Transzform� ci� s g�rbe �lland� S p e c i a l i z �c i � �s k � l k e r e s k e d e l e m Egyenlő mértékű, arányos

alternat�
v k�lts� gek eset�n n � v e k v � a l t e r n a t �v k � l t s �g e k e s e t �n áremelkedés az
Y I . o r s z �g iparcikkeknél
Y és az élelmiszereknél
Bérszínvonal
w
PÉ2XMPLÉ
=1
0
M R T y ,x
PI PÉ 10-%-
%-10- kal emel-
E kal
emelke kedik
A dik
w2
M R T
C
y ,x =1/4 10%-os
béremel-
PÉ1XMPLÉ

A' kedés
w1 PI2XMPLI

X X PI1XMPLI

Iparcikk Élelmiszer-terme-
Az orsz�g autarch termel� si �s fogyaszt� si termelésben lésben alkalmazott
pontja A. A k�lkereskedelem r�� v n A' a alkalmazott munkaerő
munkaerő
termel� si �s E a fogyaszt�si pontja.
Az iparcikkek és az élelmiszer munkaerő-keresleti görbéje
1. �bra egyaránt felfelé mozdul el P
I-nek PI1-ről PI2-re és PÉ-nek
PÉ1-ről PÉ2-re való emelkedése arányában. A bérszínvonal
Transzform� ci�s g� rbe ugyanebben a mértékben emelkedik, w1-ről w2-re, de a két
n�vekv�alternat�v k�lts�gek szektor közötti munkaerő-allokáció nem változik.
eset�n 5. �bra
S p e c i a l i z �c i � �s k � l k e r e s k e d e l e m Egy iparcikk áremelkedés
Y
n � v e k v � a l t e r n a t �v k � l t s �g e k e s e t �n Bérszint
I I . o r s z �g W
Y
M R T
C
y , x =4
B' A munka-
P É1 XMP LÉ
erő keres-
let elto-
lódása
felfelé
E'

B M R T
0
=1
X y , x
P I2XMP LI

P I1XMP LI
X
Iparcikktermelésben Élelmiszertermelés-
A m� sodik orsz� g autarch termel� si �s alkalmazott ben alkalmazott
2. �bra fogyaszt� si pontja B. A komparat� v munkaerő munkaerő
S p e c i a l i z � c i � �s k � l k e r e s k e d e l e m el�
termel�
ny� k kihaszn� l��
s val viszont
si pontja B', fogyaszt� si pontja Az élelmiszer termelésből
az iparcikktermelésbe átcsoporto-
�l l a n d � a l t e r n a t �v k � l t s �g e k e s e t �n E' lesz.
sított munkaerő mennyisége
I . o r s z �g Az iparcikktermelés munkaerő-keresleti görbéje P M

Y 6. �bra
emelkedésének arányában növekszik, de a bérszint
ennél csekélyebb mértékben nő. Az iparcikk kibocsátás
nő, az élelmiszer-termelés csökken.
A munkaerő allokációja

Az iparcikkek relatív árának

0
Munkaerő határ-
termékének piaci
MP LÉ XP É
(a munkaerő
Munkaerő határ-
termékének piaci
megváltozására adott kínálati
C
M R T y ,x =1 éréke (bérszint) keresleti görbéje
az élelmiszer
éréke (bérszint) válasz
M RT y ,x = 0 ,5 termelésben)
Élelmiszer

E kibocsátás

Meredekség= - (P I /P É ) 1
w w
A MP LI XP I E
a munka- Q É1
y term�k erő keresleti
importja görbéje az iparcikk-
termelésben)
Q É2 E'

G A' X Meredekség= - (P I /P É ) 2

x term�k Iparcikk Élelmiszer-

termelésben fog- termelésben
exportja lalkoztatott alkalmazott
munkaerő munkaerő
Az orsz�gnak X el��� ll t��
s ban van
Teljes munkaerő-kínálat (L)
komparat� v el�nye. A munkaerő allokációja úgy történik, hogy határterméké- Q I1 Q I2
Iparcikk
Az orsz�g eredeti termel � si pontja: A nek piaci értéke (PXMP L ) egyenlő a iparcikk terme-
lésben és az élelmiszer-termelésben. kibocsátás

