Vous êtes sur la page 1sur 24

Sok dolog, amit a drogokr61 hallasz, olyan emberekt61 sz6rmazik, akik drogot 6rulnak.

J6 utra b~rt drogdilerek bevallott6k, hogy k'epesek voltak b6rmit mondani m6soknok, csok hogy r6vegyek 6ket o drogv6s6rl6sra

Ne hogyd, hogy 6tverjenek. Ismerned kell 0 tenyeket, hogy ne v61j drogfugg6ve, es hogy segfts 0 bor6toidnok is t6vol morodni 0 drogokt61. Ezert keszltettuk ezt 0 fuzetet - neked.

A velemenyed fontos 0 sz6munkro, ezert szfvesen hollon6nk fel6led. Interneten megtol61sz minket 0 drugfreeworld.org cfmen, e-moilt

"" ~ .. oz.lnfo@drugfreeworld.org cfmre kOldhetsz. '"." ..

fg sok uteai drog hoszndlotcbcn enyhe csokkenes mutatkozik az USA-ban, addig a venykoteles" szerekkel val6 visszceles egyre gyakoribb. 2007-ben az USA-ban 2,1 mil1i6an probdltdk ki a mnrlhudndt, szemben azzal a 2,5 milli6 emberrel, akik elsd alkalommal eltek vissza venykoteles gy6gyszerekkel.

A tizenevesek a marihuana utdn a venykoteles gy6gyszereket hoszndljdk a leggyakrabban, es majdnem a feliik fdjdqlomcslllapltokat szed.

Miert fordul olyan sok fiatal a felfrt szerekhez, hogy betepjeni

A felrneresek szerint, a tizenevesek majdnem 50%-a gondolja azt, hogy a venykoteles szerek biztonsdqosobbok, mint az illeqdlls uteai drogok.

*venykoteles: csak orvosi receptre, rendelvenyre kaphat6.

A fiatalok nagy resze nines tisztdbcn azzal, hogy mekkora kockdzntot vdllcl, amikor ilyen eros tudatm6dosft6** szereket szed. A fajdalomesillapft6k hosszu tavu szedese fiiggoseget okozhat ozokncl is, akik bar orvosi celbol kopjdk, vegiil elkezdenek visszcelni vele, es a fiiggoseg cscpdojobo esnek.

Nehany esetben a fajdalomesillapft6k veszelyeire esak akkor deriil feny, amikor mar WI keso. 2007- ben pelddul a Fentanyl neva fajdalomesillapft6val val6 visszceles tobb mint 1000 ember hcldldt okozta. Ez a szer, mint kideriilt, a heroinndl 30-50-szer erdsebb,

**tudatm6dosft6: ideg- es elrnedllcpotrc hat6, azt befolydsolo (izgat6 vagy nyugtat6).

I Miert okoznak a fajdalomcsillapit6k

II. III ,,_11 1.11'

olyan konnyen IIFIIIU\IGilG'IIO\II',~511IE::,liG'IE::'1""'!'

z opioid fajdalomcsillapft6k r6vid idore euforidt (fokozottan j6 kozerzetet,

III -felfokozott erzelmi cllcpotot) okoznak,

am fiiggoseget is kialakftanak.

A fajdalomcsillapft6k hosszu tavLi hoszndloto testi fiiggoseghez vezethet. A test alkalmazkodik az anyag jelenletehez, es a szer obbohoqydsct

kovetden elvondsi tiinetek jelentkeznek.

A hozzdszokds pedig azt jelenti, hogy nagyobb adagokra lesz sZiikseg ugyanannak a hctdsnck az eleresehez,

Mint minden drog, a fdjdalomcsillapft6k is csak elfedik azt a fajdalmat, amely miatt szedik oketo Nem "gy6gyftanak meg" semmit. Az, aki

dllondonn meqprobdlju eltompftani a fCijdalmat, lehet, hogy egyre nagyobb es nagyobb adagokat szed be, mfg azon nem kapja magat, hogy keptelen kibfrni a napot a szer nelkOI.

Az. elvondsi tunetek pelddul a kovetkezek lehetnek: nyuqtolcnsdq, izom- es csontfCijdalmak, almatlansag, hosrnenes, hdnyds, hideqrdzds, es a lab onkentelen rangasa.

Az. opioidok egyik legnagyobb veszelye a legzesi elegtelenseg. A nagyobb adagok egeszen addig a pontig lassfthatjak a legzest, amfg az abba nem marad, es bekovetkezik a hcldl.

