budapesti
általános volt (107. ábra). Újrónafőn pél- nagypolgári lakásnak is beillett volna. Volt
dául egy 41x10 méteres alapterületű volt külön ebédlő, gyerekszoba, vendég- és háló-
cselédlakban gépszínt, darálót, mázsát, egy szoba, valamint fürdő. A kert felőli homlok-
kisebb műhelyt, csendőrpihenőt, valamint zat elé félköríves reggeliző terasz került.
107. Átépített cselédlak Újrónafőn az 1940-es évek elején. A földosztás előtti telepes községek nem voltak
forradalmian nagybirtok ellenesek, így az uradalmi épületállomány racionális újrahasznosítása sem ütközött
ideológiai nehézségekbe.
LEVÉLTÁRI FORRÁS: Y.318.1. ALAPJÁN SAJÁT SZERKESZTÉS

108. Csőkmő-Kóróssziget telep

átépítési rajza telepfelügyelői
lakássá az 1940-es évek elején.
Az alaprajz a kor polgári igényeit
jeleníti meg, tehát az úri közép-
osztály életvilágát a paraszti te-
lepesekkel szemben.
LEVÉLTÁRI FORRÁS: Y.244.2 ALAPJÁN
SAJÁT SZERKESZTÉS
A nem túl tágas konyhát és a cselédszobát kü- polgárias elemet hozott az épületbe, ám ez a
lön térsorban helyezték el, hogy ne zavarja az polgárosodás az úr és a paraszt közötti távol-
épület reprezentatív jellegét. A telepfelügye- ság fenntartását szolgálta. Lényegében nem
lői munkára egyedül az épület egyik szár- történt más, mint hogy a feudális földbirto-
nyában elhelyezett iroda emlékeztet. Azon- kos, intéző, bérlő stb. helyére az állami tiszt-
ban még ide sem lehet közvetlenül az séget betöltő telepfelügyelő lépett.
udvarról benyitni, hanem az előtérben kell Ha a két épület után az 1945 utáni át-
várakozni. Az átalakítás kétségtelenül sok alakításokra vetünk egy pillantást, úgy rögtön
109. Gazdatiszti lakás megosz-

tása Nagyvenyimen (1945).
A gazdatisztek épületeit ideigle-
nes jelleggel szoba-konyha-
kamra beosztású gazdalakásokká
osztották fel.
114 HÁZÉPÍTÉS – KEVÉS NAGYBÓL SOK KICSI

110. Gazdatiszti lakás

megosztása Alsókisvenyi-
men. Az épületben egy
tantermes iskolát, valamint
két, előszobával ellátott ér-
telmiségi lakást alakítottak
ki. Az iskola-tanítólakás,
egészségház-nővérszálló,
templom-paplak vegyes
funkció kialakítására a né-
pies modern tervezési
gyakorlatában is tettek
kísérleteket.
feltűnik utóbbiak deklarált ideiglenessége. ábra). Miközben az úri rend lakásait felosz-
Mivel hosszútávon nem számoltak az ura- tották, a cselédlakokban éppen ellenkező elő-
dalmi épületállomány fennmaradásával, csak jelű változásokat sürgettek. A cselédnyomor
a lehető legegyszerűbb beavatkozásokra szo- szimbólumának számító közös konyhát igye-
rítkoztak. Ám ezekből is kitűnik a rendszer keztek megszüntetni, és minden családnak
alapvető célkitűzése: a demokratizálódás. A külön konyhát és kamrát biztosítani (E.8.1.,
kúriák és tiszti lakok esetében ügyeltek rá, 112. ábra). Azonban itt sem törekedtek tar-
hogy azok ne kerüljenek egyetlen magán- tós megoldásra. A bejáratokat nem helyezték
személy birtokába. A nyolc-tíz helyiséggel át, pedig elvileg lehetőség lett volna elfogad-
rendelkező épületekben kiszabott szoba- ható méretű előkerttel rendelkező lakóegy-
konyha-kamra lakásokban helyezték el a te- ségeket is létrehozni. Ehhez annyi kellett
lepfelügyelőt, a tanítót, sőt esetenként egy- volna csupán, hogy a lakások helyiségeit ne
egy új gazdát is (E.10.1. 109.; 110., 111. keresztbe, hanem hosszába fűzzék fel.

111. Gazdatiszti lakás megosztása Mélykúton.

Az ideiglenesség és átmenetiség beszédes példája,
hogy pl. a telepfelügyelő helyett még gazdatiszt
szerepel, illetve általában a tény, hogy a falu legjob-
ban kereső hivatalnok rétegét önálló ház helyett
kicsiny lakásokban tudták csak elhelyezni.
A falusiak építészete falusi társadalmi hierarchia közepét és csú-

csát képviselő rétegek orientációs mintáival
Noha az új községek legmeghatározóbb spe- is. Padányi Gulyás Jenő 1940-ben ugyan-
cifikuma a tervezett jelleg, hiányos lenne a csak elítélő hangon beszélt a „hengeres pin-
kép, ha nem vennénk figyelembe a korszak gálókról”, akik az építészek tervezte falusi
falusi építtetőinek, köztük az újgazdáknak a kislakásokat „telepingálják (…) darvakkal,
hivatalos elvárásoktól többé-kevésbé függet- flamingókkal, szőlőfürtökkel, rózsákkal,
len építészeti törekvéseit. Már csak azért is, ahelyett, hogy fehérre meszelnék.” (cikk:
mert a típustervek erőltetése az állam részé- KODOLÁNYI 1940: 25) Anélkül, hogy esz-
ről főként azzal volt magyarázható, hogy az tétikailag rehabilitálnánk a pingálók mun-
építész szakmai elitek nem nézték jó szemmel káját, meg kell jegyeznünk, nemcsak a rossz
a falvakban uralkodó divatokat. Az új köz- díszekkel, hanem általában a díszekkel volt
ségekben ezért kezdettől fogva szorgalmazták a probléma. Hiszen Padányi, aki maga is a
a típustervek alkalmazását, igaz, eleinte csak modern mozgalom gyermeke volt, min-
azért, mert a földhivatali dolgozók attól tar- dent feleslegesnek érzett az épületen, ami
tottak, máskülönben az újgazdák, egy kora- nem tartozott szervesen a funkcióhoz. A
beli hivatalnok szóhasználatát idézve, „vis- hasonlóan gondolkodó néprajzos Gunda
kókat” építenének maguknak (A.1.1., E.6.3., Béla egyenesen azt állította, hogy a népi
lásd 25. ábra, 73. ábra). építészetben a díszítmény eleve csak idegen
Az építészeknek azonban nemcsak a sze- hatású lehetett: „Az, amit ma annyira né-
gényparaszti szokásokkal volt bajuk, de a pinek hiszünk, csak felső máz a paraszti

112. Peszéradacs cselédházainak új meg-

osztása. Az ideiglenes jellegű átépítéseknél
a legfontosabb cél a közös konyha meg-
szüntetése volt. Máskülönben nem sokat
törődtek az épületben rejlő átépítési lehető-
ségekkel, mert már rövidtávon is bontással
számoltak.

építészetben, a kisnemesség, a polgárság la- szik. Mintha csak ugyanezt az épületet állí-
káskultúrájának a múlt század közepétől taná pellengérre évtizedekkel később Major
kezdődő utánzása.” (cikk: GUNDA 1937: Máté: „A kép valóban kastélyt ábrázol, mely-
102) Mint a modern mozgalom annyi más nek alapformája négyszögletű, de több ki- és
alapelve, a népi építészetről alkotott felfo- beugrás teszi «romantikussá», s egyik sarká-
gása is megfellebbezhetetlen dogmaként ból sem hiányzik a torony.” (cikk: MAJOR
rögzült az építész közbeszédben.49 1981: 196)
A modern építészek szemében a falusiak A huszadik század falusi építészetét
szépről alkotott elképzelése messze állt az mind a modern, mind a népies építészek el-
esztétikai kifinomultságtól. A pingálásokat ítélték, a kérdés csak az, honnan számítot-
talán még elviselték volna, reménykedve, ták a romlást. „A ház tájolása és belső el-
hogy a divat múltával visszatérnek a régi fe- rendezése, a házépítés történetének egész
hér falazatok. Az egyszerű nyeregtetőből ki- folyamán szerves egység volt. Ez az egység
ugró tornyocskák ellen azonban évtizede- azonban az utolsó fél évszázadban felbom-
ken át folyt a szellemi hadviselés (D.98.1., lott.” (TÓTH 1947: 7) Tóth szerint a „fel-
113. ábra). Rácz György új gazdáknak ké- bomlás” nem is a tornyokkal, de még csak
szült építési útmutatójában egy fényképet is nem is a díszítményekkel kezdődött, ha-
közöl (RÁCZ 1946: 9). Az épületnek – véli a nem általában a falukép urbanizálódásá-
szerző – már az alapformája is hibás, de iga- val. Szerinte ugyanis nincs helye falvaink-
zán csúffá a saroktornyok és az oromzat te- ban az „L” alaprajzú, két utcai szobás
113. A városi polgárság ízlését tükröző díszes villák megjelenését a falvakban és a kisvárosok falusias
utcáiban az építész szakma hangadó elitje egységesen elítélte. (Hajdúböszörmény)

114. Tóth Kálmán, a második

világháború utáni háztervezés
egyik vezető alakja nem csu-
pán a városi villát, de az utcára
beforduló, majd idővel sorhá-
zassá váló beépítést sem látta
szívesen a falvakban.
épületeknek, mert azok a paraszti életfor- tornácok a gyakoriak, másutt a faoszlop. A

mától idegenek (u. o. 17., 114. ábra). Kunságban a tornác két végét be szokták
Az új községekben folyó állami szerep- építeni egy-egy kamrával, jó az a szerszá-
vállalás elvi lehetőséget teremtett arra, hogy moknak. (…) Építsünk tehát a helyi szokás
a „rossz” tendenciákat ellenző építészek a szerint.” (TÓTH 1947: 25) A nagy kérdés
mindennapi építőgyakorlatba is átültet- persze az, hogy a falusi építtetők miért nem
hessék elveiket. Ez azonban valóban csak le- voltak maguk is tisztában a helyi szokások-
hetőség volt. Mert bár a szakmai elit egy- kal, és miért nem építkeztek eleve hagyo-
séges volt az egyszerű formák melletti mányos módon. Valószínűleg azért, mert
kiállásában, az építőmesterek, falusi építők ezek a hagyományos minták azt a paraszti
és az építész szakma kevésbé hangadó rétege létet szimbolizálták, amelytől kimondva,
semmi kivetnivalót nem talált a falu díszí- kimondatlanul, de szabadulni igyekeztek
tőkedvében. A Kál-Kápolna melletti Nagy- (lásd TÓTH 2010, VALUCH 2004).
úton olyan típusházakról maradtak fenn A falu persze nemcsak a tornáctól for-
kiviteli rajzok, amelyek teljes mértékben dult el, de általában a hosszúháztól is. A
megfeleltek a harmincas-negyvenes évek Győr melletti Ikrény új községben a volt
falusi szokásoknak. A szoba-konyha-kamra cselédek helyi pallérokat alkalmazva sá-
alaprajzot meghagyták, az oromzaton és a tortetős kockaházakat kezdtek építeni
tornácon díszeket helyeztek el. A kétszobás (BALASSA M. 2002: 168, 116. ábra). De
változat esetében az utca felől bővítették az még a mintafalunak szánt Besnyőről is
épületet, ahogyan az falun amúgy is szokás fennmaradtak építési engedélyek, ame-
volt. Az egyetlen furcsaság az, hogy a tor- lyek egyedi tervezésű, tehát nem típushá-
nác lerövidült, s így az csak a konyha előtti zas villák építéséről tanúskodnak, közvet-
részen futott végig (Y.262.1., 115. ábra). lenül a házhelyosztások utáni időkből
A tornác ilyen redukált használata annál (117. ábra). A telepítési hivatal engedé-
is inkább feltűnő, mert a népies-modern lyezte is az épületet azzal a kikötéssel, hogy
mozgalom a parasztház esszenciáját, táji ka- sátortető helyett utcával párhuzamos nye-
rakterét vélte benne felfedezni: „Pest me- regtetőt kapjon az épület, valamint a csí-
gyében a kerek oszlopokat szeretik legin- kozást elhagyva egyszínű maradjon az
kább, ahol sok a kő, kőből rakott íves egész homlokzat. Ám még ez a feljavított

115. Telepeseknek szánt háztervek

Kál-Kápolna Nagyútról a harmincas
évek végén. Az épületek még teljes
mértékben alkalmazkodtak a helyi
építőszokásokhoz, azoktól sem
alaprajzban, sem a díszítésekben
nem igen tértek el.
LEVÉLTÁRI FORRÁS: Y.262.1. ALAPJÁN A RAJZOKAT HORVÁTH

ORSOLYA KÉSZÍTETTE

116. Jellegzetes sátortetős kockaházak a háború utáni évtizedekből. A kockaház a polgári lakásideál falusi
megfelelője. A hátsó traktusra szerveződnek a kiszolgáló helyiségek, a kényelmes fürdő, a tágas előszoba,
míg az utcai oldalra egymásba nyíló „barokkos térfüzér” kerül. A polgári életmód egyéb kellékei, például
a kerti terasz azonban még hiányoznak.
KÉP FORRÁSA: TÖMÖRY 1979 : 77
változat is igencsak messze esik a Tóth ténak egyenesen a barokk palota jut eszébe,
Kálmán képviselte ideáltól. amelynek térfüzérét szintén egy szimmet-
Belépve a kockaházba válik igazán vilá- riatengelyre felfűzött ajtósor képezte (cikk:
gossá, miről is szól ez az épülettípus. MAJOR 1981: 197). A besnyői házban für-
Ugyanaz a polgári életideál köszön ugyanis dőszoba még nem épült, mint ahogy annak
vissza, amely nagyobb léptékekben ugyan, sem látták szükségét, hogy a kert felé pi-
de a kórósszigeti kúriánál is megfigyelhető henő teraszt toldjanak az épülethez. Ezek
volt. A kétmenetes épület egyik oldala a hiányából is látszik, hogy a korai kockaház
„kiszolgáló” helyiségeket, az előszobát, a elsősorban formai utánzása volt a polgári
konyhát és a kamrát foglalja magába, míg életideálnak, miközben a porta egészében
az utcai oldalon két, egymásból nyíló szoba paraszti maradt (lásd TÓTH Z. 1976, 118.,
található. Erről a megoldásról Major Má- 119. ábra).

117. R. J. és nejének épülő

háza Göböljáráson (Besnyőn)
1947-ben. A Szűcs István je-
gyezte házterv négyzetes alap-
rajzú városi épületet ábrázol.
A földművelésügyhöz rendelt
Országos Műszaki Hivatalnak
nem volt kifogása a népiesnek
nem nevezhető terv ellen. Mó-
dosította ugyanakkor a tetőfor-
mát, áthúzta a csíkozást, illetve
oldalhatárra helyeztette az
épületet.
LEVÉLTÁRI FORRÁS: Y.928.4. UTÁN ÚJRARAJZOLVA
Ez a kettős kötődés, amely életmódjá-

ban paraszti, orientációjában már inkább
városinak volt mondható, korábban a tisz-
taszoba kapcsán éreztette hatását a vidék
építészetében. A tisztaszoba jelenségével a
modern építészek nem tudtak mit kezdeni. 118. A kockaház és a régi hosszúház természetes
Racionális gondolkodásmódjuktól teljesen egybenövése. Az első házrész teljes egészében vá-
rosias, ám a ház élete jellemzően nem itt, hanem a
idegen volt, hogy a lakásban kihasználatla-
hátsó nyári konyhában zajlott.
nul maradt holt terek keletkezzenek. Ho-
lott – s erre éppen Veres Péter hívta fel a fi- KÉP FORRÁSA: TÖMÖRY 1979 : 79
gyelmet – a tisztaszoba a maga módján

racionális jelenség volt (cikk: VERES 1961:
209). Azt a célt szolgálta, hogy legyen a pa-
raszti háztartásnak olyan helyisége, amely
szó szerint tiszta maradhatott a házkörüli
munkával óhatatlanul együtt járó sártól és
piszoktól. Ha jobban belegondolunk, ha-
sonló dilemma ez, mint az elmaradottság
szinonimájaként kezelt udvari árnyékszék
kérdése. A maga logikáját követve ugyanis
jogos az igény, hogy ezt a funkciót ne a la-
kás belső terébe helyezzük el, ahol többek
között az evés is zajlik. A civilizációs ké-
nyelem és a paraszti racionalitás tehát nem
minden esetben egyezett.
A kockaház falun óriási változást ho-
zott, de csak külsőleg. Míg ugyanis a régi
parasztházban csak egy szobát nem hasz-
náltak, a negyvenes-hatvanas években gyak-

119. Kockaházak Kisszálláson.

Különösen az alföldi új közsé-
gekben dominálnak a kockahá-
zak. Itt ugyanis a földosztáshoz
kapcsolódó tanyaépítési hul-
lám miatt a zárt községek ki-
alakítása évtizedeket csúszott.
ran az egész házat lakatlanul hagyták, vagy hatósági ellenőrzések hiánya miatt
legfeljebb aludni jártak be. Az első kocka- (D.98.1.). Tóth János egy országos vizsgá-
házak valóságos „tisztaházak” lettek, ame- latra hivatkozva szomorúan nyugtázta,
lyek mellé nyári konyhát húztak föl, és on- hogy „a falukép züllik: kontárok építkez-
nan működtették a háztartást (TAMÁSKA nek. A megfelelő hatósági ellenőrzés hi-
2008: 105). A modern építészek által ter- ányzik.” (TÓTH 1961: 50) Aggasztó ten-
vezett parasztporták zömének is ez lett a denciaként értékelték, hogy a tornác szinte
sorsa. Már csak azért is, mert az 1945–49 teljesen megszűnt, az emberek nem törőd-
között született tervek egyáltalán nem szá- tek a helyes tájolással, a fehér meszelés rit-
moltak a kettős életmóddal, így a nyári kaságszámba ment, mindenki ott építkezett
konyhával sem. Ez pedig oda vezetett, hogy a telken belül, ahol kedve tartotta. A be-
a falusiak korrigálandó a hiányt toldások- számolóból kibontakozó kép szerint, a hu-
kal és hozzáépítésekkel kezdték kiegészí- szadik század második felében a falusiak
teni az eredeti beépítést (lásd 147. ábra). váltak a népi építészet, sőt általában a ren-
Mivel mind a nyári konyha, mind a dezett falukép legnagyobb ellenségeivé.
kockaház, különösen annak tornyos válto- A falukép széthullása pontosan tükrözte
zata ellentétes volt a szakmai ízléssel, az azt a változást és bizonytalanságot, ami a vi-
építészek szinte állandóan panaszkodtak a déket jellemezte (BALASSA M. 2002: 14).

A helyzet összevisszaságát mi sem jelzi job- mutattuk – távol állt a 20. század első felé-
ban, minthogy az ötvenes évek kollektivi- nek romantikus felfogásától. A népi építé-
zálásának idején az új községekben előírt tí- szetből átvett arányok és alapformák a mo-
pustervekben az önálló paraszti dern mozgalom alapelveinek vidéki
gazdálkodás igényei köszönnek vissza. Ha (magyar) környezetbe illesztését jelentet-
innen közelítünk a problémához, úgy azt ték. Ezért, hogy ezt az irányzatot a népies
kell mondanunk, hogy a falusiak sokkal törekvéseken belül elkülöníthessük, külön
reálisabban mérték fel a helyzetet és általá- névvel, a népies modernnel fogjuk illetni.
ban az egyéni termelés jövőjét, mint az épí- S míg a korai negyvenes évek ONCSA-
tési hatóságok. tervei még hangsúlyozottabban voltak né-
Kétségtelen, hogy a falvak népe, amint piesek, mint modernek (például napsugár-
mód volt rá, visszatért az egyéni gazdálko- díszes deszkaoromzat, tájjellegű tornácok),
dáshoz, illetve a hatvanas évektől a háztáji az évtized fordulójára a modern szellemi-
felé fordult. Ez a helyzet azonban átmenet ségű puritán anyagkezelés vált dominánssá.
volt csupán. A paraszti létben szocializáló- Az ötvenes évek végére a magyar falu népies
dott falusiak, más eszköz hiányában, pa- ízlésű megújhodásának eszméje lekerül a
raszti munkabírásukkal igyekeztek megte- napirendről, noha búvópatakszerűen to-
remteni a következő generáció anyagi vábbra is része marad a magyar építőmű-
boldogulását. Az utóparasztosodás azon- vészetnek (HADIK 1992: 31, PERÉNYI–
ban nem kívánt többgenerációs mintává FARAGÓ–MAJOR 1962: 181, 182).
lenni. Akkor érezték az emberek sikeresnek, A népies modern alapelveit Vörösmarty
ha az így termelt plusz jövedelemből a fel- Kálmán 1941-ben, az ONCSA-házakat
növekvő gyerekeiket a városi munkás, szak- méltatva a következőképpen határozta meg:
munkás pályákon tudták elindítani (MÁR- „Éppen úgy semmi hely itt a vasbetonszer-
KUS 1979: 254). A városhoz való kezetek adta formáknak, mint a lapos tető
szorosabb kötődés igénye az építkezésekben motívumának, vagy a többszínű vakolat sok-
is megmutatkozott. Nem véletlen, hogy a szor igen zagyva mondanivalóinak, de a
kockaház közvetlen mintáit az elővárosok szűrhímzés díszítő elemei, vagy a mézeska-
munkáskerületeiben lelhetjük fel (BA- lács-építészet sem teheti magyarrá és népiessé
LASSA M. 2002: 171). a homlokzatot.” (cikk: VÖRÖSMARTY 1941:
37) A helyfüggetlen modernitást és roman-
Népies modern tikus népiességet egyszerre elutasító, valójá-
ban persze mindkettőből merítő építészeti
Az új falvak építészete – az ötvenes évek vé- program a háború éveiben még nem volt
géig legalábbis – más utat járt be, mint az forradalmi, különösen nem nagybirtokelle-
imént vázolt vidéki urbanizáció. Az új köz- nes. A népies tervezés elsősorban nemzeti
ségekben az országos átlaghoz képest sok- kérdés volt, amely kifejezte a „szociális, kol-
kal erőteljesebben érvényesült az építészek lektív gondolatot”, és segítette a „születő új
tervező és ellenőrző szerepe. A feladat vo- Magyar Birodalmat” (u. o. 33, 38). Az ON-
lumene és egyidejűsége pedig lehetőséget CSA-telepítésekhez kapcsolódó nemzeti re-
adott arra, hogy az építészek településszintű torika miatt a baloldali építészek 1945 előtt
alternatívát mutassanak fel az elővárosokból hallani sem akartak a modern építészet és a
érkező hatások ellenében. népi hagyományok összekapcsolásáról. Ma-
Az új községeknek szánt tervek a negy- jor Máté a Tér és Formában leszögezte, hogy
venes évek népies irányvonalát vitték to- „egy körzővel-vonalzóval szerkesztett pa-
vább. Ez a népiesség – mint azt fentebb be- rasztház nem népi”, majd a fábiánsebestyéni

120. Vákár Tibor falusi házának homlokzati rajza,

amelyet az Újjáépítési Minisztérium pályázatára kül-
dött be. Az erdélyies épületet a zsűri bizonyára túl-
zottan romantikusnak ítélte, erre utal legalábbis,
hogy nem kapott díjat.
TERV: VÁKÁR
mintaházak kapcsán szorgalmazta, hogy ben a népi lakóház alapformájának átvétele

azok „csekélyke alaprajzi többlete” helyett, a az egyetlen reális út a magyar vidék előtt.
kortárs nemzetközi áramlatokból táplál- Egy másik írásban Borbíró Virgil világossá
kozva kellene megújítani a magyar vidéket teszi, hogy a modern építészek ellenszenve
(cikk: MAJOR 1943: 21). Ugyanitt Gra- a népies tervezéssel kapcsolatban szinte ki-
nasztói Rihmer Pál ötletekkel is szolgált egy zárólag annak nemzetiként való felhaszná-
amerikai sorházas farmtanya és a már emle- lása miatt következhetett be: „a szellemi
getett Le Corbusier-féle utópisztikus „village eltévelyedés szinte meglepő színbe hozza
coopératif ” modelljének bemutatásával azt a kísérletet, hogy (…) ismét a falusi
(cikk: GRANASZTÓI 1943 a, b, lásd 63. építészeti formák felé fordulunk, és a pa-
ábra). S hogy mennyire nem szakmai kér- raszti építőmódszereket akarjuk alkal-
désekről szólt a vita, mutatja, hogy az egy- mazni.” (cikk: BORBÍRÓ 1947: 138) Ez-
szerre baloldali és modern hívő Molnár Far- után kifejti, hogy a modern építészet és a
kas hirtelen politikai pálfordulása után, a népi gyakorlat tulajdonképpen egyazon
nemzeti tábor tagjaként egy dévaványai te- építőelvet jelent, hiszen mindkettő szerény,
lepes ház erejéig népies modorban alkotott szigorú és funkcionális.
(BEREY 1978: 445). Az 1945 utáni népies építészet melletti
Miután pedig az új rendszerben Major érvrendszernek az alappillére, hogy a pa-
Máté elsődleges véleményformáló szerepbe raszti építőhagyományra, mint a nemzet-
került,50 a faluépítés népies útját sem látta közi modern építészet történeti felmenőjére
annyira elvetendőnek, mint korábban. Az tekint: „Egyszerű alaprajzi tömegek, tago-
általa is szerkesztett Új Építészet 51 külön latlan tetőforma, egyensúly, de nem erő-
számban foglalkozott a vidék kérdésével szakolt szimmetria, árnyékhatás: eresz,
(1947/7). Ebben már csak egyetlen cikk mély tornác, keretezés nélküli ablaknyí-
erejéig éri kritika a népies típusterveket: lások stb.” (TÓTH K. 1947: 28) Mintha
„A gyakorlatban felmerülő megoldások ál- csak egy korabeli modern épület laudáció-
talában az eddigi tervek továbbcsiszolását ját olvasnánk. A már sokat idézett Rácz
jelentik, és szemmel láthatóan azt a hitet György mindenkinél direktebben muta-
keltik, hogy a parasztház (…) úgy a leg- tott rá a népies modern szellemi bázisára:
jobb, ahogy van.” (cikk: BENKHART 1947: „Vegye tudomásul mindenki: a magyar pa-
165) Benkhart cikkével kapcsolatban a rasztház alapformája, a hosszú, oszlopos
szerkesztők külön jegyzetben látták szük- tornácos elrendezés a legmodernebb egész
ségesnek megjegyezni, hogy adott helyzet- Európában.” (RÁCZ 1946: 10)

A modern és a népi egybemosása épp- elemek romantikája ellen. Janáky István

annyira volt a nemzeti gondolatot helyette- amúgy nagyra értékelt földműves háza kap-
sítő legitimációs eszköz, mint építészeti csán Kozma Lajos reményét fejezte ki, hogy
program. A tervpályázatokon ugyanis a jövőben eltűnnek majd mindazok a „ro-
rendre elbuktak azok az építészek, akik a mantikus apróságok”, mint például az ut-
régi módon kezelve a feladatot, nemcsak a cai tornácbejáró íves áthidalása vagy a zsa-
legegyszerűbb tömegformákra, de a díszí- lugáterek szív alakú kivágása, amelyek „a
tőmotívumokra is hangsúlyt fektettek. A népies stílus dekoratív felfogásából” ma-
folyóiratok nem is közölték ezeket a terve- radtak hátra (cikk: KOZMA 1947: 149, terv:
ket, így csak véletlenül maradt fenn Vákár JANÁKY 1947, 121. ábra). Ugyanitt Kozma
Tibor egy rajza, amely meredek, középütt arról elmélkedik, hogy az „új tárgyilagos-
hajlásszöget váltó erdélyies tetőzete miatt ság” éppen azok után az alapformák után
biztosan nem számíthatott a korabeli ítészek kutatott, amelyeket a régi falusi ház régóta
elismerésére (VÁKÁR 2008: 87, 120. ábra). ismert, mert „ha a régi falusi házról az
A népi építészet díszítőkedvének, illetve amúgy sem szervesen alkalmazott cifrasá-
romantikus értelmezésének a radikális el- gokat levesszük, amelyek – mint ismeretes
utasítása újdonságot jelentett a korábbi – az úri építkezés hatása alatt keletkeztek,
ONCSA-házakhoz képest, amelyek ki- megmarad a falusi ház dísztelen funkcio-
mérten bár, de felhasználták a helyi díszí- nális és szerkezeti formája.” (u. o. 142)
tőmotívumokat (tornác, tetőoromzat). A Innen már csak egy lépés, hogy megálla-
negyvenes évek második felében dogmati- pítsa: a magyarság eredendően „konst-
kus következetességgel harcoltak a díszítő- ruktív” szellemiségű (u. o. 143). Végül
121. Janáky István: telepes ház. A beépítés sajátossága a parasztudvartól elkülönülő kert, illetve az istállók
megközelítését szolgáló kocsi behajtó. A tornác íves lezárása, a zsalugátereken látható szívecskék némi
dekoratív romantikát visznek az összképbe.
TERV: JANÁKY

122. A Gádoros-csoport telepes ház terve. Az alapötlet a népi építészetből származik. Főként Békés megyé-
ben, például Tótkomlóson találni hasonló házakat, ahol az istálló felett terménytároló kamrákat alakítottak ki.
A terv lakóhelyiségei azonban sokkal differenciáltabbak, mint egy korabeli parasztházban.
TERV: GÁDOROS
Kozma kétszer tíz pontban összegzi a he- figyelemreméltó. A minisztérium két kép-
lyes tervezési alapelveket. A legfontosab- viselője mellett a népjóléti, a földművelé-
bak ezek közül, hogy az alaprajzban a tö- sügyi tárca, az országos építésügyi kor-
mör téglány az ideális, elengedhetetlen a mánybiztos, a Műegyetem, a MÉMOSZ
lakórészek és a konyha elkülönítése, töre- (Magyarországi Építőmunkások Országos
kedni kell a takarékosságra és a helyi anya- Szövetsége), a Budapesti Építőmesterek
gok felhasználására, valamint a helyes tá- Ipartestülete és a Parasztszövetség is dele-
jolásra (u. o. 145). gálhatott tagokat.
Kozma imént ismertetett írása, amely Ha figyelembe vesszük a pályázók nagy
egyébiránt az általa rendezett vándorkiállí- számát, úgy a kutatás során a szakmai fo-
tás anyagát mutatja be, a legrészletesebb és lyóiratokban, illetve a levéltári anyagokban
egyben leginformatívabb összefoglalója az található hatvan-hetven név csak a töredé-
1946–47 között zajló tervezési időszaknak. két jelenti a faluépítés ügyében megmoz-
Az építészek aktivitását magyarázza, hogy duló építészeknek és építőknek. Olyanok
előbb az OFT, majd rövid időre rá az Új- is aktívan bekapcsolódtak a tervezésbe,
jáépítési Minisztérium is kiírt egy-egy pá- akikről elsőként nem a falu juthatna
lyázatot (cikkek: HEGEDŰS 1947: 10, eszünkbe, mint például Farkasdi Zoltán,
PREISICH 1947: 11). Egyedül a minisztéri- Ivánka András vagy Zalaváry Lajos. Más-
umi kiírásra mintegy 450 pályamunka ér- részt fontos hangsúlyozni, hogy a háború
kezett (u. o.). Sajnos a pályamunkákat nem utáni vidéknek szánt tervek között a népies
sikerült megtalálni. A szakfolyóiratokban modern nem az egyetlen irányzat volt.52
megjelent győztes tervekhez képest a mi- Dominanciája azonban megkérdőjelezhe-
nisztérium iratanyagában alig találni plusz tetlen, ami abból is látszik, hogy az új köz-
információt (levéltári forrás: U.32.1.). A bí- ségek lakóházai nagyrészt ennek jegyében
rálóbizottság szakmai összetétele azonban születtek meg.

