A facebook paradoxon

A személyes környezetemben döbbenetes végignézni, hogy milyen szinten tartják

fontosnak, relevánsnak a facebook bejegyzéseket, vagy azok hiányát az ismerőseink.
A facebook paradoxon úgy foglalható össze, hogy ha posztolsz, akkor rázod a
rongyot, ha nem posztolsz, akkor nem vagy jól.

Az igazi probléma lényege nem a facebook használatában áll, hanem abban, hogy ma
már nincsen választási lehetőségünk. Az internethasználat és a facebook profil,
akárcsak a linkedin profil a szakmai életben, ma már nem választás kérdése. Ha
internetet használsz és egyetlenegyet kattintasz, annak a nyoma örökre megmarad és
abból valaki valamilyen következtetést fog levonni, ez alól már nem tudod magad
kivonni. A legkönnyebben a facebookon lehet kapcsolatot tartani, egy facebook profil
ma már szinte alapfeltétel, mint a mobiltelefon. Hogy miért vagyok antifacebook?

A facebook már fejlett algoritmusokkal határozza meg felhasználói személyiségét.

Ezek az algoritmusok modernebbek, mint azt valaki el tudná képzelni. Valamikor a
viselkedés megfigyelése feltételes asszociációkon alapult, ami azt a képletet követte,
hogy ha a megfigyelt személy egy dolgot preferált, akkor következtettek egy másik
dologra, amit hasonlóan nagy valószínűséggel preferált, ha ezt szereti, akkor azt is
szereti. Ma már az algoritmus tanul a viselkedésből, a pszichológiából, az érzelmi
állapotból. A közösségi médiák mindent tudnak rólunk, hogy milyen kérdéseket
teszünk fel magunknak nap-mint nap, hol tartózkodunk, hová megyünk, mikor
alszunk, és kivel, ezért a rendszer ma már előrejelzést adhat, és meg is teszi,
zavarbaejtő pontossággal. Gyakorlatilag naponta kétmilliárd ember tölt fel adatokat,
képeket, információt, véleményt, ha valkinek van egy kis pszichológiai képzettsége, a
minták láthatóak, és az emberek élete nyitott könyvvé válik. Amikor a rendszer
üzenetet küld nekünk, azok személyre szabottak, és a szoftver méri, hogy mennyire
hatésosak a személyre szabott üzenetek, minden egyes like, kattintás, megosztás,
esemény, számszrűsített adattá válik a kezükben. A szoftver alkalmazkodik és minél
több információ áll a rendelkezésére, annál gyorsabban szintet lép. Az algoritmus
képes egy egész nemzet lelki életét befolyásolni, annak ellenére, hogy ez elvileg
megkérdőjelezhető. A szociális média egy fulltime propaganda gépezetté változott,
amelyben a választások befolyásolása a cél, az teljesen mellékes, hogy milyen
választásokról beszélünk, ez lehet két telefontípus közötti döntés, de ugyanakkor lehet
egy ország elnökválasztása is. A politikai döntés befolyásolása a kultúrán keresztül
történik, és ahhoz, hogy egy kultúrát megváltoztassunk, elemeire kell bontani a
kultúrát. Nos, a kultúra elemei az emberek, az emberek elemei a pszichológiai
egységek, amelyekből össze van rakva, a család, a nemzet, a vallás, a műveltség, a
hovatartozás, a motiváció, a személyiség elemei, a stresszre adott válaszreakció, az
álmok, a vágyak, a tervek, és így tovább. Ha a politikát meg szeretnéd változtatni,
akkor egyszer az embereket kell megváltoztatnod, amitől megváltozik a kultúra, ami
magával fogja hozni a politikai változást. Az emberek mikrocélpontokká váltak, ahol
az embereket már a támadás nem mint szavazó, választó, döntéshozó ér, hanem, mint
személyiség. A facebook applikációk olvassák az adatainkat, a személyes
üzeneteinket, a telefonunk teljes tartalmát, a messenger üzeneteinket, tudom, hogy
hihetetlenül hangzik, de minden egyes applikáció letöltésénél teljes hozzáférést adunk
a telefonunk teljes tartalmához, amit mi nem gondolunk, hogy a teljes tartalomba
beletartoznak a személyes üzenetek is. A lényeg a következőképpen foglalható össze:
az applikációk adatokat halásznak, amit felhasználnak annak érdekében, hogy
megcélozzanak egy személreszabott üzenetben, olyan módon, az emberek nem látnak,
nem tudnak róla és nem értenek. Az algoritmus megtanulja, hogy milyen üzenetre
vagyunk receptívek, a megfogalmazás, a hangvétel, a téma, a tartalom tekintetében,
teszteli, hogy mennyi ideig és milyen erősséggel bombázzon üzenettel, hogy elérje az
ingerküzöböt és válaszreakciót tudjon kicsikarni, annak érdekében, hogy egy olyan
világot varázsoljon eléd, ami megváltoztatja a referenciakeretet arról, hogy hogyan
fogsz fel bizonyos témákat, hogyan érzékeled azt az információs környezetet, a
valóságot, az információcsatornát, amelynek alapján a döntéseidet meghozod.
Nyilván, ha jól döntesz helytelen információk alapján, akkor a végeredmény egy
helytelen döntés lesz. Annak érdekében, hogy megváltoztasák valóságérzékelésedet, a
referencia keretet, amelyben döntesz, személyre szabott, meghatározott tartalmakat
hoznak létre, amelyet már rég leteszteltek, hogy arra receptív vagy, reagálni fogsz rá
és már azt is rég tudják, hogy hogyan. A kreatív dizájnban nincs hiány és nincs határ,
weboldalakat hoznak létre, blogokat, híreket, nem gond, és nem baj, ha nem igaz.

A legnagyobb gond, hogy ma már nincs visszaút.