,

tit

A V ISSlAELESRE HASl NAL T

VENYKOTELES SZEREK TiPUSAI

Akovetkezo fobb kateg6riak tartoznak a szorokozcsro hcszndlt felfrt szerek koze:

1. Depressziinsok (idegnyugtat6k): Gyakran a kozponti idegrendszer (az agy es a gerincvel6) nyuqtotojckent utalnak rajuk; lassftjak az agymukodest. Altat6kat (hogy a szernelyt nyuqodttd es bodulttd teqyek) es nyugtat6kat (a feszultseq vagy az aggodalom csokkentesere) tartalmaznak.

2. Opiatok es morfiumszcirmazekok:* Altoldbon fajdalomcsillapft6knak nevezik oket; ezek a szerek 6piumot vagy 6piumhoz hasonl6 anyagokat tartalmaznak, es a fajdalom csokkentesere hcszndljdk oketo

3. Elenkft6szerek: A szereknek az a tfpusa, amely az energiaszint es az eberseg fokozosot celozzc, de ugyanakkor a vernyomdst, a pulzusszdrnot es a legzes szoporosdqdt is noveli,

4. Antidepressziinsok: Pszichidtrici szerek, amelyeknek a depresszi6t kellene kezelniOk. * szdrrnozek vegyi anyag. amely egy vele rokon anyagb61 sz6rmazik.

ROHYPNOL

ARohypnol a Valiumn6110-szer erosebb nyugtat6. A szer feher vagy olfvczold tabletta form6j6ban kaphat6, es dltoldbcn

az eredeti leveles kiszerelesben adj6k el. A fogyaszt6k osszetorik a tablett6t, majd a port felszippantj6k, marihu6n6ra sz6rj6k es elszfvj6k, italba keverik es megissz6k, vagy beinjekci6zz6k.

MUrKtlNEV

Rohypnol

SZLENqNEVEK (tl~riKtli NEVEK VtlqY tl ForditusUK)

• felejtotobletto

• Mexican Valium (mexik6i Valium) ·R2

• Roche

A ROHYPNOL HArAsAI

ARohypnolt nemi eroszck elkovetesere hcszndljdk, mivel keptelenne teszi az dldozotot

az ellendlldsrc, es ezzel a "randieroszak" szerenek hfreben all.

A Rohypnolt hoszndlok gyakran "benft6nak" nevezik a szer hotosot, A szer a beveteletol szdmttott 20-30 perc rnulvo kezd hatni, a tetdfokdt

2 6ran belul eri el, es a hotds 8 vagy cker 12 6ran at is tarthat. A szernelyt olyannyira cselekvokeptelenne teheti, hogy okdr ossze is eshet tole. lIyenkor az llletd a padl6n fekszik,

a szemei nyitva vannak es kepes

megfigyelni az esernenyeket, mozogni viszont egyaltalan nem kepes, Ut61ag viszont semmit sem tud felidezni arr61, hogy mi torrent.

Elveszfti az izmai feletti uralmat, es zovorodottsdqot, bodultsdqot, valamint emlekezetkiesest tapasztaI.

A Rohypnolt Europdbcn es l.ctin-Amerlkdbcn cltctokent

druljdk, de az Arnerikai -r

EgyesffitAIWmokban mar

betiltotta~ I

~

, QPIUM- ES MORFIUMSZ.ARM·AzEKOk

Az opidtok olyan szerek, amelyek az id_ek-r~hdszerre gyak~rolt hotdsukon keresztOl csokkentik a fajdalmat. A folYQmatos hoszndlotuk vagy a velOk volo visszoeles testi fOggoseghez ~s elvondsi tunetekhez vezethet.

Tabletta, kapszula vagy folyekony formdbon gyartjak oketo

"",.o,-<..-r_),.'(!'l,,,,,,,r,,,n,n rndrkcneveik es szlengneveik a kovetkezok;

McirKoNEVEK SZLENgNEVEK (oMEriKoi NEVEK VOgy 0 F9rdltcisUK)

• Fiorional es Codeine

• Robitussin A-C

.. Tylenol es Codeine .. Empirin es Codein

• Captain Cody (Cody ko pita ny)

• Cody

• Schoolboy (iskolds flu)

• Doors & Fours (ajt6k es negyesek)

• Pancakes and Syrup (szorpos palacsinta)

• Apache (apacs)

• China girl (kfnai ldny)