123. Rácz György növekvő falusi háza. A konyha hosszanti megosztása már az ONCSA-házak
tervezésénél megjelenik.
TERV: RÁCZ (A)
A népies modern nem csupán építé- csoport, valamint Rácz György terveiben
szeti, de társadalmi program is volt. Sajátos talált meg (cikk: HEGEDŰS 1947: 10,
történeti küldetéstudatára jellemző, hogy az 122. ábra).
Újjáépítési Minisztérium győztes pályáza- A magasra értékelt tervekben visszatérő
tainak bemutatásakor Hegedűs Béla – egy motívum a szoba-konyha-kamra soros el-
építésztől egyáltalán nem magától értetődő rendezés jelentős átszabása, amely ötlet
módon – a házak életmódra gyakorolt ha- ugyan már 1945 előtt is felmerült, de még
tásából indult ki. Szerinte éppúgy helyte- nem vált általánossá (123., 124. ábra, terv:
len, ha az építész a paraszti életformát a ko- RÁCZ A., PREISICH). A soros térfűzés hibája
rabeli nívóján akarja meghagyni, mint ha volt, hogy emiatt a konyha rossz megvilá-
saját polgári világát erőlteti a vidékre. Jó gítást kap, miközben a kamra egy esetleges
megoldásnak egyedül a középutat tartja, bővítés útjában áll. Megoldásként a kö-
amelyet főként Kotsis Endre, a Gádoros- zépső helyiséget nem haránt, hanem hosz-

124. Preisich Gábor és Gádoros Lajos: a falusi ház alapraji vizsgálata. A népies modern jóval többet akart,
mint visszahozni a régi falusi építőszokásokat. A vidéki lakóházépítés egészét revízió alá vette, így az évszá-
zadok alatt berögzült helyiségkapcsolatokat is.
TERV: PREISICH

125. Dávid Károly falusi háza. Ritkaság, hogy az építészek házain a tornác teljes hosszában végigfusson, mint
ahogyan a kő homlokzat is, amely itt az utca felé érdekes támfallal egészül ki. A teljes ház hosszában végigfutó
lakókonyha ötlete ugyanakkor olyannyira merész, hogy a gyakorlatba semmilyen formában sem került át.
TERV: DÁVID
szában választották el, aminek köszönhe- irányába. S hogy a hálóhelyiségeket minél

tően a konyha az eddigi ajtón túl egy abla- kényelmesebben lehessen elhelyezni, az
kot is nyert (RÁCZ 1946: 14, cikk: épület szélességét igyekeztek a lehető leg-
VÖRÖSMARTY 1941: 38). Külön nem em- jobban kihúzni. A méretbeli megkötések
lítették, holott előnyként jelentkezett az is, miatt (maximum 40–50 négyzetméteresek
hogy a kamra az északi falhoz került, tehát lehettek a lakások), hátul lecsíptek a házból,
a leghidegebb rész kifűtése vélt elhagyha- míg végül a legtöbb terven egy tömör, tég-
tóvá. Talán azért nem hangsúlyozták ezt a lány épület látható a hagyományos hosz-
nyereséget, mert a vizesblokknak is csak szanti alapforma helyett.
itt találtak helyet, ami pedig igényelt volna Érdekesen alakult a tornác sorsa is, amely
egy kis meleget. De nem csak a konyha és annak ellenére kezdett kikopni a ház mellől,
a kamra viszonyát fogalmazták át, hanem hogy funkcionális szerepét a modern építé-
az első szoba szerepét is. Mivel úgy vélték, szet sosem kérdőjelezte meg. A tornácot
a napfényessé tett konyha immár nappali ugyanis „tárgyilagos” szerkezeti-esztétikai
tartózkodásra alkalmas lakókonyhává vált, elemnek tekintették, amely az utcai front
az első helyiségből bátran leválasztható a zártságát az „udvar felé játékos derűvel oldja
háló, vagy legalább egy-egy hálókamra. fel” (VÖRÖSMARTY 1947: 179). A népies
Mindez komoly lépés volt a kétmenetesség modernben szokatlan „játékos derű” azért

volt megengedhető, mert a tornác nagyon is bírt. Az 1800-as évek közepén „a parasztság
szükséges részét képezte a falusi otthonnak: (…) a tornácban találta meg vágyainak, a
„munkahely (…), amit olyan szélesre kell birtokos nemesi életforma elérésének hatá-
tervezni, hogy arra idővel bővülhessen a sos kifejezését”. (BARABÁS–GILYÉN 2004:
ház”. (KOZMA 1947: 144) 126) A tornác tehát a maga korában ugyan-
Ennél a megállapításnál érdemes egy pil- olyan társadalmi funkciót töltött be, mint a
lanatra megállni, hiszen remekül illusztrálja 20. században az eklektikus, szecessziós
a népies modern gondolkodásmódját. A mintákkal feldíszített utcai homlokzat, a
tornácot, mint díszítőelemet azért nem tá- tisztaszoba vagy éppen a tornyocska. Hasz-
madták, mert például a vakolatdíszítéssel el- nálatukkal a paraszti építtető a korszerű-
lentétben praktikus megoldásnak tartották. ség, konkrétan a városi minták iránti elkö-
Azt azonban figyelmen kívül hagyták, hogy telezettségét fejezte ki (BALASSA M. 1989:
maga a tornác a hagyományos népi építé- 43, TAMÁSKA 2011: 116). A magyar építő-
szetben társadalmi státuszjelző szereppel is hagyományokban pusztán a „konstruktív
szellemet” kereső modern építészek az ilyes-
fajta, építészeti szempontból irracionális-
nak tűnő, de társadalmilag igen fontos
126. Zöldy Emil hatszemélyes falusi lakóháza. A ter- szempontokról nem akartak tudomást
vezett népi lakóház a hagyományos portával szem- venni.
ben, amely inkább hosszában, vagy „L” alakban bő- Az már a tervezés következő lépcsőfoka
vült, sokkal tömörebb helyiségszervezésben volt, hogy a „tornácot, mint munkahelyet”,
gondolkodott. Ennek eredménye a tornác részbeni
amely „a bővülés” potenciális tartaléka volt,
vagy teljes beépítése, ami végül négyzetes alapraj-
hoz vezetett.
nem futtatták végig a ház teljes hosszán, ha-
nem a belső tér növelése érdekében az utca
TERV: ZÖLDY
felőli részen eleve beépítették. Ez alól a ten-
dencia alól kivételt jelent ugyan a „roman-
tikus apróságoktól” sem mentes Janáky Ist-
ván-féle ház, illetve Dávid Károly kőháza,
ám ezek nem tartoztak a népies modern fő
sodorirányába (125. ábra, lásd: 121. ábra).
A tornác bekebelezésére egyébiránt már az
ONCSA-házaknál is akadt példa (terv: AN-
TAL, lásd 43. ábra), de általános gyakorlattá
csak a második világháború után vált. Si-
ettette a folyamatot, hogy az új országos
építési szabályzat minimum három lakó-
helyiséget írt elő, amit a szűk alaprajzi ke-
resztmetszetek mellett nem is igen lehetett
volna másképpen teljesíteni (cikk: VÖRÖS-
MARTY 1947, terv: HEGEDŰS, NÉMETH,
PREISICH–GÁDOROS, RÁCZ (B), ZÖLDY,
126., 127. ábra).
A népies modernet a népi tradíció nem
feszélyezte. Magabiztosan szabták át a pa-
raszti térszervezés szoba-konyha-kamra hár-
masságát, új helyiségeket és funkciókat kre-

áltak. Egy magasabb civilizációs szintet kí- illetően kételyek is megfogalmazódtak.

vántak a falunak biztosítani, városias tere- Eszerint a földművesek amúgy is sokat van-
ket, ahol „nemenként elkülönített háló, nak kint a szabadban, így a szobában nem
mosdófülke, tágasabb, konyhával egybe- igénylik annyira a fényt, mint a városi
épült nappali” állt rendelkezésre (TÓTH munkásság (RÁCZ 1946: 37). Voltak aztán
1947: 23). Voltak azonban, akik még to- egészen nehezen megindokolható ötletek is.
vább mentek, és a parasztház burkába ké- Így például kérdéses, hogy szokatlanságán
nyelmes városi lakást álmodtak, előszobá- túl miért kerülhetett a legjobb tervek so-
val, reggeliző terasszal (terv: IVÁNKA, rába egy olyan elképzelés, amely a soros
SCHÄFFER, 128., 129. ábra). Szintén a mo- elrendezést teljesen feladva keresztben vágta
dern építészet által képviselt városi nap- át az épületet. Emiatt ugyanis a hálószobák
fényideált szolgálták a széles, nagy abla- ablakai a szomszéd telekre nyíltak, miköz-
kok. A jó benapozású lakás szükségességét ben az udvar felé hosszan elnyúló „csőnap-
127. Hegedűs Béla falusi lakóháza. Az alapforma

négyzetes, de a lakókonyha toldaléka nem foglalja el
a tornác teljes szélességét, így némileg oldottabb
a tömeghatás. Úgyszintén figyelemre
méltó a tetősík megtörése az
udvar felé, amely a népi
lakóházak hozzátoldott
tornácaira emlékeztet.
TERV: HEGEDÛS

128. Ivánka András telepes háza. A reggeliző terasz bizonyára kedvelt tartózkodási helye lett volna egy városi
nyaralóvendégnek, mint ahogyan a konyhából kis ablakon át kiszolgált ebédlő is inkább városi, mint vidéki
életmódot feltételez.
TERV: IVÁNKA
pali” keletkezett (terv: DÁVID, lásd 125. laki a melléképületeket keresztben, netán az
ábra). Feltehetően nem is ezért, hanem szi- eredeti épülettől elválasztva tervezte meg
gorú külső tömegkezeléséért nyerte el a bí- (terv: HEGEDŰS, JANÁKY, lásd 121., 127.
rálók tetszését. ábra). Általában a lakás és a melléképületek
Ha egymás mellé tesszük a különféle közé helyezték el a kocsiszínt, azzal a meg-
alaprajzi elrendezésekkel operáló házakat, fontolással, hogy ott idővel egy újabb szoba
azt tapasztaljuk, hogy a külső tömegkikép- épülhet majd. A mindent egy tető alá elve
zés szinte mindegyiknél ugyanazt a klasszi- miatt ugyancsak tekintélyes tömbméretek
kus falusi házformát célozza meg: a fekte- keletkeztek, amelyek voltaképpen a „sáv-
tett hasábra boruló egyszerű nyeregtetőt, házak” ideálját valósították meg falun, per-
jobbára felfalazott, ritka esetben deszkával sze kisebb léptékben és lapos tető nélkül.
borított vértelekkel. Az épület alaptömegét Az ONCSA-házak tájjelleget kiemelő kü-
igyekeztek az istállók felé is továbbvinni, és lönböző tetőformái teljesen eltűntek, a tor-
semmilyen módon sem megtörni. A népi nác dísztelen oszlopsorrá egyszerűsödött,
építészetben sok helyütt általános gyakor- hogy minél kevésbé törje meg a szögletes
lat helyett, miszerint az istállók, ólak, fé- geometriai alapformát. A két világháború
szerek felé lépcsőzetesen visszalép a tetőge- közötti időkre oly jellemző hangsúlyos kő-
rinc, a lakóháztól a disznóólig egységes lábazatokat, amelyek a bejárat körül a térd-
fedélszéket képzeltek el (130., 131. ábra). falak magasságáig is felérhettek, mint ro-
Kifejezetten ritkaságnak számított, ha va- mantikus elemet fokozatosan elhagyták

129. Schäffer Ferenc: földműves ház. A tornác a hagyományos parasztházban éppannyira volt rangjelző, mint
közlekedő és pihenőtér, ezért azt az utca felől indították. Itt azonban a jó benapozás érdekében a konyha abla-
kát nem árnyékolja semmi. Hátul ellenben esőtől védett átjárót találunk az istállók felé, ami a népi építészet-
ben, ha nem is ismeretlen, de nem mondható általánosnak.
TERV: SCHÄFFER
(kivéve: terv: ZÖLDY, lásd 126. ábra). Hom- anyaghasználatát is. A legalább 80 centi-
lokzati díszítésként csak a padlásszellőzők méter mély alapozást éppúgy evidensnek
és a zsalugáterek jöhettek szóba. A zsalugá- tekintették, mint a padlószigetelést, amely
terek gyakori alkalmazása annál meglepőbb, révén megszüntethető volt a földpadló
mert a mintának tartott magyar népi építé- rossz gyakorlata (RÁCZ 1946: 36). A vá-
szetben nem számított gyakori elemnek. Fel- lyog feljavításaként felmerült a cementtel
tehető, hogy a modern bűvöletében dol- megerősített „vertföld beton” ötlete is
gozó építészek fantáziáját az a lehetőség (cikk: P ERCZEL 1947: 157). Különös
ragadta meg, hogy az ablakok az egymással hangsúlyt fektettek a fafelhasználás mini-
összeérő nyitott zsaluszárnyakkal „sávab- malizálására. Szabványosították a fedél-
lakra” emlékeztető motívumot rajzoltak a székeket, sőt még előre gyártott vasbeton
homlokzatra (terv: IVÁNKA, GÁBOR, lásd szarufákkal is kísérleteztek (cikk: BOR-
128., 131. ábra).53 BÍRÓ 1947: 140). A racionális anyagfel-
A népies modern nemcsak a paraszt- használás, a szabványosítás és típusterve-
ház térrendszerét és esztétikai hatását kí- zés a korszak egészét áthatotta (S AÁD
vánta megreformálni, de szerkezetét és 1985: 258).

130. A népies modern viszonylag egységes épületkiképzésben gondolkodott, a hosszúkás alaptömbre boruló
nyeregtetőben. Az olyan, a népi építészetben általános megoldás, mikor is a sorosan kapcsolódó melléképü-
letek tetőgerince lépcsőzetesen visszalép, egyáltalán nem bukkan fel a tervekben.
Az 1949-es fordulat kihatott a falvak ban azonban már általános a sátortető, il-
építésügyére is, bár az átmenet lassúbb volt, letve az új formák iránti vágy (133., 134.
mint a politikai életben (HADIK 1987: 30). ábra).
Jellemző momentuma a szemléletváltás- A kockaházak alaprajzát eredendően a
nak, hogy a frissen felállított Tanyai Ta- vidéki értelmiség számára tervezték, de a
nácsnak készített jelentésében Perczel Ká- mezőgazdasági munkássá lett falusiak kö-
roly emeletes házakból álló kolhozfalvak rében lett igazán népszerű (terv: RÁCZ (D)
építését szorgalmazta (HAJDÚ 1990: 108). 135. ábra). Benne találkozott a hatalom
Szintén beszédes, hogy az 1949-es típusterv parasztellenessége és a parasztok körében
katalógusban már sok a négyzetes alaprajz. régóta meglévő városi orientáció igénye. A
A kérdés ezek után csak az volt, meddig ra- kockaházak gyors terjedésével54 szemben a
gaszkodnak a tervezők, illetve építtetők a népies modern csak szigetszerű pontokat
nyeregtetőhöz. Turányi László 1952-es szö- tudott meghódítani, mint például a már
vetkezeti munkáslakása például majdnem emlegetett gépállomásokat, Hortobágyot
tökéletes négyzet alaprajzú, de még meg- vagy Új-Mohácsot, amelyet 1956-ban az
tartja a nyeregtetőt, sőt egy lopott tornácot, árvíz után teljesen újjá kellett építeni (for-
valamint egy romantikus esőbeállót is hoz- rás: VÍG: 1956, lásd 97. ábra, 136. ábra). A
zátold az épülethez (terv: TURÁNYI, 132. szigetszerű pontokhoz tartoztak az 1945
ábra). Az 1959-es falusi kislakástípusok- után létesített telepes községek is.

131. Gábor László és Lévay Andor földműves háza. A mindent egyetlen tető alá hozó megoldások végered-
ményben hosszúkás vidéki sávházakat eredményeztek. A szinte egymásba érő, sávablak hatást keltő zsalugá-
terek további lehetőséget teremtettek a modern építészet formanyelvének vidékre csempészésében.
TERV: GÁBOR—LÉVAY
132. Turányi László termelőszövetkezeti lakóház

terve 1952-ből. Az alaprajz a népi építészettől telje-
sen idegen, főként, ami a hálókat felfűző folyosót il-
leti. A nyeregtető azonban még a régi falut idézi,
az esőbeálló timpanonja pedig a korszak szocreál
építészetének jellemző gesztusa, noha például
a Göcsejben ennek a formának is megvan
a maga népi előképe.
TERV: TURÁNYI

sához két terv közül lehetett választani

(mindkettő tornác nélküli volt) attól füg-
gően, hogy ki mekkora házat akart. Má-
tyásdombon az egyes típus egyszobás, alap-
területe kb. 6,5x9 méter. A kettes valamivel
szélesebb, így a 8 méteres homlokzat mö-
gött két utcai szoba is elfért. Ez a tornác
nélküli, viszonylag széles oromzatú épület-
típus más helyszíneken is elég gyakori,56
így joggal tekinthetjük az új községek leg-
jellegzetesebb házformájának. Ugyancsak
jellegzetesek az épületek nyílászárói (140.
ábra). A tipizálás érdekében minden ab-
lakméretet 48x48 centiméteres szemekből
állítottak össze. A kétablakos házak 2x3
szemes álló ablakot kaptak, az egyablakosok
133. Hervai Hugó bővíthető lakóépülete. Az 1950-es négyzeteset 3x3 szemmel (ezeket lehetett
évek második felében a népies modern már nem do- később a legkönnyebben kicserélni háro-
mináns a vidéki lakóháztervezésben. mosztatú típusablakra). Az ablakszemek
TERV: HERVAI méretéhez azonban nem csak a magánhá-
zaknál, de a középületeknél is ragaszkodtak
(141. ábra). A háború utáni faluépítésnek ezt
a karakteres vonását azonban lassanként el-
tünteti az idő, pontosabban a modern hő-
A telepes ház szigetelő ablakok divatja (142., 143. ábra).
Az építési munkálatokban nagy szerep
Az előző fejezetben bemutatott, 1946– jutott az újgazdák munkájának, amelyért
1947-es pályázatok győztes házterveihez ké- „cserébe” a maguk ízlését is belecsempész-
pest a telepes házak köre jóval szűkebb volt. ték a típustervekbe. Ha az eredeti építke-
Az új falvak ügyét kezdettől fogva áthatotta zésnél erre nem is mindig nyílt alkalmuk,
a típustervezés gondolata, ami miatt nem a későbbiekben maguk dönthettek a hom-
volt szükség túl sok egyéni tervezőre.55 lokzatok módosításáról, sőt az alapforma
A tervekhez a kiviteli és engedélyezési do- bővítéséről is (144., 145., 146. ábra). Két-
kumentumokon túl távlati rajzok is készül- fajta bővítési modellt különböztethetünk
tek, hogy az építtetők könnyebben tudjanak meg. Jellemző előfordulásuk szerint az egyi-
választani (cikk: VÖRÖSMARTY 1947: 227, ket mátyásdombinak, a másikat nagykará-
137. ábra). A felajánlott épületek, akárcsak csonyinak fogjuk hívni (147. ábra).
a pályázaton győztes telepes házak, három la- A mátyásdombi modell a telepes ház és
kószobásak voltak (terv: BRÓZ, GÁBOR, NÉ- a mellé felhúzott nyári konyha összenövé-
METH, 138., 139. ábra). Az utcai helyiséget sét jelenti. A nyári konyhát az eredeti épü-
a népies modern építészet szellemében há- let bejáratával szemben, attól öt-hat mé-
lóhelyiségekre osztották fel, a lakókonyhát terre helyezték el. Később a nagy ház
pedig a második, a tornácról nyíló helyi- bejárata előtti esővédő helyébe zárt veran-
ségben alakították ki. dát emeltek. Ily módon a két épület között
A megkérdezett idős falusiak úgy emlé- csupán néhány méternyi szabad hely ma-
keznek, hogy az OTP-kölcsönök folyósítá- radt. Végül a későparaszti nyári konyha és

134. Falusi boltos háza, Salamon István építészhallgató terve. Miközben a negyvenes évek a népies modern
virágkora, az új nemzedék már más formák után kutatott.
TERV: SALAMON

135. Rácz György városi lakó-

háza. Ugyanazok az építészek,
akik vidékre népies terveket
szántak, a városokban előszo-
bás, verandás lakásokat tervez-
tek, amelyek akár szabadon,
akár ikresítve is állhattak.
TERV: RÁCZ (D)
a városiasodó lakás megtestesítette élet- A nagykarácsonyi modellben nem a

módminták közeledtével a két épületet egy nyári konyha, hanem a tornác építésével
fűtetlen folyosóval kötötték össze (148. kezdődött a bővítés (150. ábra). A toldott
ábra). Az egymást követő toldások ugyan- tornácot egy féltetővel a ház teljes udvari
csak különös házformát eredményeztek, oldalán végigvezették. A későbbi fejlődés
ami meglehetősen messze került a típus- során a lakótér már a tornác rovására kez-
tervek zárt, fegyelmezett hatásától. A má- dett terjeszkedni (151. ábra). A régi pa-
tyásdombi bővülési modell újabb változata raszti mintáknak megfelelően előbb az ut-
az, amikor a nyári konyhát elbontják, és a cai szobát megkettőzték, majd újabb
verandát újabb szobává bővítik. Ezáltal egy divatokat követve a hátsó tornácot veran-
fordított „L” alaprajz jön létre (149. ábra). dává, illetve előszobává fejlesztették.
136. Regula Ede családi háza.

Az ötvenes évek második felé-
ben másodvonalba kényszerült
népiesség egyre inkább jel-
zésszerűvé vált, és csupán a
házak léptékében és a nyereg-
tetőben mutatkozott meg.
TERV: REGULA

137. Az új falvakban leggyakrabban használt népies modern épülettípusokhoz mellékelt tetszetős

látványrajzok célja a falusi építők meggyőzése volt.
TERV: RÁCZ (B), KISMARTY L. , FARKASDI-KISMARTY L .

138. Bróz Béla telepes ház tervei, melyeket a földhivatalnak készített. Az alaprajzban az istálló bővíthetősége
is fontos szempont volt, noha a Besnyőn megépült első portákat leszámítva az istállók építéséhez nem járt ál-
lami segítség.
TERV: BRÓZ.
139. Gábor László és Németh Pál telepes házai a Közmunkaügyi Minisztérium által felkínált típusházsorozat-
ból. Differenciált belső térelrendezés, négyzetes alaprajz, lakókonyha, beépített tornác: a népies külső mo-
dern lakásformát takar.
TERV: GÁBOR, NÉMETH

140. Az ablakok, ajtók tervezésénél fontos volt

a standardizálás. Az ablakszemek méretének
egységesítésére különösen sok gondot fordítottak
(noha a végleges megoldás az itt bemutatottól
eltérő, négyzetes ablakszem lett).
KÉP FORRÁSA: RÁCZ 1946: 38.
Az így kialakuló alaprajz erősen hasonlít a A tisztviselô falu

kockaházéra, amit a házak utcai frontjának
kialakításával is igyekeztek hangsúlyozni Az új falvak értelmiségi lakóházainál a fő
(152. ábra). törekvés az volt, hogy a korábbi gyakorlat-
A toldások révén feloldódó szigorú tömeg- tal ellentétben a tanítók, jegyzők és egyéb
formán túl a felületkezelés az, ami a leginkább értelmiségiek lakásai csak csekély mérték-
megváltoztatta a telepes ház eredeti hatását. A ben térjenek el a földművesek otthonaitól.
fehér színt felváltották a színes vakolatok, a Ez nem csak társadalompolitikai cél, de
szemes ablakokat a háromosztatúak, a zsalu- esztétikai értékrend is volt, mivel „a tiszt-
táblákat a lehúzható redőnyök. Egy olyan, viselő lakóháza a múltban különleges, vil-
végtelenül leegyszerűsített hatásokban gon- laszerű felépítése” miatt nem illeszkedett
dolkodó épülettípus esetében, mint amilyen a megfelelően a faluképbe (TÓTH 1947: 25).
telepes ház volt, ezek a beavatkozások mélyen Az 1949-es Építésügyi Értesítőben pedig
belenyúltak az esztétikai rendbe. ezt olvashatjuk: „az értelmiségi lakóházakat
141. Nagylók iskoláján még

láthatók az eredeti, közel
négyzetes ablakszemek. Ma-
napság az új hőszigetelési
technológiák rohamosan szo-
rítják ki az épületek ezen ka-
rakterelemét.

142. Eredeti ablakait

megőrző telepes ház.
(Mátyásdomb)
143. A nyitott zsalugáter

nemcsak sávablakra emlékez-
tető modern motívum, hanem
derűs, az épület mérnöki
szigorúságát oldó elem is.
(Nagylók)
144. Ritka, hogy

egy típusházon semmi
változást ne lehessen regiszt-
rálni. Ennél az épületnél
megmaradtak a zsalugáterek
és a fehér színezés is.
(Mátyásdomb)

145. A nagybirtok helyén

létesített új községekben csak
kivételes esetben épültek az
ONCSA-időkre emlékeztető
tornácos típusházak.
(Nagykarácsony)
146. Tömegformáját őrző

telepes ház Mátyásdomról.
A sarokkváderezés a falusiak
díszítőkedvét jelzi.
és a gazdasági munkáslakásokat – aszerint is, de a helyiségek jellege lehetővé tette a

tipizáltuk, hogy ne ugorjanak ki túlságosan polgári életvitelt. Tóth Kálmán az értelmi-
a falu jövő képéből” (forrás: ÉPÍTÉSÜGYI ségi lakóházakhoz is parasztos oromzatot
ÉRTESÍTŐ 1949). A feladat nem volt egy- képzelt el, de már a beépítésre sajátos ja-
szerű, hiszen az értelmiség döntően a vá- vaslata volt (153. ábra). Az értelmiségi la-
rosokhoz kötődött, az ottani lakásmintákat kóházat a telekhatártól néhány méterrel
szokta meg, amit nem szívesen cserélt fel a beljebb helyezte el, így a hátsó oldalán egy
paraszti igényekhez szabott falusi kislakás- gazdasági kiszolgáló részt lehetett volna
okra. Az értelmiségi lakások legfontosabb kialakítani: kocsibeállóval, kerékpártáro-
alaprajzi többlete az előszoba, a tágasabb lóval, fészerrel és természetesen külön be-
fürdőszoba és a kert felé néző reggeliző te- járattal a lakás felé. A napi jövés-menés-
rasz voltak. Természetesen hiányzott a há- től megkímélt déli oldalra szélvédett,
ború előtti tisztviselő házakhoz járó cse- napsütötte díszkertet álmodott, amelyet a
lédszoba, ám máskülönben, ha szűkösen tanító a verandán pihenve szemlélhetett.

147. A típusházak bővítési

sémái. A felső kettő esetében
(mátyásdombi modell) az
utcakép csak kismértékben
változik. Az alsó kettőnél
(nagykarácsonyi modell)
azonban akár kockaházra
emlékeztető homlokzat
is létrejöhet.
1 = tornác,
2 = nyári konyha,
3 = plusz szoba,
4 = fedett átjáró,
5 = beépített vagy
üvegezett tornác
148. Telepes ház, nyári

konyha, illetve a kettőt
összekötő fedett, de fűtetlen
folyosó. (Mátyásdomb)
A kiszolgáló és a reprezentatív, a pihenő- és nak.57 Mint ahogyan az is, hogy az értel-

lakóterek elválasztása jellegzetes polgári miségieknek szánt „típusterv ne legyen al-
igény. A gazdasági térként is funkcionáló kalmas arra, hogy a faluban (a múltban di-
parasztporta logikája egészen más, ott nincs vatos) társadalmi gócokat alakítsanak
szükség elkülönült pihenőhelyekre vagy köréje” (forrás: ÉPÍTÉSÜGYI ÉRTESÍTŐ
szalonszerű társalkodó terekre. A jó gazda 1949). Más kérdés, hogy Tóth Kálmánnal
ugyanis akkor tudja megbecsültségét a kül- ellentétben a falusiaknak szánt típustervek
világ szemében fenntartani, ha udvarán a fő irányát az ikerházak jelentették. Az iker-
szorgalmas és állandó munka kellékeit lát- ház lényegében a falu méretére szabott sor-
tatja: a szerszámokat, a nyitott istállót, az ház, amely mindössze két elemből áll. Nagy
összegyűjtött terményeket. előnye a családi házzal szemben a gazdasá-
A gazdaporta és a falusi értelmiségi lakás gosabb telekhasználat, a közművek és a
közötti különbségtétel fontos alappillére fűtés kisebb fajlagos költsége. A sorház,
volt a negyvenes évek tervezési gyakorlatá- ikerház, noha hosszanti téglány formája

van, nem tekinthető a cselédház leszárma- hetett a kert felé tenni, ekkor az utca felé
zottjának. Gyökerei egyértelműen város- négy ablak nézett, másrészt előre (terv:
iak, a gyárak munkástelepei felé mutatnak. CSERI, ZILAHY–MOLNÁR, 155., 156. ábra).
Az értelmiségieknek szánt szolgálati lakások Utóbbi azonban nem volt túl népszerű, fő-
végeredményben két kockaház egymás leg vidéken nem, ahol a tanító rendszerint
mellé helyezését feltételezték (lásd 135. maga is kertet művelt, tehát a reggeliző te-
ábra). Újdonságot jelentett a helyiségeket rasznak tervezett verandát tornácként hasz-
felfűző folyosó, a kamrában elhelyezett nálta (157. ábra).
padlásfeljáró,58 a káddal ellátott fürdőszoba, Megjegyzendő egyébiránt, hogy az iker-
a verandára nyíló fényes nappali (terv: NÉ- házak alkalmazása az új községekben nem
METH–SZILÁGYI, 154. ábra). Utcaképi volt új gondolat, és már a háború előtt is kí-
szempontból a variációs lehetőségek nem sérleteztek ilyen formákkal (158. ábra).
voltak túl nagyok. Egyrészt a verandákat le- Meghonosodni azonban sosem tudott, fő-
149. A konyha elé toldott

szoba, amely az udvarképet
igen, de a ház utcai homlok-
zatát nem változtatja meg.
(Mátyásdomb)
150. Egyszobás telepes

ház bővítése féltetővel
fedett tornáccal.
(Nagykarácsony)

ként az értelmiség körében nem. Az ikerház jelentős. Itt érlelődtek ki ugyanis azok az ál-
lakás presztízse nem mérhető össze a saját talános alaprajzi elrendezések, amelyek már
családi házéval. Mivel pedig a tanárok, jegy- nem a paraszti tér megreformálását tekin-
zők, orvosok mindenkor a falu felső rétegét tették feladatuknak, hanem a városi lakás
képezték, ha tartósan meg kívántak tele- vidékre helyezését. Az ikerházakat ketté-
pedni, a szolgálati otthonukat családi házra vágva lényegében a kockaházak alaprajzi
cserélték fel. Az ikerházak tehát érdekes, de rendszerének első variánsait kapjuk meg.
nehezen hasznosítható elemei az új közsé- Az épületrészek önálló családi házzá ala-
geknek. Van rá példa, hogy a két lakást kulása persze nemcsak a tervezés fázisában
egybenyitva önállósították az épületet, de történhetett meg, de a kivitelezés során is.
arra is, hogy az önkormányzat szociális bér- Ha nem is általános, de van rá példa,
lakásként hasznosította azt. Az ikerházak hogy az ikerháznak csak az egyik felét
szerepe inkább a tervezés folyamatában volt építették meg.
151. Telepes ház bővítése

féltetővel fedett üvegezett
verandával. (Nagykarácsony)
152. Telepes ház bővítése

az utcai szoba megkettőzésé-
vel, mikor is mind az utcai
homlokzat, mind a tetőforma
radikálisan átalakul.
(Nagykarácsony)

153. Tóth Kálmán elképzelése a vidéki értelmiségi lakásról. Fenn az eredeti földmunkás telek, lenn az értel-
miségi otthon. A főbb hangsúlyok mindkét esetben ugyanazok, ám az értelmiségi teleknél nincs gazdasági
udvar, ellenben van egy szerviz út. Más a helyiségek szerepe is: a földműves házban fontosabb a konyha, a
rövid tornác pedig munkahely. Az értelmiségi otthon fő helyisége a nappali, amely a kertre néz, illetve a reg-
geliző terasz, amely a hátsó ajtó révén mentesül a mindennapi jövés-menéstől.
TERV: TÓTH
154. Iker- és sorházak alaprajza az ötvenes évek fordulóján. Az ikerházak újdonsága a helyiségeket felfűző
hosszanti előszoba, esetleg folyosó volt, amely aztán az egyéni lakásépítésben is megjelent.
TERV: NÉMETH — SZILÁGYI

155. Falusi értelmiségieknek szánt sorházak. Ez az építésmód, noha költséghatékony

volt, nem volt igazán népszerű. Pedig az új községekben akár a cselédházak átépíté-
sének is mintája lehetett volna.
TERV: ZILAHI — MOLNÁR, CSERI
A tisztviselői lakáskérdés további meg- amelyhez jegyzői lakást illesztett (terv:

oldási lehetőségét kínálta a vegyes funkci- KOVÁCS, 161. ábra). Mindkét esetben kü-
ójú, közösségi és magánterekkel is bíró lön gondot fordítottak a magánélet elkü-
épülettípus. A két funkció összekapcsolása lönítésére. A lakások ablakai ugyanis nem
egyben lehetőséget teremtett a tömegfor- az udvarra, hanem kifelé néztek. Más kér-
mák változatosabb kapcsolódására. Vidos dés, hogy ettől még nem oldódott meg az
Zoltán egészségházánál a fő épület hátsó alapvető probléma, a lakások kertkapcso-
traktusához merőlegesen hozzátoldott, lata. Noha a munkahelyhez toldott szol-
alacsonyabb épületszárnyban kapott he- gálati lakás tetszetős épületformát hozott
lyet az ápolói lakás (terv: VIDOS, 159., létre, kint az életben ugyanazokat a szoci-
160. ábra). Ily módon az épület előtti tér ológiai problémákat vetette fel, mint az
is meghittebbé, udvarszerzőbbé vált. ikerlakás: éppen a legtehetősebb falusi csa-
Ugyancsak „L” alakú térfalak jöttek létre ládoktól követelte meg, hogy önálló ház
a Kovács Ferenc tervezte községházánál, helyett lakásban éljenek.

156. Vasúti személyzetnek szánt ikerházak Lökösházán az 1950-es évek legelejéről.
157. Tanítói ikerlakás Hantoson és Nagylókon. Az iskolaépítkezésekhez kapcsolódóan felépült tanítói lakások
vonzereje manapság nem túl erős, hiszen a falusi lét két alapvető előnyét, az önálló házat és a tágas kertet is
nélkülözi.

158. Tanítói ikerlakás terve Csökmő-Kórósszigeten

(1939). Az épület még a romantikus vidéki tervezés
eszköztárát mutatja. A kémény hangsúlyos kieme-
lése, a kiugró tornáctető, amelyet apró oszlopocskák
tartanak, valamint a füstlyukas lezárás, mind a meg-
hitt vidéki romantikát szolgálja.
LEVÉLTÁRI FORRÁS: Y.245.1 ALAPJÁN RAJZOLTA HORVÁTH ORSOLYA
A vidéki modern (középületek) A templom kezelésének a kérdése az

egyik legfontosabb különbség a harmadik-
A népies modern számára a középületek je- utas és a szocialista falutervezés között. Az
lentették azt a terepet, ahol leginkább el- új községek kiválasztásánál eleve fontos
szakadhatott a falusi mintától, és ahová a szempont volt, hogy van-e ott az uradalmi
legkönnyebben átültethette a kortárs mo- időkből visszamaradt egyházi épület. El-
dern építészet formáit. Ennek oka egyszerű, lentétben a nagybirtok egyéb emlékeivel,
hiszen a népi építészet csak a paraszti léthez beleértve a kiskastélyokat és a kúriákat is, a
kötődő épülettípusokhoz kínált mintákat. templomok és kápolnák bontását szigo-
A falusi iskolák, templomok hagyományo- rúan tiltották. Nyilvánvaló, hogy az első
san a közösség keretein kívül élő, szakkép- időkben még elevenen élt a Horthy-időszak
zett mesterek, illetve építészek munkáját tervezési gyakorlata, amely faluközpont
dicsérik.59 Az 1945 utáni faluépítészetben alatt egyértelműen templomot értett, kie-
ráadásul egy sor olyan épülettípus jelent gészülve egy-egy iskolával, jegyzői lakással
meg, amely korábban nem, vagy legalábbis és csendőrpihenővel. A második világhá-
nem ilyen hangsúlyosan létezett, mint pél- ború éveiben felépülő Várbalog egész szer-
dául a kultúrház vagy az egészségház. Noha kezete a templom főbejáratára fut ki. Maga
az 1945–49 közötti tervezési időszakra ez az épület dísztelen, erőt sugárzó megjele-
még nem áll, de az ötvenes évektől ezekkel nésével, történeti utalásaival (román abla-
az épületekkel kívánták kiváltani a temp- kok, csúcsíves árkádsor) a német „Heima-
lom dominálta hagyományos faluképet. tarchitektur” modorát idézi. Ugyancsak ez

159. Vidos Zoltán falusi egészségháza. Az épület alaptömbje egy megna-

gyobbított parasztház, amelynek a „melléképülete” az ápolói lakás. Meg-
jelenik a modern építészetre olyannyira jellemző széles üvegfelület,
amelynek hatását a benti virágok ugyancsak kellemessé teszik. A látvány-
terv egyébiránt ott is üvegfelületet jelöl (ápolói lakás szobáján), ahol
az alaprajzban nincs.
TERV: VIDOS
a stílus köszön vissza, de erőteljesebb mo- azonban erőteljesebben emlékeztet Kós

dern formavilággal Vaits Sándor 1945 Károly szellemiségére, semmint a népies
utáni tervén (terv: VAITS, 162. ábra). A to- modernre.60
rony még a régi, történeti hagyományokból A negyvenes évek fordulója, illetve a
táplálkozó, vaskos neoromán kiképzést ka- szocializmus négy évtizede nem kedvezett
pott. A hajó ellenben inkább iskolára em- a templomépítkezéseknek. Ezzel ellentét-
lékeztet, éppen csak az ablakok kisebbek. ben a többi közösségi épületet, főként az is-
Végül ehhez az ellentétekkel teli szakrális kolákat és a községházákat, tanácsházákat
térkompozícióhoz szerényen, de egyér- igyekeztek a lehető legrövidebb időn belül
telműen csatlakozik a paplak. Sajnos egyéb tető alá hozni.
templomtervet nem közöltek a folyóiratok, A népies modern a középületek kap-
csupán Rácz György könyvében találha- csán már közvetlenül a háború után meg-
tunk egy templombelsőt, ami inkább csak haladta önmagát. A középületek esetében
ötlet, mint kidolgozott terv (RÁCZ 1947: nem kötötték örökölt formák és térhasz-
61, 163. ábra). Lényege, hogy a belső tér nálati minták az építészek kezét. Szabadon
monumentalitását nem a nagy méretek tervezhettek, és ez a szabadság egyet jelen-
adják, hanem az alacsony tartófalak és a tett a modern alapelvek és részletmegoldá-
magas tető kontrasztja. Ez a megoldás sok alkalmazásával. A háború előtti, ro-

160. Egybeépült orvosi lakás

és rendelő az 1960-as évek-
ből. Az épület a maga zárt tö-
megformájával, falból kivágott
esőbeállójával jellemző példája
a népiből vidékiessé váló
modern tervezési gyakorlatnak.
(Nagykarácsony)
mantikus elemekkel gazdag népiesség itt vidéki modern tervezési gyakorlata a hat-
adta át a helyét a leghamarabb a puritán, vanas évekre elérte a családi házakat is (lásd
modern ízlésvilágnak (164. ábra). Ezért 136. ábra). A népies, a népies modern és a
célszerűbb, ha a középületek kapcsán in- vidéki modern lényegében egyazon folya-
kább nyeregtetős vagy vidéki modernről mat eltérő állomásait jelzi: az első a har-
beszélünk, semmint népies modernről. A mincas-negyvenes évek programját, a má-
161. Kovács Ferenc falusi községháza.

