MIERT ALLiTOTfiUK QSSZE EZT A FOZETET

SOk sz6 esik a drogokr61 a vilagban - az utcdkon, az iskoldkbun, az Interneten, a teveben, Van, ami igaz beldle, es van, ami nem.

Sok dolog, amit a drogokr61 hallasz, olyan emberekt61 szdrmozlk, akik drogot arulnak. Aj6 utro tert droqdflerek bevollottdk, hogy bdrmit mondtak volna rndsoknok, csak hogy megvegyek t610k a drogokat.

Ne hagyd magad atverni. Ismerned kell a tenyeket, hogy ne valj fUgg6ve, es segfts a burdtcldnck tovol maradni t6liik. Ezert keszftettuk ezt a fiizetet - neked.

A velernenyed fontos a szdrnunkro, es szeretnenk fel61ed hallani. Keress fel minket az Interneten a drugfreeworld.org weboldalon, es kiildj nekunk e-mailt az info@drugfreeworld.org cfmre.

Az "inhaldnsok' sz6 mergezo anyagok gozeire utol, amelyeket a b6dultsdg

gyors elerese erdekeben beleleqeznek,

Az inholdnskent haszndlhat6 tobb mint 1000 hdztartdsi es egyeb mindennapos termek kozul a leggyakrabban hoszndltck a kovetkezok; cipofeny, ragaszt6, toluol,' benzin, 6ngyujt6gdz, dlnltroqen-oxid," szorofestek, hibajavft6 folycdek, tlsztltofolyodek, ornll-nltrit," vagyis ,popper", szagtalanft6k, vagyis a "rush', es a lakkhfgft6 vagy mds festekoldo-szerek,

Ezek tobbseqe cz erzestelenftokh6z hasonl6 hotdst fejt ki, vagyis lassftja a testfunkci6kat. A kezdeti mdmor es gdtldsnelkiiliseg utdn dlmossdg, szedelqes es nyugtalansdg k6vetkezik be.

A vegyi anyagok gyorsan felszfv6dnak a tuddn keresztiil a verdrombo, es gyorsan eljutnak oz agyba es rnds szervekbe, neho

visszafordfthatatlan testi es szellemi kcrosodcst okozva.

A haszndl6k a vegyi anyag gozet lrih,,,,,j'l,,nnl egy nyitott edenybol vagy egy vegyi anyaggal dtitatott rongyr61 szfvjdk be. Nehdnyan k6zvetleniil cz orrukba vagy a szdjukba spriccelik cz anyagot, vagy pedig a gallerjukra, ruhaujjukra vagy kezelojiikre ontik, es idonkent szagolgatjdk. A .zocskozdskor' a haszndl6 egy popfr-

vagy muanyag tosckbol leleqzl be oz anyagokat. A zdrt terben folytatott zacsk6zds nagyban n6veli a fulladds val6szfnuseget.

A koncerteken es tdncos sz6rakoz6helyeken kaphat6 ,popper" es "kejgdz" mergezo vegyi anyagokb61 dll, amelyek maradand6an kdrosfthatjdk a testet es oz agyat.

, toluol: szfntelen, oldoszerkent es uzemanyagkent hcsznelt folyadek. 3 amil-nitrit: halvanysarga. ertagrtasra vagy erek

2 dlnltroqen-oxld (kejgaz. nevet6gaz): erzestelenrt6kent hoszndlt szoboddd tetelere hcszndlt folyodek, amellyel

szfntelen, kellemes iIIatu gaz. esetenkent tnhcldnskent vissznelnek,

A7= 11ii-tAtA1i~St)~ -:51:1-:£ 1j-~1j:£~£ r

.Iufi .nevetogaz • ukran cipOfeny .szipuzas
.zacsk6 .kejgaz .zacsk6zas .gracidin
.zacsi .szipk6 .ragaszt6 .grany6
• hippi crack .benya • csavarlazit6 .geza
.Iazulas .szpre .cseel • szegeny ember fuje
.dezso .higit6 .szip6 • popper
.pepitazas • Technokol .k6lniviz • rush Amikor negyedikes voltam, egy

" cil1it61agos barcitom mutatta meg nekem az inhalcinsokat. Olyan fiatal voltam, es annyira nem volt satnival6m, hogy elkezdtem mindennap benzint belelegezni, egeszen nyolcadikos

koromig. Nehezen tudom asszehangolni a mozdulataimat, es 6rcikon cit csak alak, es bcimulok alevegobe minden gondolat nelkUl.

lenne,de Nehezen tudom ellatni a munkat, es most mar tizenket eve egyedUl. Kivlilrol .

normalisnak ne2~1i'&5~~ , ki, de amikor megpr6balok erdeklodest

• Az lnhcldnsok oxigenhianyt okoznak a testben, es a szfvet arra kesztetik, hogy rendszertelenOI es gyorsabban dobogjon.

