Vous êtes sur la page 1sur 24

MIERT ALLiTO :UK QSSZE EZT A FOZETET

Nagyon sok sze eslk o droqokrol c vilagban - az utcdn, az iskoldbcn, az



Interneten es a teveben. Van, ami igaz belc5le, es van, ami nem.

SoK'dolog, amit a droqokrol hallasz, olyan emberektc51 szdrrnozlk,

akik drogot arulnak. A jo utra tert drogdllerek bevnllottdk, hogy bdrmit mondtak volna mesokno megvegyek tc5l~k a drc)g~'k~t.~~,~~

Ne hagyd magad atverni. Ismerned kell a tenyeket, hogy ne valj fuggc5ve, es segits a bcrdtoldnck tdvol maradni tc5luk. Ezert keszitettuk ezt a ftlzetet -neked.

A velemenyed fontos a szdmunkrc, es szeretnenk felc5led hallani. Latogass meg bennanket az Interneten a drugfreeworld.org honlapon, es kUldj nekunk e-mailt az info@drugfreeworld.org cimre.

A kokain az egyik leqveszelyesebb ismert es vagyoni reteqet, meg nyolceves iskolds

~ drog. Bebizonyosodott, hogy ha egyszer gyerekeket is.

valaki elkezdi szedni, akkor testileg es

lelkileg majdnem lehetetlen megszabadulni A kokoinfoqyosztds legzesi eleqtelenseqbdl,

a szorttosobol. Fizikailag ingerli azokat agyverzesbol, agyi erelzar6dasb61 vagy

az agyban toldlhoto kulcsfontossdqu szfvinfarktusb61 erede holdlhoz vezethet.

receptorokat (a testbeli vdltozdsokot erzekelo A kokainfOggo onyok gyermekei maguk

idegvegzodeseket), amelyek oztdn euforidt is drogfOggokent jonnek a vildqrn, Sokan

vdltonok ki, mellyel szemben a hoszndlok kozuluk szuletesi rendellenesseqektol es

hamar tolercncidt fejlesztenek ki _ ezert csak szdrnos egyeb problernotol szenvednek.

a nagyobb d6zisok es a gyakoribb hoszndlot A vele jar6 veszelyek ellenere a

erheti el ugyanazt a hotost. kokolnhoszndlot tovdbb novekszik=-

Ma a kokain az egesz vilagra klterjedd, volosztrulleq ozert, mert a hcsznoloi mar a

multlrnillidrdos Ozleti vdllolkozds, I-n(1\tn"7i"n. fOggoseg fele vezetd sotet uton elso

felolelik az osszes korosztdlyt, tO~[lgII1<6~!ft~~i~_ lepesek utdn is

".; a szobcduldst,

A kokain tobb tucat ma haszn61t szleng neve k6z01 a leggyakoribbak:

• coke = koki
• szniff =koko
• koksz • por
·csfk ·k6la
• Odft6 ·h6
• Charlie • coca-cola
• feher h61gy ·feher h6 A kokain a vilag rndsodik leggyakrabban 1-\ arusftott illeqdlls drogja. A legujabb stctlsztlkdk szerint nemzetk6zileg egyre tobb kokaint foglalnak Ie, es ez mara elerte a 756 ton nat, ornlbdl a legt6bbet Del-Amerikdbnn, ezt kovetoen pedig Eszak-Amerikaban koboztakel.

A Kabft6szer es Kabft6szer-fOggoseg Eur6pai Megfigyelo K6zpontja (European Monitoring Centre on Drugs and Drug Addiction) szerint a kokain a mdsodik leggyakrabban hoszndlt

illeqdlis drog Europdbcn is. A fiatalok kozott (15-34 evesek) k6rOlbelOl7,5 mil1i6an probdltdk mar ki a kokaint leqoldbb egyszer az eletOkben, 3,5 milli6an az elrmilt evben, es 1,5 milli6an az elrruilt h6napban.

