A
dmben megjelolt tema sokkal er- tenyre, hogy Voegelin nem esupan a nemet
zekenyebben teszi fel a vallastu-
domany legsajatabb kerdeseit,
mint peldaul valamely vilagvallas egy speci-
fikus teruletenek vizsgalata. Hiszen a nem-
zetiszoeial izm usra vonatkoz6 vallastudo-
manyi kerdesfelvetes a vallas alapjaira
vonatkoz6 problemakat hoz felszinre, es
reflexiv m6don azt kerdezi, mit61 is vallas
egy vallas, es honnant61 mondhatjuk egy
torteneti jelensegre, hogy az a vallas kate-
g6riajaba tartozik. Mindemellett a tema
szetfesziti e nehany oldalas keretet. Ezert
az alabbi megfontolasok egy konkret vezer-
fonal menten haladnak majd.
A politikai vallas kifejezes Eric Voegelin
professzort61 szarmazik, akinek 1938 apri-
lisaban, Beesben jelent meg el6szor A po Ii-
tikai vallasok dmu tanulmanya.1 Alaptezise
szerint "a vilagban letezik a gonosz" "mint
a vilagban mukod6 szubsztancia es er6'?
ezert - igy Voegelin - a kor bizonyos moz-
galmai nem pusztcin politikaiak, hanem val-
lasosak is. Erdemes felfigyelnunk arra a
10 I SOLA SCRIPTURA I 2013/2.
nemzetiszocializmust frja Ie politikai vallas-
kent, hiszen mar a tanulmany dme is tob-
bes szamot hasznal. Egyespolitikai mozgal-
makat tehat velemenye szerint azert tekint-
heWnk vallasi mozgalomnak, mert a vi-
lagban mukod6 "gonosz" altai motivaltak.
Voegelin tehat egy mindenekel6tt vallasi
kateg6riat vetit ra a vilagi tortenelemre.
A bennunket most motival6 problemafel-
vetes azonban az ebb61 levont kovetkezte-
tesben jelenik meg. Voegelin szerint ugyan-
is ebb61 az kovetkezik, hogy ha az ember
szembe akar szallni a nemzetiszoeializmus-
sal, akkor azt esakisa "vallasos j6 er6" alap-
jan allva, illetve segitsegevel lehet megten-
ni. "Nines olyan gondolkod6 - irja -, aki ne
tudna, hogy a gy6gyulas esak vallasi meg-
u j ulason keresztuI val6suIhat meg. "3
Nagyon talal6nak erzem a nemzetiszo-
eializmus politikai vallaskent torten6 meg-
hatarozasat - a tanulmany legnagyobb re-
sze azt igyekszik alatamasztani, hogy a
nemzetiszoeializmus vallasi igenyekkel, val-

laskent lepett fel, illetve vallassa alakftotta
magat. Ezeknek az elemzeseknek a soran
azonban a motivaci6 kerdesere is igyek-
szem kiterni, hogy ti. miert akart es tudott a
nemzetiszocializmus egy sajatos vallasi
mozgalomkent megjelenni. Voegelin kovet-
keztetesevel azonban nem ertek egyet, es a
dolgozat zar6 reszeben ennek a kovetkez-
tetesnek a problemait szeretnem vazolni
- a sajat nezapontomb61, a Biblia alapjan.
Ezek a zar6 gondolatok, ugy latom, fel tud-
jak mutatni a jelen vizsgal6dasok tetjet.
Yelemenyem szerint barmely vallas leg-
fabb ismertetajelei kozott szerepelnek az
alabbiak:
1. orokkeval6sag utani vagyl
haland6sag legyazese/megvaltas,
2. az isteni manifesztcki6janak
imadata (Iehet egy vagy tobb szemely,
allat, noveny, targy stb.),
3. szent tortenelem (a vilagtortenelmen
belOI a vallas szempontjab61 donta,
"kOlon tortenelem" megrajzolasa),
4. szentek (akik a vallas kitOntetett hfvei,
a multban es a jelenben egyarant; ide
sorolhat6k a papok es a vertanuk is),
5. Onnepek (a vallasi sajatos elete:
kOlonos idaszamftas, valamint
az ember egyeni elettortenetenek
atertelmezese; az istenseg imadatanak
kifejezese, vallasi kozosseg alakftasa
es fenntartasa; szent szovegek),
6. etikai elvarasok az egyennel szemben
(a vallas mint a hetkoznapi eletpraxist
meghataroz6 tenyeza),
7. sajatlagos nyelv.
A felsorolas nem torekszik teljessegre, de
ugy gondolom, hogy a fenti het ismerteta-
jel egyOttaliasa megadja azt a minimumot,
aminek az alapjan egy jelenseget vallaskent
jeliemezhetOnk. Ennek a felsorolasnak a
menten haladva vegyOk szemOgyre a nem-
zetiszocializmus mint mozgalom sajatossa-
gait. Elemzeseinkhez Klaus Vondung Magie
und Manipulation. Ideologischer Kult und
BIBLIA ES TORTENELEM
politische Religion des Nationalsozialismus
cfmu konyve szolgallegfabb segftsegOl,4fa-
keppen azert, mert egyreszt torteneti vizs-
gal6dasai igen sok adatot es osszefOggest
tarnak fel, masreszt rengeteg eredeti szove-
get (versek, dalok, tervek, programok stb.)
idez, amelyek beszedes illusztraci6kkent
hasznalhat6k fel az egyes pontoknal.5
OROKKEVALOSAG UTANI VAGY,
HALANDOSAG LEGYOZESE,
MEGVALTAS
Nagy val6szfnuseggel kijelenthetjOk, hogy
minden vallas valamilyen m6don kapcso-
latban all az orokkeval6sag utani vaggyal.
Ez a vagy megjelenhet egyreszt az istenseg-
gel/istenivel val6 kapcsolat formajaban,6
amikor a haland6 ember kapcsolatba ke-
rOlhet valamivel vagy valakivel, ami vagy
aki tulmutat sajat eletenek es vilaganak
esendasegen, masreszt, ehhez szorosan
kapcsol6dva, az ember sajat esendasege-
nek meghaladasaban az istenseggel/isteni-
vel val6 erintkezes reven.
A nemet nemzetiszocializmus a kezde-
tektal tudatosan epftett az ember orokkeva-
16sagutani vagyara, valamint arra az 6hajra,
hogy az elsa vilaghaboru utani totalis
zurzavarb6F legyen kivezeta ut a stabilitas,
2013/2. I SOLA SCRIPTURA I 11
BIBLIA ES TORTENELEM

a rend, a nemet nep meger6sodese fele.
A nemzetiszoeializmus "zsenialitasa" meg-
latasom szerint tObbek kozott abban alit,
hogy azt fgerte es demonstralta: ezt a ket
igenyt egyszerre tudja kielegfteni.8 Az orok-
keval6sag, valamint a rend es a nemet nep
erejenek szimb61umava a "Birodalom" valt.
Az "orok Birodalom" a "nemet halhatat-
lansag" kifejez6dese lett.9
A Harmadik Birodalom azt
demonstralta, hogy a ge-
neraei6k egymasutanjaban
az egyen, a "Birodalom"
epft6kovekent, maga is
halhatatlan lesz. Az egyeni
halhatatlansagot tehat a
nemzetiszoeializmus egy
sajatos megvaltastanban
hirdette meg: az ember az
orokkeval6 nemet biroda-
10m reszekent reszesul an-
nak elmulhatatlansagab61
es dies6segeb61, meg ha
maga halalt szenved is el.
Minel odaad6bban szol-
galja tehat valaki ennek a "Birodalomnak" a
folytonos er6sodeset haland6 eleteben, an-
nal inkabb reszesulennek a hatalomnak a di-
cs6segeb61.fgy valnak halhatatlanna a "Biro-
dalomert" eleWket felaldozni kesz katonak,
vagy a "Birodalom" erdekeben minel tobb
gyermeket vilagra hoz6 asszonyok.
Egy unnepi vers nehany sora a kovetke-
z6keppen fejezi ezt ki:
"Aki vallalja a hareot
es 6rzi magaban a langot,
ha 6t a halal megemeszti,
tovabb el a verben."10
A Blut-und-Boden ideol6giaja is egy nep
orokkeval6saganak eszmejet veszi alapul,
amely magahoz olelve a nep tagjait, 6ket
az orokkeval6sag reszeve teszi. Jelen van
ebben a ket fogalomban egyreszr61az ere-
det, azaz a kozos mult, a hare a kozos jo-
v6ert, es a fold mint eltet6, kiapadhatatlan
forras es haza, otthon. Mindez biztonsagot
sugaroz egyfel61, meg nem szun6 folyto-
nossagot masfel61. Ugy tunik tehat, hogy a
"Birodalom" eszmejeben a nemzetiszoeia-
lizmus megtalalta a halal legy6zesenek
m6djat.
AZ ISTENI MANIFESZTACIOJANAK
IMADATA
A legtobb vallasban jelen van valamilyen
m6don az isteni erzekelhet6 megjelenese
es fgy imadata. Altalaban szukseg van arra,
hogy legyen valaki vagy valami, amiben az
isteni mintegy erzekelhet6ve, lathat6va,
erinthet6ve, egyaltalan felkereshet6ve va-
lik. Az emberi termeszet nehezen tud meg-
birk6zni egy )athatatatlan istennel".l1
A nemzetiszoeializmus Birodalom-szimb6-
luma sem tudott volna a hatalom 12 eve
alatt hatni, ha nines egy olyan erzekelhet6
megtestesft6je, aki egy szemelyben, el6 m6-
don testesfti meg "az orok Birodalom" esz-
mejet. Ennek az eszmenek termeszetesen
voltak nem el6, nem emberi manifesztaei6i
is, amelyek ugyanesak az eszme val6sagat
realizaltak. A monumentalis epftkezesek,