Az uradalmi építészet „L” alakú belső
udvarképzése köszön vissza a terven. A
jegyzői lakás kényelmes, polgári otthon,
külön nyíló szobákkal. A forma- és felü-
letkezelés szigorúan puritán. Az előcsar-
nok oszlopsorát például a „kivágott” fal-
felületekkel sikerült kiváltani.
TERV: KOVÁCS

162. Vaits Sándor falusi

templom és paplak.
Az 1940-es évek faluterve-
zésében a templom még
központi épület volt, amely
minden középület közül
a leginkább magán
hordozta a történeti
építészet stílusjegyeit.
TERV: VAITS
sodik közvetlenül a háború utáni korszakot, dául timpanont, oszlopsort), a középülettől

míg a harmadik a szövetkezeti falu hivata- elvárható monumentalitást egyedül az épü-
los stílusát. lettömb léptéknövekedésével tudták elérni.
Az 1946–47-es pályázatokon nyertes Ezzel akarva-akaratlan az uradalmi építészet
középületek mindegyike ugyanazt a tö- világát éltették tovább (166. ábra). Noha a
meghatást célozza meg a maga elnyújtott korabeli szakírók sosem említették, mai
hasábformájával, visszafogott meredekségű szemmel annál feltűnőbb a vidéki modern
nyeregtetőjével (165. ábra). Kozma Lajos és az uradalmi épületek léptékbeli és formai
szerint „az épületeknek «egyféle» szellemben hasonlósága. A nagykarácsonyi szolgálta-
fogant formai megoldása (…) az egymáshoz tóház elnyújtott tömbje 1945 előtt is épül-
kapcsolódás problémáját is rendkívüli mér- hetett volna, de ugyancsak az uradalmi
tékben megkönnyíti.” (cikk: KOZMA 1947: mintázatokat juttatják eszünkbe az „L”
148) Ez természetesen igaz, de másfelől ne- alakban befordított iskolaépületek, sőt még
hézségeket is okozott. Azzal ugyanis, hogy a kultúrházak is (167., 168. ábra, lásd még
kerülték a reprezentációs kellékeket (pél- 74., 75. ábra).
163. Templombelső teré-

nek ötletrajza Rácz György-
től. Az íves, befelé széle-
sedő ablaknyílások olyan
történeti orientációt feltéte-
leznek, amely a negyvenes
évek végétől fokozatosan
kiszorul a népiből egyre in-
kább vidékivé váló középü-
let tervezésből.
RÁCZ 1946: 61

164. Iskola terve Csökmő-Kórósszigeten (1939). A

népies modern tervekkel ellentétben itt még tudato-
san és bátran használták a monumentalitás hagyo-
mányos eszközét, a timpanont.
LEVÉLTÁRI FORRÁS: Y.245.1. ALAPJÁN RAJZOLTA HORVÁTH ORSOLYA
165. Tárnok Vilmos falusi kultúrháza. Az egymásra merőleges épületrészeket egyetlen

tetőgerinccel sikerült lefedni. A kis bevilágító ablakok a korszak kedvelt építészeti elemei.
TERV: TÁRNOK

166. Üzlet és italbolt

a faluépítés első hullámából.
Az épület tetőformája, a fő-
homlokzati ablaknyílások,
a két kereskedelmi egység
egymás mellé helyezése még
a hagyományos tervezés sajá-
tossága. A nagy falfelületet
megtörő kisablakok sora azon-
ban már a népies, illetve még
inkább a vidéki modern hatá-
sát mutatja. (Mátyásdomb)
167. Payr Egon falusi iskolája. Azzal, hogy

a népies-vidékies modern építészet ragasz-
kodott az épületek zárt tömegformájához, a
monumentalitást egyedül a méretek növe-
lésével tudta elérni. Mindennek az eredmé-
nye az uradalmi építészethez közelítő han-
gulat.
TERV: PAYR

168. A lökösházi iskolának az uradalmi építészet léptékét idéző épülettömbje az 1950-es évek elejéről.
169. Kultúrház Hantoson. A kései vidékies modern épület hatását az uradalmi időket idéző park emeli ki.
Az épület fontos elemét, a külső és belső tér áthallását biztosító üvegportált elfüggönyözték.

170. Kultúrház Nagylókon. Az épület arányai még az uradalmi építészettel rokoníthatók, de az ablakformák, az
üvegportál és az előtető félreismerhetetlen modern stílusjegyek.
171. Rácz György: szövetkezeti bolt. A terv az oszlopsor révén timpanonná kiképzett oromzattal
a vidéki klasszicizmust élteti tovább, miközben az egymásba fonódó üvegportálokkal teljesen
új falfelület kezelést alkalmaz.
TERV: RÁCZ (C)

172. Községháza tervek az 1950-es évek fordulóján. Jó megvilágítású, tágas előcsarnok, tanácsterem, tárgya-
lóasztalok és kiszolgáló pultok. A helyiségek elrendezése és a berendezések egy tekintélytisztelő (például
asztalfő), de demokratikus társadalom ideálját tükrözik. Mindez 1950-ben inkább utópia volt, semmit realitás.
TERV: RÁCZ (E)
Megint csak a régi világ településformá- meg (169. ábra). Természetesen azzal a nem
ját éltették tovább az épületek elhelyezésé- lényegtelen különbséggel, hogy az új köz-
vel. A kastélyparkok, fasorok és szélvédő ségekben a kastély helyett az iskola, az is-
ligetek zöld textúrájába burkolózó major- tállók és cselédlakok helyett pedig a kul-
sági épületcsoportok voltaképpen a mo- túrház és a községháza úszó épülettömbje
dern településrendezés alapelveit előlegezték bontakozott ki a park lombjai mögül.

173. Jánossy György: falusi kultúrház (modell 1951). A timpanon a szocreál rövid időszaka alatt
létjogosultságot nyert a helyi tervezésben.
TERV: JÁNOSSY
174. Zalaváry Lajos építészhallgató falusi kultúrháza. A fiataloknál erőteljes volt az igény, hogy elszakadjanak
a hagyományos vidéki hangulattól, és ha visszafogott módon is (például eltolt szimmetriatengely, vízszintes osz-
tású ablakok), de új formákkal kísérletezzenek.
TERV: ZALAVÁRY

175. Weisz Oszkár építészhallgató falusi egészségháza. Itt a népiesség csupán tervezési elv, amely az egy-
szerűségben fejeződik ki. A tető hajlásszöge, az oszlopsor megformálása és a homlokzat a régi falusi formák-
tól független utat vetít előre.
TERV: WEISZ

176. Kisszállás iskolájának menzája az egykori kastélykertben. A tető hangsúlyozottan népies, igaz, nem a
negyvenes évek második felének divatja szerint. A felületkezelés azonban félreismerhetetlenül modern.
Ráadásul az általános pénzhiány miatt ábra). A padlótól a plafonig futó széles

zöld központja zömmel csak azoknak a üvegportálokkal és ajtókkal télikertnek is
falvaknak lett, ahol a kastélypark megma- alkalmas belső tereket hoztak létre a „sivár,
radt, mint például Hantoson vagy Kis- piszkos, füstös” hivatalok helyett (RÁCZ
szálláson. 1947: 58).
A vidéki modern mindamellett, hogy A bejárat kérdése persze másfajta, az
tömb- és térhatásában a régi időkre emlé- épületek reprezentativitásával, közérthető-
keztetett, felületkezelésében valóban új- ségével kapcsolatos problémákat is felvetett.
szerűnek bizonyult. Egyrészt szigorúan ke- Az uradalmi falvak népe számára évszáza-
rülte a vakolatarchitektúrát, másrészt, és dokon át a kúria, illetve a kastély jelen-
ez még lényegesebb, az üvegfelületek al- tette a reprezentatív építészet csúcsát. A
kalmazásával sajátosan új építészetet te- történeti építészet formanyelvében a bejá-
remtett (170., 171. ábra, terv: RÁCZ C). Az ratra szerveződött rá az egész épület. Ki-
ablakok olyan sűrűn követték egymást, váltképpen áll ez a kúriaépítészetben any-
hogy néha szó szerint összeértek, amivel nyira kedvelt timpanonos portikuszra. A
nem mellesleg a lakóházaknál már emlege- modern építészet ezzel szemben általában
tett sávablak hatást tudtak elérni (lásd 161. tagadta a „küszöb” jelentőségét, és igyeke-
ábra). Nagy hangsúlyt fektettek továbbá a zett a kint és bent közötti átmenetet el-
belépők és a folyosók megvilágítására, a mosni (MIKLÓSSY 1994: 1159). A vidéki
kinti és a benti tér (jellegzetes modern gon- modernben is szembeötlő ez a törekvés,
dolat) vizuális összekapcsolására (lásd 159. noha közel sem olyan mértékben, hogy a

bejárat teljesen eltűnjön, és „nyilakkal kell- ára szabott tervezési elvek és a valóság kö-
jen jelölni” azt (u. o.). Az viszont tény, zötti mély szakadék mutatkozik meg, hi-
hogy a hagyományos, főbejáratra szervezett szen a kiépülő diktatúra sok mindent igé-
középületekkel szemben az új építészet va- nyelt, csak tanácstermi vitákat nem. Az új
lami másra törekedett. A nyeregtetőt nem községek sajátos építészettörténeti parado-
szívesen törte meg, nemhogy egy hozzátol- xonját mutatja, hogy demokratikus célokat
dott timpanon, de még egy kisebb előtető kiszolgáló középületek születtek a legke-
kedvéért sem. Ehelyett inkább a falsíkot ményebb diktatúra idején. Ugyanaz az el-
léptette vissza (terv: KOVÁCS, RÁCZ (C), VI- lentmondás ismétlődik meg itt, amit már
DOS, lásd 159., 161. ábra). A falsíkból visz- az egyéni építkezéseknél is megfigyelhet-
szalépő esőbeállóknál a koszorúgerenda alá- tünk, mikor is a szövetkezetbe kényszerített
támasztása miatt szükséges oszlopok embereknek kisbirtokosok számára készült
ugyanakkor lehetőséget teremtettek a „kü- típusterveket kínáltak.
szöb” szerény mértékű kiemelésére. Sőt, ha A vidéki modern 1949 után két irány-
a bejáratot az épület oromzati tengelyébe ban fejlődött tovább. Egyrészt az ötvenes
helyezték, akár a jól ismert oszlopsoros tim- évek elején viszonylag könnyen alkalmaz-
panonforma is visszaállítható volt (terv: kodott az ötvenes évek szocreál elvárásai-
RÁCZ (C), lásd 171). hoz. Jánossy György 1951-es kultúrháza
Érdemes egy pillantást vetni a középü- például már nem szerénykedik a timpa-
letek belső térrendezésére is, főként a ta- nonnal, hanem merészen kilépteti az épü-
nácstermekre (terv: RÁCZ (E) 172. ábra). let tömbjéből, igaz, nem a középtengelyben
Itt megint csak az 1945 utáni demokráci- (terv: JÁNOSSY, 173. ábra). A történeti ele-
177. Szövetkezeti bolt Hortobágyon. A népiességet sem tagadó vidékies modern a hatvanas-hetvenes évek-
ben újra divatba jött, mint regionális irányzat. Az üvegportál korszerűséget sugall, szintúgy az elcsúsztatott
tetőforma, miközben az épület egésze félreérthetetlenül utal a hortobágyi állattartó épületek tömegkezelésére.

mekkel operáló szocreál azonban sokkal vekednek, vagy akár a teljes falat is elborít-
inkább szólt a hatalom igényeinek, mint- ják. Weisz falusi egészségházát ráadásul
sem a szakmai közönségnek. A vidéki mo- olyan, közvetlenül a fedélszéket alátámasztó
dern útja nem erre, hanem a hagyományos karcsú oszlopsor díszíti, amely már sem-
formák leváltása felé vezetett. Jellemző, milyen utalást nem hordoz a falusi torná-
hogy az új generációt képviselő építész- cokra. A tervek hangvétele világosan mu-
hallgatók tervein a népies párhuzamok leg- tatja, hogy a vidéki modern és a népi
feljebb a szerkesztés egyszerűségében lel- építészet között a szellemi kapcsolat egyre
hetők fel (tervek: SALAMON, ZALAVÁRY, inkább elhalványult. A kitapintható ízlés-
WEISZ, 174., 175. ábra, lásd még 134. változás természetesen nem jelenti azt, hogy
ábra). Terveiken a nyeregtető hajlásszöge a regionális formák iránt érzékeny vidékies
egyre alacsonyabbá válik, a gerinc elkerül a modern egyszer és mindenkorra megszűnt
szimmetriatengelyből, az ablakok kirakat- volna, mint építészeti ideál és tervezési gya-
szekrény méretű hatalmas üvegtáblákká nö- korlat (176., 177. ábra).

AZ ÚJ KÖZSÉGEK ARCULATA
Az új községek népies, majd egyre inkább vi- vatok rakódtak rá az új községek alapköve-
dékies modernitása olyan állomás volt a ha- ire, ami önmagában is heterogén faluképet
zai építészettörténetben, amely megpróbálta eredményezett. Ehhez járult, hogy a hetve-
összhangba hozni a hagyományos tömeg- nes évek településfejlesztési koncepciója az új
formálást a korszerűség kívánalmaival. Az községek jelentős részét mellékfaluként ke-
irányzat azonban még a telepes falvak több- zelte, ami a központi beruházások szinte tel-
ségében sem tudott összefüggő építészeti al- jes leállásával járt együtt. Ugyanennek a dön-
kotásokat létrehozni, aminek persze nem a tésnek a közvetett következménye, hogy az
tervezés kvalitása volt a legfőbb oka. A nagy- uradalmi épületekben 1945 után ideiglene-
birtok helyén létesített új községek kijelölé- sen elhelyezett iskolák, óvodák, tanácsi hi-
sére egy olyan történeti pillanatban került vatalok stb. immár végérvényesen a helyü-
sor, amikor előbb a háború utáni nyomor, kön maradtak.
majd az ötvenes évek vidékellenes politikája Mindezen körülményeket figyelembe
lelassított minden építési beruházást, bele- véve az új községek arculatának leírásakor
értve a magánerős családi házakét is. Ebből legalább három, de esetenként akár ennél is
következően az új községek ügye nem volt több építészeti réteg viszonyát kell megér-
olyan gyors és látványos akció, mint azt az tenünk. Időben legalul helyezkedik el az
OFT remélte. Az évtizedeken át folyó épít- uradalmi múlt a maga kisszámú, de relik-
kezések miatt újabb és újabb építészeti di- tum jellege okán igen fontos objektumával,
178. Az új községekben járva az uradalmi falu öröksége minduntalan felbukkan, ami sajátos együtthatásokat
eredményez. A nagykarácsonyi magtár, amely egykor szabad térség közepén állt, ma kis házak mögül kiemel-
kedve, tényleges méreteinél is nagyobbnak tűnik.

179. Az új községek arculatán az elmúlt évtizedek átépítései is sokat változtattak. A kép jobb harmadában
látható az ötvenes években épült szövetkezeti bolt, amely elnyújtott formájával és kiugró tetőszerkezetével
eredeti formavilágát őrzi. (Nagykarácsony)
valamint szerkezeti örökségével (178. ábra, ki, a hozzátoldott féltetővel ellátott válto-
lásd még 99., 100., 106. ábra). Gyakori zattól, az utcával párhuzamos gerincű,
eset, hogy az uradalom falvasítása már a majd a sátortetős házakon át a nyolcvanas
szőlőhegyek kiépülésével, majd az 1920 években épített típusházakig. Az összképet
utáni földreformmal kezdetét vette, aminek tovább tarkítják az egyelőre még szórvá-
eredményeképpen egy vékony paraszti-népi nyos, de annál feltűnőbb, lepényszerű, úgy-
építészeti réteg is jelen lehet. A második nevezett amerikai házak.
emeleten az 1945 utáni építési korszak he- A mintafalunak szánt Besnyő karaktere is
lyezkedik el, a maga népies, illetve vidékies vegyes képet mutat (lásd 71., 75. ábra). Az
modern megoldásaival. Végül az építmé- első házak felépítése után OTP-kölcsönök
nyek számát tekintve a legjelentősebbnek az formájában folytatódott a munka. Az elhú-
1960 utáni időszak mondható, amelyen zódó egyéni kivitelezés igen sok kiskaput
belül az érett Kádár-korszak kockaházai, hagyott. Számtalan szövetkezeti tag a ko-
illetve ikerházai és munkástelepei, a több- rábbi paraszti mintákat követve építkezett,
generációs családi házak vagy a rendszer- így akárcsak Nagykarácsonyban, itt is épí-
váltás utáni új divatok további rétegeket ké- tettek hajlított házakat az ötvenes-hatvanas
pezhetnek. években. Később Budapest közelsége a szu-
Nagykarácsonyban például alig találni burbán kertvárosi házformák gyors terjedé-
olyan utcarészletet, ahol a népies modern séhez járult hozzá. Az egymást érő, egymás-
településképe érvényesülne (179. ábra).61 sal nem kommunikáló építési divatok végül
Ennek oka, hogy a toldások révén igen a történeti falvakban is gyakori illeszkedési
sokféle házvégződés és tetőforma alakult problémák sokaságához vezettek.
166 AZ ÚJ KÖZSÉGEK ARCULATA

180. Nagyvenyim új községnek a hozzácsatolt szőlőhegy révén komoly paraszti magja volt. Talán ennek,
illetve az itt kialakult építőszokásoknak tudható be, hogy az új gazdák jelentős része a korábbi népi építészet
formáit éltette, illetve fejlesztette tovább a felkínált típusházak helyett.
Fokozottan áll mindez Nagyvenyimre. utakat jártak be az új községek, miként ala-

Utóbbi község karakterében a telepes múlt kult az egyes esetekben a három építészeti
alig érvényesül. Gyakoriak voltak a kilen- réteg, az uradalmi múlt, a negyvenes évek
gések mind időben visszafelé a paraszti vi- népies modernje és az azt követő moderni-
lágba, mind az új idők felé, a szocialista fej- zálódás viszonya.
lődés irányába. A szőlőhegyi lakosok nem
szívesen építkeztek az új községben, akik vi- Mátyásdomb62
szont mégis, azok inkább a paraszti hagyo-
mányokhoz nyúltak vissza (180. ábra). Az Az összes új község közül a legforradalmibb
ötvenes években aztán hirtelen váltás kez- arculattal Mátyásdomb rendelkezik, amely
dődött a kockaházak irányába. Végül a ki- Besnyőt megelőzve az ötvenes évek kései né-
lencvenes évekig sem egységes faluképre az pies modernjének a mintafalujává vált. Szer-
elmúlt két évtized rátelepítette a maga szu- kezetét nem befolyásolta az uradalmi örök-
burbán lakásmintáit, ami együtt járt a te- ség, mivel nem a majorságra, hanem mellé
lepülésszövet besűrűsödésével, a beépített és telepítették (182. ábra). A hatvanas években
zöldterületek arányának drasztikus válto- a kastély melletti területen épült fel a modern
zásával (47. ábra). szövetkezeti majorság, amely a volt uradalom
Az imént említett példák korántsem te- néhány melléképületét is használatba vette. A
kinthetők kivételnek. A következőkben kilencvenes évek végétől azonban az ura-
egy-egy kiemelt település karakterelemzése dalmi épületek állaga folyamatosan romlik,
segítségével kívánjuk érzékeltetni, milyen amely alól a műemlékileg különösen értékes
egyéni történeti adottságokból táplálkozó Lonkai-kastély sem kivétel (183. ábra).

181. Mátyásdomb építészeti rétegei. A település ideális új község. Az uradalmi épületek a falu szélén, térben
elkülönülve helyezkednek el. Az utcakiosztás 1945 utáni, csakúgy az épületállomány. Periféria helyzete miatt
1970 után fejlődése megakadt. Komoly változást hozott az elmúlt évtizedben kiépülő, főként németek lakta
nyaraló negyed, ám a falumag népies modern karakterét ez sem írta felül.

182. A majorságot a termelőszövetkezet vette át, aminek köszönhetően az épületek egy része ma is megvan.
1990 óta az állagromlás feltartóztathatatlannak tűnik.
183. Mátyásdomb elődje, Fekete-puszta, amely a kapitalizálódó nagybirtok jellegzetes példája.

Erre utal kései, barokkosan historizáló kastélya is, amelyet a bérlő Lonkai Ármin építtetett a századfordulón.
Az épület 2013-ban vevőre vár.

184. Újabb családi ház Mátyásdombról. A falu új parcelláin manapság főként németek építkeznek. A lakóépü-
letek főbb tömegformájukban illeszkednek a korábbi telepes faluhoz, noha az előtetők, garázsok, kerti tera-
szok révén félreismerhetetlenül új világot jeleznek.
185. A polgármesteri hivatal a népies modern jellegzetes épülete. Az esőbeállót visszaléptették, hogy ne
kelljen megbontani az épület tömbjét, a folyosót pedig embermagasságú üvegfelülettel látták el a jó megvilá-
gítás érdekében.

A majorsággal ellentétben a telepes falu modern szellemében fogant iskola és az in-

átellenes részén fekvő telekcsoport éppen az kább már az ötvenes évek szocreálját idéző
elmúlt évtizedben értékelődött fel. Főként polgármesteri hivatal dominálja (185.
külföldi tulajdonosok építkeztek itt, többé- ábra). A két fő épülettömb mellett kaptak
kevésbé igazodva a helyi építőtradíciókhoz helyet a kisebb közösségi létesítmények, a
(184. ábra). Ezalatt azt kell érteni, hogy az posta, a bolt, a háborús emlékmű, a műve-
új épületek nem ütnek el a telepes házak tö- lődési ház, valamint a tanítói ikerlakás.
mör téglány alaprajzától és nyeregtetős Temploma mind a mai napig nincs a falu-
alapformájától. Az új falurész létét a Bala- nak, csupán egy kis haranglába. A park-
ton közelségének, illetve az ehhez képest szerűen kiképzett központban felfűzött
igen alacsony telekáraknak köszönheti. A középületek a negyvenes évek falutervezé-
külföldiek első hullámát azonban nem kö- sének egyértelmű hagyatékai. Természete-
vették újabb vásárlók, így a kimért telkeken sen részleteiben sokat változott a kép. Az
meglehetősen szellősen állnak a házak, az utóbbi évek falu-rehabilitációja során az
egész telep befejezetlenséget sugall. eredeti nyílászárókat lecserélték, a hom-
Az 1945 előtti majorság és az 1990 lokzati színezést aktualizálták, sőt, helyen-
utáni nyaralók között fekszik maga a tele- ként díszítményeket is felhelyeztek.
pes község, szigorú mértani utcakiosztással. A főutca másik felén találhatók az úgy-
Az egész település nem túl nagy, kétszer nevezett iparos telkek, ám erre az elneve-
négy utca, középen egy felvonulásszerű zésre már csak az idősek emlékeznek. Va-
központi tengellyel. A tengelyt a népies lójában az itteni lakótelkek formája és
186. Népies modern lakóházakból álló utcakép. A népi építészetben is fontos látványbeli ritmika a mérnöki
tervezés és precizitás következtében meglehetősen merev, sematikus összképet eredményezett. Jelen eset-
ben az első épületnél alkalmazott támfal szerencsésen oldja ezt a monotonitást.

mérete teljesen megegyezik a falu többi ré- plébános, Kapitány Gyula is beszámolt, aki
szén alkalmazott 20x80 méteres alapterü- felpanaszolja, hogy a zsellérbérlők száma
lettel. Az eltérés csak annyi, hogy viszony- egyre kevesebb, és félő, hogy néhány éven
lag sok kockaház található itt, ami arra belül kizárólag cselédek laknak majd a fa-
utal, hogy a telepes részekhez képest újabb luban (forrás: HISTORIA DOMUS). A plé-
beépítésekről van szó. bános leírásából az is kiderül, hogy Han-
Ha a főutca lakóházainál nem is, a mel- toson, noha építészetében falusias volt, a
lékutcákban a népies modern abszolút do- jobbágyi földhasználat már 1848 előtt ren-
minánsnak tekinthető (186. ábra). Az ut- dezetlen volt, a parasztság többsége az ura-
caképek hasonlítanak is a hagyományos dalom napszámosaként dolgozott. A han-
falura, meg nem is. Annyiban mindenképp tosi főutca az 1800-as évek közepén két
hasonlítanak, hogy a házak alapformája és majorsági épületegyüttes közé ékelődött.
léptéke, valamint az oromzatos házvégek Ez az utca ma is megvan, de már csak az új
ritmusa a nem szakmabeliek szemében va- falu szélső házsoraként funkcionál, jellem-
lószínűleg teljes mértékben parasztosan hat. zően újabb építésű családi otthonokkal
A valódi népi építészettel ellentétben azon- (188. ábra). Egyedül a templom, illetve
ban ugyanezek a házak túlságosan is ki- néhány uradalmi épület utal régiségére. A
mértek, szabályosak. A hagyományos falusi nem túl arányos, klasszicista elemekkel
földmérés esetlegessége, a pallérok eltérő operáló, koraeklektikus hantosi plébánia-
szaktudása és mindenekelőtt maga az idő templom jellegzetes pusztai egyház volt,
hatása, tehát a házak állandó javításából, amely Hantos uradalmi részével, és nem az
bővítéséből és cseréjéből következő válto- 1860-as években még meglévő parasztos
zatosság nagyrészt hiányzik az összhatás- főutcával alkotott szoros egységet. A temp-
ból. Mátyásdomb rajzasztalon született ka- lomot az 1945 utáni község sem tudta iga-
raktere hatvan évvel a kampányszerű zán inkorporálni (189. ábra).
építkezések után is kitapintható. Pedig a va- Hantos új községi része mintegy nyolc
kolatok sokat változtak, alig látni fehér fa- darab telektömbből áll. A telektömbök
lakat, és persze kicserélték az ablakokat is. rasztert rajzolnak ki, de nem teljesen sza-
Ami azonban az utcakép ritmusa szem- bályos rasztert (lásd 89. ábra). Ennek oka,
pontjából rendkívül fontos, hogy a má- hogy a főtengelyek alkalmazkodtak az ura-
tyásdombi házbővítési szokások megkí- dalom korábbi útviszonyaihoz. Mind-
mélték az oromzatos lezárásokat akkor, emellett az uradalom halmazosan elterülő
amikor a hátsó udvari részen toldották meg reliktumai tekintélyes területet hasítanak
az épületeket (lásd 147., 148., 149. ábra). ki a rendszerből. A telepes múlt előtti kor-
A számtalan megmaradt telepes ház, illetve szak legkarakteresebb hagyatéka a kastély
a főutca okán Mátyásdomb az új községek és a kastélykert. Utóbbi egyben az új köz-
ideáltípusa, ahol a népies modern mind- ségnek is szimbóluma, mivel itt található a
máig a legmeghatározóbb építészeti réteg. falu kultúrháza (lásd 169. ábra). Az eltolt
szimmetria tengelyű, üvegportállal ellátott
Hantos63 épület térhatásában pontosan olyan, mint
amit a vidékies modern megcélzott: park
Egészen különleges új község Hantos. A te- közepén úszó pavilonszerű tömeg, a külső
lepülés a 19. században jellegzetes utcás és belső tér finom egybeolvasztásával. A
falu volt, majd később egyre inkább ura- helyzet paradoxonja, hogy ezt a hatást a
dalmi jellegűvé vált (187. ábra). A század- múlt örökségeként fennmaradt kertnek
fordulón is zajló átalakulásról az akkori köszönheti.

187. Hantos új község építészeti rétegei. A legalul elhelyezkedő uradalmi örökség mind a mai napig megha-
tározza a község arculatát. A népies modern elsősorban a sakktáblaszerű alaprajzban és a lakóházak jellegé-
ben mutatkozik meg. Utóbbiak kapcsán azonban legalább annyira meghatározóak a hetvenes évektől megje-
lenő nagyobb családi házak is.

188. Hantos fő utcája szerkezetében régi, de épületállományában új képződmény.
189. A klasszicista plébániatemplom eredetileg is inkább az uradalomhoz, mint a parasztfaluhoz tartozott.

Az épületet az új község sem tudta inkorporálni. Az üres térség szélén tanítói ikerlakás látható.

A kultúrházzal szemben áll a park ere- részen mind a mai napig a telepes típushá-
deti szervező épülete is, a ma iskolaként zak dominálják az utcaképet. Az íves utca-
működő, klasszicista oszlopsorral díszített szakaszokon, ahol amúgy is csak kis szakasz
kastély (lásd 100. ábra). A mögötte egykor látható be, viszonylag széles, 25–30 méte-
elterülő majorság helye azonban üres tér- res parcellák születtek. A szellős beépítés
ként ékelődik a faluszövetbe. A tér egyik ol- miatt már-már tanyabokorszerű hatás ke-
dalát a sportpálya foglalta el, máshol a friss letkezik.
és régebbi bontások nyomai, egy-egy még Az 1945 utáni falu másik fele a vasúton
álló, de használaton kívüli mezőgazdasági túl terül el, de nem közvetlenül a sínek
épület (lásd 106. ábra). A telepes falu ehhez mentén. Ezen a részen ugyanis főként 1945
képest meglehetősen gondozott. A belső előtti FAKSZ-házak állnak, sokuk már ki-
részeken a negyvenes-ötvenes évek emlékei bővítve (191. ábra). A másik, háború előtti
dominálnak, kifelé haladva a kockaházak és parcellázáson, tehát a volt országút mentén
tetőtér beépítéses családi házak alkotnak néhány ikerház is található. Ezeket a visz-
egész utcasorokat. szaemlékezések szerint a vasút állami al-
kalmazottai kapták szolgálati lakásként
Nagylók64 (192. ábra). Mintegy hatszáz méter után a
kiépülő sor derékszögben keresztezte a re-
Nagylók sajátosságát a háború előtti par- gionális forgalom szempontjából egykoron
cellázások adják, aminek eredményeként igen jelentős Sóhordó utat. 1945 után a Só-
1945-ben egy kisebb falukezdemény ala- hordó út északi szakaszát beszántották, a
kult ki (190. ábra). Ez a falukezdemény a déli részét pedig az új falu főtengelyévé tet-
parcellázások jellegzetes szabálytalanságai- ték. Az ily módon „T” alakúvá egyszerűsö-
nak megfelelően nem alkotott zárt struk- dött teresedésben épült ki a faluközpont
túrát. Egyik utcája a vasúti átkelőtől veze- (lásd 141., 170. ábra). A legkitüntetettebb
tett a tó felé, a másik erre merőlegesen pozíciót a kultúrház foglalja el, körülötte a
haladt egy országút mentén. Mindemel- tanári ikerlakással, az iskolával, a tanácshá-
lett ott volt a két major is, az egyik a töltés zával (ezt utólag fa timpanonnal látták el),
keleti, a másik annak nyugati oldalán. Az új a takarékpénztárral és az idősek otthonával.
község a háború előtti morfológiai kris- Noha az épületek talán túlságosan is mere-
tálypontok között terül el, ami miatt meg- ven nőttek rá az útra, gazdagon parkosított
lehetősen amorf és főként terjengős belte- környezetükkel megvalósítják a vidéki mo-
rülettel rendelkezik (lásd 58., 91. ábra). A dern faluközpontról alkotott ideálját.
falu szélső házai között akár három kilo- Ugyancsak a negyvenes évek építészeti el-
métert is gyalogolhatunk, holott ugyanek- képzelései dominálják a központból kifutó
kora települést egy szabályos raszteres há- lakóutcákat. Mivel ritka volt a bővítés, s ha
lóban fele-kétharmada távolságokkal is ki volt is, inkább a hátsó helyiséget duplázták
lehetett volna alakítani. meg, illetve nyári konyhákat emeltek, az
A leginkább kieső terület a Szilfamajor oromzatos házvégek alkotta utcakép máig
alatti parcellázás (87. ábra). Mai formájá- fennmaradt. Az oromfalon itt-ott még az
ban ez az átlós-sugaras utcaszerkezet csak eredeti nyílászárók és a zsalugáterek is lát-
szelete egy elképzelt félkörnek, amely kelet hatók. Noha a házak nem fehérek, a színe-
felé a vasút vonalára nőtt volna rá. Mivel zések visszafogottnak mondhatók. A telepes
azonban a telepes falu végül nem ide került, falu azonban máig sem töltötte ki a teljes
csak az állomás és a Szilfamajor közötti ré- belterületet. A falu széle felé haladva foko-
szek beépítésére került sor. A szilfamajori zatosan ritkul a településszövet, míg végül

190. Nagylók építészeti rétegei. A telepes falut két majorság között mérték ki úgy, hogy magába foglalja a há-
ború előtti parcellázásokat is. A falu magját képező telepes község központja egy valamikori útkereszteződés-
ben kapott helyet.

191. Parasztház a háború előtti időkből. Az uradalmi földek első parcellázásához nem társult telepítési prog-
ram. A portákat ki-ki a maga erejéből és ízlése szerint építette fel.
192. A vasúthoz vezető országút mentén már 1945 előtt is MÁV-alkalmazottak kaptak telket, akik számára ké-
sőbb kényelmes ikerlakások készültek. A háttérben egy városias modern tömbház is látható, a falu urbanizáci-
ójának hetvenes évekre eső szakaszából.

193. Nagylók legtöbb utcájában a népies modern modorában fogant telepes házak vannak többségben.
néhány tömböt szinte teljesen üresen hagy- után, mint szövetkezeti központ még évti-
tak. A települést a névadó majorság zárja le, zedeken át működött az egyre kevesebb
amely azonban a hatvanas-hetvenes évek- funkciót ellátó komplexum. Az udvart le-
ben szinte teljesen átépült. betonozták, jó néhány épületet, köztük a
szárító hatalmas tornyát elbontották. A
Kisszállás65 megmaradt, rendkívül értékes épületállo-
mány ma részben üres, részben raktárként
Kisszállás uradalmi falu a kapitalizálódó működik (196. ábra).
nagybirtok iskolapéldája volt (194., lásd A főutcán szinte semmi sem utal arra,
90. ábra). Máig fennmaradt impozáns köz- hogy háború utáni új községben járnánk.
pontja éles kontrasztot képez az új község Az uradalmi épületekkel szemben a hatva-
családi házaival. A négyszáz méter hosszú és nas évek végét, hetvenes évek elejét idéző
helyenként százharminc méter széles, par- kockaházak sorakoznak. Más kérdés, hogy
kosított főtér egy közepes méretű alföldi vá- a központot átszelő hatalmas park a benne
rosé is lehetne, főként, hogy a kastély (ma elhelyezett épületekkel pontosan az 1945
iskola) környékén emeletnyi magas, néhol utáni településrendezés ideálját mutatja
teljesen zárt térfalak találhatók (195. ábra). (197. ábra). A parkban álló középületek
Közelebb lépve azonban világossá válik, egy része másodlagos hasznosítású: az iskola
hogy nem a városi múlt öröksége ez, hanem és az öregek otthona valamikor kastély, a
egy racionalizált nagyüzemé, amely egy óri- mai polgármesteri hivatal uradalmi iskola,
ási mezőgazdasági gyár volt, magtárakkal, az óvoda csendőrlaktanya volt. Van azon-
szesz- és kendergyárral, igazgatási irodákkal ban, ami funkciójában nem változott: a Pi-
és iparos lakásokkal. A gyárudvarra kis- ros Hetes nevű fogadó, a plébánia, illetve a
vasút futott be. Az uradalom felbomlása volt iparos lakóházak. A középületek egy

194. Kisszállás építészeti rétegei. A település főutcája az egykori gyár és nyaralókastély komplexum tengelye,
zömében korabeli épületállománnyal. Népies, illetve vidékies modern középületek csak szórványosan jelennek
meg. A főutca köré szerkesztett, részben szintén uradalmi örökségként itt maradt raszteres utcákban sem annyira
a népies modern, mint inkább a hatvanas-hetvenes évek újabb családi házai alkotják az ingatlanállomány javát.
újabb rétege a hatvanas években született, mellé toldott kollégium vagy a gyárkomp-
részben még a vidékies modernhez iga- lexumhoz toldott szolgáltató házak már a
zodva, mint a patika, a tűzoltószertár vagy hetvenes évek tradícióktól mentes mo-
az iskola melletti étkezde (lásd 176. ábra, dernizmusát képviselik. Különösen érde-
198. ábra). Ugyanakkor olyan meghatá- kes a kultúrház épülete, amely egymagában
rozó épületek, mint a templom, a kastély ötvözi a különböző építési korszakokat,

195. A főutca térfalának léptéke egy alföldi mezővárost idéz.
196. Az egykori mezőgazdasági gyárüzem hatalmas csarnokai

ma részben üresek, részben raktárként hasznosulnak.

197. A központ építészeti karaktere egyértelműen a századfordulót idézi. Más kérdés, hogy a parkosított köz-
terek szövetében úszó épülettömbök a népies modern ideáljához is közel állnak.
198. Népies modern középületek. Mivel Kisszállás gazdag és jó minőségű ingatlanállományt örökölt, az ötve-
nes-hatvanas évek építkezései inkább csak színesítik az összképet.