A k�lkereskedelem sor� n X term�kre A gazdaság mindig a termelési lehetőségek

Egyensúly esetén a bérszint megegyezik a munkaerő
hatátermékével.
határvonalának azon a pontján termel, ahol a TLH
szakosodik az orsz�g, �s � gy a fogyaszt�s meredeksége az iparcikkek relatív árának -1-szeresével

pontja E lesz. A termelés a specifikus egyenlő. Így P I /P É emelkedése nyomán a termelés

jobbra lefelé mozdul el a termelési lehetőségek
tényezők modelljébe határvonalán a nagyobb iparcikk- és a kisebb
3. �bra élelmiszertermelésnek megfelelően.
n
S p e c i a l i z �c i � � s k � l k e r e s k e d e l e m A relatív árak kialakulása
Élelmiszer
�l l a n d � a l t e r n a t �v k � l t s �g e k e s e t �n termelés
Y I I . o r s z �g Meredekség= - I/PÉ)
(P
Iparcikkek relatív
ára (P I/P É )
RS
B'
y term �k exportja

E
QÉ

E' P I/P É
H x term�k QI Iparcikktermelé
importja B A gazdaság a termelési lehetőségek
s RD

azon a pontján termelé, ahol ennek a

határvonalának
M R T
0
y ,x =1 meredeksége
határvonalnakmegegyezik
a az iparcikkek relatív
Q I/Q É Iparcikkek
relatív kibocsátási
árának - 1- mennyisége
E=-P I/PÉ =-MP
szeresével. LÉ /MPLI A specifikus tényezők modelljében az iparcikkek magasabb
E=-(PI/PÉ) relatív ára az iparcikk-kibocsátás bővüléséhez vezet az
(PI/PÉ) élelmiszer-kibocsátáshoz képest. Így az RS relatív kínálati
X görbe emelkedő. Az egyensúlynak megfelelő relatív árakat
és kibocsátási mennyiségeket az RS és az RD relatív keresleti
E=-(PI/PÉ) görbe metszéspontja határozza meg.

=2
C
M R T y ,x

Az orsz�gnak Y el���
ll t ��
s ban van komparat� v el�nye.
Az orsz�g eredeti termel� si pontja: B
A k�lkereskedelem sor� n Y term� kre
szakosodik az orsz� g, �s�
gy a fogyaszt� s
pontja E lesz.

4. �bra
 TLH változása a tőkeállomány növeke- A külkereskedelem bővíti a A ruházati cikkek relatív
dése esetén gazdaság fogyasztási lehetőségeit
Élelmiszer
áremelkedésének hatásai
fogyasztás D É
Élelmiszer
Élelmiszer termelési kibocsátás
termelési lehetősége Q É
Iparcikk
függvény élelmiszer termelés
határgörbéje termelés
Q É =Q É (A,L É ) 2 QI D2
Költségvetési korlát
(meredeksége= - P I /P É )

1 D1
Q É

élelemiszer
terme-
lés munkaerő- Q I 01 Q1
Iparcikk
felhasználása fogyasztás D I
Iparcikk
kibocsátás VV 1 (P É /P I) 1
Q I 02 Q2
a gazdaság
munkaerő allo- A külkereskedelem előtti helyzetben a gazdaság termelése
és fogyasztása a termelési lehetőségek határvonalának
kációja
2-es pontján volt. A külkereskedelem kialakulása után a
VV 2 (P É /P I ) 2
Q I =Q I (K,L I ) gazdaság fogyasztása a költségvetési korlát bármelyik
iparcikk termelés Iparcikk pontjára eshet. A költségvetési korlát besatírozott területre eső
munkaerő- termelés része azokból a reálisan elképzelhető külkereskedelem utáni Élelmiszer
felhasználása termelési fogyasztási kombinációkból áll, amelyekben mindkét termék termelés
függvénye fogyasztása nagyobb a külkereskedelem alőtti 2-es QÉ
ponthoz képest.
Az árarány változása után a gazdaság több iparcikket kaphat
TLH változása a tőkállomány ugyanazon mennyiségű élelmiszerért.
VV 1 esetén D 1 0 1 import, 0 1 Q 1 export
változása esetén VV 2 esetén D 2 0 2 import, 0 2 Q 2 export

É A élelmiszerek relatív
árnövekedésének
hatása a relatív kínálatra A ruházati cikkek relatív
Iparcikk áremelkedésének hatásai
A termelés
A' QI
Iparcikk
termelés
Q1 QI D2
I D0
VV 1(P É/P I)1
D1