12 I SOLA SCRIPTURA I 2013/2.


sajat szakralis helyek kialakftasa mind ezt
a celt szolgaltak. A targyak, novenyek vagy
akar allatok hatasaval persze ossze sem le-
het vetni a szemely altai kivalthat6 hatast.
A nemzetiszocializmus atyja, Adolf Hitler
szemelyisegeben allft61ag olyan jegyek vol-
tak felfedezhet6k, amelyek reven val6di
nepvezerre valhatott. Lelkesft6 sz6nok volt,
aki teljes elszantsaggalhitt abban, amit tett.12
Onmagaban termeszetesen a szemelyi-
seg meg nem elegseges ahhoz, hogy vala-
kib61 val6di nepvezer valjon. Ehhez szuk-
seg van a teljesen tudatos, megtervezett
epftkezesre is, amelynek soran a tomegek
befolyasolasa altai emberek sokasagaval le-
het elhitetni, hogy Adolf Hitler es mozgal-
ma az, aminek latszani akar. A kozkeletu
felfogassal ellentetben maga Hitler volt a
nemzetiszocializmus propaganda- es de-
monstraci6-"muveszetenek" az atyja, nem
Goebbels.13 Goebbels csupan a Hitler altai
lerakott alapokat fejlesztette tovabb. Hitler
Gustave Le Bon Psychologie der Massen
dmu munkajat alaposan tanulmanyozva
epftette fel propagandagepezetet, de -
ahogyan Vondung is megjegyzi - neki ma-
ganak is kulonos erzeke volt a tomegpszi-
chol6giahoz.14 Most azonban erdekl6de-
sunk homloktereben nem az a kerdes all,
hogyan valhat valaki nepvezerre, hanem
BIBLIA ES TORTENELEM
azt szeretnenk felmutatni, hogy Hitler nem
csupan szeretett nepvezer, hanem az em-
berek szemeben isteni attributumokkal
rendelkez6, az orokkeval6sag egyfajta ga-
ranciajat jelent6 szemely volt, aki egy sze-
melyben testesftette meg "az orok Biro-
dalmat".
Ennek megvilagftasara a Deutsche Chris-
ten egyhazi csoport altai 1936 tavaszan tar-
tott istentisztelet egyik eneket idezzuk:
"Szent Haza! Te buszke fold!
Mi hozzad husegesek es j6k vagyunk!
A te foldedb61 ered es izzik
az 6si nemet ver.
Minden szfvben egyarant
Ugyanaz csabft es kacag es zeng
es fakad fel:
Adolf Hitlerert harcolunk,
Adolf Hitlerert meghalunk,
a szent, szent nemet birodalomert."15
Ebben az enekben is lathat6va valik,
hogy a mozgalom hfveiben a "szent nemet
birodalom" es Adolf Hitler egy es ugyanazt
jelentette. A nemzetiszocialista partunne-
peken altalanos resze volt a forgat6konyv-
nek az ugynevezett Fuhrerehrung (Fuhrer-
tisztelet), ilyen es ehhez hasonl6 "vallo-
masokkal":
"Fuhrer!
Vezess minket!
A te kezeidben
Nyugszik milli6k sorsa,
Akik a te szfvedben elnek,
Akik szamara te hit vagy. -
Isten neked adta a hatalmat,
hogy egyedul nepednek elj,
amely szamodra a szfvveres!
Fuhrer!
Felemelkedunk hozzad
Ezen az 6ran.
Fuhrer, udvozlunk teged:
Sieg Heil! Sieg Heil! Sieg Heil!"16
2013/2. I SOLA SCRIPTURA I 13
BIBLIA ES TORTENELEM

nemzetiszocializmus els6 at-

Leithato, hogy a Fuhrert vallasos imadat
ovezte, es nem pusztan nepvezerkent, ha-
nem az istenit, az orokkevalot megtestesf-
t6, a megvaltas lehet6seget garantalo sze-
melykent tiszteltek.
toresi kfserlete volt, amely a
masodik "udvesemenyben",
Hitler 1933. januar 30-an
tortent hatalomeitveteleben
teljesedett be. Nem veletlen,
hogy az evente ismetl6d6
pcirtunnepek kozul a novem-
ber 9-e volt a legnagyobb.
Ezeri a napon a mult eseme-
nyere emlekeztek, es ezaltal
megtortent annak folyamatos
jelenbe emelese, mondhat-
juk eletben tartasa. Ett61 a
naptol uj id6szamftcis kezd6dott, hiszen ek-
kor ragyogott fel el6szor egy pillanatra a "Bi-
rodalom" fenye. Az els6 "vertanuk" kulonos
ahftatot kolcsonoztek ennek a napnak, illet-
ve az erre valo emlekezesnek. Hogy meny-

SZENT TORTENELEM

Az NSDAP a vallasok
mintcijara kialakftotta sa-
jeit, vilagtortenelemben
megjelen6 udvtortene-
tet. Ehhez termeszetesen
a mult ujraertelmezese,
valamint a korabbiakhoz
kepest uj fordulopontok
megjelolese is eppugy
hozzatartozott, mint az
uj jov6kep. Ahogyan a
keresztenysegben a Krisz-
tus el6tt es a Krisztus
utcin megjeloles a Krisztushoz viszonyftott uj nyire szent esemenykent ertelmeztek no-
id6szamftast jelenti - meg ha tudjuk is, hogy vember 9-et, azt jol peldazza a nap 1935-
a megjelolt 0 pont nem esik egybe jezus ben tet6pontjeit eler6 unnepsegsorozata.18
Krisztus szuletesevel -, ugy a nemzetiszocia- A legnagyobb szabasu unnepet ertelemsze-
lizmus is sajat, uj id6szamftast hirdetett. En- ruen minden evben Munchenben, a Feld-
nek a fordulopontja 1923. november 9-e herrnhalle kornyeken rendeztek meg. Eb-
volt, Hitler muncheni puccskfserlete. Ez a ben az evben az unnep el6estejen a 16 "ver-
kudarcba fulladt hatalomatveteli-kfserlet 16 tanu" exhumalt holttestet felravataloztak a
halalas aldozatot is kovetelt, Hitlert pedig Feldherrnhalleban, majd masnap a monu-
bortonbe zartak. Ez az "udvesemeny"17 a mentcilis unnepseg kereteben atvittek 6ket a

14 I SOLA SCRIPTURA I 2013/2.

 BIBLIA ES TORTENELEM

Konigsplatzon all6 templomba.

Ehhez kapcsol6d6an az unnepseg
reszekent Goebbels a 16 "verta-
nu" nevet egyenkent kialtotta, a
Hitlerjugend19 pedig k6rusban va-
laszolt: "Itt!" Minden kialtas utan
harom tiszteletad6 loves dordult
el, es felhangzott a part himnusza,
a Horst Wessel Lied. Ez a nap te-
hat a "Birodalom" eleteben az el-
sa jelentos esemeny volt, ezert
annak torteneteben a fordul6-, il-
letve kezdopont. Az iment felide-
zett szertartasb61is lathat6, hogy a
mult reaktivalasa milyen fontos szerepet jat-
szott az emlekezesben.
A nemzetiszocialistak azonban nemcsak
az uj tortenelem kezdopontjat jeloltek
meg, es nemcsak azon faradoztak, hogy a
multat nemzetiszocialista m6dra ujraertel-
mezzek, hanem nagyszabasu jovokepet is
kfnaltak. A nemzetiszocialista mozgalom-
nak ugyanis nagyon hatarozott
celja volt, megpedig a Harmadik
Birodalom megval6sftasa. Ez a
Harmadik Birodalom a zsid6-ke-
reszteny varakozasokb61 j61 is-
mert ezereves birodalommal
azonos, amely azonban nem
ezer evig, hanem orokke fog tar-
tani. Mar ezen a ponton is kive-
heto, hogy az NSDAP a keresz-
teny tanftasb61 ismert elemek at-
vetelevel es egyben atalakftasaval
operalt. Erre meg az unnepek
kapcsan reszletesebben ki fogunk
terni. A nemzetiszocializmus tehat sajat
udvtortenetet hozott letre.