Az EgyesOlt Allamokban a 2006-os Nemzeti Droqhoszndlnti es EgeszsegOgyi Felmeres arr61 tett jelentest, hogy 35,3

milli612 eves es annal iddsebb amerikai fogyasztott mar

kokaint. A 18-25 eves fiatalok kozott az elrnult evben a hosznolot aranya 6,9% volt, a kozepiskoloi tanul6k kozott pedig a 12. osztdlybc jdrok 8,5%-a elt mar kokainnal fiatal elete sordn, ahogy arr61 a Nemzeti Kabft6szer-visszaelesi lntezet 2006-os jovokutatasi tonulrndnyo beszdrnol,

Mcqyororszdqon korulbelul a 17-18 evesek4%-a probolto mar ki legalabb egyszer a kokaint.

Az USA-ban a kokain tovdbbro is a leggyakrabban emlftett iIIegalis drog, amit a korhozl ornbuloncidk a Drug Abuse Warning Networknek (kb. a drogokkal val6 vissznelesre figyelmezteto hclozot) jelentenek. 2005-ben 448 481 olyan, az ugyeletekre erkezd esetetjelentettek, amelynek koze volt kokainhoz.

Mivel a kokain felboritja az agyban vegbemenc5 vegyi folyamatokat, a szemelynek egyre tobb drogra van szOksege belc5le ahhoz is, hogy csupdn "atlagosan" erezze magat. Azok, akik kokainfOggc5ve valnak, elveszitik az erdeklc5desOket az elet egyeb terOletei irdnt (ahogy ez a legtobb droggal kapcsolatban is igy van).

A koknlnelvonds olyan komoly depresszi6t okoz, hogy a szemely hajland6 szinte bdrrnit megtenni, hogy megkapja a drogot - meg gyilkolni is kepes.

Amennyiben azonban nem jut kokainhoz, a depresszi6 annyira elmelyOlhet, hogy ongyilkossagba hajszolja az llletdt,

• U e nyulj kokainhoz! • 'If Ket evet toltottern

"bortonben e miatt a drog miatt. AML~O~ 4Z.T4r-J ~L~f;~Or.. Tf;M, 4Z. ~r..f;T Or.. y 4r-J ~f;M~r-JY VOr.. T, .... 06Y f;r..~f;Z.UTf;M ()J~4 f;Z.T 4 U~o6-oT SZ.f;Ur-JL. 10 olyan lanyt ismerek, aki a kok6 miatt lett prostltudlt, Sokkal durvdbb es lealacsonyit6bb, mint gondolnank. Akkor meg nem ismeri fel az ember, hogy mennyire tonkre tud tenni."- Shawne

11

• etvagytalansag

• megnovekedett pulzus, vernyomas, testhdmerseklet

• osszeszukUlt veredenyek

• megnovekedett legzesszam

• pupillatagulas

• zavart alvasminta

• hanyinger

• tulzott stimulaci6, irritalhat6sag

• bizarr, kiszamithatatlan, esetenkent eroszakos vlselkedes

• hallucinaci6k, tulzott erzekenyseg, ingerlekenyseg

• tcplntdsi hallucinaci6, mely a b6r alatt maszkal6 bogarak

iIIuzi6jat kelti

• eros euf6ria

• aggodalom es paranoia

• depresszi6

• eros drogehseg

• panik es pszich6zis

• gorcsok, rohamok es hirtelen halal a tul

nagy adagokt61 (mar egy alkalomt61 is)

11..

A kokacserje az egyik legregebbi, I'-\Ieghatasosabb es leqveszelyesebb terrneszetes eredetU stirnukins. Krisztus elott 3000 evvel az Andokban az osi inkdk kokalevelet ragcsaltak, hogy felqyorsltsdk a szfvveresuket es a legzesiiket, hogy fgy ellensulyozzdk a ritka hegyi levego hotdsoit.

