6.
oldd
„A kultuszminisztérium úgy el van adósodva,
mint egy békebeli huszártiszt“
— A miniszter ur nem válaszolt arra a kér­
désemre, hogy a rendkívüli kiadásoknak
majdnem 50 százalékát Szeged városára for­
dítja. Nem álaszolt arra sem, hogy a mi­
nisztérium iak nincsenek-e az egyes vállalko­
zókkal és iparosokkal szemben tartozásai? A
közvéleményben olyan hírek terjedtek el,
hogy
a kultuszminisztérium úgy el van adó­
sodva, mint egy békebeli huszártiszt.
A szegedi iparosok és vállalkozók karácsony­
tól husvétig nem tudták megkapni követelé­
seiket, a talpukat járták le, amig husvét után
Szeged város hozzájárulásával részletfizeté­
sek történtek. Azt a hihetetlen hirt is ter­
jesztik, hogy
a kultuszminisztérium az 1931—32 költ­
ségvetés terhére ad ki utalványokat és
ezen utalványok leszámítolását a magyar
pénzintézetek megtagadják.
A kultuszminiszter urnák e hírekre vonatko­
zóan meg kell nyugtatnia a közvéleményt.
Azt szeretném tudni, hogy
hol lehet betekintést nyerni a kultusz­
miniszter ur, vagy igen kiváló munka­
társai külföldi utazásainak költségelszá­
molásaiba?
Apponyi Albert gróf is szokott bizonyos uta­
zásokat tenni és minthogy hivatalos külde­
tésben jár, az állam költségén utazik. Senki
sem fogja kétségbe vonni, hogy Apponyi Al­
bert grófnak ilyenirányú utazásai legalább is
„Komoly ellenvélemények hangzanak el a kultusz
miniszter ellen szakemberek részéről is1*
Hunyady Ferenc gróf: Kifogásolja, hogy az
alapítványi összegek felhasználásáról a mul-
lakra nézve nem tesznek számadást. Ebben a
kérdésben nagyon súlyos támadások hangzot­
tak el a miniszter ur ellen a nyilvánosság
előtt.
A, miniszter urnák erkölcsi érdeke az el­
számolások megtétele.
Nem kérdezem, hogy a miniszter ur miért vi
seltelik olyan rendkívüli előszeretettel a rész­
vénytársasági forma iránt? Amig a múltban
a köztulajdonban álló földterületeket a legna­
gyobb gonddal kezelték, addig a részvény­
társasági forma alatt bukófélben lévő válla­
latokkal kapcsolatban döntöttek köztulajdon­
ban levő földek sorsáról. Megemlíti a szilva­
majorosi bérleti esetet. A költségvetésben mu­
tatkozó megtakarításokat más közterhekre
hárította át a miniszter ur. A kulturfölénynek
külföldi dokumentálásáról szintén nem aka­
rok beszélni. Egész Magyarországon közbe­
széd tárgya és közhelyszerű, már az a felfo­
gás, amely a miniszter urnák ilyen költeke­
zését elítéli.
Rassay Károly (gúnyosan): Éretlen nemzet
kul túr fölénye!
Hunyady Ferenc gróf a külföldi kollégiu­
mokról beszél. A svéd király ajánlatára négy
művészt helyeztek el a római kollégiumban.
Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter, aki
eddig gúnyos mosollyal hallgatta Hunyady
Ferenc gróf beszédét, most magából kikelve
kiáltja:
— Csak minden olyan olcsó lelt volna, mint
a külföldi kollégiumok! Hogy mondhat ilyet
a képviselő ur?
Rassay Károly: Nagy-Magyarországon nem
A kultuszminiszter válaszol Hunyadi Ferenc grófnak
Klebelsbcrg Kuno gróf kultuszminiszter
azormal válaszol Hunyadi Ferenc grófnak
és kijelenti, hogy nem az ő személye miatt
szólalt fel a kultusztárca vitájának az elején
hanem azért, mert mindig beszéddel szokta a
kuttuszvitát bevezetni. Az utazási költségek
szabályozva vannak, ő az előirt költségeket
vette fel, de rájött, hogy ezekre a költsé­
gekre ráfizetett.
Rothenstein Mór: Ráfizetésből él! (Derült­
ség:)
Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter:
A költségek nem elégségesek arra, hogy ilyen
útnak a költségeit minden vonatkozásban
fedezzék, de kicsinyes dolog ilyennel foglal­
kozni.
Kuna P. András Hunyadi Ferenc gróf felé:
Irigy ember a gróf ur! (Nagy derültség a Ház
minden oldalán.)
Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter
azt hangoztatja, hogy a szilvamajori bérlet­
nél a 160.000 pengő hiányt az uj bérlő meg­
térhette. A debreceni egyetemre fordított ösz-
szegek a költségvetésen kiviil való beruházá­
sokból kerülnek ki és a valóság az, hogy
C S M M E M U IS grand
I I í m BIBBI ^
j*
Ja iiK ím ik ,
Csütörtök 1930 janias 12
dolgokat illeti, ezeket a dolgokat olcsón sze­
— A képviselő ur rám specializálja magát.
(Nagy derültség az egész Házban. Klebelsberg reztem meg. Ezt a kérdést különben már ki-
kultuszminiszter is nevet, mint ahogy ideges
nevetései kisérte végig Hunyady Ferenc gróf
csépeltük olyan erős ellenféllel, mint Rassatj
Károly. Ezekről a kérdésekről tehát már nem
egész beszédét és miközben ő, a miniszter be­ akarok beszélni.
annyira hasznára vannak a nemzetnek, mint szél, szintén állandóan nevet.) A kultuszminiszter ezzel befejezte beszédét.
a kultuszminiszter ur utazásai. Schandl Károly tiltakozik az ellen a beál­
Rassay Károly: Ez igaz. Hunyady Ferenc gróf: Miután nem akarok
személyeskedni, nem mondom meg az okát, lítás ellen, amely túl sötétnek tünteti fel a
Hunyady' Ferenc gróf: Azt hiszem, hogy hogy miért. gazdasági krízist. Ez a hitelképesség rovására
ezeknek az utazási költségeknek a szám­ Klebelsberg kultuszminiszter igy fejezi be megy. Cáfolja, mintha a magyar földbirtok tűt
adatai érzékeltetni fogják azt a kUIönh- beszédét: volna terhelve.
séget, — A halbiológiai állomás ügyével már Az elnök két óra előtt néhány perccel ebéd­
szünetet ad.
amely a ma és a tegnap között áll fenn és azt többször foglalkoztunk, ami pedig a külföldi
a különbséget, amely fennáll Apponyi Albert
gróf és azok között, akik nem Apponyi Al-
bertek.
— A klinikai panamákra vonatkozóan azt
mondotta a miniszter ur, hogy ez már nem
tartozik reá. Ha egy miniszter tárcája köré­
ben visszaélések fordulnak elő és ezt komo­
Mik az okai a magyar
lyan meg akarja torolni, akkor van módja
arra, hogy kollégájától, az igazságügyminisz­
ter úrtól az ügyek tárgvalását kisürgesse. Nem
képzőművészei válságának
, »■■ 1■
a független magyar bíróság befolyásolásáról
van szó, hanem arról, hogy a közérdekre való
tekintettel ezekben az ügyekben a soronkivüli Ankét a vezető magyar képzőművészekkel
tárgyalást ki kell eszközölni.
A tőzsde, a gazdatársadalom, a kereskedők megteremtik azt a légkört, amelyet műkeres­
Amig a kultuszminiszter ur nem tudja és iparosok s nem utolsó sorban a színházak kedelmünk a remélhetően mihamarább eljö­
igazolni, hogy szorgalmazta az ügy sürgős és mozik válságának nyilvános ankétje után vendő boldogabb gazdasági korban eredménye­
letárgyalását, addig ennek az ügynek ha­ most megszólalnak a festők és szobrászok is, sebben tud a magyar művészet számára is ki­
logató kezeléséért őt kell felelőssé tennem hogy elpanaszolják a képzőművészet bajait, aknázni.
és felelőssé kell tennem azért a súlyos er­ gazdasági panaszait, amelyek szintén nem je­ 3. A bajok orvoslásánál tehát a külföldi
kölcsi következményekért, hogy egy köz­ lentéktelen tényezői annak a fantasztikus mé­ kiállítások szorgalmazása igen jelentős esz­
tudomásúvá vált bűnt nem követi nyomon retű elégedetlenségnek, amelyet ma magyar köz.
az igazságszolgáltatás sújtó keze. közéletnek nevezünk. 4. Szerintem igen lényeges momentumra
Kuna P. András: Gyanúsítani mindig lehet! A művészek nyilatkozatai különösen a ma­ mutatok rá, mikor megállapítom, hogy a fia­
Malaslcs Géza: Nagyszerű védője van a mi­ gyar műkereskedelemmel és a külföldi kiállí­ tal mágnásgeneráció nem követi azt a példát,
niszter urnák! (Derültség a baloldalon.) tásokkal foglalkoznak s próbálják megtalálni amelyet elődei állítottak eléjük. Nemcsak,
a bajok okait s az orvoslás módjait. hogy nem vásárolnak, hanem az érdeklődés
teljes hiányával tetézik mulasztásukat.