SZENTEK

A szent tortenelem temajahoz nagyon szoro-

san kapcsol6d6, ugyanakkor velemenyem
szerint megkulonboztetest kfvan6 kerdesrol
van sz6. A nemzetiszocializmus ugyanis nem

2013/2. I SOLA SCRIPTURA I 15

BIBLIA ES TORTENELEM

esupan szent tartenelmet epftett fel, hanem

eletre hfvta sajat szentjeinek kazasseget is.
Mindemellett teny, hogy e ket irany sosem
jar egymas nelkul: amely vallasnak szent tar-
tenelme van, annak ebbol kavetkezoen sajat
szentjei is vannak. A szentek kerdeskare ugy
tUnik, azert kulanasen fontos, mert bennuk
az adott vallas vagy mozgalom olyan multbe-
Ii hosaket tud felmutatni, akik a jelenben is
hat6 peldakent meghatarozhatjak a mozga-
lomnak elkatelezett emberek gondolkodasat I

es akar eletgyakorlatat is. A multbeli hosak-

kel azt lehet demonstralni, hogy a "rend-
szer" bizony mukadik, hiszen a multban is HERMANN GORING

voltak, akik ezert keszek voltak az eletuket is

odaaldozni. Amiert pedig tabben a halalt is a leheto legkazelebb a hierarehia esucsahoz,
keszek vallalni, az minden bizonnyal val6- ezert az 0 szemelyuket is kvazi vallasosahftat
ban szent eel lehet. Nem veletlen, hogy az avezte. Ez a vallasos ahftat persze nem csu-
NSDAP november 9-et is a mozgalom aldo- pan a birodalomert vegzett szolgalatuk miatt
zatai emleknapjanak nevezte (Der Gedenk- jart nekik, hanem a hatalmuk miatt is, De a
tag fUr die Gefallenen der Bewegung),20tud- mozgalom elkatelezett hfvei nemcsak a hata-
va, hogy a hosak tetteinek jelenbe emelese lomt61 val6 felelembol fakad6an tiszteltek
milyen lelki hatast gyakorol az unnep reszt- vezetoiket, hanem mert bennuk lattak a ne-
vevoire. A nemzetiszoeializmus peldakepei met birodalom dieso utjanak garaneiajat.
mindent felaldoztak a Harmadik, "szent Bi- A hierarehiaban elfoglalt helyuknek megfele-
rodalomert", es fgy halhatatlanokka valtak. loen szavuk igaz volt, danteseik j6 dantesek
A haboru kitaresevel aztan a helyzet megval- voltak, szemelyuk pedig feddhetetlen volt.
tozott: ahogyan nott az emberaldozatok sza-
ma, ugy kellett egyreszrol a halott hosak hal- UNNEPEK
hatatlansagara nagyobb hangsulyt helyezni,
masreszrol pedig szembeszallni az elet ve- Valamely vallas eleteben az unnepek a leg-
delmenek egyre erosado asztanevel. sokatmond6bb alkalmak, mert az adott val-
Az elhunyt hosak mellett azonban sz61- las lenyege bennuk koneentraltan van jelen,
nunk kell a jelen szentjeirol is, akik papkent, Az unnepekbol megismerhetjuk a vallas sa-
lelki vezetokent kulanasen kazel vannak az
istenihez. Ezert kezenfekvo m6don ad6dik
a kavetkeztetes, hogy hozzajuk kapesol6dva
a hetkaznapi ember maga is reszesul kazve-
tett m6don az istenibol. A nemzetiszoeializ-
mus legfobb papja termeszetesen maga Adolf
Hitler volt, aki az isteni feladatnak, a Harma-
dik Birodalom letrehfvasanak es iranyftasa-
nak vegrehajt6ja volt. Bar az 0 kazvetlen kar-
nyezeteben mukado vezetok a hierarehia al-
s6bb fokan helyezkedtek el, de meg mindig

16 I SOLA SCRIPTURA I 2013/2.


JOSEPH GOEBBELS
jat id6szamftasat, tanainak legf6bb elemeit,
a vallasi kozosseget, a papokat, a vallas
szent szovegeit, enekeit, imadsagait stb. Az.
alabbiakban nem tudunk minden nemzeti-
szoeialista unnepet szemugyre venni, esu-
pan azokat az altalanos jellemz6ket, vala-
mint konkret alkalmakat igyekszunk kiemel-
ni, amelyek a legnyilvanval6bban jelenftik
meg a nemzetiszoeializmus vallasi jelleget.
Az. unnepek a nemzetiszoeializmus evei
alatt rendkfvuli figyelmet kaptak a vezetes
reszer61.Ennek oka az volt, hogy az unne-
pek altai tudtak a legnyilvanval6bban de-
monstralni erejuket es hatalmukat, ezaltal
pedig befolyasolni az emberek gondolkoda-
sat. Az.unnepek korforgasaval a nemzetiszo-
eializmus mintha egy uj val6sagot teremtett
volna, "az orok Birodalomet", es az egymast
er6 unnepi alkalmak nem engedtek, hogy a
hetkoznapi ember kiesusszonaz ujon-
nan teremtett vilag buvoleteb61. Ko-
rabban mar sz6t ejtettunk arr61, hogy
maga Hitler is mennyire j6 erzekkel
bant a tomegekkel, esj61tudta, hogy a
megfelel6 m6don el6keszftett es leve-
zenyelt tomegrendezvenyszeru unne-
pek altai maga melle tudja allftani es-
ami meg nehezebb - maga mellett
tudja tartani a biztonsag es ertelmes
eel utan vagyakoz6 embereket. Vilago-
BIBLIA ES TORTENELEM
HORTHY MIKLOS ES ADOLF HITLER
san latta, hogy a tomeget mindig konnyebb
maga melle allftani, mint az egyent, valamint
azt is, hogy a gyenge, esend6, az els6 vilag-
haboru utan magat kulonosen kiszolgalta-
tottnak erz6 embernek hogyan tud a tomeg
ereje altai onbizalmat es er6t adni. A nem-
zetiszoeializmus unnepei ennelfogva nem
intellektualisan akartak meggy6zni es hfveik-
ke tenni az embereket, hanem emoeionali-
san: az erzekeiknel fogva ragadtak meg
6ket. Az. optikai es akusztikai hatasok szere-
pe ennelfogva felertekel6dott.21
A nemzetiszocialista unnepeket alapve-
t6en harom esoportba sorolhatjuk:22
1. nemzetiszoeialista eves unnepek,
2. reggeli unnepek (Morgenfeiern),
3. az emberi elet unnepei (Lebensfeiern).
A nemzetiszoeialista eves unnepek Goeb-
bels iranyftasa ala tartoztak, mfg az emberi
2013/2. I SOLA SCRIPTURA I 17
elet unnepei Rosenberghez, es ez ut6bbiak
rendszeret tobbnyire csak a haboru evei-
ben dolgoztak ki es vezettek be.
A nemzetiszocialista evi unnepkor min-
den unnepenek - ahogyan err61 korabban
reszben mar volt sz6 - alapvet6en ugyanaz
volt a funkci6ja: demonstralni a part erejet
es egyseget. A demonstraci6n tul azonban
az is a celjuk volt, hogy a jelenlev6ket is be-
vonjak ebbe az egysegbe, hogy 6k is resze-
seive valjanak a demonstraci6nak. A tOme-
geket fgy ezeken az unnepeken els6sorban
tehat nem nez6kozonsegnek tekintettek,
hanem az unnep aktfv resztvev6inek. A eel
az volt, hogy az emberek reszesei legyenek
egy addig meg nem tapasztalt kozossegi
elmenynek, amely magaval ragadja es fel-
emeli 6ket, olyannyira, hogy az unnep el-
multaval, a hetkoznapok soran is megma-
rad a hatasa. Ezert volt szerves resze az un-
nepeknek a tomeges felvonulas, a lelkesft6,
hatarozott ritmusu zene, a lelkesft6 beszed,
a kozos kialtasok, udvozlesek, a zaszl6kkal
val6 cselekves, a fanfarok hasznalata stb.
Az "evi unnepkor" fogalom nem ismeret-
len el6ttunk: a nemzetiszocialista evi un-
nepkor a kereszteny egyhaz evi unnepkore-
nek konkurenciajakent lepett fel. Nem tit-
kolt celja az volt, hogy a nemzetiszocialista
18 I SOLA SCRIPTURA I 2013/2.
Nemetorszag polgarai ne a kereszteny egy-
haz tanftasaban leljek meg eletuk ertelmet,
ritmusat es gondolkodasuk tart6pilleret, ha-
nem a nemzetiszocialista ideoI6giaban.23
A partunnepeket velemenyem szerint
ket alcsoportra bonthatjuk: l/a) unnepek,
amelyek a part tortenetehez kapcsol6dnak,
es fgy uj unnepekkent jelennek meg, lib)
unnepek, amelyek korabban is meglev6
unnepek atvetelei es egyben fokozatos at-
ertelmezesei. Ide tartozhatnak ugymond
polgari es vallasi unnepek egyarant. Az els6
csoportba tartozik a fentebb mar targyalt
november 9. (az 1929-es puccskfserlet), ja-
nuar 30. (a hatalomatvetel napja, 1933),
februar 24. (a partprogram kihirdetese), ap-
rilis 20. (a Fuhrer szuletesnapja), es a rend-
szerint egy hetig tart6 birodalmi partnap
szeptember els6 feleben.
Emeljunk ki nehany mozzanatot ezek-
nek az unnepeknek a kapcsan, amelyek az
NSDAP vallasi igenyeit reprezentaljak. Bar
a Fuhrer szuletesnapjanak unnepe az
egyetlen 50. szuletesnapi alkalomt61 elte-
kintve nem volt torvenyes allami unnep, de
a nap unnepi jellege meger6sftheti a ko-
rabbi megfontolasainkat arr61, hogy Hitler
tobb volt, mint nepvezer. A puccskfserlet es
a hatalomatvetel unnepehez szorosan kap-
 BIBLIA ES TORTENELEM