199. A templom az elmúlt száz év szinte valamennyi fontos építészeti rétegét megjeleníti (uradalmi örökség,
modern, napjaink), egyedül a népies modernet nem.
egészen napjainkig (199. ábra). Az épület mást alakítottak ki szolgálati lakásokkal,

alaptömbje uradalmi örökség, amihez egy összességében sokkal inkább a tanyásodás
egészen sajátos formavilágú modern kör- jellemezte az első évtizedet (lásd: 104.
templom csatlakozik. Harmadik elemként ábra). A határbéli uradalmi földek felpar-
társul mindehhez a nemrég átadott, fabo- cellázása egyébiránt már a húszas években
rítású harangláb. Noha mindhárom tömb megkezdődött. A falu folklórja úgy tartja,
saját formavilágot testesít meg, a látvány hogy 1945 után Veres Péter, akit itt „Péter
mégsem válik zavarossá. Ebben persze a bácsiként” emlegettek, a cselédeket nem
tudatos illesztési felületeken túl komoly zárt falu létrehozására, hanem „piros fe-
szerepe van a környező parknak is. delű tanyák” építésére szólította fel. A cse-
A zömében uradalmi időket idéző, de lédek mellett főként a szegedi tanyavilág la-
néhány elemében már modern főtér körül kosai igényeltek földeket Kisszálláson, akik
terül el a raszteres új község, amely nagy- magukkal hozták a tanyasi gazdálkodás ha-
részt a kiterjedt uradalom lebontott terüle- gyományát is. Megjegyzendő, hogy még a
tét foglalja el. A családi házak között mind belterületen sem szívesen építkeztek a te-
a mai napig feltűnik egy-egy reliktum ura- lekhatárra, igen sok a telekbelsőn álló la-
dalmi tömb, mint a tehénistálló (népiesen: kóház.
svájceráj) vagy a mai futballpálya melletti Az ötvenes évek közepére datálhatók az
cselédház. Kisszállás második világháború új község első zárt utcái, amelyek azonban
utáni átépülése igen vontatottan haladt. nem foglaltak el túl nagy területet. Kis-
Noha a belterület déli szektorában már az szállás ötvenes évekbeli építéstörténete sa-
első építési periódusban modern gépállo- játosan alakult. Mivel a gépállomás mellett

200. Az új falu lakóházai

sajátos módon fejlődtek.
Mivel a Kisszálláson létesí-
tett gépállomás dolgozói
ipari munkások voltak, már
a negyvenes évek végén is
városias alaprajzú és tájo-
lású otthonok születtek.
inkább iparosok66, semmint parasztgaz- Lökösháza68

dák telepedtek meg, házaik sem oromzatos
gazdaporták, hanem utcával párhuzamos Az Alföld délkeleti csücskében található
gerincű, kéttraktusos épületek voltak (200. Lökösháza mérnökies alaprajza meglehe-
ábra). Az utcai traktuson két egymásból tősen szokványosnak mondható. Az ura-
nyíló lakószoba, az udvarin előszoba, dalmi központok között a 18–19. század-
konyha, kamra kaptak helyet. A későbbi- ban egymás után létesültek a
ekben a mellétoldott nyári konyha miatt kisebb-nagyobb dohánykertész falvak, sok-
felszabadult a régi konyha, így háromszo- szor csupán egy-egy sor épülettel, amiből
bássá vált az épület.67 hosszú évtizedek múltán alakult ki a ma lát-
A falukép egészét az iparos házak inkább ható négyzetes alaprajz. A nagybirtok hé-
csak színesítik, semmint meghatározzák. zagaiban azonban már igen korán megin-
Kisszállás ugyanis jellegzetes kockaházas köz- dult a paraszti tanyaépítés is, leginkább a
ség lett, miután a hatvanas évek elejétől jó- valamikori postaút, azaz a mai vasút nyom-
részt kényszerből behúzódtak az emberek a vonala mentén. A tanyai gazdálkodás ha-
tanyákról (lásd 119. ábra). A falu arra példa, gyománya olyan erős volt, hogy 1945-ben
hogy a tanyásodás az új községek építését je- a frissen földhöz juttatottak is inkább a
lentősen lassította, jobban mondva jó két év- földjeiken, semmint a faluban kezdtek épít-
tizeden át nem a zárt községek irányába te- kezni (lásd 47. ábra).
relte. Ezzel magyarázható, hogy a negyvenes Holott maga Lökösháza újközség 1945-
évek második felének hagyatéka nem meg- ben már komoly morfológiai előzmények-
határozó a belterület összképében. kel rendelkezett. Az 1920-ban meghúzott

201. Lökösháza építészeti rétegei. A község kialakulása szorosan kötődik az 1920-ban meghúzott határhoz,
ami egy korszerű határállomás kiépítését tette szükségessé. A földosztás utáni új község azonban nem itt, ha-
nem a majorság parkjából indított allé mentén kezdett kiépülni.

202. Vasutas típusház. A két világháború közötti építészetben még fontos szerepet kapott a díszítés,
amit jelen esetben a téglasorok variálásával kívántak elérni.
magyar-román határ egy katonailag is véd- A vasutas telep Lökösháza sajátos, az új

hető vasutas falu létesítését indokolta. Az községtől térben is elkülönülő negyede. A há-
egyetlen utcából álló telep amellett, hogy ború utáni falu ugyanis nem itt, hanem az ál-
kiszolgálta a forgalmat (raktárak, irodák, lomáshoz délről kapcsolódó majorság terüle-
víztorony, villanytelep), igen kellemes lak- tén, illetve a majorsághoz vezető utak mentén
hatást biztosított a vállalat alkalmazottai- terül el. Az első rendezési terv nagyvonalú
nak. Az állomás melletti rész ma is őriz va- koncepciójából csak néhány sugárút- és kör-
lamit ebből a kispolgári miliőből, a szónak útkezdemény maradt meg, amelyek azonban
mind pozitív, mind negatív értelmében. nem állnak össze logikus alaprajzzá (lásd 84.,
Az előkertes ikerházak sárga és vörös téglá- 85. ábra). A maga teljességében egyedül a
ból rakott falait azonban nagyrészt beva- majorságból az eleki úthoz vezető allé épült fel.
kolták, szintúgy ritkaságszámba megy egy- A főként örökzöldekkel szegélyezett utca mö-
egy megmaradt spaletta. A vasút szerepe götti parkban szabadon úsznak a középületek
1945 után sem csökkent, ezért a sort to- tömbjei, mint az iskola, az óvoda, a régi egész-
vább bővítették. Az újabb épületek, köztük ségház, a szövetkezeti bolt, a takarékszövetke-
egy igen értékes vasutas pihenő kevesebb zet, a kultúrház és a polgármesteri hivatal
romantikával, annál több modern elem- (204. ábra, lásd 61., 62., 168. ábra). Utóbbi
mel operáltak, úgymint az alacsonyabb te- épületek részben már az eleki úthoz tartoz-
tőhajlásszöggel, a spaletták elhagyásával, az nak, amelyet az alléhoz hasonlóan fasor sze-
üvegportállal vagy a mellékhelyiségekre, gélyez. Az első építkezésekre az ötvenes évek
fürdőkre helyezett, keskeny ablakokkal elején került sor, majd folyamatosan bőví-
(lásd 156. ábra). tették az épületállományt, főként az iskolákat.

203. Az 1949-ben átadott vasúti alkalmazottaknak készült pihenő üvegportálja a modern építészeti
elvek vidéki megjelenését jelzi.
204. A lökösházi allé, mögötte a szabadon úszó középületek kontúrjaival, a népies modern településrendezés
egyik legszebb példája.

205. A templomot csak néhány éve szentelték fel. S noha időben és stílusában is más, mint környezetének
vidékies modernitása, annyiban emlékeztet azok alapelvére, hogy a hagyomány és a korszerűség ötvözetére
törekszik.
TERVEZÔ: GERMÁN GÉZA

Ezek a bővítések azonban jórészt alkalmaz- rom utcában alakult ki, s főként ott, ahol
kodtak az eredeti épületek architektúrájá- azok a természetes településképződés ré-
hoz, így a faluközpont egésze a vidékies mo- szeként amúgy is megszülettek volna, így
dern szellemiségét tükrözi. Még a mindenekelőtt az eleki makadámút mentén
faluközpont legújabb és legkarakteresebb és a vasút melletti telkeken. A természetes
eleme, a templom is ezt a szerkesztési elvet növekedésre jellemző, hogy közvetlenül a
követi, noha csak néhány éve készült el.69 A faluközpont mellett kevésbé precíz, valódi
csupasz fehér falak, a födém elhagyásával parasztos házkimérésekkel találkozni (lásd
megnövelt belső tér, a csíkablakok, valamint 39. ábra). Ez azt jelenti, hogy a házvégek
a napsugarakat bevonzó óriási kereszt a szen- alig észrevehetően ugyan, de nem párhu-
tély mögött mind a vidékies modern építé- zamosak egymással, amiből következően
szetre jellemző puritán formanyelvről szól- az utcakép is némileg oldottabb, mint egy
nak, amely úgy tudott hagyományos mérnöki alapokon nyugvó házsornál. Ez a
maradni – jelen esetben a gótikus falusi későparaszti építészet a környéken általános
templom képét megidézni –, hogy közben el- szokás szerint úgy vált másfél traktusossá,
kerülte az anakronizmus veszélyét. hogy az eredeti oromzathoz egy alacso-
A központ vidékies modern jellegével nyabb féltetővel toldották hozzá a kamra-
szemben a település lakóházairól nem előszoba-konyha helyiségsort. Azért, hogy
mondható el, hogy a népies modern hatása a hátsó szobának is legyen ablaka, a mel-
alatt születtek volna. Oromzatos végű há- léképületeket kénytelenek voltak hátrébb
zakból álló összkép lényegében csak két-há- elhelyezni.
206. Az 1945 után felerősödő tanyásodás miatt az új falu kialakulása hosszabb időt vett igénybe. A falu szé-
lein ma is szellős a beépítés. Ami azonban ennél is feltűnőbb, az a házak formai sokszínűsége, ami az elhú-
zódó építkezésekre utal.

A megkérdezettek ezeket a népies épü- metronóm zenei ütemet képes adni. Az

leteket FAKSZ-házakként emlegették. egyenes telekvégződések sora, főként, ha a
Tény, hogy a környéken már a két háború kerítés vonala is kiemeli, mesteri perspek-
között is voltak parcellázások. Összességé- tívavonalat rajzol ki, de kérdés, hogy ez a
ben azonban az ötvenes évekig az egész fa- perspektíva önmagában eredménynek te-
lumag nem volt több, mint a határban is kinthető-e. Voltak ugyan próbálkozások a
meglévő tanyasorok valamivel sűrűbb foly- terek és utcák sakktáblaszerű rendszerének
tatása. Az ötvenes évek elején a faluközpont felbontására, de ezeknek az ötleteknek a
kijelölésével párhuzamosan épültek fel az túlnyomó többsége nem szakadt el a vo-
első típusházak, rendszerint utcával párhu- nalzó adta biztonságtól (lásd: 83., 84.
zamos tetővel (206. ábra). A tényleges ábra). Az új községek telekkiosztásának
sűrűsödés csak a tanyafelszámolás két évti- ideálja a sima papírfelület volt, ahol a
zedében, a hatvanas-hetvenes években kö- közművek közötti minimális távolság volt
vetkezett be. A beköltözők nagy része koc- a jó tervezés mércéje (lásd 92., 93. ábra).
kaházat épített magának. Noha szinte minden megoldást pénzügyi
Lökösháza, mint Magyarország egyik racionalitással magyaráztak, fel sem merült
legnagyobb forgalmú vasúti kapuja speciá- a kérdés, hogy a valóságban sosem létező
lis helyzetű falu volt. A határőrség és a szintezett terep kialakítása milyen össze-
vasút a nem helybéli alkalmazottak szá- geket emészt fel. Azt pedig pláne nem mér-
mára tömbházakat is építtetett. Ezeket a legelték, hogy az ily módon papír simára
két-három emelet magas, széles épületeket egyengetett terep megőriz-e valamit a be-
a vasúttal párhuzamosan, de meglehetősen fogadó táj természetességéből. A régi ma-
ad hoc jelleggel, a családi házas szövetbe jorságok rendszerint kisebb magaslatokon
ékelve alakították ki. A vidéki modernnel emelkedtek, és ha úgy volt szükséges, egy-
szemben a tömbházak léptékük okán sem mástól akár negyven-ötven méterre is szét-
találják helyüket a falusi környezetben. Rá- szóródtak az épületcsoportok. Mivel a nö-
adásul a vasúti szállítás szerepének és jelle- vénytársulások kialakulását is döntően
gének 1990 utáni megváltozásával70 a szol- befolyásolja a terep hullámzása, az épüle-
gálati lakások is feleslegessé váltak. tek úgy tűnhettek, mintha a hasonló adott-
ságú dombtetők vagy szárazulatok termé-
A népies (és a vidékies) modern kritikája szetes karakterelemei lennének (lásd 29.
ábra, 30. ábra). Az új községek ezzel szem-
Az új községek utópisztikus ideálokat vol- ben rátelepedtek a tájra, átformálták azt.
tak hivatva megvalósítani, de anyagi erő és Ez a gondolkodásmód mélyen áthatotta a
társadalmi akarat hiányában mindenhol negyvenes évek egészét, a várostervezéstől
torzók maradtak. Kérdés azonban, hogy a faluépítésen át a mezőgazdasági üzem-
egy totális megvalósítás esetén valóban azt szervezésig. A tájgazdálkodás egésze tele
a harmonikus esztétikai élményt nyújtot- volt hadászati műszavakkal, mint például
ták volna-e, amit tervezőik reméltek. Fel- „meghódítás”, „leigázás” (ZÁM 1987: 12).
tehetően nem. A népies modern legna- Az új falvak elvi tervezését nemcsak a
gyobb problémája a sematikus megoldások tájtól igyekeztek függetleníteni, de a meglévő
nyomasztó rendezettsége, amely végül una- települési örökségtől is. Az ideális új közsé-
lomba csap át (lásd 186, 193. ábra). A gek nem számoltak a morfológiai előzmé-
pontosan kimért telkeken álló szabvány- nyekkel, mintha csak egy meghódításra váró,
házak ritmusos látványt eredményeznek üres területet készültek volna civilizálni.
ugyan, de körülbelül úgy, ahogyan egy Mindez éles váltás a negyvenes évek első fe-

léhez képest, mikor is a volt kúriákat, cse- tott központok csábító pihenési alternatívát
lédlakokat és istállókat már a tervezés fázi- jelentettek volna egy polgárosodó kisvá-
sában igyekeztek beilleszteni az új község rosban, de nem azokban a falvakban, ahol
szerkezetébe (lásd 107. ábra). Amikor tehát még a nyolcvanas években is felparcellázták
népies modernről, vidékies modernről be- a parknak szánt köztelkeket, mondván,
szélünk, akkor ugyanazzal az ahistorikus „mindenkinek van saját kertje”. Úgyszintén
gondolkodásmóddal állunk szemben, amely hasznos gondolatnak tűnt a közműköltsé-
a Tabánba fürdővárost, Pest századfordulós gek csökkentése érdekében összetömörí-
kerületei helyére pedig pontházas lakótele- teni a házakat, de azt is látni kell, hogy a
peket álmodott. A természet leigázásához legtöbb helyen a hetvenes évekig kellett
tehát a múlt leigázása, vagy legalábbis feled- várni a vezetékes ivóvízre, a csatornahálózat
tetése is társult, noha meg kell jegyezni, pedig mindmáig nem épült meg teljes mér-
hogy finomabb eszközökkel, mint azt a vá- tékben. Az elmúlt évtizedekben megjelenő
rosi párhuzamok sugallnák. zöld technológiák pedig kérdésessé teszik az
További probléma, hogy a mindent egy- alaptételt, hogy a házak költséghatékony
szerre megvalósító építészet eszméje kiiktatta működtetése sűrű beépítést kíván.71
az időt a településképből. Egy-egy templomot Ahol azonban a társadalmi részvétel hi-
vagy igényesebb épületet leszámítva mindent ánya a leginkább megbosszulta magát, az a
az alapoktól kívánt megvalósítani. A totális lakóháztervezés. Az építészek a belső terek
tervezési gyakorlat úgy tett, mintha végérvé- átszabásával szabadon formálták a család
nyesen megtalálta volna a felmerülő igé- életterét, ám szocializációja révén ez a csa-
nyeknek megfelelő formát. Itt persze önma- lád még évtizedekig nem igényelte azokat a
gával került ellentmondásba, hiszen másfelől polgári tereket, amelyeket a kicsiny pa-
az építészetben az újat és az ötleteset kereste. rasztos házba a tervezők bezsúfoltak. A ne-
Másként szólva predesztinálható volt, hogy menként elkülönített háló, a nappali és a
tíz-húsz év múlva az új községek szövetében fürdő mind olyan újítások voltak, amelyek
az eredeti elképzelésektől idegen épületek fog- majd csak a hatvanas-hetvenes évektől je-
nak megjelenni, erről azonban nem akartak lennek meg az érintettek lakásigényeiben.
tudomást venni (lásd 176., 177., 184., 199. Adott volt ezzel szemben egy mobilitási
ábra). Az időt kiiktató stílus tiszta, egységes el- tendencia, amely a ház városias külsősége-
vek szerint felépülő, tetszetős falvakat ered- iben mutatkozott meg, például a díszes va-
ményezett (volna), ám itt megint felmerül a kolatarchitektúrában (lásd 113., 114. ábra).
kétség, mindez valóban abszolút esztétikai Erről viszont az építészek nem akartak tu-
értéket képvisel-e. A falanszter faluban nin- domást venni. Vissza akarták terelni az em-
csen múlt, de nincsen jövő sem, egyszer és bereket a meszelt falakhoz és a dísztelen
mindenkorra elkészült (lásd 88. ábra). Az homlokzatokhoz, mindenekelőtt azonban
ilyen falu voltaképpen szomorú befejezettsé- ahhoz a parasztházhoz, amelynek formai
get sugall, mintha az egymást követő generá- felbomlása már jó ideje zajlott Magyaror-
ciók közül egyetlen egynek lett volna csak le- szágon (lásd 144. ábra). A helyzet parado-
hetősége és joga a településképet kialakítani. xonja, hogy a háború utáni típustervezés
Az idő kiiktatásával függ össze a társa- nem szándékolt hatásaként maga is hozzá-
dalmi részvétel elhanyagolása és a társa- járult a paraszti térformák gyorsuló eltű-
dalmi változással szembeni érzéketlenség néséhez. A falusi értelmiségieknek szánt
is. Az új falvak egy jobb világért küzdöttek tervek révén ugyanis kész mintákat adott a
anélkül, hogy ezt a jobb világot a falusiak városias hatást imitáló négyzetes kockahá-
ténylegesen igényelték volna. A parkosí- zak számára (lásd 135. ábra).

A lakóházak esztétikai hatása kapcsán kább sikerül tükörsima felületeket elérni. Ez

megismételhetjük mindazt a kritikát, amit pedig oda vezet, hogy a sötét-világos hatás a
a települések egészét értékelve kifejtettünk. napszaknak megfelelő csíkszerű határrá egy-
A házak mellőzték az esetlegességet, a sze- szerűsödik (lásd 104. ábra).
mélyességet, emiatt pedig kimértek és ide- Végül a népies modern lakóházak eszté-
genek maradtak. A házak egyformasága az tikai értéke kapcsán megint csak hangsú-
utcák egyformaságánál is nyomasztóbb tud lyozni kell az idő szerepét. A népi építészet-
lenni, mivel a totálisan uniformizált átlagot ben sosem volt kész épület. Ha növekedett
szimbolizálja. Az eredeti népi parasztház, a család, hozzátoldottak egy plusz szobát, ha
noha majd mindenhol ugyanazokat az megszűnt egy házkörüli tevékenység, az ah-
alaprajzokat követte, sosem vált teljesen hoz tartozó melléképületet is elbontották. A
uniformizálttá. Ezért is meglepő, hogy a népies modern ezt a mozgást igyekezett
népies modern típustervek mennyire nem ugyan figyelembe venni, mikor helyet ha-
számoltak a kis résztelekben rejlő variációs gyott a bővítéseknek, de úgy, hogy eleve
lehetőségekkel. Vagy nem is annyira meg- megszabta annak jövőbeni helyét és méretét
lepő, ha belegondolunk, mennyire ellenez- (lásd 124. ábra). A bővítés ily módon nem
tek mindenfajta atechtonikus díszítőele- számolt az épület architektúrájának a válto-
met, a zsalugáterekbe faragott formákat zásával. Más szóval azt remélték, hogy 40–50
éppúgy, mint a vértelek felöltöztetését vagy év múlva még mindig ugyanazt az alapfor-
akár az ablaktokok keretezését. mát mutatják majd az épületek. A hagyo-
Nem feledkezhetünk meg a típustervezés mányos népi építészet kevésbé volt szigorú:
társadalmi munkamegosztásra gyakorolt ha- megengedte az utca felé terjeszkedést épp-
tásáról sem. Az előre gyártott ablakok és aj- úgy, mint az udvar felőli toldásokat vagy
tók költséghatékonyak voltak ugyan, de fe- éppen visszabontásokat (lásd 147. ábra). A
leslegessé tették a helybéli asztalosok különböző megoldások egyedi hangot köl-
mesterségbeli tudását. A tipizálás így hozzá- csönöztek azoknak a házaknak is, amelyek
járult a falusi kézműipar sorvadásához, a máskülönben ugyanabból az alapformából
gyári termékek beáramlásához. Még akkor is indultak ki. A régi házak legnagyobb értékét
szóvá kell ezt tenni, ha máskülönben az ek- éppen az átépítések révén kialakuló összetett
koriban kialakított megoldások formájuk- morfológia adja meg. Ezzel szemben az idő
ban a népi tradíciók léptékét és gondolko- előrehaladtával bekövetkező szétfejlődést a
dásmódját idézik (lásd 140., 141. ábra). A népies modern egyértelműen veszélyként
kézművesség hiánya ott bosszulta meg magát érzékelte és élte meg (lásd 147. ábra).
a leginkább, ahol a népies modernnek a leg-
nagyobb szüksége lett volna rá: a felületke- A népies (és a vidékies) modern
zelésben. A korabeli építészeknek annyiban aktualitása
kétségtelenül igazuk volt, hogy a szecessziós
és egyéb vakolatarchitektúrák zavarták a fe- A negyvenes évek falutervezése óriási lehető-
hér felületek árnyékhatását. Azt viszont nem ség volt a magyar vidék modernizációs folya-
szabad elfedni, hogy a fehér falazaton jelent- matában. Szerencsésebb történeti helyzetben
kező árnyékhatások akkor igazán hatásosak, talán képes lett volna moderálni azokat a ha-
ha a fal kisebb-nagyobb egyenetlenségei fod- talmas változásokat, amelyek a következő év-
rozzák a világos és fehér játékát. Ilyen falfe- tizedekben bekövetkeztek. Annak ellenére,
lület kialakításához elengedhetetlen az em- hogy elképzeléseik még az új községek szint-
beri kéz munkája. Minél professzionálisabbá jén sem valósulhattak meg teljes mértékben,
válik ugyanis az építés kivitelezése, annál in- számtalan ponton értek el olyan eredménye-

ket, amelyek a mai falurendezésben és falu-re- átszövő zöldhálózat holisztikus szemléletét

habilitációban is megfontolandóak. teremtette meg. Ennek fontosságát ma már
Ilyen eredmény mindenekelőtt, hogy a vi- talán nem kell hangsúlyozni, főként az el-
dékies modern megteremtette az új község- múlt évtizedek szuburbanizációs tapasztala-
központ mintáját, amely többé nem csupán tai után. A főváros és a nagyobb vidéki vá-
templomból, esetleg iskolából és postából rosok előterében azt láthatjuk, hogy a
állt, hanem közösségi létesítmények tucatja- tervezett zöldtengelyek és zöldfolyosók nél-
iból (lásd 95., 96. ábra). Megszüntette a kö- küli parcellázás rövid időn belül felszámolja
zösségi épületek túlzó hatalomreprezentáci- a szabad területeket, megszüntetve ezzel a
óját, feloldotta a hivatalos és a magán tér vidék legnagyobb értéktöbbletét, a termé-
közötti merev határvonalat. A községházát, szet-közeliséget.
iskolát, egészségházat stb. egyetlen térkom- A negyvenes évek győztes pályamunkái-
pozícióként kezelte, ahol viszonylag nagy te- nak legközvetlenebb formában hasznosít-
rületen összeolvadnak a látható telekhatárok ható megoldásai azonban nem a település-
(lásd 169., 170. ábra). A hivatali épületek kö- rendezéshez kötődnek. Azzal, hogy a népies
rüljárhatóak, megszűnnek a hivatalok, illetve modern a hosszúház polgári jellegű moder-
a felsőbb osztályok számára elkülönített kü- nizációját szorgalmazta, tulajdonképpen a
lön parkok és egyéb elzárt terek. Manapság, népi lakóházállomány mai hasznosításához
mikor újra erősödőben van a társadalmi ré- adott alapvető instrukciókat. A plusz ablak-
tegek közötti térbeli elkülönülés, ugyancsak kal megvilágított lakókonyha, az északi fal-
érdemes felidézni a közösségi terek ezen el- hoz sorolt mellékhelyiségek, a közlekedőfo-
gondolását. A térbeli átjárhatóság a társa- lyosó, ami a tornác felszabadulását
dalmi átjárhatóságot és kommunikációt is eredményezi, a kertre nyíló reggeliző terasz,
elősegíti, hiszen nem hangsúlyozza túl a hi- ami mögött egy kisebb télikert is helyet kap-
vatali szintek és formák, illetve az állampol- hat, bizonyítják, hogy a hosszúház tartálya
gárok között amúgy kétségtelenül létező hi- alkalmassá tehető a modern életformák be-
erarchikus viszonyokat. Gondoljunk csak a fogadására anélkül, hogy durván beavatkoz-
tanácstermekre, a világos és tágas várakozó nánk az épület utcai térhatásába és általában
folyosókra, amelyek egy demokratikusabb a tömegforma fegyelmezett zártságába (lásd
és élhetőbb hivatali ügyintézés térbeli kereteit 128., 129. ábra). Ha ehhez hozzávesszük,
teremtették meg (lásd 161., 172. ábra). hogy az oldalhatáron álló ház a hosszanti te-
Ma divatos szóval azt mondhatnánk, lek legracionálisabb kihasználása, ami rá-
hogy a vidékies modern egy szolgáltató álla- adásul biztosítja a szomszédtól vizuálisan is
mot képzelt el, mindenki által használt ma- elzárt udvart, ugyancsak közel kerültünk a
gas színvonalú közterekkel. Azért, hogy a mai individualizált lakáseszményhez. A né-
tényleges állami adminisztráció megszűnjön pies modern térkezelése egyszerre két, egy-
elkülönült igazgatási tér lenni, az épületek mással vitázó érvrendszernek is tanulságos le-
köré tágas parkok kerültek, polgári értelem- het. Azok számára, akik eleve elleneznek
ben vett sétaterek (lásd 204. ábra). Annak el- minden beavatkozást a történeti épületek
lenére, hogy évtizedekkel ezelőtt a falvak esetében, meggyőző lehet, hogy az utcakép,
nem igen éltek ezzel a lehetőséggel, manap- sőt az udvarkép felborulása nélkül is lehet-
ság komoly törekvés mutatkozik a közterü- séges a lakások erőteljes modernizációja.
let-rendezésre. A vidékies modern azzal, hogy Ugyanez a másik oldal számára fokozottan
nem csak kisebb facsoportokban, de sétány- áll: egyáltalán nem feltétlenül igaz, hogy a
szerű allékban, parkokban, védőerdőkben, korszerű lakásformák kötelezően új házfor-
sőt sporttelepekben gondolkodott, a falvakat mát jelentenek.

ÖSSZEFOGLALÁS
Az uradalmi falu a magyar táj jellegzetes A második világháború utáni községesítés
képződménye volt, amely a tanyákhoz ha- a már létező folyamatokat extrém módon
sonlóan másodlagos szórványként jött létre, felgyorsította, hiszen a földreform forradalmi
de attól lényegesen eltérő szerkezettel (lásd változásokat hozott a magyar vidék szerke-
17. ábra). Az uradalmi falu csoportos szór- zetében. Az új parasztközségek ügyét leg-
ványokból álló, nagy kiterjedésű konglo- konzekvensebben a Veres Péter-féle Nem-
merátum volt, amelyet egymással közel zeti Parasztpárt képviselte, ezért mondhatjuk,
egyenrangú egységek alkottak (lásd 11. hogy a szintén általa vezetett Országos Föld-
ábra). A csoportos telepeket belső útháló- birtokrendező Tanács az ONCSA program-
zat, később pedig már kisvasút is összekö- hoz hasonlóan egy időre a falusi építészet
tötte. Jellegzetes uradalmi táj ott tudott ki- vezető orgánumává vált. Az új községek táv-
alakulni, ahol hiányoztak a zárt lati célja az volt, hogy kisparcellás, intenzíven
jobbágyfalvak, és a tanyásodásnak sem vol- megművelt parasztközségek jöjjenek létre,
tak hagyományai, így mindenekelőtt a Me- amelyekben dániai mintájú szövetkezetek is
zőföldön, Békés, Kunság és a Hanság egyes működnek (lásd 102. ábra). Ebből kifolyó-
foltjaiban (lásd 9. ábra). A Dunántúl nagy- lag az új községek egyszerre voltak individu-
birtok dominálta aprófalvas-pusztás vidé- álisak, azaz elvetették a cselédházak bármi-
keit ezzel szemben morfológiai értelemben lyen formában történő újrahasznosítását, és
nem sorolhatjuk az uradalmi falvak közé. szövetkezetiek, azaz a telepítési tervekben
A nagybirtok a 19. századtól kezdve a nagyszámú közösségi telket jelöltek ki.
polgári, szocialista és kisgazda körök ál- Az új községek meghatározása elsősor-
landó céltáblája volt, mivel alacsony mun- ban azért problematikus, mivel morfológiai
kaerő szükséglete miatt jelentősen hozzájá- és közjogi értelemben jóval több faluról
rult a környező vidék elszegényedéséhez van szó, mint amelyek községesítésében és
(lásd 35. ábra). A kérdés azután válhatott felépítésében az OFT részt tudott vállalni
politikai programmá, hogy az első világ- (lásd 46., 53., 56. ábra). A nagybirtokon
háború után az arisztokrácia elvesztette létrehozott új községek számát a három
politikai funkcióját, és helyét a „hivatalnok szempont alapján mintegy száz körülire be-
állam” vette át. Az állam egyre nagyobb csülhetjük, ezen belül az OFT közvetlen
szerepvállalása a falusi lakásügyben tette irányítása alatt körülbelül tizenöt-húsz falu
lehetővé, hogy az okleveles építészmérnö- építése kezdődött meg 1945–1949 között.
kök részt vehettek a jövendő falu arculatá- Az új községek a megszűnt nagybirtok
nak kialakításában. A professzionális ter- fő majorsági mellé települtek, ami komoly
vezésre a katasztrófák utáni újjáépítések eltérés a korábbi telepítési gyakorlattól. Az
mellett mindenekelőtt ott volt lehetőség, 1945-ös földosztás előtt ugyanis vagy egy-
ahol egyszerre sok lakóházat kellett tető alá általán nem törődtek a telepek infrastruk-
hozni, tehát a telepes falvakban. Nem vé- turális kapcsolataival, vagy ha igen, a vas-
letlen, hogy a negyvenes évek legnagyobb útállomások környékét fejlesztették (lásd
telepítési akciója, az Országos Nép- és Csa- 82. ábra). A majorságok infrastruktúráját
ládvédelmi Alap (ONCSA) egyben építé- azonban csak ideiglenesen kívánták fel-
szeti program is volt, amelyet a Magyar használni. A templomon, iskolán, egy-egy
Ház Baráti Köre csoportosulás tartott kéz- intézői lakon és kastélyon kívül minden
ben (lásd 42., 43. ábra). épületet bontásra ítéltek. Az elhúzódó ki-
ÖSSZEFOGLALÁS 193
vitelezés és a kommunista hatalomátvétel tornác kapcsán tettek, de a hamarosan

azonban lehetetlenné tette a tervek követ- életbe lépő előírás, miszerint minimum há-
kezetes végrehajtását, annál is inkább, mert rom lakóhelyiséget kell kialakítani, oda ve-
az alakuló kolhoz-szövetkezetek és állami zetett, hogy a helyiségeket a tornác rovására
gazdaságok a volt nagybirtok majorságait megnagyobbították. Az így kialakuló alap-
kapták meg induló vagyonként. rajz inkább a négyzethez állt közelebb, mint
Az új községek ideális esetben tehát füg- a hagyományos parasztházhoz. S noha ezt
getlenek voltak a korábbi morfológiai a térrendszert sátortetővel is le lehetett
adottságoktól, legalábbis ami az épületeket volna fedni, az utcai hatás miatt ragasz-
illeti. Az uradalmi utak ezzel szemben meg- kodtak az oromzatos, nyeregtetős megol-
határozónak bizonyultak. A legérdekesebb dáshoz.
alaprajzok ott jöttek létre, ahol a meglévő Ha röviden értékelni akarjuk a korsza-
útelágazás feloldotta az amúgy meglehető- kot, úgy azt mondhatjuk, hogy egy építé-
sen mereven alkalmazott raszteres alapraj- szetileg szolid modernizációt képviselt,
zot. Természetesen születtek elképzelések amely főbb vonalaiban megmaradt a falusi
a rasztertől eltérő, térsorozatokból, allékból, építészet hagyományainál, de ahol lehe-
sugárutakból és körutakból álló összetet- tett, kijavította azok hibáit. Az újgazdák
tebb alaprajzokra is, de ezek vagy el sem ju- nem fogadták egyértelműen pozitívan a
tottak a kivitelezésig, vagy jelentősen le- javításokat, mivel azok révén a ház repre-
egyszerűsödtek (lásd 83., 84., 85. ábra). A zentációs funkciója csorbát szenvedett
tipikus telepes falu egyszerű lábastelkes ki- (nem voltak díszek, nem volt tisztaszoba).
osztású mérnöki rendszer, amelynek egyik Ennél is nagyobb probléma volt azonban
szabadon hagyott tömbjében helyezték el a az általános szegénység, amely lehetet-
közösségi épületeket (lásd 88. ábra). A pa- lenné tette, hogy éppen ezekben az évek-
raszttelkeken túl iparos és értelmiségi te- ben újuljon meg a magyar vidék. Még a
lekkimérésekkel is számoltak, ezekre azon- telepes falvak nagy részében is az 1950-es
ban nemigen volt jelentkező. évekre húzódott át a lakásépítés, egy olyan
A telepesházak építését igyekeztek a bu- korszakra tehát, amely már nem kívánta
dapesti központból kézben tartani. Az ál- fenntartani a paraszti gazdálkodást. Ennek
lami megrendelés lehetősége megmozgatta ellenére forgalomban maradtak a népies
az egész korabeli építész társadalmat. Ha típustervek, ám azok helyett a falusiak in-
hihetünk a korabeli beszámolóknak, mint- kább a városias, kertvárosias épületeket
egy 400 terv született. A győztesként kivá- preferálták. S noha ily módon az új köz-
lasztottak az ONCSA vonalát követték, de ségek végül nem teljesen érték el eredeti
ahhoz képest hangsúlyozottabban voltak céljukat, tehát nem váltak mintafalvakká
modernek. Nemcsak a díszeket kerülték, de – talán az egy Mátyásdombot kivéve –, te-
a tömör tömeg bárminemű megbontását is lepülésképük markánsan elüt a történeti
(lásd 137. ábra). Engedményt egyedül a falvakétól.
194 ÖSSZEFOGLALÁS
JEGYZETEK
1. Az 1945 600/1945 ME sz. rendelet harmadik katonai felmérés térképe szépen
értelmében Magyarországon minden 200 kirajzolja.
hold feletti birtokot megszüntettek. A ko- 7. Nem szabad persze elfelejteni, hogy
rábbi nagybirtokok helyett a föld legna- az uradalmi hierarchián belül igen erőteljes
gyobb része maximum 10 holdas kisbirto- különbségek lehettek az egyes cselédlakok
kosok kezébe került (SZAKÁCS 1998: 298). között. Az őrségi Ivánc monográfiájában ol-
2. A magyar földreform radikalizmusa vashatjuk, miszerint „minél jobban távolo-
részben megkésettségéből fakadt. Nem sza- dunk a kastélytól, és minél alacsonyabb
bad azonban elfelejteni, hogy a közép-eu- rangú uradalmi alkalmazottról van szó, an-
rópai térség legtöbb államában a földre- nál inkább hiányzik a szilárd építőanyag,
form egyben a korábbi uralkodó elit elleni főként a tégla, és lép helyébe a boronafal, a
nemzeti fellépés is volt, így Bulgáriában a tetőn pedig a cserépzsindelyt helyettesíti a
törökkel, Romániában, Jugoszláviában és szalmazsúp” (BENCZIK 2007: o. n.). Ugyan-
Csehszlovákiában a magyar-német nagy- akkor a szerző hozzáteszi, hogy még a leg-
birtokossággal számolt le a földreform. alacsonyabb rangú cselédek lakásviszonyai
Ilyen motívum hazánkban nem volt, és ez is jobbak voltak, mint a környékbeli job-
nagyban késleltette a megoldást (BEREND bágyságé.
1976: 34). 8. Környezetmintázat: az angol „pattern”
3. A könyv többféle forrásból dolgozik. szó fordítása. Arra utal, hogy az épített kör-
Ahol ez nincs másképpen jelezve, ott a hi- nyezetnek van egy sajátos, a nyelvi rendsze-
vatkozás könyvre, tanulmányra vonatko- rekhez hasonlítható, kultúrafüggő kód-
zik. Minden egyéb forrás esetében annak rendszere, amely az adott vidék történeti
jellege is feltüntetésre kerül: pl. tervrajz, hagyományaiban gyökerezik. A pattern egy-
cikk. A levéltári források betű-szám kódot szerre utal az elemek sokféleségére (építészet
kaptak. Az eredeti levéltári fond jegyzék szavai: kapuk, falak, bejárat, ablak stb.) és
szám és a doboz szám a feloldásban szere- ezek kapcsolataira (építészet szintaktikája,
pel. illetve grammatikája). Lásd: MEGGYESI
4. Az Tanyai Tanács 1949 januárjában 2008: IX. old., ALEXANDER 1977.
jött létre a tanyarendszer felszámolása ér- 9. A nagybirtokos arisztokrácia mező-
dekében. A politikai cél az önálló paraszti gazdasági szerepével kapcsolatban látni kell,
gazdálkodás ellehetetlenítése volt. hogy a 19–20. század folyamán lényegében
5. Az alföldi városfejlődésnek olyan óri- kivonult a közvetlen termelésből, mikor
ási irodalma van, hogy szinte lehetetlen földjeit tartós bérletekként hasznosította
egyetlen szerzőt megadni. Viszonylag rövid, (SZABAD 1957: 404, WEIS 1930: 132).
de rendkívül bőséges hivatkozással ellátott 10. A helyzet paradoxonja, hogy ugyan-
írást közöl: NOVÁK 1997: 283. ebben a korszakban a császári udvar maga is
6. A nagybirtok és a vasút összefonódása külterületekből álló falut épített Mezőhe-
persze csak fedőváltozója volt egy még gyesen, amely a maga tökéletes katonai szer-
mélyrehatóbb változásnak, amely a mező- vezettségében mintául szolgált az uradalmi
gazdaság kapitalizálódását jelentette. Ezt falvak kialakításához (P. MADAR 1982: 18).
jelzi, hogy a parasztok tanyasi farmgazda- 11. A nagybirtok kisajátítása annál in-
ságai maguk is a vasút felé gravitáltak, mint kább előrehaladt, minél radikálisabbá vált
azt Nemesmilitics és Bajnok környékén a a nemzeti politika. A jobboldal birtokren-
JEGYZETEK 195
dezési törekvései ráadásul összekapcsolha- már 1945 előtt is létezett. Tulajdonképpen