• A hcszndlok hanyingert es orrverzest tapasztalhatnak,

es elveszfthetik a hclldsukot vagy,aszaglasukat. ,Tart6s

az izmok tonusdnok es erejenek csokkenesehez vezethet, tovdbbd

a mergeze vegyi anyagok fokozatosan karosftjak a tOdet y az immunrendszert .

• Az lnholdnshosznolokncl bekovetkezhet a hirtelen szipozdsi holdl szindr6ma. A szernely meghalhat az else vagy okor 100. alkalommal, amikor lnhcldnst hoszndl.

t-ftl$SW- r AVll t-fAr A'$tlK_

- - - - =_ - - - - - --

~l.'!~l>I;';(f.~.!'I~~ " 'll)i1Ji'i.~;a._, &'i@'fi~ ... ' _ .... "-" .. ,

, ::::~~11~"""'-- -'~'~~~~~'lj"L"'iP' .... "1"''''''~.:;':.

-

OtomAt ~£F[~~5sl~lr A~ f!l1):4t"~, .

. ' nfj -fil~SnK]

Az inhcldnsok testi es lelki .

fOgg6seget okozhatnak. A hasznal6k

oz inhcldnsok hcsznolotdnok folytctdsdro vclo

eros kesztetesrdl szdrnolnck be, kulonosen tobb napig tart6 folyamatos hoszndlot utdn,

Az lnholdnsok hcszndlotdt obbohcqyo rendszeres hoszndlok altai tapasztalt elvondsl tOnetek k6ze tartozik a hdnyinqer, eros lzzcdds, izomg6rcs, fejfajas, hideqrdzds, nyuqtolnnsdq, amit rerneqes es holluclndlds kfser, Sulyos esetekben az elvonds rang6g6rcs6ket okozhat.

,l]arom napig az egyik baratom ingyen

,;nadott nekem ragaszt6t. A negyedik napon mar penit kert erte. Addigra - mar raszoktam, es penzt ~ellett ad nom neki, hogy megkapjam ragaszt6tubust. Mindennap tCSbb tubusra is sziiksegem"

vo~t. " - Marty •

Az lnholcnsok d kiilonbozo csoportba sorolhat6k:

cd

................. amelyek szobohomersekleten pdroloqnok, Ezek koze tartozik

__ rengeteg konnyen beszerezhetd hdztortdsl es ipari termek, tobbek

kozott festekhfgft6k, benzin, zsfrtalanft6k, ragaszt6k, hibajavft6 festekek es flktollfolycdekok,

• mint pelddul a szorofestekek, dezodorok es hojlokkok, fozeshez

-- hcszndlt olajspray-k es textlldpolo spray-k.

... S tobbek kozott orvosi celro hoszndlt erzestelenftok (eter, kloroform

- . es a "kejgaz" neven ismert dinltroqen-oxld), ongyujt6gaz,

propdnqdz, tejszfnhabos flakonok hajt6gazai es a hutogepekben toldlhcto

~ ~ cseppfoly6sftott gazok.

(tart6sft6szerekben, bdr- es clpetlsztttokbcn, szagtalanft6kban stb. toldlhoto vegyiiletek) az inhcldnsok kulon csoportja. Kozvetlenul a kozponti idegrendszerre (az agyra es a gerincvelore) hatnak. Foleg szexudlis izqotoszerkent hoszndljdk oketo "Popper" neven is ismertek.

t£~AtI$A{ Ak 11iJ-lAtA1iStJt?

86r az EgyesOlt Allamok torvenyeiben nem szerepelnek inhal6nsokra - vonatkoz6 szab6lyoz6sok, az USA 38 611ama korl6tozza bizonyos inholdloszerkent is haszn61hat6 terrnekek elad6s6t kiskorCiaknak. Neh6ny 6IIamban bfrs6got vagy bortonbuntetest szabnak ki, iIIetve kotelezd kezelest frnak el6 inhal6ns vegyszerek eloddsdert, terjeszteseert, hoszndkrtdert es/vagy birtokldsdert,

Neh6ny amerikai 611amban leteznek torvenyek, amelyek tiltj6k a kejg6z elvezeti celbol val6 inhal616s6t.

Neh6ny nyugat-ausztr6liai es del-ousztrdlici kozosseg helyi torvenyeket fogadott el, amelyek bdntettnek min6sftik a benzin szipuz6s6t. Victori6ban es Nyugat-Ausztr61i6ban a renddrok 6tkutathatnak olyan szernelyeket, akiket megalapozottan azzal gyanCisftanak, hogy inhal616szert birtokolnak, es el is kobozhatj6k azt t610k.

