940 BÁRÁNYI BÉLA - TÍMÁR LAJOS
degré de développement de l'industrie, sa structuie et le caiactére des procedés de travail. En 1938,
Debrecen comptait en tout et pour tout une entreprise employant plus de 500 ouvriers, et 7 usines au
totál dans la catégorie des entreprises employant de 100 á 500 ouvriers. Et encore, dans quatre de ces
derniéres, les effectifs dépassaient a peine les 100 ouvriers!
Par suite de son degré de concentration trés bas, de son niveau technique retardé et de sa
structure sectorielle dépassée, l'industrie usiniére recherchait surtout les manoeuvres dépourvus de
formation; en 1928, 5,7% des diplomás supérieurs (sóit 233 personnes) travaillaient dans l'industrie.
L'industrie sous-développée de Debrecen subit de graves dommages au cours de la seconde
guerre mondiale. D'aprés les estimations, les dégáts infligés aux bátiments représentent 32% de la
valeur marchande enregistrée pour l'année 1938. Presque toutes les usines ímportantes de Debrecen
furent détruites. La reconstruction et la remise en état se poursuivirent á un rythme accéléré pendant
l'exerdce du premier plán triennal. En l'espace de deux ans et demi, les entreprises de la ville
parvinrent á mener á bonne fin leur plán triennal. Fin décembre 1949, la mise en place des rapports de
propriété socialiste était terminée dans l'industrie de Debrecen.
Avec le premier plán quinquennal hongrois, c'est une nouvelle période qui s'ouvrit dans le
développement industriel de Debrecen aussi. Cetté période de développement se divise en deux phases
particuliérement Ímportantes, á savoir la réorganisation socialiste du systéme de gestion économique et
de direction et le développement (plus rapidé que tous ceux enregistrés auparavant) de l'économie. En
développant l'industrie lourde, et plus particuliérement l'industrie chimique et l'industrie mécanique
modernes, le premier plán quinquennal a beaucoup fait pour la mise en place d'une structure
sectorielle de caractére moderné. A partír de 1955, l'industrie lourde était devenue le secteur industriel
le plus important. Debrecen perdit de plus en plus son caractére de ville agricole, pour se transformer
peu á peu en ville industrieile.
Les grands investissements de constructíon et de mécanisation commencés au cours de
l'exercice du second plán triennal (1958—1960) se poursuivirent pendant la période du deuxiéme plán
quinquennal (1961-1965). Cest au cours de ces hűit années que furent réalisés des investissements
d'importance nationale comme la nouvelle usine des Roulements á Bille Hongrois et celle de l'Usine
d'Instruments Médicaux, ainsí que l'Usine i'harmaceutíque Biogal.
A partir du milieu des années soixante, á Debrecen comme dans le resté du pays, un
développement industriel intensif a été piacé au centre des préoccupations de l'industrie. C'est surtout
au cours de l'exercice des troisiéme et quatriéme plans quinquennaux (1966/70 et 1971/75) que le
rythme de la promotion industrieile intensive s'est accéléré.
La dynamique de l'industrialisation socialiste se refléte bien dans le fait que, tandis qu'en 1940,
24,7% seulement des travaüleurs étaient dans l'industrie et dans le bátiment, ce chiffre était de 38,6%
en 1960 et de 47,5% en 1970. Cest ainsi que le surnom péjoratif de „ville de la stabilité" de Debrecen
fait désormais partié du passé et que les traditíons séculaires de son développement industriel se sönt
inscrites dans le présent, tandis que les bases du socialisme avancé étaient jetées dans la vie économique
et sociale de la ville.
KÖZLEMÉNYEK
Blazovich László:
IV. LÁSZLÓ HARCA A KUNOK ELLEN
A múlt században a magyar középkor történetét tárgyaló szakirodalomban nemcsak
a Hód-tavi (Hód-mezei) csata helyét, hanem idejét illetően is eltérő vélemények alakultak
ki. A helyszínre vonatkozóan a századfordulón egységes állásfoglalásra jutottak történé­
szeink:1 a Képes Krónika által említett Hód-tót — amely közelében a csata lezajlott
— a mai Hódmezővásárhely város területére lokalizálták. A csata időpontjáról azonban —
amelyet Szabó Károly és Pauler Gyula 1280 nyarára (aug. első felére),2 Karácsonyi János
pedig 1282 április végére illetve május elejére3 tesz — azóta is eltérő módon vélekednek
kutatóink.4 E nézetkülönbség feloldására teszünk kísérletet jelen munkánkban. A téma
újrafelvételét az oklevéltani kutatás újabb eredményeis teszik lehetővé, a megoldást
Hódmezővásárhely monográfiájának előmunkálatai szorgalmazzák.