csolodik februar 24-e. Ha azt mondhatjuk, Mind a karacsony, mind a husvet esete-
hogy a puccskfserlet unnepe az NSDAP ben arra tortent kfserlet, hogy a kereszteny-
tortenelmet mitizalta, a hatalomatvetel a seg unnepeit csupan masodlagos megemle-
part gy6zelmet, akkor a partprogram kihir- kezesekkent mutassak fel, amelyek hosszu
detesenek unnepevel megtortent a nemze- evszazadokon at elfedtek az eredeti/6si ger-
tiszocializmus alapjainak mitizalasa is. man unnepeket. fgy tehat a nemzetiszocia-
Mindezen esemenyek a szent tortenelem lizmus fel61 tekintve nem arrol volt szo,
fordulopontjaiva avanzsaltak. hogy ezeket az unnepeket atertelmezik, ha-
A birodalmi partnap jelent6seget az is nem arrol, hogy azokat eredeti tartalmuk-
mutatja, hogy tobb napig tarto unnepr61 ban allitjak helyre. A husvet ennek megfele-
volt szo. Az unnepseget Nurnbergben ren-
deztek meg, ahol kulon erre a celra egy mo-
numentalis teret alakftottak ki (Reichspar-
teitagsgelande) Albert Speer tervei alapjan,
tobb epuletkomplexummal. Az el6z6 olda-
Ion lathato kep az 1936-05 rendezvenyen
keszult: a nevezetes fenydom meg fgy, fo-
ton nezve is lenyugozi az embert. Mindez
el6ben pazar latvany lehetett, kulonoskep-
pen az ehhez kapcsolodo esemenyekkel
egyutt. Az unnep kozeppontjaban ezuttal is
a Fuhrer beszede alit, amelyet 1936-ban az
alabbi, mondhatjuk, hitvallassal konferaltak
be (a fenydom ragyogo fenycsovaival meg-
vilagftva, reszlet): "Ezen az unnepi oran,
amikor egy vegtelen dom fvel folenk, amely
a vegtelensegbe fut (. ..)."24 A latvany, a ze-
ne, a korusban mondott szovegek, a besze-
dek mind-mind azt a hatast keltettek a
resztvev6ben, hogy itt valamifele nem pusz-
tan e vilagi hatalom jelenik meg, amelynek
maga is a reszese lehet. Az erzekek valami
transzcendenssel valo talalkozas elmenyet
nyujtottak maradandobb modon, mint alta- 16en 6si german tavaszunnep, "az orom es
laban a kereszteny istentiszteletek. a termeszet ujra ebred6 eletenek 6snemet
A partLinnepek masodik csoportja talan unnepe".25 fgy ertekeltek at a karacsonyt is:
meg erdekesebb, mint az el6bbi, hiszen a felkel6 feny es az ujraebred6 elet unnepe
esetukben annak lehetunk tanui, hogyan lett. Egy unnep hivatalos atertelmezese vagy
ertelmeztek at a nemzetiszocialistak a mar ujraertekelese azonban csak akkor erhet
letez6 nagy unnepeket, amelyeket nem le- celt, ha fokozatosan az emberek fejeben es
hetett kiemelni az emberek szokasai kozul. gondolkodasaban is megtortenik az ehhez
Ezek kozul a karacsony es a husvet keresz- valo igazodas. Az ilyen "behatolas" az egye-
teny-egyhazi unnepeinek, valamint a ma- nek, csaladok eletebe azonban, kulonosen
jus elsejenek az at- vagy ujraertelmezese a ezen unnep€k eseteben, nem konnyu fel-
legerdekesebb. adat. Jo pelda arra, hogy ezzel a kihfvassal

2013/2. I SOLA SCRIPTURA I 19

BIBLIA ES TORTENELEM
a part hogyan igyekezett megbirkozni, az
1943-ban es 1944-ben is kiadott, csaladi
felhasznalasra szant kotet, amely a kara-
csonyunneplesben igyekezett segftseget
nyujtani. A cfme ez volt: Deutsche Kriegs-
weihnacht (Nemet haborus karacsony), es
dalokat, verseket, torteneteket tartalmazott
a nemzetiszocialista karacsonyunneples
szellemeben.26 Vondung nyoman pelda-
kent emlftsunk meg egy ebben szereplo
tortenetet, amely a halott katonak emleke-
bol kfvan legendat szoni. Eszerint a haboru-
ban elesett katonak karacsonykor visszater-
nek a csaladjaikhoz, es reszt vesznek a csa-
ladi unnepen, csak eppen lathatatlanul.
Ezen a modon a kereszteny karacsonyun-
nep mozzanatait igyekeztek atertelmezni
es kompatibilisse tenni a nemzetiszocialista
ideologiaval.
A majus elseje torvenybe iktatott allami
unnep volt a nemzetiszocialista Nemetor-
szagban is. Azert kulonosen figyelemremel-
to ez az unnep, mert lathatova valik az
NSDAP propagandagepezetenek hatekony-
saga. A majus elseje ugyanis mint a munka
unnepe eredetileg a marxistak nemzetkozi
unnepe, es a nemzetiszocialistaknak meg
ezt is sikerult a sajat ideologiajukhoz igazf-
taniuk. Majus elseje megmaradt ugyan a
munka es a dolgozok unnepenek, de sike-
rult kioldani a nemzetkozisegbol, es a nem-
zeti munka napjava tenni. Emellett egyre in-
kabb a tavaszunnep jelleg domborodott ki,
amikor is orvendeznek az elet gyozelme-
nek. Goebbels a nemet nep legnagyobb un-
nepekent ertelmezte a napot, es ertelmet az
egyetlen nemet nepkozosseg unnepleseben
latta,27 amely meghatarozas termeszetesen
szorosan osszefOggott az orokke megujulo
elet tavaszunnepevel. A partunnepek szo-
ban forgo unnepei (karacsony, husvet, ma-
jus 1.) egyertelmuve teszik, hogy a nemzeti-
szocializmus egyetlen teruletet sem kfvant
szabadon hagyni vagy atengedni, mindent
sajat ideologiajanak, vagy mondhatjuk, val-
20 I SOLA SCRIPTURA I 2013/2.
lasi tanftasanak akart alarendelni - abszolut
ideologiai uralmat kovetelt maganak.
A nemzetiszocialista unnepek masik nagy
csoportja - a partunnepek es a reggeli unne-
pek mellett -, az emberi elet unnepei is ezt
demonstraljak. Kulonos jelentosege van en-
nek az unnepcsoportnak, amelyre fentebb
mar utaltunk. Hiaba ugyanis a tomegrendez-
venyek, hiaba a sok hivatalos partunnep, ha
az uj vilagnezet nem tud hatekonyan, vala-
milyen modon ellenorizhetoen megjelenni
a privat szferaban. Nem is szolva arrol a
tenyrol, hogy termeszetesen ebben az eset-
ben sem szuz teruletrol van szo, ahova a
nemzetiszocializmus be akart torni, hanem
a keresztenyseg altai meghatarozott, muko-
do, nagy hagyomannyal rendelkezo gyakor-
latarol, amelyet a part sajat gyakorlataval
akart es tudott helyettesfteni. Mindekozben
az NSDAP nagy korultekintessel - es min-
den bizonnyal a vilagtortenelembol is tanul-
va - jart el. Tudataban volt ugyanis, hogy az
embereket ugy tudja a legnagyobb hate-
konysaggalatallftani az uj hitre, ha a reginek
a vazat meghagyja, es ezt tolti meg uj tarta-
10mmal. fgy az ember hetkoznapi eletgya-
korlatanak nem kell megvaltoznia, megma-
radhatnak a kitOntetett idok az eves korfor-
gasban es az eletfolyam saran is. A masszf-
van rogzult, praktikus szokasokat ugyanis a
legnehezebb ujakra cserelni. A tartalmat -
barmilyen szomoruan hangzik is ez - joval

