A határozók

A hely-és az időhatározó
 Előszó
„Ember számára nem létezik nehéz helyzet, csupán helyzetek
vannak. A nehézség leküzdéséhez kell egy kis idő, a
lehetetlenhez valamivel több.”
/Tatiosz/
 Használat
 A felső sarokban található vezérlőgombokat használva,
különböző opciókat lehet igénybe venni.
 Nyíl előtte vagy utána függőleges vonallal, mindig az anyag
legelejére vagy a legvégére ugrik.
 A sima nyilak az előző vagy a következő diára lépnek.
 A házikóval a tartalomjegyzékre léphetünk vissza.
 A kérdőjel pedig a súgóra(használatra) ugrik.
 Az aláhúzott sorokra ráállva, az adott témához léphetünk
azonnal.
 A feldolgozáshoz jó munkát minden szülőnek és kisdiáknak!
 Tartalom
• Óravázlat-1.
• Óravázlat-2.
• Korábbi ismeretek felfrissítése
• Új ismeretek feldolgozása (A határozók)
• A határozók felsorolása
• A helyhatározó
• A helyhatározó kifejezőeszközei
• A helyhatározó ragjainak rendszere
• A helyhatározó névutói
• A helyhatározók határozószói
• A képes helyhatározó
• Az időhatározó
• Az időhatározó kérdései és kifejezőeszközei
 Tartalom-2.
• Az időhatározó kifejezőeszközei
(összegzés)
• Az időhatározó meghatározása
• Részellenőrzés
• Összefoglalás
• Értékelési szempont
• Eldöntendő kérdés
• Eldöntendő kérdés-2.
• Tudáspróba értékelése
• Felhasznált irodalom
 Óravázlat
• A határozók felsorolása (16 db)
• A helyhatározó (definíció, kérdőszavai)
• A helyhatározó kifejezőeszközei (ragos
névszó, névutós névszó, határozószó)
• A helyhatározó ragjainak rendszere
(táblázat)
• A helyhatározó névutói (táblázat)
• A helyhatározók határozószói (táblázat)
• A képes helyhatározó
 Óravázlat
• Az időhatározó (gyakorló szöveg)
• Az időhatározó kérdései és
kifejezőeszközei (táblázat)
• Az időhatározó kifejezőeszközei
(összegzés)
• Az időhatározó meghatározása (definíció,
kérdőszavak)
• Részellenőrzés
• Összefoglalás
 Órai tevékenységek
• A 14. dia alapján önállóan
helyhatározós mondatok készítése.
• A 15. dia segítségével helyhatározói
határozószavakkal 2-2 mondat
elkészítése.
• A 21. dián található részellenőrzés
kérdéseinek megválaszolása.
 Motiváció Bip-bip!

Tudjuk, hogy a
Kati almát eszik
mondatban, Kati az
alany, az eszik az
állítmány, és az alma a
tárgy.
De mit kezdünk egy
olyan mondattal,
ahol Kati délben a
konyhában eszi az
almáját?
 Korábbi ismeretek
felfrissítése
• Az előző órákon megtanultuk az egyszerű mondat
fő részeit az alanyt és az állítmányt,amely már
együtt alkothat mondatot, pl. Péter olvas.
• Tanultuk az első kötött bővítményt amely mindig
az állítmányhoz kötődik, ez a tárgy, pl. Péter
könyvet olvas.
• Az életben azonban sokkal bővebb mondatokban
beszélünk, lássuk hát, hogy miből is épülhet fel
még a mondat.
 Új ismeretek feldolgozása
• A határozók megismerésével sokkal több
téren tudunk boldogulni a mondatok
elemzésekor.
• A bővítmények legnagyobb csoportja lesz a
határozók, melyek színesítik beszédünket,
és több felvilágosítást, konkrétumot adnak
a kommunikáció során.
• A határozók a cselekvés különféle
körülményeit jelölik a mondatban.
 A határozók
• Helyhatározó • Eredményhatározó
• Időhatározó • Részeshatározó
• Módhatározó • Számhatározó
• Állapothatározó • Hasonlító határozó
• Eszközhatározó • Mértékhatározó
• Társhatározó • Fokhatározó
• Okhatározó • Állandó határozó
• Célhatározó
• Eredethatározó A mai napon a hely- és az
időhatározóval fogunk
foglalkozni.
 A helyhatározó
• A helyhatározó a cselekvés helyét határozza meg.
• Kérdései: Hol? Honnan? Hová? Merre? Meddig?