tóak voltak az antiszemitizmus gyakorlatba Kunadacs is, csak akkor még Peszéradacs-
ültetésével, hiszen a nagybérlők jelentős ré- ként hívták, és hozzá tartozott a háború
sze izraelita volt (GYURGYÁK 2007: 234). után telkesedő Kunpeszér.
12. A teljes kép kedvéért érdemes meg- 19. A Hortobágy sajátos történetével,
jegyezni, hogy a legnagyobb, etnikai jellegű klimatikus viszonyaival egészen sajátos fej-
telepítésekre a bécsi döntések utáni Ma- lődési utat mutat, amelynek részleteit kü-
gyarországon került sor. Legismertebb a lön tanulmányban lenne érdemes áttekin-
délvidékre került bukovinai falvak története teni. Faluvéghalom esetét levéltári
(SAJTI 1981). forrásokra támaszkodva mutatja be Béres
13. Érdemes megjegyezni, hogy az Or- András a Hortobágyi Állami Gazdaságról
szágos Földbirtokrendező Tanács megala- szóló tanulmányában. Ő idézi Dr. Tóth
kulása után nem sokkal saját hatáskörébe Ferenc „gazdaszakértő” álláspontját, aki sze-
vette a korábbi telepítési programokat (le- rint „ha a kijelölt területre földhözjutta-
véltári forrás: A. 1.2.). tottakat telepítenek, ott csak egy nyomor-
14. Pl. T 62 No 307 Dombó, Német- tanya létesülhetne." (BÉRES 1959: 122)
mokra (Máramaros m.) Osztrák telepesek 20. Érdemes megjegyezni, hogy Mező-
típus lakóházai 1777; T 62 No 479/1Új- hegyes birtokmegosztását az OFT külön
telep (Csanád m.) Telepes lakóház és istálló tárgyalta, és mintának tekintette más, ha-
1786; T 62 No 1014/1-2 Apatin (Bács m.) sonló jellegű állami mintagazdaság számára
Telepeslakás 1795; T 62 No 1053/2 Sósó is (levéltári forrás: A.3.1).
(Liptó m.) Kincstári telepesházak 1802. 21. A földreform irodalma rendkívül
Megtalálható: MOL Tervtár-szekció. Terv- gazdag. A legfontosabb, további bibliográ-
rajzokat közöl: BALASSA M. 1989. fiai adatokat is tartalmazó munkák váloga-
15. Erről a mentalitásról írta Szabó Zol- tása megtalálható: SZAKÁCS 1998: 287.
tán, hogy a magyar középosztály „szeme 22. A Telepítési Tárgyaló Tanács össze-
fölfelé néz, keze lefelé taszít.” (SZABÓ 1938: tétele és jogköre nem teljesen tisztázott a
144) dokumentumban. Egyrészt az eljárásrend
16. A két világháború közötti falusi épí- szerint itt hozzák meg a végső döntést, ami
tészetet lényegében négy tendencia hatá- után a tényleges építési munkák is meg-
rozta meg. Az első az egyszerű népi építészet kezdődhetnek. Másrészt azonban Nagyve-
konzerválódása azokon a területeken, ahol nyim fennmaradt telepítési tervét szemé-
a szociális fejlődés tartósan megakadt (régi lyesen Veres Péter, az OFT elnöke írta alá,
stílus). A második a virágzó népi építészet, tehát úgy tűnik, a TTT inkább operatív,
amely a közép- és gazdagparaszti rétegek semmint döntéshozói feladatokat látott el.
sajátja volt (új stílus). A harmadik irányzat 23. „Az egész terv egyik alapgondolata
az itt tárgyalt népies típustervezés, végül a az, hogy a falusi otthonok megvalósításában
negyedik a közvetlen városi munkáslakások az építtetők saját munkaerejükkel is részt ve-
mintaátvétele, amely a kockaházat előle- gyenek.” (cikk: VERES 1947: 137)
gezte meg (TAMÁSKA 2008: 100). 24. A dokumentum érdekessége, hogy
17. Martfűt a cseh Bata cipőgyár alapí- közel két évvel a háború után még mindig
totta az 1940-es években, Almásfüzitőt pe- szerepelnek benne az 1938-ban visszacsa-
dig az amerikai Vacuum Oil Company irá- tolt területek városai és falvai, mint például
nyította. Buzinka vagy Galánta (H.3.2.).
18. Kisszállás ráadásul nem is szerepel az 25. A vidék szovjet típusú átalakításáról
új községek listáján, mivel jogi értelemben könyvtárnyi irodalom született. Itt csupán
196 JEGYZETEK
egy frissen megjelent összegző munkára ér- tűnik, amit az is mutat, hogy noha orszá-
demes felhívni a figyelmet: KOVÁCS 2012. gos listának készült, nagyrészt Fejér me-
26. Más kérdés, hogy, mint később látni gyére koncentrál.
fogjuk, az új községek építési munkálatait 35. Az épületek korát a helyszíni kuta-
a heves politikai átalakulások árnyékában tások során felgyűjtött interjúk, illetve az
egy viszonylag immanens belső kontinuitás épületek stílusa alapján lehetett meghatá-
jellemezte, ami miatt még az ötvenes évek- rozni.
ben is forgalomban voltak a népies típus- 36. Mivel Budapest környékének fej-
tervek. lesztését teljes egészében a fővároshoz iga-
27. A nyugati típusú szövetkezetekről: zították, lényegében csak hat körzet foglal-
Hunyadi 2007. kozott a vidék ügyével (A.1.1.).
28. „Hasurának nevezzük azt a zsúpból 37. A németek teljes kitelepítéséről
vagy gyékényből font takarót, amelyet a ker- azonban nem volt szó.
tészetekben melegágyak és üvegházak beta- 38. Ráadásul az Észak-Alföldön új köz-
karására használnak.” (SOMOGYI 1942: 37) ségek is születtek, mint például Tiborszál-
29. A teljesség kedvéért érdemes meg- lás, Ebes vagy Újtikos. Utóbbi, mint a há-
jegyezni, hogy noha a cselédségre valóban ború előtti szociális indíttatású falualapítás
nem volt jellemző az önálló gazdálkodás, öröksége többször is felbukkan az irat-
pláne nem a piacra termelés, ez nem jelenti anyagban, de mivel alkalmatlannak találták
azt, hogy teljesen hiányzott volna az ilyen telepesek befogadására, végül nem foglal-
jellegű paraszti tudás. Mint Kovács Imre koztak a fejlesztésével.
írja: „a cselédcsalád egy kis üzemet, még- 39. A falusi gyalogos utca ötlete végül
pedig szükségletfedezeti üzemet alkot.” Hortobágy községben a hatvanas években
(KOVÁCS 1984: 403) vált valósággá (BALASSA M. 2002: 170).
30. Más kérdés, hogy néhány év múlva 40. A falu urbanizációja másodlagos je-
ugyanezek a létesítmények a szocialista köz- lentőségű kérdésnek tűnt ahhoz a társa-
ségnek a szimbólumaivá váltak. dalmi feszültéghez képest, amely a városba
31. Az első kollektív házak a Szovjetuni- áramló vidékiek szokásai és az urbánus kör-
óban létesültek az 1920-as években. Ezekben nyezet között keletkezett (lásd HORVÁTH
a kollégiumokra emlékeztető képződmé- 2000).
nyekben „a család organizációja (…) fel- 41. Természetesen az évi ötven-hatvan
bomlik, és a fizikai és pszichikai életformák, egyszerűsített rendezési tervnek csak egy
az étkezés, szórakozás, sport, szellemi élet kö- része vonatkozott új községekre.
zös helyiségekben nyernek kielégítést. Indi- 42. Ez a rendszer egyébiránt éppen a
viduális csak a legszorosabb értelemben vett nagybirtokokon működött, ahol a gépek,
lakás tevékenysége marad, az is standardi- nagyobb épületek, közlekedési rendszerek
zálva.” (HORNYÁNSZKY 1932: o. n.) számtalan javító és karbantartó foglalkozást
32. „… kevesen ismerik a falusi lakás- igényeltek.
nyomorúságot, a cselédházak poklát, ahol 43. A nők munkába állítása jellegzetes
egy konyhán legalább négy asszony, de gyak- ötvenes évekbeli fejlemény, amely aztán a
ran hét is főz…” (cikk: VERES 1947: 137) szocialista éra egészében meghatározta a
33. Sajnos a kiállítás anyaga nem került kis falvak életét. Eszerint a férfiak foko-
elő, így a kutatás csak a szakfolyóiratokban zódó ipari (ingázó) munkavállalásával pár-
megjelent tervekre hagyatkozhatott. huzamosan a mezőgazdasági feladatokat
34. Mint szinte valamennyi dokumen- egyre inkább a nőknek kellett átvállalniuk
tum, úgy ez a tervezet is ad hoc jellegűnek (ŐRSZIGETHY 1995: 147).
JEGYZETEK 197
44. A mintabirtokok átlagos területe 54. A kockaházak igazi nagy korszaka a

200–500 hold között mozgott: például Bu- második TSZ szervezés utánra tehető. Sa-
ják 400, Dég 500, Balatonkiliti 490, De- ját föld híján az emberek a házépítésbe fek-
rekegyház 385, Sopronpuszta 164, Nagy- tették be munkaerejüket (TAMÁSKA 2008:
cenk 200, Eszterháza 280, Bácsalmás 720, 104).
Nagymágocs 177 (A.1.9.). 55. Az Építés- és Közmunkaügyi Mi-
45. Az osztályvezető beszámolójában a nisztérium Építéspolitikai Főosztálya a ter-
következő nemesítő gazdaságok szerepel- vek elkészítésével Gábor Lászlót, ifj. Kis-
tek: Rózsamajor (Bánkút), Öntözési, Me- marty-Lechner Jenőt, Németh Pált, Ráth
zőgazdasági és Ipari Mezőgazdasági Telep Györgyöt, Schöner Ervint, Tőkés Györ-
(Sarkad), Egri Káptalan birtoka (Bödön- gyöt és dr. Szendrői Jenőt bízta meg.
kút), Harkányi gazdaság (Taktaharkány), Ugyancsak feladatot kaptak Zoltán László,
Főhercegi uradalom (Magyaróvár), Ester- dr. Kiss Tibor és Tóth Kálmán, akik a bá-
házy birtok (Lovászpatona), Esterházy bir- nyászházak és értelmiségi lakások terveit
tok (Eszterháza, Pettend). készítették el (cikk: VÖRÖSMARTY 1947/12,
46. Az ötéves terv első évében mintegy 227).
1300 lakást kívántak felépíteni a gépállo- 56. Legalábbis a Dunántúlon, aminek
mások dolgozói számára. az oka, hogy a tanyásodott alföldi új köz-
47. A szerző néhány oldallal később ségekben csak a hatvanas években került
azonban arra is figyelmeztet, hogy „régi sor a belterület beépítésére.
épületeket, csak azért, mert rossz helyen 57. A szövetkezetek, illetve az állami
fekszenek, ne bontsunk el könnyelműen.” mintagazdaságok létrehozásával megjele-
(KOTSIS 1954: 256) nik a harmadik lakástípus is, a mezőgazda-
48. Hacsak nem soroljuk ide a kasté- sági munkáslakás, amely a paraszti és az
lyokat. értelmiségi otthonok között félúton he-
49. A modern építészet, mint korszak lyezkedett volna el, ha az ötvenes évek po-
lezárult ugyan, de eszmevilága mind a main litikai diktatúrája át nem szabja az új falu
napig meghatározza a szakma értékítéletét teljes koncepcióját.
(NERDINGER 2010). 58. A parasztházaknál rendszerint az
50. A szakmán belül közvetlenül a há- udvarról indult a padlásfeljáró.
ború után Fischer József szociáldemokrata 59. Vannak persze vitatható átmenetek.
építész-politikus volt a legmeghatározóbb A Felső-Tisza mentén nagy számban meg-
figura. Lényegében az ő befolyása ellenében maradt haranglábak például joggal tekint-
szerveződött az „igazi baloldal” Major Má- hetők népi alkotásoknak, úgyszintén a
téval és Perényi Imrével az élen (SAÁD templomok kazettás mennyezetei. Szintén
1985, SIMON 1999). kérdéseket vet fel a falusi iskola kérdése.
51. A folyóirat főszerkesztője Perényi Nemcsak azért, mert az első iskolák gya-
Imre volt, mellette Kozma Lajos és Major korta parasztházakban nyitották meg ka-
Máté dolgoztak. puikat, de azért is, mert a tervezett épüle-
52. A további kísérletekről akkor tud- tek kőműves megoldásait a falusiak ellesték
nánk képet kapni, ha előkerülnének az ere- és saját házaikon alkalmazták.
deti pályamunkák. 60. Rácz egyébiránt az egyik legroman-
53. Az összeérő zsaluszárnyak alkotta tikusabb alkotója volt a korszaknak. Az
sávablak ötlete néhány évtized múlva a bu- oromzat alá csempészett timpanonról még
dai várnegyed foghíjbeépítéseinél bukkan lesz szó, itt csak annyit érdemes megje-
fel újra. gyezni, hogy a könyvében ajánlott köz-
198 JEGYZETEK
épületek mindegyike játékos, a történeti 69. A lökösházi templom terveit ifj.

építészet formáit újraalkotó szemléletről Germán Géza építészmérnök készítette.
tanúskodik. 70. A vasút korábban néhány vagonnyi
61. Nagykarácsonyról, Nagyvenyimről árut is szállított, ami a kocsik gyakori ren-
és Besnyőről, azok telepes karakteréről lásd dezését igényelte. Ennek köszönhetően ala-
részletesebben: TAMÁSKA 2009: 107–110, kult ki Lökösháza is. Manapság előre ösz-
TAMÁSKA 2011: 45–54. szeállított szerelvények közlekednek, a
62. Mátyásdomb történetéről lásd: VÁR- határállomáson szinte semmilyen érdemi
NAI 1990. munka nem zajlik.
63. Hantos történetéről lásd: VÁRNAI 71. Gondoljunk csak a föld hőjét hasz-
1987. nosító házakra, amelyek viszonylag tágas
64. Nagylók történetéről lásd: FARKAS telken valósíthatók csak meg, vagy a telken
1991B. belüli szennyvíztisztításra, a napkollektor-
65. Kisszállásról lásd bővebben: PETRÓ é. n. okra, ami szintén ritkább beépítést igé-
66. Ne feledjük, hogy olyan uradalom- nyelne. Noha ezek a csúcstechnológiák a
ban, mint a kisszállási rengeteg szakember, mai községek szegényes hétköznapjaitól
gépszerelő, kovács, lakatos, kőműves dol- távol állnak, nem minden hatás nélküliek.
gozott, akiket a gépállomás is szívesen al- Lökösházán például divatba jött a meg-
kalmazott. üresedett házak elbontása, hogy ott „ener-
67. Ténylegesen persze csak a nyári giaerdőt” telepítsenek. Itt végső soron
konyhát lakták, sőt az idősek mind a mai megint csak arról van szó, hogy a lakóház
napig itt töltik idejük nagy részét. energiaigényét nem vezetékekkel, hanem
68. Lökösháza történetéről lásd bőveb- egy tágasabb környezettel igyekszenek ki-
ben: BÉKÉS 1987. elégíteni.
JEGYZETEK 199
HIVATKOZÁSOK
Könyvek, tanulmányok:
ÁGOSTHÁZI LÁSZLÓ – BOROSS MARIETTA BALASSA M. IVÁN (2010): Paraszti építészet,
(1985): Szántódpuszta építéstörténete. falusi építészet. In: Műemlékvédelem 4.
Panoráma, Szántódpuszta. 258–263.
ALBERT GÁBOR (1983): Emelt fővel. BÁLINT SÁNDOR (1978/79): A szögedi nem-
(Magyarország felfedezése sorozat), Szép- zet: a szegedi nagytáj népélete 3. rész. Móra
irodalmi Könyvkiadó, Budapest. Ferenc Múzeum évkönyve. Szeged.
ALEXANDER, CHRISTOPHER – ISHIKAWA, BALOGH ISTVÁN (1980): Egy tőkés tanyás

SARA – SILVERSTEIN, MURRAY (1977): gazdaság a 19. század második felében. In:
A Pattern Language: Towns, Buildings, Pölöskei–Szabad 1980. 272–312.
Construction. Oxford University Press, Ox-
ford. BARABÁS JENŐ – GILYÉN NÁNDOR (1979):
Vezérfonál népi építészetünk kutatásához.
ANDRÁSFALVY BERTALAN (1975): Duna Műszaki Könyvkiadó, Budapest.
mente népének ártéri gazdálkodása Tolna
és Baranya megyében az ármentesítés be- BARABÁS JENŐ – GILYÉN NÁNDOR (2004):
fejezéséig. Tolna Megyei Levéltár, Szek- Magyar népi építészet. Mezőgazda, Budapest.
szárd.
BÁRTH JÁNOS (1975): A kalocsai szállások
BAJMÓCY PÉTER–BALOGH ANDRÁS (2012): településnéprajza. Kalocsa Város Kiadása,
Egykori majorok tipizálása Vas megyei példá- Kalocsa.
kon. In: Földrajzi Közlemények 2. 165-181.
BÁTKY ZSIGMOND (1922): Néhány vonás
BAKÓ FERENC (1978): Parasztházak és ud- Fejér megye településföldrajzához. In: Föld
varok a Mátra vidékén. Műszaki Könyvki- és ember 2. 185–191.
adó, Budapest.
BEER, MATHIAS – DAHLMANN, DITTMAR
BALÁSHÁZY JÁNOS: 1840. Vízszabályozások (Hg., 2004): Über die trockene Grenze und
földmívelési tekintetben. In: A Magyar über das offene Meer. Binneneuropäische und
Tudós Társaság Évkönyvei IV, Buda, 184–193. transatlantische Migrationen im 18. und 19.
Jahrhundert. Klartext, Essen.
BALASSA IVÁN (1975): Lápok, falvak,
emberek. Gondolat, Budapest. BÉKÉS GÉZA (1987): Szemelvények Lökös-
háza történetéből. Kézirat. Megtalálható Lö-
BALASSA M. IVÁN (1989): A magyarországi kösháza Római Kat. Plébánia.
németek némi építkezéséről. In: Ház és
ember V. 31–49. BELUSZKY PÁL – GYŐRI RÓBERT (2005):
Magyar városhálózat a 20. század elején.
BALASSA M. IVÁN (2002): A FAKSZ- Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs.
házaktól a szocialista faluig. In: Ház és
ember 15. 164–174.
200 HIVATKOZÁSOK
BELUSZKY PÁL (2000): Magyarország telepü- CASTEL, ROBERT (1995): A szociális kérdés
lésrendszer fejlődése. In: Enyedi György alakváltozásai. Max Weber Alapítvány,
(szerk.): Magyarország településkörnyezete. Ma- Wesley Zsuzsanna Alapítvány, Kávé Kiadó,
gyar Tudományos Akadémia, Budapest, 9-76. Budapest.
BENCZIK GYULA (2007): Ivánc. Budapest (in- CSÁK GYULA (1977): A szikföld sóhaja.
ternetes kiadás: http://www.sulinet.hu/orok- (Magyarország felfedezése sorozat) Szép-
segtar/ Utolsó megtekintés 2012. november 1.) irodalmi Könyvkiadó, Budapest.
BENISCH ARTUR (1940): Az eszmei (ura- CSEMEZ ATTIL (1996): Tájtervezés – táj-
dalmi) községek alkonya. Dunántúl Ny. Pécs. rendezés. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
BEREND T. IVÁN (1976): A szocialista gaz- CSURGÓ BERNADETT ( 2007): Építészek és

daság története Magyarországon 1945–1968. a falvak (szemelvények). In: Kovách Imre
Kossuth Könyvkiadó, Budapest. (szerk.): Vidék- és falukép a változó időben.
Argumentum, Budapest, 99–114.
BÉRES ANDRÁS (1959): A Hortobágyi Állami
Gazdaság kialakulása és előzményei. In: DÁNIEL ARNOLD (1930): A nagybirtok mai
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 21. helyzete és kilátásai Magyarországon. In:
121–136. Korunk június-szeptember. Interneten
megtalálható: epa.oszk.hu oldalon.
BEREY KATALIN (1978): Népies törekvések
és a népi építészet kutatása a század első fe- DEMETER ZSÓFIA – LUKÁCS LÁSZLÓ (1980):
lének magyar építészetében. In: Ethnog- A puszták népe: a Mezőföld története. István
raphia 3. 434–453. Király Múzeum, Székesfehérvár.
BERKOVITS GYÖRGY. (1976): Világváros ha- DÉRY ATTILA (1995): Nemzeti kísérletek épí-
tárában. (Magyarország felfedezése soro- tészetünk történetében. Terc Kiadó, Buda-
zat), Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest. pest.
BODROG GYÖRGY (1966): A tőkés gazdál- DOBROVITS, CS. DOROTTYA (1983): Épít-
kodás kialakulása az előszállási uradalom- kezés a XVIII. századi Magyarországon (Az
ban. In: Agrártörténeti Szemle 4. 502–543. uradalmak építészete). Akadémiai Kiadó,
Budapest.
BORECZKY BEATRIX (1987): Az Újjáépítési
Minisztérium működésének válogatott do- DÓKA KLÁRA (2006): A Körös- és Berettyó-
kumentumai, 1945–1946. In: Források a völgy gazdálkodása az ármentesítés előtt és
magyar népi demokrácia történetéhez 6. Új után. Békés Megyei Levéltár, Gyula.
Magyar Központi Levéltár, Budapest.
DUNKA SÁNDOR – FEJÉR LÁSZLÓ – VÁGÁS
BOROSS MARIETTA (1980): Szántódpuszta. ISTVÁN (1996): Verítékes honfoglalás. Víz-
Egy Somogy megyei nagybirtok majorsági ügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjte-
épületei és épülettervei. In: Knézy Judit mény, Budapest.
(szerk.): Anyagi kultúra. Tárgyi néprajzi dol-
gozatok. Somogy megyei Múzeumok igaz- EPERJESSY ERNŐ (2006): Puszták népe a
gatósága, Kaposvár, 231–286. Zselicben. Mikszáth Kiadó, Budapest.
HIVATKOZÁSOK 201
ERDEI FERENC (1942): A magyar paraszt- FARKAS GÁBOR (1991 c). Pusztaszabolcs.
társadalom. Franklin Társulat, Budapest. In: Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22.
267–302.
ERDEI FERENC (1971): Makó. In: Erdei:
Város és vidéke. (Magyarország felfedezése FÉJA GÉZA (1937): Viharsarok. Az Alsó
sorozat). Szépirodalmi Könyvkiadó, Buda- Tiszavidék földje és népe. (Magyarország fel-
pest, 247–373. fedezés sorozat). Atheneum, Budapest.
ERDEI FERENC (1973): Egy régi települési FÉNYES ELEK (1851): Magyarország geo-
probléma új megoldása. In: Erdei Ferenc vá- graphiai szótára 1-2. Pest.
logatott írásai és beszédei. Kossuth Könyv-
kiadó, Budapest, 286–300. FÜLÖP ÉVA MÁRIA (1997): Az uradalom-
történeti monográfiák historiográfiája a
ERDEI FERENC (1976): Magyar tanyák. magyar történetírásban. In: Gyüszi László:
Akadémiai Kiadó, Budapest (1941, ha- Helyismereti Könyvtárosok III. Országos Ta-
sonmás kiadása). nácskozása: Tata, 1996. július 17–19.
Szentendre, 101–109.
ERDEI FERENC (2004): A magyar falu. In-
ternetes kiadás: Neumann Kht, Budapest. GERGELY JENŐ – GLATZ FERENC – PÖLÖSKEI
FERENC (2003, szerk.): Magyarországi párt-
ERDÉSZ ÁDÁM: (1987): A mezőhegyesi mé- programok 1919–1944, 2. kötet. Kossuth
nesbirtok gazdálkodása a két világháború Kiadó, Budapest.
között. Békés Megyei Levéltár, Gyula.
GERZSON LÁSZLÓ – SZILÁGYI KINGA (2011):
FARBAKY PÉTER (2012): A reneszánsz és a Gondolatok a nagycenki hársfasor állapo-
barokk építészete Magyarországon. V.2. Ura- táról és megújításának lehetőségéről. In:
dalmi építési irodák. Szabadbölcsészet tan- 4D Tájépítészeti és kertművészeti folyóirat
anyag. Letölthető: http://mmi.elte.hu ol- 21. 6-19.
dalról (linkek – szabadbölcsész tananyagok).
Utolsó megtekintés 2012. október 14. GESZTELY NAGY LÁSZLÓ (1937): Küzdelem
az Alföld jövőjéért. Beszámoló a Duna-Ti-
FARKAS GÁBOR (1970): Az agrárátalakulás szaközi Mezőgazdasági Kamara másfél évti-
néhány kérdése Fejér megyében. In: Fejér zedes munkájáról (1922–1937). Duna-Ti-
Megyei Történeti Évkönyv 4. 273–350. szaközi Mezőgazdasági Kamara, Kecskemét.
FARKAS GÁBOR (1984): A tőkés nagybirtok GHEORGHIU, TEODOR OCTAVIAN (1999):

irányításának néhány kérdése az előszállási Bánsági telepített falvak – tipológiai meg-
uradalomban, 1800–1914. In: Levéltári közelítés. In: Balassa M. Iván – Cseri
Szemle 34. 85–108. Miklós (szerk.): Népi építészet Erdélyben,
Szentendre, 45–56.
FARKAS GÁBOR (1991 a): Nagykarácsony.
In: Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. GRANASZTÓI GYÖRGY (2006): A dunai térség
151–178. és Magyarország urbanizációja (1500–1800).
In: Rácz Szilárd (szerk.): Regionális átalakulás
FARKAS GÁBOR (1991 b). Nagylók. In: Fejér a Kárpát-medencében. Magyar Regionális Tu-
Megyei Történeti Évkönyv 22. 179–224. dományi Társaság, Pécs, 181–191.
202 HIVATKOZÁSOK
GUNST PÉTER (1998): A magyar agártár- HÁMORI PÉTER (2004 b): ONCSA (Orszá-
sadalom 1919–1945 között. In: Gunst Pé- gos Nép- És Családvédelmi Alap) – Egy
ter (szerk.): A magyar agrártársadalom a szociálpolitikai és építészeti kísérlet Magya-
jobbágyság felszabadításától napjainkig. rországon 65 év távlatából. In: Országépítő 2.
Napvilág Kiadó, Budapest, 231–284. 5-12.
GYÁNI GÁBOR – KÖVÉR GYÖRGY (1997): HEINRICH-T. ORSOLYA – STRAUB PÉTER

Magyarország társadalomtörténete. Osiris, (szerk. 2009): Keszthely-Fenékpuszta im
Budapest. Spiegel der Jahrtausende. Keszthely-Fenék-
puszta az évezredek tükrében. Balatoni Mú-
GYIMESI SÁNDOR (1965): A telepítvényes zeum, Geisteswissenschaftliches Zentrum
falvak „felszabadítása”. In: Szabó István Geschichte und Kultur Ostmitteleuropas
(szerk.): A parasztság Magyarországon a ka- an der Universität Leipzig, Zala Megyei Mú-
pitalizmus korában 1848–1914, I.kötet. zeumok Igazgatósága. Leipzig, Zalaegerszeg.
Akadémiai Kiadó, Budapest.
HELLER ANDRÁS (1937): Cselédsor. A me-
GYÖRFFY GYÖRGY (1990): A magyaror- zőgazdasági cselédek helyzete 1935-ben.
szági kun társadalom a XIII–XIV. század- Szent István Társulat, Budapest.
ban. In: Györffy: A magyarság keleti ele-
mei. Gondolat, Budapest, 274–304. HETÉNYI ISTVÁN (1992): Nagykarácsony
története. Albex Lap- és Könyvkiadó, Du-
GYÖRFFY ISTVÁN (1943): Magyar falu – naújváros.
magyar ház. Turul Szövetség, Budapest.
HOFER TAMÁS (1980): A hazai tanyarendszer
GYURGYÁK JÁNOS (2007): Ezzé lett magyar és a másodlagos településszóródás külföldi
hazátok. A magyar nemzeteszme és naciona- példái. In: Pölöskei–Szabad 1980. 9-60.
lizmus története. Osiris, Budapest.
HOFER TAMÁS (2009): Agrárváros-régiók
HADIK ANDRÁS (1992): A népi irányzatról, Európa peremén. In: Hoffer T.: Antropológia
a falu építészetéről. In: Építészet és tervezés és/vagy Néprajz. L’Harmattan, Budapest,
Magyarországon 1945–56. Magyar Építé- 17–50.
szeti Múzeum Katalógusa, Budapest, 27–32.
HONVÁRI JÁNOS (2003): A gépállomások
HAJDÚ ZOLTÁN (1990/1991): A Tanyai története: 1947–1964. Távtan, Budapest.
Tanács története. A „szocialista tanyapoli-
tika” alapvetése és a tanyakérdés megoldá- HORNYÁNSZKY ISTVÁN (1932): Építészet
sának radikális, voluntarisztikus kísérlete, és társadalom. In: Korunk, szeptember,
1949–1954. In: Alföldi Tanulmányok 14. www.korunk.org
105–124.
HORVÁTH SÁNDOR (2000): Falusiból vá-
HÁMORI PÉTER (2004 a): Korszerű és népi? rosi, parasztból városlakó. In: Cseri Miklós
Korszerű vagy népi? Viták a magyar falu – Kósa László – T. Bereczky Ibolya (szerk.):
építészetéről a huszadik század első felé- Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón.
ben. In: Századvég 4. 3-26. Magyar Néprajzi Társaság - Szentendrei
Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Budapest –
Szentendre, 377-392.
HIVATKOZÁSOK 203
HUNYADI ATTILA (2007): A különböző szö- KOTSIS ENDRE (1954): Mezőgazdasági épí-
vetkezeti típusok és a szövetkezeti értékrend tészet. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
kialakulása. In: Somai József (szerk.): Szövetke-
zetek Erdélyben és Európában. Romániai Magyar KOVÁCS IMRE (1984): A gazdasági cselédek
Közgazdász Társaság, Kolozsvár, 111–140. kereseti és megélhetési viszonyaihoz. In: Tóth
Pál Péter (szerk.): Agrárszociológiai írások Ma-
ILLYÉS GYULA (1987): Puszták népe. Mag- gyarországon 1900–1945. Kossuth Kiadó,
vető Kiadó, Budapest. Budapest, 357–388.
ISTVÁNFI GYULA (1997): Az építészet törté- KOVÁCS, Ö. JÓZSEF (2012): A paraszti tár-
nete. Őskor. Népi építészet. Nemzeti Tan- sadalom felszámolása a kommunista dikta-
könyvkiadó, Budapest. túrában. A vidéki Magyarország politikai
társadalomtörténete 1945–1965. Korall,
JÁMBOR IMRE (2009): Kertépítészet-történet. Budapest.
FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szakta-
nácsadási Intézet, Budapest. KÖRNER ZSUZSA (2004): A telepszerű lakás-
építés története Magyarországon 1850–1945.
JUHÁSZ ANTAL (1989): A szegedi táj tanyái. Terc Kiadó, Budapest.
Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, Szeged.
KUBINSZKY MIHÁLY (1995): Táj + építészet:
KÁLLAY ISTVÁN (1979): A nagybirtokkor- a természeti környezet egy építész szemével.
mányzat levéltári forrásai 1711–1848. In: Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Gazdag István (szerk.): A Hajdú-Bihar Megyei
Levéltár Évkönyve VI. Budapest, 202–215. KUGLER GYULA (2000): Lakosságcsere a
Délkelet-Alföldön. Osiris, Budapest.
KÁROLYI JÁNOS (1904): Fejér vármegye
története. Csitári Kő és Könyvnyomdája, KULCSÁR IMRE (1975): Jánossomorja, Vár-
Székesfehérvár. balog községek története. Kiadja a Nagyköz-
ségi Tanács, Jánossomorja.
KEMÉNYFI RÓBERT (1999): Az ONCSA-
telepek építésének néhány települési tér- LÁNG ISTVÁN (szerk., 2002): Környezet- és
szerkezeti következményéről. In: Újvári természetvédelmi lexikon I. rész. Akadémiai
Zoltán (szerk.): Ünnepi kötet Szabó László Kiadó, Budapest.
tiszteletére. Ethnica, Debrecen, 211–220.
LENCSÉS FERENC (1982): Mezőgazdasági
KETTINGER GYULA – NAGY FRIGYES – TÍMÁR idénymunkások a negyvenes években. Aka-
LAJOS (1991): A magyaróvári nagybirtok tör- démiai Kiadó, Budapest.
ténete. Tartalom Kft, Mosonmagyaróvár.
LOVAS KISS ANTAL (2007): Telepített
KISS TIBOR (1943): A Szigetvidék és az Or- földművelők. Újiráz telepítési szempontja-
mányság népének építészete. Magyar Épí- inak hatása a lokális identitásra. In: Bán-
tőművészet, Budapest. kiné Molnár Erzsébet (szerk., 2007): Föld
és társadalom. Bibliotheca Cumanica 7.
KOGUTOWICZ KÁROLY (1930): Dunántúl és Kiskunfélegyháza, 253–265.
Kisalföld. M. Kir. Ferenc József Tudo-
mányegyetem Földrajzi Intézete, Szeged.
204 HIVATKOZÁSOK
LUKÁCS LÁSZLÓ (1984): A mezőföldi tanyák NERDINGER, WINFRIED (2010): „Warum