konnyebb. A nemzetiszoeialistak korultekin-
teset mutatja, hogy a eel erdekeben a szoeia-
lista mintat is keszek voltak alkalmazni, ha a
gyakorlat bebizonyftotta a hatekonysagat.
A legfontosabb eletunnepek, ahol szuk-
seges,kereszteny-nemzetiszoeialista konku-
reneiaparokban: kereszteles-nevadas, kon-
firmaei6/a 14 evesek felvetele a Hitlerju-
gendbe, hazassag,temetes.
Az NSDAP ertheto okokb61 kitOntetett fi-
gyelmet fordftott a gyermekek, fiatalok -
ugy tunik, elhetOnk ezzel a kifejezessel -
hitterftesere. Harom fontos unnepe volt a
gyermek felnotte valasanak: 1. a 10 evesek
felvetele a Deutsehes/r Jungvolkba/Jungma-
delbundba; 2. a 14 evesek felvetele a Hit-
lerjugendbe/a BDM-be;28 es 3. a 18 evesek
BIBLIA ES TORTENELEM
felvetele a partba.29 Ezek kozul a kozepso-
nek volt a legnagyobb jelentosege. Mind-
harmat azonnal be is tudjuk azonosftani a
megfelelo szoeialista unnepekkel: 1. kisdo-
bossa avatas 7 evesen; 2. uttorove avatas
10-11 evesen; 3. belepes a KISZ-be 14-15
evesen; 4. belepes a partba 18 evesen.
A keresztenyseg a szuletestol a halalig ve-
gigkfseri az ember eletet, es kulonos gondot
fordft a gyermek lelki ne-
velesere, amivel felnott
eletenek elkotelezettseget
kfvanja megalapozni. A fel-
nott elet azert nines a ha-
zassagon es a temetesen
kfvul mar szakaszolva,
mert az egyhazban meg-
kotott eskuvoi szertartas
utan a felnott par eletet
tovabbra is szakaszokra
bontjak sajat gyermekeik
eletallomasai. Ezen ese-
menyek altai az ember
elete egeszeben az egy-
hazhoz kotodik, hiszen
minden nevezetes elet-
esemenyt egyhazi kote-
lekben unnepel. A szoeia-
listak, es nyomdokaikban
a nemzetiszocialistak, az
egyhazban bevalt sema al-
kalmazasaval a parthoz
val6 elethosszig tart6 ko-
todest akartak kimunkal-
ni. Ebbol lathat6, hogy a
parthoz val6 elethosszig-
lani huseg es elkotelezo-
des kfvanalma nyilvanval6an vallasi elem,
hiszen nem esupan intellektualis meggyo-
zodesre tart igenyt az ember reszerol, ha-
nem ot egesz egziszteneiajaban kfvanja uj-
raalapozni es meghatarozni.
A Hitlerjugendbe val6 felvetel unnepet
erdemes egy kiesit kozelebbrol is megnez-
ni, hogy lassuk, mennyire nem formal is, ha-
2013/2. I SOLA SCRIPTURA I 21
BIBLIA ES TORTENELEM
nem valoban egyfajta hitvallo aktusrol volt
szo a gyermek es csaladja reszer61.30 A ke-
reszteny unnep Krisztus melletti allasfogla-
lasanak analogiajara az unnep kozeppont-
jaban a gyermek Fuhrer melletti elkotele-
z6dese alit. Az unnepben a part es a csalad
osszeert: a cel eppen az volt, hogy az un-
nep szemelyes, fgy valoban meghitt legyen,
mikozben a nemzetiszocialista iranyultsag
hatarozza meg. KorulbelUl az uttor6avatas-
rol szamunkra ismert modon zajlott ez az
unnep. A hivatalos reszen jelen voltak a ro-
konok, tanarok stb" majd ezt csaladi un-
nep kovette, ahol az unnepelt ajandekokat
kapott. A nap jelent6seget es fenyet emel-
te, hogy alapos el6keszuletek
el6ztek meg. Ahogyan ugyanis a
konfirmacio el6tt is hosszabb ok-
tatasban reszesuI a gyermek, ugy
ez alkalom el6tt is kepzesben vett
reszt, ahol felkeszftettek a nagy
nap esemenyere, es megertettek
vele ennek jelent6seget. Erdekes,
hogy a nemzetiszocialistaknak
meg ana is volt gondjuk a gyermek minel
hatekonyabb kes6bbi husege erdekeben,
hogyaz illetekes Hitlerjugend-vezet6 felke-
resse az esemenyre keszul6 gyermek csa-
ladjat, es egyutt beszelgessenek a gyermek
jovend6 eleter61. Az unnep el6tti heten ku-
lonboz6 kulturalis esemenyek teremtettek
meg a szukseges hangulatot, majd a meg-
el6z6 esten kulon radioadasban segftettek
a rahangolodast. 31
A nemzetiszocializmus keresztenyseggel
valo konkuralasa oly modon, hogy egyuttal
semait sajat celjaira hasznalja fel, talan a
legkezenfekv6bben az ugynevezett reggeli
unnepeken szemlelhet6. Ez az unnepfor-
ma viszonylag kes6n valt altalanossa, illet-
ve kozpontosftotta a birodalomban, de
mar a korai evekt61 bevett volt a Hitler-
jugend taboraiban. Ahogyan pedig a tabo-
rozas nemcsak partszervezeti alakulatok-
ban, hanem azokon kfvul is szokasossa
22 I SOLA SCRIPTURA I 2013/2.
valt, ugy n6tt az ezeken az alkalmakon
resztvev6 fiatalok szama. A tabori elet rit-
musahoz hozzatartozott a rovid reggeli ce-
remonia. Minden reggel, meg reggeli el6tt,
osszegyultek a taborozok a zaszlorud ko-
rul, udvozoltek a zaszlot, tiszteletuket fe-
jeztek ki, felvontak, elhangzott egy buzdf-
to vers vagy nehany gondolat, elenekeltek
egy mozgalmi eneket, es ezzel veget is ert
az osszejovetel. Amennyire rovid volt egy-
egy ilyen ceremonia, annyira nagy a jelen-
t6sege temank szempontjabol. Ezeknek a
rovid osszejoveteleknek a celja ugyanis
ugyanaz volt, mint a keresztenyseg reggeli
ahftatainak: megadni az egesz nap alap-
HITLER VILAGOSAN LATTA,
HOGY A TOMEGET MINDIG KONNYEBB
MAGA MELLE ALLITANI,
MINT AZ EGyENT.
hangulatat, megfelel6 gondolatokkal adott
iranyba allftani az elmet, es az enekek se-
gftsegevel buzdftani a szfvet az aznapi fel-
adatok elvegzesere.
A Hitlerjugend taboraiban a vasarnap
reggeli osszejovetel kulonbozott a het tOb-
bi napjanak reggeli ceremoniaitol. Ezek
mindig egy adott tema menten szervez6d-
tek, es a kozeppontban egy beszed vagy
egy felolvasas alit H.itler Mein Kamp~abol,
vagy a Rosenberg altai osszeallftott My thus
des 20, jahrhundertsb61. Versek, enekek,
beszel6 korusok emeltek az unnep hangu-
latat. E vasarnap reggeli unnepek nyilvan-
valoan a vasarnapi istentiszteletet hivatot-
tak helyettesfteni. A Szentfras helyen a
Mein Kampe valamint a My thus des 20,
jahrhunderts mint szentkent propagalt szo-
veg alit. A cel ezuttal is ugyanaz: a hallgato-
sagot megnyerni az uj hitnek es hetr61 het-
re segfteni abban, hogy meg is maradjanak,