Angli6ban es Walesben torveny tiltja a keresked6knek az iIIekony anyagok elad6s6t fiatalkorCiaknak, ha feltetelezhetoen szip6z6sra es b6dults6g el6idezesere akarj6k haszn61ni 6ket.

Az olyan anyagok gozeinek beleleqzese mint a tomjen, az olajok,

a gyantak, a fUszerek es a porfumok - ozert, hogy m6dosult tudotcllopot jojjon letre, iIIetve volldsl szertortdsok reszekent=, visszcnyulik az 6kori Egyiptomig, Babil6naig (a mostani Irak), Indiaig es Kfnaig.

Egyes kutat6k szerint az 6kori Goroqorszcqbcn a delphoi josdo" popndi gazokat lelegeztek be a tudat6llapot meqvdltoztotdsdnck celjab61.

~ k 1800-as evek elejen a dinitroqen-oxid, az eter es a kloroform voltak azok az erzestelenftok, amelyeket gyakran hoszndltck bodftoszerkent,

A dlnitroqen-oxidrc, amelyet Sir Humphry Davy brit tud6s nepszenlsftett, ugy tekintettek, mint az alkohol okso potlekdro,

1799-ben dinltroqen-oxld partikat szervezett, es a nevetogaz nevet adta neki. Davy felfedezte a gaz erzestelenfto hotdscit, es javasolta a muteteknel torteno hoszndlotdt, bar erre nem keriilt sor meg egy fel evszazadig.

Az erzestelenftdk elvezeti celokbol torteno hosznckrtc Europcbcn es az USA-ban folytat6dott vegig a

19. szdzcdbcn .

• A gorogok hite szerint az 6kori delphoi j6sda papn6ihez Apoll6n isten sz6lt.

Az 1920-as evekben, az alkoholtilalom idejen, az etert hoszndltdk elvezeti szerkent Arnerikdbcn,

Az 1940-es evekben nepszenlve volt az old6szerek - elsdsorbon a benzin - elvezeti celokro torteno hcszndloto.

Az 1950-es evekben az USA-ban novekedett az inholdnsokkol val6 visszcelesek szdmo, es mara szeles korben elterjedt a kamaszok koreben,

Az 1960-as evekre mar a kereskedelmi terrnekek szeles skalajat hoszndltdk szipozdshoz,

tobbek kozott festek- es lakkhfgft6kat, korornlokklernosokot, cipdtisztltoszereket, ongyujt6folyadekokat, szorofestekeket es mas anyagokat.

Az ut6bbi evekben a ragaszt6- es a gazszipuzas szeles korO problerncvd vdlt a hontalan utcagyerekek koreben Azsia deli reszen, Mexik6ban, Kelet-Europdbon, Kenydbcn es a vilag mas teruletein is. Az utcagyerekek arra hoszndljdk ezeket az inhcldnsokot, hogy tornpltsdk az ehseget, a hideget es a ketsegbeesest.

szipuzdso is gyakori Kanada, Amerika, Ausztrdllo, OJZelond es nehany csendes-ocedni sziget tdvoli videkein.

I\. drogok lI~nyegeben rnerqek, A bevett rnennyiseq I"'\hatarozza meg a hotdst.

Egy kis adag serkentdszerkent hat (felgyorsft). Egy nagyobb adag nyuqtctokent hat (Ielassft). A meg nagyobb adag rnereqkent hat, es okdr meg is olheti a szemelyt,

Ez minden drogra igaz. Csak a hctds eleresehez szOkseges rnennyiseq kOlonbozik.

De sok drognak van meg egy hdtrdnyo: az, hogy kozvetlenul az elrnere fejti ki a hctoset, Eltorzfthatja

a droghasznal6 erzekeleset azzal kapcsolatban, hogy mi tortenik korulotte, Ennek eredrnenyekent a szernely tettei nagyon furcsdk, esszerutlenek, ertelmetlenek, s6t pusztft6ak lehetnek.

20

A drogok minden erzetet meggatolnak, a kellemeseket es a kellemetleneket egyarant. Tehdt, bar a drogok rovid tavu segftseget nyujthatnak a fajdalom cslllcpttdsdbcn, ezzel egyOtt romboliok a kepesseqeket es az eberseqet, valamint zovorossd teszik az ember gondolkodasat.