'50<.",.,'" .• ".,.". "."~~- , .• ". Dance fever

dfj,;~S';:"i;~;F;;;'-.>';:- (tdncldz)

• Murder8 (gyilkos nyolcas)

• Tango es Cash

• Friend (bordt)

~IIJJ~f)Jre:'2f_~-:!'<\'-""w'

'h'f}Mar.r<aNEVEK SZLENqNEVEK

~iJ:~:: ~Q~;~~~~~K

l}( - Roxanol - M

- Duramorph - Miss Emma

-Monkey(majom)

- White Stuff

(feher cucc)

-OxyContin

- Percodan

- Percocet

=Tylox

-Oxy80 = Oxycot

- Hillbilly heroin (videki heroin)

- Demerol

=Demmles

- Pain killer (fdjdolomqyllkos)

- Dilaudid

- Juice

-Dillles. _

::r;:~l.~:o' v: ~L'l,.~~~~

Az opidtok es morfiurnszd nehdny rovld hctdsoi;

AZ QPlUM ES A,MORFlUMSzARMAZEKOK HOSSZU rAvU HArASAl

Az opiurnszdrrnozekok folyamatos hoszndloto, vagy a veluk val6 visszceles testi es lelki fuggc5seget eredrnenyezhet. A test alkalmazkodik a szer jelenletehez, es elvondsi tunetek jelentkeznek, ha a hoszndlctc csokken vagy abbamarad. Ezek koze tartozik a nyuqtolcnsdq, az izom- es csontfdjds, az olrnotlonsdq, a hosrnenes, a hdnyds es a libcbdros hideqrdzos (azonnali elvonds - "hideg pulyka" - eseten), Tolerancia is kialakulhat, ami aztjelenti, hogy

a szert hosszu ideje hoszndlo szernelynek emelnie kell az adagot ahhoz, hogy elerje ugyanazt az erzest.

A fcljdalomesillapft6kkal kapcsolatos visszaelesrCSI tov6bbi inform6ci6t a jelen sorozat Az igazs6g a f6jdalomcsillapll:6kr61 erma fuzeteben tal6lsz.

" 'II

ELENKITOSlEREK

Az elenkftoszerek, amiket neho .feldoboknck" is

. hfvnak, atmenetileg fokozzdk az eberseget es az enerqldt, Az ebbe a koteqoridbo sorolt, legaltalanosabban hosznolt utcai drogok a kokain es az amfetaminok.

A venykoteles elenkftoszereket tabletta vagy kapszula

formdjdbcn gyartjak. A

szerrel vala visszneies formdi

a toblettokent szdjon Cit, folyodekkent injekci6ban, porrd torve pedig felszippontdsscl

vala foqyosztds,

Ismertebb

McirKONEVEK

• Ritalin

• Concerta

• Biphetamine

• Dexedrine

SZlENgNEVEK (orw:riKoi

NEVEK VOgY Q '

• R-ball (R-Iabda)

• Skippy

• The smart drug (Az okos

• Vitamin R (R-vitamin)

• JIF

• Kibbles and bits falatok)

• akatfzia (k6ros nyugtalansag; fajdalmas bel so izgalmi allapot, amelyben a szernely keptelen nyugodtan Glni)

ANTIDEPRE

Az olyan venykoteles szerek mdslk kcteqoricjo, amelyekkel esetenkent visszcelnek, az cntidepresszdnsok. lIyenek pI. a Prozac, Paxil, Celexa, Zoloft, Effexor es Remeron. KGlonbozo szfnu kcpszuldk es toblettdk formdjdbcn kaphat6k.

Tonulmdnyok kimutottdk, hogy ezeknek a szereknek a kovetkezd hotdsoi lehetnek:

• almatlansag

• ingerlekenyseg

• ideqesseq es agg6das

• erdszokos gondolatok es

=remeqes

• ellenseqesseq = izzodds

• szcbclytolon szfvdoboqds

• bunozoi viselkedes

• zcvorodottsdq, osszefGggestelen gondolatok

• paranoia

• holluclnddo

• elrnebeteqseq

Egy tonulrnony szerint az nntidepresszdnst szedd fiatalok 14%-a oqresszfvvd, sot erdszokossd vdlik, Egy 12 eves flunok heves remdlrnci lettek, amelyekben meqoli az osztolytdrsolt, majd ot is lelovik, Az dlmot ebredes uton is nagyon val6snak erezte, majd napokon keresztUl gyilkolasr61 sz616 dlmokot ldtott, amelyek egyre inkdbb val6sagosnak tilntek, Eros ongyilkos hajlamai lettek, amfg a gy6gyszer szedeset Ie nem allftottak ndlo,

