8 ÜVEGGOLYÓ uveggolyo@magyarszo.com
, hétfő
Táplálkozás és iskola A kezdet a vég záloga
Péter László
Gruik Zsófia
„Ahogyan kezdtem, mindvégig az ma-
Ma nem elsősorban pedagógiai témáról szeretnék írni, de pedagógiai radtam…” (Pilinszky János)
szemszögből. A nyár folyamán többször is volt lehetőségem olyan beszélgeté-
sekbe bekapcsolódni, amikor a szülők, nagyszülők a gyerekek evési szokásai- Csontváry fennmaradt első képe,
ról társalogtak. A vélemények megoszlottak, de abban azért mindenki egyet- a Lepkék, nem több egy természeti il-
értett, hogy a mai kiskorúak jelentős részének vannak táplálkozási problémái, lusztrációnál. A festő keresni kezdte
nehézségei; és velük együtt az őket nevelőknek is, elsősorban a szüleiknek. önmagát, és rögtön olyan szimbolikára
Azonban a táplálkozási gondok az iskolába is beszivárognak, ezért a tanítók, esett a választása, amely kétségkívül a
tanárok is rendszeresen találkoznak ezekkel a problémákkal. A leggyakoribb, jelentések garmadát zúdítja a titokzatos-
hogy egy kisdiák már túlsúlyosan indul iskolába, illetve az iskolai évek alatt ságokra vágyó közönségre. Mert a lep-
hízik meg, ami az egészségügyi hátterétől eltekintve az iskolai eredményére ke a szárnyalás, a szabadság, a lélek, az
és szociális helyzetére is hatással lehet. A túlsúlyos gyerekek sokszor kerül- ártatlanság és az élet szimbolikáját rejti
nek peremhelyzetbe, mert a kortársaik kiközösítik őket, csúfolódnak velük, és magában, pillangószárnyai a látó sze-
nincsenek baráti kapcsolataik. Természetesen vannak közkedvelt és népszerű met, az örökkévaló tekintetét hordoz-
duci gyerekek is, de még nekik is időnként van részük elutasításban. A peda- zák magukon, a szárnyaló rejtélyessége
gógusok igyekeznek megelőzni és kezelni az iskolai pszichoterrort, segíteni a pedig a madarakkal való szimbolikus
peremhelyzeten lévő gyerekeket a beilleszkedésben, és én is úgy vélem, hogy rokoníthatóságot feltételezi…
a kortársközösségből kirekesztett túlsúlyos gyerekek ugyanúgy nem hibásak De a ragadozó madarakat ábrázoló
áldozattá válásukban, mint bármely más bántalmazás áldozata. De ettől füg- festményei első látásra nem többek, mint
getlenül sajnos az igazság az, hogy a túlsúlyos gyerekek egy része élete során a tanuló festőinas tematikus gyakorlatai,
átél kellemetlen perceket a kortársközösségben. Nagyon fontos, hogy ezeket szárnypróbálgatásai. A héja, a karvaly,
az eseteket megpróbáljuk föltárni. Ez akkor a legvalószínűbb, ha a kisdiáknak az ölyv vagy a mátyásmadár látványos,
van bizalmi kapcsolata a szüleivel, nagyszüleivel, tanáraival, akiknek el meri de kínosan precíz ábrázolásai puritánsá-
mesélni az őt ért sérelmeket. Sose bagatellizáljuk el, ha a bizalmunkba fogad, gukon kívül alig hordoznak magukban
mert nagyon fontos mielőbb lépéseket tenni annak érdekében, hogy ne hara- valamiféle többletet. E metafizikusnak
pózzon el a helyzet. tűnő hangulatpróbák azonban csupán
A szülőknek fokozottan oda kell figyelni, hogy ha életmódváltást tervez- a már nagyobb méretű vásznain telje-
nek a túlsúlyos kisiskolásnak, azt szakértői segítséggel tegyék, és fokozatosan sednek ki. A megfestett gémmadár vagy
vezessék be a mozgást. Ez egyébként a mozgásszegény életmódot folytató gye- az őz bátortalanságával azonban még
rekekre is ugyanígy érvényes. Nagyon sok bajt lehet okozni a fejlődésben lévő csupán sematikus és lapos ábráknak
szervezet hirtelen megerőltetésével. tűnnek.
Az iskolában megjelenő, táplálkozáshoz fűződő problémák közé sorolható Van azonban valami megfoghatatla-
még az ún. minőségi éhezés. Ez azt jelenti, hogy a gyerekek kapnak eleget nul sejtetős izgalom a kezdő képeiben is,
enni, de amit fogyasztanak, annak nagyon alacsony a tápértéke. Többnyire amire nincs más magyarázat, csak az a
gyorsan felszívódó szénhidrát az uzsonnájuk, péksütemény, cukros üdítő határtalan öröm-hatás, amely az immár
vagy cukros tea, az ötperces szünetben pedig csokit vagy csipszet majszolnak. 41 éves patikus magára találásának lel-
Több kollégámmal tapasztaltuk már, hogy egyes tanulókkal, sokszor egész kesedését jelzi a festészet meghódítása
osztályokkal képtelenség az uzsonnaszünetet követő tanítási órát megtartani, irányába.
mert a gyerekek bekapják a szénhidrátbombát, ami teljesen eltompítja vagy
épp ellenkezőleg, felpörgeti őket.