néprajza: A farmtanyák kialakulása és pusz- wurde und wird rekonstuiert” – Rekonst-
tulása a Mezőföldön a XIX–XX. században. ruktion als politische, ideologische oder
Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár. ästetische Handlung. In: Uta Hassler, Ner-
dineger, Winfried (Hg.): Das Prinzip Re-
MAKSAY FERENC (1976): A dunántúli tele- konstruktion, Institut für Denkmalpflege
pülésrendszer a XVII–XVIII. század fordu- und Bauforschung der ETH Zürich und
lójáig. In: Farkas Gábor (szerk.): A Dunán- Architekturmuseum der TU München,
túl településtörténete. Magyar Tudományos Zürich, 14–29.
Akadémia Pécsi és Veszprémi Akadémiai Bi-
zottságának értesítője II., Veszprém, 43–59. NOVÁK LÁSZLÓ (1997): Szőlő Albertirsa és
Pilis hagyományos telekrendszerében és
MÁRKUS ISTVÁN (1967): Urak futása. In: üzemszervezetében. Mezővárosi fejlődés az
Márkus: Mit láttam falun? 1945–66. Mag- Alföldön In: Novák: Településnéprajzi ta-
vető Kiadó, Budapest. nulmányok. Ethnica, Debrecen, 71–107.
283–298.
MÁRKUS ISTVÁN (1971): Kifelé a feudaliz-
musból. In: Márkus: Kifelé a feudalizmus- ORBÁN SÁNDOR (1980): Tanyaközpontosí-
ból (tanulmánykötet). Szépirodalmi Kiadó, tási, községesítési kísérletek a felszabadulás
Budapest, 193–219. után. In: Pölöskei–Szabad 1980, 362–398.
MÁRKUS ISTVÁN (1979): Nagykörös. (Ma- ŐRSZIGETHY ERZSÉBET (1995): Birsalma-

gyarország felfedezése sorozat). Szépiro- sajt. Sík Kiadó, Budapest.
dalmi Könyvkiadó, Budapest.
P. MADAR ILONA (1982): Uradalmi cselédek
MÁTÉ ZSOLT (2002): Történeti településeink Békés megyében. Békés Megyei Tanács,
értékvédelme. Egyetemi Jegyzet. Budapesti Békéscsaba.
Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem –
Műemlékvédelmi Szakmérnöki Szak, Buda- PACH ZSIGMOND PÁL (1971): A kelet-euró-
pest. pai „Gutswirtschaft” problematikájához: ro-
botmunka és bérmunka a földesúri majorsá-
MEGGYESI TAMÁS (2008): Települési kultú- gokon a XVI–XVII. századi Magyarországon.
ráink. Terc Kiadó, Budapest. In: Agrártörténeti Szemle 1-2. 1-20.
MENDÖL TIBOR (1936): Alföldi városaink PADÁNYI GULYÁS JENŐ – TÓTH KÁLMÁN –
morfológiája. Közlemények a debreceni Ti- MISKOLCZY LÁSZLÓ (1937): A Fertő-vidék
sza István Tudományegyetem Földrajzi In- népének építészete. Magyar Ház Baráti Köre,
tézetéből, Debrecen. Budapest.
MIKLÓSSY ENDRE (1994): A táguló és zsu- PADÁNYI GULYÁS JENŐ (1928): A magyar
gorodó ember. In: Magyar Szemle, novem- építőművészet útja. In: Magyar Szemle
ber, 1156–1166. március, 237–244. Részleteket közöl: Ba-
ranyai Katalin: Szemelvények a két háború
MISKOLCZY LÁSZLÓ – VARGHA LÁSZLÓ közti építészeti irodalomból, Országépítő
(1943): A Nagykunság-vidék népének építé- különszáma 2009, 14–15.
szete. Magyar Ház Baráti Köre, Budapest.
HIVATKOZÁSOK 205
PALÁDI-KOVÁCS ATTILA (szerk. 2008): Ma- RÁCZ GYÖRGY (1946): A korszerű paraszt-
gyar Néprajz VIII. Társadalom. Akadémiai ház. Sarló Kiadás, Budapest.
Kiadó, Budapest.
RÁCZ ISTVÁN (1980): A tanyarendszer
PARMER NÓRA (1986): Magyar építészet a két kialakulása. In: Pölöskei–Szabad 1980.
világháború között. Műszaki Könyvkiadó, 97–148.
Budapest.
RADOS JENŐ (1939): Magyar kastélyok.
PERCZEL KÁROLY (1973): Faluépítés. In: Műemlékek Országos Bizottsága, Könyv-
Pozsonyi Zoltán (szerk.): Városépítés Ma- barátok Szövetsége, Budapest.
gyarországon a felszabadulás után. Műszaki
Könyvkiadó, Budapest, 111–120. ROMÁN ANDRÁS (2004): 487 bekezdés és
617 kép a műemlékvédelemről. Terc Kiadó,
PERÉNYI IMRE – FARAGÓ KÁLMÁN – MAJOR Budapest.
JENŐ (1962): Mezőgazdaság és településter-
vezés. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. SAÁD JÓZSEF (1985): Építészek az újjáépí-
tés szolgálatában. In: Medvetánc 2-3.
PERESZTEGI LÁSZLÓNÉ – KÓSÁNÉ HUJBER 237–261.
KATALIN (2008): A Lonkai Ármin Általános
iskola. Önkormánya. nyomtatott kézirat, SAJTI, A. ENIKŐ (1981): Székely telepítés és
Mátyásdomb. nemzetiségpolitika a Bácskában. Akadémiai
Kiadó, Budapest.
PERNEKI MIHÁLY (1977/1978): Az eszmei
községek kialakulásának történetéhez. In: SÁNDOR ANDRÁS (1948): Övék a föld.
Levéltári Közlemények 44–45. 417–428. Szikra, Budapest.
PETRÓ JÁNOS – BÓR JÓZSEFNÉ (é. n.): Kisszál- SÁRI ZSOLT (2009): Típusterves építkezések
lás. Kézirat. Megtalálható: Kisszállás Község és az életmód változásainak kapcsolata. In:
Önkormányzat Művelődési Ház és Könyvtár. Cseri Miklós – Sári Zsolt (szerk.): Vidéki
életmódváltozások a 20. században. Szabad-
PÖLÖSKEI FERENC – SZABAD GYÖRGY téri Néprajzi Múzeum, Szentendre, 21–52.
(1980): A magyar tanyarendszer múltja.
Tanulmányok. Akadémiai Kiadó, Budapest. SIMON MARIANN (1999): „Fordulatnak kell
bekövetkeznie építészetünkben – jelentős
PRINZ GYULA – TELEKI PÁL (1937): Magyar fordulatnak” – Elmélet és gyakorlat 1949–
földrajz. A magyar munka földrajza. Kir. M. 1951. In: Architectura Hungariae 4. o. n.
Egyetemi Nyomda, Budapest.
SIPOS GYULA (1977): Pusztaiak. Kossuth
PUSZTAI LÁSZLÓ – HADIK ANDRÁS – FÜ- Könyvkiadó, Budapest.
LÖP CSILLA (szerk., 1987): A népi irányzat
továbbélése a magyar építészetben. Országos SOMOGYI IMRE (1942): Kertmagyaroroszág.
Műemléki Felügyelőség Magyar Építészeti Magyar Élet Kiadása, Budapest.
Múzeuma, Budapest.
SPÉDER ZSOLT (2002): A szegénység változó
PÜSKI LEVENTE (2006): A Horthy-rendszer. arcai. Századvég Kiadó, Budapest.
Pannonica Kiadó, Budapest.
206 HIVATKOZÁSOK
SPIRO, KOSTOF (1993): Die Anatomie der SZVIRCSEK FERENC (1992): Kolonizálás,
Stadt. Geschichte städtischer Strukturen. mint a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. mun-
Campus, Frankfurt/M./New York. káspolitikájának része. In: Somorjai József
(szerk.): Tatabánya 45 éve város: Tatabánya
SZABAD GYÖRGY (1957): A tatai és a gesz- várossá nyilvánításának 45. évfordulója al-
tesi Eszterházy-uradalom áttérése a robot- kalmából rendezett tudományos konferen-
rendszerről a tőkés gazdálkodásra. Akadé- cia előadásainak anyaga. Komárom-Eszter-
miai Kiadó, Budapest. gom Megyei Önkormányzat Múzeumainak
Igazgatósága, Tata, 99–105.
SZABAD GYÖRGY (1980): A tanyára telepedés
feudalizmus kori korlátai és felszámolásuk. TAMÁSKA MÁTÉ (2005): Nagykarácsony hét-
In: Pölöskei–Szabad 1980. 149–169. köznapon. Egy mezőföldi falu értékvizsgá-
lata. In: Comitatus, március. 37–52.
SZABÓ ISTVÁN (1948): Tanulmányok a ma-
gyar parasztság történetéből. Teleki Pál Tud. TAMÁSKA MÁTÉ (2008): Kockaházat a skan-
Intézet, Budapest. zenbe? Az utóparaszti háztípus helye a vidéki
házfejlődésben. In: Múltunk 3. 98–108.
SZABÓ ISTVÁN (1960): Kísérletek az alföldi
tanyarendszer megszüntetésére az 1780-as és TAMÁSKA MÁTÉ (2009): A puszták népé-
1850-es években. In: Szabó (szerk.): Agrár- nek telepes községei 1945 után. In: Cseri
történeti tanulmányok. Tankönyvkiadó, Bu- Miklós – Sári Zsolt (szerk.): Vidéki élet-
dapest, 139–207. módváltozások a 20. században. Szentendre,
89–118.
SZABÓ ZOLTÁN (1938): Cifra nyomorúság.
Cserépfalvi Kiadása, Budapest. TAMÁSKA MÁTÉ (2010): Egy építészeti
forma diffúziója. In: Jancsák Csaba – Nagy
SZAKÁCS SÁNDOR (1998): A földreformtól a Gábor Dániel – Pászka Imre (szerk.): Ál-
kollektivizálásig. In: Gunst 1998. 287–343. landó párbeszédben. A szegedi műhely tisz-
telgése Utasi Ágnesnek. Belvedere, Szeged,
SZÁNTÓ IMRE (1952): A majorsági gazdál- 280–295.
kodás uralkodóvá válása, a parasztság nagy-
arányú kisajátításának kezdete. In: Spira TAMÁSKA MÁTÉ (2011): A vidéki tér emlé-
György (szerk.): Tanulmányok a parasztság kezete. Martin Opitz Kiadó, Budapest.
történetéhez Magyarországon, 1711–1790.
Akadémiai Kiadó, Budapest, 221–298. THIRRING LAJOS (1932): A tanyák, puszták
és egyéb külterületi lakott helyek népessége
SZÁVAI FERENC TIBOR (1990): Arany- és 1930-ban. Magyar Statisztikai Társaság,
ezüstkalászos gazdaképzés Magyarországon. Budapest.
In: Honismeret 2-3. 61–67.
TÓTH ÁGNES (1993): Telepítések Magyar-
SZÉCHÉNYI ANTAL (2001): A nagybirtok országon 1945–1948 között. Bács-Kiskun
működése 1924–1944: párhuzamok. Püski, Megyei Önkormányzat Levéltára, Kecske-
Budapest. mét. Interneten elérhető: www.mtaki.hu
oldalról.
SZENDE PÁL (1911): A nagybirtok és Magyar-
ország jövője. Galilei Kör Kiadása, Budapest.
HIVATKOZÁSOK 207
TÓTH JÁNOS (1961): Népi építészetünk ha- VARGA DÁVID (1991): Mai puszták népe:
gyományai. Műszaki Könyvkiadó, Buda- volt cselédek, mai gondok Dél-Dunántúl ál-
pest. lami gazdasági pusztáin. Baranyai Megyei
Könyvtár, Pécs.
TÓTH JÁNOS (1971): Az Őrségek népi épí-
tészete. Műszaki könyvkiadó, Budapest. VARGA JÁNOS (1967): A jobbágyi földbir-
toklás problémái 1767–1849. Akadémiai
TÓTH ZOLTÁN (2010): Melyik ház a „koc- Kiadó, Budapest.
kaház”? Mit mond a művelt középosztály
egy munkásháztípusról?. In Korall 40. VÁRNAI TAMÁS (1987): Hantos. In: Fejér
5-44. Megyei Történeti Évkönyv 17. 121–172.
TÓTH KÁLMÁN – NÁSZAY MIKLÓS (1936): VÁRNAI TAMÁS (1990): Mátyásdomb.

A Balaton-vidék népének építészete. Magyar In: Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21.
Ház Baráti Köre, Budapest. 177–188.
TÓTH KÁLMÁN (1947): Új falu, új otthon. VERES PÉTER (2000): Magyar megmaradás.
Faust, Budapest. A paraszti jövendő. Az Alföld parasztsága.
Parasztsors – magyar sors. In: Veres: Válo-
TÓTH KÁLMÁN (1978): Építészmérnökök gatott írások. Püski, Budapest, 259–308.
és a népi építészet 1930–1950. Személyes
visszaemlékezés. In: Ethnographia 89. VERES PÉTER (1968): Szülőhazám, „Horto-
426–433. bágy mellyéke”. Kossuth Könyvkiadó, Bu-
dapest.
TÓTH ZOLTÁN (1976): Egy életforma fel-
bomlása. A szekszárdi kockaházak társa- WEIS ISTVÁN (1930): A mai magyar társa-
dalma 1972-ben. In: Valóság 4. 74–84. dalom. Magyar Szemle Társaság, Budapest.
TÖMÖRY TAMÁS (1979): Lakásunk. Műszaki ZÁM TIBOR (1987): Tévedések és tanulsá-
Könyvkiadó, Budapest. gok. A hortobágyi Állami Gazdaság tizenöt
évéből. In: Zám: Tények és indulatok. Válo-
VAJKAI AURÉL ( 1957): Balatonfelvidéki és gatott szociográfiai írások. Magvető Kiadó,
Bakony vidéki falusi épületek a XVIII. Budapest, 7-28.
századból. In: Ethnographia LXVIII.
87–108.
Cikkek szakfolyóiratokból:
VALUCH TIBOR (2004): A hosszú háztól a BENKHART ÁGOSTON (1947): Parasztház
kockaházig. A lakásviszonyok változásai a vagy „házfalu”. In: Új Építészet 7, 165–166.
magyar falvakban a hatvanas években. In:
Rainer M. János. (szerk.): „Hatvanas évek” BORBÍRÓ VIRGIL (1947): Régi falu – új
Magyarországon. 1956-os Intézet, Buda- falu. In: Új Építészet 7, 138–140.
pest, 386–407.
CSERI PÉTER (2006): Nem örülnek a vé-
VÁLYI KATALIN – ZOMBORI ISTVÁN (2007) dettségnek. In: Népszabadság, február 17.
Ópusztaszer. Örökség – Kultúra Oktatási
E-Könyv- és Médiatár. Budapest.
208 HIVATKOZÁSOK
GRANASZTÓI RIHMER PÁL (1943 a): Far- VERES PÉTER (1947): Beszélgetés Veres Pé-
mertelep az Egyesült Államokban. In: Tér terrel a faluépítésről és a lakáspolitikáról.
és forma 16. évf., 54–55. In: Új Építészet, 7, 137.
GRANASZTÓI RIHMER PÁL (1943 b): Népi VERES PÉTER (1961): Lakáseszmény – élet-
építészet és az európai agrárcivilizáció. In: eszmény. In: Kortárs 1961/január 20. Má-
Tér és forma, 16. évf., 37–39. sodközlés: In: Major Máté – Oskó Judit
(szerk.): Új építészet, új társadalom 1945-1978.
GUNDA BÉLA (1937): Az Ormánság pa- Corvina Kiadó, Budapest, 206-215.
raszti építkezése. In: Tér és forma, 10. évf.
102–105. VÖRÖSMARTY KÁLMÁN (1941): A korszerű
magyar falusi ház, az Országos Nép- és Csa-
HEGEDŰS BÉLA (1947): A telepesház, az ládvédelmi Alap mintaháza. In: Építészet
Országos Földbirtokrendező Tanács terv- 1. kötet, 2. füzet, 33–38.
pályázata. In: Új Építészet, 1. 10.
VÖRÖSMARTY KÁLMÁN (1947): A három-
HÖNSCH LÁSZLÓ (1947): Visszapillantás a éves terv magyar parasztházai. Új Építészet,
földreform városrendezési vonatkozású fel- 8. 178–179.
adataira. In: Tér és forma, 3. 34–35.
VÖRÖSMARTY KÁLMÁN (1947): Épületter-
KODOLÁNYI JÁNOS (1940): Építsünk ma- vek az új falusi telepesek részére. In: Új
gyarul! Beszélgetés Padányi Gulyás Jenővel Építészet, 12. 227.
építészetünk feladatairól. In: Híd, 1. 24–26.
KOZMA LAJOS (1947): Falu város lakásépí- Törvények:

tési kiállítás. In: Új építészet, 7. 141–152. 1920. évi XXXVI. törvénycikk a földbirtok
helyesebb megoszlását szabályozó rendel-
MAJOR MÁTÉ (1943): Népi építészet – népies kezésekről.
építészet. In: Tér és forma 16. évf., 20–21.
1936. évi XXVII. törvénycikk a telepítésről
MAJOR MÁTÉ (1981): „Sziget”-ház, „szi- és más földbirtokpolitikai intézkedésekről.
get”-lakás vagy közösségi otthon (In: Kor-
társ, 1960/11.). In: Major Máté – Osskó 1940. évi IV. törvénycikk a kishaszonbér-
Judit (szerk.): Új építészet, új társadalom letek alakításának, kisbirtokok és házhe-
1945–1978. Budapest, 1981. 195–200. lyek szerzésének előmozdításáról s más
földbirtokpolitikai rendelkezésekről.
PERCZEL KÁROLY (1947): Vertföld-beton,
a falu új építőanyaga. In: Új Epítészet, 7, 1940. évi XXIII. törvénycikk az Országos
157–158. Nép- és Családvédelmi Alapról.
PERÉNYI IMRE (1947): A kolhozok építé- 1945. évi VI. törvény a nagybirtokrendszer
szete. In: Új Építészet, 7, 162–163. megszüntetése és a földmíves nép földhöz-
juttatása tárgyában kibocsátott kormány-
PREISICH GÁBOR (1947): Az újjáépítési Mi- rendelet törvényerőre emeléséről.
nisztérium tervpályázata. In: Új Építészet, 1. 11.
HIVATKOZÁSOK 209
1947. évi V. törvény a földreform befejezése Topográfiai térkép Magyarország 1:25 000:
érdekében szükséges egyes rendelkezésekről. Kunadacs, Áprádhalom és Újrónafő kör-
nyéke, 1958. (48., 49. ábra)
1949. évi XXIV. törvény a földreform és a
telepítés befejezésével összefüggő egyes kér-
dések rendezéséről. Tervek:
ANTAL DEZSŐ: Dunántúli és Szabolcsi fa-
lusi ház, 1941. In: Új Építészet, 1947/7.
Térképek: 139. (43. ábra)
Besnyő topográfiai térképe 1:10000, 1980
(83. ábra) BÍRÓ TIBOR: „2.” jelű ház. Nagyút telepes
község számára. Lásd: levéltári forrás:
Derekegyházi uradalom térképe, OSZK, S Y.244.3. (38. ábra)
82 No 0213 (13. ábra)
BRÓZ BÉLA: Országos Földhivatal Telepítési
HANTOS GYULA: Magyarország nagybir- Akciója. Növekvő lakóházak és istállók terve.
tok térképe 1926. (5. ábra) In: Új Építészet 1947/8. 152. (138. ábra)
Előszállási uradalom térképe (1846), szerző CSERI JENŐ: III. 10. számú kétszobás laká-
tulajdona. (26., 27. ábra) sokból álló földszintes sorház. In: Típuster-
vek katalógusa, Építésügyi Minisztérium
Három Katonai felmérés (1780, 1850 és 1950–51, Budapest. (154. ábra)
1890 körül), elérhető: lazarus.elte.hu
(utolsó letöltés 2013. január 20.) DÁVID KÁROLY: Falusi ház kőből. In: Új
Építészet, 1947/7. 141. (125. ábra)
Kataszteri felmérés nagykarácsonyi szelvé-
nye (1900 körül) FARKASDI ZOLTÁN – KISMARTY LECHNER
ÖDÖN: Fürdőszobás parasztház. 49.IV.11.
Kisvasutak térképe, www.kisvasutak.hu In: Falusi lakóházak típustervei (szerk. Pe-
(utolsó letöltés 2012. szeptember 10.) (21. rényi Imre, Tabéry Iván), Magasépítési Ter-
ábra) vező Intézet, Budapest 1949. (137. ábra)
Lökösháza topográfiai térképe 1:4000, GÁBOR LÁSZLÓ: Telepes ház, Építési és

1963. (helyi tanácsi használatra készült má- Közmunkaügyi Minisztérium. In: Új Épí-
solat) (85. ábra) tészet, 1947/8. 179. (139. ábra)
Máriaháza eszményi újközség tervrajza. GÁBOR LÁSZLÓ – LÉVAY ANDOR: Földmű-

Megtalálható: Virágzó… 1949. (88. ábra) ves ház. 1947/7. 150. (131. ábra)
Nagykarácsony Általános (munka)Terve GÁDOROS LAJOS – GERLE GYÖRGY – MÁL-

(1950): Készült, Budapest, Múzeum Krt. NAI LÁSZLÓ – PREISICH GÁBOR: Vályogból
1/b. Mezőgazdasági és Településfejlesztő épülő falusi lakóház. In: Új Építészet,
Iroda. Nagykarácsony Polgármesteri Hiva- 1947/1. 10. (122. ábra)
tal leselejtezett iratanyagból, saját gyűjte-
mény. (95. ábra) GOSZTONYI GYULA: Baranyás ház, 1941.
In: Új Építészet, 1947/7. 140. (43. ábra)
210 HIVATKOZÁSOK
HEGEDŰS BÉLA: Falusi ház. In: Új Építé- NÉMETH PÁL – SZILÁGYI JENŐ: 1949/III.
szet, 1947/8. 149. (127. ábra) 2 számú ikerháza, illetve III/3 számú sorháza.
In: Típustervek katalógusa 1950-51. Építés-
HERVAI HUGÓ MOT I. 1-48/59 típus- ügyi Minisztérium, Budapest. (155. ábra)
számú bővíthető lakóépület. In: Magyar
országos típustervek katalógusa, kiadja Épí- NÉMETH PÁL: Telepes ház, Építési és Köz-
tésügyi Minisztérium Műszaki Fejlesztési munkaügyi Minisztérium. In: Új Építészet,
Főosztály 1960 Budapest, Házi sokszoro- 1947/8. 178. (139. ábra)
sítás. (133. ábra)
PADÁNYI GULYÁS JENŐ: Csallóközi telepes
IMRÉNYI-SZABÓ IMRE: Pest megyei lakó- ház, 1941. In: Új Építészet, 1947/7. 139.
házak az ONCSA számára, 1941. Magyar (43. ábra)
Építészeti Múzeum Archívuma. (43. ábra)
PAYR EGON: Falusi iskola. In: Új Építészet,
IVÁNKA ANDRÁS: Telepes ház. In: Új Építé- 1947/7. 143. (167. ábra)
szet, 1947/8. 147. (128. ábra)
PREISICH GÁBOR – GÁDOROS LAJOS: A fa-
JANÁKY ISTVÁN: Falusi ház. In: Új Építészet, lusi lakóház alaprajzi vizsgálata. In: Új Épí-
1947/7. 148. (121. ábra) tészet, 1947/7. 155–156. (124. ábra)
JÁNOSSY GYÖRGY: Falusi kultúrház, mo- RÁCZ GYÖRGY (a): Egy-két-háromszobás

dell 1957. In: Hadik 1992: 31. (173. ábra) (növekvő) falusi lakóház és látványtervek a
helyi dialektusoknak megfelelő kialakításra.
KISMARTY LECHNER ÖDÖN: Kétszobás pa- In: Új építészet, 1947/1. 10, Rácz 1946: 25-
rasztház, 49.IV.1.a. In: Falusi lakóházak tí- 26. (123. ábra)
pustervei (szerk. Perényi Imre, Tabéry Iván),
Magasépítési Tervező Intézet, Budapest RÁCZ GYÖRGY (b): Egyszobás bővíthető
1949, (137. ábra) parasztház, 49.IV.10.d. In: Falusi lakóházak
típustervei (szerk. Perényi Imre, Tabéry
KISMATRY LEHNER ÖDÖN – K. L. GYULA – Iván), Magasépítési Tervező Intézet, Bu-
PONGRÁCZ PÁL: Mezőgazdasági település dapest 1949. (137. ábra)
1960, Építésügyi Minisztérium első díja,
Mezőgazdaság és településtervezés : szem- RÁCZ GYÖRGY (c): Szövetkezeti bolt. In: Új
pontok a mezőgazdasági jellegű települések Építészet, 1947/7. 144. (171. ábra)
és tájak tervezéséhez. In: Perényi Imre – Fa-
ragó Kálmán – Major Jenő: 1963, 175. RÁCZ GYÖRGY (d): SI IV. 13. típusszámú
(96. ábra) városi lakóház. In: Típustervek katalógusa
1950-51. Építésügyi Minisztérium, Buda-
KOTSIS ENDRE: Új major eszményi terve. pest. (135. ábra)
In: Kotsis 1954: 252. (81. ábra)
RÁCZ GYÖRGY (e): községháza tervek: kis
KOVÁCS FERENC: Falusi községháza. In: Új községháza 1949/IV.12, nagyobb község-
Építészet, 1947/7. 146. (161. ábra) háza fésűs beépítéshez 1949/IV.13, na-
gyobb községháza 1949/IV.13. In: Típus-
LE CORBUSIER: Village Coopératif. In: tervek katalógusa 1950–51. Építésügyi
cikk: Granasztói 1943a: 37. (63. ábra) Minisztérium, Budapest. (172. ábra)
HIVATKOZÁSOK 211
REGULA EDE: MOT. I. 1-30/58 típus- ZILAHY ISTVÁN – MOLNÁR GYULA: III.
számú tetőtér beépítéses családi háza. In: 1. számú egyszobás lakásokból álló föld-
Magyar országos típustervek katalógusa, ki- szintes sorház. In: Típustervek katalógusa,
adja Építésügyi Minisztérium Műszaki Fej- Építésügyi Minisztérium 1950–51: 15.
lesztési Főosztály 1960 Budapest, Házi sok- (154. ábra)
szorosítás. (136. ábra)
ZÖLDY EMIL: Hatszemélyes falusi lakóház.
SALAMON ISTVÁN: Falusi boltos háza. In: Új In: Új Építészet, 1947/1. 11. (126. ábra)
Építészet 1949/7. 131. (134. ábra)
ZALAVÁRY LAJOS: Falusi kultúrház. In: Új Levéltári források:

Építészet 1949/7, 135. (174. ábra)
Országos Földbirtokrendező Tanács
SCHÄFFER FERENC: Földműves ház. In: Új jegyzőkönyvei [XVII-1-a]
Építészet, 1947/7. 150. (129. ábra) A.1.1. A Budapest 30 km-es gyűrű telepü-
léseinek listája (1945. ápr. 23.)
SCHÖMER ERVIN: Móricz Zsigmond falva.
In: Új Építészet, 1947/7. 154. (86. ábra) A.1.2. Raj Béla beszámolója a régebbi tele-
pítésekről és a mostani lehetőségekről
TÁRNOK VILMOS: Kultúrház. In: Új Építé- (1945. máj. 15.)
szet, 1947/7. 143. (165. ábra)
A.1.3. Veres Péter Kerék Mihály beszámo-
TÓTH KÁLMÁN: Tanítói, illetve jegyzői la- lójához (1945. ápr. 20.)
kás. In: Tóth 1947: 25. (153. ábra)
A.1.4. Kerék Mihály beszámolója a du-
TURÁNYI LÁSZLÓ: Termelőszövetkezeti la- nántúli földosztás és telepítés lehetőségeiről
kóház terve, 1952. In: Hadik 1987: 30. (1945. ápr. 20.)
(132. ábra)
A.1.5. Határozat az OFT mellé rendelt
VAITS SÁNDOR: Móricz Zsigmond falva, földhivatal új hivataliról (1945. jún. 9.)
templom és paplak (eszményi terv). In: Tér
és forma, 6. 132. (162. ábra) A.1.6. Vita az OFT feladatairól, főként,
ami az Elhagyott Javak Kormánybizottsága
VÁKÁR TIBOR: Falusi kislakás terve az Újjá- és a Népgondozói Hivatal kapcsán felme-
építési Minisztérium pályázatára 1946. In: rült konfliktusokat illeti (1945. jún. 14.)
Hadik András – ifj. Vákár Tibor (szerk.): Az
elpattant láncszem. Budapest, 2008. 87. A.1.7. Tanácsi határozat, amely lehetővé
(120. ábra) teszi a bontási anyagok igénylését (1945.
jún. 13.)
VIDOS ZOLTÁN: Falusi egészségház. In: Új
Építészet, 1947/7. 144. (159. ábra) A.1.8. Nagy Imre beszéde az OFT első ülé-
sén (1945. ápr. 4.)
WEISZ OSZKÁR: Falusi egészségház. In: Új
Építészet, 1949/7. 132. (175. ábra) A.1.9. Az állami mintabirtokok kijelölésé-
nek aktuális állapota (1945. júl. 19.)
212 HIVATKOZÁSOK
A.1.10. Balogh Vilmos FM termelési osz- E.2.1. Javaslat mintagazdaság kialakítására

tályának vezetője kéri a nemesítő gazdasá- Dég Pál-majorban, Fekete-pusztán és An-
gok mentesítését (1945. máj. 28). tal-majorban.
A.2.1. Dégen Imre beszámolója a dunán- E.3.1. T. J. nagylóki telepfelügyelő jelen-

túli kiszállásról (1945. aug. 7.) tése, 1946.
A.3.1. Mezőhegyes birtokmegosztási vitája E.3.2. Magánlevél a nagylóki telepfelü-

(1946. május 29.) gyelő jelentése mellett, 1946.
A.3.2. Hajdú István, az Országos Földhi- E.3.3. Cserki Gyula főfelügyelői jelentés,
vatal ügyvezetőjének előadása a Népgon- 1946.
dozói Hivataltól átvett 162 személy elhe-
lyezéséről (1946. május 14.) E.3.4. Beadvány Nagyvenyim lakossága ré-
széről Nagyvenyim telepes község belterü-
A.3.3. Körlevél a Megyei Földhivatalok- letével kapcsolatban, 1946. (50. ábra)
nak (1946. május 14).
E.3.5. Építkezések Nagyhantoson, 1946.
Országos Földhivatal, Telepítési Főosztály,
Országos Telepítési Hivatal – XIX-K 11 e E.3.6. Észrevételek a telepes községek tele-
E.1.1. Jelentés Békés megyéből, Elek és pítési terveivel kapcsolatban, 1946.
Dévaványa telepítési előkészületeiről, 1945.
E.3.7. Jászárokszállási telepesek panasza,
E.1.2. Jelentés a Fejér vármegyei Földhiva- 1946.
tal ügyvezetőjétől, Nagypataki Sándortól,
1945. (78. ábra) E.3.8. Nagylók telepítési terve (térképi do-
kumentum), 1946. (58. ábra)
E.1.3. Javaslat mintagazdaságok kialakítá-
sára Fejér megyében, 1945. E.5.1. Etyek telepítési vázlatrajza, 1945.
E.1.4. V. J. telepes levele az Országos Tele- E.5.2. A Metternich féle és a Székesfehér-

pítési Főfelügyelőségnek Mélykútról, 1945. vári r. k. káptalan volt uradalmainak tele-
pítési terve, 1946. (Herceghalom)
E.1.5. Ötvenöt mélykúti cseléd család til-
takozása egy állítólagos kitelepítés ellen, E.5.3. Vasúti jegyigénylések Visznek, Tarna-
1945. lelesz, Bükkszék, Mátraballa, Sirok, Fedémes,
Kisfüzes, Recsk, Szajla, Szuha falvakból, 1946.
E.1.6. Előszállási telepfelügyelő jelentései
április, május, augusztus, november hóna- E.5.4. Adatlap áttelepülési kérelemhez,
pokban, 1946. 1946.
E.1.7. Evangélikus püspök kérelme Elek E.5.5. Sárbogárdi gazdaiskola igénylése tan-
újratelepítése kapcsán, 1945. gazdaság létesítése céljából, 1946.
E.1.8. Főfelügyelő jelentése Bács-Bodrog- E.5.6. Cserky Gyula telepítési főfelügyelő

ból, 1945. jelentése, 1946.
HIVATKOZÁSOK 213
E.6.1. A telepítések gyakorlati végrehajtá- E.14.1. Előszállási Földműves Szövetkezet

sánál követendő eljárás, 1946. juttatásai, 1947.
E.6.2. Kislók, havi jelentések, 1947. E.15.1. Igazolvány kiutalás telepfelügye-

lőknek, 1947.
E.6.3. Lökösháza telepes község telepítési
tervjavaslata, 1947. E.15.2. Jelentés a nagyvenyimi bejárásról,
1947.
E.6.4. Jelentés Nagylók házhelyek felmérési
munkáiról, 1947. E.15.3. Vasúti jegyek Nagykarácsonyba
Gyöngyös, Recsk, Bükkszenterzsébet,
E.7.1. Nagykarácsony panaszlevele a ki- Bükkszék, Visznek, Mátraballa községek-
osztott földek aránytalansága miatt, 1946. ből. Hercegfalvára Fedémes, Kisfüzes,
Bükkszenterzsébet, Recsk, Szuha, Kisfüzes
E.7.2. Gazdasági főfelügyelői jelentés, községekből, 1947.
1946.
E.15.4. Jelentés a K.F.B. kislóki vizsgálatá-
E.7.3. Építési anyag kérelem, Göböljárás, ról, 1946.
1946. (ma Besnyő)
E.16.1. Vasúti jegyek Nemesnádudvarról,
E.8.1. Pészeradacs átalakított lakások alap- Hartáról, Hajósról, Nagykarácsonyba, Kis-
rajza, 1946. (112. ábra) venyimbe és Kislókra, 1947.
E.8.2. Nagyvenyim telepes község telepítési E.20. P.L. juttatása, 1948.

terve, 1946. (94. ábra)
E.21.1. Nyilatkozati űrlap a házhelyjutta-
E.10.1. Az alsókisvenyimi, a nagyvenyimi tottak részére, 1947.
és a mélykúti tiszti lak megosztási vázlata,
1946. (109., 110., 111. ábra) E.22.1. Mány telepítési javaslata, 1947.
E.11.1. A volt nagybirtokon létesített tele- E.28.1. Kimutatás a telepfelügyelőkről

pes községek építkezési munkái, 1947. (benne a kitelepített sváb falvakkal és a
nagybirtokon létesített telepes községek-
E.13.1. Telepítési Tárgyaló Tanács jóváha- kel), 1948.
gyott tervei. Eddigi építkezések áttekin-
tése, 1947. E.28.2. Kimutatás 1945. VI. t.c.-vel törvé-
nyerőre emelt 600/1945. M. E. sz. rendelet
E.13.2. Nagylók telepfelügyelő jelentése, végrehajtása során volt nagybirtokok területén
1947. létesített, illetve létesítendő telepes községek-
ről (csoportos telepekről) – előzetes adatok.
E.13.3. Építési szabályok Lökösháza telepes
községben, 1947. (58. ábra)
E. 13.4. Lökösháza telepítési terve (térképi

dokumentum). (84. ábra)
214 HIVATKOZÁSOK
Országos Földhivatal, Műszaki Főosztály Földbirtokrendezési Főosztály

(Országos Műszaki Hivatal) – XIX-K 11 h – XIX – K – 1 Y
H.1.1. Jelentés a földmérési tanfolyamról, Y.244.1. Költségadomány kórósszigeti telepes
Kecskemétről, 1946. építkezésekhez szükséges vályogvetésre, 1939.
H.1.2. Gyulavári határában létesítendő új Y.244.2. Csökmő-Kóróssziget telepfelü-

község ügye, 1946. gyelői lakás átépítési terv, 1939. (108. ábra)
H.1.3. Elkobzott vagy megváltott ingatla- Y.244.3. Bíró Tibor egy és kétszobás telepes há-
nok, Zala megye, 1947. zai Kóróssziget telepes község számára, 1939.
H.3.1. Traktorállomány kimutatás, 1947. Y.245.1. Építési napló a Bihar megyében

Csökmő község mellett fekvő Kórósszigeten
H.3.2. A házhelyosztásokat megelőző ad- épülő telepes község iskolájának és tanítói la-
minisztratív szabályozásról, 1947. kásának kőműves munkálatairól, 1943.
H.3.3. Göbölyjárás H. Gy. szülésznő la- Y.262.1. G. S. ácsmester által Nagyút köz-
kásügye, 1947. ségben 1939-ben végzett munkák utóla-
gos felülvizsgálata, 1947. (115. ábra)
H.3.4. Vizesfási, békésföldvári, Tarhos-
pusztai és Kamut-pusztai tanyaközpontok Y.318.1. Cselédlak átépítése istállóvá, gé-
létesítése, 1946. pészlakká, csendőrpihenővé és gépházzá
Rónafő telepes községben, 1941.
H.3.5. A volt nagybirtokon létesített tele-
pes községek kút és vízellátási ügye, 1947. Y.928.1. Házhelyek juttatása Besnyő köz-
ségben, 1949.
H.3.6. Panaszlevél a lakásépítési szövetke-
zetek telkeinek kisajátítása ügyében, 1947. Y.928.2. Ercsi telepesek büntetése, 1947.
H.3.7. Traktorállomány kimutatás. Tele- Y.928.3. F. M. telepes bontási engedély ké-

pes községek, 1945. relme, 1947.
H.5.1. Dévaványa telepes építkezések bon- Y.928.4. R. J. és nejének épülő családi ház
tási munkálatai, 1946. terve, Göböljárás/Besnyő 1947. (117. ábra)
H.5.2. Az elkobzott Nyugat-Magyarországi Y.928.5. Besnyő telepítési ügyirat, 1949.