Q2
Q1

VV1(PÉ/PI)1
VV 2(P É /P I)2 Q2

A tőkeállomány megváltoztatása VV2(PÉ/PI)2

Bérszint, w Élelmiszerek
termelése
Tőkeállomány QÉ Élelmiszerek
növekedének P I1 XMP LI Az izoértékvonalak meredekebbé válnak, ha az élelmiszerek
T.H.
termelése
hatása relatív ára (P É /P I ) 1 -ről (P É /P I )2 -re emelkedik (ezt
J.H.
QÉ
az ábra forgásiránya szerint a VV 1 -ről VV 2 -re való eltolódás H:H:
mutatja). A gazdaság végeredményben több élelmiszert
és kevesebb iparcikket termel, és az egyensúlyi
kibocsátás Q 1 -ről Q 2 -be tolódik. D2-D0: Helyettesítési hatás
D0-D1: Jövedelmi hatás
D2-D1: Teljes árhatás

w A termelés, a fogyasztás és a
P É XMP LÉ2
w külkereskedelem az alapmodellben
P É XMP LÉ1 Iparcikk
termelés Közömbösségi görbék A kibillent növekedés
QI
Iparcikk Élelmiszerter-
iparban alkal- melésben D
mazott alkalmazott
munkaerő munkaerő Iparcikk Iparcikk
Élelmiszerterme- Iparcikk termelés termelés
lésből az iparcikk import
iparba áramló QI QI
munkaerő Q
A tőkeállomány bővítése az iparcikktermelés tetszőleges
foglalkoztatottsági szintje mellett növeli a munkaerő határ-
termékét. Ez megnöveli a munkaerő keresletét a iparcikk-
iparban, ami felfelé nyomja az általános bérszintet. Mivel a Izoérték
munkaerő eláramlik az élelmiszer-termelésből, az iparcikkek
kibocsátása nő, az élelmiszereké pedig csökken. vonal

Külkereskedelem és relatív árak

Élelmiszerek Élelmiszerek
Iparcikkek relatív ára termelése
P I /P É termelése
QÉ QÉ
RS II Élelmiszer Élelmiszer-
export termelés b) Iparcikkek felé
a) Élelmiszerek felé
QÉ kibillent növekedés kibillent növekedés
RS world

(P I /P É )II A gazdaság abban a Q pontban termel, ahol termelési

lehetőségek határvonala értinti a lehető legmagasabban fekvő
izoértékvonalat. A gazdaság fogyasztását a D pont ábrázolja,
RS I ahol ugyanaz az izoértékvonal a lehető legmagasabban fekvő
közömbösségi görbe érintője. A gazdaság több élelmiszert Kibillent növekedésről beszélünk, ha a növekedés folytán
(P I /P É )world termel, mint amennyit elfogyaszt, és így élelmiszert
a termelési lehetőségek határvonala jobban mozdul el az
exportál: ennek megfelelően több iparcikket fogyaszt,
mint amennyit megtermel, így pedig iparcikket importál. egyik, mint a másik termék felé.
(P I /P É )I
RD world
A ruházati cikkek relatív Növekedés és relatív
Iparcikkek relatív áremelkedésének hatásai kínálat
mennyisége Q I /Q É Élelmiszere
krelatív ára RS1 a)
Feltettük, hogy I. országban nagyobb az egy munkásra jutó PÉ/PI felé kibillent
tőkeérték, mint II országban, ott viszont több föld jut a
Élelmiszerek
növekedés
munkaerő egységére, mint Japánban. Ennek
eredményeként I. országban relatív kínálati görbéje az
Iparcikk RS2
II. országtól jobbra helyezkedik el. Ha a két ország termelés
kereskedik egymással, akkor a világ relatív kínálati görbéje, QI 1
RS world a két ország görbéje között helyezkedik el. Az D2
iparcikkek relatív világkereskedelmi ára - amelyet az 2
RS world és a RD world görbe metszéspontja határoz meg - (PÉ/PI)1
azok között a P I/P É értékek között lesz, amelyek akkor D1 RD
alakultak volna ki a két országban, ha nem kereskednek (PÉ/PI)2
egymással.
Élelmiszerek
relatív mennyisége
QÉ(I)+QÉ(II)
Q1 QI(I)+QI(II)
Élelmiszere b) Iparcikkek
rkelatív ára RS2 kibillent
felé
VV1(PÉ /PI)1 PÉ/PI
növekedés
Q 2
RS1
Az élelmiszerek felé
VV2(PÉ /PI)2 2 kibillent növekedés RS
görbét jobbra tolja el
1 (a), míg az iparcikkek
(PÉ/PI)2 felé kibillent növekedés-
Élelmiszerek (PÉ/PI)1 RD nél a görbe balra
termelése tolódik el (b).
Élelmiszerek
QÉ relatív mennyisége
Az izoértékvonalak meredeksége az élelmiszerek É /PI P
QÉ(I)+QÉ(II)
relatív árának -1-szerese, így tehát a relatív árak növekedése QI(I)+QI(II)
miatt az összes izoértékvonal meredekebb lesz. Különösen
fontos, hogy a maximális érték vonala1VV -ből VV2-be gördül
át. A termelés Q
1 -ből Q2 -be tolódik el; a fogyasztás pedig