s6t novekedjenek ez iranyu elkotelezettse-
gukben. Ezekb61 a tabori vasarnap regge-
lekb61 n6tt ki aztan kes6bb a mindenki sza-
mara nyitott vasarnap reggeli unnep.
A harom nagy unnepesoport vazlatos at-
tekintesevel kozelebbr61 is bepillantast
nyerhettunk a nemzetiszoeializmus mint
propagandagepezet mukodesebe, es lathat-
tuk, hogyan tudta az unnepek altai magaval
ragadni es maga mellett tartani emberek 50-
kasagat. Ugy gondolom, a fenti vazlatok ra-
mutattak arra, hogy a nemzetiszoeializmus
vallasi igenyekkel lepett fel, es eszkozeiben,
eljarasaiban, unnepeinek szervezeseben
stb. a vallas ismertet6jegyeit hordozta.
ETiKAI ELVARASOK
AZ EGYENNEL SZEMBEN
Az egyennel szemben tamasztott etikai elva-
rasok egyaltalan nem minden vallasrajellem-
z6ek. Hiszen tudjuk, hogy az okori gorog-ro-
mai vallasok altalaban semmifele erkolesi kf-
vanalommal nem eltek, eppen eleg volt, ha
kovet6ik reszt vettek a vallas szertartasaiban.
Ha azonban egy jelenseg az ezt megel6z6en
emlftett ismertet6jegyeken tul meg etikai el-
varasokkal is fordul az egyen fele, akkor meg
inkabb nyilvanvalova valik vallasi karaktere.
Minden mozgalom, meg ha esupan poli-
tikai is, rendszerint kimondatlanul is megfo-
galmaz bizonyos etikai elvarasokat a kove-
t6ivel vagy tagsagaval szemben. Csakhogy
ezek a kimondatlan elvarasok egy ilyen
mozgalom eseteben nem erintik a magan-
szferat, hanem megmaradnak az ideologiai
azonosulas megkovetelesenel, vagy bizo-
nyos nyilvanos viselkedesi formak betartasa-
nal. A nemzetiszoeializmus, ahogyan a - ta-
Ian mondhatjuk- - kifinomultabb vallasok, a
maganszferaval kapesolatban is elvarasokat
fogalmaz meg, es megrajzolja azokat a nor-
makat a maganszferat illet6en is, amelyek
kovetese nelkul valaki nem szamfthat a szo-
ban forgo "hit" kovet6jenek.
BIBLIA ES TORTENELEM
Most esupan egyetlen peldat emlftek en-
nek alatamasztasara, amelyre korabban mar
utaltam. Tekintettel arra, hogy a nemzetiszo-
eializmus f6 vezereszmeje a Harmadik Biro-
dalom volt, es ennek a szent eszmenek a ki-
teljesedeseert folytatott haborut mas nepek-
kel, a "tiszta" verb61 szarmazo gyermekek
szamanak novelese elemi erdeke volt. Ha a
nemet nepet naggya akarta tenni, akkor ah-
hoz letszambeli folenyre is szuksege volt,
masreszt szukseg volt minel tobb majdani
katonara a birodalom teruletenek novelese-
hez. A valodi hare ennek megfelel6en tehat
ket fronton folyt: a haborus hadszfntereken,
valamint ezzel parhuzamosan az arja halo-
szobakban. A nemzetiszoeializmus a sok
gyermek vallalasat alapvet6 nemzetiszocia-
lista erenynek allftotta be. Ennek meger6sf-
tese erdekeben a majusi anyak napja kulo-
nos jelent6segre tett szert. Kes6bb, a ha-
boru kezdete utan Hitler egy kitUntetest is
alapftott, megpedig a sokgyermekes anyak
beesuletkeresztjet (Ehrenkreuz fUr kinder-
reiehe Mutter),32 hogy ezzel is osztonozze a
minel tobb gyermek vallalasa iranti hajlan-
dosagot. Ez a pelda is jol mutatja, hogy az
NSDAP milyen fokig nyult bele az intim
szferaba, es valoban a vallasokra jellemz6
m6don preferalt bizonyos erenyeket, ame-
Iyekre az ember a hitbeli elkotelezettseg
okan "vakon" torekedett.
NYELV
Utols6 helyre kerult a szambavetelnel a
nyelv kerdese, ami nem jelenti azt, hogy va-
lamifele rangsor vegen szerepelne. A nyelv
eseteben sokkal inkabb egy olyan atfog6 ko-
zegr61 van sz6, amely az el6z6 hat pontot
mintegy atoleli, korulfogja. Hiszen amikor
egy mozgalom vallaskent akarva fellepni,
egy uj val6sag megteremtesen faradozik -
ahogyan ez meglatasunk szerint a nemet
nemzetiszocializmus eseteben is tortent -,
akkor ez mindig els6sorban a nyelv kozegen
2013/2. I SOLA SCRIPTURA I 23
BIBLIA ES TORTENELEM
keresztOl tortenik. Letrejon egy eszme, egy
gondolatkor, es ahogyan ez egyre terebelye-
sedik es egyre inkabb kinyujtja csapjait az
elet minden teruletere, annal inkabb bevet-
te valnak bizonyos szavak, sz6fordulatok,
gondolatok. Kikristcilyosodik a szent korebe
tartoz6 fogalmak kanonja, rogzulnek az ud-
vozlesek, az unnepek hitvallasi formulai
stb., ezaltal fokozatosan egy uj val6sag te-
remt6dik. Az. a kulonos a nyelv ilyen jellegu
hasznalatciban, amikor tudottan egy vallas
vagy mozgalom szolgalataba allftjak, hogy
egy id6 utcin kulonal16 eletet kezd elni, es
mar senkit sem nagyon erdekel, hogy a be-
vett fordulatok mogott huz6dik-e valami-
Iyen tartalom, vagy van-e ennek a nyelv al-
tai szult uj vilagnak valami koze a val6sag-
hoz. A nyelv ereje belathatatlan, es szamft6-
an elve vele, val6ban ellehet emi, hogy em-
berek milli6i igent mondjanak egy rendszer-
re, mikozben annak vajmi keyes koze van a
realitashoz. Az.ember resze akar lenne az uj
nyelv altai teremtett uj val6sagnak, es az uj
nyelv altai a rendszer el tudja emi, hogy az
ember ne tudja szembesfteni a nyelvet ha-
zugsagaival, s6t ne is akarja megtenni ezt.
A nemzetiszocializmus nyelve egyertel-
muen szakralis nyelvkent jelenik meg, es
szimb61umaiban atveszi a keresztenyseg-
ben hasznalt kepeket. Nyelvere ugyancsak
jellemz6 az ismetles, es az agitatfv fordula-
tok hasznalata. A korabban idezett ket vers
mel lett peldakent most csupan egy reszle-
tet idezunk fel a nemzetiszocializmusra jel-
lemz6 egyik, sajatos mufaju "koltemeny-
b61", amelyben egy beszel6 kerdez vagy
felhfvast fogalmaz meg, a k6rus pedig egy-
behangz6an felelget:
"BeszeI6: (... ) Egymindenkiert! Bajtcirsak! galomkent, hanem sajatos vallaskent jelle-
Ki hozta el nekunk a jelsz6t?
K6rus: Adolf Hitler, a Fuhrer!
Beszel6: (. ..) Egy mindenkiert! Bajtcirsak! kerdeskor mutatja fel vegul, amely ebb61 az
Ki hozott nekunk ujra becsuletet?
K6rus: Adolf Hitler, a Fuhrer!
24 I SOLA SCRIPTURA I 2013/2.
Beszel6: (. ..) Egyvalaki segftett nekunk,
csak akkor hiszunk, ha az egyetlen
beszel.
K6rus: Adolf Hitler, a Fuhrer!"33
Ennel a peldanal (es mufajnal jellemz6-
en) a beszel6 mintegy papkent jelenik meg,
a k6rus pedig a hfvek sokasagat jelenfti
meg, akik hitvallast tesznek a Fuhrer es fgy
a "Birodalom" mellett.
Figyelemre melt6, hogy ezt a politikai-
vallasi ideol6gia altai uralt nyelvet, amely el-
s6sorban kulonboz6 versekben, enekekben,
szfnmuvekben jelenik meg, mikozben ter-
meszetesen szuletnek konyvek, filmek stb.
is, hogyan fteli meg az irodalomtOrtenet.
Egyontetunek tunik ugyanis az allaspont,
hogy ezek legnagyobbreszt nem is tekinthe-
t6k irodalomnak a sz6 hagyomanyos ertel-
meben veve; az e nyelv kozegeben szuletett
alkotasok inkabb kulturtorteneti szempont-
b61erdekesek.34 A pervertal6dott nyelv ko-
zegeben nem szulethet szepirodalom.
KONKLUZIO
Hova vezettek vizsgal6dasaink? A nemet
nemzetiszocializmust het tema menten
igyekeztOnk - a teljesseg igenye nelkul -
g6rcs6 ala venni. Gondolatmenetunk ele-
jen a feltevesunk az volt, hogy ha a felso-
rolt het kriterium egy jelensegnel adott, ak-
kor vallasi jelensegr61 beszelhetOnk. Ugy
latom, hogy meg e vazlatos szemugyre ve-
telnek is sikerult bizonyftania a kutatast
el6zetesen motival6 sejtest, hogy a nemet
nemzetiszocializmus ideol6giajaban es tor-
teneti megval6sulasaban vallasi igenyekkel
lepett fel, ezert nem csupan politikai moz-
mezhet6.
A tanulmany tetjet azonban eppen az a
iment tett megallapftasb61 kovetkezik. Ha
elfogadjuk, hogy sikerult felmutatni, misze-
 BIBLIA ES TORTENELEM

rint a nemzetiszocializmus egyfajta vallas, ugy jelenfthette meg a zsid6 vaIIast, mint
megpedig a politikai jelzovel tarsftott vallas, amely elsodlegesen politikai celok altai mo-
akkor megkerulhetetlen a kerdes, hogy mi- tivalt, ti. az fgeret foldjenek megszerzese al-
ben mas ez a vallas, mint a tobbi. A tanul- taI. Nem is sz61vaaz iszlamr61: mi motival-
many frasa kozben ujra es ujra elokerult ez ta vajon Mohamedet? Megkulonbozteto je-
a kerdes, es nyugtalansaggal tolt el, hogy gye-e a nemzetiszocializmusnak mint val-
nem tudok hatarozott valaszt adni ra. Ha lasnak az eroszak? Az akar fajilag masnak
megnezem Rudolf Otto szent fogalmat, a tekintettek, akar nemi identitasuk, eltero
nemzetiszocializmus nem feszfti szet a gondolkodasuk stb. miatt megkulonbozte-
szent altala lefrt kereteit.35 Ha megnezem tettek uldozese es oldoklese? Nem hordoz-
Eliade szentrol adott lefrasait, a nemzeti- za-e a keresztenyseg a zsid6gyulolet, a bo-
szocializmus belefer.36 Ha megnezem szorkanyegetesek, a keresztes haboruk ter-
Schleiermacher vallasr61 adott lefrasat, a het? Mitol mas akkar ez a vallas, mint a
nemzetiszocializmusra is illik mindaz, amit tobbi? Hogyan tortenhet meg a leleplezese
frY Ketsegtelenne valik, hogy a nemzeti- a tobbihez kepest? Mire mutatnak ra egyal-
szocializmus ertelmezheto vallaskent. Meg- talan ezek a kerdesek?
is ijesztonek tunik, hogy
nem feszfti szet a vallasr61
sz616elmelkedesek kereteit!
Mert ugy gondolom, hogy AZ UNNEPEK ALTAL TUDTAK

ennek a vallasnak megis A LEGNYILVANVALOBBAN DEMONSTRALNI

masnak kell lennie, mint a EREJUKET ES HATALMUKAT,

hagyomanyos ertelemben S EZALTAL BEFOLYASOLNI AZ EM BEREK

vett vallasoknak. GON DOLKODASAT.