Hatalmas, kötetre rugó anyag gyűlt össze,
amelyről a következőkben számolhatunk be: Kisfalud! Stróbl Zsigmond szobrászművész
Hermán Lipót szerint a magyar műkeres­ ezt mondja: Műkereskedővel még kevés dol­
gom volt. A külföldi kiállítások gazdasági je­
kedelem kétséget kizáró módon nagy hasznára
csináltak ilyesmiket! van a magyar művészet gazdasági érdekeinek, lentőségéről, sajnos, meg kell állapítanom,
Hunyady Ferenc gróf: A kulturfölény- s hasonlóan nagy haszonnal járónak tartja a hogy ilyen nincs. Egy-egy mü megvásárlása
kiadásoknak elsősorban nem az összegszerűsé­ külföldi kiállításokat. A bajokra nézve meg­ elenyésző csekély viszonzás azért a nagy ál­
gét kifogásolom, hanem azt, hogy jegyzi: dozatért, amit a művészek hoznak alkotá­
— A műkereskedelemnél mutatkozó bajok saiknak hosszú időre szóló átengedésével. A
szociális elégedetlenséget keltenek nem­ forrása elsősorban a tőkeszegénység, illetőleg munka felértékelésén kívül (nálunk szobrá­
csak a szegényebb néprétegekben, hanem a tőkének tartózkodása ettől az üzletágtól. Pe­ szoknál), nagy anyagi értékek hevernek a
a középosztály elégedetlenségét is kihív­ dig ez igen nagy hasznot biztosit. Példa erre kiállításokon, értékesítés lehetősége nélkül,
ják. Párizs, Berlin, London, New York, stb., ahol Barcelonából például 1929 március óta vár­
juk müveinket.
A szakemberek részéről sorozatos kifogás ,a művészeti alkotások értékesítése kilencven
hangzik el a középiskolai tanterv állandó vál­ százalékban a műkereskedelem utján történik. Mi, művészek, mindig örömmel hozunk ál­
tozása, a tantervkészítés és a tankönyvek szer­ A külföldi kállitásokra nézve: Magánvállal­ dozatot a nagy és szent célokért, s kapunk is
kesztése ellen. kozások nagyobb szabadságuk következtében elismerést ezért, különösen külföldön.
— állami segítséggel — jobban és kvalitative A többire nézve csak szerény kérést tolmá­
Komoly ellenvélemények hangzanak el a értékesebben tudnák keresztül vinni, mint az csolhatok. A sajtótól kérném, hogy
miniszter ur ellen nemcsak a politikusok, állam, amely ezeket a kiállításokat rendezi.
hanem a szakemberek részéről is. ne kívánja, hogy a művészet mindig nj
A müvásárlás pangásának oka az okos és utakon járjon, becsüljük meg az alkotáso­
A folyosókon a kultuszminiszter úrral szem­ célirányos propaganda hiánya — mondja Her­ kat és szeressüli a művészetet,
ben más a hangulat, mint az ülésteremben. mán. — Ennek sokkal intenzivebbnek, világo­
és ezzel már sok-sok bajon segítettük át.
Rassay Károly: Ez igy van minden kérdés­ sabbnak és meggyőzőbbnek kellene lennie.
ben! / Egy másik elv: jót, olcsóbban! A közönség Márk Lajos, a Munkácsy-céh elnöke sze­
Hunyady Ferenc gróf: A folyosói beszélge­ művészi érzékének fejlesztése felolvasások, rint:
tés is politika. A folyosón ugyanazokat az ag­ vidéki kiállítások, tárlatvezetések utján. Azt 1. A mai magyar műkereskedelem határo­
gályokat, panaszokat hangoztatják nemcsak ajánlja végül, hogy létesíteni kellene egy zottan szolgálja a magyar művészet érdekeit,
az ellenzéki képviselők, hanem az egységes­ olyan tanácsadó testületet, amely az egyes tekintve, hogy a külföldi nem is foglalkozik
pártnak számos tagja. ember lakásának művészi és olcsó kiépitését vele.
Friedrich István: A folyosón van az igazi tűzné ki célul. 2. A külföldi kiállításoknak gazdasági jelen­
egység! Kemény Nándor festőművész véleménye tősége csak az olyan művészek számára van,
Hunyady Ferenc gróf: Magam is két eszten­ összefoglalva igy szól: akik ezt a maguk propagandájára ki is tudják
deig tépelődtem, amig a magam állásfoglalá­ — A művészet válságos helyzetének az álta­ használni; az egyetemes magyar művészetre
sának következményeit levontam. Nagyon jól lános gazdasági krízisen kívül közelebb fekvő — ez evidens — ezek a kiállítások többedre
tudom, hogy vannak nem személyi természetű oka is van s ez a komoly műkereskedelem hatástalanul múltak el.