KETAMIN

•

AKetamin a disszociatfv erzestelenftok* kateg6riajaba tartozik, es porvagy folyekony alakban, dltoldbcn dllntok erzestelenftesere hnszndljdk. Be lehet fecskendezni, meg lehet inni, fellehet szippantani, illetve fuves vagy dohdnnyol toltott clqcrettdhoz lehet adni. A Ketamin 1999-ben keri.ilt fel az ellendrzott anyagok listojdrc az USA-ban.

A rovid es hosszu tavu hotdsok koze tartozik III megemelkedett pulzus es vernyomds, az emelyges, hdnyds, zslbbcdtsdq, depresszi6, ernlekezetkieses, hollucindcio, es a potencidlison vegzetes legzesi problerndk,

A Ketomln-hoszndlokbon eros s6vargas alakulhat ki a szer lrdnt, Magas dozlsndl a hoszndlo megtapasztalja a "K-Iyuk" hctdst,

-

amely egy "testen kfvi.ili" vagy "halalkozeli" erzes.

A Ketamin a "randieroszak" szerekent hcszndlntos, mivel kozonyos, dlomszenl dllopotot idez elo, amelyben a hotdso alatt all6 szemely nehezen mozog.

SZLENqNEVEK (oMEriKoi NEVEK VOgY 0 ForditasuK)

• Special K

·K

=super C

• cat Valium

• jet

super acid (szupersav)

MarKONEVEK

• Ketaset

• Ketalar

• KetalarSV

• Ketanest

• KetanestS

• disszociatfv erzestelenft6: olyan szer, amely torzftja a llitlist es a halilist, es a kornyezettdl es onmaglitlil valli elkiiloniiltseg (disszocilicili) erzeset kelti a szemelyben,

RECEPT NELKU KAPHATO SZEREKKEL VALO VISSZAELES

A zok a recept mlilkUl kaphat6 megf6z6s I"\elleni es kohogescsillapit6 szerek, amelyek tartalmaznak egy dextrometorf6n (DXM) neva anyagot, szinten alkalmasak a visszaelesre.

A DXM-et szirup, gel es tabletta form6ban 6rusitj6k. Az Interneten keresztiil kaphat6 por alakii v61tozata kUlonosen kock6zatos, mivel bizonytalan az osszetetele es az adagol6sa. Ez a hat6anyag 100-n61 is tobb termekben

fordul ellS; a Coricidinnal es a KOllltUSSlrlnal elnek legink6bb.

MarKQNEVEK ·Coricidin

• Robitussin

•

SZLENq NEVEK ·OXM

·CCC

• Triple C (Tripla C) - Skittles (edesseg) = Robc

- Poor Man's PCP (Szeg~ny~mber PCP-jli1ii~'

...

A KOHOm:SCSILLAPiTO SZIRUP (DXM) HATASAI

• holluclndclok (ldtvcny)

= extrem ingerlekenyseg

• dlmotlonsdq ·Ietargia (levertseq)

• (huzamos hoszndlot utdn) testi fugg6seg

• szedules

• osszefolyo beszed

Mas szerekkel keverve a kohogescsillapft6 szirup a kozponti idegrendszer es a szfv problerndlnok forrdso is lehet. Alkohollal kombindlvo kulonosen veszelyes, es hcldlt okozhat.

• erzekcsal6das

• izzodds

• magas vernyornds

• maj-es oqykdrosodds

, ,

En ezt tapasztaltam a DXM szedesekor: VErES LEtt

" CI VlzELEt'EM. Rosszullettem ... Gyengenek ereztem a

testem MINd::Nt FELadtaN. MEn" CI szer IYEqSZGLLOtt JO.

LEtt'EM Csak az erdekelt, hogy belojem magam a szerrel...

Azt hittem, hogy a Coricidint csak ugy, sz6rakozasb61 is szedhetem, hogy nem lesz beldle gond. Sosem gondoltam volna, hogy fliggove valok tole ... Es az elvesztegetett idot

sosem fogom visszakapni. HCI Kl tudNtiM tOrOLNI en CI dOLqot. ES EL tudNtiM u2NI. IYEqtENNEM - Crystal

fajdalomcsillapft6kat szedett, 2,3 milli6an pedig olyan venykoteles elenkftoszereket szedtek, mint pI. a Ritalin. 2,2 milli6an eltek vissza

recept nelkOI kaphat6 szerekkel, mint amilyen

a kohogescsillapft6 szirup is. Az olyan fiatalok atlageletkora, akik eldszor nyulnok

valamilyen szerhez, jelenleg 13-14 ev.

