Iktatószám: PI- - /2016

ELJÁRÁSREND
az Egészségfejlesztési Iroda – Lelki Egészség Központok
folyamat-támogatásához

Készítette: Godó János

Ellenőrizte: Dr. Wernigg Róbert
Jóváhagyta: Dr. Sümegi András
ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal
1097 Budapest, Albert Flórián u. 2-6.; Telefon:1/476-1100;

HU12-0001-PP3-2016
1
TARTALOMJEGYZÉK

1. AZ ELJÁRÁSREND CÉLJA ............................................................................................. 3

2. AZ ELJÁRÁSREND HATÁLYA........................................................................................ 3
3. FELELŐSSÉGEK MEGHATÁROZÁSA ............................................................................. 3
4. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK ................................................................................. 4
5. AZ ELJÁRÁSREND LEÍRÁSA ....................................................................................... 10
6. KAPCSOLÓDÓ KÜLSŐ ÉS BELSŐ SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK ............................. 17
7. MELLÉKLETEK, FÜGGELÉKEK..................................................................................... 17

ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal

1097 Budapest, Albert Flórián u. 2-6.; Telefon:1/476-1100;

HU12-0001-PP3-2016
2
1. AZ ELJÁRÁSREND CÉLJA

Az eljárásrend elkészítésének és alkalmazásának általános célja, hogy támogassa az

Egészségfejlesztési Iroda Lelki Egészség Központ (EFI-LEK) hatékony szakmai tevékenységének
kialakítását és ezzel hozzájáruljon az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal vezetésével, a HU
12-0001-PP3-2016 számú, „Módszertani, strukturális és kapacitásfejlesztés a népegészségügyi
intézményrendszerhez illeszkedően a mentális problémáknak kitett és a mentális
problémákkal terhelt lakosság támogatása érdekében” c. projekt megvalósulásához.
Továbbá, hosszabb távon az eljárásrend hozzájárul az EFI-LEK hálózat tervezett országos
kiterjesztésének megvalósításához, ezen belül a hálózati folyamat-támogatás módszerének
legoptimálisabb kimunkálásához.
A folyamat-támogatást szolgáló eljárásrend konkrét célja a támogató szakértői tevékenység
bemutatása. Azoknak az egységes szakmai fogalmaknak, módszereknek, kereteknek és
szempontoknak a leírása, melyek a támogató szakértői tevékenység megvalósulásával segítik
a hálózatot alkotó EFI-LEK-ek munkatársait a közösségi tervezésre alapuló egészségfejlesztő
tevékenységeik megvalósításában.

2. AZ ELJÁRÁSREND HATÁLYA

Jelen eljárásrendben szereplő előírásokat valamennyi, a projekt megvalósításában, különösen

az egyes EFI-LEK-ek közösségi egészségfejlesztő tevékenységében érintett munkatárs köteles
megismerni és a szakmai tevékenysége során alkalmazni.

3. FELELŐSSÉGEK MEGHATÁROZÁSA

Jelen eljárásrendben meghatározott, szabályozott folyamatok/tevékenységek

végrehajtásában az alábbiak felelősek:
Az eljárásrend készítéséért: Godó János, Projekt Módszertani Támogató Központ szakmai
munkatárs
Az eljárásrend ellenőrzéséért: Dr. Wernigg Róbert, Projekt Módszertani Támogató Központ
vezető
Az eljárásrend jóváhagyásáért és kiadásáért: Dr. Sümegi András szakmai igazgató

ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal

1097 Budapest, Albert Flórián u. 2-6.; Telefon:1/476-1100;

HU12-0001-PP3-2016
3
4. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK

Beavatkozás: A hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján valamelyik tervezési cél elérését

várhatóan teljesítő tevékenység. (Forrás: TÁMOP 6.2.5 B)
Beavatkozási célterület: Az elsődleges célkitűzések elérését támogató beavatkozások fő
csoportjai. (Forrás: TÁMOP 6.2.5 B)
Bizonyítékon alapuló eljárások: A bizonyítékon alapulás arra utal, hogy az információ rutin
statisztikai elemzésekből, publikált tanulmányokból és olyan szakirodalomból származik,
amely összegzi a már meglévő tudásunkat. (Például a lakhatási körülmények és az egészség
területén számos vizsgálat áll rendelkezésünkre, melyek azt bizonyítják, hogy a nyirkos, hideg
lakás összefüggésben áll a légzőszervi megbetegedésekkel. Míg minél jobbak a lakhatási
körülmények annál jobb az életminőség is.) (Forrás: Thomson et al., 2001,
http://www.who.int/hia/about/glos/en/)
Célcsoport: Egy intézkedésben aktívan vagy passzívan résztvevő egyének vagy szervezetek:
kormányzat(ok), egészségügy, más ágazatok (különösen az oktatás, szociális, foglalkoztatás,
területfejlesztés), média, gazdasági szereplők, civil szervezetek, helyi közösségek, családok,
egyének. (Forrás: TÁMOP 6.2.5 B)
Coaching: A coaching a szakmai kísérés egy formája, melynek fókuszában az ügyfelek
személyes és szakmai növekedésének támogatása áll. A strukturált és célirányos folyamat
keretében a coach támogatja ügyfelét a hatékony viselkedés megvalósításában. A coach
gyakran direktív megközelítéssel támogatja ügyfelét célja elérésében. (Forrás: ECVision - A
szupervízió és coaching európai fogalomtára, Die Wiener Volkshochschulen GmbH, 2015)
Cselekvési terv: A közösség számára legnagyobb egészségveszteséget okozó, valamint az
egészségügyi szolgáltatásokkal való elégedettséggel kapcsolatos problémákra reagáló, a hazai
és nemzetközi tapasztalatok alapján várhatóan hatásos beavatkozásokból összeállított terv,
kijelölt felelősökkel, részvevőkkel, határidőkkel, monitorozásra alkalmas indikátorokkal.
(Forrás: TÁMOP 6.2.5 B)
Egészség: Jelenleg nincs széles körben elfogadott meghatározás. A WHO (1946)
meghatározása: a teljes fizikai, szociális, és mentális jóllét állapota és nem pusztán a betegség
vagy rokkantság, elesettség hiánya. A WHO Ottawa Chartája (1986) szerint: A teljes fizikai,
szellemi és szociális jóllét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak
képesnek kell lennie arra, hogy megfogalmazza és megvalósítsa vágyait, kielégítse
szükségleteit, és környezetével változzék vagy alkalmazkodjon ahhoz. Az egészséget tehát,
mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig, mint életcélt kell értelmezni. Az egészség
pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket
hangsúlyozza, egyenlő azon feltételek összességével, amelyek megléte esetén az egyén
kibontakoztathatja a számára adott lehetőségek összességét. E meghatározások széles körben
használtak és hivatkozottak, ugyanakkor vitatottak is. (Forrás: TÁMOP 6.2.5 B)

ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal

1097 Budapest, Albert Flórián u. 2-6.; Telefon:1/476-1100;

HU12-0001-PP3-2016
4
Egészségfejlesztés: Olyan beavatkozások, melyek az egészséges életmódhoz és az egészséges
magatartáshoz nélkülözhetetlen ismeretek és készségek elsajátítását támogatják, illetve
biztosítják az egészséghez szükséges fizikai és társas környezet kialakítását mind az egyének,
mind a közösségek részére. (Forrás: TÁMOP 6.2.5 B)
Egészségfejlesztési program: Adott célcsoportra megtervezett egészségfejlesztési
tevékenységek komplex rendszere. A cél a kockázat csökkentése a megbetegedéssel vagy
rendellenességgel szemben. Az egészségfejlesztési program a célcsoport kockázatát vagy
egészséget veszélyeztető magatartását kívánja megváltoztatni, gyakran egészségnevelési
programot is alkalmazva. (Egészségfejlesztési szakkifejezések glosszáriuma, Országos
Egészségfejlesztés Intézet, Budapest 2008)
Egészségfejlesztési Iroda (EFI): Az Egészségfejlesztési Iroda a járás lakossága körében
közösségi egészségfejlesztési tevékenységet ellátó szervezet. Szervezi és összehangolja a helyi
egészségfejlesztési tevékenységeket és aktívan közreműködik azok megvalósításában,
nyomon követésében. (Forrás: OEFI/NEFI)
Egészségkommunikáció: „Az egészség és fontos egészségügyi problémák napirenden tartása
érdekében az egészségkommunikáció kulcsfontosságú stratégia a lakosság tájékoztatására. A
tömegkommunikációs, a multimédiás és más elektronikus eszközök használata
elengedhetetlen a lakosság egészségi információkkal való ellátásában, az egyéni és kollektív
tudatosság fenntartásában az egészséggel összefüggő témákban ugyanúgy, mint az
egészségfejlesztés feltételeinek megteremtése érdekében. Az egészségkommunikációt az
egyén és közösség egészségi állapotának javítására használják.” (Forrás: Egészségfejlesztési
szakkifejezések glosszáriuma, Országos Egészségfejlesztés Intézet, Budapest 2008.)
Életminőség (Quality of life): általános megközelítésben: az egyén (vagy népesség,
népességcsoport) "jól-lét"-érzésének fokmérőre, a különböző, számukra fontos testi és lelki
aspektusok mentén - figyelembe véve az életminőség objektív és szubjektív vetületeit is.
(Forrás: Egészségtudományi fogalomtár -ESKI)
Életminőség-javulás: két fő területe a képességek/funkciók (önellátás, mozgás,
kommunikáció, munkaképesség stb.) javulása, a fájdalom megszűnése, csökkenése, illetve az
állapottal való megbékélés, együttélési képesség kialakulása. (Forrás: Egészségtudományi
fogalomtár -ESKI)
Eljárásrend: Adott folyamat végrehajtásának részletes leírása, szabályozása, amely
lépésenként megfogalmazza az egyes feladatokat, azok tartalmát, felelősét, szükséges
személyi és tárgyi erőforrását. Rögzíti a tevékenység végrehajtásának térbeli és időbeli
kereteit, valamint az elvégzett feladatra vonatkozó dokumentálási és ellenőrzési szabályokat.
(Forrás: www.iso.org/iso)
Érdekhordozó: Az érdekhordozók mindazok a személyek, akik érdekeltek (részesek) egy adott
kérdésben vagy rendszerben. Az érdekhordozók lehetnek emberek csoportjai, szervezetek,
intézmények, de időnként akár egyének is.” (Forrás: Freeman, R. Edward (1984). Strategic
Management: A stakeholder approach. Boston: Pitman.)
ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal
1097 Budapest, Albert Flórián u. 2-6.; Telefon:1/476-1100;