Csaladtagok tiintetnek a halalos fajdalomcsillapft6k ellen. A drogrehabilitCici6s szakertok szerint az eros fajdalomcsillapit6k (mint peldaul az OxyContin) okozta fOgg6segt61, szinte legnehezebb megszabadulni.

ivel az OxyContin - az oxikodon

I tcrtolrnu fajdalomcsillapft6k egyike I - ugyanugy hat az idegrendszerre, mint a heroin vagy az 6pium, egyes droqhoszndlok ezt a szert hcszndljdk a heroin ttpusu utcai opidtok helyettesltesere vagy kieqeszftesere,

Volt mar peldo olyan gy6gyszertarak ellen elkovetett fegyveres roblesro is, ahol a rabl6 kizar61ag OxyContint, es nem keszpenzt kovetelt. Bizonyos teriileteken, kulonosen az Egyesiilt Allamok keleti reszen, a rendfenntart6 erok az OxyContin miatt agg6dnak a leqlnkdbb.

Az OxyContint szeles korben nvideki herolnkent" ismerik, mivel az Appalachehegyseg kozosseqeiben hatalmas merteku visszuelest eredmenyezett, A szer az Egyesiilt Allamok egyik fo buniigyi problernc]o lett.

Az egyik rneqyeben a becslesek szerint a btlncselekmenyek 80%-anak hdttereben az e szerrel val6 visszceles alit.

"Sosem jutott eszembe, hogy »drog« problerndm van,

hilsz a talblettakat a g,ogl,szertcirlb,an vetteln. Nem volt rossz hctdsscl a munkdmro. Reggelente egy

kicsit faradt voltam, de semmi tobb, Akkor vdlt igazan silrgetove a problerndm kezelese, amikor ugy 40 tcblettdvol tuladagoltam magam, es kcirlMizlb,a keriilte •• 12 hetet toltottem bent, ennyi iddbe telt lekilzdeni a filggosegemet."

-Alex

"Ami6ta csak az eszemet tudom, mindig is voltak az eletemben jobb es rosszabb idc5szakok. Apr6 dolgokt61 is kiborultam, diihldtiiresei..voltak. vagy minden ok nelkUl gyUloltem valakit. Sokaig azt gondoltam, hogy blpoldris (manias depresszi6s) vagyok. Tavaly okt6berben kezdtem ilyen szereket hoszndlnl, hogy megszabaduljak a nemklvdnatos erzeseimtc51. De ckdr hiszed, ckdr nem, csak tovilltllt rontottak a he.,zeten~' Ezutdn mar a fuggc5seggel es az erzelmi problerndkkcl is meg kellett birk6znom." ....... _

-Thomas

,All "I::llliiljilldllll~allll~~ Ilall'IDlIIIIIC:::s;;iili 1111 11111 IIUIIIPIII"ifi""IIIGII,lkl'

11111111111 IIIHIIII ".",

IIIRI~I:IIDIIIIIIIIIIIIDIII 'lll'IIDIIIIII~I:'"IIII'IIE::,

z eredetileg kerti rnokbol szCirmaz6 opiCitokat evezredek 6ta hoszndljdk elvezeti es ·gy6gyCiszati celokro.

Az 6pium leqerdsebb hat6anyaga a morfium, melyet Morfeuszr61, az Cilom gorog istenerdl neveztek el. A morfium nagyon eros fCijdalomcsillapft6, de kozben igen konnyen okoz fDgg6seget is.

A 16. szdzcdbcn a laudanumot - az 6pium egy alkoholos keszftmenyet - hoszndltdk fCijdalomcsillapftCisra.

A 19. szCizadban vontak ki eldszor tiszta morfiumot az 6piumb61. A morfiumot az amerikai polqcrhoborubon szeles korben hnszndltdk mint fCijdalomcsillapft6t, es sok katona lett t61e fDgg6.

Az 6piumban taiCilhat6 kodein egy mesterseqesen is el6Cilifthat6 gyengebb drog.

114

A m6kb61 nyert opi6tokat evezredeken at: haszn61tak elvezeties orvosi celokra.

HE:ROIIi HWROJlHlGlllUE

r L,. ij.:r'~( I.":'. L;~' I u h~ l~ ~h ..

'rIu .1:1 ~.~ uU ~I 1b1:l1, II~p~r 1:;J:I~~Jq'IW"

SHYER

PHA!UIIACEliTICl'IL PRO!DHGTS ..