Albrecht birtokon létesített ipartelepek
üzembeállításáról, 1945. Y.928.6. Jegyzőkönyv Göböljárás telepes
község kijelölése céljából, 1947. (83. ábra)
H.5.3. Jelentés Dég, Fekete-Puszta, 1945
(ma Mátyásdomb). Y.928.7. Szakértői Bizottság jelentése Ercsi
község határában létesítendő telepes község
végleges telepítési tervének előkészítéséről,
1946.
Y.928.8. Bontási anyagok kimutatás, 1946.
HIVATKOZÁSOK 215
Építésügyi Minisztérium Nemzetközi Historia Domus: Kapitány Gyula plébános

Kapcsolatok Főosztálya [XIX-D 3 t] feljegyzései 1901–1906. Letölthető:
D.98.1. Falvak, mezőgazdasági jellegű la- http://hantos.ementor.hu
kótelepek építésének tapasztalatai Magya-
rországon az 1949–1959 években, 1960. MÁSZT: Magyar Állam Szervei története
1945–1990. Magyar Országos Levéltár adat-
Újjáépítési Minisztérium bázisa. Elérhető: http://www.mol.gov.hu/
U.32.1. Tervpályázat a falusi kislakások
terveinek beszerzésére (1946. jan. 22.) MTI 1943. okt. 10. Tudósítás Fábiánse-
bestyén építkezéseiről.
U.34.1. Rongálást szenvedett falusi lakó-
házak helyreállításához szükséges hitel ren- MTI 1947. máj. 19. Bokrétaünnep Gö-
delkezésre bocsátása (Kovács Béla levele, böljárás új községben.
1946. jan. 14.)
Virágzó községeket a tanyavilág nyomorú-
Egyéb források: sága helyett. Kiadja a Tanyai Tanács, 1949.
Építésügyi értesítő 1949. december 3., 17. (Propaganda kiadvány, szerző nélkül.)
Szemelvényeket közöl: Csurgó 2007:
112–113. Víg István (1956): Régen tanyavilág –
most: hét központi település. In: Magyar
Helységnévtár (KSH) 1973. Nemzet, május 29.
216 HIVATKOZÁSOK
SUMMARY
The manorial village is a typical forma- tional People and Family Protection Fo-
tion of the 18-20th century Hungarian undation) controlled by Magyar Ház Baráti
landscape having developed as secondary Köre (Fellows of the Hungarian House So-
scatter, similarly to homesteads that have ciety) (See Fig. 42, 43).
different structure (See Fig. 17). The ma- Municipalisation after the II World War
norial village used to be a vast conglome- accelerated the already existing processes
rate consisting of grouped scatters, units of extremely, since the land reform brought
similar rank (See Fig. 11). An inner road about revolutionary changes in the struc-
network, and later a light railway connec- ture of the Hungarian countryside. The
ted the grouped plantations. The typical Peasants’ Party led by Péter Veres repre-
manorial land could develop where closed sented the issue of new peasant villages the
serf villages were missing, and homestead most consistently, therefore it can be stated
formation had no traditions, mainly in the that the Országos Földbirtokrendező Ta-
Mezőföld (Middle of Hungary, near to nács(hereafter OFT - National Estate Di-
Dunaújváros), in some parts of Great Hun- rectory) also led by him became the leading
garian Plan, as in Békés, Kunság and in the medium of the country architecture for a
Hanság in Nord-West Hungary (See Fig. while just as had ONCSA been. The pers-
9). In a morphological sense, the Dunán- pective goal of the new villages was to es-
túl’s (Transdanubia) regions of tiny villages tablish peasant communities with intensi-
and manorial farmsteads – however domi- vely cultivated small plots, like the Danish
nated by large estates – do not belong to type co-operatives (See Fig. 102). Conse-
manorial villages. quently the new villages were at the same
Large estates were ever the target of ci- time individualistic – they rejected the re-
vil and small holder circles since the 19th usage of servants’ quarters in any form -
century as their low manpower demand and cooperative,that is, plantation sche-
greatly contributed to the impoverishment mes designated a large number of com-
of the surrounding region (See Fig. 35). mon plots.
This issue could become a political prog- Defining new villages seems problema-
ram, when the aristocracy had lost its po- tic in the first place, because in a morpho-
litical function after the I. World War and logical and legal sense there are a lot more
the ’clerk state’ took its place.The increa- villages than whose municipalisation and
sing role of the state in village housing construction the OFT took part in (See
matters enabled professional architects to Figs. 46, 53, 56). According to three as-
participate in shaping the image of the fu- pects, the number of new villages establis-
ture village. Professional planning could hed on large estates can be estimated about
take place besides reconstructions after di- a hundred, wherein the construction of
sasters, where many dwelling houses were about 15-20 villages commenced between
to be completed, that is, in plantation vil- 1945–1949 under the direct command of
lages. Not a coincidence then, that the OFT.
grandest plantation action between the two The new villages were established ne-
World Wars was at the same time an ar- arby the one-time manors as a fundamen-
chitectural program, Országos Nép- és Csa- tal difference to the former plantation met-
ládvédelmi Alap (hereafter ONCSA – Na- hod that concentrated around railway
SUMMARY 217
stations (Fig. 82). However the infrastruc- thus formed was closer to square than to
ture of the manors was to be employed the traditional peasant house. Although
only temporarily, as all was condemned to this spatial structure could have been co-
be pulled down except the church, school, vered with a tent roof, yet for the street ef-
mansion, or a steward lodge. Yet the pro- fect the ridged, gabled roof was enforced.
longed execution and the communist ta- To sum up this period, it actually rep-
keover made the steady implementation resented a modest architectural moderni-
of plans impossible, all the more, as the zation, as its main features retained the
kolkhoz-cooperatives and state estates re- traditions of rustic architecture and pos-
ceived the manors of the former large es- sibly mended it as well. The new holders
tates as starting assets. did not clearly welcome the corrections
Thus ideally the new villages were in- that hindered the representation functions
dependent from the previous morphologi- of the house (no ornaments, no fancy
cal potentials as far as buildings were con- room). However the general poverty posed
cerned. The manorial roads proved an even greater problem, which made it
determinate nevertheless. The most inte- impossible to revive the Hungarian count-
resting ground plans developed where an ryside in those years.Still in most of the
existing junction thawed the otherwise rat- plantation villages, house constructions
her rigidly employedraster-like ground passed through into the 50s, into an era
plan. Naturally there arose notions that that was not going to maintain peasant
differed from the raster, complex ground economy. Nonetheless the rustic model
plans of space sets, avenues and rings, yet plans remained in circulation, while the
these either never came to execution or locals preferred the urban-suburbian-like
got simplified significantly (Figs. 83, 84, buildingsinstead.Even though the new vil-
85). The typical plantation village is a do- lages could not fulfil their original goal-
uble row of plots and asimply engineered completely, so that they did not become
system, where one block was left to ac- model villages except for one – Mátyás-
commodate community buildings (Fig. domb -, their typical settlementscapes dif-
88). Besides peasant plots, allotments were fer significantly from those of historical
ready for craftsmen and intelligentsia, yet villages.
applicants were infrequent.
The centre in Budapest tried to control Criticism of the rustic (and provincial)
the construction of plantation houses. The modernism
opportunity for state orders agitated the
whole contemporaneous architectural so- The new villages were to materialize uto-
ciety. Reports from that time claim that pistic ideals, but for the lack financial ca-
some 400 plans had been conceived.The pacity and social volition they have only
winners followed the line set up by ON- come to half-completion. The question re-
CSA, but with even more emphasis on mains though, if fully realized whether
modernism. Not only ornamentation, but they would provide that harmonic aesthe-
opening the solid mass in any waywas avo- tic experience that the designers had pro-
ided (See Fig. 137). As an only concession jected. Probably not. The biggest problem
they allowed verandas, yet an imminent of rustic modernism is the depressing re-
regulation to build three living rooms soon gularity of schematic solutions that turn te-
entailed that the rooms were enlarged into dious eventually (See Figs. 186, 193). Alt-
the place of verandas. The ground plan hough the standard houses on the
218 SUMMARY
punctually designated plots produce a shift compared to the first half of the 40s
rhythmic scene, but somehow as metro- when manors, servants’ quarters and barns
nome will do a musical rhythm.The stra- were to be integrated into the structure of
ight plot ends – especially when highligh- the new village in the first phase of plan-
ted by fences – delineate a masterly ning (See Fig. 107). When we talk about
perspective line, yet it is in doubt that this rustic modernism,rural modernism we face
perspective itself is an achievement.There- the same ahistorical mentality that imagi-
were attempts to open up the chessboard- ned a spa resort in the Tabán, and detached
like system of places and streets, but most block house estates in the stead of Pest’s fin
of these ideas never left the safety given by de siècle districts. Conquering nature also
the ruler (See Fig. 83, 84). The ideal of al- occasioned conquering or at least relinqu-
lotment in new villages was the smooth pa- ishing the past, although by remarkably fi-
per surface where the standard for good en- ner means than suggested by the urban
gineering was to achieve the shortest parallels.
distance between public utilities (Figs. 92, The conception of omnipotent archi-
93). While all solutions were explained by tecture eliminated time from the settle-
financial rationality, the question did not mentscape. Except for a church or a more
arise that what costsentailed from levelling demanding building it endeavoured to ac-
the ground as it had never existed. Let complish everything from the foundati-
alone whether such a ground levelled to ons.The totalitarian planning practice pre-
smooth paper retained something from the tended to have found the ultimate form for
naturalness of the accommodating envi- answering potential needs. Here of course
ronment. The old manors used to stand on it ran into contradiction with itself, beca-
smaller heights, and when necessary, the use otherwise it sought the new and inge-
clusters of buildings could scatter about nious. To put it in another way, buildings
forty-fifty meters from each other. As the foreign to the original conceptions would
undulation of the terrain significantly de- predictably emerge in the contexture of
termines the formation of plant commu- the new villages within ten or twenty years,
nities, also the buildings might seem to be yet the projectors ignored this (See Figs.
character elements of hilltops, plots or 176, 177, 184, 199). The style that had eli-
knolls of similar potentials (See Figs. 29, minated time (would have) brought about
30). The new villages were imposed on the clear, pleasant villages built according to
landon the other hand and transformed uniform principles, yet doubt arises here as
it. This mentality deeply penetrated the well whether all this represents absolute
whole of the 40s from town planning thro- aesthetic values. There is neither past nor
ugh village construction to agricultural future in the phalanstery village, it is comp-
plant organization. Military terms domi- leted once and for all (See Fig. 88). Such
nated the entire land cultivation like con- a village imparts completeness as if only
quest or subjugation (ZÁM 1987: 12). one of the successive generations could
Engineers attempted to detach the con- have had the opportunity and right to cre-
ceptual planning of the new villages from ate the settlementscape.
the land as well as from the existing settle- Eliminating time relates to neglecting
ment heritage.The ideal new villages did social participation and to indifference to-
not consider the morphological antece- wards social changes. The new villages
dents as if it all had been a vacant ground strove for a better world without the villa-
to conquer and civilize. This was a sharp gers actually wanting it. Thecentres con-
SUMMARY 219
verted to parks might have proved to be eventuality and personality, therefore re-
attractive leisure alternatives in anembour- mained rigid and extraneous. The unifor-
geoising small town, but not in those vil- mity of the houses can be even more dep-
lages where even in the 80s the common ressing than that of the streets, since it
ground for park was allotted saying ‘ever- symbolizes the totally uniformed average.
yone has his own garden anyway’. The The original rustic peasant house – altho-
aggregation of houses to reduce public uti- ugh following the same ground plans al-
lities costs also seemed a useful thought, most everywhere – never became totally
but as a matter of fact running water was uniformed. Surprising therefore that rustic
only installed in most places in the 70s modern standard plans did not count on
and sewerage in many areas has not been the wealth of varieties hidden in small de-
completed. Also the green technologies of tails at all. Or perhaps not, considering
the recent decades impugn the paradigm how much the projectors opposed any kind
that cost effective operation of houses re- of atectonic ornament, like shapes carved
quires aggregated building-in. (1) into the shutters, doing up pediments or
However the lack of social participa- framing jambs.
tion took revenge in house planning at the Noteworthy is the effect of standard
most. Architectsfreely shaped the family’s li- design on social division of labour. Pre-
ving space by retailoring the inner rooms, fabricated windows and doors were cost-ef-
yet for their socialization the given family fective though, nonetheless they discarded
did not require those civic rooms that were the local carpenters’ craftsmanship. Thus
crammed into the small rustic house. Se- typification contributed to the decay of
parate bedrooms for the two genders, living the rural handicraft and to the influx of in-
room and bathroom were all such new industrial goods. This is remarkable, even
ventions that the dwellers would only re- though the shapes of the solutions designed
quire in the 60s-70s. Whereas there was a in that period invoked the scale and men-
given mobility tendency that materialised tality of rustic traditions (See Figs. 140,
in the urban appearance of the house, for 141). The absence of handicraft took its
example in rich plaster architecture (See toll where rustic modernism would have
Figs. 113, 114).Architects ignored this. needed it the most. Well, contemporane-
They wanted to drive people back to whi- ous architects were right in that the seces-
tewashed walls and undecorated gables, sionist and other plaster architectures dis-
and primarily to those peasant houses turbed the shading effects of white
whose form had already been dissolving surfaces.Meanwhile shading effects appea-
for sometime in Hungary (See Fig. 144). ring on the white masonry are effective
As a paradox in this situation, the post-war when the lesser and bigger unevennesses of
standard design involuntarily contributed the wall ripple the play of light and dark.
to the accelerating disappearance of rustic Only human hands can create such a wall
spatial forms. Along with the plans for ru- surface. In fact the more professional is
ral intelligentsia that provided ready pat- the execution of the building the easier is
terns for quadratic cube houses imitating to achieve glass-smooth surfaces, which le-
urban effect (See Fig. 135). ads to that the light-dark effect gets simp-
As concerns the aesthetic effect of the lified to a stripe-like border in the given day
dwelling houses I can repeat all the criti- part (See Fig. 104).
cism expressed about evaluating the whole Finally concerning the aesthetic values
of the settlements. The houses waived of rustic modern dwelling houses, the role
220 SUMMARY
of time has to be emphasized. No complete common institutions, amenities (See Figs.

building existed in rustic architecture. 95, 96). It has also eliminated the excessive
When the family grew, an extra room was power representation of the communal
added, and when a household activity ce- buildings, and dissolved the rigid border-
ased the pertinent outbuilding was pulled line between official and private spaces. It
down along. Rustic modernism tried to has treated village hall, school, health
take this motion into account by leaving centre, etc. as one spatial composition
room for extensions, but also determined where the visible plot borders dissolve in a
its future place and dimension (See Fig. relatively large area (See Figs. 169, 170).
124). Thus the extension did not account Public offices can be walked around, seg-
for the changes in the architecture of the regated parks and spaces for offices and
building. In other words, it was expected upper classes disappear. As today the spa-
that the buildings would still show the tial separation between social classes is inc-
same base form after 40-50 years. The tra- reasing, this conception of communal spa-
ditional rustic architecture was less scru- ces is worth deliberation. Spatial
pulous: it allowed expansion towards the penetrability fosters social penetrability and
street, or extensions from the yard, or pul- communication as well, because it does
ling down things (See Fig. 147). The dif- not exaggerate the obviously existing hie-
ferent solutions lent unique character even rarchical relations in official levels and
to those houses that had set out from the forms, as well as in among citizens. One
same base form. The greatest value of old should just consider the council halls, the
houses derives from their complex morp- light and commodious waiting corridors
hology,which results from reconstructions. that have created the framework for a more
As a contrast, rustic modernism considered democratic and liveable office administra-
and realized this branching development in tion (See Figs. 161, 172).
the passing time as an explicit threat (See Coining a fashionable word I can state
Fig. 147). that the rustic modernism imagined a pro-
vident state with high quality public spaces
Actuality of rustic (and provincial) mo- used by everyone. Large parks, promenades
dernism in a civil sense were established around the
buildings to eliminate the segregated ma-
Village planning of the 40s was a great op- nagerial space of the actual state administ-
portunity in the modernization of the ration (See Fig. 204). Despite that villages
Hungarian countryside. In a more fortu- have not cared for public domain arrange-
nate historical situation it could have moment for decades they do now. As rustic
derated the immense forthcoming changes modernism employed not only smaller gro-
of the following decades. Notwithstanding ups of trees, but promenade-like allees,
that the projectors’ conceptions could not parks, shelter forests, and even sports
be fully realized even on the level of new complexes; it has created a holistic aspect of
villages, they had several achievements that green networks interweaving the villages. It
may apply to today’s village organization is needless to emphasize its importance to-
and rehabilitation. day, especially in the view of last decades’
For example rustic modernism has es- suburbanization experience. Conspicuo-
tablished the model of new village centre usly in the foreground of the capital (Bu-
which no longer consists of only a church, dapest) and some bigger country towns, al-
or a school and a post office, but dozens of lotments will soon eradicate all free spaces
SUMMARY 221
if no green axes and corridors have been the meagre everyday life of today’s villages
planned – thus eliminating the greatest as- still they do have an effect. It is fashio-
set of the countryside: the natural envi- nable for instance in Lökösháza to pull
ronment. down vacant houses to plant ’energy fo-
However the most directly utilizable rests’ instead. Thisshows that ultimately
solutions of the winning tenders of the 40s not a cable but a more extensive environ-
do not relate to settlement organization. ment should supply the energy demand of
When rustic modernism promoted the ci- a house.
vic modernization of the longhouse, in fact
it has given fundamental instructions to the 1. Arrangement of Újdombóvár, an
current utilization of the rustic housing ideal manorial village. The distant
stock. The tank-like longhouse may be farmsteads were annexed to the nea-
adopted to accommodate modern life rest closed village, and also a new vil-
styles without roughly interfering with the lage was taking shape, the later Dal-
spatial effect of the building towards the mand. eszmei
street, and generally with the orderly con- According to Benisch 1940, partly the
tainment of mass form – by adding an author’s edition
extra window to a live kitchen, placing 2. Arrangement of ideal manorial villa-
bath and auxiliary rooms along the nort- ges of Majsamiklósvár, Szemcsed and
hern wall, with a corridor to join them Fürged. In Tolna County which has a
and relieve the veranda, or opening a bre- dense village-network, Majsamiklós-
akfast terrace to the garden with a smaller vár was eliminated in a way that its
winter garden at the rear (See Figs. 128, whole territory was annexed by the
129). Furthermore the best utilization of neighbouring settlements
the longitudinal plot is a house situated According to Benisch 1940, partly the
along the side border,which also provides author’s edition
the dwellers with a separate, visually segre- 3. Spatial distribution of ideal manorial
gated court from the neighbour, and then villages between the two World Wars.
today’s individualized house ideal is close at According to Benisch 1940, the author’s
hand. The spatial disposition of rustic mo- edition
dernism may at the same time assist two 4. Comparison of the concepts of ma-
principle systems in dispute. People who in norial village, manorial farmstead and
principle object to any interference in the ideal manorial village.
case of historical buildings can appreciate 5. Spatial distribution of large estates in
that the heavy modernization of flats may the 1920s. Apparently, latifundia were
occur without upsetting the streetscape or aggregated mainly on the plains or
even the courtscape. This appeals to the mildly articulated lands. In the Alföld
other party all the more: it is not quintes- (Great Hungarian Plain) however, not
sentially true that modern housing forms only landlords and the Church, but
should necessitate new house models. also towns possessed large tracts of
(1) Let us consider the houses utilizing land.
geothermics that can only be implemented map: According to Hantos 1926, partly
in rather large plots, or on site wastewater the author’s edition
treatment or solar collectors that would 6. The different structures of land of
also require sparser building-in.Although Hódmezővásárhely and the Károlyi
all these advanced technologies fall far from demesne in military survey of 19th
222 SUMMARY
Century. The first is a densely settled 13. The Károlyi demense in Derekegyház
peasant world of homesteads, while with a regular baulk system is a typi-
the other is a special settlement form cal example of the agricultural orga-
adjusted to the large-scale production nization of labour, which is indepen-
system. dent from the landscape and the local
Third Military Map customs.
7. Mezőföld was the home of manorial map: Derekegyház…
villages. 14. The raster-like structure of paths ac-
Third Military Map ross the fields assisted (helped) the
8. In Somogy County, manorial farms- municipalisation of manorial villages
teads settled into the gaps of the exis- whereof one or two squares were de-
ting settlement network of tiny villa- signated to establish a village of chess-
ges, therefore they could not become board ground plan as it happened in
contiguous manorial villages. Újrónafő in the 1940s.
9. Good soil was the physical geograp- picture source: ww2.legifotok.hu, Somo-
hical prerequisite to establishing ma- gyi-Tóth Péter
norial villages. 15. The manorial village as land archi-
map: according to third military survey tectural cluster. The Nagycenk lime
and data by Láng 2002: 379.1926, alley runs between plough lands of
the author’s edition large tracts from the castle to the lo-
10. Magyaróvár demesne gained large okout by the lake.
arable lands due to the land transfor- According to Gerzson-Szilágyi 2011
ming works of the 18-19th centuries. partly edited
A manorial village was established in 16. Entrance of Mezőhegyes. The tree al-
the ploughed lands, then in its stead ley was the essential element of the
two new villages Várbalog and Újró- character of the manorial village.
nafő were built in the 1940s. Archive postcard, and present state
Third Military Map 17. Road networks of the homestead and
11. A manorial village is a settlement is manorial lands, and the view of the
the landscape which is established as settlement from the roads. The town is
a consequence of rational planning in the centre of the homestead region
the 19-20th centuries. Its weak centre where from the bourn roads set out ra-
is the inner manor often with a dially and branching. The manorial
church, mansion and a village-like village has no clear point of gravitation,
street. The road network partly func- thus its road network is casual and
tions as streets because scatters of the slightly adjusting to the inner manor
same settlement system communicate and since the 20th century to the rail-
via it. way station. The two types have diffe-
12. The large manorial landscape and the rent settlement scapes opening up
little peasants’ parcels lend a different from the roads. Small yards align the
image to the region. At the Austrian- homestead roads frequently as if one
Hungarian border, in the cases of walked in an airily built up village.
Halbturn/Féltorony and Albertkáz- Walking the manorial roads on the ot-
mérmanor this difference is still well her hand, the settlement dimly shows
observable. up. Usually a forest shelters the buil-
satellite image: Google Earth dings that stand in the middle of large
SUMMARY 223
fields, therefore the manorial land se- 24. Besides productive functions, the ma-
ems even moreisolated. norial villages were holiday resorts at
18. The difference between homestead the same time, and for that reason
and former manorial regions today elegant parks, mansions and guest
on the outskirts of Szegvár and De- houses were built (Mezőhegyes).
rekegyház. 25. The agrarian population settled on
satellite image: Google Earth vineyards and lived in deep poverty,
19. The manorial road network was or- which is indicated by the fact that
ganized independently from the sett- the 19-20th century rustic decora-
lements. Thus, such kind of crosses tion practices have left only sparse
and branches, where no houses stood traces in the architecture (Nagyve-
often were occurred. The 20th cen- nyim).
tury municipalisation frequently pre- 26. Layout of the manorial village of Elő-
ferred such junctures as it can be seen szállás from 1846.The road network
in the example of Nagymágocs. is still adjusted to the track of the ro-
source of picture: ww2.legifotok.hu, So- ads passing the pastures. Előszállás is
mogyi-Tóth Péter an inner manor in the most impor-
20. The farmsteads of the manorial villa- tant juncture, at the branches the
ges and the railway had a mutual att- most important auxiliary manors
raction. From one hand, railway lines emerged from hamlets and villages:
were preferred to lead through large Karácsonyszállás and Nagyvenyim. A
estates, and from the other hand these regular plantation village is also found
large estates tended to establish their here: Hercegfalva (today Mezőfalva).
farmsteads near the railway. The smaller new manors are the result
Third Military Map of rational settling and the road net-
21. The most important light railway li- work stringing them is taking up a
nes in Hungary. Economic light rail- raster shape.
ways (besides forestry and mining) Map: according to Előszállás 1846, aut-
usually operated in manorial villages hor’s edition
settled on the black soils. These lines 27. A few typical ground plans from
had countless branches, and like 1846. Előszállás is an outstretching
tramways in towns did the trains run demesne centre of clusters, with
in the farmstead villages (grey).Rail- church, mansion and stud stable.
ways of the homestead region on the Nagykarácsony is smaller but it also
other hand rather resembled the lon- has a randomly built structure. Her-
gitudinal tracks of the traditional cegfalva is an absolutely regular plan-
public railways. tation village. The buildings of Ber-
Map: light railways, partially revised nátút, Kisvenyim and Mélykút
22. Possible classification of the farmste- compose closed or half-closed courts.
ads of manorial village. Map: Előszállás 1846
according to Eperjessy 2006’s division, 28. Nagylók-középmajor in 1948 at the
author’s edition time of the formation of the new vil-
23. Villa in Mezőhegyes. The manorial lage. The manor appears to have three
village was a well-organized agricul- separate groups: first is the servants’
tural factory. quarters, second is the stables, third is
Archive postcard miscellaneous (here probably were re-
224 SUMMARY
tired serfs’ quarters and bondagers’ strove to limit the populace to ser-
barracks). vants. The surrounding lesser or big-
29. Zichy demesne of Nagyláng above, ger villages absorbed the excess po-
Aba’s high street below in the pulace overstraining the provision
1930s.This pair of pictures plainly capacity of the earth. So much that
express the fundamental difference from the 19thcentury onwards, pe-
between manorial and tenantvillage. ople began settling half-illegally in
The manor is characterized by free the vine hills within the demesnes.
orientation, blocks of imposing di- Without possessing land, the liveli-
mensions and expansive interspaces hood of the populace on the vine hills
while the village has boundplot order almost completely depended on the
and dense building-up. manorial seasonal jobs. However, the
photosource:Kogutowicz 1930: LI masses of harvesters arriving from dis-
30. Szántódpuszta’s open-air museum. tant parts worsened their wage opti-
The building stands on a smaller ons greatly.
knoll sheltered by trees against the 36. Population on the outskirts in
wind. Only the rational orientation 1930.The territorial hub is evidently
imposes some order in the cluster of the homestead region of the Middle
blocks with various shapes and func- Alföld where manors played only a se-
tion (source of picture: ww2.legifo- condary role in population decon-
tok.hu, Somogyi-Tóth Péter). centration. Whereas in the Dunántúl
31. Fenékpuszta, near Keszthely. The stud (Transdanubia) people were settled
ranches stand out from the 18-19th down scatteredly, one of the most im-
century farmsteads for elaborate de- portant reasons of this spatial expan-
sign. The buildings form regular half- sion? is the manorial village.
closed courts, and there is also a man- source of figure:Thirring 1932
sion. 37. Hantos-Újtelep is a typical formation
photosource: Heinrich-T.-Straub 2009: of the land reform between the two
62 World Wars. The building plots al-
32. Manorial stables of Nagyvenyim. The lotted about one and a half kilometer
large-scale longitudinal blocks flank a from Hantos did by no means violate
quadratic court. the economic interests of the large
33. Allotting demesnes chiefly enriched estate. The plantation closed from
the large estates so they should be tre- transport had little development po-
ated differently from a socially-ori- tentials.
ented settlement. Kisláng, a Zichy 38. Reconstructed house plan in Nagyút
demesne was allotted in the begin- plantation village built in the bourn
ning of the 1900s. Street distribution of Kál-Kápolna in 1939. The buil-
follows the allees of the old manor. ding is a late example of FAKSZ (Vil-
34. Difference betweenplantation and al- lage Small Flat Building
lotment Society)houses, as the architect con-
according to Körner 2004, author’s edition formed to the contemporaneous vil-
35. The economic success of the manorial lage traditions both in ground plan
village was partially due to low wages and ornamentation (plan: Bíró).
caused by manpower surplus. The plan: Bíró, visualization by Orsolya
management of the manorial villages Horváth
SUMMARY 225
39. Peasant houses mentioned as FAKSZ 44. The dynamism of establishing legal
houses in the high street of Lökös- new villages form 1900 to 1970. Alt-
háza. The slight unevenness of the hough the process went along the
street line indicates that rustic archi- 20thcentury, the decade after 1945
tecture and not rustic modernism cre- clearly stands out for its intensity.
ated this row of buildings. othersources: according to Helységnévtár
40. The rustic dwelling house subsidised 1973data,author’s edition
by ONCSA (National People and Fa- 45. The most frequent reasons to estab-
mily Protection Foundation) follo- lish municipal new villages. Altho-
wed a near uniform ground plan ugh the general consciousness re-
system. Although not all plans inclu- members the elimination of the
ded it, it was a good initiative to di- homesteads the most, the municipa-
vide the kitchen longitudinally gai- lisation of the manorial villages was
ning better lighting. also significant in the 20th century
article: Vörösmarty 1941: 38 history of the countryside.
41. The new ground plan meant new life othersource: according to Helységnévtár
style. The living room with alcoves 1973 data,author’s edition
should have taken the place of the 46. Legal new villages established in the
former fancy room. People neverthe- place of manorial villages
less clung to the traditional living othersources: according to Helységnévtár
space usage. 1973 data,author’s edition
photosource: article: Vörösmarty 1941: 47. One of the few remaining homesteads
38 in the bourn of Lökösháza. The al-
42. Dwelling house variant for ONCSA lotted manorial demesnes became ho-
in Pest County. The plan series is not mesteads in the 40s, yet most of the
complete, but as it can be seen in the buildings a couple of decades old were
presented material, buildings of very demolished at the turn of the 60s-70s.
different proportions may be realized 48. Kunadacs in 1958.The map displays
with small changes. The architect well the breaking up of the former
tried to impart a ‘Pest County’ cha- manorial fields, as well as the core of
racter by shaping cylindrical columns, a new road network gravitating to-
walled up pediment and round attic wards the homestead centre, however
opening. it could not develop further due to
plan: Imrényi the contemporaneous anti-homestead
43. The projectors of the ONCSA houses policy.
regarded them as the revival of the map:topográfiai 1958according toaut-
countryside by the accentuation of hor’s edition
traditions. They employed different 49. Újrónafő lies at the western border of
roof shapes in different regions, and Hungary, and Árpádhalom in the so-
although they claimed simplicity they called Viharsarok (southeast). The
also used ornamentation generously municipalisation of both settlements
as seen in this house from Nógrád goes back to the before World War 2-
County. era. Újrónafő shows no traces of ho-
plan:Antal; Gosztonyi, Padányi,see mestead formation, it immediately
plans without name: article: Vörösmarty turned into a closed village. Meanw-
1941 hile Árpádhalom had become a ho-
226 SUMMARY
mestead region by the 1950s occup- hes indicate the once remote ones.
ying the large tracts of the former satellite image: Google Earth
manor, and in the 60s it was again 56. Settlements municipalised from a
municipalised. The grey part indica- morphological aspect
tes the present municipal area. author’s edition, according to the third
map: topográfiai 1958 according toaut- military survey and current topographi-
hor’s edition cal maps
50. Settlement plan of Nagyvenyim. The 57. The official selection protocol of sett-
vine hill originally consisted of a street lements. The TTT (Plantation Ne-
perpendicular to the high road, and gotiation Council) was primarily an
later a few houses were built on the operative organization, the final reso-
other side of the road. In 1947, the lutions were made by OFT.
people demanded that the vine hill be according to archival source: E.6.1.,
annexed to the municipality of the author’s edition
new village. On the short run, the 58. Nagylók settlement plan. The first
village gained an allotted municipal settlement plans were only to desig-
area. On the long run however, it has nate the municipal area and the bor-
kept the settlement divided since the ders, and excluded house plot alloca-
former manor and the vine hill can- tions. A characteristic of Nagylók was
not merge because of the ravine bet- that it had had a village-like interior
ween them. and even a railway station in the form
Map supplementE.3.4. of Gorda-telep. Despite all this, the
51. Vine hill quarter of Nagyvenyim today new village was designated separate
source of picture: ww2.legifotok.hu, So- from these morphological potentials.
mogyi-Tóth Péter archival source: E.3.8.
52. The difference of municipalisations 59. Building Code of Lökösháza. The
after and before 1945. As for relative Land Registry administration tried to
weight, before 1945 the transforma- control the construction issues of the
tion of the manorial villages were new villages so that not mere planta-
more dominant, while by the formations but attractive villages should be
tion of the communist dictatorship built.
the elimination of homesteads be- archival source: E.13.3.
came the most significant process. 60. The idealized landscape of the new
53. Names of villages and farmsteads in villages: horticultural fields in the title
the archive of OFT (National Estate page of Imre Somogyi’s book ‘To-
Directory) wards a Hungary of gardens’. Inten-
54. Kislók today belongs to Sárbogárd, sive gardening should have replaced
it is one of those new villages that the large wheat fields.
has never been built up entirely. Somogyi 1942
satellite image: Google Earth 61. Savings bank in Lökösháza. When
55. Dissipating/Vanishing homestead re- planning the new villages, there was a
gion in the bourn of Bélmegyer, a special emphasis to allocate appropri-
new village. After the land reform, ately the institutions serving econo-
first homesteads were built. The ones mic cooperation. Nevertheless, the
close to the settlement cores have per- buildings themselves often came to
sisted, while only bushy-woody patc- construction only after the beginning
SUMMARY 227
of the 60s in the style of rustic mo- 68. The new holders arrived from the
dernism. poor peasantry who retained their
62. Cooperative shop in Lökösháza, with rustic micro world in the socialist era.
the shadow of the tower of the re- 69. Demolition plan of Ercsi demesne.
cently build church in front. The OFT took regular inventory of
63. Le Corbusier’s cooperative village is the standing manorial buildings bet-
the most extreme example utopia of ween1945-47 for recyclable mate-
collectivism with a five-storey dwel- rial.
ling house, village hall, cooperative 70. Plantation house in Nagykarácsony.
shop, club, silo, workshops and ga- The bricks from manorial buildings
rage. Although leftist architects co- were relished therefore they were of-
uld set out from the ideal above to en- ten left unplastered to release their
gineer socialist village scape, reality decoration potential, in an imitation
required the family houses using pri- of the old manorial buildings.
vate endeavour. 71. Besnyő plantation village was to be
plan:Le Corbusier built nearby Ercsi, and OFT intended
64. Block houses in Mezőhegyes. There to make it a model project, thus OFT
was no financial backing until the late had the stables built as well. The lo-
60s for these projects, and then in cals call the 36 houses completed in
the agricultural boom of 70s they 1947 as ‘ten house’ (with one win-
were – in a simplified form though – dow), and ‘twenty houses’ (with two
executed. windows).
65. Southern barracks in Mezőhegyes. 72. Constructions planned in 1947. Alt-
Although the totalitarian collectivism hough the numbers were not exces-
was a leftist ideology, the construction sive, the schedule could not be met.
idea of blockhouse and multiple flats according to archival source E.11.1.
derives from the large estates based on 73. One-time poor peasant’s home in Lö-
military patterns in the countryside. kösháza. The newholders‘ spontane-
66. Young lady’s portray and a servant’s li- ous house buildings in the grip of
cence book from between the Wars destitution lagged behind the subsi-
period. The manorial villages created dised ideal of house construction in
exorbitant conditions in a scale from both quality and scale.
the proprietary aristocracy’s richest 74. TSZ (cooperative) barn with tractor
families to serfs without a house and drive from the 1950s in Lökösháza.
dependant in person. The rigid functionalism of the rustic
Source of pictures: the local museum of and the provincial modernism shifted
Kisszállás’ school towards representation in the years
67. The way, as the manorial village was of social realism.
transformed socially into a new village 75. Culture centre in Besnyő from the
between 1945-49. The previous dic- turn of the 60s.The building incor-
hotomy that had been the world of porates both social realism (protru-
landlords and peasants continued in ding roof) and manorial (longitudinal
the relation system of state and new block shape) architectural heritages.
holders. The 1945 land reform abo- 76. Building descriptions from the pro-
lished the class of large estate owners, paganda of the Homestead Council
yet their specialist staff were welcome. in 1949. Although collectivism was
228 SUMMARY
under way that time, the house shapes of the 1950s the culture hall replaced
were still rustic. the church. Most important buil-
source:Virágzó 1949 dings: 1=culture hall, 2=school and
77. The theoretical ways to the munici- sports ground, 3=guest house, 4=co-
palisation of the manors and the re- uncil hall, 5=office,6=post, 7=shop-
sultant new settlement forms. In the ping centre, 8=nursery, 9=infants’
first case villages along the long road, nursery, 10=surgery, 11-45 large es-
or road-villages occur, in the second a tate service buildings
homestead region does, while in the plan:Kotsis
third smaller plantations organised 82. Relation of the new villages to the
around the cooperative model estates former manor. The new villages were
take place retaining the former ma- usually not settled directly on the
norial structure. The planned new manor but next to it on the fields.
village is only the fourth variant. Their street distribution however de-
78. Amount of allocable arable lands in pended on the former manor as they
Fejér County according to Sándor were allocated and adjusted to the
Nagypataki’s report (1945).The sheer space pinpointed by the manorial
amount of allotted lands did not cre- roads.
ate new villages. The significant ma- according to military survey and Open
norial village hubs like Csákvár, Mór, Street Map, author’s edition
and Seregélyes attracted the newhol- 83. A detail of the interior house plot al-
ders as well. lotment plan and map of Besnyő
according to archival source: E.1.2. from about 1980. The original con-
data,author’s edition ceptions projected a radial-ringroad
79. The theoretical crystallization po- system including squares, allees and
ints of the new villages: further al- pedestrian passages. During the imp-
lotmentson the vine hill, expanding lementation sports grounds replaced
the plantations settled in the middle the market place, the square and bo-
of the 20thcentury, allotment by the ulevards never got constructed, and
railwaystation, and the most frequ- the plots grew onto the footways.
ently employed method was to allot map: according to Besnyő, and archival
house plots in the fields around the source: Y.928.6. author’s edition
manor. 84. House plot allotment plan of Lökös-
80. Előszállás became legally independent háza without plot borders. The plan is
in1928. The successive plot allot- noteworthy for the inclusion of the
ments moulded its peculiar shape. In manorial heritage, mainly its park and
1945, the new village was projected mansion. Had it been fully imple-
onto the fields disregarding all previ- mented, not a village but a smaller
ous plot formations. town would have been established
according to Open Street Map, author’s with immense public spaces, prome-
edition nades, artisans’ and service streets.
81. After the World War II usually such archival source: E. 13.4., partially aut-
sites were chosen for settlement that hor’s edition
had had a homestead church. A few 85. Lökösháza in 1963. The allee was par-
years later it lost significance with ho- tially realised, the ringroads existed
mestead centres, as in the ideal village rather in their names, and a high
SUMMARY 229
street was built instead of a main squ- corner in the middle of a park. The
are. street that runs out in the bottom of
map: Lökösháza according to, partially the picture joins the previous plot al-
author’s edition lotments and the quarter around ra-
86. Zsigmond Móricz’s village, the plan ilwaystation.
of an ideal village discarded the raster source of picture: ww2.legifotok.hu, So-
shape. The terrain configurations de- mogyi-Tóth Péter
termine the tracing of the streets, the 92. As compared to the beginning of the
soggier parts were left for woody, 40s the plot sizes diminished conti-
shrubby groves. The spindle-shaped nually. This affected the holders’
main square is also embraced by trees. plots, but even more did the house
Public buildings: 1 = church, 2 = vil- plots of the artisans and formerly pri-
lage hall, 3 = culture hall, 4 = shop- vileged rural intelligentsia.
ping centre, 5 = school, 6 = health 93. The central problem of planning vil-
centre. lage centres was to minimalize the
plan:Schömer partiallyauthor’s edition costs of installing public utilities. The-
87. Plots were allotted according to the refore the system of double, parallel
radial-ringroad system in Nagylók’s plots had to be applied everywhere.
Szilfamajor quarter over the railway. Source of figure: Perényi-Faragó-
source of picture: ww2.legifotok.hu, So- Major 1962: 170
mogyi-Tóth Péter 94. Nagyvenyim at the time of the first
88. Ideal new village plan of Máriaháza in plot allotment. Efforts to form a
1949.The raster-like settlement dis- dense village structure are obvious. A
poses on a middle main axis. The size centre was planted by the manorial
of the corner main square is variable link road.
just as well as the ground plan may be archival source: E.8.2.
extended in almost any direction. 95. Nagykarácsony’s general work plan
map: Máriaháza in 1950 made a vision of a grand-
89. Two historical structures thaw Han- scale centre. The place of the new vil-
tos’raster-likeground plan. First, there lage centre is indeed remarkable, as
is the park with the mansion in the municipalisation had commenced
middle of the picture, also the street around the church between the two
that runs in the bottom of the picture World Wars. The service station and
is the heritage of the one-time peasant its compound signpost the volte-face
village. of 1949.Interestingly enough the plan
source of picture: ww2.legifotok.hu, So- included a high number of semi-de-
mogyi-Tóth Péter tached houses for the intellectuals.
90. In Kisszállás the manorial centre at- However only a few elements of these
taches to the originally straight axis so notions came to implementation like
the parallel streets were easily adjusted the school, village hallorsports gro-
it. und. The main square was partially
source of picture: ww2.legifotok.hu, So- allotted and the reservoir was placed
mogyi-Tóth Péter here as well. 1 = police, 2 = culture
91. Nagylók’s ground plan shows the hall, 3 = service station compound, 4
most commonraster-like form. The = service station, 5 = party headquar-
rustic buildings were placed into a ters, 6 = civil servants’ flats, 7 = phar-
230 SUMMARY
macy, 8 = village hall, 9 = cooperative built up decades later or never.