elgondolások és érdekek, amelyek az elhatáro­ hiánya. Magyarországon nincs olyan nívójú 3. Az orvoslás? Külföld nagyobb gócpontjai­
zásokat befolyásolják, de ezeknek a habo­ műkereskedelem, ahol a szakértő publikum ban (Páris, Berlin, London, Newyork)
zása alátámasztja az én elhatározásom szi­ bekötött szemmel is komoly művészi értéket
lárdságát. Az appropriációs javaslatot a kul­ találna. Hiányzik a közvetlen kapcsolat a mű­ meg kell szervezni a kormány és a kül­
tuszminisztériummal szemben érzett bizalmat­ vész és a közönség között, mert még a kiállí­ képviselet segélyével ez előkelő magyar­
lanságom következtében nem fogadom el. ságot, hogy az ott megjelenő magyar mű­
tások mai formája sem az ideális. A külföldi vészi kultúrát méltóan fogadják és a tá­
kiállítások pedig nem jelentik a magyar mogatására mint egy ember álljanak so­
képzőművészet egyetemességének érdekeit.
Néhány dij és dekoráció a rendezőknek és
rompóba.
néhány kiállítónak, amelyről az itthoni kö­ 4. A pangás oka — szerintem — a gazda­
a debreceni egyetem többet kapott, mint zönség semmit sem tud, hacsak a kitüntetett sági okokon kívül — hogy a művészek száma
a szegedi egyetem. művész személyes kapcsolata révén a hir egy- magán, városi és állami alsó és felső intézmé­
nyek segítségével — mondhatnék — mester­
Mindenhol nehézségek voltak azoknál a cgy lapban meg nem jelenik. ségesen szaporiltatik,
tárcáknál, amelyek nagy személyzettel dol­ Orvoslást egy olyan műkereskedelemben
goztak. Amikor a területeket elvesztettük, látnék, mint amilyet a Munkácsy Céh irt a vásárlók, mecénások számát ellenben
ideözönlöltek diákok, tanítók, tanárok, s eze­ zászlajára. meglehetősen szisztematikusan apasztják.
ket nem lehetett elbocsátani, be kellett osz­ A külföldi kiállítások anyagát pedig tessék A vezetésem alatt álló Munkácsy-céh felada­
tani őket. Ha nem ezt tetfiik volna, a kul­ előbb itthon elbírálni. tául tűzte ki az orvoslást. Emberfeletti
tusztárca nyugdijterhe ma nem 30, hanem Iványi-Grünwald Béla az egyes pontokra munkai
60 millió lenne. •
igy szövegezte meg véleményét:
Hunyady Ferenc gróf: Senki sem kívánta
az elbocsátásokat! 1. A magyar műkereskedelemnek nincsen Az ankét befejezéseként a következő cikk­
ben az uj művészet vezető egyéniségei közül
Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter: tradíciója. Részben ez is oka az internacioná- Frank Frigyes, Vaszary János és Márffy
Nincs szociális elégedetlenség. lis kapcsolatok hiányának, s igy csak a hazai
Ödön mondják el véleményüket s ezekre Déry
Rassay Károly erős hangon kérdezi a kul­ vevőkre számíthat. Ennek egyik jelentős ré­
tege, a hozzáértő, anyagilag kimerült, s igy a Béla festőművész, a külföldi kiállítások kor­
tuszminisztert: Nincsen?!
műkereskedelem az uj, még nem kialakult, mánybiztosa fejti ki álláspontját. Az ankétet
A kultuszminiszter kijelentését nagy zajjal talán selejtesebb ízlésű vevőket hajtja fel. Orbán Dezső festő művész zárja be, akinek
fogadja az ellenzék, mire igy folytatja Kle­ terjedelmes tanulmánya indította el ezt az ak­
belsberg: Művészetet pártoló magyar műkereskede­ tuális kérdéslavinát.
— E kérdés miatt nincsen elégedetlenség. lemről addig nem Is beszélhetünk, amig
Azért nagyobb a kultuszbudget, mert ezeket internacionális összeköttetések nem bizto­
az embereket nem lehetett megölni. sítják a forgalmat.
Hunyady Ferenc gróf felé fordulva foly­ — Házasság. Schwarcz (Serény) Erzsébet és
2. A külföldi kiállítások, ha pillanatnyilag Steiner Ernő házasságot kötöttek. (Minden külön
tatja: nem is hozzák nj£g a gazdasági sikereket, értesítés helyett.)
h o t e l panh a n s
Nyitás junius 2 0 . W eek en d !....... . ..* . 23Í-^* S ch l-tél
AUSZTRIA N e m z e t k ö z i t e n n i s z h é t s z e n z á c i ó s b e n e v e z é s e k k e l Junius 13-tó! 20-lg