A morflum az 6piumban talillhat61eger6sebb hat6anyag; rendkTvOl er6teljes fIljdalomcsillapit6. amely a polgllrhllboruban szIlmtalan katonllt tett fiigg6v6.

y,.-t. M ... a~,~w ~t'l)1~P~ to:rlt "I~'(' ~.,~",~h;ri~";,.i h· ,'n' ~ :ti,~ ~~-R: i~ Ihl M ;~.t.,. Utl:'!~M.'...:t~ ~II~: ~ut:· tdr:-i ~Ii"

ASPIRIN

·I(b ... ~ "lii11.:i.;tl~1'i!j ( .. ,,'1: ~1~1i'I- ,~:t'('r~;~t4"" ·::':;:i"l0"~ 'ttl .. I~~' ':liL~~"':. ~~! .• , .. !~.:n~ L~Il.,d."wtn!'it ;;'rl!;'!· .,.!,~ ~.~ \'''!.

HEROIN

Egy iiveg kodein tablettaazopl6tak IdeIglenesen enyhltiko f6JdaImat, cIZOnban er6s

fagg6seget okoznak.

Vegytiszta form6ban JeanPierre Robiquet 611ftotta ele eldszor 1830-ban Franciaorsz6gban, hogy gy6gy6szati celbol felvCiltsa a nyers 6piumot. Fekent kohogescsillapft6sra haszn6lj6k.

A 19. sz6zad elejen terjedni kezdett az 6pium elvezeti celli haszn6lata, es 1830-ra soha nem ldtott rnereteket oltott Nagy Britanni6ban. 1839- ben a britek hadihaj6kat kuldtek Kfna partjaihoz v61aszul arra, hogy Kfna rneqkfserelte betiltani

az opiumkereskedest, fgy rneqkezdddott az "else oplumhdboru".

1874-ben a kemikusok, abbani igyekezetUkben, hogy megpr6b61j6k elo611ftani a morfium egy kevesbe fuggeseget okoz6 form6j6t, letrehoztdk a heroint. A heroin azonban ketszer olyan erosnek bizonyult, mint a morfium, fgy a heroinfuggoseg hamarosan komoly problema lett.

Az USA Kongresszusa 1905-ben betiltotta az 6piumot, a kovetkezd evben pedig elfogadta

a "Tiszta etel es gy6gyszer torvenyt", amely megkovetelte az osszetevok feltunteteset minden gy6gyszeren.

Metadont eleszor 1937-ben 611ftott ele rnesterseqesen ket nernet tud6s, Max Bockrnuhl es Gustav Ehrhart az IG Farben

Az IG Farben, nimet vlillalat pecsitje, melynek vegyiszei, BackmDhl is Ehrhart, kifejlesztettik a metadon k6pletft, amely a heroin egy mesteniges vliltozata.

gy6gyszeripori cegnel. Olyon f6jdolomcsillopft6 utdn kutcttok, omelyet egyszenlbben lehet mtltetek sornn hcszndlni, es nem okoz olyon konnyen fUggoseget, mint 0 morfium es 0 heroin.

Ennek ellen ere 0 metodonr61 ugy tortjdk, hogy meg konnyebben fuggoseget okoz, mint 0 heroin.

Ezolott fellendult oz illegalis 6piumkereskedelem. 1995-re Delkelet-Azsio evente 2500 tonno 6piumot 611ftott elo.

Az. USA Elelrniszer- es Gy6gyszerellen6rz6 Hot6sago j6vahogyasavol uj fOjdolomcsillopft6k kerultek 0 piocro: 0 Vicodin 1984-ben, cz OxyContin 1995-ben es 0 Percocet 1999-ben. Ezek mind rnesterseqesen eloCiliftott opldtok, omelyek kepesek utCinozni 0 test sojCit fOjdolomcsillopft6sat.

I 1'111'" l'IIIU'lllk'"IIIlIIILI3

,:~S;;" 'IIUIII" II 11111,:~Si;;,:Z",'" III "I~alll." •

hogy 2007-ben csak Florida 611amban 785 embe:_:r ..... halalat okozta.



zok kozott, akik 2007-ben elso alkalommal nyultok tiltott droqokhoz, a leqnepszenlbb szerek a marihuana es a venykoteles fajdalomcsillapft6k voltakmindkettct korulbelul ugyanannyi 12 eves vagy ann61 idc5sebb amerikai dllompolqdr hcszndlto. A fajdalomcsillapft6k nem orvosi celbol torteno hcszndloto 12 %-kal nott.