HU12-0001-PP3-2016
5
Értékelés: Az értékelés annak a vizsgálata, hogy a projekt vagy program miképpen járul hozzá
a kitűzött, átfogó célok eléréséhez; annak vizsgálata, hogy a projekt milyen mechanizmusokon
keresztül fejti ki hatását. Az értékelési folyamat fő kérdései: Milyen hatást értünk el? Mitől
működik? (Forrás: Koós Tamás: Projektek értékelése, 2013. szeptember 18. Budapest)
Folyamat-támogatás: A folyamat-támogatás szakemberek partneri együttműködésén
alapuló, cél-, erőforrás- és problémaorientált segítő tevékenység, melynek célja egy
meghatározott projektet megvalósító szakemberek szakmai eredményességének növelése.
(Forrás: saját definíció.)
Hálótérkép: A hálótérkép az egészségfejlesztésben a kapacitás-építés eszköze. Összegzi az
adott földrajzi helyen rendelkezésre álló azon tudást, készségeket, elkötelezettséget, a
megfelelő struktúrákat, rendszereket és a vezetést, melyek lehetővé teszik a hatékony
egészségfejlesztési tevékenységet. (Forrás: WHO: Capacity Mapping for Health Promotion.
WHO-EM/HLP/066/E, Kairó, 2010.)
Hálózat: Szervezetek vagy személyek közötti együttműködés, információcsere szakmai
alapon, egy közös cél elérése érdekében. A hálózatos működés jellegzetessége, hogy főként
önkéntességen alapul, kölcsönös felelősségen és megállapodáson alapuló rendszer,
mozgékony és szervesen fejlődik/változik. A hálózaton belül nagy a változatossága az
informális és formális viszonyoknak, és heterogén tagság jellemzi, különböző szintekkel és
típusokkal, ezért a koordinátor funkció általában szükséges. (Forrás: Barbási Albert László:
Behálózva - a hálózatok új tudománya, Helikon kiadó, Budapest 2013)
Interszektoriális együttműködés: A társadalom különböző szektoraiba tartozó valamennyi
szervezet illetve egyének (állami, civil és magán szférába tartozó egyaránt) közötti
együttműködés, mely az egészség társadalmi meghatározottsága miatt elengedhetetlen az
adott közösség egészségének javításához. (Forrás: TÁMOP 6.2.5 B)
Járási egészségterv: A járási egészségterv az adott közösség egészségi állapotának,
egészségkultúrájának, életkörülményeinek, valamint a külső hatások és a kapcsolódó ágazatok
szolgáltatásai figyelembe vételével készített, a beavatkozási lehetőségek mérlegelésén
alapuló interszektoriális cselekvési program a közösség egészségi állapotának javítása
érdekében. A járási egészségterv része a helyi ellátórendszer kapacitásainak tervezése,
fejlesztési szükségleteinek meghatározása, továbbá a népegészségügyi szolgáltatások
szervezése. (Forrás: TÁMOP 6.2.5 B)
Jó gyakorlat: Olyan tevékenység, amelynek legtöbbször célja, de minden esetben eredménye
a lelki egészség fejlesztése, illetve fenntartása. (WHO, Norvég Projekt MT és Szakértői háló
2016.)
Jóllét (Well-being): az ahogyan az egyének észlelik és értékelik saját életüket érzelmeik,
pszichológiai és szociális működésük vonatkozásában. (Forrás: Keyes, C. L. M., & Lopez, S. J.
(2002). Toward a science of mental health: Positive directions in diagnosis and interventions.
In C. R. Snyder & S. J. Lopez (Eds.), Handbook of positive psychology (pp. 45–59). New York:
Oxford University Press.
ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal
1097 Budapest, Albert Flórián u. 2-6.; Telefon:1/476-1100;

HU12-0001-PP3-2016
6
Képessé tétel (empowerment): Az emberek egyre sikeresebben veszik saját kezükbe életük
irányítását, gyakran önerőből vagy akár mások segítségével. A to be empowered kifejezés a
folyamatra és a kimenetelre is utal egyben – olyan erőfeszítés, amelyet azért teszünk, hogy
relatíve jobban tudjuk befolyásolni a világot. Az empowerment alapja az a hit, amely szerint
mindenkinek vannak bizonyos képességei és készségei, de mindannyiunknak megfelelő
körülményekre és lehetőségekre van szüksége ezek kibontakoztatásához. Az a fajta kontroll,
amelyet az ember az empowerment folyamata során elsajátít, a függőség teljes ellentéte.
Energiával tölti el az egyéneket, és táplálja, segíti őket. (Forrás: Elisheva Sadan: Közösségi
tervezés és empowerment, http://tatk.elte.hu/file/Kozossegi_tervezes_es_empowerme.pdf)
Kompetencia: Egy adott feladat sikeres elvégzéséhez nélkülözhetetlen ismeretek, képességek,
készségek, attitűdök, személyiségvonások és viselkedések összessége. (Forrás: TÁMOP
6.2.5/B)
Közösség: Emberek speciális csoportja, akik egy konkrét földrajzi területen élnek együtt
és/vagy közös kultúrával, értékekkel és normákkal rendelkeznek. Egy bizonyos időszak alatt
társadalmi struktúrát alakítottak ki maguk között valamint személyi és társadalmi
identitásukat a múltban kialakított közös hit, érték és norma rendszer szerint találják meg,
amit meg is változtathatnak a jövőben. Saját azonosságukat, mint a csoport tagjai érzékelik,
és közös szükségleteik vannak, amit közösen próbálnak kielégíteni. Az emberek általában nem
egy elkülönült közösség tagjai, hanem földrajzi, foglalkozási, társadalmi és szabadidő eltöltési
hovatartozás alapján több közösség tagjai is lehetnek. (Forrás: Egészségfejlesztési
szakkifejezések glosszáriuma, Országos Egészségfejlesztés Intézet, Budapest 2008)
Közösségi empowerment: A közösségi empowerment alatt azt értjük, hogy az adott közösség
tagjai kollektív módon, egyre nagyobb kontrollt gyakorolnak az életüket érintő események
felett. (Forrás: Elisheva Sadan: Közösségi tervezés és empowerment,
http://tatk.elte.hu/file/Kozossegi_tervezes_es_empowerme.pdf)
Közösségi részvétel: A közösség tagjainak aktív részvétele az egészséggel kapcsolatos
problémák meghatározásában, rangsorolásában, az ehhez kapcsolódó döntéshozatalban és
megvalósításban. .(Forrás: TÁMOP 6.2.5-B)
Közösségi tervezés: A közösségi tervezés egy olyan tevékenység, amelynek célja, hogy olyan
szociális változást idézzen elő, amely létrehoz vagy megerősít egy már létező közösséget. A
közösségi tervezés meghatározott és korlátozott környezetben működik, és egy olyan
folyamatot indít el, amelyben a hangsúlyt a részvételre, valamint a tervező és a közösség,
illetve a közösség tagjai közötti kölcsönös kapcsolatokra helyezi. (Forrás: Elisheva Sadan:
Közösségi tervezés és empowerment,
http://tatk.elte.hu/file/Kozossegi_tervezes_es_empowerme.pdf)
Lelki Egészség Központ (LEK): A Lelki Egészség Központ (LEK) az Egészségfejlesztési Irodával
szorosan együttműködő szervezet, amelynek működési területe a járás, beavatkozásainak
célcsoportja pedig a járás lakossága. A LEK egységes szakmai és módszertani szemlélet
megvalósításával koordinálja a járási szinten megvalósuló lelki egészségfejlesztő

ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal

1097 Budapest, Albert Flórián u. 2-6.; Telefon:1/476-1100;

HU12-0001-PP3-2016
7
tevékenységeket. A szükségletek feltárásával és az ezekre épülő helyi stratégiák és
munkatervek kimunkálásával összehangolja a megelőzés, kezelés és az utógondozás
szervezeteinek és intézményeinek munkáját. Az együttműködések fejlesztésével
érzékenyebbé teszi a közösségek tagjait annak érdekében, hogy az egészség elsődleges
értékké és meghatározó szemponttá váljon a személyes és a közös döntések meghozásakor.
(Forrás: saját definíció.)
Lelki/mentális egészség: Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a lelki egészséget a jóllét
olyan állapotaként határozza meg, amelyben az egyén képes kihasználni lehetőségeit,
megküzdeni a mindennapi élettel járó stresszel, produktívan és eredményesen dolgozni és
aktívan részt venni közössége életében. A jó mentális egészséggel rendelkező munkavállalók
jobb teljesítményt nyújtanak munkahelyükön, jobb emberi kapcsolatokat alakítanak ki a
környezetükben élő emberekkel. (Forrás: TÁMOP 6.2.5 B)
Megbélyegzés (stigma): olyan negatív hiedelmek, attitűdök és viselkedések összessége, mely
az egyént vagy egyének csoportját arra ösztönzi, hogy egy speciális jellegzetességgel bíró
személyt vagy csoportot elkerüljön, féljen tőle vagy negatívan diszkriminálja. A stigma lehet
kettős: nyilvános/társadalmi stigma (az általános populáció viszonyulása a mentális
betegséggel küzdőkkel szemben) és ön-stigma (azok az előítéletek összessége, melyet a
mentális betegséggel küzdő emberek saját magukról gondolnak). (Forrás: http://www.esn-
eu.org/userfiles/Documents/Publications/Thematic_Reports/2011_Mental_Health_and_Well
being_in_Europe_EN.pdf. Adapted from: Corrigan P.W. and Watson A.C. (2002)
Understanding the impact of stigma on people with mental illness, World Psychiatry 1(1), 16-
20.)
Megküzdés: Megkü zdésnek tekinthető minden olyan kogniti ́v vagy viselkedéses erő feszi ́tés,
amellyel az egyén azokat a kü lső vagy belső hatásokat pró bálja kezelni, amelyeket ú gy értékel,
hogy azok felü lmúlják vagy felemésztik aktuális személyes forrásait. Az egyén megküzdési
képességei meghatározzásk, hogy egy új vagy nehéz szituáció milyen reakciókat vált ki az
egyénből. (Forrás: Lazarus, R. S. (1966): Psychological stress and the coping process. New York:
McGraw- Hill.)
Mentorálás: A mentorálás egy konkrét cél érdekében, meghatározott keretek között végzett,
a mentorált szakmai tudásának gyarapítására és kompetenciáinak fejlesztésére irányuló,
támogató tevékenység. (saját definíció) „A mentorálás célja annak elősegítése és támogatása,
hogy a mentorált saját tanulási folyamatának irányítójává váljék, annak érdekében, hogy a
lehetőségeit teljes mértékben kiaknázhassa, készségeit kifejlessze, teljesítményét javítsa, és
azzá a személlyé váljon, aki szeretne lenni.” (Eric Parsloe, The Oxford School of Coaching &
Mentoring)
Népegészségügyi helyzetértékelés: Olyan ciklikus folyamat, amelynek során elemzik egy
meghatározott közösség legnagyobb egészségveszteségeit okozó, valamint az egészségügyi
szolgáltatásokkal való elégedettséggel kapcsolatos problémáit és a korábbi cselekvési tervek
tapasztalatait. A népegészségügyi helyzetértékelés terméke a Helyzetkép, amely
kiindulópontként szolgál a kapacitástervezéshez, egészségszervezéshez, a járási
ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal
1097 Budapest, Albert Flórián u. 2-6.; Telefon:1/476-1100;