D1-ből D2-be.
 Egy jövedelemtranszfer A vám terheinek egyenlő A vámok okozta jóléti hatások
cserearány hatásai elosztása
Élelmiszerek
a nagy ország esetében
relatív
ára RS
I II
P P P
SX P
P2 D S
F* P2 E F D S
P4 E* P4
P3 A B A* B'
T P3
1 P5 B* P5 A'
(PÉ/PI)1 P1 C D C* D* P1 S D
DI
(PÉ/PI)2 2
Q Q Q
a) b) c) SM
RD1 P1 DM
RD2
Élelmiszerek
relatív mennyisége Az ábra a) része az exportőr ország, míg c) része az A B
importőr ország belső piacát P3
QÉ(I)+QÉ(II) d1 d2
QI(I)+QI(II) A középső ábra ábrázolja.
a nemzetközi piacon érvényesülő Pw F G T
és importkeresleti görbéket
exportkínálati P2
tartalmazza. C D

Ha a fogadó II. országnak kisebb a kiadási határhajlandósága

élelmiszerből, mint a küldő I. országnak, akkor az I.
országbóla II. országba áramló jövedelemtranszfer az
RD görbét RD1-ből RD2-be (balra) tolja el. X 1 X 1' X 2' X 2 x

A vám terheinek egyenlőtlen

A vámok hatásai a cserearányokra elosztása

Vámok és kvóták hatásai az

Élelmiszerek RS 2 I II
alapmodellben
relatív P P P
ára RS 1
S P
P2 D SX P 2
E F
S
P4 E* P4
A* B'
P3 AB T P3 A'
P5 C*
P1 C D B* P5 D
(P É /P I) 2
2
DM P1 S
Q Q Q
P1
1 a) b) c)
(P É /P I) 1
P3
T
RD 2 r d1 t d2
RD 1 Az ábra a) része az exportőr ország, míg c) része az importőr Pw
ország belső piacát ábrázolja.
Élelmiszerek Q D
A középső ábra a nemzetközi piacon érvényesülő exportkínálati
relatív mennyisége és importkeresleti görbéket tartalmazza.
QÉ(I) +QÉ(II)
QI(I) +QI(II) X1 X1' X2' X2

A II. ország által kivetett importvám csökkenti az élelmiszerek

relatív kínálatát és növeli a relatív keresletét, ezek hatására
az élelmiszerek relatív ára nő, vagyis az II. ország cserearánya
javul

A vám belső hatásai

P
c
Az exporttámogatások hatásai a Pr S Vámok és kvóták hatásai növekvő
cserearányokra belföldi kereslet esetén

Élelmiszerek RS1 P1 P
relatív
ára RS2 D D' S
P3
r d1 t d2 T
Pw a
P4 F H
(PÉ/PI)1
1 D
P3 E G

(PÉ /PI)2
2 X1 X1' X2' X2 X T
Pw A B C

RD1
RD2 Q
Élelmiszerek
relatív mennyisége X1 X1' X2' X2 X3
QÉ(I)+QÉ(II)
QI(I)+QI(II)

Az exporttámogatások hatása fordított a vámok hatásához képest.

A II. ország cserearányai romlanak, ahogy a relatív ár
(PÉ/PI)1-ről (PÉ/P I)2-re csökken