Amerikdbcn minden tizedik felsoeves kozeplskolds beisrnerte, hogy vissznelt mar venykoteles fajdalomcsillapft6kkal.

A fOjdalomcsillapft6k helytelen hosznolctc kepezi annak az atfog6 problernonok a 75%-at. amely

a venykoteles szerek visszaelesebol ad6dik.

Arnerikdbcn a hidrokodon nevu fajdalomcsillapft6 a leggyakrabban helytelenul hcsznolt ellenerzott gy6gyszer.

A metadonr61. amelyet regen leszoktat6 kozpontokbcn alkalmaztak, es amelyet az orvosok

111 jelenleg fajdalomcsillapft6kent hosznclnok, klderult,

Az Egyesult Kiralysagban allft61ag emberek tfzezrei fUggenek olyan fajdalomcsillapft6kt61. mint pelddul a Solpadein es a Neurofen Plus.

Az International Narcotics Control

Board (Nernzetkozi Narkotikumokat Ellenorzo T onocs) 2008-as jelentese szerint Magyarorszagon. Csehorszdqbon, Gorogorszagban. Oloszorszdqbon, Lengyelorszagban es Spcnyolorszdqbon, az opioid fajdalomcsillapft6kat otszor tobben haszndltdk 2007-ben. mint

10 ewel kordbbon.

Az orvosok es a rehobllitdciot vegzo tercpeutdk [elentese szerint a venykoteles fajdalomcsillapft6k altai kivdltott fuggoseg kezelhetd az egyik legnehezebben.

-

-

.... •

1\ drogok h~nyegeben rnerqek, A bevett rnennyiseq I"'\hatarozza meg a hotdst,

Egy kis adag serkentdszerkent hat (felgyorsft). Egy nagyobb adag nyuqtotokent hat (Ielassft). A meg nagyobb adag rnereqkent hat, es ckdr meg is olheti a szernelyt,

Ez minden drogra igaz. Csak a hotds eleresehez szukseqes rnennyiseq kOlonoozik.

De sok drognak van meg egy hdtrdnyu; oz, hogy kozvetlenul oz elmere fejti ki a hctdsdt, Eltorzfthatja

a droghasznal6 erzekeleset azzal kapcsolatban, hogy mi tortenik korulotte, Ennek eredrnenyekent a szernely tettei nagyon furcsdk, esszerutlenek, ertelmetlenek, s(St pusztftock lehetnek.

A drogok minden erzetet meggatolnak, a kellemeseket es a kellemetleneket egyarant. Tehdt, bar a drogok rovid tavu segftseget nyujthatnak a fajdalom csillcpftdsdbnn, ezzel egyOtt rombollck a kepessegeket es az eberseqet, valamint zovcrossd teszik az ember gondolkodasat.

A gyogyszerek olyan drogok, amelyek celja gyorsftani, lassftani vagy meqvoltoztotni valamit a tested rrnlkodeseben annak erdekeben, hogy a tested

jobban mukodjon. Neha szukseq van rajuk. De ett61 meg ugyanugy drogok: serkentdszerkent vagy nyuqtotokent hatnak, es a tul sok gyogyszer rneqolhet, Tehdt ha a gyogyszereket nem ugy hcszndlod, ahogy kell, akkor ugyanolyan veszelyesek lehetnek, mint az iIIegalis kdbltcszerek

MIERT FOGYASZTANAK AZ EMBEREK DROGOKA n

Az emberek ozert szednek drogokat, mert valamit meg akarnak vdltoztctnl az eletukben.

fme nehdny ok, amelyet a fiatalok mondtak arra a kerdesre, hogy mlert kezdtek drogokat szedni:

• be akartak illeszkedni

• rnenekultek, vagy lazftani akartak

• unatkoztak

• hasonlftani akartak a felnottekre ·Iazadni akartak

• kfserleteztek,

22

Az emberek azt hiszik, hogy a drogok jelentik a meqolddst, am a drogok vegul csak problerndt jelentenek.

Bdrmilyen nehez is szembeneznl a problernolnkkol, a droqhcszndlot kovetkezrnenyei mindig rosszabbak, mint az a problema, omit meg szeretnenk oldani. Az igazi rneqoldds oz, hogy rneqisrnerjuk a tenyeket, es eleve el sem kezdunk drogokat szedni.