Bár IV. László és a kunok közötti összecsapás időpontjára vonatkozóan Szabó és
Pauler valamint Karácsonyi álláspontja között alapvető eltérés van, abban megegyeznek,
hogy a király és kunjai között két alkalommal döntöttek fegyverek. Az előbbiek szerint
az Abák fogságából 1280 nyarán szabadult uralkodó esküje, amelyben megígéri a
báróknak, hogy korábbi vétségeit (elfordulását a keresztényi élettől, a kunbarátságot)
nem követi el, és mindenkinek megbocsát, sérelmes volt a kunok számára, s ezért
fellázadtak. Ezeket a Tisza-Maros szögében fosztogató, rabló kunokat veri le IV. László a
Hód tava mellett. Innen Fehérvárra megy, majd ismét sereget gyűjt, és ugyanazon év
őszén az országból kivonuló kunok után siet, hogy visszahozza őket alföldi lakhelyükre.
1
Szabó és Pauler véleménye nyomán a történészek többsége a csata helyét illetően a mai
Hódmezővásárhely vidékét fogadta el. A századforduló környékén lezajlott vitára Id. Pesty Frigyes:
Magyarország helynevei történeti; földrajzi és nyelvészeti tekintetben I. Bp. 1888.133-139. A későb­
biekben ezzel ellentétes felfogást fejtett ki Czimer Károly: Az 1282-iki Hód-tavi csata helye és le­
folyása. Hadtörténeti Közlemények, 1929.
2
Szabó Károly: Kun László 1272-90. Bp. 1886. 9 9 - l O í . 6. jegyz. Pauler Gyula: A magyar
nemzet története az Árpádházi királyok alatt H. Bp. 1893.179. és 251. jegyz.
'Karácsonyi János: A Hód-tavi csata éve. Századok, 1901; 631 (atovábbiakban:Karácsonyi J.).
Karácsonyi János: Uj adat a Hód-tavi csata évéhez. Századok, 1907. 948-949.
4
Az 1280-as adat mellett foglalnak állást: Elekes Lajos-Lederer Emma-Székely György:
Magyarország története I. Egyetemi tankönyv. Bp. 1961. 163. A vonatkozó részt Lederer Emma írta.
Kristó Gyula: Az aranybullák évszázada. Bp. Gondolat. 1976. 174. A csata időpontját 1282-re teszi:
Gyöiffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. Bp. 1963. 859 (a továbbiakban:
Tört. Földr. I.).
*Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke n . 2 - 3 . füzet Szentpétery Imre
kéziratának felhasználásával szerkesztette Borsa Iván. Bp. 1961 (a továbbiakban .Borsa).
'Szabó: i. m. 99-100,103-104. Pauler: i. m. 476-480.
7 Századok 1977/5
 ^42 BLAZOVICH LASZLÖ
IV. LASZLÖ HARCA A KUNOK ELLEN 943
Karácsonyi is szól arról, hogy a királyi eskü hatására a kunok el akarták hagyni az
szövegünk fordításakor az országból visszavonuló kunok elleni előrenyomulásról, esetleg a
országot, és szándékuk megakadályozása végett vezetett hadjáratot ellenük a király 1280
menekülők követéséről, üldözéséről beszélünk. Az elmondottak alapján nincs okunk azt
őszén, a vele szembeszálló Ordamurt és társait viszont csak később, 1282-ben a Hód-tavi
feltételezni, hogy fél éven belül két ellentétes cél elérése érdekében vezetett a király
csatában veri le. 7 A kutatók tehát nemcsak a két kunellenes hadjáratot illetően véle­
kunjai ellen hadjáratot. Inkább valószínűsíthető: egy hadjárat különböző időpillanatait
kednek azonosan, hanem megegyeznek abban is, hogy az egyik 1280 őszén volt.