A bennszulott peruiak a kokaleveleket csak vollcsl cerernonidk alatt ragtak. Ezt a szokdst meqtortek, amikor 1532-ben spanyol kotonek hatoltak be Peruba. A spanyol ezustbdnyck indian kenyszermunkdsoit folyamatosan kokolevelekkel ldttdk el, mert az konnyebben kontrolldlhotovd es klzsdkmdnyolhotovd tette oket.

Ami vall6si szok6skent indult az . Andokban, vil6gszerte 6rtalmas ~ gyakorlatt6 v61tozott.

A kokaint eloszor 1859-ben Albert Niemann nernet kernikus vonta ki kokclevelekbol, Gy6gyaszati korokben az 1880-as evekben kezdtek el nepszenlslteni,

Sigmund Freud osztrdk pszichoanalitikus - aki maga is hoszndlto a drogot - volt az else, aki szeles korben nepszenlsltette a kokaint mint a depresszi6t es a szexudlis lmpotenddt gy6gyft6 serkentdszert,

1884-ben publikdlt egy cikket "Ober Coca"

(A kokdrol) cfmmel, amely az cltclc "magikus"

szernek nevezett kokain "elonyeit" nepszenlsltette.

Freud azonban nem volt objektfv megfigyelo. Maga is rendszeresen hcszndlt kokaint, felfrta a baratnojenek es a legjobb baratjanak is, illetve dltolonos hoszndlotro ajanlotta.

Bar eszrevette, hogya kokain .testi es erkolcsi honyotloshoz" vezet, Freud tovabbr~ i~ java.solta kozeli bordtolnck a kokain fogyasztasat, okik kozul az egyik vegOI paranoias hcllucindcioktol szenvedett: "feher kfgy6k rncszkoltok a boren".

Freud hitte, hogy "az emberek szcmoro mergezo [kokain]d6zis igen mag as, es ugy tunik, nines holdlos d6zis". Ezzel a hittel ellentetben, Freud egyik pdclense belehalt az altala felfrt magas d6zisba.

1886-ban a drog nepszenlseqe ujabb

lendOletet kapott, amikor John Pemberton kokaleveleket hosznclt uj Odftoitala, a CoeaCola olkotoreszekent, A fogyaszt6kra gyakorolt euforikus es energizal6 hotdso segftett

abban, hogy a szdzodfordulorc a Coca-Cola nepszenlseqe az egekbe szokjon. ___...

Az 18S0-es evektol az 1900-as evek elejeig a kokain- es 6piumtartalmu elixfreket (vordzsvagy gy6gyhatasu oldatokat), tonikbk~t .

es borokat minden tdrsodolmi reteg fogyasztotta. Hfresseqek nepszenlsftettek a kokaintonikok

es -elixfrek "esodalatos" hctdsdt, beleertve Thomas Edison feltololot es Sarah Bernhardt

szfneszndt, A drog nepszenive volt a nemofllmlporbcn is, es a Hollywoodb61 akkoriban klorcrnlo kokoinpdrti Ozenetek milli6kat befolyosolto k.

A tcrscdolornbon nott a kokolnfoqyosztds, es a drog

veszelyei egyre nyllvcnvolobbd valtak.1903-ban a kozonseg nyorndso a Coca-Cola eeget arra kenyszerftette, hogy az odftoitalb61 eltdvolftso a kokaint.

1905-re nepszenlve volt kokaint szippantani, majd ot even belOI a korhdzok es az orvosi

~ irodalom elkezdett a drog hosznclotobol

szdrmozo orrszovet-kdrosodds eseteirdl beszornolnl,

1912-ben az USA kormonyo 5000 kokoinhoz kothetd halalesetrol szdrnolt be egy ev alatt, es 1922-re a drogot hivatalosan betlltottdk,

1970-ben a kokain mint az uzleti elet es a sz6rakoztat6ipar divatos, uj kdbftoszere bukkant fel. A kokain tokeletes torsosoqnck ttlnt a felporqetett elettempo melle. "Energiat cdott", es segftett az embereknek "talpon maradni".