Csontváry Kosztka Tivadar: Baalbek, rész-
let a cédrussal, 1904
És van valami megfoghatatlanul
ünnepélyes és végzetszerű az angyal
jelenésében is amint a patikus fülébe
suttogja: „Te leszel a világ legnagyobb
Napút festője, nagyobb Raffaelnél!”
A patikáját ez isteni sugallatra fel-
számoló és potom áron eladó Csontvá-
ry örömteli művészélete és szenvedése
ekkor kezdődött el. Raffaello művésze-
tének túlszárnyalási szándékával, de
Munkácsy és Hollósy Simon árnyéká-
ban izmosodva, ekkortól már csupán a
Berta Klaudia: Közlekedés (EmArt műhely, Szabadka) festőmesterség nehéz igézete volt képes
hatni rá. A jelenést megélő patikus el-
Sajnos sok az olyan kisgyerek, aki olyan nehéz anyagi körülmények között hitte a jóslatot, amely őt a világ legna-
él, ami ellehetetleníti nemcsak a teljes értékű táplálkozás biztosítását, hanem gyobb Napút festőjének választotta ki,
a rendszeres étkezést is. Sok gyerek úgy jön az iskolába, hogy reggel az utolsó és hűségesen, szenvedéllyel követte a
pillanatban ébred fel, rohan, hogy el ne késsen, és a kapkodás miatt éhgyo- jóslatszerű jelenés diktátumát. Nem
morral várja az uzsonnaszünetet. Az ideális az lenne, ha reggel idejében éb- volt meghátrálási szándéka, nem rettent
rednének a diákok, kialudva, és lenne idejük arra, hogy egyenek valamit. Így meg a valószerűtlenül nehéz újrakez-
az első órákon jobban tudnának figyelni, és nem korgó gyomorral ülnének déstől, mert annak szent elhivatottságá-
ott, így uzsonnaszünetben a falási rohamot is meg lehetne előzni. Nagy prob- ban, emberfelettiségében a legmélyebb
léma, hogy kevés szülő küldi ágyba a kisiskolást megfelelő időben, a gyerekek vallásossággal hitt élete végéig. De nem
sokáig tévéznek, számítógépeznek, és sokszor pótvacsoráznak ágyba kerülés úgy, mint ahogy az igaz keresztények a
előtt. Bibliában vagy Jézus Krisztusban, ha-
A táplálkozással kapcsolatos problémák felületesen nézve kizárólag a nem oly elragadtatással, amely a vad
családra tartoznak, de az igazság az, hogy egyáltalán nem mindegy iskolai természeti kultúrákban a mindennapi
szempontból sem, hogy mit, mennyit és milyen rendszerességgel fogyaszt a félelmetes erejű és örömteli természeti
kisdiák. A gyerekek életmódja hatással van az iskolában töltött időszakra is. élmények naivitással megélt csodáiban
nyilvánul meg szüntelen.
TOLLRAJZ
A budai vár egykori, a II. világhábo-
rú végén lebombázott Dísz-téri Honvéd
Főparancsnokság megmaradt romos,
szimbolikus torzó épületrészeinek vég-
re megtisztított és részben helyrehozott
maradványából született újjá. A szerke-
zetéből kialakított labirintus térrend-
szerében az idén július 5-étől 2016. ja-
nuár 16-áig tekinthető meg a csodával
határos módon megmaradt Csontváry-
hagyaték sok fontos alkotása.
Csontváry Kosztka Tivadar: Magányos cédrus, 1907
A még névtelen, többnyire csu-
pasz téglafalas épületet rendbehozatala
után még tavaly avatták fel: megfontolt
szándékkal intézménnyé, kiállítóterem-
rendszerré léptették elő. A tavalyi első
kiállítás az igencsak megtépázott, a
szétrabolt Zsolnay-hagyaték megmaradt
kegytárgyait mutatta be. Most úgy tű-
nik, az évtizedekig eltagadott/elhallga-
tott tragikus zsenik életműveit bemutató
intézmény lehet belőle. Érdekes, hogy
mind a Zsolnay-hagyatéknak, mind a
Csontváry-gyűjteménynek Pécsett nyi-
tottak múzeumot. Pécs szakrális érte-
lemben a középkor óta fontos és gazdag
város. A művészet szempontjából is az,
hiszen számtalan intézménye kulcssze-
repet játszik igazi kulturális értékeink
megóvásában. Az emberben máris fel-
merül: ki lesz a harmadik kiállító a volt
Honvédségi Főparancsnokság romépü-
letében? Bár sehol sem utaltak erre, én
Vásárhelyi Győzőre tippelnék, hiszen az
ő életművét is Pécsett gyűjtötték össze
nagy szorgalommal. A Vasarelly-múze-
um létesítésével. Külön elismerés járna
ennek a dél-dunántúli városnak a me-
részségéért és a kitartásáért...