 „Hol a boldogság mostanában?

Barátságos,meleg szobában.”
(Petőfi Sándor: Téli világ)
 „ Honnan atyafi, oly
Hevenyén?”
„ Pusztáról csikóval
Jövök én.” (Petőfi Sándor: Lopott ló)
 „Hová, hová, édes férjem?”
„ Megyek a csatába.” (Arany János: Rozgonyiné)
 „ Merre, meddig mentek? Harcra? Háborúba?” (Arany
János: Toldi)
 A helyhatározó
kifejezőeszközei
• A helyhatározót kifejezhetjük
1. ragos névszóval
„ A csárdánál törpe nyárfaerdő…”
„ …a királydinnyés homokban.” (Petőfi Sándor: Az alföld)
2. névutós névszóval
„ Zöld föld felett, kék ég alatt…” (Petőfi Sándor: Mi kék
az ég!)
3. határozószóval
„ Itt kívül a hideg, Az éhség ott belül, …S amott a
harmadik…” (Petőfi Sándor: A farkasok dala)
 A helyhatározók
ragjainak rendszere
Honnan? Hol? Hová?
(eredet) (tartam) (vég)
-ból, -ből -ban, -ben -ba, -be

-ról, -ről -on, -en, -ön -ra, -re

-tól, -től -nál, -nél -hoz, -hez,

-höz
 A helyhatározó névutói
• Alkoss helyhatározós mondatokat, a megadott
névutók segítségével!

Honnan? Hol? Hová?

alól,fölül alatt,fölött, alá, fölé,elé,
elől előtt, mögött, mögé, mellé,
mögül mellett, közé
között,
mellől körül,után,
közül hosszat, át,
túl, keresztül
A helyhatározók határozószói
Honnan? Hol? Hová?
innen, onnan, itt, ott, ahol, ide, oda, ahová,
ahonnan, valahol, valahová,
valahonnan, mindenütt, mindenüvé,
mindenünnen, sehol, bent, sehová
sehonnan kint, lent, fent,
kívül, belül, elől,
hátul oldalt
• Alkoss padtársaddal olyan mondatokat, amelyek a
következő határozószavakat tartalmazzák,
helyhatározó gyanánt.
 A képes helyhatározó
• „ Száll a madár ágrul ágra,
Száll az ének szájrul szájra.”
(Arany János: Rege a csodaszarvasról)
 Az idézett két verssor abban különbözik egymástól, hogy míg az
első szó szerint értendő, addig a másik csak képletesen.
 Az elsőben tényleg szállhat a madár ágrul-ágra, de a másodikban az
ének csak képletesen értendő, így az értelmezett hely,azaz a
szájrul-szájra (honnan-hová) csak képes helyhatározó.
 Ilyenek még pl.
-A számból vetted ki a szót
- Kicsúszott a számból
- Nem tesz lakatot a szájára
- Ami a szívén, az a száján.
 Az időhatározó
• Gyakorló szöveg( József Attila önéletrajza nyomán):
• A kiemelt mondatrészek időpontot, időtartamot jelölnek, azaz
időhatározók.

• „1905-ben született Budapesten . Gyermekkorától fogva részt vett

az apa nélkül maradt család gondjaiban.
A világháború alatt reggeltől estig álldogált az élelmiszerboltok
előtt, hogy másnapra kenyeret szerezzen.
Anyja halála után egy nyáron át inaskodott egy vontatógőzösön.
Ezután Makóra került. Itt elvégezte a gimnáziumot, s három év
múlva már a szegedi egyetem hallgatója. Ekkor jelenik meg első
verses kötete.
A gyermekkorában átélt események mély nyomot hagytak a költő
lelkében.”
Az időhatározók kérdései és kifejezőeszközei
Kérdés Az időhatározó Kifejezőeszköze

Mikor? 1905-ben Ragos névszó

Mióta? gyermekkorától fogva Ragos és névutós névszó
Mikor? a világháború alatt Névutós névszó
Mikortól? reggeltől Ragos névszó
Meddig? estig Ragos névszó
Mikorra? másnapra Ragos névszó
Mikor? halála után Névutós névszó
Mennyi ideig? (egy) nyáron át Ragos és névutós névszó
Mikor? ezután Határozószó
Mikor? (három) év múlva Névutós névszó
Mikor? már Határozószó