Miben all a sajatossaga?A

kitalalt, "csinalt" istenseg,
"csinalt" szent szovegek, "csinalt" tortene- A tanulmany vegen azonban sz61nom
lem stb. nem lehet erv egy vallastudomanyi kell a kiindul6pontkent megfogalmazott
vizsgal6das saran, es talan azon kfvul sem. kerdesrol is. Voegelin tezise, miszerint a
Hiszen aki valamely vallas elkotelezettje, az nemzetiszocializmus politikai vallas, ebben
a tobbi vallast 6hatatlanul "csinalt" vallas- a dolgozatban is igazol6dni latszott, meg ha
nak tekinti, azok szent szovegei szamara a politikai jelzovel, ugy tunik, nem is tudjuk
nem szentek, unnepeik szamara nem un- megadni a nemzetiszocializmus differentia
nepek stb., kulonben nem lenne elkotele- specifidjat. Voegelin, mint e tanulmany
zettje egyiknek sem. Abban all a sajatossa- bevezeteseben sz6 volt r6la, a nemzetiszo-
ga, hogy politikai? Ez leplezne Ie? Az, hogy cializmus ilyeten jellemzesebol azt a kovet-
egy politikai celra hordtak fel egy vallast, keztetest vonja Ie, hogy az ilyen, "gonosz-
mint az agyagszobrot a dr6tvazra, es val6ja- t61" motivalt vallast csakis a "vallasos j6 ero-
ban az egeszet, mint az agyagszobrot a vaz, vel" lehet legyozni.
a politikai cel tartja egyben es egyaltalan Voegelin kovetkeztetesevel csupan any-
mozgasban? De barmennyire is elkotele- nyiban tudnek egyeterteni, amennyiben a
zettje vagyok a zsid6-kereszteny hagyo- "j6 vallas" az egyeni embereletben alapo-
manynak, megiscsak latnom kell, hogy pel- z6dik meg, a szemelyes meggyozodes tisz-
daul legalabb a kortars nepek szemeben teletben tartasa mellett. A "gonosz" vallas
Abraham orokoseinek honfoglal6 haboruja "j6 vallassal" val6 legyozese azonban eb-

2013/2. I SOLA SCRIPTURA I 25

BIBLIA ES TORTENELEM

ben az esetben sem jelenthetne azt, leg-
alabbis szamomra, hogy ezen a vilagon, itt
es most, vagy akar az ideal is vegtelenben
megt6rtenik a "j6 vallas" uralomra jutasa,
amely immar eleve megakadalyozza bar-
mely "gonosz vallas" szarba sz6kkeneset.
Ugy latom, hogy ilyen vallas nines, es nem
is lehetseges. Mihelyt feltetelezunk egy
ilyen, e f61di keretek k6z6tt uralomra juttat-
hat6 "j6 val last", azonnal egyuttal "rossza"
is tesszuk azt. Mert fgy maga is politikai
es elnyom6, a lelkiismereti meggy6z6dest
es szabadsagot tiszteletben tartani nem tu-
d6 hatalmi vallasr61 lenne sz6. A "j6 vallas"
val6ban megoldast hozhat minden "gonosz
vallassal" szemben, de esakis az emberi
szfvben. Mert ott erlelheti es teremheti meg
gyum6lcseit, amelyekkel e f61di keretek k6-
z6tt megval6sulhat a szolgal6 elet. Jezus
Krisztus azt mondta, hogy az 6 orszaga nem
ebb61 a vilagb61 val6 orszag Un 18,36), es
rettenetes keresztje minden k6vet6je sza-
mara nyilvanval6va teszi, hogy az 6 dies6-
seges orszaga nem ebben a f61di eletben
megval6sul6 politikai hatalom, hanem olyan,
az emberi szfvben most is el6 lelki hatalom,
amely majd esak az ujjateremtett F61d6n
jut teljes gy6zelernre.

HIVATKOZOTT IRODALMAK JEGYZEKE 5 Vondung a konyveben mas megkozelitessel el,

mint amivel ebben a dolgozatban pr6balkozunk.
Neue deutsche Literatur-
Brenner, Peter J. (2004): 6 Ez a megfogalmazas nem jelenti azt, hogy feltet-
geschichte. Vom »Ackermann« zu Ciinter Crass. lenul a vagy hozna letre a vallast, ugyanugy fel-
Max Niemeyer, Tubingen. tehetjuk azt, hogy az ember eredend6en kap-
Eliade, Mircea (1996): A szent es a profan. A vallasi csolatban alit az istenivel, es kes6bb ennek az
lenyegr61. Eur6pa, Budapest. eredeti kozvetlensegnek a hianya jelenik meg az
Cy6rffy Mikl6s (1995): A nemet irodalom rovid Wr- orokkeval6sag utani vagyban.
tenete. Corvina, Budapest. 7 Az 1918 es 1924 kozotti evekr61 igy ir Stefan
Mann, Klaus (1987): Fordul6pont. Tud6sftas egy e/et- Zweig, aki erzekeny szemtanuja volt Ausztria es
r61. Eur6pa, Budapest. Nemetorszag ket vilageges kozotti tortenelme-
Otto, Rudolf (1997): A szent. Az isteni eszmejeben nek, szellemi eletenek: "Micsoda vad, anarch is-
rej/6 irracionalis es viszonya a racionalishoz. Osi- ta, val6szerutlen kor volt az! Ahogy a penz erte-
ris, Budapest. ke eltunt, ugy kovetkezett el Nemetorszagban es
Schleiermacher, Friedrich D. E. (2000): A vallasr61. Ausztriaban valamennyi ertek napfogyatkozasa.
Beszedek a vallast megvet6 muvelt kOzonseghez. A lelkes eksztazis es a legsivarabb szelhamos-
Osiris, Budapest. sagok eveit eltuk, tLirelmetlenseg es fanatizmus
Voegelin, Eric (2011): "A politikai vallasok." Sza- sosem latott kavargasat. Aranykoranak orvendhe-
zadveg, 59. szam, 2011/1., 27-67. tett akkor minden, ami extravagans volt es ellen-
Vondung, Klaus (1971): Magie und Manipulation. 6rizhetetlen: a teoz6fia, az okkultizmus, a spiri-
Ideologischer Kult und Politische Religion des tizmus, a szomnambulizmus, az antropoz6fia, a
Nationalsozialismus. Vandenhoeck & Ruprecht, tenyerj6slas, a grafol6gia, az indiai j6gik tanrend-
Cottingen. szerei, a paracelsusi miszticizmus. Az emberek
Zweig, Stefan (1981): A tegnap vilaga. Egy eur6pai faltak mindent, ami vegletesebb izgalmakat igert
emlekezesei. Eur6pa, Budapest. az addigiaknal; h6ditott a kabit6szerek minden
fajtaja, a morfium, a heroin, a kokain, a szinpa-
don verfert6zes es apagyilkossag, a politikaban
JEGYZETEK kommunizmus es fasizmus szels6seges ellentete
volt a leghalasabb tema; elvetend6 volt viszont a
1 Voegelin 2011. normak minden megjelenesi formaja, barmifele
2 Voegelin 2011, 28. mertek es merseklet." (Zweig 1981, 275.)
3 Voegelin 2011, 28. 8 Janos evangeliumanak hiradasa alapjan is lathat-
4 Vondung 1971. juk, hogy ez a kett6s vagy korantsem uj keletu az

26 I SOLA SCRIPTURA I 2013/2.

 BIBLIA ES TORTENELEM

ember reszer61. A tObbseg, meg sajar tanitvanyai 14 Vondung 1971, 35.