HU12-0001-PP3-2016
8
egészségtervezés során kialakítandó Cselekvési terv meghatározásához. (Forrás: TÁMOP 6.2.5
B)
Populáció, népesség: népegészségügyi szempontból a populáció egy adott népegészségügyi
problémában érintett egyének összessége. (Forrás: Egészségtudományi fogalomtár –ESKI)
Szervezeti coaching: Integrált coaching megközelítést jelent. Célja a szervezeteknek, mint
komplex rendszereknek a változása. Mind az egyéni mind a team coaching folyamatban nagy
hangsúlyt fektetnek a szervezetre, mint meghatározó rendszerre, melyben a coaching
ügyfelek tevékenykednek. (Forrás: ECVision - A szupervízió és coaching európai fogalomtára,
Die Wiener Volkshochschulen GmbH, 2015)
Szervezeti szupervízió: A hangsúly a team és a tágabb szervezeti környezet kapcsolatának
reflektálásán van, rávilágítva a hatalmi pozíciókra, valamint a szerepek és feladatok szervezeti
és szubjektív megértésére. Ez a szervezeti szupervíziós megközelítés hozzájárul a szervezeti
kultúra fejlesztéséhez. (Forrás: ECVision - A szupervízió és coaching európai fogalomtára, Die
Wiener Volkshochschulen GmbH, 2015)
Szubszidiaritás elve: A szubszidiaritás elve azt jelenti, hogy a problémáknak lehetőleg azok
keletkezési helyén kell megoldódnia, és a felsőbb szintek beavatkozásának a szükséges
minimumra kell korlátozódnia, de a szükséges segítséget meg kell adnia. A szubszidiaritás az
EU-nak is fontos alapelve. (Forrás: Egészségtudományi fogalomtár -ESKI)
Szupervízió: A szupervízió támogatást nyújt a különböző reflexiós és döntéshozatali
folyamatokban, illetve a kihívásokkal, nagy megterhelésekkel járó szakmai helyzetekben és
konfliktusokban. Támogatja a feladatok, funkciók és szerepek tisztázását és azok kivitelezését,
végrehajtását. Támogatja a változási folyamatok kezelését azáltal, hogy a szupervízió tere segít
innovatív megoldásokat találni az új kihívásokra és a mobbing, illetve a kiégés megelőzésére.
(Forrás: ECVision - A szupervízió és coaching európai fogalomtára, Die Wiener
Volkshochschulen GmbH, 2015)
Team-coaching: Teamekkel végzett coaching. A team olyan emberek csoportja, akiket közös
cél köt össze. A teamek különösen alkalmasak kiemelkedően összetett feladatok elvégzésére,
melyek számos egymástól függő alfeladatból állnak. Az átfogó cél a team működésének és
teljesítményének javítása, fejlesztése. (Forrás: ECVision - A szupervízió és coaching európai
fogalomtára, Die Wiener Volkshochschulen GmbH, 2015)
Team-szupervízió: Teamekkel végzett szupervízió. A szupervízió fő fókuszai a team
kapcsolatok, a kommunikációs határok, team szerepek, hatalmi viszonyok, versengés, teamen
belüli légkör, stb. (Forrás: ECVision - A szupervízió és coaching európai fogalomtára, Die
Wiener Volkshochschulen GmbH, 2015)
Tervezési célrendszer: Az egészségtervezéskor meghatározott célok és beavatkozások
egymásra épülő rendszere. (Forrás: TÁMOP 6.2.5-B)

ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal

1097 Budapest, Albert Flórián u. 2-6.; Telefon:1/476-1100;

HU12-0001-PP3-2016
9
5. AZ ELJÁRÁSREND LEÍRÁSA

5.1. EFI-LEK folyamat-támogatás, a folyamat-támogató szakértői tevékenység célja,

megvalósítása
A folyamat-támogatást megvalósító támogató szakértői tevékenységek közvetlen célja az,
hogy az EFI-LEK munkatársai és az együttműködésben érintett szakemberek, hatékonyabbak
legyenek az adott térség egészségfejlesztéssel kapcsolatos kihívásainak kezelésében. A
folyamat-támogatás eredményeképpen a szakemberek egyre jobban képessé válnak az adott
térség, az egyes települések, szolgáltatások, ágazatok legfontosabb szükségleteinek
folyamatos feltárásában, a szakmai-, beavatkozási-, fejlesztési területek meghatározásában,
az egészségfejlesztés helyi koordinálásában.
A hatékony folyamat-támogatás közvetve hozzájárul ahhoz, hogy a helyi társadalmat alkotó
egyének, csoportok és közösségek fejlődjenek saját forrásaik birtokbavétele, céljaik elérése,
életminőségük javítása, lehetőségeik megvalósítása érdekében.1
A folyamatos és transzparens szakmai egyeztetésen alapuló eredményes folyamat-támogatás
az adott projekt megvalósításában nem elhanyagolható minőségbiztosítási funkciót is betölt,
amennyiben lehetővé teszi a folyamat monitorozását és meghatározott standardokhoz
hasonlítását. Ez a lehetőség a folyamattámogatás késői fázisában válik reálissá, amikorra az
összehasonlítás alapjául szolgáló működési standardok körvonalazódnak.
Hosszútávú, közvetett célkitűzés, hogy a folyamat-támogatás elősegítse a mentális egészségre
irányuló népegészségügyi programalkotás célkitűzéseinek helyi megvalósulását.

5.2. A folyamat-támogatás alapja, legitimitása, céljainak és kereteinek szabályozása

Az EFI-LEK országos hálózat szakmai tevékenységéért felelős projekt megvalósító szervezet,
együttműködési megállapodást köt a helyi EFI-LEK-et fenntartó, működtető szervezettel,
intézménnyel. Ez a szerződés a folyamat-támogatás céljait és kereteit tartalmazza, ezzel
legitimálja az együttműködés kölcsönösen elfogadott, szabályozott módját. A megállapodás
létrejötte olyan hivatkozási alapot teremt, ami egyben a sikeres együttműködés garanciája is.

5.3. A támogató szakértői team-ek összetétele, működése

5.3.1. A támogató szakértői team-ek összetétele
A folyamat-támogatás közvetlen megvalósítói a területi támogató szakértői team-ek. Ezek a
Módszertani Központ személyi állományából összetevődő, olyan 3-4 fős team-ek, melyek

1 Katz Katalin: Szociális munka és szupervízió: irányelvek, megközelítések, dilemmák,

http://tatk.elte.hu/file/Szocialis_munka_es_szupervizio.pdf

ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal

1097 Budapest, Albert Flórián u. 2-6.; Telefon:1/476-1100;

HU12-0001-PP3-2016
10
egyfelől közvetlen szakértői támogatást nyújtanak az egyes EFI-LEK-ek szakemberei számára,
másrészt az adott területen működő Központok együttműködését is elősegítik.
A team-ek szakértői összetételét, munkamegosztását meghatározza az EFI-LEK-ek
tevékenységi profilja. Ehhez illeszkedve a stáb tagjai: szükséglet-feltárást támogató szakértő,
jó gyakorlatok feltárását és értékelését támogató szakértő, segítői kapacitást és
hálózatfejlesztést támogató szakértő, közösségi tervezést, egészségfejlesztést támogató
szakértő.
5.3.2. A támogató szakértői team-ek összetétele
A helyi Központokkal való kapcsolattartást és a támogató szakértők tevékenységének
összehangolását az EFI-LEK koordinátor és a Módszertani Központ koordinátor
együttműködve végzi.
A támogató folyamatban a támogató szakértők általában heti egy alkalommal a komplex
egészségfejlesztő programot megvalósító járásokban rendelkezésre állnak, illetve telefonon,
elektronikus levélben elérhetők. A komplexitásból adódóan, a térségben működő hasonló
programok szakembereivel is igény és szükség szerint kapcsolatot tartanak.