Nehany amerikai egyetemen 1970 es 1980 kozott meqtlzszerezcdott azon hallgat6k ordnyo, akik kokainnal kfserleteztek,

Az 1970-es evek vegen a kolumbiai droqkereskedok elkezdtek egy egesz hdlozotot letrehoznl, hogy kokaint csernpesszenek az USA-ba.

Hcqyorndnyoscn a kokain a gazdagok kdbftoszere volt, a kokain szokdsszertl

hoszndlctdvol jar6 mag as koltseqek miatt.

Az 1980-as evek vegere mar nem a gazdagok kdbltoszerekent gondoltak a kokainra. Addigra kivfvta az Amerika leqveszelyesebb es leginkabb fOggoseget okoz6 kdbftoszere cfmet, es a szegenyseggel, a bdnozessel es a holdllcl kcpcsoltdk ossze,

Az 1990-es evek elejen a kolumbiai drogkartellek evi 500-800 tonna kokoint dllftottok elo es exportdltok, nemcsak az USA-ba, hanem Europdbo es Azsldbo is. A nagy kartelleket a bunOldozQ szervek az 1990-es evek kozepen felszdmoltdk, am ezek helyere kisebb csoportok dlltok - fgy ma Kolurnbidbcn tobb mint 300 ismert kdbftoszercsernpesz szervezet rmlkodik,

2008-ra a kokain volt a vilag rndsodik leggyakrabban crusrtott illegalis drogjava.

Adrogok lenyegeben rnerqek, A bevett rnennyiseq hctdrozzo meg a hotdst.

Egy kis adag serkentdszerkent hat (felgyorsft). Egy nagyobb adag nyuqtotokent hat (Ielassft). A meg nagyobb adag rnereqkent hat, es ckor meg is olheti a szemelyt,

Ez minden drogra igaz. Csak a hotds eleresehez szOkseges mennyiseq kulonbozik.

De sok drognak van meg egy hdtrcnyo: az, hogy kozvetlenul az elrnere fejti ki a hotoset, Eltorzfthatja

a droghasznal6 erzekeleset azzal kapcsolatban, hogy mi tortanlk korulotte, Ennek eredrnenyekent a szernely tettei nagyon furcsdk, esszerutlenek, ertelmetlenek, s(St pusztft6ak lehetnek.

A drogok minden erzetet meggatolnak, a kellemeseket es a kellemetleneket egyarant. Tehdt, bar a drogok rovid tavu segftseget nyujthatnak a fajdalom cslllcpttdsdbcn, ezzel egyOtt romboljdk a kepesseqeket es az eberseqet, valamint zovorossd teszik az ember gondolkodasat.

A gy6gyszerek olyan drogok, amelyek celja gyorsftani, lassftani vagy megvaltoztatni valamit a tested mukodeseben annak erdekeben, hogy a tested

jobban mukodjon. Neha szOkseg van rdjuk, De ett61 meg ugyanugy drogok: serkentdszerkent vagy nyuqtctokent hatnak, es a tul sok gy6gyszer meqolhet, Tehdt ha a gy6gyszereket nem ugy hoszndlod, ahogy kell, akkor ugyanolyan veszelyesek lehetnek, mint az iIIegalis kdbftoszerek,

Az igazi megoldas az, hogy megismerjOk a tenyeket, es mar eleve hozza sem nyulunk a drogokhoz.