Mikor? ekkor Határozószó

Mikor? gyermekkorában Ragos névszó

 Az időhatározó kifejezőeszközei
(összegzés)
• Ragok:Az előbbi példákat megvizsgálva, láthatjuk, hogy a
legtöbb esetben a helyhatározó ragjai jelölik az
időhatározót is.(pl. 1905-ben, reggeltől, estig, másnapra.)
• Néhány főnév is szerepelhet időhatározóként:pl. vasárnap,
másnap, mindennap, harmadnapja.
• Névutók: nagyrészt ezek is megegyeznek a helyhatározók
névutóival:pl. a világháború alatt, halála után, nyáron át.
• Vannak csak időhatározóhoz kapcsolódó névutók is, ilyenek:
múlva, óta, fogva, kezdve.
• Határozószók: tavaly, idén, jövőre, ma, tegnap, holnap,
reggel, délután, most, rögtön, mindjárt, néha, mindig, olykor,
valaha.
Az időhatározó meghatározása
• Az időhatározó a cselekvés időpontját vagy
időtartamát jelöli meg.
• Kérdései:mikor?, mióta?, mennyi ideig?,
meddig?, mikorra?
• Kifejezőeszközei:
Ragos névszó, névutós névszó, ragtalan
főnév, határozószó.
 Részellenőrzés
 Melyek lehetnek a helyhatározó kérdései? (hol?,
honnan?, hová?, merre?, meddig?)
 Melyek a cselekvés 3 iránya a helyhatározó
esetében?(hol?, honnan?, hová?)
 Mondjatok egy képes helyhatározót! (kicsúszott a
számon, ami a szívén az a száján, stb.)
 Mit jelölnek az időhatározók? (a cselekvés
időpontját vagy időtartamát)
 Melyek lehetnek az időhatározó kérdései?
(mikor?, mióta?, mennyi ideig?, meddig?, mikorra?)
 Összefoglalás
 A helyhatározó a hol? kérdésre
megmutatja a tartózkodás helyét, a
honnan? kérdésre megadja a kiindulás
helyét, és a hová? kérdésre válaszolva
pedig jelöli a mozgás végpontját.
 Ugyanilyen elven az időhatározó is jelöli az
előzményt, a mióta? kérdésre válaszolva; a
mikor? kérésre a cselekvés tartamát
kapjuk, és a cselekvés végét a meddig?
kérdésre válaszolja meg.
 Értékelési szempont
• Az eldöntendő kérdés feladatlap, 15 kérdésből áll.
• Ezek ponthatárai a következők:
7 ponttól: 2-es,
9-10 pontig: 3-as,
11-12 pontig: 4-es,
13-15 pontig: 5-ös.
Ha valaki a válaszokat meg is indokolja
csillagos 5-öst kap.
 Eldöntendő kérdés-1.
1.Képes helyhatározó –e az ágról szakadt ember?
2.Helyhatározó –e az ott kint?
3.Képes helyhatározó –e a napról-napra?
4. Határozószóval kifejezett helyhatározó –e az autónál?
5. Képes helyhatározó –e a fülbemászó dallam?
6. Névutós névszóval kifejezett helyhatározó –e az ott
belül?
7. A –ban, -ben időhatározói rag?
8. Képes helyhatározó –e ha csöbörből-vödörbe kerül
valaki?
9. A –ra, -re lehet hely- és időhatározói rag is?
 Eldöntendő kérdés-2.
• 10. Az –ig rag lehet időhatározói?
• 11. Határozószót használhatunk
időhatározóként?
• 12. Az alatt névutó szerepelhet
időhatározós szerkezetben?
• 13. Főnév szerepelhet időhatározóként?
• 14. A hol? kérdés, előzményt jelöl?
• 15. A meddig? kérdés a cselekmény
tartamát mutatja?
 Tudáspróba értékelése
• 1. igen • 9. igen
• 2. igen • 10. igen
• 3. nem • 11. igen
• 4. nem • 12. igen
• 5. igen • 13. igen
• 6. nem • 14. nem
• 7. igen (is!) • 15. nem
• 8. igen
 Felhasznált irodalom
• Rácz Endre-Takács Etel:
Kis magyar nyelvtan,
(14. átdolgozott kiadás) Talentum
Kiadó, (h.n.), 2001.
• György Edit szerk.: A tudás
kiskönyve, Kassák Kiadó, Szada,
2006.
 Készítette:

Szabó Éva
magyar-pedagógia szakos,
harmadéves, levelezős,
alapképzéses hallgató
2006/2007-es tanév-1. félév