REFERENCIAK:

Drug EnforcementAdministration Fact Sheet on Prescription Drug Abuse

'Older Americans fight drug abuse,' 3 Jul2008,Intemationai Herald Tribune

"Methadone rises as a painkiller with big risks: 17 Aug 2008, International Herald Tribune

"Nurofen Plus to remain on sale; 6Aug2008

"Warning on painkillers: 5 April 2007, Financial Times

2007 Notional Survey on Drug Use and Health, U.S. Substance Abuse and Mental Health Services Administration

"Depressants: U.S. Department

of Health & Human Services and SAMHSA's National Clearinghouse for Alcohol & Dru g Information

ABC of drugs, channel4.com

A Brief History of Opium, 0 piaids.com

OxyContin Information, National Clearinghouse on Alcohol and Drug Information

International Narcotics Control Board 2008 report

OxyContin: Prescription Drug Abuse Advisory, Center for Substance Abuse Treatment (CSA 11

National Institute on Drug Abuse (NIDA),lnfo Facts: Prescription Pain and Other Medications

National Institute on Drug Abuse Research Report, "Prescription Drugs, Abuse and Addiction 2001"

"Some Commonly Prescribed Medications: Use and Consequences," National Institute on Drug Abuse

National Institute of Justice, Drug and Alcohol Use and Related Matters Among Arrestees, 2003

U.S. Office of National Drug Control Policy, "Drug Facts: OxyContin: and "Prescription Drug Facts &. Figures-

"New Report Reveals More Than 1000 People Died in Illegal Fentonyl Epidemic of 20052007: Substance Abuse and Mental Health Services Administration

"Teen OTe &. Prescription

Drug Abuse," teenoverthecounterdrugabuse.com

F~NYK~PEK: 9. aldol:

OxyABUSEkills.com/protest; 11. oldal: bigstockphoto.com; 14. Os 15. oldal: AP Wideworld.

Tobb mil1i6 ilyen fuzetet osztottunk

mar ki a vildqon, osszesen 22 nyelven. Ahogyegyre ujabb drogok jelennek

meg az utc6kon es egyre tobbet tudunk

a hetdsoikrol, ezeket a fuzeteket noprckessze tesszuk, iIIetve ujakat allftunk ossze.

A fuzeteket a Drogmentes Vilagert

Ala pltvd ny adja kl, amely egy Los Angeles-i kozpontu nonprofit, kozhosznu szervezet.

Az Alapftv6ny oktotdsi anyagokkal

es tcnocsokkol ldtj« el, valamint osszehangolja nernzetkozi drogmegel6zesi hal6zatat. Fiatalokkal, szul6kkel, pedag6gusokkal, onkentes szervezetekkel es kormdnyhivctolokkcl dolgozik egyutt - bdrkivel, aki szeretne segfteni az embereknek abban, hogy drogmentes eletet eljenek.

TENYEK. AMEL YEKET TUDNOD KELL

Ez a fOzet egy olyan sorozat resze, amely tartalmazza a tenyeket a morlhudndrol,

az alkoholr61, az ecstasyr61, a kokainr61, a crack kokainr61, a krlstdlyrnetrol es a metamfetaminr61, az inholdnsokrol, a heroinr61, az LSD-ral es a venykoteles szerekkel val6 visszcelesrol. Ezeknek az lnforrndcioknnk a birtokdbnn az olvas6 lehetoseqet kap, hogy a drogmentes elet mellett dontson,

Tovabbi informaci6k, iIIetve e fiizet vagy a sorozat mas fiizeteinek tovabbi peldanyai kaphat6k a kiivetkez6 elerhet6segeken:

Foundation for a Drug-Free World 1626 N. Wilcox Avenue #1297

Los Angeles, CA 90028 USA drugfreeworld.org info@drugfreeworld.org 1-818-952-5260

A Drogmentes Vilagert Alapitvany magyarorszagi csoportja, Budapest

Kanyves Kalman kariit 76

1087

info@drogmentes.hu www.drogmentes.hu info@mondjnemetadrogokra.hu www.mondjnemetadrogokra.hu Telefonszdrn: (36) 1-3521797

© 2009 Foundation for a Drug-Free World. Minden jog fenntartva. Az Alcprtvdny log6ja vedjegy, amely a Foundation for a Drug-Free World tulojdondbon van. Item #20841-10-HUN