I

~ depresszcinsok, opicitok es antidepresszcinsok tobb tuladagolcisbol ered6 halcilesetet okoznak (45%), mint a kokain, a heroin, a metamfetamin es az amfetaminok egyuttveve (39%).

Ugyanez a trend figyelhet6 meg a pszichoaktiv szerekkel valo visszaeles utcini es a tuladagolcis miatti korhcizba szcillitcisok statisztikciin. 2005-ben 1,4 millio f6t szcillitottak be kcibitoszer-fogyasztcis miatt korhcizi ugyeletre, es ebb61 598 542- en gyogyszerekkel vagy gyogyszerekkel es kcibitoszerekkel eltek vissza.

A felmeresek alapjcin a tinedzserek kozel 50%-a azt hiszi, hogy a venykoteles szerek sokkal biztonscigosabbak, mint az iIIegcilis utcai drogok, 60-70%-uk pedig azt cillitja, hogy az otthoni orvosscigos szekrenyb61 szerzi be a szereit.

A Columbia Egyetemen mukod6

Addil<cio es Artalmas Szerhaszncilat Orszcigos Kozpontja szerint azoknak a tizeneveseknek a koreben, akik visszaelnek az orvosok ciltal felirt gyogyszerekkel, ketszer valoszinUbb az alkoholfogyasztcis, otszor valoszinubb a m_ucinafogyasztcis, es 1~-szor valoszinubb az

1tTeg6iis utcai drogok - pl. heroin, ecstasy es kokain - fogyasztcisa, mint azokncil, akik

nem elnek vissza venykoteles szerekkel.

2007-ben az amerikai Drogrendeszeti Hivatal megallapitotta, hogy a Fentanyl nevu fajdalomcsillapitoval valo visszaeles tobb mint 1000 ember halalat okozta abban az evben az Egyesiilt Allamokban. Ez a szer 30-S0-szer erosebb a heroinnal.

A Fentanyl heroinnal valo kevereserol mar az USA-bol es europai orszeigokbOl- tObbek kOzOtt DaniabOl, Sveciorszeigb61, UkrajnabOl es OroszorszeigbOlis erkeztek jelentesek.

1\ drogok h~nyegeben rnerqek, A bevett rnennyiseq /"\hatarozza meg a hotdst.

Egy kis adag serkentdszerkent hat (felgyorsft). Egy nagyobb adag nyuqtotokent hat (Ielassft). A meg nagyobb adag mereqkent hat, es cker meg is olheti a szernelyt,

Ez minden drogra igaz. Csak a hates eleresehez szukseges rnennyiseq kulonbozik,

De sok drognak van meg egy hatranya: az, hogy kozvetlenul az elmere fejti ki a hctcsct, Eltorzfthatja

a droqhaszndlo erzekeleset azzal kapcsolatban, hogy mi tortenlk korulotte, Ennek eredrnenyekent a szernely tettei nagyon furcsdk, esszerutlenek, ertelmetlenek, sot pusztft6ak lehetnek.

28

A drogok minden erzetet meggatolnak, a kellemeseket es a kellemetleneket egyarant. Tehdt, bar a drogok rovid tavu seqltseqet nyujthatnak a fejdalom csillcpftdsdbon, ezzel egyiitt romboljdk a kepesseqeket es az eberseget, valamint zovorossd teszik az ember gondolkodasat.

A gy6gyszerek olyan drogok, amelyek celja gyorsftani, lassftani vagy rneqvdltoztotni valamit a tested mukodeseben annak erdekeben, hogy a tested

jobban m(lkodjon. Neha szukseq van rajuk. De ett61 meg ugyanugy drogok: serkentoszerkent vagy nyuqtotokent hatnak, es a tul sok gy6gyszer rneqolhet, Tehdt ha a gy6gyszereket nem ugy hoszndlod, ahogy kell, akkor ugyanolyan veszelyesek lehetnek, mint az iIIegalis kdbftoszerek,

MIERT FOGYASZTANAK AZ EMBEREK DROGOKA n

Az emberek ozert szednek drogokat, mert valamit meg akarnak vdltoztctni az eletOkben.