A NAP (ÚT) EREJE
A Nap ereje és a Napút becserkészésé-
nek, bejárásának vágya röpítette Csont-
váryt a naiv ábrázolásmód impresszív
erejével a legmélyebb átélések ünnepelt
szimbolizmusa felé...
A bogarasnak mondott festőzseni
múzsája nem evilági nő volt. A Tejutat
választotta, a Hattyú és a Sas csillagké-
pekkel, a zodiákus öv állatjegyeivel, a
csillagabroszunk Thorockai Wigand
Ede által felfedett magyar(os) válto-
zatával. Ennek képleteibe egyenesen
belehabarodni látszott, mert azok a
bennünket éltető, lüktető univerzum
eget varázsoló örök ragyogással bíró
megtestesült mitológiai formátumban
is megjeleníthető csillag-angyalai, hor-
dozói. Csontváry festészetében egyedi
romantizmusával összegezte és öntör-
vényűen értelmezte a kulcsra zárt, de
megfejthető titkokat, melyek gondolat-
rendszerének tökéletesedésében váltak
mágikussá, metefizikussá, időn kívüli-
vé. Mind a káprázatos nagy volümenű
tájképeinek ismétlődő bravúrjaiban
– miféle természeti erők tobzódtak e
gyenge alkatú, de erős lelkületű pati-
kusember inaiban-ereiben! –, mind a
2015. augusztus 17.
kisebb méretű, ám felettébb beszédes
furcsa hangulatú éjszakai látképeinek
titokzatosságában...
Csontváry merészen transzcendens
érzületű már ezekben a korai, Hollósy
Simon által felügyelt első ügyeskedé-
seiben is. Mert a többnyire ragadozó
madarakat és ókori szárnyas napistene-
ket (Hóruszokat) ábrázoló korai tanul-
mányképek légterében már megidézi a
későbbi merész alkotásait.
A naiv szimbolikája, ha nem akadt
volna fenn egy Gerlóczy Gedeon nevű
építész kíváncsi és éles tekintetén, a
Csontváry-hagyaték bérkocsisok pré-
dájává válhatott volna. Az élete végére
immár elboruló elméjű festőzseni al-
kotásait ugyanis nem sokra becsülték.
A nemzeti hírnévre vágyása és a képei
miatt is kettészakadó műértő közvé-
lemény még évtizedekig nem tudta
eldönteni, hogy Csontváry géniuszát
vagy egy magára maradt őrült szenve-
délyét lássa meg a túlsúlyos képeiben...
Minekutána nehezen besorolható
vagy rokonítható stílusegységet va-
lósított meg, Csontváry művészetét a
kor divatja szerinti naiv neoimpresz-
szionizmusban vagy szimbolizmusban
jelöli meg a művészetelmélet. Mert
metafizikus és szimbolista szemléletű
festői stílust is megállapítottak nála.
Így esetenként Paul Gauguin festészeti
törekvéseivel, vagy a naiv kötöttségek-
kel rendelkező Henry Rosseau-val is
rokonítják. Még jó, hogy nem James
Ensorral vagy Edward Munch-hal.
Mert leginkább mégis a mély átélésű
monumentális magyar szimbolizmusa
tette naggyá.
A Magányos cédrus Csontváry leg-
híresebb képe. Ő azonban a Baalbeket
tartotta a legfőbb művének, éspedig a
magyar nemzet nagyságát magasabb-
ra emelésének szándékával. A „napút
színek világító fokozatára” is e remek-
művében talált rá. Csakhogy nyilván-
valóan elhibázva a történelmi ténysze-
rűségeket: a jegyzeteiben ugyanis azt
bizonyítgatta, hogy egykor a hunok
(hungárusok) Attilája a baalbeki oltár-
kőnél tett áldozatot a Napisten hitéből
eredően…
Fokozatos zavarodottá válása azon-
ban mit sem rontott a Baalbek remek-
művének ragyogó kompozíció- és szín-
világbéli összhangzattanán. A Baalbek
épületegyüttesére ráfestett cédrusfa
minden bizonnyal az ikerpárja a kései
önportrénak (!) is tekinthető Magá-
nyos cédrusnak. A festő és a cédrusfa
hasonlósága több mint szembeötlő. De
a Zarándoklás a cédrushoz világfájára,
a festő szándéka szerint természetesen
a Napút, azaz a kiteljesedő életünk mi-
nőségét befolyásoló Tejút cédrusára is
erősen emlékeztet. Amely a kezdet és a
vég rejtjelezettségének záloga…
Éljen Csontváry művészete!