A gy6gyszerek olyan drogok, amelyek celja gyorsftani, lassftani vagy meqvdltoztctru valamit a tested mukodeseben annak erdekeben, hogya tested

jobban mukodjon. Neha sZiikseg van rajuk. De ett61 meg ugyanugy drogok: serkentdszerkent vagy nyuqtctokent hatnak, es a tul sok gy6gyszer rneqolhet, Tehdt ha a gy6gyszereket nem ugy hoszndlod, ahogy kell, akkor ugyanolyan veszelyesek lehetnek, mint az iIIegalis kdbftoszerek,

MIERT FOGYASZTANAK AZ EMBEREK DROGOKA n

Az emberek ozert szednek drogokat, mert valamit meg akarnak va Itoztatni az eletOkben.

fme nehdny ok, amelyet a fiatalok mondtak arra a kerdesre, hogy miert kezdtek drogokat szedni:

• be akartak iIIeszkedni

• menekOltek, vagy lazftani akartak

• unatkoztak

• hasonlftani akartak a felnettekre ·Iazadni akartak

• klserleteztek,

Az emberek azt hiszik, hogya drogokjelentik a rneqolddst, am a drogok vegOI csak problemdt jelentenek.

Bdrrnllyen nehez is szembenezni a problerndinkkol, a droqhoszndlot kovetkezrnenyel mindig rosszabbak, mint az a problema, amit meg szeretnenk oldani. Az igazi meqoldds az, hogy megismerjOk a tenyeket, es eleve el sem kezdOnk drogokat szedni.

22

REFERENCIAK

"Inhalant Abuse," National Institute on Drug Abuse

"Inhalants Pose Health Threat to Teens, "Iowa Department of Public Health, 24 Mar 2008

"Inhalant Use across the Adolescent Yeors," National Survey on Drug Use and Health, 13 Mar 2008

National Inhalant Abuse Taskforce Final Report, Melboume, Australia, Nov 2005

"Inhalants," TImothy Kaufman, M.D., emedicine.com, 9 Jul2007

"About Inhalants; National Inhalant Prevention Coalition

"Intelligence Brief: Huffing; National Drug Intelligence Center, Nov 2001

"Inhalants: Description! Overview; U.S. Drug EnforcementAdministration

"Inhalant Abuse; National Institute on Drug Abuse Research Report Series

"Huffing-Inhalants,· National Education Foundation of America

"NIDA InfoFaets: Inhalants" National Institute on Drug Abuse

2007 National Report (2006 data) to the European Monitoring Centre for Drugs & Drug Addiction, Hungary

The European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs, Hungary Key Results 2007

F~NYK~PEK:

4. oldal (ragaszt6):

BigStackPhota 7. oldal: Thomas Tamm8. oldal: Chadwick Meyers 14. oldal: iStockphoto 18. oldal: T alaria Enterprises

Tobb mil1i6 ilyen fuzetet osztottunk

mar ki a vildqon, osszesen 22 nyelven. Ahogy egyre ujabb drogok jelennek meg

az utcdkon, es egyre tobbet tudunk a hctdscikrol, ezeket a fuzeteket noprokessze tesszuk, illetve ujakat allftunk ossze,

A fuzeteket a Drogmentes Vilagert Alopttvdny cdjo kl, egy nonprofit, kozhosznu szervezet, amelynek a szekhelye a kaliforniai Los Angelesben tcldlhoto.

Az Ala pltvd ny oktctdsi anyagokkal

es tcndcsokkol ldtjo el, valamint osszehangolja nernzetkozi droqmeqeldzesi hal6zatat. Fiatalokkal, szul6kkel, pedag6gusokkal, onkentes szervezetekkel es korrndnyhlvctclokkcl dolgozik eqyutt

- bdrkivel, aki szeretne segfteni az embereknek abban, hogy drogmentes eletet eljenek.

23

TENYEK. AMEL YEKET TUDNOD KELL

Ez a fuzet egy olyan sorozat resze, amely tartalmazza a tenyeket a rnorihudndrol, az clkoholrol, az ecstosyrol, a kokoinrol, a crack kokoinrol, a kristdlymetrdl es a metomfetornlnrol, az lnholonsokrol, a heroinrol, az LSD-rol es a venykoteles szerekkel volo vlsszcelesrol. Ezeknek az lnforrnocloknok a birtokdbon az olvoso leheteseqet kap, hogy a drogmentes elet mellett dontson,

Tovabbi informaci6k, iIIetve e fiizet vagy a sorozat mas fiizeteinek tovabbi peldanyai kaphat6k a kiivetkez6 elerhet6segeken:

Foundation for a Drug-Free World 1626 N. Wilcox Avenue #1297

Los Angeles, CA 90028 USA drugfreeworld.org info@drugfreeworld.org 1-818-952-5260

A Drogmentes Vilagert Alapitvany magyarorszagi csoportja, Budapest

Kanyves Kalman karut 76

1087

info@drogmentes.hu www.drogmentes.hu info@mondjnemetadrogokra.hu www.mondjnemetadrogokra.hu Telefonszdrn: (36) 1-3521797

© 2009 Foundation for a Drug-Free World. Minden jog fenntartva. Az Alcprtvdny log6ja vedjegy, amely a Faundation for a Drug-Free World tulojdondbon van. Item #20841-12-HUN