fme nehdny ok, amelyet a fiatalok mondtak arra a kerdesre, hogy miert kezdtek drogokat szedni:

• be akartak iIIeszkedni

• menekultek, ovagy lazftani akartak

• unatkoztak

• hasonlftani akartak a felnottekre = ldzndni akartak

• kfserleteztek,

Az emberek azt hiszik, hogy a drogok jelentik a rneqolddst, am a drogok vegOI csak problemdt jelentenek,

Bdrmilyen nehez is szernbenezni a problemdinkkol, a droqhoszndlct kovetkezmenyel mindig rosszabbak, mint az a problema, amit meg szeretnenk oldani. Az igazi rneqoldds az, hogy megismerjOk a tenyeket, es eleve el sem kezdOnk drogokat szedni.

REFERENCIAK

"Drug Scheduling; U.S. Drug Enforcement Administration

"Selected Prescription Drugs with Potential for Abuse:

National Institute on Drug Abuse

International Narcotics Control Board

Office of Drug Control Policy "Prescription Sedatives & Tranquilizers," Partnership for

a Drug-Free America

Statement by Leonard J. Paulozzi before Senate Judiciary Subcommittee on Crimes and Drugs, 12 March 2008

Center for Substance Abuse Research

National Survey on Drug Use and Health 2007

Suicidality, violence and mania caused by SSRls: A review and analysis, P. Breggin.

"Depressants: US Department of Health & Human Services and SAMHSA's National Clearinghouse for Alcohol & Drug Information

"Prescription drugs a gateway for teen drug abuse," Houston Chronic/e, 4 September 2008

Interpol report on Heroin

2007 National Report (2006 data) to the European Monitoring Centre for Drugs & Drug Addiction, Hungary

The European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs, Hungary Key Results 2007

FENYKEPEK:

2. oldal, 9. oldal: Stockxpert; 15. oldal: Sweet Faux Pas; 24. oldcl: Wes Tarca.

Tobb mil1i6 ilyen fuzetet osztottunk mar ki a vildqon, osszesen 22 nyelven. Ahogy egyre ujabb drogok jelennek

meg az utcdkon, es egyre tobbet tudunk

a hotdsoikrol, ezeket a fuzeteket ncprckessze tesszuk, illetve ujakat dllltunk ossze.

A fuzeteket a Drogmentes Vilagert

Ala pltvd ny adja ki, amely egy Los Angeles-i kozpontu nonprofit, kozhosznu szervezet.

Az Alcpftvcny oktotdsi anyagokkal

es tondcsokknl ldtjo el, valamint osszehangolja nernzetkozi droqrneqeldzesi holozotdt, Fiatalokkal, szuldkkel, pedag6gusokkal, onkentes szervezetekkel es kormdnyhlvotclokkol dolgozik egyutt

- bdrkivel, aki szeretne segfteni az embereknek abban, hogy drogmentes eletet eljenek.

TENYEK. AMEL YEKET TUDNOD KELL

Ez a fOzet egy olyan sorozat resze, amely tartalmazza a tenyeket a marihu6n6r61,

az alkoholr61, az ecstasyr61, a kokainr61, a crack kokainr61, a krlstdlyrnetrdl es a metamfetaminr61, az inhal6nsokr61, a heroinr61, az LSD-rol es a venykoteles szerekkel val6 vlsszcelesrol. Ezeknek az inform6ci6knak a birtok6ban az olvas6 lehetoseqet kap, hogy a drogmentes elet mellett dontson,

Tovabbi informaci6k, iIIetve e fiizet vagy a sorozat mas fiizeteinek tovabbi peldanyai kaphat6k a kiivetkez6 elerhet6segeken:

Foundation for a Drug-Free World 1626 N. Wilcox Avenue #1297

Los Angeles, CA 90028 USA drugfreeworld.org info@drugfreeworld.org 1-818-952-5260

A Drogmentes Vilagert Alapitvany magyarorszagi csoportja, Budapest

Kanyves Kalman karat 76

1087

info@drogmentes.hu www.drogmentes.hu info@mondjnemetadrogokra.hu www.mondjnemetadrogokra.hu Telefonszdrn: (36) 1-3521797

© 2009 Foundation for a Drug-Free World. Minden jog fenntartva. Az Alopftvdny lag6ja vedjegy, amely a Foundation for a Drug-Free World tulojdondbon van. Item #20841-13-HUN