örökítették meg a ránk maradt források.
Vajon mi az oka ezen megfeleléseknek történészeink hipotéziseiben? Szabó-t és a
Miután megpróbáltuk az 1280-as év vizsgálódásunk szempontjából fontos
feltevését elfogadó Pauler-t a Hód-tavi csata időpontjának meghatározásakor az 1280.
eseményeinek forráshagyatékát elemezni és újraértelmezni, nézzük meg: Karácsonyi-X
augusztus 24-vel keltezett, Fehérváron kiadott oklevél vezette, amelyben a király
milyen megfontolások vezették abban, hogy a Hód-tavi csata időpontját 1282 április­
Cheemee fiát: Dénest, Hung-i várjobbágyot, aki magát a Hód-i csatában kitüntette, a
májusára tegye. Feltételezésének kialakításában mindenekelőtt az vezette: a Képes
nemesek sorába emeli.8 Ezen oklevél ismeretében a két történész a Hód-tavi csatát
Krónika szerzője erre az évre teszi a csata időpontját. Ugy véli: ezen dátum helyességét
augusztus első felére helyezte. Mivel az oklevélben nemcsak a kiállítás időpontja, hanem a
megerősíti az a tény, hogy Panyit fia László, akit Kézai az ütközet elesettjei között említ,
helye, Székesfehérvár is szerepel, úgy ítélték meg: innen indult László a kivonuló kunok
1281-ben az egri káptalan előtt személyesen megjelent. Továbbá, mivel a király 1281-ben
megállítására. Azóta az oklevélről fogalmazása, íráshibái, tárgyi hibái és írása alapján
Gede és Szalánc várának ostromával volt elfoglalva, a csata csak a következő évben,
bebizonyították hamis voltát,9 ennek következtében a csata dátumának meghatá­
1282-ben lehetett. 16 Karácsonyi egy másik közleményében újabb adattal gyarapítja
rozására vonatkozó adatait nem vehetjük figyelembe. Azt viszont, hogy valóban járt a
bizonyítékait. Kézainál a csata áldozatai között felsorolt Rosd nembeli Mihály fia,
tárgyalt időszakban IV. László az Al-Dunánál, maga mondja el 1280. november 11-én
Demeterről igazolja, hogy még 1282 elején élt. 17 Ugyanis egy ugyanezen évben kelt
Szalánkeménben kiadott oklevelében.1 ° Itt-tartózkodásának tényét megerősíti egy másik,
oklevél bizonyítja, hogy a birtokával szomszédos Eszény elővételi jogáról lemondott.
az előzővel azonos időpontban, ugyancsak Szalánkeménben keltezett oklevele is. 1 1
Szerzőnk e valóban látványosan ható és bizonyító erejű érvelését egyéb adatokkal egészíti
Marcellus fia, Severidus comes részére kiállított oklevélben az alábbi módon ki. Egy 1282-ben kelt királyi oklevél a dürnkruti csata (1278) és Szalánc ostroma (1281)
emlékezik meg a kunok elleni hadjáratról az uralkodó illetve kancellistája: Quod cum nos után említi a Hód-tavi csatát. Egy másik pedig Gede megvívása (1281) és a Borostyánkő
procederemus contra comanos de regno nostro recendentes et inferius iuxta Danubium ostroma (1284) között sorolja fel. 18
descendissemus .. .ll Az oklevél ezen szakasza alapján állítja Szabó, hogy a király az
Talán fellelhetjük néhány olyan pontját e bizonyításnak, vagy találunk olyan
országból távozni akaró kunok visszahozatala végett táborozott az Al-Dunánál. Pauler is
adatokat a rendelkezésünkre álló forrásokban, amelyekre támaszkodva megingathatjuk e
hasonló módon vélekedik, Karácsonyi értelmezése szerint pedig az országból a király
hipotézis állításait. Ha áttekintjük a Hód-tavi csatáról — nevének feltüntetése mellett —
akarata ellenére kivonuló kunok ellen indított hadjáratról van szó az oklevélben.13
megemlékező oklevelek kiadásainak keltezését, 19 megállapíthatjuk: az ütközet idő­
Feltételezésünk szerint az oklevél inkriminált része ezen szövegértelmezéseket gramma-
pontjának meghatározására nem nyújtanak segítséget. A kiadások évenkénti „szórásából"
tikailag nem teszi lehetővé, benne sem a király akarata ellenére kivonuló kunokról, sem
következtetéseket nem vonhatunk le. Az oklevelek hitelességének vizsgálatakor azonban
azok visszahozataláról nem esik említés. 14 Mellettünk szól az is, hogy IV. László ezen
feltűnt az, hogy nemcsak a már ismertetett, 1280-as kiadású oklevél bizonyult hamisnak,
hadjáratának a fentiekben bemutatott interpretálási módját az általunk ismert, ide­
hanem az 1282-ből szereplő három oklevél közül kettőt ugyancsak annak vél Borsa, sőt a
vonatkozó oklevelek egyike sem erősíti meg.1 s Talán közelebb járunk a valósághoz, ha

7
Karácsonyi JC' 628. 450. Hód.; 3200. Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civüis. Studio et opera Georgii Fejér.