shopping centre, 10 = surgery, 11 = Thanks to that, many manorial buil-
school, 12 = nursery, 13 = church, 14 dings escaped demolition, and first
= coach station, 15 =flats for teachers received a temporary then a perma-
and nursery teachers, 16 = sports gro- nent new function.
und. 100. Kisszállás’ former managerial flat was
map: Nagykarácsony, partially author’s transformed into culture hall in the
edition 1950s. The colonnade with tympa-
96. Ideal village plan that reflects entirely num seamlessly satisfied the social re-
the principles of modern architecture. alist taste as well.
The structure is absolutely solid, plots 101. The church and vicarage with the ad-
are small with semi-detached houses. jacent park at the periphery of the
The centre was completely separated settlement in Nagyvenyim. From the
from the living function, also a green manorial heritage, the projectors of
strip ran between the village parts and the new villages were to permanently
the railway– that time emitting a large keep only sacral monuments, manor
amount of pollution – ran far from houses and mansions of heritage va-
the dwelling parts. lue, but without delegating them with
plan:Kismarty significant roles.
97. A typical example of modern village 102. From a Hungary of gardens to the
planning – transforming from rustic kolkhoz village. At the moment of
to provincial – is the Hortobágy vil- designating the new villages, the for-
lage built on Debrecen’s plain. Its mation of closed villages was not a
building commenced one and a half primary objective. The model estates
decades after the land reform, in the were planted around a former mano-
60s.The vacant area between the road rial centre. The new holders’ plots
and the railway designated the longi- were allotted here as well, often scat-
tudinal shape. The dwelling and ma- tered in a homestead manner. A vo-
nagerial functions, moreover the tou- luntary economic and social coope-
ristic area are clearly separate. Plots ration should have coordinated the
are regular and small, not appropriate loose settlement structure. Whereas
for cultivation. the kolkhoz village is/has? a dense
source of picture: ww2.legifotok.hu, So- settlement structure that is – in a so-
mogyi-Tóth Péter cial sense - under direct control of
98. Nagyvenyim’s present centre has a re- the central state administration. The
latively loose composition as opposed lands belonged to the kolkhozes,
to the dwelling quarters. As for rea- while the production equipment (ma-
sons the building shave diverse func- chines) did to the service stations.
tions and shapes, the greeneries string 103. Workers’ flats in Bréda-puszta near
up the the whole sight, and fencesare Lökösháza from 1950s. Building was
lacking. banned for individuals on the outs-
source of picture: ww2.legifotok.hu, So- kirts, while the state established seve-
mogyi-Tóth Péter ral agrarian housing estates there to
99. Hantos’ former mansion today func- supply the manpower demand of the
tions as aschool. In most new villages cooperative centres and service stati-
the planned public institutions got ons.
SUMMARY 231
104. Hungary’s first service station was de- 110. Division of a steward’s flat in Alsó-
signated in the stead of Kisszállás’ ad- kisvenyim. The building included a
vanced manorial estate. Dwellings for one-room school, and a flat for in-
workers impart rather the world of tellectuals with two hallways. Rus-
farmstead architecture and not that of tic modernism also planned and put
rustic modernism. to practice the miscellaneous functi-
satellite image: Google Earth ons of school - teacher flat, health
105. Kiskokasd manor near Mezőfalva.The centre – nurse hostel, church – vica-
cluster of the old manorial estate is lo- rage.
osely settled and embraced by trees as archival source: E.10.1.
opposed and separated from the 111. Division of a steward’s flat in Mély-
dense blocks of the modern agricul- kút. A telling example of temporality
tural service centre. and transition is that there was a stew-
satellite image: Google Earth ard instead of a plantation supervisor,
106. Hantos’granary, bricks from demoli- and generally the fact that the best
tion in front. As the cooperatives col- earning officials of the village were
lapsed in1990, the old manorial buil- accommodated in tiny flats instead
dings lost owners and they have been of separate houses.
fast decaying since. Even more as to- archival source: E.10.1.
day the used brick wall-surfaces have 112. The new division of Peszéradacs’ ser-
come into fashion as an aesthetic me- vant houses. The most important ob-
ans in modern urban architecture. jective in these temporary-like refur-
107. A refurbished servant’s house in Új- bishings was to rid of the common
rónafő at the beginning of the 1940s. kitchen. Otherwise, conversion opti-
Before the land reform the planta- ons to the buildings were left out as
tion villages were not revolutionarily demolition was pending even on the
against the large estates therefore re- short run.
furbishing the manorial building archival source: E.8.1.
stock had no ideological opposition. 113. The whole leading architectural elite
archival source: Y.318.1.according to condemned the emergence of ornate
author’s edition villas reflecting bourgeoisie tastes in
108. Conversion drawing of Csőkmő-Kó- villages.
rósziget plantation into supervisor flat 114. Kálmán Tóth, the leading figure in
at the beginning of 1940s. The la- house planning after the World War
yout is plays the civic needs of the II scorned not only the urban villa
age, that is, the genteel middle class’ but also the sort of building-up that
world as opposed to that of the pea- turned onto the street and later be-
sant plantations. came row houses in villages.
archival source: Y.244.2 according to 115. House plans for plantations from Kál-
author’s edition Kápolna Nagyútat the end of the
109. Division of a steward’s flat in Nagy- 1930s. The buildings entirely con-
venyim (1945). The stewards’ buil- formed to the local construction prac-
dings were temporarily divided into tice in both ground plan and orna-
holders’ flats of room-kitchen-pantry mentation.
arrangement. according to archival source: Y.262.1.
archival source: E.10.1. drawings made by Orsolya Horváth
232 SUMMARY
116. Typical tent-roofed cube houses from the garden is separate from the pea-
the decades after World War II. The sant court and there is a drive-in to
cube house is the village equivalent of access the stables. The arched finish of
the civic flat ideal. The service rooms the veranda and the hearts in the
align to the rear wing while the street shutters impart some romantic deco-
side has a communicating ‘baroqueish ration to the overall picture.
place string’. Other furnishings of ci- plan: Janáky
vic life are missing like the terrace to 122. Clerestory plantation house plan. The
the garden. basic idea derives from rustic archi-
source of picture: Tömöry 1979 : 77 tecture. Similar houses occur mainly
117. R. J. and wife’s house under const- in Békés County, e.g. Tótkomlós,
ruction in Göböljárás (Besnyő) in where crop storage rooms are placed
1947. István Szűcs designed the above the stables. The dwelling rooms
house plan depicting an urban buil- in this plan are a lot more refined
ding of quadratic ground plan. The than in a contemporaneous peasant
OMH (National Technical Bureau house.
under Agricultural Ministry) did not plan: Gádoros
oppose this plan far from being rustic. 123. György Rácz’s growing village house.
Anyway they changed the roof shape, The longitudinal division of the kitc-
erased the striping and had the buil- hen has already occured in the plan-
ding placed on the side border. ning of ONCSA houses.
according to archival source: Y.928.4. plan: Rácz (a)
newly drawn 124. Gábor Presich and Lajos Gádoros: in-
118. The natural merge of the cube house vestigating the ground plan of the vil-
and the old longhouse. The first lagehouse. Rustic modernism inten-
house section is completely urban, ded far more than retrieving the
nevertheless housekeeping typically oldvillage construction practice. It re-
did not happen here but in the rear viewed the entirety of the provincial
summer kitchen. dwelling house along with the room
source of picture:Tömöry 1979 : 79 relations cemented by centuries.
119. Cube houses in Kisszállás. Cube plan:Preisich
houses especially dominate the new 125. Károly Dávid’s village house. It is rare
villages of the Alföld. As the forma- that the veranda runs all along an ar-
tion of closed villages got delayed here chitect’s house as is the stone façade
for decades because the land reform propped by are markable abutment
had initiated a homestead building towards the street. The living kitchen
boom. runs all along the whole house, which
120. Southern frontal drawing of Tibor was such a daring idea that it has ac-
Vákár’s village house submitted for tually never been put into practice.
the Renovation Ministry’s tender. The plan:Dávid
board must have judged the Transyl- 126. Emil Zöldy’s six-person village dwel-
vanian-style building too romantic as ling house. The planned rustic dwel-
implied by rejection. ling house had a different room ar-
plan: Vákár rangement than the traditional village
121. István Janáky’splantation house. The house that extended longitudinally
speciality of the building-up is that or in ‘L’ shape. As a consequence the
SUMMARY 233
veranda got partially or fully built up houses. The almost touching shutters
resulting even in quadratic ground create a band-window effect and fa-
plan. cilitated further implantation of the
plan: Zöldy idiom of the modern architecture into
127. Béla Hegedűs’s village dwelling house. the countryside.
The base shape is quadratic but the plan:Gábor– Lévay
extension of the living kitchen does 132. László Turányi’s agrarian cooperative
not occupy the whole width of the ve- dwelling house plan from 1952.The
randa thus the mass effect is somehow ground plan is really foreign to rustic
looser. Breaking the roof plane to- architecture especially concerning the
wards the court is also remarkable re- corridor stringing up the sleeping ro-
sembling the added verandas of the oms. The gable roof still imitates the
rustic dwelling houses. old village, while the tympanum of
plan: Hegedűs the rain shelter is a landmark of the
128. András Ivánka’s plantation house. The era’s social realist architecture, altho-
breakfast terrace must have been a ugh in Göcsej for example this shape
preferable spot for an urban holiday- had a rustic archetype.
maker, and also the dining room ser- plan:Turányi
ved from the kitchen with a small 133. Hugó Hervai’s expandable dwelling
window rather suggests urban than house. In the second part of the
rural lifestyle. 1950s, rustic modernism did no lon-
plan: Ivánka ger dominate provincial dwelling
129. Ferenc Schäffer’s peasant house. The house planning.
veranda used to present rank in the plan:Hervai
traditional peasant house as well as 134. Village shopkeeper’s house, Salamon
the communicating and rest rooms István architect student’s plan. While
therefore it set out from the street. the heydays of rustic modernism were
Here the kitchen window is not sha- the 40s, the new generation searched
ded for better sunlight. At the rear for different shapes.
however there is a passage shielded plan:Salamon
against rain, which is – if not unk- 135. György Rácz’surban dwelling house.
nown – but certainly rare in rustic ar- The same architects projected rustic
chitecture. plans to the countryside and designed
plan:Schäffer houses in towns with hallway and ve-
130. Rustic modernism had a relatively randa, detached or semi-detached.
uniform building formation in the plan:Rácz (d)
longitudinal base block covered with 136. Ede Regula’s familyhouse.The verna-
gable roof. Such a general rustic ar- cular style was forced into obscurity,
chitectural practice, when the roof became insignificant in the second
ridges of the attached outbuildings half of the 50s, and made appearance
recede in steps, never entered the only in the scale of the houses and the
plans. gable roof.
131. László Gábor and Andor Lévay’s pe- plan:Regula
asant house. Solutions placing everyt- 137. Visualization drawings aimed to pro-
hing under one roof ultimately resul- mote the building types of rustic mo-
ted in longitudinal provincial “band” dernism most frequently used in the
234 SUMMARY
new villages and also to persuade the tablished in the stead of the large es-
builders. tates. (Nagykarácsony)
plan:Rácz (b), Kismarty L. , Farkasdi- 146. Plantation house retaining the mass
Kismarty L . shape in Mátyásdomb. Corner stone-
138. Béla Bróz’s plantation houseplans for plaster decoration indicates the lo-
the Land Registry. The ground plan cals’ ingenuity.
included the extension option for the 147. Extension patterns of standard
stables although the stables did not re- houses. In the case of the upper two
ceive state subsidy except in the first ones (Mátyásdomb model) the
houses of Besnyő. streetscape hardly changes. In the lo-
plan:Bróz. wer two ones (Nagykarácsony mo-
139. László Gábor and Pál Németh’s plan- del) however a façade may occur that
tation houses from the set of stan- resembles cube house. 1 = veranda, 2
dard houses offered by the Ministry = summerkitchen, 3 = extraroom, 4 =
of Public Works.Refined interior roofed passage, 5 = veranda built up
space arrangement, quadratic ground or fitted with glass.
plan, livingkitchen, built-upveranda: 148. Plantationhouse, summerkitchen,
the rustic exterior disguises a modern and the roofed, unheated corridor jo-
flat form. ining the two. (Mátyásdomb)
plan:Gábor, Németh 149. The room added to the front of the
140. Standardization was important in de- kitchen that changed the courtscape
signing windows and doors, especially but not the street façade of the house.
in windowpane sizes (however the ul- (Mátyásdomb)
timate solution was different from 150. Extension of a one-room plantation
the one shown here, which was a house with lean-to roof and roofed
quadratic windowpane). veranda (Nagykarácsony).
Source of picture:Rácz 1946: 38). 151. Extension of plantation house with
141. Nagylók’s school still shows up the lean-to roofed, glassed-in veranda
original near quadratic windowpanes. (Nagykarácsony).
Today the new insulation technolo- 152. Extension of a plantation house by
gies fast displace this character ele- duplicating the streetrooms, when
ment of the buildings. both the façade and the roof shape get
142. Plantation house retaining original radically transformed (Nagykará-
windows. (Mátyásdomb) csony).
143. The open shutter is a modern motif 153. Kálmán Tóth’s design for a rural in-
resembling band window and also a telligentsia house. The original pea-
cheerful element loosening the engi- sant’s plot is above, the intelligent-
neered rigidity of the building. sia’s home is below. The main
(Nagylók) emphases are the same in both cases,
144. Rare that no change has occurred on yet the intelligentsia’s plot has no
a standard house. This building has farmyard but a service way. The ro-
retained the shutters and the colour oms have different roles too: the kitc-
white as well. (Mátyásdomb) hen is more important in the peasant
145. Standard houses with veranda re- house and the short veranda is a
sembling ONCSA era were only ex- workplace. The main rooms of the
ceptionally built in thenewvillages es- intelligentsia house are the living
SUMMARY 235
room facing the garden and the bre- dicates a glass surface (in the room of
akfast terrace free from everyday mo- the nurse’s flat) where the ground
tion due to the back door. plan does not.
plan:Tóth plan:Vidos
154. Ground plans of row and semi-de- 160. A doctor’s compound of flat and sur-
tached houses at the turn of the gery from the 1960s. This building of
50s.The novelty of the semi-detac- closed mass shape and a shelter cut
hed houses was a longitudinal hallway out of the wall is typical in the prac-
or corridor stringing up the rooms, tice of modern planning becoming
which later appeared in private house provincial. (Nagykarácsony)
building as well. 161. Ferenc Kovács’rusticvillage hall. The
plan:Németh – Szilágyi ‘L’ shaped court formation of the ma-
155. Row houses for the village intelli- norial architecture reappears in this
gentsia. Although cost-effective this plan. The notary’s flat is a comfor-
construction method was not really table, civic home with separate ro-
popular. Albeit, it could have been a oms. Disposing form and surface is
model in the new villages to convert strictly puritan. The colonnade of the
the servants’ houses. entrance hall, for example, is replaced
plan:Zilahi – Molnár, Cseri by ‘cut out’ wall surfaces.
156. Semi-detached houses for railway per- plan:Kovács
sonnel in Lökösháza from the very 162. Sándor Vaits’villagechurch and vica-
beginning of the 1950s. rage. In the village planning of the
157. Semi-detached teacher’s houses in 1940s, the church was a central buil-
Hantos and Nagylók. Teachers’ ding that bore the most stylistic cha-
houses built along the schools have no racteristics of historical architecture
attraction today as they lack both among public buildings.
principal advantages of village life: plan:Vaits
detached house and large garden. 163. György Rácz’s sketch for a church in-
158. Teacher’s house plan in Csökmő-Kó- terior. The arched window openings
róssziget (1939).The building still widening inwards assume such a his-
shows the means of romantic provin- torical orientation that was gradually
cial planning. The accentuated chim- losing ground from the end of the
ney, the prominent veranda roof 1940s in the public building plan-
propped by small, narrow columns ning that turned from rustic to pro-
and the smoke-hole finish provide an vincial.
intimate rural romanticism. Rácz 1946: 61
according to archival source: Y.245.1 164. Schoolplan in Csökmő-Kóróssziget
drawn by Orsolya Horváth (1939). As opposed to the plans of
159. Zoltán Vidos’village health centre. rustic modernism, here the traditional
The base block of the building is an means of monumentality - the
enlarged peasant house, where the tympanum - was employed delibera-
outbuilding is the nurse’s flat. The tely and daringly.
wide glass surface – so typical of the according to archival source: Y.245.1.
modern architecture – appears here drawn by Orsolya Horváth
with a pleasant effect of the plants 165. Vilmos Tárnok’s village culture hall.
inside. The visualization plan also in- A single roof ridge could cover all
236 SUMMARY
the perpendicular building sections. 172. Village hall plans at the turn of the
The small lighting windows are pre- 1950s. Well lit large vestibule, coun-
ferred architectural elements of that cil hall, conference tables, and ser-
era. vice desks. The arrangement and fur-
plan:Tárnok nishings of the rooms are autocratic
166. Shop and drink shop from the first (e.g. head of the table), but reflecting
boom of village construction. The the ideal of the democratic society. In
roof shape of the building, the win- 1950, it was more like a utopia than
dow apertures of the main façade, a reality.
disposing the two commercial units plan:Rácz (e)
together are characteristics of traditi- 173. György Jánossy’s village culture hall
onal planning. While the row of small (model 1951).The tympanum gained
windows breaking up the large wall significance in the short period of so-
surface show the influence of the rus- cial realism in the local planning.
tic or rather provincial modernism. plan:Jánossy
(Mátyásdomb) 174. Lajos Zalaváry, architect student’s vil-
167. Egon Payr’s village school. As the rus- lage culture hall. The young deman-
tic-provincial modern architecture added a break from the traditional
hered to the closed mass shape of a country atmosphere, and to experi-
building, monumentality could only ment – though moderately- with new
be achieved by increasing size. It re- shapes (e.g. shifted symmetry axis,
sulted in a milieu similar to manorial windows with horizontal division).
architecture. plan:Zalaváry
plan:Payr 175. Oszkár Weisz architect student’s vil-
168. Lökösháza’s schoolblock resembles the lage health centre. Here rusticism is
scale of manorial architecture at the only a planning principle in the form
beginning of the 1950s. of simplicity. Inclination angle of the
169. Culture hall in Hantos. The park in- roof, shaping of the colonnade and
voking the manorial times enhances the façade project a new way inde-
the effect of the late modern provin- pendent from old village shapes.
cial building. Nonetheless, the glass plan:Weisz
portal-traversing the interior and ex- 176. Kisszállás’ school canteen in the one-
terior - is encurtained. time mansion park. The roof is ac-
170. Culture hall in Nagylók. The pro- centuatedly rustic, although not ac-
portions of the building may relate to cording to the fashion of the second
the manorial architecture, yet the half of the 1940s. Surface disposition
window shapes, the glass portal and is unmistakably modern.
the awning are unmistakably modern 177. Cooperative shop in the Hortobágy.
stylistic elements. Provincial modernism – not refuting
171. György Rácz’s cooperative shop. By rusticism – came into fashion again in
the colonnade, the pediment became the 60s-70s as a regional trend. The
a tympanum sustaining provincial glass portal suggests modernity as well
classicism while it employed a comp- as the slided roof shape, while the
letely new wall-surface disposal by in- whole of the building clearly implies
terweaving glass portals. the mass disposition of the Horto-
plan:Rácz (c) bágy’s stable buildings.
SUMMARY 237
178. Walking in the new villages, the ma- 183. The agrarian cooperative took over
norial village heritage transpires the manor and owing to that, some of
everywhere producing peculiar coin- the buildings still stand. Yet their de-
cidents. The granary in Nagykará- cay seems unstoppable since 1990.
csony used to stand in the middle of 184. A newer family house from Mátyás-
a vacant lot, but nowlooks bigger domb. Today mainly Germans have
than its real dimensions protruding on-going constructions on the new
from small houses. plots of the village. The dwelling
179. Reconstructions of the last decades houses conform to the former plan-
have considerably changed the images tation villages in their main mass sha-
of the new villages. In the lower third pes although they signal an obviously
of the picture, the cooperative shop new world for the awnings, garages
built in the 1950s has an elongated and garden terraces.
shape and salient roof structure that 185. The mayor’s office is a characteristic
retains the original idiom. (Nagyka- building of rustic modernism. The
rácsony) shelter was stepped back lest the
180. Nagyvenyim’s new village had a sig- block of the building should be up-
nificant peasant core thanks to the set and the corridor was fitted with
annexed vine hill. Due to this or to man-high glass surface for good ligh-
the established construction practi- ting.
ces, most of the new holders either 186. Streetscape of dwelling houses of rus-
sustained or developed the forms of tic modernism. Scenic rhythm is also
the previous rustic architecture ins- an important element in rustic archi-
tead of the offered standard houses. tecture however due to engineered
181. Mátyásdomb’s architectural layers. planning and precision it has resulted
The ideal settlement of the new vil- in a rather rigid, schematic overall
lage. The manorial buildings lie at picture. In the present case the abut-
the edge of the village separated in ment used in the first building cle-
space. The street distribution derives verly thaws this monotony.
after 1945 as well as the building 187. Hantos new village’s architectural la-
stock. Due to its peripheral situation, yers. The lowest, manorial heritage
its development halted after 1970. layer still determines the image of the
An established holiday resort mainly village. Rustic modernism primarily
for Germans has brought conside- appears in the ground plan and the
rable changes in the last decades but character of the dwelling houses. Ho-
even that has not overwritten the rus- wever the bigger family houses have
tic modernist character of the village emerged since the 70s.
core. 188. Hantos has a high street old in struc-
182. The predecessor of Mátyásdomb was ture, but its building stock is a new
Fekete-puszta, a typical example of formation.
the large estate becoming capitalist. 189. Originally, the parish church rather
As implied by its baroqueish histori- belonged to the manor than to the
zing mansion which was built by the peasant village. Even the new village
tenant Ármin Lonkai at the fin the could not incorporate this building.
siècle. The building awaits a new ow- At the edge of the vacant lot, a semi-
ner in 2013. detached teacher’s house is seen.
238 SUMMARY
190. Nagylók’s architectural layers. A plan- ture of public places, which is close to
tation village was designated between the ideal ofrustic modernism too.
two manors in a way that it included 198. Public buildings of rustic modernism.
the plots allotted before World War Since Kisszállás had inherited a rich
II. The village core is the centre of the and good-quality building stock, the
plantation that lies in a former road constructions of the 50-60s only tin-
junction. ged the overall picture.
191. Peasant house from before World War 199. The church represents almost all im-
II. The first allotment of the manorial portant architectural layers of the last
fields did not entail a settling prog- hundred years (manorial heritage,
ram. Everyone built the houses in the modern, contemporary), except for
way he could and liked. rustic modernism.
192. Along the high road leading to rail- 200. The dwelling houses of the new vil-
way the Hungarian State Railways lage had a particular development.
provided plots for its employees even Because industrial workers operated
before 1945, for whom comfortable the service station established in Kis-
semi-detached houses were built. In szállás, the houses had urban ground
the background, a modern urban plan and orientation even at the end
blockhouse is also seen from the 70s’ of the 40s.
village urbanization. 201. Lökösháza’s architectural layers. The
193. Plantation houses designed in the formation of the village in fact rela-
style of rustic modernism dominate tes to the frontier delineated in 1920
most of Nagylók’s streets. that necessitated the construction of
194. Kisszállás’ architectural layers. The a modern frontier station. After the
high street of the settlement is the land reform however, the new villa-
axis of the complex of the one-time gewas not built there but along the
factory and holiday mansion, mainly allee setting out from the park of the
with a contemporaneous building manor.
stock. Rustic or provincial modern 202. A standard railwayman house. Orna-
public buildings occur only sporadi- mentation played an important role
cally. The raster-like streets structured in the architecture between the two
around the high street partially derive World Wars-era as seen here in the va-
from the manorial heritage as well, yet riation of the brick rows.
the bulk of the real estate stock con- 203. The rest hall opened in 1949forrail-
sists not really of rustic modernism way workers, its glass portal signifies
but of the newer family houses of the the arrival of the modern architectu-
60-70s. ral principles in the countryside.
195. The scale of the street line resembles 204. The allee in Lökösháza with the con-
a market town of the Alföld. tours of the free-floating buildings is
196. The vast halls of the one-time agra- one of the most beautiful examples of
rian factory now stand partially va- settlement disposition of rustic mo-
cant, partially used as warehouse. dernism.
197. The architectural character of the 205. The church was only consecrated a
centre obviously evokes the fin de few years ago. Although it is diffe-
siècle. On the other hand the blocks rent in time and style from the pro-
of buildings float in the greenery tex- vincial modernity of its environment,
SUMMARY 239
it resembles them in the principles of village took a longer period. Building-

alloying tradition and modernism. up is still scanty at the edges of the vil-
architect: Géza Germán lage. What is more conspicuous is the
206. As homestead formation increased af- formal diversity of the houses, which
ter 1945, the formation of the new suggests prolonged constructions.
240 SUMMARY

Tamáska Máté PDF

Transféré par

Informations du document

Titre original

Copyright

Formats disponibles

Partager ce document

Partager ou intégrer le document

Options de partage

Avez-vous trouvé ce document utile ?

Ce contenu est-il inapproprié ?

Droits d'auteur :

Formats disponibles

Tamáska Máté PDF

Transféré par

Droits d'auteur :

Formats disponibles

Tamaska_konyv_168_238.

qxd:Layout 1 4/16/13 5:15 PM Page 1

FALVAK AZ URADALMAK HELYÉN

Martin Opitz Kiadó

A kötet az MTA támogatásával készült

A kézirat megírását az NKA támogatta

Kiadja: Martin Opitz Kiadó, Budapest. Felelős vezető: Tóth Csaba

AZ ÚJ KÖZSÉGEK KÖZVETLEN ELÔZMÉNYEI 40

TÁRSADALOMÉPÍTÉS – A HIVATALOS FORRADALOM 65

FALUÉPÍTÉS – UTCÁK A SZÁNTÓK HELYÉN 87

HÁZÉPÍTÉS – KEVÉS NAGYBÓL SOK KICSI 113

AZ ÚJ KÖZSÉGEK ARCULATA 165

munista hatalomátvétel után aktualitását új község, mint amilyen Besnyő, Mátyás-

a végrehajtó szervezetre és az új gazdák tár- 1949 közötti működési időszakáról adott

1. Újdombóvár eszmei község rendezése (szürkével 2. Majsamiklósvár, Szemcsed és Fürged rendezése

lekedési infrastruktúrával rendelkeztek. ököristállót”, az intézői lakot, a gépészla-

5. A nagybirtok területi elhelyezkedése az 1920-as

Az uradalmi falu, a puszta és az eszmei zárt falvakat is. Az uradalmi falunak ez a

vidékeken az újonnan betelepült jobbágyság gyalhatjuk sajátos tanyaformaként, mint

6. Hódmezôvásárhely és a Károlyi uradalmak eltérô határszerkezete a harmadik katonai felmérésen.

9. A legjobb fekete földek a mai Magyarországon és a puszták

lepülési szórványok jöttek létre, amelyek például a falvak extenzív növekedését), de

10. A magyaróvári urada-

11. Az uradalmi falu település a tájban, amelyet a

főhercegi tulajdonosai révén pedig állami ugyan, de tájépítészeti együttest alkotott.

12. Az uradalmi óriástáb-

13. A derekegyházi Károlyi

ember használta azt. Az idénymunkákra

15. Az uradalmi falu, mint tájépítészeti együttes. A

16. Mezőhegyes főbejárata. A fasor az uradalmi falu elmaradhatatlan karaktereleme volt.

erre. A pusztai tájon nyílegyenesen átfutó okszerű településtervezés ily módon,

menjen át, ahol az egyes uradalmaknak a nal. A vasút és a nagybirtok összefonódá-

21. Legfontosabb kisvasúti vonalak Magyarországon.

allodiális nagybirtokokon nem csak nyers termelés

ki (SZÉCHÉNYI 2001: 15). A vasút alapjai- Az uradalmi falu legjellegzetesebb – noha

23. Állami Ménesbirtok Mezőhegyesen. (lásd ÁGOSTHÁZI–BOROS 1985). Minde-

építőszokásaitól, ha éppenséggel önálló sok sokkal rosszabb, és főként bizonytala-

26. Előszállás uradalmi falu alaprajza

28. Nagylók-középmajor 1948-ban, az új község

Harmadikként említhetjük, hogy a tok is kimutathatóak. A relatív kötetlenség

AZ ÚJ KÖZSÉGEK KÖZVETLEN ELÔZMÉNYEI

33. Az uradalmak felparcellázása elsősorban a nagybirtokos jövedelmét

40 AZ ÚJ KÖZSÉGEK KÖZVETLEN ELÔZMÉNYEI

parcellázás telepítés telepítéseket is csak a rövid összevetés ked-

AZ ÚJ KÖZSÉGEK KÖZVETLEN ELÔZMÉNYEI 41

42 AZ ÚJ KÖZSÉGEK KÖZVETLEN ELÔZMÉNYEI

Végül nem is általában a nagybirtok, de 146).10 A kiköltözés a szegény emberek szá-

AZ ÚJ KÖZSÉGEK KÖZVETLEN ELÔZMÉNYEI 43

30 §) Ebből következett, hogy az újonnan lométerre fekvő majorság közvetlen köze-

44 AZ ÚJ KÖZSÉGEK KÖZVETLEN ELÔZMÉNYEI

egymástól nagyjában egyenlő távolságban séges kialakításának előmozdítása végett

38. Kál-Kápolna határában épült

AZ ÚJ KÖZSÉGEK KÖZVETLEN ELÔZMÉNYEI 45

46 AZ ÚJ KÖZSÉGEK KÖZVETLEN ELÔZMÉNYEI

39. FAKSZ-házakként is emlegetett

AZ ÚJ KÖZSÉGEK KÖZVETLEN ELÔZMÉNYEI 47

48 AZ ÚJ KÖZSÉGEK KÖZVETLEN ELÔZMÉNYEI

41. Az új alaprajz új élet-

AZ ÚJ KÖZSÉGEK KÖZVETLEN ELÔZMÉNYEI 49

42. Pest megyei lakóház variánsok az Országos Nép-

kezdett elmozdulni (HÁMORI 2004 b: 11). konyha jó benapozást nyert, miközben a

50 AZ ÚJ KÖZSÉGEK KÖZVETLEN ELÔZMÉNYEI

regtetőt a népi építészettől kölcsönözték megoldásokat. A tiszta és egyszerű tömeg-