is, ugy tekintettek jezusra, mint aki ehseg, beteg- 15 "Heil Heimat/and! Ou sto/zes Land!
seg es elnyomas nelkuli Izraelt hiv eletre, es mint Wir sind dir treu und gut!
aki ennek a dics6seges orszagnak Istent61 kuldott Aus deiner Erde tropft und gliiht
kiralya lesz. Ez az itt es most elkezd6d6 dics6se- das a/te deutsche Blut.
ges orszag orokke fennmarad. jezus azonban hata- Oas lockt und lacht und singt und springt
rozottan visszautasitja a dics6seges Messias-kiraly in allen Herzen g/eich:
kepet, s egyertelmuve teszi, hogy Isten orszaga e Fur Adolf Hitler kampfen wir,
fOldi keretek kozott nem politikai hatalomkent, fUr Adolf Hitler sterben wir,
hanem az egyeni embereletet a bunt61 val6 sza- fUr's heilige, heilige deutsche Reich."
badulas altai ujjateremt6 hatalomkent val6sul (Idezi Vondung 1971, 31.)
meg. Temank szempontjab61 erdemes lenne sor- 16 "Fuhrer!
ra venni az evangelium leirasait az emberi reak- Fuhre uns.
ci6kr61, amelyeket jezus visszautasitasa valt ki, In deinen Handen
amikor az altaluk elkepzelt m6don kirallya akar- Iiegt das Schicksal von Millionen,
jak Ot tenni Un 6. fejezet). Ezzel maris el6resza- die in deinem Herzen wohnen,
ladtunk a tanulmany zar6 gondolatsorai fele. denen du ein Glaube bist. -
9 Vondung 1971, 166. Gatt hat dir die Kraft gegeben,
10 A tanulmanyban szerepl6 minden forditas, ahol einzig deinem Volk zu leben,
nem tOntettuk fel a fordit6 nevet, a dolgozat das fUr dich der Pulsschlag ist!
ir6jat61 val6. A versek, dalok, imak forditasa Fuhrer!
nem mufordit6i igenyesseggel tOrtent, csupan a Wir erheben uns
tartalom kifejez6 visszaadasa volt a eel. Ezert in dieser Stunde zu dir.
labjegyzetben mindig megtalalhat6 az eredeti Fuhrer, wir gruaen dich:
szoveg is. "Wer sich zum Kampf bekennt, / und Sieg Heil! Sieg Hei/! Sieg Heil!"
in sich wahrt die Glut, / ob ihn der Tod verbren- (Leopold von Schenkendorf, idezi Vondung 1971,
nt, / lebt fort im Blut." (Bohmes, Kantate zum 9. 117.)
November. Idezi Vondung 1971, 166.) 17 Vondung 1971, 161.
11 Lasd ehhez a vandorl6 nep larhat6 istenseg utani 18 L. Vondung 1971, 83. skk.
olthatatlan vagyar, mikozben M6zes a vartnal 19 A Hj neve mar onmagaban is jelzi Hitler nepve-
hosszabb ideig id6zik a hegyen. Szamukra M6zes zemel tobbet kivan6 staruszar a nemet nemze-
szemelye altai Isten maga volt jelen, erzekelhet6 tiszocializmuson belul. (Bar erdemes lenne ko-
m6don. M6zes tavozasaval Isten erzekelhet6 je- zelebbr61 is szemugyre venni, hogy mi a ku-
lenletenek hianyaban szenvedtek, ezert "kellett" lonbseg egy nepvezer es egy vallasi vezet6 ko-
aranyborjut onteniuk (2M6z 32. fejezet). zott.)
12 Ambar nem mindenkit tudott magaval ragadni. 20 Vondung 1971, 83.
Klaus Mann peldaul, aki 1932-ben egy alkalom- 21 Va. Vondung 1971, 36.
mal Hitler es tarsasaga kozvetlen kozeleben ka- 22 Vondung 1971, 70. skk.
vezott Munchenben, a Carlton ban, igy ir: "Se- 23 va. Vondung 1971,74.
hogyan sem fert a fejembe, hogy a nemetek Hit- 24 Vondung 1971, 82. ,,(... ) in dieser Feierstunde,
lert komolyan nagy embemek, s6t messiasnak wo ein unendlicher Dom sich uber uns wolbt,
tarthatjak. Ez es a nagysag? Hiszen csak ra kell der in die Unendlichkeit geht."
nezni! (. .. ) Az ilyen alak egyszeruen nem juthat 25 "Ein urdeutsches Fest der Freude und des wie-
hatalomra! Egesz biztos lettem a dolgomban, dererweckten Lebens in der Natur." In OnG
ahogy az ajt6 fele siettem. Egy nagy nulla vagy, (Die neue Cemeinschaft. Das Parteiarchiv fur
Schicklgruber. (... ) Az a nemzet, amely mindig nationalsozialistische Feier- und Freizeitgestal-
oly buszke volt kolt6ire es gondolkod6ira, egy tung), 1944. 91. (Idezi Vondung 1971, 80.)
poloskar fogadott el a »sors emberenek«. Hogy 26 Vondung 1971, 86.
juthatott idaig? En nem ertettem ezeket a neme- 27 Vondung 1971, 79.
teket." (Mann 1987, 299. skk.) 28 Bund Deutscher Madel in der Hitlerjugend.
13 Vondung 1971, 35. 29 Vondung 1971, 77.

2013/2. I SOLA SCRIPTURA I 27

BIBLIA ES TORTENELEM KONYVAJANLO

30 A leirast lasd Vondung 1971, 77. Chor: Adolf Hitler, der Fuhrer!"
31 Tisztan emlekszem ra, hogy gyermekfejjel meny- (Herybert Menzel: Tag der nationalen Arbeit.
nyire magat61 Met6d6 volt a kisdobossa, majd ut- Idezi Vondung 1971, 142.)
tor6ve valas, nem hiv6 szul6k gyermekekent, aho- 34 "A hivatalos naci partirodalom nem az irodalom-
gyan arra is, hogyan gondolkodtunk azokr61, akik tortenet (. .. ) korebe tartozik. Muvei nem eszteti-
valamiert nem lehettek uttor6k. Elborzadva gon- kai, hanem politikai celokat szolgaltak." (Gy6rffy
doltam arra, hogy veluk biztos valami komoly baj 1995, 74.) "Az irodalom napi politikanak megfe-
lehet, es rettent6en sajnaltam 6ket, hogy nem le- lel6 funkcionalizalasa a modernseg egy vivmanya-
hetnek 6k is "nagy uttor6k". Buszke voltam a pi- nak pervertalt kiforgatasa." (Brunner 2004, 253.)
ros nyakkend6mre, az ovemre, mindenre, ami 35 A numin6zus irracionalitasat es az ember vele
ezzel jart, es orom volt a tobbi uttor6vel egy csa- val6 talalkozasat minden tovabbi nelkul lehet
patba tartozni, er6snek es elismertnek, megdi- alkalmazni a nemet nemzetiszocializmusra is.
csertnek lenni. Nehezen tudtam mit kezdeni (Otto 1997, leginkabb 11. skki 168. skk.)
azokkal, akik nem valtak reszeseve ennek a kozos- 36 Mindaz, am it Eliade a vallasr61 ir, a szent helyr61,
segnek. Nem veletlen, hogy az iskola a legf6bb, a szent id6r61, az unnepr61 stb., mind-mind al-
leghatekonyabb es egyben legkonnyebb haretere kalmazhat6 a nemzetiszocializmusra. Amikor ar-
minden uj, kozpontilag iranyitott vilagnezetnek. r61 ir, hogy a vallasos ember a szent kozelebe va-
32 Vondung 1971, 80. gy6dik, hogy igy reszesulhessen erejeb61, val6sa-
33 "Sprecher: (. . .) finer fUr aile! Kameraden! Wer gab61, es egesz mas a vilagerzekelese, mint a
hat uns die Losung gebracht? nem vallasos embere stb., akkor a nemzetiszo-
Chor: Adolf Hitler, der Fuhrer! cializmus is lehetne az elemzesek kizar61agos tar-
Sprecher: (. ..) finer fur aile! Kameraden! Wer gya. (Eliade 1996, kulonosen 8. skk.i 191. skk.)
brachte uns wieder fhr? 37 Ha a vallas lenyeget "a szemleletben es az er-
Chor: Adolf Hitler, der Fuhrer! zesben" hatarozzuk meg, a nemzetiszocializmus
Sprecher: (. . .) finer half uns, wir glauben nur, nem fesziti szet a vallas kateg6riajat (Schleier-
wenn der fine spricht. macher 2000, 31).

Horvath Orsolya

A LELEPLEZO ICE
Hermeneutikai helyzetek
az Ujsz6vetsegben

"Mit jelent a nem-megertes janos evangeliumaban?i bun-e a

nemertes?i miert kell kockazatvallalas az ige megertesehez?;
miert akadalya az identitasfeltes az igaz megertesnek?; mikep-
pen leplezi Ie jezus az 6t faggat6kat?; mikeppen leplez Ie jezus
bennunket, mai 0Ivas6kat?" - igy hangzanak a fUzetben szerep-
16 tanulmanyok kiindul6 kerdesfelvetesei. Mert az emberek,
legyenek hiv6k vagy nem hfv6k, sokszor onbecsapassal, s6t on-
csalassal leplezik magukat az el6 Igevel val6 talalkozaskor.
MEGRENDELHETO: A tanulmanyokra a tiszta es nyugodt gondolkodas, a preciz,
Banne Imreh IIdik6 az onbecsapasokra is ravilagft6 eleslatas, ugyanakkor az 01-
·06-20/569-7510 vas6 irant tanusitott szeretet jellemz6. A kotetet orommel
• spalding@spalding.hu es j6 szfvvel ajanlom az Olvas6k figyelmebe!
Fabiny Tibor
sorozatszerkeszt6

28 I SOLA SCRIPTURA I 2013/2.