* Hazai okmánytár, Codex diplomáticus patrius. Kiadják: Nagy Imre, Paur Iván, Ráth Károly és I-XI. Budae 1839-1844. V. 3. 122. Hód. (a továbbiakban: F.)f321&i(H. VI. 289); 3220. (W. IX.
Véghelyi Dezső. I - V . Győrött 1865-1873. Ipolyi Arnold, Nagy Imre és Véghely Dezső. VI-VIII. Bp. 276. XII. 392); 3238. {F. V. 3. 165); 3239. 3265. (F. V. 3. 164) Hód.; 3266. (Hazai oklevéltár
1876-1891, Vm. 207. (a továbbiakban: H.) 1234-1536. Kiadja a M. Történelmi Társulat. Szerk. Nagy Imre, Deák Farkas és Nagy Gyula. Bp.
9
Borsa 3070. Karácsonyi J.: 628-631<c>8i 1879. 99) Hód. (a továbbiakban. Hoki.); 3284. (W. IX. 380); F. V. 3. 207; 3330. Hód.; 3332. (F. V. 3.
1
"Borsa 3079 (H. Vi. 317) A teljes szövegkiadásokat Borsa munkájára való hivatkozás után 249-250 Hód.; 3343 (W. I X 384?; 3324. (H. VI. 302-303); H. VI. 306-307; H. VI. 309. H. VI. 312;
zárójelben közöljük.
W. IV. 264; F. Vl<3.215). 3348. (F. V. & 258); 3355. (W. I X 419); 3386. (F. V. 3. 279) Hód.; 3409.
' 'Borsa. 3078. (H. VI. 319). (H. VI. 315); 3433. (W. XII. 453) Hód.; 3431, Mód.; 3499. (F. V. 3. 40. Hód'.; 3505 (H. VI. 330);
' * Borsa: 307?. (H. VI. 317).
1
3534. (Székely oklevéltár. I. Szerk.: Szabó Károly, Szádeczky Lajos. Kolozsvárt. 1872. 21) Hód.;
'Szabó: i. m. 99. Pauler: i. m. 479. Karácsonyi J.: 628-631. 3544. (Hoki. 116) Hód.; W. XII. 496-497; W. V. 67.
14
Vö. Borsa: 3079. ' 'Karácsonyi J.: 632-633; Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis
1s
Az alábbi oklevelekben találunk utalást IV. László és a kunok közötti fegyveres harcra Arpadianae gestarum. Edendo operi praefuit Emericus Szentpétery. I. Budapestini 1937. 187 (a
vonatkozóan. Felsorolásunkban azokat az okleveleket, amelyekben a Hód-tavi csatáról is említés esik a továbbiakban: SRH. I.)
helynév feltüntetése mellett, Hód szóval jelöpk.Borsa: 3070. (H. VIII. 207,Hód.; 3078. (H. VI. 319); 17
Karácsonyiít m. 848-849; SRH. I. 187.