MIERT FOGYASZTANAK AZ EMBEREK DROGOKA n

Az emberek ozert szednek drogokat, mert valamit meg akarnak vdltoztotni az eletukben.

fme nehdny ok, amelyet a fiatalok mondtak arra a kerdesre, hogy miert kezdtek drogokat szedni:

• be akartak illeszkedni

• rnenekultek, vagy lazftani akartak

• unatkoztak

• hasonlftani akartak a felnottekre

• ldzcdni akartak

• kfserleteztek,

Az emberek azt hiszik, hogy a drogok jelentik a rneqolddst, am a drogok vegul csak problerndt jelentenek.

Bdrmilyen nehez is szernbenezni a problerndlnkkol, a droqhoszndlot kovetkezrnenyei mindig rosszabbak, mint az a problema, amit meg szeretnenk oldani. Az igazi rneqoldds az, hogy meqisrnerjuk a tenyeket, es eleve el sem kezdunk drogokat szedni.

REFERENCIAK

European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction. "State of the Drug Problem in Europe. 2008"

U.S. Drug Enforcement Agency Fact Sheet on Cocaine

National Institute on Drug Abuse: "NIDA Info Facts: Crack and Cocaine.· April 2008

United Nations Office on Drugs and Crime. Drug Report 2008

"Cocaine Facts & Figures.' Office of National Drug Control Policy. 2008

"Monitoring the Future:

National Results on Adolescent Drug Use Overview of Key Findings 2007: National Institute on Drug Abuse

Cocaine and Crack Cocaine: A Growing Public Health Issue. European Monitoring Centre for Drugs & Drug Addiction. 2007

F~NYK~PEK: 2 .• 8. oldal: Corbis; 16. oldal: Freud Museum Photo Library.

Tobb mil1i6 ilyen fuzetet osztottunk

mar ki a vildqon, osszesen 22 nyelven. Ahogy egyre ujabb drogok jelennek

meg az utcdkon, es egyre tobbet

tudunk a hotdsoikrol, a letezo fuzeteket ncprckessze tesszuk, illetve ujakat dllltunk ossze.

A fuzeteket a Drogmentes Vilagert

Ala pltvd ny adja ki, amely egy Los Angeles-i kozpontu nonprofit, kozhosznu szervezet.

Az Alupftvdny oktotdsi anyagokkal

es tcnocsokkcl lot]o el, valamint osszehangolja nernzetkozi droqmeqelezesl hdlozotdt, Fiatalokkal, szuldkkel, pedag6gusokkal, onkentes szervezetekkel es kormdnyhivctolokkcl dolgozik eqyutt - bdrkivel, aki szeretne segfteni az embereknek abban, hogy drogmentes eletet eljenek.

TENYEK. AMEL YEKET TUDNOD KELL

Ez a fuzet egy olyan sorozat resze, amely tartalmazza a tenyeket a mnrihudndrol, az clkoholrol, az ecstosyrol, a kokolnrol, a crack kokolnrol, a kristdlymetrdl es a metomfetcrninrol, az lnholcnsokrol, a heroinrol, az LSD-rol es a venykoteles szerekkel vole visszoelesrol. Ezeknek az lnformdcloknck a birtokdbcn az olvcso leheteseqet kap, hogy a drogmentes elet mellett dontson,

Tovabbi informaci6k, iIIetve e fiizet vagy a sorozat mas fiizeteinek tovabbi peldanyai kaphat6k a kiivetkez6 elerhet6segeken:

Foundation for a Drug-Free World 1626 N. Wilcox Avenue #1297

Los Angeles, CA 90028 USA drugfreeworld.org info@drugfreeworld.org 1-818-952-5260

A Drogmentes Vilagert Alapitvany magyarorszagi csoportja, Budapest

Kanyves Kalman kariit 76

1087

info@drogmentes.hu www.drogmentes.hu info@mondjnemetadrogokra.hu www.mondjnemetadrogokra.hu Telefonszdm: (36) 1-3521797

© 2009 Foundation for a Drug-Free World. Minden jog fenntartva. Az Alopftvdny log6ja vedjegy, amely a Foundation for a Drug-Free World tulojdondbon van. Item #20841-S-HUN