5.4. A támogató szakértők által végzett folyamat-támogatás szakaszai, lépései

5.4.1. A járási projektek megvalósításának előkészítéséhez, a EFI-LEK-ek indításához
kapcsolódó tevékenységek, feladatok
 Információgyűjtés, tájékozódás, a helyi beágyazottság megteremtése. A
döntéshozókkal, fenntartókkal, szakmai körökkel való kapcsolatépítés.
 Az egészségfejlesztéssel és a konkrét EFI-LEK projekttel kapcsolatos célkitűzések
bemutatása.
 Az előkészítésben és a megvalósításban potenciálisan résztvevő partnerek
elköteleződésének kialakítása, az együttműködéssel kapcsolatos motivációjuk
fejlesztése.
5.4.2. Az EFI-LEK szervezet-kialakítás segítése
 Személyi és tárgyi feltételek megteremtése. Közreműködés a projekt
munkatársainak kiválasztásában, a projekt hatékony szervezeti kultúrájának,
szervezeti működési rendjének kialakításában. Máshol megvalósult jó gyakorlatok
mintaként való megosztása.
5.4.3. Az EFI-LEK folyamatos működésének támogatása

ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal

1097 Budapest, Albert Flórián u. 2-6.; Telefon:1/476-1100;

HU12-0001-PP3-2016
11
A közösségi egészségfejlesztés cirkuláris folyamat. Ennek a folyamatnak az ajánlott szakaszai
a következők2:
 Szükségletfeltárásra alapuló helyzetfelmérés
 Problémák azonosítása, rangsorolása
 Lehetőségek mérlegelése, beavatkozások kiválasztása
 Cselekvési terv készítése
 Megvalósítás
 Monitorozás, ami egyben egy új helyzetfelmérés is - és ezzel a folyamat-kör újraindul
Mindezeknek a lépéseknek a realizálásába a különféle módszerekkel helyi közösség bevonása
is szükséges.
A folyamat-támogatás aktuális céljai, tartalmai és formái alkalmazkodnak az EFI-LEK által
koordinált közösségi egészségfejlesztés fenti szakaszaihoz. A támogató szakértők
intervencióikat a helyi megvalósítókkal folyamatosan egyeztetve tervezik, alakítják. A
beavatkozások tervezésében kezdetben aktív kezdeményezést vállalnak, majd a
kezdeményezést fokozatosan átadják a helyi szakmai megvalósítóknak.

5.5. A működés egyes szakaszaihoz, speciális feladatokhoz kapcsolódó támogatások

5.5.1 Segítségnyújtás a szükséglet-feltáráshoz, helyzet-értékeléshez, probléma-térkép
összeállításához
 Javaslattétel az információs adatbázisok használatára, releváns statisztikai adatok
értékelésére. A járásról, településekről, intézményekről, szolgáltatásokról elérhető
beszámolók, intézkedési tervek elemzése és a tervezett projekt-tevékenységekkel való
összevetése, együttműködve a menedzsmenttel.
 Közreműködés a hálózat elemzésben, az ellátó, szolgáltatói rendszerek felmérésében
és ezek diszfunkcióiból eredő szükségletek feltárásában.
 Terepkutatás megvalósításának ösztönzése, annak érdekében, hogy lehetővé váljon a
helyi közösség tagjai véleményének megismerése, továbbá személyes interjúk,
fókuszcsoportos megbeszélések kezdeményezése.
 Mindezek ismeretében – a helyi menedzsmenttel együtt – a problémák feltárása,
összefüggések tisztázása, rangsorolás elvégzése.
5.5.2. Közreműködés a háló-térkép elkészítésében

2 Járási egészségtervezés módszertani kézikönyve, TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001 "Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi

ellátórendszerben – Területi együttműködések kialakítása”
ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal
1097 Budapest, Albert Flórián u. 2-6.; Telefon:1/476-1100;

HU12-0001-PP3-2016
12
  Együttműködés a helyi sajátosságokat is tükröző szempontrendszer kimunkálásában,
majd az egészségfejlesztésben érintett térségi ellátó, szolgáltatói rendszerek feltárása,
összegzése, elemzése.
 Segítségnyújtás a meglévő humán erőforrások számbavételében, összegzésében,
elemzésében.
5.5.3. Együttműködés a jó gyakorlatok feltárásában, jó gyakorlat-tár létrehozásában
Támogatás a térségben fellelhető jó gyakorlatok szisztematikus feltárásában,
értékelésében, alkalmazhatóságuk elemzésében, az ehhez szükséges módszerek
elsajáttítatása, az alkalmazásuk támogatása.
5.5.4. Hálózatépítés, hálózatfejlesztés kezdeményezése
 A szakterületi szereplők, megvalósítók felkészítésének előkészítésében tanácsadás,
illetve konzultatív jelleggel részvétel ezeken a felkészítő, támogató műhelyeken.
 Ötletek adása a szakmaközi együttműködést fejlesztő, interszektoriális szakmai
műhelyek kezdeményezéséhez, szervezéséhez, szükség esetén moderátori szerepben
való közreműködés ezek megvalósításában.
 Ismeretátadó, tudásközvetítő, készségfejlesztő tematikus szakmai műhelyek,
workshopok, továbbképzések szervezése, vezetése.