3079. (H. VI. 317);3171.Árpádkorí új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. Közzé 1
'Karácsonyi J.: 633.Borsa: 3220.
teszi Wenzel Gusztáv. I-XII.Pest,Bp. 1860-1874. IX. 329. Hód (a továbbiakban: W.); 3179. (H. VIII. 1
» 1280/1; 1281-1282/3; 1283/2; 1284/2; 1285/1; 1286/1; 1287/2; 1288/1; 1289/2; 1290/1.
 944 BLAZOVICH LÁSZLÓ
IV. LÁSZLÓ HARCA A KUNOK ELLEN 945
harmadikról is megállapítja: nem ment a hamisság gyanújától.2 A Hód-tavi csatára
fegyveres megoldást motiváló tényezőket gondosan mérlegelve és egybevetve a forrás-
vonatkozó első valódi tanú az a királyi levél, amely a Naas falubeli királyi erdőőröket a
hagyománnyal - miként Szabó és Pauler is tették - talán jobban megközlíthetjük a
nemesség sorába emeli az összecsapás során mutatott bátor helytállásuk jutalmául,
lejátszódott eseményeket és időpontjukat.
1283-ban keletkezett. 21 Az előző évből tehát nem mondhatunk magunkénak egyetlen
Mint ismeretes, IV. László uralkodása idején az országot irányító királyi hatalom
megnyugtató módon hitelesnek tekintett oklevelet. Talán nem kizárt, hogy e hamis
tekintélye névlegessé vált. A közbiztonság hiánya, a hatalmaskodások és erőszakos
oklevelek keltezése esetleg a krónikában szereplő, a Hód-tavi csatát 1282-re tevő dátum
birtokfoglalások szaporodása sértették az egyház érdekeit is. III. Miklós pápa, miután
„sugallatára" történt. A csata idejére vonatkozóan az sem lehet irányadó, hogy az egyes
mindez tudomására jutott, többek között a belső béke megteremtése és az egyházi
oklevelek a király hadjáratait, amelyekben az illető adományozott részt vett, milyen
szabadság helyreállítása érdekében Fülöp fermói püspököt 1279 elején Magyarországra
sorrendben sorolják fel. Igaz, hogy a Karácsonyi által említett két oklevél mellett
küldte. A legátus, akit a király és környezete nem fogadott jó szívvel, elérte, hogy
találtunk mi is másik két olyat, amely Szalánc megvívása utáni időre sorolja a kunok elleni
IV. László kiadja a két kun törvényt, majd pedig az egyház belső ügyeit tárgyaló budai
hadjáratot, illetve a Hód-tavi csatát, 22 tudunk azonban olyan oklevelekről is, amelyekben
zsinat végeztével kimondta az egyházi átkot az uralkodóra. IV. László csak színlelte a
más sorrend található. Talpas Tamás mester Wezweres és Warhyg nevű birtokait azért
bűnbánatot, kunjaihoz ment, sőt a püspököt is elfogatta, és kiszolgáltatta a kunoknak. A
kapja a királytól, mert bátran küzdött, és sebeket kapott a Hód-tavi csatában, valamint
királynak ez a cselekedete nem tetszett a báróknak, fogságba ejtették, és ezzel nemcsak
részt vett a menekülő kunok elleni hadjáratban is. Egy 1290-ben Aba Amadé részére
azt érték el, hogy a püspök kiszabaduljon, hanem a király kunokra nézve kedvezőtlen
kiállított oklevélben ugyancsak előbb esik említés a kunok elleni szerencsés győzelemről,
esküjét is megszerezték. Az eskü hatására 1280 nyarán az urukban csalódott kunok
és csak azután a menekülésükről.23 E két adat tehát ellentmond Karácsonyi felfogásának,
pusztították és dúlták a Tisza, Maros és Körösök vidékét. (Az 1282. évből nincs
ti. hogy a király előbb (1280) visszahozza az országból távozni szándékozó kunokat, és
tudomásunk olyan eseményről, amely a király és a kunok között valamiféle incidens oka
csak két év múlva (1282) veri le Oldamurt és seregét a Hód-tavi csatában.
