Rendszerezs - kor Az emberisg letben kt letmdvltst hatrozhatunk meg: A Kr. e. VII.

vezredre tehet a neolitikus forradalom, amely a termkeny flhold terletn (mai Kzel-Kelet) alakult ki. Neolitikus= csiszolt kkorszak. Vge szakad a gyjtget, vadsz, halsz letmdnak. Az emberek letelepednek, elkezddik a nvnytermeszts, llattenyszts (domesztikci). A msodik letmdvlts, ami gykeres vltozst hoz az emberisg letben az az ipari forradalom. Els szakasz: 1780: Anglia. Gzgp, gzenergia, nyersanyaga: szn. Vast megjelense. Hzgazat: knnyipar. Msodik szakasz: 1880 (msodik ipari forradalom). Nmetorszg s USA. Elektromossg. Nyersanyag, energiaforrs: kolaj megjelense. Hzgazat: nehzipar. A npessg tekintetben mind a kett letmdvlts demogrfiai robbanssal (npessgrobbanssal) jrt. A kkor utn elkezdik a fmeket hasznlni: Kr. e. IV. vezred rzkor Kr. e. III vezred bronzkor Kr. e. II vezredtl vaskor rs kialakulsa Mezopotmia terletn alakulhatott ki. rsuk az krs. Elszr kpeket rajzoltak (kprs), majd szrs, aztn sztagrss alakult. De pldul ma a knaiak megmaradtak a szrsnl. rsos emlk ebbl a korbl: Hammurapi trvnyoszlopa Egyiptomban beszlnk a hieroglif rsrl: - hieratikus rs (papoknl volt hasznlatos. Amon papok tkletestettk) - dmotikus (npi) rs rsos emlkek: klnbz feliratok, rosette-i alapjn fejtettk meg a hieroglifkat Hangjell rs. Fncibl indult ki. Ezt veszik t a grgk. A latin ABC ide nylik vissza a fnciaihoz. Rovsrs: Levdiban hasznltk a magyarok. Mai napig l a szkely rovsrsban ez az emlk. Fontosabb kori pletek Ninivei knyvtr (Asszriban, Asszr Birodalom idejn) Alexandriai nagyknyvtr (Egyiptom, Alex.) Bbel tornya (Babilon) Knai nagyfal

A hellenisztikus vilg 7 csodja:

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

gzai piramisok Szemirmisz fggkertje/ Babiloni fggkert epheszoszi Artemisz-templom (mai Trkorszg nyugati terletn) Pheidiasz olmpiai Zeusz-szobra halikarnasszoszi mauzleum (mai Trkorszg nyugati terletn) rodoszi Kolosszus (Rodosz szigetn) alexandriai vilgttorony

Athn: Jelents a fellegvr (akropolisz). Parthenn: oszlopos plet Athnban.

dr egyszer oszlopf jn dsztettebb korintoszi burjnz oszlopf Colosseum Amphiteatrum Circus Maximus (kocsihajt versenyeket tartottk itt) Hadrianis fala (Anglia) limes (vdfal) rsze Rma: vzvezetk, padlfts kori trtnetrk Hrodotosz (grg) : grg-perzsa hborrl rt. A trtnetrs atyja Thkididsz (grg): A peloponszoszi hborrl rt Tacitusz, Pltarkhosz rmai Filozfusok Szkratsz Platn idek, idea tan Arisztotelsz Jelentsebb csatk, hadvezrek Grg-perzsa hbork Kr. e. 490 Marathn. Grg Miltidsz, perzsa Dareiosz Kr. e. 480 Thermopla. Xerxsz, Leonidsz Kr. e. 480 Szalamisz. Themisztoklsz, Xerxsz Kr. e. 479 Plataia Kr. e. 202 (pun hbor) Zamai tkzet (Afrika). Hannibl- Scipio Kr. e. 48 Pharszalosz Kr. e. 42 Philippi. Lepidus, Antonius, Octavoanus - Brutus Kr. e. 31 Actium. Octavianus Antonius s Kleoptra Kr.e. 776 els olimpia Kr.e. 753 Rma alaptsa Kr. u. 476 Rma buksa (Nyugat-rmai Birodalom!) Triumvirtusok Els: Caesar, Pompeius, Craccus Msodik: Octavianus (Augustus), Antonius, Lepidus Politikusok Dracon Kr.e. 621, Draci szigor (trvnyek)

Szoln Kr.e 594-93, vagyoni alap trsadalmi besorols (ezek is phlk!). Demokrcia alapjainak letevse. Peiszisztratosz Kr.e. 560-27. 560-510-ig trannisz intzmnye Kr. e. 508 Kleiszthensz (phlreform, cserpszavazs, sztratgosz tisztsg ltrejtte) Periklsz, Kr.e. 461-tl. Demokrcia fnykora, napidj bevezetse Rma

Tiberius, Caius nptribunus (fldkrdssel foglalkoztak) Marius hadseregreform Sulla rks dikttor (de majd lemond) Triumvirtusok korszaka: Caesar rks dikttor volt. Augustus principtus rendszere
Tisztsgek, intzmnyek Athn arkhnok - tnyleges irnytk egszen 508-ig, aztn a sztratogszok volt a tnyleges hatalom (10 db) 2 kirly + 5 ephorosz (felgyel) cenzor nptribunus dikttor N Tancsok: Bul Vnek tancsa (Gerusia) Szentus P G Y L S Sprta Rma tnyleges irnyt a kt konzul