5.5.5. Közreműködés a közösségi egészségfejlesztési terv készítésében, a fejlesztések

koordinálásában
 A közösségi tervezés módszertanának megismertetése, különös tekintettel a helyi
közösség bevonásának hatékony eszközeire és ezek minél szélesebb körű
alkalmazásának elősegítése.
 Támogatás az egészségfejlesztés folyamatának koordinálásában.
5.5.6. A helyi társadalom tagjai érzékenyítésének, a szemléletformálásnak a támogatása
A helyi szakemberek támogatása információk, ismeretek közvetítésében, helyi
kampány-akciók szervezésében, melyek célja az egészség promóció, az
egészségfejlesztés népszerűsítése, az előítéletek és a stigmatizáltság csökkentése.
„Az, ahogy az emberek önmagukról és saját közösségükről gondolkodnak (kik ők, mit
akarnak tenni, és hogyan akarnak élni), sokkal inkább realizálódik, mint gondolnánk.”3
5.5.7. Együttműködés az eredmény-követés, hatásvizsgálat, hatékonyságmérés és értékelés
megvalósításában

3 Elisheva Sadan: Közösségi tervezés és empowerment, http://tatk.elte.hu/file/Kozossegi_tervezes_es_empowerme.pdf

ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal

1097 Budapest, Albert Flórián u. 2-6.; Telefon:1/476-1100;

HU12-0001-PP3-2016
13
  A projekttevékenységek eredmény- és hatáskövetésének segítése (szinergiák
feltárása, komplexitásra törekvés), nehézségek, problémafókuszok jelzése és
korrekciók kezdeményezése, megoldások generálása.
 Az EFI-LEK menedzsment és a közreműködő szakemberek képessé tétele a
tevékenységek, folyamatok, szakmai partnerek értékelésére, visszacsatolásra,
problémakezelésre. Beszámolók, hatáselemzések, interjúk, tevékenységelemzések,
indikátorok, mutatószámok, hatások időszakos értékelése, illetve ezek
megszervezéséhez, szempontjaihoz tanácsadás. Az értékelés személyes, empirikus
tapasztalatokkal való megerősítése.

5.6. A folyamat-támogatáshoz szükséges kompetenciák, eszközök, módszerek és felelősség

A folyamat-támogatás a helyi projekt megvalósítók szakmai eredményességének fejlesztésére
irányul. Az együttműködés fókuszában a segítő-támogató kapcsolat áll, melynek keretében a
támogató szakértők segítik a helyi szakembereket a közösségi egészségfejlesztéssel
kapcsolatos céljaik elérésében. Az eredményes támogatás feltétele, hogy a támogató szakértő
adekvát tudással és széleskörű tapasztalatokkal rendelkezzen az adott szakterületen, továbbá
rendelkeznie kell a támogatáshoz, bizonyos értelemben a „mentoráláshoz” szükséges
kompetenciákkal. Ezek megegyeznek a folyamat-támogatás „célcsoportját” alkotó
szakemberek fejlesztendő kompetenciáival, tehát szükséges annak a tudatosítása, hogy az
együttműködésben a támogató szakértők mintaadó szerepet is betöltenek. A folyamat-
támogatáshoz szükséges fő kompetenciák három csoportba sorolhatók
 személyes hatékonyságot eredményező kompetenciák: kommunikáció,
konfliktuskezelés, motiváltság- motiválás, rugalmasság,
 hatékony problémakezeléshez hozzájáruló kompetenciák: probléma-
felismerés, analitikus gondolkodás, kreativitás,
 az eredményességhez hozzájáruló kompetenciák: cél- és teljesítmény-
orientáltság, kezdeményezés, hatékony időkezelés.4
A támogató szakértők az egyes beavatkozásaikhoz a fentiekben már jelzett tevékenységek
során rugalmas, az adott megvalósítási szakaszhoz, továbbá az érintett szakemberek
szaktudásához, elvárásaihoz alkalmazkodó módszereket, eszközöket alkalmaznak. Ezek a
következők: tanácsadás, konzultáció, jelenlét, részvétel, közreműködés, javaslat tétel,
véleményezés, motiválás, visszacsatolás, értékelés.
A támogató szakértők felelőssége elsősorban a folyamat-támogatás optimális
kereteinek megteremtéséhez való meghatározó hozzájárulás. Ennek érdekében
folyamatosan:

4
Fodor Valéria: Mentorhálózat a szociális intézményi férőhelykiváltásban, Módszertani kézikönyv, FSZK, 2014
ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal
1097 Budapest, Albert Flórián u. 2-6.; Telefon:1/476-1100;

HU12-0001-PP3-2016
14
  felhívják a projektmegvalósítók figyelmét az egészségfejlesztés alapértékeire és
céljaira,
 célzott ismereteket, tudást, információkat közvetítenek,
 segítenek a helyi erőforrások feltárásában,
 segítik a helyi (járási) közösségi egészségfejlesztés céljainak megvalósulását
akadályozó problémák kezelésében, az akadályok csökkentésében, fokozatos
felszámolásában,
 háttértámogatást biztosítva közreműködnek a beavatkozások
megtervezésében és megvalósításában.