lehetett volna.) Ekkor támadtak az egresi monostorra, ostromolták Hajszentlőrinc
Pauler az 1281-ben keletkezett oklevél — amelyben a Kézai szerint Hód-tavánál egyházát, és talán ekkor kerülhetett sor Swinwar (Sövényvár?) védelmére is. 2 6 Ha az
elesett Panyit fia, László szerepel — és IV. László krónikásának állítása közötti ellent­ oklevél hamissága miatt előadásában kételkednünk kell, az a tény, hogy Pongrác fia,
mondást úgy oldja fel, hogy az oklevél szövegének olyan értelmezése is lehetséges, amely Tamás a kunok pusztításaira hivatkozva kéri2 7 egyetlen megmaradt oklevelének átírását,
szerint a benne leírt egyezséget előbb kötötték meg, és valamivel később, amikor már bizonyságul szolgál a kunok felkelésére, ugyanis annak emléke még később is élt az
Panyit fia, László nem élt, készült az oklevél.24 Mindez feltételezhető, azonban nem emberek tudatában.
szükséges mankót keresnünk Pauler magyarázatában. Az egri káptalan egyik 1285-ben
Az uralkodó, miután értesült a zavargásokról, főként az ország északkeleti és erdélyi
kiadott oklevelében2 5 ugyanis arról van szó, hogy Elye fia, János Panyit fia, Lászlóval
részéből érkező nemesek csapataiból álló seregével Várad felől indulhatott a kunok
együtt részt vett a Hód-tavi csatában, és ott meghalt, Panyit fia, Lászlóról nem állítja
ellen.28 Maga az összecsapás október utolsó illetve november első napjaiban történhetett,
ugyanezt az oklevél. Kézai bár kortársként élte át a XIII. század általunk tárgyalt
hiszen a király november 11-én már Szalánkeménben tartózkodott. 29 Száraz időjárás
szakaszának eseményeit, úgy látszik, a Hód-tavi csata tőle származó halotti listájának nem
esetén — csatát vívni a Tisza-Maros szögében ősszel és tavasszal egyaránt csak ilyen
minden adatát lehet „készpénznek" venni. Talán Panyit fia, László esetéhez hasonlóan
körülmények között lehetett — a Hód-tava mellől egy hét alatt megérkezhetett a király és
tévesen értesülhetett Kézai a Rosd nembeli Kis (Parvus) Mihály fiának, Demeternek
tábora Szalánkeménbe. Innen mehettek tovább a tatárok vidékének határáig. Hogy
sorsáról is, aki 1282-ben lemond Eszény elővételi jogáról. Mindezek megítélésében vegyük
elérte-e célját e hadjárattal az uralkodó, hogy szándéka nemcsak az országból távozó
azt is fontolóra, vajon Kézai a krónika adta keretek között különbséget tudott-e tenni a
kunok követése, üldözése volt, hanem megállítása és visszahozása is, annak megállapítása
csatában elesettek és a súlyos sérülésükből mégis fölépült harcosok között. Végül a király
újabb elemző munka feladata lesz.
itineráriuma nemcsak az 1282 tavaszán bekövetkező összecsapás igazolásához nyújt
Vizsgálódásunk eredményeként megállapítható: a Hód-tavi csatára vonatkozó írott
támogatást, hanem egy korábban, 1280 őszén lefolyt ütközet lehetőségét is megerősíti.
forrásanyagot az oklevelek ellentmondásai miatt — ha a csata időpontját szándékozunk
A 13. század utolsó harmadából ránk maradt írásos források egymásnak ellent­
meghatározni — nem tekinthetjük hitelesnek. A valósághoz talán közelebb juthatunk
mondó adatai nem nyújtanak elegendő alapot IV. László és a kunok közötti harc
akkor, ha az 1280—82-es évek történelmi eseményei felől közelítve keressük a megoldás
időpontjának pontos meghatározásához. A két fél között kialakult ellentét okait, a
lehetőségét, nem mondva le a csatában részt vevők életrajzi adatainak további kutatásáról.

"Borsa: 3171, 3200, 3179.

2
' Uo. 3265.
,2
U o . 3348,3431.
" U o . 3499. Karácsonyi/.. 633. " Minderre ld.Pauler: i. m. 425-477.Krisló: 1.m. 167-172. F.V. 3.207.