5.7. Szupervízió és coaching alkalmazása a folyamat-támogatásban5

A komplex egészségfejlesztési folyamat koordinálásával járó nehézségek indokolttá teszik az
EFI-LEK munkatársak és a partnerek számára szupervízió és coaching igénybevételét. Adott
esetben ezek a támogatási formák úgy értelmezhetők, mint egy több elemből álló, összetett
rendszer szupervíziója, illetve coachingja. A rendszer elemei az egyének, a teamek, a vezetők,
a partnerek, az ügyfelek stb. A szervezeti szupervízió és coaching folyamatorientált
beavatkozás és szorosan kapcsolódik a menedzsmenthez. Az, hogy a rendszer mely részeit
vonjuk be a munkába, a szükségletek és az együttműködésben kitűzött célok
figyelembevételével, a folyamat közben alakul.
Az EFI-LEK szervezeti szupervízió céljai: a célok fókuszában a szervezet hatékony
működésének támogatása áll. A szupervízió a vezetők, beosztottjaik és a különböző team-ek
tagjainak rendszeres találkozásából, illetve a találkozók szupervíziójából áll. Ebben az esetben
a hangsúly a team és a tágabb szervezeti környezet közötti kapcsolat reflexióján van. Ez
lehetőséget ad a hatalmi pozíciók, illetve a szerepek és feladatok intézményi és szubjektív
értelmezésének meglátására. Így a szervezeti szupervízió hozzájárul a szervezeti kultúra
fejlesztéséhez.
A szervezeti coaching céljai: az átfogó cél a team, a szervezet, mint komplex rendszer
működésének és teljesítményének javítása, fejlesztése. Az integrált coaching beavatkozás
nem más, mint a feltárt igények által meghatározott, „on-the-job” (munkavégzés közbeni)
módszerrel végzett szervezetfejlesztés.
Beavatkozási színterek lehetnek a projekt strukturális szintjei, részei, vezető(k), irányító team,
az egyes speciális funkciót ellátó megvalósítók (pl. a járásban tevékenykedő közösségi
kulcsszemélyek csoportja, települési fejlesztő csoport stb.), vagy egyes programelemekhez
kapcsolódó team-ek.

5
ECVision - A szupervízió és coaching európai fogalomtára, Die Wiener Volkshochschulen GmbH, 2015
ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal
1097 Budapest, Albert Flórián u. 2-6.; Telefon:1/476-1100;

HU12-0001-PP3-2016
15
A szupervízió és a coaching aktuális munkaformáját (team, csoport, egyéni) meghatározzák
az aktuális szükségletek, melyekre egy, a projekt megvalósítását kísérő, folyamat-támogatás,
rugalmas beavatkozási rendszer adhat megfelelő válaszokat.
Lehetséges alkalmazott munkaformák (szettingek):
 Egyéni szupervízió és/vagy coaching.
 Projekt szervezeti, vagy teamszupervízió - a teljes projekt folyamat támogatása,
minőségbiztosítás, tanulási folyamat, a tanuló szervezetté válás segítése.
 Projekt szervezeti, vagy teamcoaching – erőforrás-, cél- és megoldásorientált, rövid
beavatkozás, vagy beavatkozások, melyek az aktuális kihívások, illetve az előre nem
látható kockázatok hatékony kezelését célozzák (ez lehet akár 1 ülés, vagy 3-4 alkalom
is).
A bevonódottság, függőségek, elfogultságok csökkentése, illetve a semlegesség, pártatlanság
minél nagyobb fokú megteremtése érdekében a szupervízió és a coaching megvalósítására
külső szakemberek alkalmazása ajánlott! Speciális esetekben sor kerülhet belső coachingra,
de ezekben a helyzetekben fokozott figyelmet kell szánni a kompetenciák és szerepek
tisztázására és következetes alkalmazására.

5.8. Etikai megfontolások a folyamat-támogatásban

A folyamat-támogatás az emberi méltóság kölcsönös tiszteletén és az egyenrangúságon
alapuló, egy szakmai partneri viszony keretei között megvalósuló együttműködés.
Az etikus együttműködéshez szükséges az emberi, szakmai etikai alapelvek, és az egyes
speciális szakmai (egészségügy, pszichológia, szociális munka, pedagógia stb.) etikai kódexek
ismerete, az ezekben foglalt ajánlások betartása, alkalmazása, az ezekből következő etikai
kompetenciák és viselkedések megvalósítása.
A szakmai etika központi értékei a tudatosság és a felelősség. Ebből a megfontolásból az
együttműködés során fokozottan szem előtt kell tartani az alábbi szempontokat.
 A hatalom, a bizalom, a versengés kérdéseinek kezelése, oly módon, hogy
megmaradjon a folyamatban résztvevő minden szakember személyes és szakmai
integritása és felelőssége.
 Semleges hozzáállás képviselete minden szakmai közreműködő irányába, a szerep- és
kompetenciahatárok folyamatos felülvizsgálata és következetes betartása.
 A kölcsönös bizalom megteremtése, ápolása, a titoktartási kötelezettség betartása.
 A támogató szakértők saját ellentétes, ellentmondásos érdekeinek felismerése és az
etikus viselkedéssel összhangban álló döntések meghozása. A folyamat-támogatással
segített szakemberek etikai dilemmáinak felismerése és segítségnyújtás ezek
kezeléséhez.
ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal
1097 Budapest, Albert Flórián u. 2-6.; Telefon:1/476-1100;

HU12-0001-PP3-2016
16
Fentiek felismeréséhez és a szakmai tevékenység eredményes megvalósításához ajánlott,
hogy szükség szerint a támogató szakértők is igénybe vehessék a szupervíziós segítséget,
illetve alkalmazzák a peer-szupervízió módszerét.
A szakértő támogatók a folyamat-támogatást jellemző etikus együttműködés őrzői és
elsősorban a saját példájukkal előmozdítják annak megvalósulását.

6. KAPCSOLÓDÓ KÜLSŐ ÉS BELSŐ SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK

Belső szervezetszabályzó dokumentumok: minden, az EFI-LEK működésével kapcsolatos

belső szabályozó dokumentum

7. MELLÉKLETEK, FÜGGELÉKEK

Mellékletek:
1. sz. melléklet: Együttműködési megállapodás minta - Az EFI-LEK országos hálózat
szakmai tevékenységéért felelős projekt megvalósító szervezet és a helyi EFI-LEK-et
fenntartó, működtető szervezet között létrejövő megállapodás, mely a folyamat-
támogatás kereteit szabályozza.

ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal

1097 Budapest, Albert Flórián u. 2-6.; Telefon:1/476-1100;

HU12-0001-PP3-2016
17