24 27
Pauler: i.m. 720. 251. jegyz. Borsa: 3343.
* * W. 160. A keltezésre ld. Tört. földr. 1.858. "Borsa.-266-269.
^Uo* 3078. 2079.
 r*
Piszarjev, Ju. A. lásd Vinogradov, V. N.
Pocock.J. G. 4..*Brit történelem: egy új tárgy védelmében 427/H

S ZÁZAD O K
Priscott, Dave: A Kommunista Párt és a Munkáspárt ia 1359/VI
Romanov, V. F.: Az orosz abszolutizmus gazdasági-társadalmi bázisa az imperializmus ko­
rában ÍH .< 421/11
Ründzjunszkij.P. G: Az orosz abszolutizmus és osztálybázisa (1861-1904) •>:-;''•. 1086/V
Scott, Sámuel F.: A törvényesség és a rend problémái 1790-ben, a francia forradalom „bé­
kés" esztendejében 832/IV
Sesztak, Ju. /.."Az eszer-maximalisták csődje i 1356/VI
Sipulina, A. V.—Ju. A. Jakobszon: A munkásküldöttek szovjetje Ivanovo-Voznyeszenszkben
1905-ben ; .; 1349/VI \^l \ vi^ j
. Sutter Fichtner, Paula: Dinasztikus házasság a XVI. századi Habsburg diplomáciában és az
államvezetés (Interdiszciplináris megközelítés) 1080/V
Szigyelnyikóv, Sz.'M.: Az önkényuralom parasztpolitikája a Duma illéseit megelőző idő­
szakban '* .','•. . 425/11
Szirotkin, V. G.: A 19. sz. első negyedének idegen nyelvű oroszországi sajtója mint törté­
neti forrás 419/U Budapest Főváros Levéltára
Szivacsev.N. V. lásd Kovalcsenko, I. D. III "
Trani, Eugéne P.: Az Oroszország elleni amerikai intervenció, Woodrow Wilson döntésének
újraértékelése •» :• 834/IV 01000031926
Villa, Brian L.: Az amerikai hadsereg, a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat . . 629/III
Vinogradov, V. N.: Románia belépése az első világháborúba 626/111
Vinogradov, V. N.—Ju. A. Piszarjev: Az 1905—1907-es évek Oroszországban és a Balkán
forradalmi mozgalmai 422/11
Whitcomb, EdwardA.: Napóleon prefektusai .'. 190/1
Zarickij.B. Je.: Az „erő" koncepciója a német polgári történetírásban 625/111 A tartalomból:
Zientara, Benedykt: Idegenek Lengyelországban a 10—15. században, a középkori lengyel
társadalom véleménye róluk. . . •• 615/ID. Rottler Ferenc: A történettudományi kutatá­
sok helyzete
KRÓNIKA
Gábori Miklós: Közép- és Kelet-Európa első
A Magyar Történelmi Társulat hírei 201/1, 431/11 benépesedése
A Német-Magyar Történész Vegyesbizottság 1976. évi ülésszaka (Gyimesi Sándor) 201/1 Dévényi Ivánné: Csernoch János tevékenysége
A Szerb Matica újvidéki jubileumi kongresszusa (az intézmény alapítása 150. évfordulója
r az ellenforradalmi rendszer első éveiben
alkalmából). (Kemény G. Gábor) .". 1362/VI
Hetedik Nemzetközi Gazdaságtörténeti Kongresszus (Edinburgh 1978) 1366/VI
Történelemtanítás és levéltár. Országos konferencia Kaposvárott (Juhász Sándor) . 1095/V KÖZLEMÉNYEK — TÖRTÉNETI
Történész vándorgyűlés Székesfehérváron (Deme Péter) 431/11
IRODALOM—FÖL YÖ1RATSZEMLE
BIBLIOGRÁFIA — KRÓNIKA
A Magyarországon megjelent történeti munkák (önálló kötetek, tanulmányok, cikkek) jegy­
zéke (1976. január 1.—december 31.) Összeállították Rozsnyói Ágnes és Szincsók
Pálné . 1368/VI

111. ÉVF. 1977. 1. SZÁM